Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-03 / 153. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1963. JÜLIUS 3, SZERDA Kötözik a szőlőt az állami gazdaságban A mezőgazdasági technikum ^ ' * első évet végzett 40 hallgatója egyhónapi« kötelező gyakorlati munkáját végzi az állami gazdaság feketei szőlészetében, kint a Bács megyei határban. Rupp Andor tanár és Gábor István szőlészeti agronómus felügyelete mellett jó kedvűén kötözik a szőlőt a fiatalok. Már két hete dolgoznak a gazdaságban és amint egyikük, másikuk megjegyezte — nincs ennél szebb munka a világon. A kötözés előtt szőlősara- bolást is végeztek. A gazdaság központjában borsót nyüt- tek, cseresznyeszedés is volt, még babot is kapáltak. Melegen tűz a nap reájuk^ Dél felé jár az idő. A fejlődő szervezetük türelmetlenül kéri az ebédet, nézegetik az munkahely órát. Az ebédek nagyon bőségesek és ízletesek. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ÉV VÉGI EREDMÉNYEI A városi tanács művelődési osztálya az általános iskolák év végi jelentése alapján elkészítette az év végi eredmények statisztikáját. Osztályozott Tanúim. Bukott tanulók Létszám tanulók száma átlag: száma: Arany ált. isk. 649 643 3,92 19 Kossuth isk. 664 658 3,76 23 Külterületi isk. 455 451 3,71 14 Petőfi isk. 997 992 3,88 15 Rákóczi isk. 669 668 3,8 17 A szőlőkötözés közelében levő épületbe, ahol megterített asztalokhoz ülnek a tanulók. Az épület árnyas fákkal körülvéHárman a negyven közül. Dudás Ágnes, Varga Éva, Karikó Marika Mindennap szerepel a hús és ve kellemes pihenőhely. Az gyümölcs is az étrenden. udvaron cementgyűrűs kút adAz ebédet az állami gazda- ja az üdiw íriss ivóvizet sag központi telepen főzik, s onnan kocsin hozzák ki a — fehér — Ismerkedés a várossal Városunk általános iskoláiban összesen 3410 tanuló kapott az év végén bizonyítványt. Az egy tanulóra eső mulasztási átlag városi szinten 4 nap. A viták elkerülése érdekében Egyes gyümölcsfélék felvásárlása tekintetében zárt körzet a nagykőrösi piac A belkereskedelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel és szövetkezetekkel egyetértésben a magánkereskedés gyakorlásáról szóló 1957. évi 17: számú törvényerejű rendelet kiegészítéséről szóló 1957. évi 49. számú törvényerejű rendelet alapján az 1963—64. gazdasági évre a következőket rendelte el. Bizonyos körzetekben a zöldség, és gyümölcsfélék felvásárlására csak a IIUNGAROFRUCT zöldség-gyümölcs szövetkezeti export vállalat, az élelmezési miniszter irányítása alá rendelt konzervgyárak, az állami pincegazdaságok és a helyi földművesszövetkezetek jogosultak. A zárt körzetben telephely- lyel rendelkező magánkereskedők exportra alkalmatlan árúkat továbbra is vásárolhatnak abból a célból, hogy azt telephelyükön a fogyasztók részére értékesítsék. Nagykörös városában fel- vásárlási korlátozás van a szamócában 1963. július 15ig. 1963. július 31-ig a meggyben. A kajsziban augusztus 15-ig. A szőlő felvásárlásban október 31-ig, almában 1964. március 31-ig és szilvában 1963. október 15-ig. A rendelet a kihirdetés napján lépett életbe és a Magyar Közlöny 1963. június 1-i száma közölte. — A Petőfi Termelőszövetkezet 644 holdon termelt ebben az évben szemestakarmányt — 2600 mázsa újbungonyát exportált a MÉK helyi kirendeltsége június 28-ig, 400 mázsát pedig belföldi értékesítésre szállított — A jelenlegi meleg napok sok embert csábítanak fagylaltozásra. A Vénusz cukrászda naponta 130—150 kilogramm fagylaltot mér ki a vásárlóknak. — Termelői igazolvány nélkül baromfit árusított a piacon Zom bori Józsefné. Fekete dűlő 110. szám alatti lakos. A szabálysértési hatóság 200 forint pénzbírságot rótt rá. A földekről jelentjük Aratnak a Petőfi Termelőszövetkezetben A hét elején megkezdődött az aratás, gépi és kézi erővel: Aratják az őszi árpát 121 holdon. Gépi aratásra 440 holdra kötöttek szerződést a gépállomással. Ebből 200 hold a rozs, 150 hold a búza, és a többi őszi árpa. A legutóbbi termésbecslés szerint 10 mázsás holdankénti átlagra számítanak búzából, 5 mázsás átlagra rozsból, és 12 mázsás átlagra őszi árpából. A kertészetben szedik az uborkát. Az uborkát részben a konzervgyárnak szállítják, részben a MÉK-nek adják át, a többit szabadpiacon és a termelőszövetkezet boltjaiban értékesítik. Megkezdődött a paprikaszedés is. A permetezést a hőség akadályozza, és így, hogy a növényeket megvédjék a kiégéstől, hajnalban és késő este permeteznek. A termelőszövetkezetben folyik a kapálás, a széna begyűjtése, és a szőlőkötözés. A Széchenyi tér sarkán köszörűs. Szorgalmasan hajtja a kereket. A kékre mázolt alkotmány jól mutat, ha nem is éppen idegenforgalmi látványosság. A köszörűs két kézzel szorítja a sebesen forgó kőre a jókora szúrókést. Közben a körülötte állókN o t e s z I a meg hányja a szikrát. Egy pillanatra feltekintek az égre. A repülő már fci tudja, merre jár. Nem mulaszthatok el egy megjegyzést. — Lábbal hajtott köszörű és a hangnál sebesebben vágtató repülőgép. Hol van a technika fejlődésének felső határa? Külterületi filozófia TÁV ASZÓDOTT. Az orgonabokrok már vagy két hete virágba borultak. A méhek zümmögő társadalma szorgalmasan dolgozott. A békák álmosan másztak elő a falrepedésből. Az emberek szorgalmasan dolgoznak kinn a határban. A betegje, öregje pedig ilyenkor apró lépésekkel kicsoszog az utcára. Kiülnek. Padra, faderékra vagy gyalogszékre. Sabra bácsi már régen nyugdíjban van. De még mindig jó kedvvel tapossa a nyolcvanadik esztendőt. A nap őt is kicsalta a kispadra. Időmből futja. Odaereszkedek az öreg mellé. Türei Marika halad el mellettünk, két kanna a karján. Az öreg el nem engedné a felesleges kérdést. — Kútra, virágom? Tán megszomjaztatok? Mikor a kislány visszafelé tart, azt sem állja meg szó nélkül. — Megtelt, csillagom? Miskolci sógor — haj, de sok sógor van Kőrösön — szerszámot lenget a vállán és készen a kérdés. — Kifelé, Janikám? Hosszú szünet után hozzám fordul az öreg. — Tudod-e, koma, hogy én mindig azon sóhajtozok, hogy az a teremtő mentsen meg a drága ételektől, a nagy ivástól meg a nagy szerencsétől. NEM SZÓLOK semmit. Sejtem, hogy valami huncutság van benne. — Nem is kérdezed, hogy mire vág a szó? — Micsoda drága ételektől mentse meg a teremtő? , — Kát, fiam, a legdrágább étel, amit a patikában árulnak. Hát attól mentsen meg. — No, aztán micsoda nagy vizivásról beszél? — Tudod, hogy ki iszik a legnagyobbat? Hát aki a vízbe fúl. Én abból sem kérek. — Es micsoda nagy szerencse az, amitől már előre kirázza a hideg? — Idehallgass! Bába Samu- ék hordót engedtek le a pincébe. Lehetett vagy nyolc hektó. Samu a nászát hívta cl segítségre. A fejtésben már előre becsiccsantottak. Nászuram fogta a kötelet, Samu meg a hordót igazgatta. Az lett a vége, hogy az edény ugyancsak megnyomta Samut. De úgy ám, hogy a két lába eltörött. A hordó csínja benyomta három oldalbordáját. A fogai kimozgósodtak. A feje is beszakadt itt a vakszeme táján. Aztán hallod-e, még \ akad szép számmal olyan tö- \ kéletlen, aki azt mondja, • hogy haj, de nagy szerencsé- \ je van ennek a Samunak, i hogy az a büdös hordó rögtön ! agyon nem nyomta. Bizony én ! nem kérek ebből a szerencsé- ! bői, de másnak sem kívánom. \ AZ ÖREG egy pillanatig ra- \ vaszul néz rám, csak úgy a ; szeme sarkából. Aztán észre- 1 veszi, hogy Kemencés Palkó a túlsó oldalon egy talyigára l való vályoggal küszködik. ! Nagyot suhint a bottal, aztán ! átkiált. \ — Maradt-e még, Palkó, \ vagy már az utolja? A Pest megyei csecsemőotthon lakói rendszeres sétát tesznek a városban (Székely felvétele) — 198 mázsa újburgonyát értékesített a Dózsa Termelő- szövetkezet június végéig, 61 000 forint értékben. A továbbiakban is jó termésre számítanak. — 400 forint baleseti kártérítést kapott az Állami Biztosító ihelyi fiókjától Váradi Ernő balesete miatt. Mit látunk a moziban? DIPLOMÁCIA, ÓH. Magyarul beszélő filmszatíra. 10 éven alul nem ajánlott! Előadások 6 és 8 órakor kezdődnek. Jegyek válthatók 5 órától. SPORT ATLÉTIKA: Az Egyesületi Bajnokság III. fordulója, illetve a serdülő EB II. fordulója során a Kinizsi-atléták a következő jobb eredményeket érték el: Női magasugrás 2, Pászti E. 135 cm, súly 2. Szentgyörgyi Lenke 993 cm, diszkosz 2, Szentgyörgyi Lenke 28.02 m, 3. Pászti E. 24.81 m. Női serdülők: 400 m. 3., Hajdú Ágnes 67.9, 4. Vozár 70.3, távolugrás: 2, Udvardi Éva 472 cm, 4. Hajdú Á. 419 cm. Férfi 100 méter: 1. Suba Tibor 11,5 mp. 1500 m: 2. Cseh László 4:28.8 p., távol: 2. Suba T. 618 cm, súly (7V<) 3. Pólyák I., 10.75 m, gerely: 2. Balanyi Géza 41.50 m. Férfi serdülök: -100 m gát 2. Balanyi Szilveszter 17.2 mp, diszkosz IV* kg: 2. Tugyi Endre 34.55 m. Megyei spartakiáddöntővel összekapcsolt 3.5 órás verseny volt. A körülményekhez mérten nagyon jók az 1500 (Cseh) és női (Hajdú) eredmények. Dicséret illeti: Subát, Tugyit, Szentgyörgyit is. ★ ? Július 4-én délután 5 órakor •* a Kinizsi pályán Szovjet helyőrség—Nagykőrös férfi atlétikai verseny lesz. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak. akik draga jó térjem, illetve édesapánk, nagyapánk, Törköly Péter temetésén részt vettek s őszinte részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család 4 heti és országos vásá- zí roknak sokkal nagyobb jelentősége volt régen. mint most, mert az árucsere csaknem kizárólag ezeken zajlott le. Hajdan sem volt minden községnek heti és országos vására, csak azok tarthattak ilyeneket, melyeknek azt a király adománylevélben engedélyezte. Városunknak sem volt ilyen adománylevele mindig. A vegyesházi királyaink közül, melyiktől szerezték meg. nem tudjuk. A török hódoltság előtti időben már tartottak vásárokat, következtethetünk rá abból, hogy a vásárokat a Lipát császár által kiadott kiváltságlevélben megnevezett napokon tartották a török hódoltság alatt is. Lipót, a török hódoltság után a város régi. a középkorban szerzett jogait megerősítette, a vásártartási jogát is. mint olyat, melyet a régi királyi elődeitől szerzett. ősi vásárai Friedrich napi fmárc. 5.). László napi (június 27.), Dömötör napi (okt. 26.) vásárok. A negyedik vásárt Mária Terézia királynő adta 1749-ben. Ez a szent György napi vásár (ápr. 24.). A vásárokat megtartották még a nehéz időkben is, mert jövedelmükre nagy szüksége volt a városnak. A török hódoltság alatt veszélyes vállalkozás volt árut vinni a vásárokra, mert a rosszul fizetett végvári vitézek gyakran rajtaütöttek. A törökök igyekeztek a vásárok zavartalanságát és kereskedők bán- tatlanságát biztosítani, de nem mindig sikerült. A végvári vitézek egy-egy sikeres vállalkozással elvitték a kereskedők börzacs- kóba gyűjtött pénzét, selymeket, bársonyokat, posztókat és a nekik tetsző mesterember készítette ipari termékeket. Nem egy vásár alkalmával szabály- szerű harc fejlődött ki a török és magyar katonák között. Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy milyen szorongó érzések között figyelték a vásárosok a harc kimenetelét. A vásárok nemcsak a török hódoltság idején voltak prédára alkalmas csemegék az útonállóknak. haramiáknak és betyárbandáknak, hanem később is. A vármegye irtogatta őket, de teljesen soha nem fogytak ki, mert szökött katonákból, kalandra vágyókból és üldözöttekből újak léptek a régiek helyébe. 1852-ben is, a Gógányi csárdánál három betyár, a Ceglédre menő vásárosoktól elszedte a pénzt. A károsultaknak a csárdában italt is adattak. A jó munka után nyugat felé vették útjukat. Leginkább a vásárból jövőket támadták meg, mert a könnyen elvihető pénzre vadásztak. Az\ iparosoknál és a parasztok-i nál csak vásár után voltí leginkább pénz. mert ottí pénzzé tették a vásárra vitt í terméket, vagy jószágot. \ 4 régi hetivásárok is 7ié-í pesek voltak. Nemcsak': helyi ember kereste fel,': hanem messze vidékekrőlj jöttek, kocsikon hozott ter-\ ményekkel és termékekkel] Gabonát (búzát, árpát) hoz-] tak Szentesről. Hódmező-] vásárhelyről, Zomborból, i Verbászról, de a Bácská-l bál, Bánátból és Tiszántúl-: ról is. Halat Csongrádról,] Kécskéről, Alpárról és Ve-] zsenyről. A vásznas és ] gyolcsos, a deszkás, meszes ■ és szeneskocsik is megjöttek ‘ a felvidékről. A mészégető] a meszet, a szénégető asze-: net, a deszkakészítő a desz-l kát kínálta a vevőknek. j 1 A kereskedőnép nagy \ utat tett meg a jó vásári reményében. Az iparosok! hozták a készítményeiket, i Az országos vásárokban i igyekeztek a sátraikat a ne- í kik kijelölt helyen idejé-: ben felverni. Szakmánként; sorokban verhették fel a; sátrakat. A helyi iparosokéi volt az első hely. azután a} szomszédos helységek mes-} terei aszerint következtek,} hogy milyen távolságra} laktak a vásártartó helytől.} Aki közelebb lakott, annak} elsőbbsége volt a távolabb j lakóval szemben. (Folytatjuk) Körösi piacok, vásárok, áruk, árak a XVII. és XVIII. században I. RÉSZ nak automatikusam, magyaráz. — Ollót, bics- kát, bárdot, baltát, szúrókést, húsdarálót köszörülök. Hangja beleveszik a fölöttünk dübörgő szuper- szónikus repülőgép csattogásába. Csak azt látom, hogy a szája mozog, a lába sebesen tapos, a kő
