Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-18 / 166. szám

1963. JÚLIUS 18. CSÜTÖRTÖK A JARASBAN ELSŐNEK Július 16-án Kőcser község befejezte az aratást. A község két termelőszövetkezete 531 holdon búzát, 1150 holdon ro­zsot, 339 holdon őszi árpát, 134 holdon tavaszi árpát taka­rított be. A 2155 hold időben való le- aratása a község és a két ter­melőszövetkezet jó szervező­munkáját dicséri. Éjszakai körúton az ifjúság védelmében A világbajnok élménybeszámolója Varga János, az abonyi szü­letésű birkózó-világbajnok 1963. július 27-én szülőfalujá­ban, július 28-án pedig Szol­nokon tart élménybeszámolót. Az élménybeszámoló után le­vetítik a helsingborgi birkózó- világbajnokságról készíteti fü- met is. — Elismerés illeti az Abo­nyi Gépállomás két kombájn­vezetőjét, Tűri Istvánt és Sze­keres Tibort, akik fáradságot nem kímélve, az aratás meg­kezdése óta még éjjel, a har­mat leszállásáig is, sőt, ha kel­lett, a pihenőnapokon is, szí­vesen végezték a fontos mun­kát. A járási ifjúságvédelmi ál- j landó bizottság képviseletében , a gyámhatóság és a rendőrség együttes körútra indult a já- | rás területén, hogy ellenőriz- j ze, a szülők és a vendéglátó szervek az ifjúság érdekében hozott rendelkezéseket betart- | ják-e. Az út első állomása Abony. ' A vasútnál levő büfében egy anya éppen sörrel itat­ja két kisgyermekét, s máris aktuális a felvilágosí- ; tó szó. Törteién egy apa kis- I korú fiával együtt szórakozik : a kocsmában. Igaz, a fiú nem i fogyaszt szeszesitalt,, de sem- ; mi esetre sem fejleszti a kul­turáltabb szórakozás utáni igényt a fiúban a korai kocs- mázás. Jászkara jenön a szóra­kozóhelyek csendesek, de az utcán annál nagyobb a forga- ' lom. Ezt a forgalmat azonban | nem a kocsiúton bonyolítják | le, hanem a gyalogjárdán szá- í guldanak a motorosok, italos kerékpárosok veszélyeztetik a I gyalogjárók testi épségét. A kőcseri országút szélén j ittas ember fekszik. Magáról j mit sem tud. Kerékpárja, ka­szája mellette hever. Körösiét étlenen éppen vé- 1 getért a ceglédi honvédség Mérlegen az Abonyi Tsz SK előadása. A közönség egy ré­sze együtt marad és tovább szórakozik. Egy házaspár két kisgyermekével tölti tovább az estét. Mikor észreveszik az ellenőrzést, a másik ajtón tá­voznának. Elmenni azonban már nincs mód, jön a felvilá­gosító szó. Ezt azonban nem úgy fogadják a szülők, mint ahogyan szánták nekik; pedig — mint kiderül — közéleti sze­repet is betöltenek. Az anya arra hivatkozik, hogy most lett vége az előadásnak, de haza­menetel helyett Inkább azzal érvel: „Van még más beit), ahol az ilyen problémákat el­intézik1’. ' Ütünk hazafelé ismét Abo- nyon át visz. A kultúrotthon- ban már javában áll a bál. A táncolok közül jó né­hány 16 éven aluli hálózó kényszerült a hazatérésre. Az éjszakai körút utolsó ál­lomása a ceglédi MEDOSZ, ahol a vasutasnapot ünnepük. Innen is haza kellett küldeni vagy tizenöt „bálozót”. Akadt köztük egy-két huligánkodó, akik nem akarták megérteni, hogy nekik már ágyban a he­lyük. Az udvari padok egyikén három-, öt- és nyolcéves gyermekek szundikálnak, küzdenek az álommal. A család felnőtt tagjai önfe­ledten szórakoznak. Az édes­anya arra hivatkozik, neki is joga van megütni a vasutas­napot és nincs hol hagyni gyermekeit. Ezt a megoldást még mindig jobbnak tartotta,, mint otthon bezárni őket. Eddig a könit története. Több szabálytalanságot meg­előznek azok a községi hiva­tásos és önkéntes rendőrök, akik ezen az éjjelen is hűsé­gesen teljesítették szolgálatu­kat. Mindenütt azonban ők sem lehetnek ott és a vendég­látóipari szervekre rótt terv­teljesítés nem arra ösztönzi az italbolt dolgozóit, hogy elküld- jék a fogyasztókat. A gazdasá­gi terv teljesítése érdekében nem egy helyen szemethuny- nak. ha látják és tudják is. hogy nem volna szabad, A felsorolt esetek azonban mindenképpen tanulságul kell. hogy szolgáljanak szülőknek, italboltosoknak egyaránt. Sőt szolgálja azt a célt is, hogy Cegléd város illetékes szervei sürgősen intézked­jenek a Teleki utca meg­felelő világítására vonat­kozólag. / ■ mert a MEDOSZ-t körülvevő sötétség melegágya az erkölcs­telenségnek. a verekedésnek. A Teleki utca. Kossuth Fe- j renc és Rákóczi út közötti sza­kaszának megvilágításával : elejét lehetne venni mindezek­nek. Az éjszakai kőrút eredmé­nyeként megállapíthatjuk, hogy szocialista társadalmunk fiatalságára a kulturált szó­rakozás jellemző. Az itt fel­sorolt eseteket tanulságul szántuk, reméljük, nem hiába. Peresztegi Rózsa Már több mint két hete, hogy befejeződött a megyei labdarúgó-bajnokság. Ez az idő elég volt ahhoz, hogy le­csillapodjanak a kedeíyék és így tárgyilagos értékelést ad­junk az Abonyi Tsz SK újonc labda rúgó-csapatának 1962/63. évi szerepléséről. Az értékelő beszélgetésre Elekes József edzőn kívül meginvitáljuk Bálint Sándor szakosztályvezetőt is. Először Elekes sporttárshoz fordul­tunk, aki kérdéseinkre az alábbiakat válaszolta: — Nagyon örülök a csapat 5. helyének. Bevallom, ami­kor ez év márciusában átvet­tem a csapat edzését, nem számítottam ilyen eredmény­re. Azt hiszem, rajtam kívül még sokan emlékeznek a ta­vaszi forduló első mérkőzésé­re. amikor Gödöllőn katasztro­fális vereséget szenvedett a csapat. Akkor bizony úgy lát­szott, nincs kiút abból a hul­lámvölgyből. amelybe csapa­tunk került. Ennek ellenére nem adtuk fel a reményt és szívósan dolgoztunk és ennek a munkának az eredménye a tiszteletreméltó 5. helyezés. — A tavaszi szezon 16 mér­kőzését. a következők szerint értékelem: az első négy mér­kőzés a kísérletezés időszaka volt. A következő négy mér­kőzésen hullámzó játékot pro­dukált csapatunk. A csatár­sor eddigi széteső játéka he­lyett kezdett összekovácsol ód- ni és a védelem is kiegyensú­lyozottabbá vált. A harmadik negyedben már látszott, hogy a fiúk kezdenek magukra ta­lálni és biztosabbá vált já­tékuk Végül az utolsó négy mérkőzésen kialakult az az együttes, amely — ha a baj­nokság sorsába nem is tudott beleszólni —, ..megszorította" a 3. és 4. helyezetteket. — Befejezésül még csak annyit szeretnék elmondani, úgv érzem, munkám nem volt hiábavaló. A csapat tagjai megértették és azonosították magukat elgondolásaimmal', fáradságot nem kímélve tö­rekedtek a korszerű játék el­sajátítására. Ez alatt a pár hónap alatt megismertük egy­mást és felelősséggel kijelen­tem. ilyen lelkes és jó képes­ségű labdarúgókkal a követke­ző bajnoki évadban is meg tudjuk állni helyünket a me­gyei bainoksésban. Bálint Sándor szakosztály- vezető ugyancsak a tavaszi idényben került át az ifiktől a nagycsapathoz. Közel tizenöt évig volt aktív labdarúgó, míg a kispadra került, hogy on­nan irányítsa kedvenc csapa­ta játékosait. — Mi a véleménye az első év eredményeiről, milyen ter­vekkel indul a következő év­adnak a csapat és mivel töltik a bajnokság megkezdéséig az időt? — tettük fel a kérdést. — Az 5. hely a tabellán Ön­magáért beszél. Ezzel a he­lyezéssel játékosaink és a szakvezetők is elégedettek. Nem emlegetjük már az őszi forduló bíráskodásait, noha azok kihatással voltak jelen­legi helyünkre. — Remélem, az 1964. évi bajnokságban is meg fogjuk állni helyünket. Sajnos, esé­lyeink csökkentek, mivel egyik legjobb labdarúgónk, Czigler kiválik a csapatból és a Szé­kesfehérvári Vasasba, az NB I/B-be megy át. Egyébként a csapatban más változás előre­láthatóan nem lesz. — A nyár folyamán több barátságos mérkőzést játszunk, ami két szempontból is elő­nyös. Először a csapatmunkát megerősíti, másodszor a gaz­daságosság szempontjából is előnyökkel jár. — A szakosztály 25 lab­darúgóját július 22-én visszük egy hétre nyaralni a Balaton mellé. Reméljük, ez az üdülés a* pihenés mellett hozzájárul játékosaink egymáshoz való kapcsolatának elmélyítéséhez is. Szeretnénk, ha a csapat tagjai mind a pályán, mind azon kívül a legtökéletesebben megértenék egymást. — Befejezésül köszönetét szeretnék mondani szurkoló­inknak, akik lelkes biztatásuk­kal nemegyszer öntöttek új erőt játékosainkba. E helyről szeretném felkérni azokat a vérmesebb drukkereket, akik néha magukról megfeledkez­ve buzdították a fiúkat, hogy a lövőben tanúsítsanak na­gyobb fegyelmezettséget és ne hozzák kényelmetlen hely­zetbe a sportkör vezetőségét. Vegyenek példát játékosaink sportszerű magatartásáról és ezzel is segítsék munkánkat — fejezte be nyilatkozatát Bá­lint Sándor. — inka — — Jövő héten Budapesten lesz a háromnapos MHS or­szágos háromtusa-versenv amelyen a ceglédi háromtusá- zók két csapattal indulnak. „Igyekezhetnének, mert megöregszünk!" A berceliek „Hűsölés az állam pénzén” című képünk és megjegyzé­sünk nyomán kíváncsiságból ellátogattunk Ceglédbercelre és meghallgattuk néhány ber- ceü lakos véleményét az épít­kezésről. — Úgy élünk itt, mint a vademberek — mondja Sen­ket Mihály, akivel éppen séta közben találkoztunk. Arra a kérdésünkre, hogyan véleke­dik erről a cikkről, egy kézle­gyintés kíséretében azt vála­szolja: ,,Ha már most készen lenne, akkor is későn volna. Én például a községi dalkar tagja vagyok. Nekünk is na­gyon hiányzik a művelődési ház. Próbatermünk nincs, az iskola egyik termében, sőt vo­nali udvarán gyakorolunk.” Továbbmenve, a vendéglő előtt álldogáló fiatalembereket szólítottuk meg. A feltett kér­désre Kollár László válaszolt: — Nem lesz már abból sem­véleménye mi. Eddig még csak kimen- j tünk a labdarúgó-mérkőzésre, de hogy vége a szezonnak, j megszűnt minden szórakozás, j Plutzer János kissé gúnyo- 1 san megtoldja: — Van itt, csak ne essen az eső, mert a kertmoziban olyan­kor beázik a tető. Beszélgetésünk közben két ; kislány közeledik. Tőlük a kö­vetkező harcias választ kap­tuk: — Igyekezhetnének, mert j lassan megöregszünk és ren- i desebb helyen még nem tán- j coliunk, hacsak Pestre fel ; nem megyünk, az pedig költ- j séges. Én például nagyon sze­retek színházba járni, de saj­nos itt nincs alkalom. E néhány vélemény alapján megállapíthatjuk, hogy a ber­celiek nagyon várják, hogy le- < gyen helyük és alkalmuk szó- i r a kozni. O. V. Az idegen szemével Gyógyvizük jó híre hozott el a ceglédi fürdőbe. A ter­málvíz összetétele valóban ér­tékes, érdemes lenne a víz ki­használásáról jobban gondos­kodni. Gazdagok vagyunk ugyan országosan gyógyvizek­ben. de a legismertebb helyek ilyenkor nyáron drágák, a többiek meg — miként a ceg­lédi — korszerűtlenek, nincs a gyógyfürdözéshez szükséges medence, épület és berende­zés. Engedjék meg. hogy két ja­vaslatot tegyek fürdőjük nö­velésére. Az egyik, — a leg­könnyebben megvalósítható — az, hogy a strand melletti parkot csatolják a fürdő te­rületéhez. Higgyék el. hogy a fürdőzők nem bántják a vi­rágokat. a növényzetet. Sőt. nagyobb forgalma újabb pénz­ügyi lehetőségeket nyújtana fejlesztési célkitűzéseik való­ra váltó sóhoz. Nézzék meg a miskolc­tapolcai fürdő környékét. Ba- latonfüred. Hévíz és a többi fürdő parkjait. Az említeti helyeken naponta sok-sok ezer ember megfordul, de véletle­nül sem. akad olyan, aki a vi­rágokat letépné. A park át­csatolásával egyszerre meg­szűnne a túlzsúfoltság és a ; vízből kijövő emberek kel le- \ mes környezetben pihenve ; üdülnének, igazán gyógyító j vizű strandjukon. A másik észrevételem, ja- j vaslatom az, hogy szüntessék ! meg azt a veszedelmes. állapo j tot. ami jelenleg fennáll a j gyógyfürdő öltözőjében. Nem | hinném, hogy az illetékes j ceglédi egészségügyi szervek j egyetértettének azzal, hogy a j forró vízből kijövő és gyógyu- . lásra váró emberek hideg öl- j tözőben időzzenek, önöknél ; igazán nem kerül, pénzbe az \ Öltöző fűtése. A beszerelt ra- j diátorokba engednek be j alinyi meleg vizet, amennyi { éppen szükséges, mert enélkül \ bármennyit gyógyít a víz. sok- i kai többet árt az azt köi'etö | megfázás. Javaslom a fürdő vezetösé- j gének, hívják össze a fürdő \ zők ankétjét. Biztos vagyok benne, hogy javaslataim mel­lett sok-sok értékes észrevé­telt kapnak, olyanokat is. amelyek megvalósítása pénz­be kerül, de olyat is amihez csak jóakarat kell. Máté József Napirenden: a 34-es körzet gondjai Zsengellér Lajos, a 34-es körzet tanácstagja a napokban tartotta meg beszámolóját a föidmüvesszövetkezet irodahe­lyiségében. A beszámoló első pontjában ismertette a népes hallgatóság előtt az 1963. évi várospolitikai tervet, ezt köve­tően körzete problémáira tért. A beszámolót nagy tetszés­sel fogadták, a megjelentek j egymás után mondták el hoz- ! zászólásaikat, amelyek arra engedtek következtetni, hogy nemcsak bíznak Zsengellér elvtársban, hanem számítanak is segítségére. A jól sikerült, családiasnak mondható gyűlé­sen mindenki őszintén feltár­ta problémáit. Maczelka Tibor például el- 1 mondotta, hogy a Géza utcai­ak készek nagyarányú társa­dalmi munkára. csakhogy i végre az utcát rendbe hozhas- ! sák. Több hozzászóló foglalkozott az Alszegi úton levő átjárók­kal, ami szintén létkérdés. Nem ritka eset például, hogy . kisebb esőzéseknél az átjárók­ember. Bóbis János, az Alsze­gi és Fegyver utca sarkán le­vő kúttal kapcsolatban tett megjegyzést: — A víz néha ihatatlan a rozsdától. Valamilyen formá­ban intézkedni kellene rá­mondotta. Ezek után felmerült egy ugyancsak égetően fontos kér­dés: mégpedig a Folyó és a Dobó utca sarkára ősidők óta tervezett csővezetékes kút el­készítése. így legalább az Alszegi úti kút is tehermentesítve lenne, no és a távolabb lakóknak sem kellene majd a kórházhoz jár­ni a mindennapi vizükért. — Ezeket a problémákat sürgősen felterjesztem, szer­kesztünk egy beadványt is, mindemellett ezúton is figyel­mébe ajánlom a műszaki osz­tálynak. Remélem, amint mód és alkalom nyílik rá, sor ke­rül a panaszok orvoslására — mondotta befejezésül Zsengel­lér elvtárs, a 34-es körzet ta­nácstagja. Sz. Zs. nál bokáig érő sárban jár az t*x2ftiC£»í A két Kökény Cegléden Ha csak egy napra is Ceglédre látogat valamelyik Kökény­fiú, okvetlenül felkeresi az áruházban Hafner Vladimir igazgatót. Ö ugyanis a ceglédi labdarúgók barátja. Ml is az áruházban találkoztunk Pistával és Jóskával, akik ép­pen szabadságuk utolsó napját töltötték itthon. Köztudo­mású, hogy Jóska a Fradiban, Pista pedig a Szegedben rúgja a labdát. Sajnos a szabadság lejárt, mondják, hogy holnap már kezdődik az edzés. A szegediek otthon alapoz­nak, a Fradi rövid időn belül nyugateurópai túrára indul. Valamennyi ceglédi szurkoló örömmel olvassa a két Kö­kény-fiúról érkező híreket. Igaz. nagyon szeretnénk, ha itthon rúgnák a labdát, de sikerüknek így is nagyon örü­lünk. Képünkön: egy kis terefere az udvaron — Július 15-én indult Ceg­lédről az idei első TEEM (ex­press teher) vonat, amely a Szatymazról és Kecskemét tér­ségéből Ceglédre érkező és Cegléden feladott barack, pa­radicsom és zöldpaprika kül­deményeket a legrövidebb időn belül továbbítja. Az első vonat július 15-én indult Ceg­lédről és az NDK különböző városaiba (Drezda, Lipcse, Berlin) szállított. A vonat csehszlovák területen is meg­állás nélkül halad át. — Elkészült és e hónap 20- án nyílik meg a földműves­szövetkezet kölcsönzőboltja. Már megérkeztek az új ház­tartási gépek is. A nemzetközi vásár után Poznan A nemzetközi vásáron nagy sikert aratott a Vasipari Ktsz által kiállított- UB I. megmun­káló alapgép. A napokban megérkezett a gép első külföl­di sikerének híre is. Poznanban augusztus 5-én nemzetközi kiállítás nyílik, amelyre a Ceglédi Vasipari Ktsz is meghívást kapott az­zal. hogy mutassa be az UB I. típusú alapgépet. A nemzetközi vásáron kiál­lították a találmányi pavilon­ban a szövetkezet egy másik igen hasznos találmányát: a vibrációs falhorony gépet, amely valósággal forradalma­sítja a villanyszerelő és víz­vezeték szakmákat. Mindkét szakmában a legnehezebb munka a falas ki vésése volt, amit emberi erővel végeztek. Ezt az elmés szerkezet hallat­lan pontossággal, rövid idő alatt végzi és feleslegessé te­szi a kézi munkát. Az új gép minden próbát kiállt Sorozatgyártását a Ta­lálmányi Hivatal javasolja és augusztus elsejével megkezdő­dik a gép szériagyártása. — A kőrösfetétleni Vörös Csilláig Tsz tagsága már az aratás megkezdése előtt is igen jó munkát végzett a nö­vényápolásban. Az aratás előtt befejezték a második kapá­lást, de az aratási munkák­kal párhuzamosan, most is szorgalmasan folyik a növény- ápolás. — A jászkarajenői Üj Ba­rázda Tsz 28 vagon paprika szállítására kötött szerződést, amit húszholdas öntözéses paprikatelepen termelnek meg. — Tegnap a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben egy G—35-ös vontató ga­bonahordás közben tarlótüzet okozott. Az erőgép szikrafogó­val ugyan el vqlt látva, de műhiba következtében pattant ki a szikra. Kár nem történt. — Korszerűsítik a ceglédi autóbuszpályaudvart. Befe­jezéshez közeledik az elektro­mos indítóberendezás felsze­relése. A jövőben a kocsikat fényjelzéssel indítják és han­gos bemondással tájékoztat­ják az utazóközönséget. — A kőröstetétleni Vörös Csillag Tsz a lucerna első ka­szálásából 4800 mázsa első­rendű lucernaszénát takarí­tott be. A második kaszálás 3200 mázsa szénát jelentett. A 8000 mázsa takarmányt a tsz dolgozói hat hatalmas kazal­ba rakták. — A járási tanács tagjai pénteken délelőtt tanácsülés­re jönnek össze a járási ta­nács székhazában. A napiren­det a lakossá«: szolgáltatási ellátottsága — különös figye­lemmel a háztartási kisgépek javítására, építkezésére és a helyi fuvarozásra — képezi. A napirendet Halasi János áb- elnök terjeszti a tanácsülés elé. Ezen a tanácsülésen ke­rül sor a közséefeüesztési ter­vek állásáról szóló jelentés megtárgyalására is amelynek előadója Rév János vb-titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom