Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-23 / 170. szám
1963. JÚLIUS 23, KEDD rear MEGYEI 'ZfíirUm Jól halad a gabona betakarítása, lassú a talajmunka üteme A megyei gépállomások igazgatójának nyilatkozata Most. a nyári időszakban nagy feladat hárul a gépállomások dolgozóira. A gabonabetakarítás nagy munkája szinte teljes egészében az ő feladatuk és a nyári szántások zöme is rájuk vár. Hogyan állnak helyt a gépállomások dolgozói? — erről érdeklődtünk Légrádi Lászlónál, a megyei gépállomások igazgatójánál. — Gépállomásaink többségén kialakult az a törzsgárda, amely a legnagyobb nehézségek közepette is megállja helyét. Dolgozóink többsége a nagy melegben lelkiismeretesen dolgozik. Külön dicséret illeti a kombájnosokat, akik mindent elkövetnek azért, hogy gépeik kifogástalanul működjenek és a szemveszteség minél kisebb legyen. — Hol tartanak a megye gépállomásai az aratással? — A gépállomások gépeivel mintegy 70 000 hold gabonát takarítottunk be. A termelőszövetkezeti gépek és a szövetkezeti parasztok kézzel további 30 000 holdat arattak le. Előreláthatóan a hét végére befejeződik az aratás. Ha itt-ott marad is aratnivaló. ez már nem lesz számottevő. — Tesz-e valamit a gépállomások igazgatósága azért, hogy ahol befejezték a munkát, a gépeket átirányítsák oda, ahol már bőségesen van munka? — A gépek átcsoportosítása máris megkezdődött. Több kombájnt hoztunk árt a mono- ri járás termelőszövetkezeteibe, így Üllőre, Monorra és máshova Ezúton is kérjük a községek és járások vezetőit, hogy a gépek átcsoportosítása elé ne gördítsenek akadályokat, mert ezzel nekünk az a célunk. hogy a megyében mindenütt idejében befejeződjön a gabonabetakarítás. — Az aratást milyen ütemben követi a szalmalehúzás és a talajmunka? — Az említett 100 000 holdból mindössze 32 000 holdról takarítottuk le a szalmát és a learatott területnek mintegy 25 százalékát szántottuk fel. Tudjuk, hogy ez nagyon kevés. Feladatunk, hogy augusztus 31-ig 120 000 holdat szántsunk fel. Annak ellenére, hogy a tarló- szántás üteme nem kielégítő, mégsem mondtunk le tervünkről. A nehézségek ellenére is úgy látjuk, hogy a terv reális és teljesíthető. — Mi akadályozza a talajmunkát? — A mi tulajdonunkban mintegy 1300 traktor van. Annyira összetorlódott a munka, hogy ezek közül mindössze 400-at tudunk szántásra beállítani. Főleg a szállítások és a magtisztítások vesznek igénybe sok gépet. Azért szorgalmazzuk az aratás mielőbbi befejezését, hogy a kombájnokon és az aratógépeken ülő traktorosokat is szántásra oszthassuk be. Ugyanis az az igazság, hogy kevés a traktoros. A Bugyi Gépállomáson például 16 traktor áll ember hiányában. Ma még kevés a kettős műszakban dolgozó traktorok száma is — noha ez napról napra növekszik. A jövő hét elejére reméljük, eléri az ötszázat — A műszaki hibák miatt hány gép esik ki a termelésből? — A technikai felkészültség általában jónak mondható. A gépeknek mintegy 8 százaléka áll csak műszaki hiba miatt, ami kedvező arány. Igaz, hogy vannak gépállomások, ahol sok az üzemkiesés. Ide kell sorolni a bugyi, a ceglédi, a gödöllői és a kis- kunlacházi gépállomásokat. — Dicsérni a talajmunkák idején való elvégzéséért tehát nem igen lehet egyik gépállomást sem, de a legjobban lemaradók nevét feljegyeznénk. — Jó néhány gépállomást fel tudok sorolni, amelyek jóval a megyei átlag alatt teljesítettek. A bugyi, a szentendrei, az aszódi, a váchartyáni, a monori gépállomások maradtak le leginkább. Minden gépállomásom gyorsítani kell azonban a szántás ütemét. Állítsanak be minél több gépet a talajmunkákra, hogy az ebben mutatkozó nagy elmaradást mielőbb megszüntethessük — fejezte be kérdéseinkre adott válaszait Légrádi László. — m. s. — Kállai Gyula fogadta az áj török követet Csónakosok Halálos gázolás Nagykőrösön a Vízbe szálló fiatalok. Útirány: Sződliget. __ __sjg •§ S ajnos, a hét vége most sem volt csendes. Egymást követték a súlyos közlekedési balesetek. A legtöbb oka ismét a vigyázatlanság, a gyorshajtás volt. Szombaton délután Nagykőrös külterületén, az Örkényi úton halálos baleset történt. Arra hajtott a Petőfi Tsz két- fogatú lovaskocsiján ifj Pásztor Dénes. Tudta, hogy a ke- rékféik nem működik, mégis az út lejtőjén gyors ügetésben haladt. így elütötte a gyalogosan haladó Krönen Györgynét, aki a nagykőrösi kórházban, a beszállítás után meghalt. Ugyancsak szombaton TörteISórmas harántból Sandán — Hosszul lett a rolón mellett — Motorosok fekete 4 Megkapja az új kutat Ráckeve A nyár, a nagy meleg be- köszöntével a kellemes látogatókon, az üdülőkön, víken- dezőkön kívül, kellemetlen vendég is érkezett a festői szépségű Ráckevére: a vízhiány. A Duna-parti járási székhely lakói bosszankodva tapasztalják, hogy hiába hoztak áldozatokat a törpe vízmű megépítéséért, üzembe helyezéséért, jelenleg csak időközönként folyik az artézi víz a csapokból, néha hat-nyolc óra hosszat is szünetel a vízszolgáltatás. Sokan a régi és eliszaposodott kutakból próbálják vízszükségletüket kielégíteni, de ez nemcsak kellemetlen, hanem egészségtelen is. A Ráckevén 1959-ben megalakult ivóvíztársulat célja az Volt, hogy egészséges és csapból folyó vízzel lássa el a községet. A lakosság 85 százaléka felajánlotta, hogy tíz év alatt házanként kétezer forintot befizet a cél, a jó víz érdekében. A társulat munkához látott és 1962-ben a víztornyon és a gépházon kívül már 17 kilométeres csővezeték volt az anyagi vagyon, 200 házba bevezették a vizet, a lakosság többi részét pedig 65 közkifolyó csap látta el. A nyár folyamán azonban kisebb zökkenők mutatkoztak: a nagy igénybevételtől egyharmadára csökkent a vízhozam, amin a tartalék kút üzembe helyezésével segítettek. A további vízellátás teljes zavartalanságának biztosítására az ivővíztársulat új, nagyhozamú kút fúrását határozta el. Még 1962-ben elkészült a tervdokumentáció, amely szerint a munka elvégzése 337 000 forintba kerül. E célra a megyei tanács százezer, a községi tanács ötvenezer forintot ajánlott fel, s a ráckeveiek megnyugodva vették tudomásul: az 1963 nyarára elkészülő új kúttal kifogástalanná válik a vízszolgáltatás. Ám 1963. január elsején a Pest megyei Tanács Vízmű- és Csatorna Vállalata átvette a társulattól a vízmű üzemeltetését, karbantartását. A társulat felügyeleti szerve, a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság pedig erre a vállalatra és községi tanácsra bízta az új kút elkészítését. A társulat vezetői azonban hiába érdeklődtek a vállalatnál, nem kaptak megnyugtató választ. Ezért szerkesztőségünkhöz fordultak, próbáljuk kideríteni, mi lesz az általuk még tavaly megígért, s a lakosság részéről olyannyira várt és nélkülözhetetlen kúttal. A kezdetben izgalmasnak és hosszadalmasnak látszó nyomozás rövidesen eredményre vezetett. Szepesy Árpádtól, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vízügyi csoportvezetőjétől megtudtuk: a megígért 150 000 forintos támogatás nem „veszett el”, s a kút még az idén elkészül. A költségvetésből még hiányzó 200 000 forintos összeget előreláthatólag az Országos Vízügyi Főigazgatóság fedezi. Mivel a hosszú tél nagy kiesést okozott, s mivel „műsoron kívül” egy 600 méteres kutat kellett fúrni a tárnoki KISZ-építőtábor részére — a megyei tanács csak most tudja a vízmű és csatornamű vállalattól a ráckevei kútfúrást megrendelni. A vállalat rövidesen munkához lát, s ha idén nyáron még van is, de jövőre már nem lesz vízhiány Ráckevén. (mj) rasarnapjtB len a 31 éves Vincze Mihály nyársapáti traktoros elővigyázatlanul gyorsan fordult rá a földútról a makadámúira. A pótkocsi felborult és a magasra felhalmozott rakomány teteján utazó Nagy Károlyra dőlt. Súlyos sérüléssel a ceglédi kórházba szállították. Vasárnap figyelmetlenül haladt át a gödöllői MÁV-állo- más előtt Somogyi Andrámé devecseri lakos. Eközben Berkes Imre MÁV főintéző motorkerékpárjával elütötte. So- mogyinét súlyos állapotban a gödöllői kórházba vitték. Ott, a gödöllői kórház mellett lett rosszul és fordult az árokba vasárnap Skoda gépkocsijával Gócz Lajos homok- terenyei lakos. Kezelés alá vették. Sziklai Sándor ceglédi szabó kirándulni volt feleségével Vi- segrádon. Motorral mentek és hazafelé az eső után síkossá vált úton a motor megcsúszott és felborult. Utánuk haladt szintén motorral Szabó Imre budapesti 49 éves fényező. Már nem tudott fékezni és összeütköztek. Sziklai és Szabó csak könnyebben, de a hátsó ülésen ülő Sziklai Sándomét súlyos állapotban a mentőknek a János- kórházba kellett vinniük. Hármas baleset történt vasárnap Szadán. Tóth László 31 éves veresegyházi lakos szabálytalanul előzött motorkerékpárjával. így összeütközött Féli József 24 éves szadai motorossal. Az összeütközött két motort már nem tudta kikerülni a szadái Nagy István és motorjával ő is felbukott. A három motorost és egyikük utasát a János-kórházba vitték. Műszaki hiba miatt az árokba fordult vasárnap este a 4-es úton Üllő határában motorjával Szűcs Mihály 31 éves békési lakos. A hátsó ülésen ülő Pogácsi Györgynét a mentők a János-kórházba szállították nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel. Súlyos baleset történt vasárnap délután Dunakeszi belterületén. Kovács József 31 éves gyárimunkás szabálytalanul gyorsan vette a kanyart. A motor felborult és Kovács Józsefet a mentők ■? m életveszélyes állapotban az Amerikai úti kórházba szállították. Elutaztak hazánkból a külföldi pedagóguscsoportok Az elmúlt hetekben csaknem hetven külföldi pedagógus, szovjetunióbeli, továbbá angol, német és francia nyelvtanár — foglalkozott a nyári továbbképző tanfolyamokon magyar kollegáival. A szovjet nevelők 51 tagú csoportja, valamint az angol és német pedagógusok már elutaztak Magyarországról. (MTI) Minden száz lakosra húsz telefon A Budapest Vidéki Postaigazgatóság megyei fejlesztési terve Nagy Bélánéval, a Budapest- Vidéki Postaigazgatóság vezetőjével arról beszéltünk, milyen terveik vannak a megyei postahálózat fejlesztésére. Nemcsak Pest megyében, de másutt is sok gondot okoz, hogy ha lejár a községi posta- hivatal szolgálati ideje, egyúttal megszűnik a faluval a telefonösszeköttetés is. Egyik legfontosabb feladat tehát ezen segíteni. A megoldás módja az automatizálás. A jelenlegi viszonyok között azonban a kisebb falvakban erre nem sok a lehetőség. A gépesített telefonközpontok felállításának legfőbb akadálya az elavult régi épület, amelyekben általában a postahivatalok működnek. Ezért helyeznek nagy súlyt az építkezésre. A megye 212 postahivatalából már eddig tizenötöt hoztak tetőtől-talpig rendbe. Ezeket nemcsak korszerű gépi berendezéssel látták el, hanem nagy gondot fordítottak modern, tetszetős berendezésükre, portáljukra is. A községek közül már eddig teljesen új állomást kapott Pánd, Pilisszántó, Dunaharasz- ti. Tököl, Pomáz, Gyömrő és Újlengyel. Most építik a kis- kunlacházi hivatalt. 1965 végéig Kerepesnek, Újszilvásnak, Visegrádnak és még tíz másik községnek lesz új postája. Egy- egy épületre három-négyszázezer forintot költenek. A tanácsokkal általában jó az együttműködés, mert nekik is érdekük, hogy mielőbb megfelelő, gépesített postahivataluk legyen. A telkeket legtöbbször ingyen bocsátják az igazgatóság rendelkezésére, sőt, a szolgálati lakások építésénél a lakosság társadalmi munkát is vállal. Az ilyen együttműködésre jó példa Galgahévíz. A minden igényt kielégítő postahivatalt közösen építik, úgy, hogy a postaigazgatóság száz- ötvenezer forinttal járul a költségekhez, a telket a község adja, míg az építkezést a tsz- építőbrigád végzi. A régi postaépületbe — az új elkészülte után — a termelőszövetkezeti iroda költözik be. A vidéki városok telefonhálózatának fejlesztésében, automatizálásában is jó eredményeket mutathatnak fel. Azt ötéves terv keretében elkészült Szentendre hálózatának teljes automatizálása, most Gödöllő és Vác van soron. Utánuk Cegléden bővítik a telefonhálózatot és a gépi kapcsolású központot. Tervük az, hogy a városokban minden száz lakosra húsz, falun pedig tíz telefon jusson. Újabban vidéken is megélénkült a telefon utáni érdeklődés. Különösen a termelőszövetkezetek központi irodái ismerik fel mind nagyobb számban a telefon előnyeit. A postai szolgáltatások másik nagy területéről, a hírlap-, rádió-, televízióelőfizetésekről szintén értékes felvilágosításokat kaptunk Nagy Béláné- tól. Növelni szeretnék a rendszeres újság—folyóirat-előfizetők számát. Jelenleg Pest megyében száz lakosra átlag négy és fél újságelőfizető jut. 1965 végéig ezt a számot tízre kívánják növelni. Ez év első negyedében 176 635 rádiód 13130 vezetékesrádió és 30 186 televízióelőfizető volt a megyében, de számuk természetesen azóta is emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a megyében 4.4 emberre jut egy rádió, és minden huszonhatodik emberre egy televíziókészülék. Ugyanekkor még mindig sok az orvhallgató. A legkirívóbb példa Szentm&rtonkáta község, ahol kétszáztizennégyet füleltek le. Egy sem volt köztük olyan, aki ne tudta volna az előfizetési díjat megfizetni, inkább csak lusták voltak a készülék bejelentésére. A rádió televízió orvhallgatás szabály- sértésnek minősül és ezer forintig terjedhető pénzbírságot róhatnak ki elkövetőjére. A fejlődés egyik kerékkötője — az igazgató közlése szerint — a munkaerőhiány. Kevés a szakképzett postai dolgozó. A fiatalok valahogy szem elől tévesztették ezt a pályát; pedig érettségizett fiúkat-lányo- kat szívesen alkalmaznak. A hathónapos segédtiszti tanfolyam elvégzése után megfelelő munkakört kapnak. Különösen a lányokat várják postakezelői munkára. Jelenleg a dolgozók közül ötvennégy százalék a nő, közülük is 18 százalék tölt be vezető helyet. Az érettségizett fiúkat inkább műszaki munkára alkalmazzák. A kétéves műszaki iskola sikeres elvégzése után okleveles műszerészekké lesznek, akik a távbeszélőhálózatépítésnél, a telefonközpontok létesítésénél és az automatizálásnál kaphatnak jól fizetett, szép munkakört. (k. m.) Vasárnap rekordforgalmat bonyolítottak le mind a zárt, mind a természetes strandokon. Ez utóbbi helyeken teljes számban felvonultak a csónakosok is. A nagyon sekélyvizü felsőgödi Duna-szakaszon sem volt hiány a gyorsan sikló járművekben. Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese hétfőn bemutatkozó látogatáson fogadta Nedim Erincert, a Török Köztársaság új magyarországi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. (MTI) ___________ N épművészét a divat A Népi Iparművészeti Tanács Régiposta utcai mintatermében hétfőn népművészeti divatkiállítás nyílt. A bemutatott ruhák, blúzok és szoknyák, amelyeket a hevesi, a kalocsai, a matyó, a debreceni, a szarvasi, a sárközi és a Baranya megyei házi ipari és népi iparművészeti szövetkezetekben készítettek azt tanúsítják, hogy a magyar népművészet szőttes- és hímzéshagyományai a modem öltözködésre is felhasználhatók. A szőttes anyagok díszítése, nemes egyszerűsége, a népi hímzés mértéktartó alkalmazása a divathoz simuló, ugyanakkor egyéni ízlést is tükröz. A kiállításon látható ruhadarabok formái nem a már idejét múlt viseleteket, vagy a 30—40-es évek túlhangsúlyozott magyaros divatját elevenítik fel, hanem a mai kulturált, modern j iltözködési igényekhez alkal- i mazkodnak. (MTI) Nem járművön, hanem; strandolás közben érte baleset Hegedűs Imre gépkocsivezetőt. Családjával vasárnap a gödöllői Blaha-strandon fürdőit. Játszott, futás közben megbotlott és egy karó nyolc centi mélyen a testébe fúródott. A súlyosan sérült embert a mentők kórházba szállították. Vízbe szállt „legifjabbak”. Ütirány: a mama, aki a starthelytől 10 méterre várja a bátor hajósokat (András felv.)
