Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-17 / 165. szám
Vll ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1963. JŰLIUS 17, SZERDA A szarvasmarha-hizlalás a mezőgazdaság jó jövedelmi forrása Száz marhát hizlal a jászkarajenői Lenin Tsz Vissza a feladónak Napok óta várta a család a Balatonturcdről érkező ötszáz forintot. A feladással nem is | volt semmi hiba, idejében továbbították az összeget, de mivel a család a kézbesítés pillanatában nem tartózkodott A felfejlesztés során alaposan megnövekedett közös gazdaság már az első esztendőben hozzáfogott a szarvasmarha-hizlaláshoz. 1962-ben száz marhát állítottak hízóba. A kísérlet fényesen bevált, hiszen közel nyolcszázezer forintot hozott a közös gazdaság pénztárába és a tiszta jövedelem elérte a százötvenezer forintot. Persze a kezdet nagy nehézségekkel járt. Mindenekelőtt is az állomány nem volt egységes. A növendék tinók, bikák, fiatal üszők mellett szép számmal voltak kiselejtezett tehenek és ilyenformán természetes, hogy a hizlalás nem volt any- nyira eredményes, mintha egységes növendékállományt fogtak volna be hízásra. kevesebb gonddal tudtuk volna teljesíteni. Legalább is erre vall az idei sokkal kedvezőbb takarmányhelyzet. — Az állományt teljes egészében saját tenyésztésből és selejtezésből állítottuk össze. Tudjuk, hogy a magyar eredetű hízott marha keresett cikk a világpiacon, különösen a mellettünk levő nyugati országokban és az exportra való termelés kifizetődik, de sajnos ennek határai vannak. — Felmérhetetlen segítség lenne, ha be tudnánk vezetni az itatásos borjúnevelést — vette át a szót Nagy Lajos, a termelőszövetkezet főállattenyésztője. — Ez óriási mértékben könnyítené az alapanyag biztosítását. A hagyományos módszerekkel nevelt borjú hihetetlenül drága. és szívesen vehetnénk át a háztáji gazdaságokból felajánlott borjakat. Az egész csak férőhely és berendezés kérdése, a szakembereket tanfolyamokról biztosítanánk. — A felettes szerveknél már eljártunk ebben az ügyben — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Ecser Ferenc elnök. — Kértük az itatásos borjúnevelés megteremtéséhez szükséges keretet és reméljük, hogy jövőre sikerül megvalósítani. Mindenesetre addig is mindent elkövetünk a hízómarha-állomány növelése érdekében. otthon, a pénzt az állandó postást helyettesítő kézbesítő visszavitte és semmiféle értesítést nem hagyott a címzett számára. Eltelt egy hét — hiába várták a pénzt. Egy hét múltán érdeklődtek a postahivatalnál, hogy mi az oka a késedelemnek. A válasz az volt, hogy az összeget visszaküldték a feladónak. Reméljük, hogy rövid levélváltás után a várvavárt ötszáz forint végre meg fog érkezni. Még a bürokrácia minden mesterkedése ellenére is! Mindenkit érdekel! Amit az adózásról tudni kell — Az első év tapasztalatai alapján az idén újra száz szarvasmarhát állítottunk be hízásra — mondotta Ecser Ferenc, a jászkarajenői Lenin Termelőszövetkezet elnöke. — Megfelelő alapanyaggal sokkal többet is beállíthattunk volna, hiszen a tavalyinál sokkal Ha jól felszámítjuk, az ezer forintot megérő borjú önköltsége közel kétezer forint. A leválasztásig hét-nyolcszáz liter tejet fogyaszt és ez bizony közel kétezer forintot ér. A lefölözött tejjel való borjúneveléssel minden állatnál ezer forintot tudnánk megtakarítani Nem vigyáztak... Lángra lobbant a kovácsműhely Nem volt valami szerencsés napja Tóth Károly ti zen kilencéves nyársapáti kovács szakmunkásnak július 13-án. Szombat délután, munkaszünet lévén, barátjától kölcsönkért 250-es Csepel motorkerékpár javítgatásához fogott munkahelyén, a Pest-Szolnok megyei Borforgalmi Vállalat nyársapáti üzemegységének kovácsműhelyében. A jármű elszakadt bowden- huzalját akarta cinezni, ezért a forrasztóvas melegítése céljából begyújtott a kohóba. A helyiségben egyébként nem uralkodtak valami példás tűzrendészen állapotok. Többek között az ottlevő poroltó kézi tűzoltókészülék csaknem teljesen kimerült. A tűzoltóvedrek egyikében gázolajat, a másikban petróleumos mosóolajat tartottak. Hogy a rendetlenség teljes legyen, olajos rongyok is hevertek a földön. Ilyen rongycsomagra pattant rá a kohó szikrája és lángra- gyújtotta. Rövid idő múlva a vedrekben levő olaj. majd a motor eleje is begyulladt. Tóth Károly kétségbeesetten vróbált védekezni, de az oltókészülék hatása nem volt elegendő. Hirtelenében olyan magas hőség lett, hogy az ablaküvegek kezdtek megolvadni. Annyit mégis sikerült elérnie, hogy a motort kitolhatta a műhelyből, noha már a patkolószín tetején jártak a lángok. Az összefutó dolgozóknak és a gyorsan kiérkező tűzoltó- egységnek köszönhető, hogy a tüzet még a hatalmas értékű raktárra és istállóépületre való átterjedés előtt sikerült megfékezni. Tóth Károly a mentési munkák közben elég súlyos égési sebeket szerzett. Reméljük tapasztalatot is, hogy még fuserálás közben is ajánlatos betartani a tűzrendésze- ti szabályokat. Jakab Zoltán A HÍRES OPÁL Az abonyi Kossuth Tsz tehenészetének híres állata az Opál nevű tehén. A tízéves tehén a minősítési értékelésen, amelynek legmagasabb foka a 100 pont, 85 pontot ért el. 1961—62. években Opál átlagos évi tejtermelése 5866 liter tej volt, 3.76 százalékos zsírtartalommal. Biztosan győzött idegenben a CVSE A vidéki I. osztályú vízilabda-bajnokságban egyhetes szünet után újból folytatódtak a küzdelmek a Ceglédi Vasutas számára. Debrecenben a nagyerdei városi strandon 3000 néző előtt Vermes sípszavára Lakatos — Bajusz, Andráskó — Somlai — dr. Hajdú, Apity, Pusztai (csere: dr. Szakter, dr. Orbán) összeállításban úsztak kezdésre a ceglédiek. Fergeteges iramban kezdődött a mérkőzés. Bár a 3000 debreceni néző hatalmas hangorkánban bíztatta csapatát, mégis azonnal a CVSE lépett fel támadólag. Az első gólt is a vendégek dobták, Hajdú dr. szép, elejtett dobása után már az első negyedben vezetett a CVSE, majd végeredményben 2:I-es ceglédi vezetéssel zárult a negyed. A második negyed nagy CVSE-fölényét mutatja a 2:0- ás részeredmény. A következő negyedben nagyon feljött a Debrecen, de helyzeteit vagy nem tudta kihasználni, vagy a ragyogóan védő Lakatos biztos kézzel tisztázott. Mégis a negyed eredménye 1:0 Cegléd javára. Ekkor már 5:l-re vezetett csapatunk, de a negyedik negyedben játékvezetői segítséggel (túl szigorú kiállítások) és a nem egyenletesen mély medence által nyújtott helyzetek kihasználásával 5:3- ra szépítettek a hazaiak. Végeredményben dr. Hajdú és dr. Orbán 2—2. valamint Apity egy góljával 5:3 (2:1, 2:0, 1:0, 0:2) arányban diadalmaskodott a Ceglédi Vasutas a DVSC ellen. Jók: Apity (a mezőny legjobbja), Lakatos és dr. Hajdú. Andrássy Gyula Az 1963. évi adóívek kézbesítését a pénzügyi osztály a héten megkezdi. Az osztály kéri az adózókat hogy az esedékes adótartozásukat fizessék be. ■k A pénzügyminiszter 6/1960. (V. 8.) PM számú rendelete szabályozta a növendékmarhák után járó adókedvezményeket. E rendelet alapján engedélyezte az osztály az adó- kedvezményeket a feltételek fennállása esetén. Az 5/1963. (III. 17.) Korm. számú rendelet értelmében a növendékmarhák után .járó adókedvezmények megszűntek 1963. március 17-i hatállyal. A rendelet megjelenése (1963. március 17,) után adó- kedvezményt csak abban az esetben lehetett engedélyezni, ha a kérelem 1963. március 17-ét megelőzően a pénzügyi osztályhoz beérkezett. Az 1963. évi március hó 17- ét követő időben beérkezett kérelmeket, úgyszintén az előírt életkort, vagy súlyt ezt az időpontot követően elérő növendék után jelentkező kedvezményigényeket vissza kell utasítani. A fentiekből következik, hogy az osztály a nyilvántartásba való bejegyzést is megszüntette 1963. március 17-én. ★ A pénzügyminiszter 11/1963. PM számú rendelete módosította az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 32/1957. PM sz. rendeletet. Az alábbiakban közöljük a város lakosságával a változásokat. A havi, illetve negyedévi adófizetési esedékesség megszűnt. A lakosság együttesen kezelt adói, valamint a juttatot- tak által fizetendő megváltási ár félévenként, félévi egyenlő részletekben esedékes (január 1, és július 1.) A félévenként fizetendő adó a félév első napján esedékes és a félév harmadik hónapjának, vagyis március, illetőleg szeptember hónap 15. napjáig adópótlékmentesen (kamatmentesen) fizethető. (Tehát az 1963. II. félévi adó 1963. július 1-én esedékessé vált és 1963. szeptember 15. napjáig fizethető be.) . Addig, amíg az adózó folyó évi kivetése megtörténik, az adó fizetésére kötelezett az adó félévi részletét — adóelőleg címén — az előző évi adókivetés szerint köteles fizetni. A szabályoktól eltérően esedékes és fizetendő: az együttesen kezelt adók közül a termelőszövetkezet' jövedelemadó, amely két egyenlő részletben, mégpedig e gazdasági évet követő naptár: év augusztus hó 1. és november hó 1. napján esedékes és adópótlékmentesen szeptember hó 1., illetőleg december hó 1. napjáig fizethető; az együttesen kezelt, de levonás útján, továbbá a közösségi rendszerben és az állandó adótétel (adókulcs) alkalmazásával fizetett általános jövedelemadó, amelyek közül a közösségi rendszerben fizetett általános jövedelemadó havonként, a többi pedig — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — a kifizetések alkalmával, illetőleg a jövedelem keletkezésekor esedékes. Az együttesen kezelt egyéb bevételek közül a honvédelmi hozzájárulás, amely havonként esedékes. Az adózónak az adóügyi csoportnál illetékmentesen előterjesztett kérelmére meg kell engedni, hogy félévenként esedékes adótartozását a féléven belül havi egyenlő részletekben adópótlékmentesen fizethesse meg. Ebben az esetben az égyes havi részletek befizetési határnapja a hónap 15. napja. Ha az adózó bármelyik havi részlet befizetését elmulasztja, az engedély hatályát veszti és az adózóval szemben a félévi esedékességre megállapított általános szabályokat kell alkalmazni. Az adózó, aki esedékessé vált együttesen kezelt adó, juttatótok által fizetendő megváltási ár, valamint földadótartozását a megállapított fizetési határidőig nem fizeti meg, a tartozás esedékességének időpontjától kezdve havi egy százalék adópótlékot (késedelmi kamatot) köteles fizetni. Az adópótlékot az esedékesség időpontjától kezdve a késedelem minden megkezdett hónapja után meg kell fizetni. Tehát a havi 3 százalék adópótlék megszűnt, 1 százalék maradt meg helyette, ez is mutatja a kormány helyes intézkedését. Az adózó, aki a folyó évi együttesen kezelt adójának teljes összegét az esetleges hátralékkal együtt úgy egyenlíti ki, hogy a folyó helyesbített előírást vagy annak egy részét esedékesség előtt fizeti be. az esedékesség előtt fizetett összeg után 6 százalékos kamattérítésben részesül. (A 2 százalékos kamattérítés megszűnt.) Nem jár kamattérítés a jogi személyek (termelőszövetkezetek. munka- és alkotóközösségek stb.) által fizetett vagy az általuk levont adóösszegek után. A rendelet rendelkezéseit 1963. július 1. napjától kell alkalmazni. Az 1 százalékos adópótlék felszámítása 1963. július 1. napja után történik, tehát, ha valaki a II. félévi adóját 1963 (X. 15-ig nem fizeti meg, akkor terhére iúlius 1-től havi 1 •'záza'éVos adópótlékot számol- ">k fel. 1963. július 1. előtt esedékessé vált adóért«*«», illetve hátralék fizetésénél az adópótlék havi 3 százalék. A ceglédi Dózsa Népe Tsz csatlakozik a gödöllői és az abonyi mezőgazdasági szakemberek vállalásához Mi, a ceglédi Dózsa Népe Tsz szakvezetői, brigád- és csapatvezetői, traktorosai egyetértünk a gödöllőiek és abonyiak vállalásával, amelyben a nyári és őszi mezőgazdasági munkákat minőségileg jobban és az optimális határidő betartásával kívánják elvégezni. Ezért is vállaljuk: 1. Az aratásra kerülő 880 hold kalászost 100 százalékban géppel aratjuk. A munkát július 20-ig befejezzük. A szemveszteség nem haladja meg a két százalékot. 2. A szalmalehúzást folyamatosan és vele párhuzamosan a szalma gépi kazalozását és a kazlak kötelezését augusztus 1-re befejezzük. 3. Az aratógéppel aratott gabonák behordását, azok asz- tagolását és cséplését a legminimálisabb szemveszteség- gel végezzük és augusztus 3-ig befejezzük. 4. A tarlók hántását részben tárcsával, illetve keverő és nyári mélyszántással augusztus 3-ig befejezzük. 5. A nyári szervestrágyázást a tervezett 100 holdon a folyamatos leszántással együtt augusztus 30-ig befejezzük. 6. Az őszi vetéseket optimális időben nemesített vetőmag felhasználásával, azt megfelelően csávázva, a lehető legjobb talajmunka végzésével a rozsot, az őszi árpát, az őszi takarmánykeveréket október 1-ig, a búzát október 20-ig elvetjük. 7. Az őszi mélyszántást a szántásra kerülő területeken november 15-ig befejezzük. Ezzel kívánjuk biztosítani a jövő év jó termését. Aceglédi Táncsics Tsz is csatlakozik Élénk volt az élet kedden reggel a ceglédi Táncsics Tsz- ben. Már a kora reggeli órákban az aratás befejezésének sikeréről és eredményeiről beszélgettek a munkacsapatok tagjai és vezetői. Felvetődött a kérdés a Gödöllői Agrártudományi Egyetem felhívásáról, amely a jövő év sikeres megalapozására szólít fel minden tsz-t. Közben megtették javaslataikat a tsz munkacsapat tagjai, vezetői, hogy az egészséges kezdeményezéshez tsz-ünk is csatlakozzon, és mi se maradjunk le Pest megye többi közös gazdaságaitól. A közös megbeszélés eredményeképpen születtek meg az alábbi határozatok. 1. Vállaljuk, hogy az 1200 hold kalászos terület aratását július 18-án befejezzük. 2. A szalma lehúzását a kombájn után azonnal megkezdjük és a kazlazást augusztus 10-ig befejezzük. 3. A tarlóhántást a felszabadult területen azonnaL meg-, kezdjük, úgy, hogy 5 napon belül, vagyis július 24-re elvégezzük. 4. Nyári istállótrágyázást 200 augusztus 25-ig. 300 holdon a nyári mélyszántást augusztus 31-ig elvégezzük. 5. Az őszi vetésterületek gondos előkészítését megkezdjük, hogy a vetést optimális időben elvégezhessük, növényféleségenként az alábbi határidőkre: őszi takarmánykeverék: szeptember 5-ig, őszi árpa: szeptember 15-ig, rozs: szeptember 20-ig, őszi búza: október 25-ig. 6. Az őszi istállótrágyázást és a mélyszántást úgy végezzük el, hogy november 20-ig befejeződjenek. A fentiek alapján csatlakozunk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának jelhívásához és kérjük a ceglédi termelőszövetkezeteket, csatlakozzanak a felhíváshoz a jövő évi magasabb terméseredmények eléréséért. Egyben a fenti pontok alapján versenyre hívjuk a Cegléd valamennyi termelőszövetkezetét. Felhívásunk megvalósításán keresztül szeretnénk eleget tenni a VIII. pártkongresz- szuson elfogadott mezőgazdaságunkra vonatkozó irányelveknek, amely a korszerű technika és technológia alkalmazásával a hozamok növelését és a költségek csökkentését tűzte ki feladatként. A ceglédi Táncsics Tsz vezetősége r*nftíí ítTT t’T *T \ > — 900 hízó sertés leszállítá- : Sára kötöttek szerződést a Dó- [ zsa Népe Tsz vezetői. Eddig | 403-at szállítottak le, amit saját állományból biztositottak. — Az Abonyi Földművesszövetkezet a kereskedelmi szakemberek utánpótlására az idén négy kereskedelmi tanuló szerződtetését tervezi. — 12 000 csirkét nevel a ceglédi Dózsa Népe Tsz. Ebből mintegy 2000 növeli a törzsállományt, a többit pecsenyecsirkeként értékesítik. — Nyársapáton a tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a községi népi ellenőrzési csoport munkáját és eddigi tevékenységét pozitívnak értékelte. Szükségesnek látja azonban a népi ellenőrzési csoport szakemberekkel történő kiegészítését, elsősorban állattenyésztő és könyvelő szakemberek beszervezésével. Ezzel kapcsolatban megfelelő határozatot hozott. — A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az idén is tart üzemben vállalati üdülőt Siófokon. Az üdülőben egyszerre 12 személy nyaralhat és előzetes számítás szerint a kéthónapos idényben közel 70 dolgozó, vagy hozzátartozó veheti igénybe az üdülőt. — Abony község tanácsa csütörtökön délután tartja ülését a tanácshóza nagytermében. A tanácsülés napirendjét képezi dr. Fekete Sándor körzeti orvos beszámolója a közegészségügyi és szociálpolitikai helyzetről. Az egészségügyi állandó bizottság munkáját Csizmadia Teréz tanácstag, az állandó bizottság titkára ismerteti. A tanácsülés elé terjesztik jóváhagyásra a költségvetési terv első félévi teljesítését is, — Albertirsán a közkutak karbantartására az első félévben közel húszezer forintot használtak fel. „Őrségváltás" Dánszentmiklóson — Lányok! Ti már sikert arattatok, most már én következem.
