Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-25 / 172. szám

CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE 'll. EVFOLVAM, 172. SZÁM 1963. JÜLIUS 25. CSÜTÖRTÖK Fiatalok a termelőszövetkezetben A pályaválasztás gondja minden fiatal életében már 14 éves korban, az általános is­kola elvégzése után jelentke­zik. Igen sokan tanulnak to­vább a gimnáziumok, techni­kumok padjaiban, de sokan vannak olyanok is, akik azon­nal a termelőmunkában he­lyezkednek el. Persze, ezeknek a fiataloknak a tanulása sem szakad meg, hiszen mint ipa­ri tanulók, a szakma mellett a legfontosabb általános is­mereteket is tanulják, és a szakmunkásbizonyítvány meg­szerzése után a tehetségesek beiratkoznak akár a gimná­ziumba, akár a szakmunká­jukhoz közelálló technikum­ba. Igen szép foglalkozást vá­lasztanak azok a tanulók, akik nem az iparban, hanem a me­zőgazdaságban helyezkednek el. Hiszen ők sohasem az élet­Szazötvennyolc úttörő tíznapos táborozásra Balatonszárszóra utazott Hajnali öt órakor a város minden irányából, gyalog, kerékpáron nagy volt a for­galom kedden a vasútállo­más irányába. Vörösnyakken- dős fiúk, lányok siettek, pa­pák, mamák kísérték őket. Többször fordultak az au­tóbuszok. — Személyvonat érkezik Kiskunfélegyháza felől és indul öt perc múlva Buda­pest felé — hangzott a fi­gyelmeztetés. Fegyelmezett beszállás. Az ablakokból mosolygó gye­rekek integettek. Százötven­nyolc úttörő tíznapos tá­borozásra elindult Balaton­szárszóra. Jó mulatóst, jó pihenést, gyerekek! télén anyaggal, hanem mindig az élő szervezetekkel foglal­koznak. Két mezőgazdasági tanulót találhatunk a törten Arany­kalász Tsz-ben, h.a a kerté­szetben vagy a kacsatenyész­tőknél szétnézünk. Az előbbi helyen Tóth János, az utóbbi­ban Perlaki Mária dolgozik. Munkájuk eredményével, va­lamint szorgalmukkal a ter­melőszövetkezet vezetői teljes mértékben elégedettek. De csak a legnagyobb elismerés hangján beszélnek a tsz-veze- tök Fajka Béláról is. aki ugyan nem mezőgazdasági, hanem ipari tanuló, s az Aranykalász Tsz javítóüzemé­ben dolgozik. Szorgalmas munkájának igen sok látható eredménye v.an. Reméljük, a törteit fiatalok közül minél többen követik mindhármuk példáját. — ssy. EyyoUtului ssvrzótlf's kötelező, a vevő as kor bújik ki a szerződésből, amikor akar, hivatkozva arra, hogy a fel­sőbb szervek nem járulnak hozzá a vételhez. Itt meg kell jegyezni: amikor a felsőbb szerveik jogtanácsosa lejött Ceglédre a szerződést megköt­ni, nem a saját privát ügyét intézte, tudták milyen célból jött. Miért engedték a szer­ződést megkötni, ha most a hozzájárulást megtagadják? Ezért a felsőbb szervek is felelősek a mai helyzetért. Ennek a szerződésnek az az elítélendő, alapvelő hibája, hogy hiányzik belőle népi de­mokráciánk szocialista erköl­csi szelleme, amely mindkét szerződő fél részére egyen ő jogot, egyenlő előnyt biztosít. Mennyivel másként hang­zana a szerződés így: eladóra és vevőre akkor válik kőtele­zővé a szerződés, ha a vevő fölöttes szerve jóváhagyja. A vevő kötelezi magát, hogy fö­löttes szerve nyilatkozatát 30 napon belül írásban közli az ej adóval ........ N am volnának ..félreértések, nesm érte volna: károsodás egyik felet sem. Az így kötött szerződésnek van erkölcsi alapja, mert mindkét fél ér­dekeit egyformán védi. A szocialista állam jogászai­nak csak ilyen szerződést sza­bad kötni, ezt megköveteli a mi emberi érdekeket védő mélységes humanizmusunk. Az illetékesek, ha már elkö­vették a hibát, igyekezzenek jóvá tenni azzal, hogy rövid időn belül kifizetik a vélei- árat, ezzel mentesítsek az el- j-dót a súlyos anyagi károso- iástól. Zsadou Miklós A ceglédi Építőipari Ktsz ! képviseletében a KISZÖV jog- I tanácsosa szerződést kötött ! Herczeg Benőné rel egy házin- : gatlan vásárlásával kapcsolat- j ban. A ktsz megvásárolta Her- ; czegné házát 260 ezer forin­tért. A 10 pont szerint az adás- ! vétel az eladóra a szerződés ! aláírásával kötelezővé válik. A vevőre csak akkor, ha a KI­SZÖV és OKISZ jóváhagyja a vételt. Ugyanakkor nincs a szerződésben. hogy a vevő mennyi idő alatt köteles az eladóval írásban közölni a fö­löttes szervek nyilatkozatát. Ezért aztán március óta húzó- j dik az ügy. Az érdekeltek fe- | lelőtlenül küldözgetik az el- adót ide-oda, érdemleges don­'t tés nélkül. Tehetik, mert az | egyoldalú szerződés mentesíti őket minden hátránytól. Hj- j vatkoznak arra, hogy a fölöt­tes szenr egy évig nem nyila t- ! kozik — annyi baj legyen —, | nem lehet baj belőle. Ott a í szerződés, joguk van húzni az j időt. Az~éla<ló,'bízva'á házvétel komolyságában, "és abban - a szóbeli ígéretben, hogy a fö­löttes szerv hozzájárulása pár héten belül megtörténik, le­kötött egy másik házat, na­gyobb összeget adott előleg­ként, most a ház árát sem tud­ja kifizetni, sem az előleget nem kapja vissza. A szerződés kötelezte az eladót, hogy a házban lakó bérlőt költöztesse el. Ennek is eleget tett, ami nem is volt olyan könnyű a mai lakásviszonyok mellett. Az eladó ilyen lehetetlen hely­zetbe került az egyoldalú, a vevők javára ..okosan” megírt szerződés miatt. Az eladóra vlM.-vvvxWNXX'kWVVVVVVVXVVWWWWVVWWWWV' A két község már régi ver­senytárs és ezt a versenyt csak fokozta a két falu csatlakozá­sa a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem tangazdaságának felhívásához. Időnként kölcsönös határjá- | fással ellenőrzik az egyes köz­ségek a munkák állását és ezek a határjárások felérnek : egy-egy hosszas tapasztalatcsé- ■ révei. j Hétfőn Albertirsa volt so- i ron. A községi tanács eliipk- | helyettese. Márkus Béla veze­tésével érkeztek a termejő- j szövetkezetek elnökei, * íőme­zőgazdászai és már a kora délelőtti órákban megindultak a gépkocsik a határba,. Részt vettek a határjárásban az abonyi közös gazdaságok el­nökei, mezőgazdászai. Délben barátságos ebéd volt a Kinizsi Étteremben, majd újabb határjárás után került sor a látottak szaksze­rű értékelésére. Az albertirsai elvtársak lá­togatását az abonyiak az ősz folyamán viszonozzák, amikor is az őszi vetéseket mérik fel és ellenőrzik. Egyre növekvő idegenforgal­munk megköveteli, hogy a vendéglátóipari egységek fel­szolgálói éppen a kulturált fel­szolgálás érdekében idegen nyelveket tanuljanak. Ma már városunkban a Vendéglátó­ipari Vállalat és a földműves- szövetkezet éttermeiben nem jönnek zavarba, ha orosz, né­met, angol vágj- francia ven­déget kell kiszolgálni. A most felnövő tanulók — pincérek, szakácsok — már ta­nulóidejük alatt tanulnak ide­gen nyelvet, — Három évfolyam tanult az idén is — mondotta Illyés Endre, a 203-as Bem József Iparitanuló-iskola francia nyelvtanára. — A harmadik évfolyam két hallgatója vizs­gázott eredményesen, a máso­dik évfolyamon öt hallgató volt s ők is jól vizsgáztak, az első évfolyamon tizenöt hallga­tó tett eredményes vizsgát. — A számokból könnyű ki­olvasni, milyen lépcsőzetesen, évről évre emelkedik az igény. Három évvel ezelőtt még csak két hallgatónk volt, amihez képest az idei tizenöt főnyi létszám mindennél töb­bet mond. Probléma a járdaépítés az utcában. A részvevők egymás után teszik meg vállalásaikat és lassan kikerekedik az áldo­zatos munka minden fázisa: vállalják az utca lakói az ösz- szes földmunkákat, készséggel lerakják a cementlapokat, el­terítik a salakot és a fuvart teljes egészében biztosítják. Barak József tanácstag lel­kesen támogatja a kezdemé­nyezést. Vállalta, hogy a vá­rosa tanács műszaki osztályá­nál’ elintézi a munkaszerve­zést és az anyag biztosítását. Ki tudna számot adni arról a nagyszerű munkáról, amit a városfejlesztésben derék tár­sadalmi munkásaink végeznek. Uton-útfélen találkozunk jár­daépítéssel, faültetéssel, szép számmal akadnak olyanok, akik társadalmi munkában egész utcák vízihálózatát épí­tik ki. Kisgyűlés a Kereszt utca 9. szám alatt. Az utca minden lakója ott van Rózsa Gyula házában, de megérkezik idő­ben Barak József, a körzet ta­nácstagja is. — Befejezéshez közeledik a Rákóczi úton OTP-köl- csönnel épülő új ház épít­kezése. Novemberben 24 la­kó foglalja el az új lakáso­kat. Ugyancsak november­ben lesz az átadása a Szé- :henyi úton épülő házakban i háromszobás lakásoknak, tt harminc család talál ott- lonra. — A Szeszipari Vállalatnál lefejezéshez közeledik a ba- ackszezon. Eddig már több nint 50 vagon gyümölcsöt ■ettek át szeszfőzés céljára. \ tervek szerint még körül­iéiül 30 vagon felvásárlásá­ba számítanak. — A Ceglédi Malomipari vállalat megkezdte az új )úza őrlését. Elsőnek a Vö- •ös Csillag Tsz szállított 150 mázsa búzát, majd a üsemői Állami Gazdaság je- entkezett 1000 mázsa őrölni /aló búzájával. — 27 kataszteri hold napra­forgó silózása folyik a ceg- édi Táncsics Termelőszövet- cezetben. — Kedden hajnalban egy Szolnokról Cegléd irányába fal adó tehervonat szerelvé- lyében a mozdony szikrájá­éi tűz keletkezett. A tűz- ;setet a ceglédi állomás je­lentette a tűzoltóalosztály- lak s egyben a szerelvényt í Jászberényi út felőli ki­érőbe irányította. Itt várt készenlétbe helyezve a tűz- >ltóegység, amely a tüzet ró­dd időn belül eloltotta. A isákolt kénszállítmányban je- entős kár nem keletkezett, — Huszonöt holdon nagy- izemi paprikatermelés folyik i kocséri Űj Élet Tsz-ben. A :özös gazdaság holdanként 180 názsás paprikatermést terve- :ett. — Üj könyvek érkeztek a ■eglédi Állami Könyv es bobba, róth Kálmán: Kaland a piszt- ángos völgyben Szabó Pál: ányaföld, Csoór István’ Gala- [onyagally. — Több mint 2,5 millió tég­lát adott már az idei szezon­ben az építőknek a Ceg­lédi Téglagyár. — A Ceglédi Földműves- szövetkezet áruházába női nyári ruhák érkeztek nagy választékban. kából jönnek, haza. a tsz-cen dolgozik. A szatyorban kenyér lapul és egy zacskóban teper­tő. A négy év körüli kislány közben újabb áldozatra les, és a mama is elvárja tőlem a fel­világosításért a honoráriumot. Lajos most jött ki a nép­boltból. Hóna alatt a kenyér, s indul hazafelé. Nyomába szegődöm én is. (Folytatjuk) is olyan rossz ereamennyei. a Gerje utca mellett az Vjárok tőszomszédságában laknak. A fiú kezében, mikor megszólí­tom, 10—12 forintnyi Összeg- Mire kell a pénz? — Kenyérre! — Ebédeltél már ma? — Igen. Kenyeret, szalon­nát és paradicsomot. — Miért kéregetsz? — Mert nem adnak pénzt fagylaltra és anyukám mond­ta, menjek el, kéregessek és hozzak kenyeret. — Apukád mit csinál? — Utcaseprő. — Hányán vagytok testvé­rek? — Heten. A zsebrelett forinttal máris rohan tovább, be a cukrászdá­ba. fagylaltért. De rögtön meg­jelenik a szöszihajú Pista, ö is kivasal belőlem egy forintot Neki nincs papája, a mamája otthon fekszik. — Alig megyek egy pár lépést, máris egy bar­na kislánv ugrik elém, nem messze tőle az édesanyja Megszólítom őket. A mamát Kovács Gyulám­nak hívják Cegléd Gerje-!e- lep 12. szám alatt lakik. Kü­lön él a férjétől. Éppen mun­— NÉNIKÉ. BACS1KA. tes­sék adni húsz fülért. Csak húsz fillért lessék adni! — Sokszor elhangzik ez a kérés a cukrászda környékén és a Sza­badság téri parkban. Hat és 11 éves gyermekek kéregéinek. Némelyik fagylaltra, némelyik kenyérre. A járókelők bosz- szankodnak, s különösen a nyugati rendszámú gépkocsik utasai, előszeretettel fényké­peznek. Miért kéregetvek ezek a gyermekek? — t-etődik fel a kérdés naponta. Nem élünk olyan körülmények között, hogy valaki is rá lenne utal­va 10—20 filléres adományra. Egy kisfiút kiválasztottam kö­zülük. s elindultam nyomába. Miért is kéregét? Raffael luijósnak hívják. 11 éves. az idén végezte az álta­lános iskola II. osztályát nem Nagy István, abonyi lakos, a Lenin Termelőszövetkezet te­rületén lakik és a szolnoki fű­résztelepen dolgozik. Amint kitudódott, nem kis összeggel tartozott a bögre­csárdásnak és miután az adós­ság már erősen nyomta a lel­kiismeretét, nagyon becstelen módon próbált pénzhez jutni. Néhány nappal ezelőtt azzal óvakodott ki a termelőszövet­kezet tarlójára, hogy a galam­bok számára akarja összeszed­ni az elhullajtott búzaszeme- ket a kombájn után. Nem sokat törődtek az ott ténfergő emberrel, aki ami­kor a kombájn jó messzire el­haladt. egy óvatlan pillanat­ban két zsák gabonát letakart szalmával, egyet pedig behú­zott a szomszéd répatáblába. Utána, mint aki nagyon jól végezte dolgát, bekerékpáro­zott Szolnokra és munkahe­lyén bejelentette, hogy édes­anyja beteg, ezért nem dol­gozik. Azzal indult is baza. Sötétedés után akarta haza­szállítani az előre elrejtett gabonát. Nem számított azonban a termelőszövetkezeti tagok éberségére. Általában a kom­bájnról kettesével adják le a zsákokat. Feltűnt. hogy egy helyen csak egy zsák gabona van. Ennek a párját dugta el Nagy István a répatáblában. Rövid kutatás után ráakadtak és hamarosan megtalálták a szalmával leborított két zsá­kot is. Sötétedés után Nagy Istvánt már az abonyi rendőrőrs pa­rancsnoka várta és rövid be-; szélgetés után a tolvaj beval­lotta tettét, sőt, azt is elis- j merte, hogy július 15-én is; próbálkozott, de a tsz-tagok ébersége akkor is meghiúsí­totta szándékát. Eljárás indult ellene. SZARKA A TARLÓN INNEN - ONNAN Az iparpolitikai fejlesztési terv keretében a ceglédi Rendeltruhaipari Vállalat Tör­teién részleget létesített. Ren­delt ruhák készítésével, tex­tilruházati javítással és ha- risnyaszemfelszedéssel foglal­koznak. Ebben az évben ha­sonló részleget létesítenek Al­be rtirsán is. A Cegléd és Környéke Házi­ipari Szövetkezetnek 366 be­dolgozó tagja van. A szövetke­zet exportra is dolgozik. A múlt évi termelés 60 százalé­ka külföldre ment. Az- albertirsai “művelődési házban felújítják, a- színpadi körfüggönyt. A színházterem belső ajtói elé is függönyt sze­relnek fel. A könyvtár új kályhát kap. A világítást két mennyezeti és három több ka­ros világító berendezés besze­relésével teszik korszerűbbé. Minderre 11 140 forintot szán­tak.-gi Az albertirsai Vegyes Ktsz fennállása óta 12 év telt el. Az eltelt idő alatt egyenlete5 fejlődés mutatkozik a ktsz éle­tében. Az idén is tovább pó­tolja felszereléseit, tovább épí­ti műhelyeit. Beszereztek két űj szalagfűrészgépet, hat új íodrászburát. 58 300 forintol fordítanak a műhelyek festé­sére. rendbetételére. Az őszi hónapokban Dánsaentmikló­son. a közeljövőben pedig Ceglédlbercelen indítanak be férfi fodrászatot és létesítenek általános ipari felvevőhelyet. A földművesszövetkezetei kölcsönző szolgáltatását egyrf többen veszik igénybe a já­rásban. Ma már 18 mosógép. 1 centrifuga. 15 porszívó. 22 fali­henger. 4 varrógép kölcsönöz­hető. A lakodalmas házakat 4371 lakodalmi edénnyel és 1745 evőeszközzel tudják kise­gíteni. A sertésvágás szezonjá­ra 8 sertésperzselő és 4 hurka- töltő áll készenlétben. A sző­lőmunkát 80 permetezőgép. 4 porozó és egy Agrosztoj segíti. Társadalmi munkára készen Huszonkét vendéglátóipari tanuló vizsgázott francia nyelvből Albertirsai községi vezetők és mezőgazdasági szakemberek Abonyban IV. A kis kéregetők Az autós bácsik minőig szók tak adni Tessék adni húsz fillért! (A szerző felvételei) Jaj, de jó u fagyi ! ! J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom