Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-14 / 163. szám

6 MKTCt 1963. JÜLIXJS 14. VA5ÄRNAP Budapest kontra Budaörs Kétssaa méteres söldövcset létesítése vesssélyesteti a 3SÁ VAG-ker ivaros leépítését — A köaségi rendezési tere módosítíisa miatt fellebbezett a főváros vetkeztében állandó belvíz- veszély miatt. Ez a tilalom több száz, többségében beépí­tett házhelyet érint. A tanács különben egy elő­ző ülésének határozata alap­ján a kertváros telektulajdo­nosait, akik a felszabadulás után részesültek házhelyjutta­tásban és még nem tettek ele­get törvényes kötelezettségük­nek, nem építettek családi há­zat a telkükön, az építkezés azonnali megkezdésére hívja fel. Egyben figyelmezteti őket, hogy ha a felszólításnak a ki­tűzött határidőn belül nem tesznek eleget, juttatott házhelyüket megvonja tő­lük és építeni szándéko­zóknak adja el. Ezáltal kívánja a tanács a köz­ség telek- és lakásproblémáját legalább részben csökkenteni. Mindezért módosította tehát a rendezési tervet Budaörs ta­nácsa. Határozatát azonban a főváros tanácsa az Építésügyi Minisztériumhoz megfelleb­bezte a zöldsáv be nem tartá­sa miatt. A minisztérium a fő­város fellebbezését véleménye­ző bizottság elé utalta és ér­demben csak azután hoz dön­tést. Egyelőre tehát teljes a bizonytalanság a budaörsi kertváros ügyében. Divatcikk újdonságok az őszre és télre Ismét divat lesz a fűző — Teddy-beer, mohair, plüssperzsa — Nyakkendő és férfikalap Néhány éve elrendelték, hogy a Budapest közvetlen környékét képező 61 Pest és három Fejér megyei község készítse el egyszerűsített ál­talános rendezési tervét, külö­nös tekintettel a főváros jó le­vegőjét biztosító zöldövezet kialakítására. A tervet tehát Budaörs is megrendelte a Bu­dapesti Városépítési Tervező Vállalatnál, a BUVÁTI-nál, s azt, miután elkészült, május 15-i ülésén a községi tanács némi módosítással elfogadta. Abban áll a módosítás, hogy a zöldsávnak kijelölt haflr- részekkel kapcsolatban a ta­nács kimondotta, ezentúl is szükségesnek tartja a belterü­letnek minősülő Ganz-MÁ- VAG kertváros házhelyeinek beépítését. Ezen a Budapesti út, a Frank-hegy, valamint a község házsorokkal beépített része és a határt képező Fel­sőhatár út között elterülő 130 katasztrális hold kiterjedésű területen 514 házhelyet osztot­tak ki a felszabadulás után a MÁVAG dolgozói között. A BUVÄTI által készített rendezési terv szerint a főváros határától számí­tott 300 méteres zöldsáv miatt a telkek egy részén nem lehetne építkezni, ami annyit jelent, hogy a ház­helyeknek mintegy a fele is­mét mezőgazdasági ingatlan lenne. A kertvárosnak ezen a területén különben már szá­mos kisebb családi ház áll, vagy épül, illetve a tulajdono­sok közül éppen mostanában nem egy kérte a járási tanács­tól az építési engedély meg­adását. A községi tanács módosító határozatának indoklása azon­ban nemcsak erre a tényre hivatkozik. Kifejti, hogy Bu­dapest határán belül mintegy három kilométeres mélység­ben, néhány kisebb gazdasági épületen kívül, a fővárosi Sa­sad Tsz földjei szomszédosak a kertvárossal és ezáltal itt a zöldsáv bőségesen biztosított. Ezenkívül kénytelen a község az egész kertváros belterületi jellegéhez ragaszkodni, mert más terjeszkedési le­hetősége nincs. Észak felé sziklás hegyek te­szik lehetetlenné az építkezést, nyugati irányban az utolsó házaknál már külterület, a Vörös Csillag Tsz táblái terül­nek el. Déli irányban részben a repülőtér von határt az épít­kezéseknek, részben pedig la­kott terület jókora darabját kellett építési tilalom alá von­ni a talajvíz magas szintje kő­A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\S\\\k\\\>\V^V^\\\\\\\\\\^^^ A vásárlók nagy része még a nyári cikkeket keresi, a Di­vatáru Nagykereskedelmi Vál­lalatnál azonban már régen „napirendre került“ az őszi és téli ellátás. A női divat alakulásáról el­mondották, hogy továbbra is fontos kiegészítője lesz a ru­házkodásnak a sál. A gyapjú, a pamut és a műszál sálak uralkodnak, azonban orlonnal és mo­háinál is bővül a válasz­ték. Újdonság lesz a kockás és az hozott tisztagyapjú sál. Tavaly a második félévben 1 200 000 sálat hoztak forgalomba, s az idén, azonos időszakban, 1 540 000 kerül az üzletekbe. Az olcsóbb pamut- és műszál- sálakból is 40 százalékkal több lesz a tavalyinál. Az egész második félévre szóló mennyi­ségből szeptember 30-ig egy­milliót adnak át a kiskereske­delemnek. Továbbra is diva­tos lesz a fejkendő. A múlt évi 370 000 helyett 550 000 kerül forgalomba, árusítják majd a monofii (nylon), a muszlin, a mű- és a tiszta selyem ken­dőket, egyszínű és mintás ki­vitelben is. Tavaly még a 80X 80-as méretű volt a divat, az idén azonban a 62X62-es nagyságúak dominálnak. A divatirányító országok­ban a nők öltözködése ma már elképzelhetetlen fűző nélkül, A fűző használata nálunk is terjed. A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat ezért importból is szerzett be, de már mi is gyár­tunk nagyüzemileg többféle minőségben és választékban fűzőket. Kapható melltartóval egybeszabott és kétrészes is. Az idén több lesz a külön­böző színű teddy-beerből és a mohair és plüss-perzsa anyag­ból készült sapka is. A ked­velt szőrmekucsmákból az idén már tud adni a nagykereske­delmi vállalat a kiskereskede­lemnek. A különböző leányka és fiú gyapjúsapkából mintegy öt­venezerrel rendelkezik a ke­reskedelem, ez azonban keve­sebb a szükségesnél. A táskadivat igen széles skálájú. Alapvető divat- szín a kávébarna, de ter­jed a fekete, s újabban a karamell és a havannabar­na is. A méret és a fazon az eddi­giekhez hasonló. Újdonság a poliuretánhab alátétes táska. Tavaly a második félévben 300 000 női és férfi bélelt ser­tésbőr kesztyű került forga­lomba. Az idén 360 000 a nagy­kereskedelem rendelése. A bőrkesztyűkön kívül nylon, bánion és külföldi deron-yer- sey nevű szintetikus műanyag­ból készült kesztyűket is áru­sítanak. Változik a férfi nyakkendő és 'kalapdivat. Szinte teljesen eltűnt a kereszt- és harántcsíkos nyakkendő, helyettük a sö­tét tónusú, szolid, egybe­folyó mintás lesz az őszi, téli divat. Könnyebbek lettek a kalapok, a korábbi 95—110 grammról 70—95 grammra csökkent a súlyuk, s keskenyebb a kari­májuk is. Divat a szürke min­den árnyalata. Egységesítették a tanszerellátás irányítását A tanszeripar irányítására új munkacsoportot szerveztek a Művelődésügyi Minisztéri­um tanügyigazgatása főosztá­lyán; eddig külön kézben volt a kutatás, a tervezés, a gyár­tás és az ellátás. Az új munkarészleg ha­táskörébe tartozik az Is­kolai Taneszközök Gyára és az Iskolai Felszerelése­ket Értékesítő Vállalat is. Ök irányítják a kutatást, a tervezést, a gyártást, az ellá­tást, s a munkacsoport felelős azért, hogy az iskolák korsze­rű és elegendő mennyiségű tanszert kapjanak. Fontos fel­adata a tanszercsoportnak, hogy biztosítsa az oktatási in­tézmények részére a pedagó­giai és egészségügyi szempon­toknak egyaránt megfelelő bú­tortípusok kialakítását, ilye­nek gyártását és folyamatos felszerelését. A tervek szerint iskoláink­ban a hagyományos padok he­lyett fokozatosan áttérnek az asztalok és székek használa­tára, ami lehetővé teszi a ta­nulók kényelmesebb, egészsé­gesebb elhelyezését. Az új be­rendezések első szériájának. 24 ezer darabnak a gyártása 1964 januárjában indul, s ettől kezdve már elfogadják az is­kolák rendeléseit. A szemléltető oktatáshoz szükséges eszközök, szertári felszerelések, anyagok gyártá­sának és az oktatási, valamint művelődési intézmények za­vartalan ellátásának biztosítá­sára a Művelődésügyi Minisz­tériumban létrehozzák a szemléltető eszköz taná­csot, amely jövő év ele­jén kezdi meg működését. A tanácsban a közművelődés­ügyi főosztály, továbbá az egyetemek, népművelési intéz­mények, a különböző szaktár­cák, a Pedagógusok Szakszer­vezete és az Országos Pedagó­giai Intézet képviselői is he­lyet kapnak. (MTI) mai nap 1963. július 14. vasárnap, Örs napja. A nap kél 4.01, nyugszik 19.38 órakor. A hold kél 23.54. nyugszik 12.27 órakor. Várható időjárás: változó mennyiségű felhőzet. Több­felé délutáni zápor, zivatar. Mérsékelt szél. Meleg idő. Nincs ötös a lottón A 28. játékhéten öttalálatos szelvényt nem találtak. Négy találatot 22 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 162 464 forint. Három találatot 2466 fogadó ért el, nyereményük egyenként 724 forint. Két talá­latot 82 110 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 21 forint 70 fillér. (MTI) Pótfelvétel színészi szakra A Színház- és Filmművé­szeti Főiskola igazgatósága szí­nészi szakra pótfelvételt hirdet az 1963—64-es tanévre. Felvé­telre kizárólag érettségizett, 18—22 éves fiatalok jelentkez­hetnek. A jelentkezés írásban történik. A felvételi kérelmek­hez érettségi bizonyítványt, középiskolai tanulmányi érte­sítőt, életrajzot, harminc nap­nál nem régibb orvosi bizo­nyítványt, az iskolabizottság vagy a munkahely ajánlását kell mellékelni. Beküldési ha­táridő: 1963. augusztus 20. Cím: Budapest, VIII. Vas u. 2/c. — Tanácstagi beszámolók. Bada Gyula megyei tanács­tag július 17-én 20 órakor Vámosmikola községben, Jó­nás József ugyancsak 17-én 19 órakor Cegléden, a Baj- csy-Zsilinszky utcai iskolá­ban, tanácstagi beszámolót tartanak. — A Múzeumi Ismeretter­jesztő Központ, valamint a Ceglédi Kossuth-múzeum, természettudományi kiállí­tást nyit ma délelőtt Képek a rovarábrázolás történeté- bőd címmel. Megnyitó beszé­det mond Ócsai István gim­náziumi tanár. A belépés díjtalan. — Ráckevén a járásbíró­ságon az újonnan megvá­lasztott mintegy száz bírósá­gi népi ülnök részvételével július 13-án ülnökértekezle­tet tartottak. Az értekezletet dr. Gáborjáni Szabó Attila, a járásbíróság elnöke nyi­totta meg, majd dr. Nyíri Béla, a Pest megyei Bíróság elnökhelyettese tájékoztatta a népi ülnököket feladataik­ról. — LJmogesben, a francia porcelánvárosban, úgy lát­szik sok a testes ember. Ez­zel magyarázható, hogy a helyi színházban extra mé­retű ülések állnak rendelke­zésre mindazok számára, akik a normális ülésekben kényelmetlenül éreznék ma­gukat. A különleges méretű ülések jegyeit a pénztárnál minden felár nélkül árusít­ják. — Ajándékhangversenyt adott a farmosi ifjúsági szö­vetkezet úttörőzenekara a MÉSZÖV dolgozói részére, átutazóban a Balatonra. A MÉSZÖV igazgatósága anya­gi támogatással járult hoz­zá a zenekar kéthetes bala­toni táborozásához. — Egyenletesen fejlődik a dömsödi takarékszövetkezet. A taglétszám növekedésével arányosan nő a betétállo­mány is. amely megközelíti a kétmillió forintot. Ezzel együtt gyarapszik a rész- jegyállomány is. A közöny, a társadalom vagy az egyes ember dolgai iránti közöny, az osztály­társadalmak sajátja, tipikus velejárója. A rabszolgatar­tót, a feudális nagyurat nem érdekelte, a kapitalistát pe­dig nem érdekli a nép, az egyén problémája, legfeljebb annyiban, hogy a gondokból hogyan tudna hasznot facsar­ni magának. A mi társadal­munkat azonban a dolgozó rétegek összefogása hozta lét­re, a társadalmasított gon­doskodás az egyénről erősíti és a kollektivitás viszi to­vább a kommunizmusig. Ná­lunk a közösség gondja az egyes ember gondja és for- dítva: az egyes ember prob­lémája a közösség problé­mája is. Mégis, miért kell beszélni a közönyről? Mert van. Nem tipikus, nem jel­lemzi>, de végül a fekete­himlő sem tipikus, mégis időnként szólni kell róla és permanensen tenni ellene, ne­hogy elterjedjen. A közelmúltban a lapok hírt adtak egy üzemi főor­vosról, akj arra hivatkozva, hogy haza kell mennie, nem volt hajlandó elsősegélyben részesíteni egy súlyos bal­esetet szenvedett munkást. Amikor hírül vitték neki a szerencsétlenséget, felvette a telefont, kihívta a mentőket és anélkül, hogy a sérültet orvosi segélyben részesítet­te vagy egyáltalán megnéz­te volna, eltávozott. Ez az eset a közönynek, az orvosi eskü megszegésének, a lel­kiismeretlenségnek olyan ki­rívó példája, amit nem le­hetett elnézni: a munká­sok feljelentésére a főorvost bíróság elé állítják. De a közönynek nemcsak ilyen kirívó, bírói úton megtorolható példáival talál­kozunk. Van közöny, amely hivatali kényelmességből szár­mazik. Hajlamosak vagyunk rá, hogy ilyen esetekben a hibát, a közönyt a hivata­lokra fogjuk, pedig nem a hivatal, nem az ügyintézés törvényesen előírt rendje, hanem egyes nehézkes, kö­zönyös tisztviselők okozzák a kárt. Bállá Géza kemencei la­kos április 22-én, Bada Gyu­la megyei tanácstag fogadó­napján elpanaszolta, hogy lakásától száz méternyire van a le nem zárt dögkút, amely az idő melegre fordulásával elviselhetetlen bűzt, fertő­zést áraszt. Sürgős intézke­dést kért. Bada Gyula elv­társ, tanácstagi körútját be­fejezve, már május 2-án to­vábbította a panaszt. Idő­közben a tavaszból a forró nyárba fordultunk, kánikula is volt és lám: a megyei tanács panaszirodája csak július 1-i dátummal kapott értesítést a Szobi Járási Ta­nácstól, hogy a dögkút fer­tőtlenítése és lezárása — ó, még nem befejezett tény — ügyében „a költségvetés ad­ta lehetőségeken belül in­tézkedni fogunk”. Fogunk! Es addig? Am hiba /enne csupán felelős beosztású embereket, tisztségviselőket közöny miatt elmarasztalni. A közöny nem­csak némely hivatalnok ké­nyelmeskedéséből származik, hanem egyesek önzéséből is. És az önzésből eredő kö­zönyt gyakran az államap­parátus nyakába akarják varrni. L. L.-né kemencei lakos, ugyancsak Bada Gyu­la tanácstag közbenjárásá­val akart állami támogatást szerezni betegen fekvő test­vérének. A vizsgálat azon­ban megállapította: L. L.-né eladta testvére házhelyét, a pénzt saját céljaira fordítot­ta, a követelés tehát jog­talan. L. L.-ék anyagi hely­— Azsámbéki termelőszö­vetkezeti vezetőképző iskola pénteken tizenegy Pest me­gyei termelőszövetkezeti el­nököt, illetve elnökhelyet­test és üzemegységvezétőt vett fel hallgatói sorába. Az új hallgatók szeptemberben kezdik meg tízhónapos ta­nulásukat. — Az emberiség 70 száza­lékának nincs rádiója. A Föld lakosságának még .kö­rülbelül 70 százaléka nem jutott rádióhoz. Különösen Afrika, Ázsia és Latin-Ame- rika igen szegény vevőké­szülékekben. Az UNESCO úgy véli, hogy minden ipa­rosított és civilizált ország­ban közszükségleti cikk a rádió. A számítások szerint, még 400 millió készülékre volna szükség ahhoz, hogy az említett. földrészeken mindenkit elláthassanak. A Nemzetközi Távközlési Unió­val karöltve, olyan tranzisz­toros készülék előállításáról tárgyalnak, amelyet nagy sorozatban gyártva, öt dol­lárért lehetne forgalomba hozni. — Dunaharasztin — mint korábban hírül adtuk — a szakszervezeti szakmaközi bizottság ma megrendezi az idős dolgozók találkozóját. Értesítettek bennünket, hogy a korábbi híradástól eltérő­en, a találkozóra és az azt követő kultúrműsorra nem délelőtt, hanem délután 4 órakor kerül sor. — tíjabb tíz-tizenkét ki­helyezett osztályt szervez a tavalyi harminckettő mel­lett a váci és a ceglédi mezőgazdasági technikum, valamint a Budapest, Eg- ressy úti kertészeti tech­nikum Pest megye terüle­tén. A levelező tagozati kihelyezett osztályokba már megkezdődtek a jelentkezé­sek. Különösen nagy ér­deklődés tapasztalható Pi­lisen. — Bővítik Taksonyban az óvodát, amely eddig csu­pán ötven gyermeknek tu­dott helyet adni. Most a községi tanács lakást vá­sárol és így felszabadul az óvodában levő szolgá­lati lakás, mellyel kilenc­ven férőhelyre bővül az óvoda. — Üj tűzoltószertárat építenek Szigetcsépen. A megyei tanács 40 ezer fo­rintot adott az anyagvá­sárláshoz. — Taksonyban a jövő hét első felében harminc­öt harmadéves zöldségter­melő mezőgazdasági ta­nuló tesz szakmunkásvizs­gát. Sikeres vizsga után az ifjú szakmunkások visz- szatérnek munkahelyükre, a környező állami gazda­ságokba és termelőszövet­kezetekbe. — Hetven katasztrális hold háztáji paradicsom termelésére kötött szerző­dést a földművesszövetke­zet a termelőszövetkezeti tagokkal Tápiószelén, Tá- piószőllősön és Farmosom A termésnek közel 80 szá­zalékát exportra viszik. A szerződések szerint százöt­ven termelő mintegy más- félmillió forintot kap. — A dabasi járási mű­velődési ház Örkény köz­ségben, a járás legna­gyobb cigánytelepüíésén a nyári népművelési munka keretén beiül ké^'-'ítenként filmvetítést rendez. Elsősor­ban egészségügyi témájú ismeretterjesztő fi!m°k ke­rülnek bemutatásra A ve­títés szabad térer -ö-ténik. A községi tanács szüksé­ges felszerelések kiszállít- tatásával segít. Vasárnapi posta ßk KÖZÖNYRŐL zete sem olyan, hogy se­gélyre szorulnának. Ugye, egyszerű lenne közönnyel, lelkiismeretlenséggel vádolni az államot ebben az ügyben, holott nyilvánvaló, a szeren­csétlen testvér egyrészt fi­zetett már a gondozásért, másrészt pedig L. L.-ék anyagi helyzete lehetővé te­szi a beteg eltartását. Ismert dolog, hogy van jó néhány sértődött ember az or­szágban. A sértődöttek — nem mind, de sokan közülük — csak a saját gondjukkal, ba­jukkal törődnek és bár gyak­ran úgy fogalmaznak, hogy „mi”, mindig csak azt gon­dolják, hogy „én”. És ebből az én — központú szemlélet­ből, gondolkodásból ered egy­részt a lebecsülése és fél­remagyarázása annak, ami az országban történik, másrészt meg nem értése más ember gondjának, bajának. Közönyt szül a félelem, a helyezkedés is. Némely em­ber. gyakran felelős beosztá­sú dolgozó, azért nem emel szót különböző problémák ügyében. mert nem akar „rossz fiú” lenni, vagy vala­kinek az ügyében magát „kompromittálni”. Az ilyen ember, ha „általában” még oly „harcos” is, tulajdonkép­pen gyáva opportunista, s ahogy nem küzd a hibák, ba­jok ellen, ugyanúgy nem har­col társadalmi rendünkért sem. Fenyeget-e hát a közöny elterjedése? Tulajdonképpen nem. de fel-felbukkan ez a veszély. Az ember napjaink­ban két ellentétes jelenség an úja lehet. Egyfelől a kö­zösség és az egyesek gondjai­val való önfeláldozó törődés­nek — és ez az igazán tipi­kus, nemcsak tendenciájában, ie mennyiségében is. Sok-sok szer ember van ebben az or­szágban, aki hivatásszerűen végzett, fizetett munkáján kí­vül. ideje jó részét mások Jgyes-hajos dolgainak intézé­sével, mondjuk ki magyarul: különböző társadalmi munká­val tölti. Az önzés, a kénye­lem, a gyávaság, a befelé- .ordulás, egyszóval a közöny kispolgári vonás, szerencsére azonban tűnőben van. Az ön­feláldozó. az ország minden ?ondját magáénak valló sok azer ember közül hadd állít­suk példaképnek azt az elv­társat. akiről kétszer is szó asett ebben a cikkben: Bada Syula megyei tanácstagot. Az amlített fogadónapokon har­minchat jogos és jogtalan panasz ügyében járt el. kért kivizsgálást, vagy maga in­tézkedett. Egészen természetes, hogy körzete dolgozói megbecsülé­sének és megtisztelő bizalmá­nak köszönheti: immár a har­madik ciklusban képviselheti megbízóit a megyei tanács­ban. ö és az ilyen gondolko- iású emberek fáradhatatlanul áarcolnak a közöny, a megal­kuvás ellen. Mégpedig a leg­megfelelőbb eszközzel: fele­lősségtől áthatott, javító szán- iékú tettekkel. József Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom