Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-16 / 164. szám
"^rrfap 1963. JÚLIUS 16. KEDD A hétszáz éves A tanácsköztársaság asszonyhösei Is részt vettek a vasárnapi ünnepségen Artúr bácsi naplója Nagy napja volt vasárnap a vadregényes Börzsöny ölében megbújó Márianosztrának: hétszázadik születésnapját ünnepelte. A nevezetes évfordulóra már hosszú hónapok óta készül a pálos rendi szerzetesek hajdani jobbágyíaiuja. A lelkes előkészítő munkának szervezője és irányítója Korcs- märos László pedagógus, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke volt. aki évtizedek óta gyűjti az adatokat a hétszázéves község monográfiájához és készséges segítőtársakat talált a községi tanács dolgozóiban, akik történetesen valamennyien nők: Szabó Istvánná vb-elnök. Darin Antal- né vb-titkár, Kovács Béláné adminisztrátor és Varga Jó- zsefné hivatalsegéd. A mária- nosztraiak büszkék rá. hogy községük „nőuralorrf’ alatt él és fejlődik, mert nemcsak a közigazgatás van a nők kezében, hanem csaknem minden fontosabb poszton asszony áll. (A község orvosa dr. Segesdy Irén. az általános iskola igazgatója pedig Csimár Lajosné.) Máriar.osztrán azt mondják, hogy ebben ugyan nincs szándékosság. de szimbolikus jelentősége tagadhatatlan, hiszen a község fölé emelkedő ősrégi kolostorépület vasrácsos ablakai mögött a letűnt korszak félelmes hírű fegyintézetében a női elítélteket őrizték, a Tanácsköztársaság bukása után a proletárforradalom női hőseit is ... Az ünnep reggel hét órakor zenés ébresztővel kezdődött. A fúvószenekar a Rákóczi-induió gyújtó hangjai mellett vonult végig a díszkapukkal felékesített és fellobogózott község utcáin. Fél tizenegy órakor került sor az iskola tágas udva(Foto: Gábor) rában az ünnepi díszgyűlésre, amelyen megjelent a község egész lakossága, és ott voltak a megye és a járás képviselői is. A megyei tanácsot Szabó Sándor vb-elnökhelyettes, a járási pártbizottságot Provics Ilona titkár és Kunya Imre agitprop, osztályvezető, a járási tanácsot Barta Antal vb- elnök, a Hazafias Népfront járási bizottságát Tenczel Bé- láné titkár képviselte. Az ünnepi díszgyűlést Korcsmáros László nyitotta meg, majd Szabó Sándor tartott ünnepi beszédet. Ismertette a község hétévszázados történetét és méltatta azt a szerepet, amelyet Márianoszt- ra a különböző korszakokban betöltött. Az ősi község büszkén őrzi a magyar politikai és irodalomtörténet néhány kimagasló alakjának az emlékét s, akik a pálos rend máriaVasárnap Százhalombattán Feszültségpróba előtt az indító transzformátor és az l-es kazán Ittasan ült a volánhoz Súlyos autóbaleset történt vasárnap, a kora reggeli órákban a Vác felé vezető országúton. Budapest felöl nagy sebességgel száguldott szabálytalanul az úttest baloldalán a CA 50—26 rendszámú. Skoda márkájú magángépkocsi. A 13-as kilométerkő után, mintegy 100 méternyire a Megyeri Csárdától a gépkocsi vezetője, Varga Sándor hirtelen balrakanyarodotí és nekifutott az út erős betonkorlátjának, amelyből 6—8 méter hosszúságú darabot kitört. Az összetört kocsit az árokba- zuhanástól csak egy erős betonoszlop mentette meg. Néhány perc múlva a helyszínen volt a baleseti járőr és megállapította, hogy Varga Sándor, aki különben hivatásos gépkocsivezető, ittasan ült a volán mellett. Maga sem tagadta, hogy indulás előtt felhajtott néhány pohár sört, de látszott rajta, hogy a sör előtt nagyobb mennyiségű alkoholt is fogyasztott. Neki magának néhány jelentéktelen zúzódáson kívül komolyabb baja nem történt, de utitársa, Egri József súlyos sérülést -szenvedett. A ronccsátört karosszéria egyik vasdarabja valósággal lefejtette a húst a combjáról. A mentők azonnal kórházba szállították. Az ittas autóvezetőt előállították a rendőrségen. Vékonyka, szemüveges, fehér hajú ember Barta Artúr, az alsógödi művelődési ház gondnoka. Mikor