Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-24 / 171. szám

A szünidőben is vigyáznak rájuk 1963. JÜLIUS 24, SZERDA Nyaralnak a bányászgyerekek ^Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének leányfalui gyer- mekudulojeben ebben az idényben 900 gyermek nyaral. Július U>-tol 60 gyermek részére sátrakat is felállítottak az üdülő parkjában, így kéthetes váltásban egyszerre 180 bányászgyerek élvezi a nyári szünidőt. A nyaralás alatt egész napos hajóki- randulasra viszik a gyerekeket Visegrádra. Esztergomba, sze­repel a programban háromórás körséta autóbusszal a főváros- ,n- A táborvezetőn kívül tíz úttörő-csapatvezető, két gondo- zono foglalkozik a gyermekekkel. Képünkön az üdülő parkjának egy részlete (MTI Foto — Mező Sándor íelv.) Rendőrségi krónika A ntvfftfvi rvittlnrhupHtiatifsuff ifjú&áyvédelmi kiírtátjún « rávi és a szobi jártásban Kiárusítás a budai Vár köveiből Becsapta hiszékeny áldoza­tait. Szegedi István 23 éves ceglédi lakos május 2. és jú­nius 15. között több ceglédi lakostól azzal az ürüggyel csalt ki különböző összegeket, hogy részükre, mint a BELS- PED Vállalat kocsisa, ellenér- tékképpen iüzelQp.íóe .szállíta­ni. Szegedi természetesen nem tett eleget ígéretének — nem is tehetett •—. hiszen a pénz átvételekor már nem állt a BELSPED szolgálatában. Csa­lásával négy személyt károsí­tott meg: Nagy Károlynétól 835, Boldizsár Jánostól 600, Fazekas Józseftől 300 és Tarr Jánosáétól 500 forintot vett át. Szegedi István tettei elkö­vetése után ismeretlen helyre távozott. A Ceglédi Rendőrka­pitányság most elfogta és őri­zetbe vette. Tolvaj járt az udvaron. A Szentendrei Rendőrkapitány­ság elfogta és őrizetbe vette Lukács József 36 éves foglal­kozás nélküli dunaíöldvári la­kost, aki július 20-ra virradó­ra Vágó Milhályné, Pomáz, Szőlőtelep 34. számú lakos udvaráról a száradni kitett ruhaneműt ellopta. Bántalmazta a sorompóőrt. Barna István. MÁV-sorompó- őr, nagykátai lakos, elöljárói útján feljelentést tett Molnár Gábor 21 éves nagykátai la­katos ellen, aki július 13-án, a késő délutáni órákban ke­rékpárpumpával fejbeverte, s ennek következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést szen­vedett. A feljelentés szerint Molnár azért bántalmazta a sorompóőrt. mert az állomás­ról kapott jelzés után Barna István zárva tartotta a so­rompót Molnár előtt, amíg a vonat át nem robogott a le­zárt pályaszakaszon. A Nagy­kátai Rendőrkapitányság Mol­nár ellen hivatalos személy ellen elkövetett erőszak bűn­tette miatt eljárást indított. NORVÉG HAJÓ A MAGYAR DUNÁN Vízrebocsátották a Sagastrondot “ Na látja, _ fordul felém Virág János főhadnagy — az ember, ha kiteszi a lábát a „vadászterületre”, máris akad írnivalója. A két „vad” ott szepeg a napfényben szikrázó ország­úton. Bánatosan lehajtott fejü­kön tüskés hajcsimbókok me- redeznek. — Most azonnal visszafor­dultok Pestre, mi pedig este bemegyünk édesapátokhoz — ígéri szigorral a megyei rend­őrség ifjúságvédelmi csoport- vezetője. — Jaj, csak ezt ne! Tessék elhinni, soha többé nem jö­vünk ki, csak otthon ne tessék szólni. — Most az egyszer még hi­szek nektek. De ha ismét ta- [ lálkozunk, meglátjátok mi j lesz! A két, tízéves forma autó- | stoppozó megkönnyebülten el- j üget a Megyeri-csárda irányá- j ban . .. Az ifjúságvédelmi csoport a megyei KISZ-szel egyetemben 1 ellenőrzést tart a váci és a szobi járásban. Megnézik, va­jon rendben mennek-e a dől- | gok a táborokban, a szórako­zóhelyeken és mindenütt, ahol a fiatalok megfordulnak. A királyréti üdülőtáborban valódi csendélet fogad. Szó sze­rint is az, mert mindenütt in­gek, zoknik száradnak a per­zselő napon —, de gyerek egy sincs sehol. Csak a konyhából szállingóznak jó illatok és hal­latszanak hangok. — Jókor jöttek — sóhajtozik a szakács néni. — Én már nem vagyok gyerek, de azért féltem, amikor azt a rusnya képet megláttam a falitáblára szegezve. A XXII. kerületi úttörőtábor kis lakóit pár suhanc két éj­szakán keresztül „szellemesen" szórakoztatta. Éjjel az erdő­ben a sátrak mögé lopakodtak, ott ugattak, huhogtak, füty- tyentgettek. Hajnalban aztán a tábori faliújságon egy tussal- festékkel készült ijesztő pla­kátot találtak. A mázolmány a szobi járási rendőrségre került és nem két­séges, hogy napokon belül megtudjuk, kik voltak az éret­len vicc elkövetői. Horogra akadt még három csúzlizó gyerek, akik csak úgy szóra­kozásból lődözték le az erdő madarait. Pár baráti szóval megkapták az eligazítást. A fővárosi tanács üdülője előtt egv bácsi afelől érdeklő­dik tőlünk, lement-e már az autóbusz a kisinóci sátrakhoz a ,,sűrű”-gyérékekért? Vajon kikért? Mert a tanácsnál sen­ki sem kért engedélyt semmi­féle sátortáborozásra. Ügy látszik, ez a nap a ki­rándulásoké. A táborban itt is csak két ügyeletes hajtja a délben is döngicsélő szúnyogo­kat. Rend, tisztaság mindenütt a piros-kék-zöld sátrak vidí- tóan szépek a fák alatt. Ifjúsági turistái elütök pihen­nek itt egy tanfolyam után és a tanultakat próbálják ki a gyakorlatban. Sajnos, nemcsak az ügyeletes, de délután a többiekkel együtt söröző táborvezető is bi­zonytalankodott a váci ha­lászcsárdában, amikor a rend­őrség a letelepedési enge­dély felől érdeklődött nála. — Nincsen baj! — össze­gezte a hallottakat Virág főhadnagy a kocsiban. — Le­gális társaság ez, csakhát éppen adminisztrálni nem szeretnek. Sajnos, akad az ellenkezőjére is példa, ami­kor bejelentés nélkül — el­lenőrizhetetlen célú, alkalmi partnerekből összeverbuváló­dott fiatalok próbálnak za­vartalanul táborozni a fák sűrűjében. A nógrádverőcei Express ifjúsági táborban már csil­logó villanyfény mellett twistéi a minden nemzeti­ségű ifjúság. Sudár, fehér­be öltözött aranyszőke szovjet kislány járja középen, kö­rülötte a fiúk — akár a nap körül a csillagok. Krausz elvtárs, a KISZ munkatársa ismerősre akad. Hamarosan kiderül, minden­képpen hasznos volt a ta­lálkozás, mert Marika ifjú­sági megbízott, ő is felelős a tábor rendjéért. — Az igazság az, hogy minden csoportban akad két- három olyan fiú, vagy lány, aki nem tud beleilleszkedni a kollektívába, vagy kifogá­solható magatartást tanúsíta­nak. Ezeket aztán éppen a többiek jó hírneve érdeké­ben irgalmatlanul eltaná­csoljuk. A váci Hattyú előtt Pe­tőfivel együtt elmondhat­juk: „De a kocsma bezzeg hangos, munkálkodik a cim­balmos”. Igaz, a cimbalmot a modernebb harmonika he­lyettesíti, hamis hangjai még inkább aláhúzzák a hely in­ferno jellegét. A pincér szeme egészen el­borult az italtól. Három ször­pöt rendelünk, mire meg­vetéssel és csodálkozással mustrál. Közben a villany- világítás kettőt-hármat pis- lant. :— Úgy látszik, jeleznek — állapítja meg a civilbe öl­tözött rendőrszázados. — Akiknek nem kívánatos, cso­dálatosan hamar megérzik, hol a rendőrség. Szörnyű külsejű sovány nő ölelget egy bajszos idős bá­csit. A részeg kis ember lelkesen viszonozza a ked­vességet. A rendőrség fel­hívja a helyi megbízottak fi­gyelmét a nőre — tartsák szemmel. Valószínűleg mar- kecoló, aki a részeg embe­rek pénzére utazik., Csodálkozom, hogy ilyen külsővel hogy lehet ezt a i mesterséget folytatni. — Amint látja, lehet — válaszol a százados. — A ré­szegek szerint csúnya nő j nincs, csak kevés alkohol. Legtöbbször aztán a káro­sultak nem is mernek a rend­őrségen panaszt tenni, ne- j hogy a család megtudja a I szégyent. Inkább azt ha- I zudják, hogy elvesztették a | pénzt. Ezért nehéz az ilye­neket „lekapcsolni”. Közeledik a záróra, a kö- | zönség elvonulása. A vendég­lői személyzetnek szemmel láthatóan nincs ínyére a visz- szatartottak igazoltatása. Fiatal, magas vasutas imbo- lyogva kél védelmükre: — Hát, ha maga rendőr — mondja a századosnak —, ak­kor én pap vagyok. — A visz- . szatartottak kapatosán egy­mást bíztatják: ne mutassák személyazonossági igazolvá­nyukat. Pedig a Hattyú új üzletveze­tője, amikor két hónappal ez­előtt az üzemet átvette, nem ezt ígérte! Kezdetben rend, tisztaság és szolid vendégsereg ült a vendéglő termeiben. Azonban úgy látszik, a kellő erély hiányában ismét vissza­tért a régi törzsközönség. \i igazoltatás) vita a váci Rendőrkapitányságon ért vé­get. Csodálatos módon itt már hajlandók felmutatni a sze­mélyazonossági igazolványu­kat. Szabálysértési eljárás lesz az éjszaka emléke. A sorra kerülő fiatal vas- ! utas már nagyon csendes. — Tavaly télen ellopták a kabátomat — hajtogatja. — Hát így bízzon az ember a rendőrségben? — Na, most már elhiszi, hogy van jogom az igazolta­tásra? — Elhiszem, de nincs nálam a személyazonosságim. Csaa cipőt venni jöttem Vácra. — Majd igazolják magát, de addig... a mi vendégünk. Aztán legközelebb ne éjfélkor a Hattyúban vásároljon cipőt! A lány, akit szintén a Haty- tyúból hoztak be, még nincs 18 éves. Jó ismerőse a rendőr­ségnek és a. helyi KlSZ-bizott- ságnak. Vékony, soványka, szánalomra méltó „eleganciá- J val” öltözött. Dolgozik. Sze­mélyazonossági igazolványáról nem tud számot adni. Albér­letben lakik, éjszakáit a szóra­kozóhelyeken tölti. Virág főhadnagy és a szá­zados beszélgetnek vele. Értel­mes — de cinikus. — Tessék mondani, mit érek a fiatalságommal, miért éljek? — kérdezi az asztalra dőlve. — Hányszor szakította meg a munkaviszonyát? Egyet bevall, aztán ahogy a fejére olvassák a többit, csak bólogat. — Mi az elképzelése az éle­téről? — kérdezik tőle. — Semmi. Nincs elképzelé­sem. — Tudja, hová vezet ez? — Tudom. Valószínűleg a börtönbe. — Nem akar az életmódján változtatni? — Nem. Teljesen akaratnél­küli vagyok. Kisgyerek volt, amikor meg­halt anyja-apja. Nevelőszülei­től két évvel ezelőtt 20 forint­tal a zsebében megszökött. Az­óta már egyszer öngyilkos akart lenni, ötven Dolort vett be. A gyári KISZ-fiatalok se­gítségét . határozottan elutasí­totta. — Nem akarok tartozni sen­kihez. Egyedül vagyok. Szerencsétlen gyéreit, címe, ne­ve és problémája bekerül az ifjúságvédelmi felügyelő no­teszába. Kinn, az országúton most a legsűrűbb az éjszaka. Kerékpáros, idősebb ember integet az út közepén. — Tessék elvinni Nagyma­rosra — kérlel. — Ilyen még nem történt meg velem. Pék vagyok és elaludtam. Nem lesz reggelre kenyér! Másfelé visz az útunk, he­lyünk sincs. Sajnáljuk a pé­ket, mégis jólesett vele talál­kozni. Akár a poros utasnak a tiszta vízzel... Komáromi Magda Évek óta bontanak és épí­tenek a budai Várpalota res­taurátorai. Kicserélik a mű­emléképületek ködísaeit, s ezeknek nagy részét új kővel pótolják. A bontásból sok anyag megmarad, amelyet már nem építenek vissza a várba és csak a helyet foglal­ja. Ezek a kövek ahhoz mér­nem elég nagyok, hogy a várpalota új díszeit elkészít­hessék belőlük, de más helye­ken, főleg a családiház-épít- kezéseken még jól felhasznál­hatók az alapozáshoz, keríté­sek építéséhez és a falak dí­szítéséhez. A visszamaradt anyag nagyobb darabjai sír­kövek készítésére is alkalma­sak, némelyik régi kőoszlop köszörűkőnek is használható. Az ÉM Beruházási Vállalat a FAÉRT közreműködésével ki­árusítást rendez a bontási anyagból. Olcsón adják a kö­vet, hogy minél előbb meg­tisztíthassák a tárolóhelyeket, mert az új munkák miatt már szükség van ezekre a terüle­tekre. (MTI) ________ R ÁKÉT AKISÉRLET INDONÉZIÁBAN Az indonéz haditengerészet hivatalos közlemény szerint si­keres kísérletet végzett egy irányítható rakétatípussal. A rakétát felszíni hajóról indí­tották, s a tenger felszínén elő­re megállapított, a kilövőhely­től több mint húsz kilométer­nyire levő célpontba juttat­ták. A rakétakísérlet helyét és időpontját nem jelölték meg. A haditengerészet közleménye hozzáfűzi, hogy a sikerrel ki­próbált rakéta rombolóhajók és nagyobb tengerjáró hajók ellen kedvezőtlen időjárási vi­szonyok között is bevethető. Kedden ünnepi eseményre került sor a Magyar Hajó- és Darugyár újpesti üzemében. A parti árbocon norvég lobogót lengetett a szél. A résztvevők szinte valamennyien a két északi vendéget — egyúttal megrendelőt — ügyelték a par­ton. Az egyik. Einer Hövding, j a hajózási vállalat tulajdono- I sa. a másik, a névadó, avató- ] anya szerepét betöltő csinos j fiatal lány: a külföldi üzlet­ember lánya. Amikor az ünnepi pillanat elkövetkezett, a keresztszülő egy gombnyomással indította útjára az elmaradhatatlan pezsgősüveget. Amikor az szctcsapódott a hajó orrán, felrobbantak az indítópatro- nok és a hajó méltóságtelje­sen becsúszott a partról a Du­na vizébe. Az újpesti hajógyár negyve­nedik 1400 tónnás tengerjáró j hajója került most vízre. A hajómühely dolgozóinak és vezetőinek egyöntetű vélemé­nye; ilyen szép vonalú vízi j járművet még nem építettek Magyarországon. A megrende­lő elégedett. Elmondta, hogy j kissé furcsállották, hogy egy hajós nép Magyarországról rendel tengerjárót. Mikor j azonban kézhez kapták a ter- I veket, meglepődve állapították j meg, hogy a magyar ipar nagyszerű, világszínvonalú ! produktumra képes. A gyakor- j lat ezt most fényesen bizonyí­totta. Hat hasonló hajót rendelt a norvég vállalkozó. Ez volt az j első s a második már készül a ‘ parton. Szeptember 1-én indul majd rendeltetési helyére. Ad­dig elvégzik rajta a‘ legfonto­sabb szerelési, berendezési munkálatokat. Érdekességként említjük meg. hogy a hajó gé­pi berendezéseinek elkészítése felett a gyári KISZ-szervezet vállalt védnökséget. Az új hajó vízrebocsátásá- nak záróakkordjaként hadd álljon itt a gyáregység veze­tőjének Kurucsev Ivánnak út- rabocsátó mondata: „Szeren­csés légy, hosszú utadon, őr­ködjön a biztonságod felett a magyar hajóépítők lelkiisme­retes munkája és a norvég ha­jósok biztos keze, Sagastrond!” Károlyi emlékkiállítás nyílik A Legújabbkori Múzeum rendezésében a közeljövőben Károlyi emlékkiállítás nyilik a volt Károlyi-palotában. (Ezekben a napokban építik annak a szobának a pontos tmását, amelyben Károlyi (Franciaországban utolsó éveit töltötte. A bútorok, melyeket az özvegy bocsátott rendelke­zésre, jövő hónapban érkez­nek Vance-ból Magyarország­ra. A kiállítás „bemutatja” majd a Károlyi-családot és a ■környezetet, ahonnan Károlyi ■Mihály elindult, ismerteti első .politikai állásfoglalásait a .szövetkezeti mozgalom mel­lett, politikai tanulmányait, a ■polgári demokratikus forrada­lom időszaka alatti tevékeny­ségét, TGtn piám foss ioyu túli Zengő Gábor 20 éves kocsifelíró és 19 éves felesége (mindketten zebegényi lakosok), az utóbbi két hónapban gyakran megfordultak Pest megye, sőt az ország más me- gye fenek különböző templomaiban. Az ifjú házaspárt nem vallási áhítat, sőt még csak a műemlékek iránti szenve- delyes érdeklődés sem vezette látogatásaikban. Zengő Gá­bor és neje szenvedélye egészen hétköznapi dolgokra irányult. Olyan időben keresték fel a templomokat, ami­kor azokban semmiféle szertartás nem folyt, sőt kifeje­zetten akitor, amikor buzgalmukban senki sem háborít­hatta okét. Az a körülmény, hogy betörés útján juthattak az áhított helyre, nem csökkentette ambícióikat. Május kö­zépétől július közepéig — amennyiben pontosan elszámol- tak viselt dolgaikkal — látogatást tettek mindenekelőtt a. helybéli, a kisoroszi, dunabogdányi, visegrádi, aszóföi balatonfüredi, szentendrei, pusztaszabolcsi és a mezőkö­vesdi katolikus templomokban. Érdeklődésük e portyák során a perselyekre és szőnyegekre terjedt ki. A templomi osztogató házaspárt július 22-én a zebe­gényi rendőri körzeti megbízott Zebegény és Nagymaros között elfogta. Lengyel vendégek Nagykovácsiban A Lengyel Nép- köztársaság fel- szabadulásának 19. évfordulója al­kalmából rende­zett ünnepségek keretében kedden Nagykovácsiba lá­togatott Jan Hysl- rycki, dr. Stanis­lav Sochacky, a lengyel nagykö­vetség munkatár­sai, valamint Jan Bloch, a lengyel olvasóterem mun­katársa. A vendé­geket a Hazafias Népfront megyei titkára, Török György és Ha­lász Jánosné mun­katárs kísérte. A lengyel ven­dégek a délutáni órákban megte­kintették az Or­szágos Erdészeti Főigazgatóság nagykovácsi ne­velőotthonát, ahol a nyár folyamán háromszáz általá­nos iskolás korú gyermeket üdültet a MEDOSZ, majd a Vörös Hajnal Tsz-ben tettek lá­togatást. A ven­dégek sok kérdést tettek fel a tsz- vagyon értékével, a tagság kereseté­vel. különösen a termelékenység alakulásával kap­csolatban. A kér­désekre Kovács Lajos tsz-elnök válaszolt. Este a mozi épületét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődök, ahol a lengyel vendé­gek a lengyel nép szocializmust épí­tő munkáját is­mertették. majd dokumentumfil­meket vetítettek. BALATONI KIRÁNDULÁS — Ismeretterjesztő Társu­lat? — Igen. itt Földes István titkár beszél. — Érdeklődni szeretnénk, hogy milyen kirándulást szer­vez legközelebb a társulat, lé­vén éppen fő szezonja az or­szágjárásnak, kirándulások­nak. — Társulatunk minden év­ben és az év minden szaká­ban szervez kirándulásokat, országjárást. Nagy népszerű­ségnek örvendenek ezek a programok. évenként több ezer Pest megyei dolgozó használja ki az általunk nvúj- tott lehetőségeket. Most leg­közelebb. augusztus közepén, a ráckevei járás termelőszöv et- kezeti tagjainak rendezünk egy nagyszabású kirándulást a Balatonra. Különvonattsl utaznak Siófokra maid. a Ba­latonon pedig különhajóval át­utaznak Ba laton füredre és Ti­hanyba. Körülbelül ötszáz résztvevőre számítunk. (t. m.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom