Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-20 / 168. szám
AZ MSZMP, PEST , M E G.V E 1 B 1 Z O T T S ÁG A ÉS A ME G Y E 1. T ANÁCS 1 . A P J A I 1 VII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM Ali t 50 Fii.1.Élt 1963. JÚLIUS 20, SZOMBAT Baráti nagygyűlés Moszkvában Nézeteink mindenben megegyeznek Pénteken a Kreml kongresszusi palotájában hatezer résztvevővel magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak a Szovjetunióban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A megjelentek nagy tapssal köszöntötték a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait, akik Nyikita Hruscsov és az SZKP más vezetőinek kíséretében jelentek meg az elnöki emelvényen, Anatolij Birjukov, az SZKP Moszkva városi pártbizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután felcsendült a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió himnusza. Birjukov átadta a szót Szergej Antorvovnak, a Vlagyimir lljics gyár munkásának, aki Moszkva dolgozói nevében üdvözölte a küldöttséget. A főváros értelmisége nevében Borisz Polevoj író szólalt fel. Borisz Polevoj részletesen beszélt a magyar és a szovjet nép barátságának történelmi hagyományairól: örömmel tölt el, hogy engem ért a megtiszteltetés, a moszkvai értelmiség nevében üdvözölhetem kedves magyar vendégeinket — mondotta. — Kétszeres öröm ez nekem. Többször volt alkalmam Magyarországra látogatni, sok barátom van a magyar írók, festők, szobrászok között. Polevoj ezután beszélt arról, hogy a szovjet kommunisták tisztelettel emlékeznek Kún Bélára, Zalka Mátéra és a szovjet nép jól ismeri Petőfi Sándor, Liszt Ferenc és a magyar kultúra más nagyjainak műveit. Moszkva ifjúsága nevében Nyina Morozóva, a Kujbisev nevét viselő villamossági-gyár technikusa, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője szólalt fel. Ezután Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke mondott nagy beszédet. HRUSCSOV BESZÉDE Hruscsov beszéde elején a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében meleg szavakkal köszöntötte a Magyar Népköztársaság Pártós kormányküldöttségét — majd így folytatta: A .békéért, a szocializmusért, a .kommunizmusért vívott közös iharcban a szovjet emberek hű társuknak tekintik a testvéri magyar népet. Találkozónk ország-világ előtt bizonyítja a közös nagy cél felé együtt haladó országaink mányküldöttség, néhány hónappal a nemzetközi és belföldi reakciós erők által szervezett magyarországi ellen- forradalmi lázadás leverése után. ES a látogatás a szovjet népnek a népi Magyarország dolgozóival való forradalmi szolidaritása jegyében zajlott le. Magyarország dolgozói a Szovjetunió és más szocialista országok segítségével megvédtek szabadságukat, nemzeti függetlenségüket és szocialista vívmányaikat. Visszaemlékszem a Szovjetunió párt- és kormányküldött Hruscsov a szónoki emelvényen népeinek internacionalista [ szolidaritását, kölcsönös ba-! rátságunk érzelmeit. A magyar párt- és kormány- i küldöttség szovjetunióbeli utazása a szocialista Magyar- j ország vezetőinek második testvéri és baráti látogatása, j Először 1857 tavaszán járt ná- j lünk a magyar párt- és kor- i ségének 1958 tavaszán tett magyar-országi látogatására és arra a testvéri fogadtatásra, amelyben bennünket, a szovjet nép képviselőit akkor részesítettek. Azóta nagy események történtek a Magyar Népköztársaságban, de világszerte is. A magyar párt sikerről sikerre vezeti a népet Megelégedéssel állapítjuk meg, hegy a testvéri Magyar- ország azóta nagy sikereket ért el fejlődésében. Magyar- ország jól fejlett iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelkező országgá változott. Elegendő megjegyezni, hogy az ország ipari termelésének jelenlegi volumene ötszöröse a háború előtti. 1938. évi színvonalnak. Ez a szocializmus egyik legnagyobb vívmánya Magyarországon. A szocialista forradalom teljes győzelmet aratott a magyar falun. Köztudomású tény, hogy a szocialista építés egyik legbonyolultabb kérdése: az egyéni parasztság átsegítése a közös gazdálkodás útjára. Ez teljes egészében vonatkozik Magyarországra is, annál is inkább, mert Magyarországon a korábbi vezetés az önmagyar munkásság, parasztság és értelmiség szorosabban tömörült pártja köré, s a legaktívabban részt vesz a szocialista építésben. Az elmúlt években megnőtt a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye, megszilárdult külpolitikai helyzete és a világproblémák megoldására gyakorolt hatása. A szocialista termelési viszonyok végleges győzelme városban és falun, a gazdasági élet és a kultúra fejlesztésében elért nagy sikerek lehetővé tették, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa tavaly novemberben ünnepélyesen ki j elentse: Magyarországon lerakták a szocializmus alapjait, és megkezdődött egy új történelmi szakasz: a szocialista társadalom teljes felépítésének korszaka. A magyar nép kimagasló győzelme ez, elvtársak. Ez a győzelem örömet szerez a szovjet embereknek, az új, szocialista Magyarország valamennyi barátjának. A nemzetközi kommunista mozgalom érdekeinek szempontjából a magyar népnek ez a győzelme igen fontos internacionalista hozzájárulás ahhoz a harchoz, amely az emberiség haladásáért és boldogságáért, a szocializmus és a kommunizmus világméretű diadaláért folyik. A szovjet és a magyar nép barátsága régen szövődött kéntesség lenini elvét megsértve, nem a meggyőzés, hanem a durva, adminisztratív nyomós útján próbálta megvalósítani a faiu kollektivizálását. Egészen másképpen járt el az új vezetés, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A magyar kommunisták megtalálták a pa- rasztember szívéhez vezető j utat: a türelmes felvilágosítás j és meggvőzés útját. A magyar j parasztok, miután sok jó példa alapján meggyőződtek a kollektív gazdálkodás előnyeiről, végérvényesen a szövetkezeti útra léptek. A magyarországi mezőgazdasági termelés szüntelen növekedése ékesen bizonyítja, milyen jói oldották meg ezt a bonyolult feladatot. A párt hatalmas szervező- és politikai nevelő munkája biztosította a magyar népi tömegek töretlen egységét. A Amikor szívélyesen; testvérek módjára üdvözöljük a Magyar Népköztársaság pártós kormányküldöttségét, jól tudjuk, hogy országunk népeit, a Szovjetunió és Magyarország kommunistáit a marxi—lenini elvek diadaláért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért folyó közös harc tanulságos története egyesíti. A szovjet emberek nem felejtik el azt a történelmi tényt, hogy röviddel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, 1919 márciusában a magyar munkások a kommunisták vezetésével kikiáltották a tanácshatalmat. A szovjet emberek kegyelettel adóznak a magyar önkéntesek hőstettének, akik a polgárháború és a külföldi intervenció éveiben segítséget nyújtottak országunk munkásosztályának, hogy megvédje a szovjet hatalmat. Vlagyimir lljics Lenin nemegyszer küldte forró üdvözletét Magyarország forradalmár munkásainak és kommunistáinak. Rámutatott, milyen hatalmas nemzetközi jelentőségű a kommunisták vezette magyar munkások harca. A magyar munkásoknak és kommunistáknak 1919-ben nem sikerült megvédelmez- niök forradalmi vívmányaikat, megőrizni a tanácshatalmat. A polgárháború és a külföldi intervenció láncgyűrűjében küzdő fiatal szovjet Oroszország azokban a napokban nem tudott segítséget nyújtani magyar testvéreinek, . hogy visszaverjék az ellenforradalom támadását. De a nemzetközi imperializmus nem tudta kiirtani a magyar munkásokból a szocializmusba vetett hitet, nem tudta megtörni a magyar kommunisták bátorságát, hősiességét. A magyar kommunisták, a magyar munkásosztály a fasiszta reakció gyötrelmes éveit túlélve a kommunisták vezetésével a szocializmus építésének útjára lépett, A Magyar Népköztársaság a szocialista országok testvéri családjának tagja lett. Kudarcba fulladt a belső ellenforradalom és a nemzetközi imperializmus 1956-os kísérlete, hogy megfojtsa a népi hatalmat és visszaállítsa Magyarországon a kapitalista viszonyokat, vér. befojtsa a magyar forradalmat. Magyarország népe a Szovjetunió és más szocialista országok testvéri népeinek segítségével megvédelmezte a forradalmat és napjainkban sikerrel építi a szocializmust. Amikor azt látjuk, hogyan fejlődik Magyarország és a többi szocialista ország, ahol győzött a népi hatalom, újra és újra szeretnénk megismételni Lenin lelkes szavait: azt valljuk, hogy már nemcsak orosz, hanem nemzetközi méretekben is megtettük a magunkét. Jelenleg a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között a legszélesebbkörü politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok alakultak ki és e kapcsolatok szüntelenül fejlődnek. Politikai síkon teljes nézetazonosság áll fenn pártjaink és kormányaink között a szocialista világrendszer megszilárdításáért, a világ 1 kommunista- és munkásmozgalma egységének erősítéséért folyó harc valamennyi kérdésében — közös ellenségünk, a nemzetközi imperializmus ellen, továbbá a békéért és a kommunizmus eszméinek diadaláért vívott harcban. Mindez meghatározza pártjaink és kormányaink akcióegységét, megsokszorozza erejüket és befolyásukat. Nagy lendülettel folyik és elmélyült a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gazdasági együttműködése. Az utóbbi 16 esztendő alatt a Szovjetunió és Magyar- ország egymásközti külkereskedelmi forgalma több mint húszszorosára növekedett. így a háború előtt 1938-ban a Szovetunió részesedése Magyarország külkereskedelmi forgalmában mindössze 0.1 százalék volt. Ma Magyarország jelentősen megnövekedett árúcsereforgalmának több mint egyharmada jut országunkra. A Magyarországgal folytatott kereskedelem nem kis jelentőségű a Szovjetunió számára is. Külkereskedelmi forgalmunknak mintegy hat százaléka jut Magyarországra, s ez igen nagy mennyiség. A szocialista országok, köztük Magyarország és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének sikeres fejlődését ékesszólóan példázza a nemzetközi Barátság-kőolajvezeték és az egységes béke villamos- energia-rendszer létrehozása. A viilamosenergia-csere valamennyi ország számára tíz és tízmillió rubel megtakarítását jelenti. Országaink között eredményesen fejlődik a tudományos műszaki együttrpűködés és a kölcsönös tapasztalatcsere. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy pozitív eredményekkel járt az együttműködés a mezőgazdasági termelés területén is. Pártunk úgy vélekedik, hogy a jelenlegi viszonyok között a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködést. a nemzetközi szocialista munkamegosztást, a kommunizmus felé haladó országok és népek gazdasági, politikai és kulturális fejlődésének időszerű követelményei indokolják. A teljes szuverenitáson, egyenjogúságon és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés nemes elvei tervszerűbb és gyorsabb fejlődést biztosítanak a népeknek. A szovjet nép tudja, milyen nehéz egyedül építeni a szocializmust. Csaknem 30 éven át törtünk magunknak utat a szocializmus felé, dühödt ellenségekkel körülvéve, akik minden tőlük telhetőt megtettek, hogy megdöntsék a szocialista forradalom támaszát. Ma már mások a viszonyok. Ma már az emberiség egyharmada a szocializmus, a kommunizmus útjára lépett. Ezért furcsa lenne, ha a szocialista államok nem élnének a szocialista rendszer keretein belüli együttműködés kedvező lehetőségeivel és előnyeivel. A személyi kultusztól visszatértünk a lenini tanításokhoz Elvtársak! A magyar dolgo- I zóknak a szocialista építésben aratott sikerei — a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Kádár János elvtárs ve- j zette Központi Bizottsága marxista—leninista politikájának az eredményei. Minden azért vált lehetővé, mert következetesen és erélyesen felszámolták a személyi kultusz időszakának káros következményeit, s a párt, az ország életében helyreállították a lenini normákat. A magyar elvtársak nemegyszer hangsúlyozták, milyen szerepet töltöttek be a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatai a személyi kultusz maradványai elleni harcban, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának érvényesí- ! tésében. És ez érthető is. | Magyarország azok közé az j 1 országok közé tartozik, ame- J lyek különösen megsínylették | [ a személyi kultuszt. Magyar- í j országnak nem csekély nehéz- j ségeket kellett leküzdenie, | j hogy véglegesen leszámoljon a j I személyi kultusz következmé- j nyeivel, megvalósítsa a párt ] ] és az állami élet lenini normáihoz való visszatérést. Manapság akadnak olyanok, akik megpróbálnak árnyékot vetni pártunk XX. kongresz- szusára, tagadják annak nagy jelentőségét a nemzetközi kommunista mozgalom szá- | mára. Sőt odáig jutottak, hogy j elferdítik az 1956. őszén Ma- j I gyarországon végbement ese- ! ményekét. Csak valamiféle j | egészen különleges céljaik le- I [ hetnek azoknak, akik a té- { I nyekkel ellentétben nem az | i imperialistákra, nem a szocia- j lista rendszer ellenségeire, hanem a testvérpártokra hárítják a felelősséget a magyar- országi ellenforradalmi lázadás kitöréséért. Abban az időben éppen a személyi kultusz következményei mozdították elő az elégedetlenség növekedését Magyarország lakosságának bizonyos része körében. És az ellenforradalmi erők kihasználták ezt. A magyarországi ellenforradalmi zendülés egyik tanulsága a kommunista világmozgalom számára éppen abban rejlik, hogy a személyi kultusz a tömegektől való elszakadáshoz, a szocialista törvényesség durva megsértéséhez vezet, tehát lápot ad a népellenes erőknek. Ezért, amikor a magyar elvtársak elmondják nekünk, hogy milyen szerepet játszott országuk szempontjából a személyi kultusz maradványainak felszámolása a népi demokratikus rendszer megszilárdításának, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a nép egységének, a szocializmus sikeres felépítésének záloga Magyarországon. Amikor pártunk a XX. kongresszuson élesen bírálta a személyi kultusz Ideológiáját és gyakorlatát, központi bizottságunk tudatában volt annak, hogy a személyi kultusz kérdése nem csekély jelentőségű, élesen felvetődő kérdés az egész kommunista világmozgalom számára. S pártunk, amikor ezt a kérdést a marxizmus— leninizmus egyedül helyes álláspontjáról oldotta meg, semmit sem titkolt el a kommunista világmozgalom elől. A pártunk XX. kongresszusán hozott határozatok helyeslésre és egyöntetű támogatásra találtak a kommunista és ■ munkáspártok képviselőinek 1957-es és 1960. évi tanácskozásain elfogadott nyilatkozatokban. Pártunk a XX. kongresszuson határozottan leszámolt a személyi kultusz mindenfajta megnyilatkozásával és megvalósította a lenini elvekhez való visszatérést. Az egész nemzetközi kommu(Folytatás a 2. oldalon.)