vezetéknevén érdeklődtem felőle, többen értetlenül felhúzták a váüukat. Artúr bácsit keresem — magyaráztam, mire széles mosollyal útba igazítottak. így ismerik és szeretik őt a gödi művelődési ház lelkét. Mindenhez éri. mindent elvállal, minden esetben biztosan számítani lehet rá. Selmeci László igazgatósa alatt újjászületett a művelődési ház. Két hónapja nyílt a klubhelyiség, amelynek azelőtt híre-hamva sem volt. Modern vonalú, ízléses berendezés. rádió lemezjátszó, ötletes játékok várják a jelentkező klubtagokat. Az ötletért az érdem Selmeci Lászlót illeti, a kivitelezés azonban Artúr bácsié. A diszkrét fényű falikarok, tükrök felszerelése, a tisz- tántartott műanyagterítök, hamutálcák és egészében véve az a példás rend, ami sajátja a művelődési háznak, az 6 dalmi szákkor működik Alsó- gödön Selmeci László igazgató vezetésével. Múlt hónapban Bárány Tamás Író részvételével irodalmi vitát tartottak, amelyet nagy érdeklődés kísért. Egész nyáron dolgozik a zongora-, hegedűiskola, gyűléseinek a nyúlászok, galamb- tenyésztők. horgászok. A hétköznapok próbákkal, vitákkal telnek, hét végén pedig, ha nincs egyéb program, táncol a fiatalság. A szimfonikus zenekar is folyamatosan próbál. Bayer Endre elsőhegedűs elárulja, hogy Artúr bácsi a zenekar oszlopos tagja, bőgőn és dobon játszik. Olyan lelkesen beszél munkájukról terveikről, hogy érthetővé válik, miért vállalják napi munkájuk után fáradtan is a próbákat, gyakorlást. miért utaznak kilométereket, hogy szórakoztassák távoli falvak közönségét. Jó szóért. de sokszor még azért sem. Hasznos lenne munlcájukat időnként értékelni erőfeszítéseiket legalább méltányos elismerésben részesíteni. rí” Nagy változást mutat ÖZ alsógödi kultúráiét, mióta Selmeci László igazgatja. Keze- nyomát viselik a színpad díszletei, az irodalmi szakkör munkája, az egész kultúrproq- ram. De nemcsak az igazgató és a gondnok vállán nyugszik egy művelődési ház gondja. A tagság is boldogan segítene, szeretne még inkább részesévé válni a programnak, szeretnének jó előre tudni az eseményekről nemcsak az utolsó pillanatban. Ez érthető, hiszen a művelődési ház az alsógödieké, életéből aktív rész illeti őket. Ha ezt az igazgatónak sikerül jobban megoldania, ne-m fordulhat elő olyasmi, hogy a zenekar négy tagja egyik napról a másikra elmarad, s hogy a meghirdetett klubeströl csak a beavatottak tudnak. A társadalmi vezetőséggel, s a közönség aktívabb tagjaival való szorosabb együttműködés, bevonásuk a programkészítésbe, szervezésbe, csak tovább javíthatná a munkát. Egri Mária nosztrai főiskolájában tanultak, így Fráter György, Ányos Pál, Verseghy Ferenc és Virág Benedek. A község a felszabadulásig magán viselte a szegény jobbágyfalu jeleit, a felszabadulás után azonban rohamos fejlődésnek indult, zsupfödeles viskói eltűntek. helyükön ma már korszerű családi házak sorakoznak. Az alig 1200 lakosú faluban ma 310 rádió és 23 televízió van. A hajdani két-három iskola- mester helyett tizenegy tagú pedagógusgárda végzi a tanítás munkáját, és a község iskolájának növendékei közül egyre többen tanulnak tovább a középiskolákban és az egyetemeken. Szabó Sándor nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéde közben érkeztek meg a díszgyűlés színhelyére az ünnep nagy izgalommal és szeretettel várt vendégei, azok a hős asszonyok, akiket Márianoszt- rán börtönzött be a felülkerekedett reakció: Rományi Margit három évet, Mehringer Rezsöné két és fél hónapot, Schurekné Nagy Zsuzsa ugyancsak két és fél hónapot, Kelemenné Krammer Zsófia nyolc hónapot és Róth Júlia két nőtestvérével együtt ugyancsak hónapokat töltött a íegyház celláiban. A díszgyűlés után a Hazafias Népfront a börtön dolgozóinak klubhelyiségében ebédet adott a vendégek tiszteletére. Ebéd után körülvették a börtön egykori rabjait, és feszült érdeklődéssel hallgatták megrázó emlékeiket. Fegy- őreik apácák voltaa, köztük nem egy a szadizmusig ke- kegyetlen a politikai foglyokkal szemben, de akadt olyan is. akire ma is szeretettel emlékeznek a megkínzottak, így Szalézia Mária nővérre, aki mindent elkövetett, hogy könnyítsen helyzetükön és Magba Vilmos református börtönlelkészre, aki saját biztonságát kockáztatva, önkéntes összekötő volt a rabok és családjuk között. Délután nyílt meg az ünnepi alkalomból rendezett helytörténeti kiállítás, amely ugyancsak Korcsmáros László munkájának sa. eredménye. A tantermek falán elhelyezett anyag igen szemléltető képet ad a község hétszázéves történetének és fejlődésének minden fontosabb szakaszáról. A délutáni műsoros ünnepség legnagyobb eseménye kétségtelenül a márianosztrai születésű Szilvásig Miklós olimpiai birkózóbajnokunk volt, I aki bemutatót tartott „művé- j szetéből'1. és Papp László, a világhírű ökölvívóbajnok, aki ! ugyancsak Márianosztra szü- j lőtte. élménybeszámolójával j szórakoztatta lelkes közönségét. Este bált rendezett a föld- ; művesszövetkezet, ahol kivilá- j gos virradatig táncolt a fiatal- j ság. (m. 1.) I Forgatás közben munkáját tükrözi. Amikor c nyári prog-ramvól érdeklődöm, elém tesz egy: kockás füzetet. Artúr bácsi naplójának szálkás sorai szinte perctől percig rögzítik az eseményeket, filmszerűen pereg a művelődési ház élete. „Zajos napok” követik egymást Alsógödön. Már-már tradíció ezen a festői vidéken a zene forró szeretete. Úgy születnek itt a zenekarok, együttesek, mint erdőben tavasz- szal a gombák. A törzsgárdát kétségtelenül , Szerényt Emil szimfonikusai alkotják, de most alakul szalondzsessz és népi zenekar is. Az utóbbi néhány hónap két ifjúsági tánczenekart eredményezett. Dárdai Ernő illetve Baracka Tamás vezetésével. A fiatal, lelkes tagok felváltva játszanak a rendezvényeken, klubesteken. A színjátszók sem tétlenkednek. Artúr bácsi naplójából kiderül, hogy a július 6-i „Mindent a mamáért” előadáson telt ház volt. Komoly iroÚj magyar filmvígjaték készül ezekben a hetekben. Ctr£>: A szélhámosnő. írója Markos Miklós, rendezője Kalmár László. Képünk forgatás közben készült: Kibédy Ervin. Sándor Géza és Rónaszéky András, az egyik jelenetben KULTURÁLIS HÍRADÓ Alföldi gyerekek ízbégen Vidám gyereksereg foglalta el a tanév után elcsendesült szentendre-izbégi általános iskolát. Lőriez Zoltán pedagógus vezetésével kétheti nyaralásra érkezett ide Hajduhadházáról az általános iskola úttörőcsapata. Az alföldi gyerekeknek nagy élmény a Dunát, a festői Dunakanyart látni. Programjukban szerepel a Dobogókő megmászása, s több, érdekesnek ígérkező kirándulás a Dunán, s Szentendre környékén. Befejeződött a könyvtárosok nyári továbbképzése Mint korábban hírül adtuk, július 1—töl két turnusban bonvolitották le a tiszteletdíjas és a főhivatású községi könyvtárosok nyári továbbképzését, Pomázon, az állami lcánynevelö intézet épületében. Július 6-ig tanultak az első turnusbeliek, ez volt az alapfokú tanfolyam, majd- július 8-tól 13- ig a haladó fokon tanuló könyvtárosok továbbképzésére került sor. A hallgatók jól összeállított, gazdag ismeretanyagot sajátítottak el, jórészt meghívott, neves, elismert szakemberek előadása nyomán. Sokszorosított előadás Dr. Radnay Béla, a lélektani intézet tanszékvezető tanára érdekes előadást tartott a népművelési szakemberek váci bentlakásos továbbképző tanfolyamán. Az ismeretterjesztés lélektanáról fyeszélt. Előadását hangszalagra rögzítették, amelyet aztán az érdeklődő népművelési szakemberek — főleg a szobi és a váci járásból — átvettek saját szalagjukra. Uj klub be renelőzés Búgon Tovább szépült a bagi községi művelődési ház, ahol igen élénk kulturális élet zajlik az év minden szakában. A közelmúltban rádiót, függönyöket, szőnyegeket. dohányzóasztalokat és virágállványokat vásároltak a klubhelyiség részére. A hangulatosan berendezett klub kedvelt tartózkodó helye a művelődési ház törzsközönségének, természetesen elsősorban a fiataloknak. 2 nyomán. A vasárnap ugyancsak dolgozó Boda- és Zol kő-brigád, akik az Április 4 Gépgyár szerelői, már az augusztus 20-i indulással kapcsolatos feladatokat végzik. Somkúti Gábor művezető búcsúzóul a következőket mondotta: — Mindent elkövetünk azért, hogy a rendkívüli tél miatti elmaradásokat megszüntessük és a határidőket betartsuk. A szerdai feszültségpróbára a legjobban szeretnénk előkészíteni az indítótrafót és a kazánt is. Persze azután sincs megállás, mert augusztus 20-ig akad még feladat bőven. Vasárnap is dolgoztak Százhalombattán a VERTESZ szerelői. A harminckét főből álló szerelőgárda irányítója Som- kúti Gábor művezető elmondta. hogy szerdán nagy eseményre kerül sor és ennek elő- j készítése teszi feltétlenül 6zük- [ ségessé a huzalozók, lakatosok, festők vasárnapi műnké- j ját. Augusztus 20-án helyezik ; üzembe a Duna menti Hőerőmű • első gépegységét, az első fe- : szültségpróbára pedig most, szerdán kerül sor. Éppen ezért j a vasárnap is dolgozók az in- I ditó transzformátor és az I-es j kazán körül végzik munkájú- i kát. koznak. Kíváncsian érdeklődő ; rokonaik pedig tőlük szeret- nének megtudni egyet-mást, ; minél többet a számukra ide- £ gén társadalmi berendezkedé- í sünkről. Hogyan hat a másfajta rend- szer a gyermekekre? Milyen \ nehéz kifejezni, megmagya- rázni és megértetni életíor- / mánk új fogalmait? Kiderül '>t ez a könyv oldalain vitába í hajló, de mégis rokoni párbe- \ szédekből. Ha az útleírás mii sem ér kalandok nélkül, el- mondható a Rokonok és ide- ; génekről, hogy ezek a beszél- í getések lapjain a kaland iz- / galmával érnek fel. Nagy gon- ; dolatokról, a franciák mozgal- ; más múltjáról és művészetük \ történetéről, a tájról és az em- ; berekről könnyed modorban, \ közvetlen hangon, de lebilin- ^ cselben érdekesen beszélget í el az olvasóval Boldizsár Iván. \ C saknem kétszáz remek fényképillusztráció pedig J a francia műalkotások leg- szebbjeit varázsolja elénk, / egy nagymúltú nép kultúrájú- j nak legszebb emlékeit. S meg- i mutatja ez a könyv a francia í család otthonát és életét is, í úgy,' ahogy idegen, aki előli ^ úgyszólván sohasem nyílik J meg a francia otthon ajtaja, ^ scbrt«em láthatja.' Csak a ro-^ kon. Némileg a francia város- ^ lakók vagy ha úgy tetszik, a kispolgárok néprajza is fellel- ^ hető tehát e könyv lapjain. ^ Sz. E. £ A Gondolat Kiadó Világjárók sorozatának legújabb, 32. kötete nem egzotikus világtájak népei közé kalauzolja az olvasót, . egy tapodtat sem tesz Európa határán túl, csupán Franciaországról és a franciákról szól. Leírja egy több tagú magyar — félig mégis francia — család úgyszólván felfedezőútját Galliában. Városok, Metz, Strasbourg, Nancy, Párisis, Bordeaux gót és román templomai, középkori házai és csodás vonalú új épületei, tüneményes régi és modern szobrai. festményei, csupa híres műremek között vezet ez az út, S az utasok még várakban is megpihennek, ezeréves várban például. Kötetnyi könyvet írtak már mindezekről, de Boldizsár Iván a Rokonok és idegenek szerzője valamennyin meglát még Valamit mai szemmel és egészen friss mai nyelvvel közli velünk a mondanivalóit. Mégsem ez teszi különösen érdekessé ezt a családi expedíciót. ezt a jelenkori felfedező’ utat. Boldizsár Iván és francia felesége három gyermekével utazik Franciaországba. Gyermekeikkel, eddig sohase látott rokonok és idegenek közé. A gyermekek életükben először nemcsak ismeretlen nagybácsikkal és nagynénikkel, hanem a miénktől eltérő gazdasági és társadalmi viszonyokkal is taiálKÖNYVESPOLC Boldizsár Iván : Rokonok és idegenek A Tanácsköztársaság asszonyhösei börtönemlékeiket mesélik (Foto: Gábor)
