Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-19 / 167. szám

Cikkünk nyomán Megoldódott a Maglódi Gépgyár dolgozóinak közétkeztetése Lapunk június 30-i számá­ban megjelent „Panasz a ■magtÓdi kisvendéglő közét­keztetésére" című cikknek a hatására « Maglód és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet megtette a szükséges intézke­déseket és erről szerkesztősé- j günket levél útján tájékoztat­ta. Mi az oka annak, hogy Mag­iadon az fmsz 5. sz. kisvendég­lő nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket? — arra így válaszolnak az illetékesek: Ezzel kapcsolatban tájékoz­tatom a szerkesztőséget, hogy valóban nem találtunk olyan vezetőt, aki a követelmények­nek megjeleljen. A legelső ve­zető (Matulik Pál) teljesen já­ratlan volt az adminisztrációs munkákban, pedig az fmsz el­nök megbízta a főkönyvelő kar- társnőt, az üzemágvezetőt és a vendéglátóipart elszámoltató kartársnőt, hogy az adminiszt­rációs vonalon adják meg a legmesszebbmenő segítséget, hogy a kisvendéglő rentábili­san üzemeljen. Sajnos a vezető és a beosz- ; tott családtagok nem tudtak eleget tenni a követelmények­nek, nevezetesen, hogy a ve­zető köteles gondoskodni az ellátás zökkenőmentességéről. Leltárhiánya is rövid idő le­forgása a'att többször volt. Ez miatt le kellett váltani. Utána, helyben vezetőt nem tudtunk biztosítani, csak Bu­dapestről, aki az adminisztrá­ciós munkát tudta ugyan ve­zetni, de a kisvendéglő üze­meltetését képte’en volt ellát- , ni és igen sok panasz merült i fel ellene. A húsellátással kapcsolat­ban így válaszoltak: A húsellátás valóban igen nagy nehézségekbe ütközött, mert a húsipari vállalat a ki­utalt húsmennyiségei nem tud­ta biztosítani. Az nem helytálló, hogy a húsbolt azokat a húsfélesége­ket adta a kisvendéglő részé­re, amelyeket nem tudott el- j adni, inkább az volt a leg­nagyobb baj, hogy nem volt húsáru, amit a vendégeknek j biztosítani tudtak volna, mert húsféléből mindig hiány volt. Nem az volt a baj, hogy nyers­anyaghiány miatt nem tudta biztosítani az ellátást a kis- j vendéglő, hanem azért, mert a kisvendéglő vezetője munká- ; jót nem végezte lelkiismere- ' tcsen. Ezt az is bizonyítja. [ hogy több száz forint értékű j halat, pogácsát, vagdalthúst kellett leírni, mert ha nyög, i felületes munkát végzett a ve­zető. de az is igaz. hogy a kis- , vendéglő többi dolgozója sem állott a lelkiismeretes munka ; mellé. Azt határozottan állítom, hogy semmit sem törődött a kisvendéglővel és annak áruéi- ; látása biztosításával. Az fmsz-t felelősség terheli azért, hogy már előbb nem gondoskodott olyan vezetőről, aki a kötelességének eleget tud tenni. Most egy új vezető van. aki törődik az üzlet menetével és a gépgyár dolgozói is meg van­nak elégedve az étkeztetéssel. Tény az. hogy aki lelkiisme­retes munkát végez, ott az i eredmények sem maradnak el. Jelenleg a közétkeztetés ; mellett 2—3 féle választék áll a vendégek rendelkezésére. A halakvárium is elkészült, amelyben élő, friss halból ha­lászlé és rántotthal készül és kapható. Mindent elkövetünk annak érdeledben, hogy a kulturált í vendéglátóipari ellátás bizto­sítva legyen Maglód község­ben. A felmerült hiányosságo­kat megszüntettük. Ferenc Lajos, a Maglód és Vidéke Körzeti Földmű vessző vet kezet igazgató j elnöke monomidíd: A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Látogatás a monori Uj Elet Tsz Berki-majorjában V ÉVFOLYAM, 167. SZÄM 1963. JŰLIUS 19, PÉNTEK A betakarítási és talajmunkák meggyorsításáról tárgyaltak a termelőszövetkezeti elnökök üllőn A7. idén kedvezőbb körül­mények között, szervezetteb­ben készülhettek termelő- szövetkezeteink a kalászo­sok betakarítására, lényegesen több kom­bájn, aratógép állt ren­delkezésre mint tavaly, a betakarítás üteme mégsem érte el a kí­vánt mértéket. Ezzel a gondolattal nyitotta meg Guba Pál elvtárs. a járási pártbizottság titkára azt az értekezletet, amelyet Üllőn tartottak és a járás valamennyi tsz-elnöke részt vett. A megbeszélés feladata volt megvitatni, hogyan hoz­hatjuk be azt a lemaradást, amelyet a gépek fokozott •meghibásodása (amely túl­haladta számításainkat.) és kissé a szervezetlenség, a kapkodás is okozott. Szijjártó Lajos elvtárs. a járási tanács elnöke a kézi aratás hátrányairól, helyte­lenségéről beszélt. Ez a mód­szer nemcsak lassú és drá­ga. hanem felborította a munka- . és felvonulási ter­vet. késlelteti a cséplési batáridőt is. Ennek követ­keztében elhúzódik a szer­ződésben vállalt és az ál­lam iránti kötelezettségek teljesítése is. A szalmalehúzás, illetve a kazalozás lassú me­nete a talajmunkák idő­beni elvégzését is gá­tolja. Pedig ez igen fontos, vala­mennyiünket érintő teendő, hiszen ezzel a jövő évi termést alapozzuk. A mun­Új profil kialakításán dolgoznak a Maglódi Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói A szövetkezet 24 tőből álló lakatosrészlege a második ne­gyedévtől kezdve új profil ki­alakításán dolgozik, a kon­zervipari gépek gyártására tért. át. Megrendeléseket kap­tak a Kecskeméti Konzerv­gyártól. a békéscsabai és mis­kolci hűtőháztól. Uj gépeket is gyártottak. Az egyik a borsómosógép, a má­sik a serleges főzelékelőfőző. a harmadik pedig görgős-láncos szállítópálya. Ezt a három gé­pet a június 30-i határidőre elkészítették és el is szállítot­ták. A borsómosógép két fia­tal mérnök találmánya. A gép először folyó vízzel megtisztít­ja a borsót, majd méret sze­rint kiválogatja. A szövetke­zet jelenlegi legnagyobb mun­kája a 2 darab vertikális lán­cos szállítópálya elkészítése. Ezt is a közeljövőben szállít­ják el a megrendelőknek. — Emellett a régi profilun­kat, a müszerészrészieget is szeretnénk továbbfejleszteni — tájékoztat Fejes István mű­szaki vezető. Ebben a részle­günkben technikai alkatrésze­ket gyártunk. A részlegből közvetlenül és közvetve szál­lítunk különböző árucikkeket külföldre. legnagyobb nép­szerűsége a műszerdugasznak van külföldön. A műszerdugasz vizsgálati jegyzőkönyvében olvasható, hogy a vizsgálóbizottság meg­felelőnek tartotta azt. Ebből Angliába, Afrikába. Kubába, Ausztriába és az összes szocia­lista országokba szállítanak. Ezen felül még a nyugati or­szágokba különböző híradás- technikai cikkeket is exportál­nak. Panaszuk? Szövetkezetünk 280 négyzet­méteres alapterületű moduli­barakkot szeretne felállítani saját telephelyére. Azontfan egyetlen szomszéd kifogásolá­sa (zajos üzem) miatt az épí­tést nem engedélyezik. Ha ez felépülne, még nagyobb meny- nyiségben tudnánk szállítani külföldre és lakatos dolgo­zóink is egészségesebb helyen dolgozhatnának. Gér József kák végzése közben vala­hogy elsikkad a versenyzés láza is, nem tudatosítottuk eléggé a termelésre gyako­rolt jó hatását,' pedig eb­ben nagy erő rejlik. Ter­veket is tudunk mi már ké­szíteni, jókat, reálisakat! csak ázt kell még megta­nulnunk, hogy ezeket a ter­veket gyakorlatba is át tud­juk ültetni, meg tudjuk va­lósítani. A hozzászólások során Var­ga J*®! a betakarítási és ta­lajmunkák • megszervezéséről beszélt, Hajducsi Mihály a szalmalehúzás elhúzódá­sát azzal magyarázta, hogy nincs elegendő lehúzóesz- köz. Győri János és Bö­szörményi András szerint gépállomás nem hibáztatha­tó teljes egészében a gépek gyakori meghibásodásáért. A Balaton-kombájn például konstrukciójában elhibázott. Hayth Ferenc, Benkó Jó­zsef, Tabányi János, Pong­rác Sándor, Szőke Sándor és Jaszlics Gyula elvtársak fel­szólalása után Szijjártó elv­társ foglalta össze az el­hangzottak lényegét, amely­nek pozitívuma az a határo­zott hozzáállás a termelőszö­vetkezeti elnökök részéről, amely biztosítéknak látszik a betakarítás és a talajmun- kák lelassult ütemének gyor­sítására. K. S. + Felső képünkön: Bán József, Jónás János és Fekete András külső vakolást végeznek a ké­szülő tojóházon, mely 2569 férőhelyes lesz. Az épület elő­zőleg istálló volt. Középső képünk Marton Gábornál mu­tatja — Gál Imréné baromfi­gondozót helyettesíti —. miköz­ben tojóíápot ad a tyúkoknak. 8(10 darab baromfit gondoz. Alsó képünkön: a tsz építőbri­gádja egy hídmérleget épít (Hrutka János felvételei)-- ■ • i \ - y<- »- < Az állategészségügy helyzete Tápiósüly és környékén Tápiósüly községben két hó­nappal ezelőtt sertésbénulás fordult elő. Erről a betegség­ről dr. Wallner György állat­orvos a következőket mon­dotta; — A szolnoki vásárban má­jus 2-án sülyi lakosok serté­seket vásároltak és két ud­varba behurcollak a fertőző sertésbénulás betegségét. En­nek. a betegségnek igen nagy a népgazdasági jelentősége, mert gyógyítani nem lehet és még hozzá megfelelő kórelőző oltási eljárással sem rendel­kezünk. — A járás állatorvosi kara háromízben átszűrte a község egész sertésállományát és megfigyelési zárlat alá helyez­ték azokat az udvarokat, aho­vá a szolnoki vásárból serté­seket hoztak be. — A betegen vásárolt állatok közül egy el­hullott, hármat pedig állami kártalanítás mellett kiirtottak. Az idejében alkalmazott zárlati intézkedéseknek és az állattartó gazdák fegyelme­zettségének köszönhető, hogy Változtassák meg a vasúti kerthelyiség nyitvatartási idejét — kérik a fiatalok ANYAKÖNYVI HÍREK Pilis Házasságot kötött: Horvthesrvi Sándor és Tóth Emese Ildikó, dr. Polgár József és Nagy Irén. Elhunyt: Polgár Jánosné Pri­jelszki Zsuzsanna 72 éves. VI A I VI u s o R Mozik Monor: Ördöscsanda. > Ordasok között. Kellemes hely az öreg pla­tánfák alatt meghúzódó ár­nyas kerthelyiség, különösen estefelé. a rekkenő meleg után. egy pohár sör társasá­gában. Vasárnap inkább köz­kedvelt szórakozóhely, mert zene segíti elő a jó hangula­tot. Szívesen Is keresik fel ezért a monori, de a környék­beli fiatalok is, mert azt tart­ják: ..Jói játsszák a fiúk a modern dzsessz-szá mókát”. A monori vasúti büfé kert­helyisége azonban, minden jótulajdonsága ellenére — el­hanyagolt! Vasárnap például nem volt elgereblyézve a sár­ga finom kaviccsal terített kerthely isés; eldobált sörös­üveg-kupakok. cigarettavégek halmaza hevert a földön — kerékpárokat őriztek a szép bokrok, egyszóval: nem kel­tette a gondozottéig képét. Hétiközben hasonló a hely­zet, azzal a különbséggel, hogy 8 órakor, amikor a legkelle­mesebb lenne élvezni a kert­helyiség hűvösét, árnyas nyu­galmát — záróra van. kites­sékelik a vendéget akkor, amikor Monoron a Vigadó Étterem kerfchelyíségén kívül ez az egy szabadtéri szórako­zóhely van! Többen tették ezt szóvá a monori szórakozni kívánó fia­talok közül, és joggal, mert igazuk van! Javasoljuk a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalat felé: hosszabbítsák meg a nyitva­tartási időt és hétközben — a szombat és vasárnap mellett — még legyen egy nap. ami­kor zene mellett szórakozhat­nak a fiatalok — legalább tíz óráig! («) a betegség nem terjedt to- ; vább. — A fertőző állatbetegsé­gek elterjedésében mindig j szerepe volt a nagy távolsá- j gokra történő állatszállítások- í nak. Ezért kívánatos, hogy a i gazdák sertésállományukat le- j hetőleg a helybeli termelőszö­vetkezetben, vagy a környező ! községekből szerezzék be. Dr. Wallner György ezután I a körzetébe tartozó községek állatállományának legfonto­sabb problémáit az alábbiak ' szerint ismertette: — Az úri Béke Tsz-nél az; állattenyésztés súlypontja át- helyeződött a szarvasmarha­tenyésztésre. A termelőszövet­kezetnek e téren sikerült nagy értéket képviselő állományt ki­alakítani. A jelek szerint en­nek az állománynak ellátásá­hoz bőséges takarmánykészlet j áll majd rendelkezésükre. Az 1 állatok elhelyezése azonban I komoly problémát okoz. Fel­tétlenül szükséges lenne sür­gősen új férőhelyeket létesí­teni. mert különben a tél fo- ! lyamán e nélkül komoly ne-' hézségekkel kell számolni. — A tápiósülvi Virágzó Tsz j takarmánygazdálkodása na- j gyón sokat fejlődött. A pil­langósok jól időzített első ka- j szálása alapján négyszeri ka- { szálásra lehet számítani, és ez a mennyiségi eredményeken I kívül számottevő minőségi ja-' vulást is okozott. Bátor kéz-; deményezésnek kell tekinteni, i hogy a környékbeli községek közül itt vezették be elsőnek a hideglevegős szénaszárítási el­járást. amivel kiváló minőségű szénát sikerült előállítani. — A tápiósülyi Petőfi Tsz­ben elkészült a szabadtartá- : sós rendszerű borjúnevelő­istálló. Azonban téli üzemel­tetéséhez, — az elmúlt ke­mény télen szerzett tapaszta­latok alapján —bizonyos átala­kításra lesz szükség. A ter­melőszövetkezetnél az állat­egészségügyi viszonyok hatá­rozottan megjavulták. Ez ki­váltképpen a termelőszövetke­zethez került új főállattenyész­tőnek: Schein elvtársnak kö­szönhető. akinek a fegyelem megszilárdításával már eddig is jó eredményeket sikerült el­érnie. Krátky László a ct KÖNYV­FÖRGALOM Kétszázötezer fo- - rintos betervezett forgalommal szemben három­százkilencezer fo- rintot forgalma- 'zott Monoron a könyvesbolt a. má­sodik negyedév- m ben — mondja Kökény Bélámé, a bolt vezetője —, amikor a bolt for­galma után érdek- lödü nk. Persze, az eredmény el­érésében nagy része van Mé­száros Ferenc ügynöküknek és a jól kiépített bizományos há­lózatnak is. Birkás Róza pél­dául a Munkásőr utcai iskolá­ban húszezer, a pilisi bizomá­nyosunk harmincnégyezer, Kassai Mártonná Gyomron pe­dig tizenháromezer forint ér­tékű könyvet adott el. A ma­gyar klasszikusok és ifjúsági kötetek mellett Passuth IAszló könyvei örvendenek nagy ke­resletnek, az utóbbiak azon­ban pillanatnyilag nem kap­hatók. — Bányán a KIS/.-szerve­zet nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezetnek, kéve­kötő aratógép után a kévék keresztekbe rakásával. — Ritka eredménnyel dicse­kedhet a sülyi Virágzó Tsz. Száz holdról átlagosan tizen­hat mázsa tavaszi árpát taka­rítottak be. — Az ifjúsági találkozóval kapcsolatos megbeszélést tar­tanak Vecsés község tömeg- szervezeteinek vezetői ma es­te 7 órakor. — Hatvan hold fajta borsó már kazlakba rakva várja a cséplőgépet Ecseren. Holdan­ként nyolc-kilemc mázsás igen jó termés várható. — KlSZ-esküvét tartanak holnap Úriban Jámbor János és Oláh Erzsébet. SELYEMGUBÓK Monoron a piactér szom­szédságában napokon ke­resztül nagy volt a forga­lom. Vecsésről, Monorról, Gyömrőről öblös zsákokban hozták az értékes selyem- gubót. Czuhl József felvá­sárló hat nap alatt nyolc­száz kiló 95 százalékban el­sőosztályú árut vett át, mindössze öt százalék volt az, ami nem ütötte meg a kívánt mértéket. Pesti Im­re adminisztrátor a nyolc­száz kiló gubóért harminc­ezer forintot fizetett ki. Mellékkeresetnek szép pénz — mondja a fiatal admi­nisztrátor — 28 nap alatt ki­fejlődik és rózsaszín fényű házat épít magának a her­nyó. Nemcsók Gyula Gyöm­rőről 58; Majoros Istvánná Vecsésről 60 kiló gubót hozott be és 40 forintos ki­lónkénti ár mellett nem kis összeg az, amit a kezükbe számoltam. kutya Kör élesség (Válasz a Kutyául sajnálom... cikkírójának) Amikor önt, kedves cikkíró, a Monor Községi Tanács fel­szólította (már harmadszor) egy régi hátralékának rende­zésére, megjelent ön az illeté­keseknél a vitás kérdés tisztá­zására? Mert tudvalevő, hogy egy hivatalos idézésnek —még ha ebadóról van is szó — meg­jelenni. már az első esetben, kötelesség! Amikor egy-két évvel ez­előtt aláírásával elismerte, hogy tulajdonában van egy darab házőrző eb, tudatában volt annak is, hogy kutyája után ebadót fizetni — köteles. Amikor hat hónap múlva ked­ves ebe megszűnt békés ott­honát őrizni, az adóhátralékát meghagyta — emléknek — maga után. S míg fél évig hű­ségesen védte házát a betola­kodóktól, lett volna ideje, azt a csillagászati számok nélkül is kifizethető összeget — mi­vel kutya kötelesség! — az illetékes számlára befizetni, S most. hogy Stand nénitől kapott egy másik házőrzőt, változás a lajstromon csupán annyi, hogy megemeljük az adókivetést 16 forinttal (amennyiben új szolgája nem a 240 forintos tétel alá esik!). Lássa be, Kedves Adózó — bér kutyául sajnáljuk —. régi hátralékának törlésére nincs mód. azt a 16 forintot be kell fizetnie! Kereki Imréné Monor Községi Tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom