Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-19 / 167. szám
PEST MEGYEI VILÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA VII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM .4 vezető szerep A politikai életnek is vannak téves képzetekben szenvedő betegei. Ilyenek a revizionista é9 a dogmatikus észjárású emberek, akik mindent másképpen ítélnek meg, mint ahogyan az valójában van. Téveszméik egyik leggyakoribb tárgya újabban: az állam, a párt azt mondja, hogy államunk a proletárdiktatúra funkcióit betöltő, de az össznépi állam irányába fejlődő és annak bizonyos vonásait már most magán viselő állam. Erre jönnek a politikailag téves képzetekben szenvedő betegek: a jobboldaliak azt mondják — persze szalonképes formában — „mi az ördögnek kell még mindig a proletárdikta- túra”, a szektások, a dogmatikusok viszont falfehérré válnak az ijedtségtől, mert az össznépi államban a munkásosztály érdekeinek, a szocializmus ügyének veszélyeztetését látják. Pedig milyen egyértelmű és világos a párt álláspontja- ebben a kérdésben is. Az államot a helyes marxista felfogásnak megfelelően eszköznek tekinti, amelynek felhasználási módja mindig a konkrét körülményektől függ, ezeket a körülményeket pedig ugyancsak marxista alapossággal elemzi. Senki világosabban ki nem mondta, mint a párt VIII. kongresz- szusa, hogy „népünk legnagyobb történelmi vívmánya a munkáshatalom’’. így is van. Ez a hatalom volt az alapja és feltétele hazánk társadalmi, gazdasági viszonyai kialakitásának. Ez a hatalom tette uralkodóvá népünket a gazdasági és szellemi életben is. Ezek birtokában alakítottuk át hazánkat elmaradt agráripari országból fejlett nehéziparral rendelkező ipari-agrár országgá; ennek segítségével megszüntettük hazánkban egyszer s mindenkorra az embernek ember által való kizsákmányolását, megszüntettük a munkásosztállyal kibékíthetetlenül szembenálló kizsákmányoló osztályokat, átvezettük a kisárutermelő parasztságot a szocialista nagyüzem útjára, ennek az államnak a segítségéve] értünk el történelmi jelentőségű eredményeket a kulturális forradalomban, ennek az államnak a segítségével raktuk le hazánkban a szocializmus alapjait. De miközben a munkáshatalom segítségével ezt tettük, „megváltoztattuk a munkáshatalom jellegét végső fokon meghatározó körülményeket”. A proletárdiktatúra többek között egy osztály elnyomó szerve egy másik osztállyal, a kizsákmányoló osztállyal szemben. — Különs lenne azonban ezt a funkciót változatlannak tekinteni, miközben megszűnt az az osztály, amelynek elnyomására hivatott volt és amelyet, amikor arra szükség volt, el is nyomott. Éppen a proletárdiktatúra segítségével szüntettük meg, mert „a proletárdiktatúra elnyomó funkciója az osztályellenséggel szemben úgy is érvényesült, hogy állami intézkedéssel, a törvény erejével fosztottuk meg a tőkésosztályt a termelési eszközöktől és tettük azokat a nép tulajdonává”. S miközben ez történt, az egész társadalom osztályszerkezete is alaposan megváltozott. A fordulat évében társadalmunknak csak valamivel több mint 45 százaléka tartozott a munkások és az alkalmazottak kategóriájába, a falu lakossága még retegekre oszlott, az összkeresőknek mindössze 30 százaléka dolgozott szocialista szektorokban. Ma? A munkások és alkalmazottak már társadalmunk 69 százalékát teszik ki, kialakulóban van az egységes paraszti osztály, a szocialistává váló értelmiség a munkásosztály és a parasztság érdekeit szolgálja tevékenységével, s eközben szolgálja saját jól felfogott érdekeit is, és a keresők 93,4 százaléka már a szocialista szektorban dolgozik. Ugyan miféle osztályt kellene még elnyomnia a munkáshatalomnak? Következésképpen a párt nagyon helyesen állapította meg, hogy a proletariátus diktatúrájának mindenekelőtt a belső elnyomó funkciója módosult. Lényegbevágóan és ma a proletárdiktatúrának az alapvető és fő funkciója a gazdasági építőmunka, a kulturális munka szervezése. És ezt joga van kijelentenie annak a pártnak, amely nagyon világosan látta mindig a proletariátus diktatúrájának a jelentőségét és nemcsak látta, hanem a proletárdiktatúra mechanizmusában betöltött szerepénél fogva helyesen is forgatta ezt a fegyvert az egész munkásosztály, egész dolgozó népünk érdekében. S ki tagadhatná, hogy a proletárhatalom funkciói így is módosultak, hogy közben új funkciói keletkeztek, mint a proletár nemzetköziség ápolása most már állami úton, elsősorban a szocialista világrend- szer államai között mind politikai, mind katonai, mind gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális vonatkozásban. Államunk legszentebb internacionalista kötelességét- teljesíti, amikor minden igyekezetével a szocialista világrend- szer országai közötti baráti, testvéri együttműködésre törekszik, óvja és ápolja a szocialista népek barátságának magasztos ügyét, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatait népünk egyik legnagyobb és legféltettebb vívmányának tekinti. Az össznépi állam jegye elsősorban abban az alapvető tényben ismerhető lel, hogy a társadalom osztályszerkezetének megváltoztatásával az állam mindinkább az összes osztályok érdekeit fejezi ki. Az össznépiség irányába való fejlődésre utal az is, hogy az állam hatásköréből fokozatosan mind több funkció kerül át a társadalmi szervek intézkedési körébe, s nem tízezrek, hanem százezrek, milliók vesznek részt különböző állami, társadalmi és tömegszervezeteken keresztül, közvetlenül vagy közvetve az állam, a társadalom ügyeinek intézésében. Egyelőre azonban még a proletárdiktatúra funkcióit is betölti államunk, mert még korántsem végeztük e] azt a feladatot, amelynek elvégzésében a munkáshatalom a legfőbb eszöz. Nem építettük még fel teljesen a szocializmust, éppen csak az alapjait raktuk le, a teljes felépítése még előttünk álló feladat. Az osztály- viszonyok a kizsákmányoló osztályok felszámolásával leegyszerűsödtek, de az egységes paraszti osztálynak a kialakítása még előttünk álló feladat. Sorolhatnánk hasonlóképpen tovább mind a gazdasági, mind a kulturális életből azokat a feladatokat, amelyeket a munkáshatalom birtokában kell még elvégeznünk. Senki ne féltse a munkásosztályt az össznépi államtól, mert amikor a párt nagyon Névnap — halálos verekedéssel Ifjú útépítők A,,""::-rup" Repülőtáma, szúnyogok ellen Bratszkban nagygyűlésen találkozott a magyar küldöttség a világ legnagyobb vízi erőművének építőivel dás után. Ebben testvéri segítséget nyújtott nekünk a Szovjetunió'. A szovjet nép, az egész szocialista tábor. Most azt mondhatjuk szovjet barátainknak. hogy segítségük nem volt hiábavaló. Kádár János beszédét a nagygyűlés részvevői meleg ünnepléssel fogadták. A magyar párt- és kormány- | küldöttség csütörtökön dél- j után elutazott Bratszkból. 1 A megyei pártbizottság aktívaértekezlete A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága 1963. július 18-án, csütörtökön délelőtt aktívaülést tartott. Az ülés napirendjén időszerű belpolitikai és külpolitikai kérdések szerepeltek. A napirend előadója Cservenka Fe- rencné. a megyei pártbizottság első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja volt. De Gaulle elnök köszönő távirata Dobi Istvánhoz Charles De Gaulle, a Francia Köztársaság elnöke, táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Ta-. nács elnökének a Franciaország nemzeti ünnepére küldött jókívánságokért. A vendégeknek A. M. Gin- , gyin, építésvezető főmérnök, mutatta meg az erőműóriás j különböző részeit. Elmondotta, j hogy az erőmű duzzasztó gát- : jába eddig 4 200 000 köbméter j betont építettek be. Az épít- i kezes még folyik, de máris működik 12 gépegység, össze- j sen 2 700 000 kilowatt kapáéi- | tással. Az év végére további j négy gépegységet helyeznek üzembe. Az erőmű vendégkönyvébe Kádár János elvtárs a következő bejegyzést tette: „A magyar párt- és kormányküldöttség őszinte lelkesedéssel és nagyrabecsüléssel köszönti a bratsz- ki vízi erőmű kommunistáit és az egész szovjet népet az emberiség e nagyszerű alkotásának megtekintésekor”. Az erőmű közelében épült sportpályán a magyar pártós kormányküldöttség tagjai találkoztak a bratszki dolgozókkal. A többezres nagygyűlésen P. B. Kacuba, az SZKP irkutszki területi ipari bizottságának első titkára és az erőmű több dolgozója üdvözölte a magyar vendégeket, méltatta a szovjet—magyar barátságot. A testvéri magyar népnek további sikereket kívánt a szocializmus építésében. Kádár János beszéde a nagygyűlésen A nagygyűlés részvevői forró ünneplésben részesítették a szónoki emelvényre lépő Kádár János elvtársat. — Boldogok vagyunk — mondotta Kádár János —, hogy megtekinthetjük a legendás Szibéria különböző vidékeit. Láthattuk a terület viharos ütemű fejlődését. A szovjet emberek erőfe- rzítéseinek eredményeként ez az óriási terület néhány év alatt a kommunista alkotó munka és tudomány új fellegvárává vált. Azon a földön, ahol azelőtt alig élt ember, most új városok, üzemek, vízi erőművek és tudományos intézmények emelkednek. Azok a nagyszerű alkotások, amelyeket láttunk, ékesszólóan bizonyítják a szibériai emberek edzettségét, akaraterejét, szívósságát, amellyel győzedelmeskednek az éghajlati nehézségeken, a természet szeszélyein. Kádár János hangsúlyozta a szovjet és a magyar kommunisták hagyományos barátságának jelentőségét és kifejezte azt a meggyőződését, hogy egymás munkájának közvetlen megismerése még közelebb hozza egymáshoz a két népet. — Otthon, Magyarországon — mondotta Kádár János — 1 1956 végén és 1957-ben szívósan kellett harcolni és keményen kellett dolgozni,, hogy az ország minél előbb magához térjen az ellenforradalmi lázaKádár Jánosná látogatása a Szovjetszkaja Zsenosina szerkesztőségében Kádár Jánosné csütörtökön Szipka József nénak, hazánk moszkvai nagykövete feleségének és Jelena Gyenyiszová- j nak, a Szovjetunió budapesti | nagykövete feleségének tár- j saságában látogatást tett a j Szovjetszkaja Zsencsina (Szov- ! jet asszony) című lap szer- ! kesztőségében. A folyóirat szerkesztőivel kialakult beszélgetésen Kádár Jánosné elmondotta, hogy a folyóirat Magyarországon is népszerű és nemcsak a nők, hanem a férfiak is szívesen olvassák. Maria Oszjannyikova, a lap főszerkesztője, megjegyezte. hogy magyar nyelven „Asszonyok” címmel a folyóirat 100 000 példányban jelenik meg. Kádár Jánosnét üdvözölték) a Moszkvában vendégszereplő novoszibirszki operaház társulatának művészei. Az együttes tagjai között van Alekszej Pronyin operaénekes, aki 1945-ben vett részt hazánk felszabadításában. Teljesítik vállalásukat Holnap lesz egy hete annak, hogy az aboriyi termelőszövetkezeti aktivisták a gödöllői felhívást megtárgyalták. Az aktívaértekezlet óta eltelt hat nap alatt a termelőszövetkezetek tagjai fokozott erővel és munkakedvvel dolgoztak és teljesítették az aratásban vállalt feladatok jelentős részét. Csütörtökön estig a tsz-ek gabonáinak 65 százalékát levágták és így’ minden remény megvan arra, hogy július 25- ig befejeződik az aratás Abonyban. A község négy termelőszövetkezete közül . 1 í r-h irt teles .1 bent ff Imii — I.'/ph a Kossuth Tsa — .tó « munktthodv különösen a Kossuth Tsz- ben halad gy orsan a munka. 1524 hold aratnivalóból csupán 200 hold maradt hátra csütörtökön este. A Kossuth Tsz-ben öt kombájn árat teljes erővel, amelyek napi átlagos teljesítménye meghaladja a száz holdat, tehát mód nyílik arra, hogy a tsz a községi határidő előtt öt nappal, július 20-án befejezze az aratást. Mivel a község tsz-ei között ők helyesen felismerte, hogy államunk milyen irányban fejlődik. azt is feltárta és egyértelműen megállapította, hogy „a munkásosztály vezetőszerepe fennmarad a szocialista társadalomban és a kommunizmus építése idején is.” Ez egyáltalán nem mond ellent annak, hogy a proletariátus diktatúrája áz össznépi állam irányában fejlődik, sőt záloga, feltétele annak, hogy az állam mindig a megváltozott körülményeknek megfelelően tölt- hesse be funkcióját. Ezért a munkásosztály vezető szerepének óvása, további erősítése nem feladataink egyike, hanem egyike a legfontosabbaknak. Katona István haladnak élen az aratásban, őket kereste fel a Magyar Televízió híradója, amely filmet készített a földeken végzett szorgos munkáról. Habár az aratási munka üteme más tsz-ekben is lendületesnek mondható, a község vezetői mégis felhívták figyelmünket egy-két apró hibára, így például rámutattak arra, hogy az Új Világ Termelőszövetkezet vezetői nem tudták olyan sikeresen megszervezni az aratást, mint a többi tsz-ek. Ebben a tsz-ben gyors intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy teljesíteni tudják vállalásukat, mivel mintegy 15 százalékkal elmaradnak az aratásban a községi átlag mögött. Hasonlóan lassan halad a szalmalehúzás és a tarlóba- fordítás is az Oj Világ Tsz- ben. A szalmalehúzás a Lenin Tsz-ben is lassabban halad, mint a községben általában. A tsz-ek és a gépállomás vezetői megegyeztek abban, hogy az eredeti tervtől eltérően nagyobb területen aratnak kombájnnal. Korábban ugyanis azt tervezték, hogy a mintegy 6200 hold községi kalászosból közel 4500 holdat aratnak kombájnnal, mintegy 1500 holdat aratógéppel és 219 holdat pedig kézzel. Menetközben viszont űsy módosult a terv. hogy a kéziaratás területét 130, holdra csökkentették. Ezáltal nemcsak sok emberi munkát kímélnek meg az idén, hanem az aratás önköltsége is csökken. A gödöllői felhíváshoz csatlakozó nyilatkozatukban azt is vállalták az abonyiak, hogy az aratást nyomon követi a szalmalehúzás, kazalozás és a tarlólefordítás is. E téren általában jó a helyzet, az említett hibákat kivéve. A tsz-ek vezetői és tagjai arra törekednek, hogy a larlóiefordítás nagyrésze mélyszántás és vetőszántás legyen. Augusztus 1-ig tehát mindenképpen lefordítják a tarlót, csak az kérdéses egyelőre .még, hogy milyen arányú lesz a mélyszántás, vetőszántás, illetve a tarlóhántás. A dolgozók munkakedvéről szólva Somodi István, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke elmondta, hogy csak jót szólhat erről. A családfő tsz-tagok mellett a feleségek, gyerekek és más hozzátartozók is részt vesznek az aratásban. Sok idős ember is segít ezekben a napokban. Őket természetesen a köny- nyebb munkánál alkalmazzák, de segítségük nélkülözhetetlen és igen jelentős. így együttműködve és összefogva, a felajánlások teljesítésén fárad^-'k az egész falu. (n. i.) A magyar párt- és kormányküldöttség tagjai, élükön Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökével csütörtökön megtekintették az épülő bratszki vízi erőművet. A magyar vendégeket elkísérte L. N. Jefremov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, A. L. Orlov szovjet külügyminiszter-helyettes. G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Sz. T. Asztavin, a szovjet külügyminisztérium 5. európai osztályának vezetője, az irkutszki terület és Bratszk város párt- és tanácsi szervezeteinek számos vezetője. Bejegyzés az erőmű vendégkönyvébe
