Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-13 / 162. szám

1S63. JÚLIUS 13, SZOMBAT iliüC K^tírSím MíCéalddi ÉLEM, A párválasztásról*.* Csepp, csepp, esőcsepp... Csepp, csepp, esőcsepp .., Néha-néha csepereg. Pirosmasnis Katicának Anyu kedves bogarának, , A nyakára egy kövér csepp í A magasból ráesett. í j Kati fel se vette! $ Kiskertben a babaruhát { Tovább teregette. í ; Csep, csepp, esőcsepp ... j Lassan-lassan csepereg. t Pettyeshátú Katicának, í Mezők kedves bogarának, i A nyakára egy kövér csépi ; A magasból ráesett. { ' Fűszál alá menekült ; S türelmesen várta í Mikor szárad végre meg az í Ünneplő ruhája. Lelkes Miklós V\\\\\\\\VAV. . . \ GYERMEKREJTVÉNY • t Pajtások! Itt a vakáció! Mos1 j válnak valóra a nyári nrofira- \ mok. Az üdülés, táborozás, nya- \ ralás költségeit igen sok úttörő- 5 csapat «gyűjtésből fedezi. Mii J gyűjtöttek a pajtáso-k egész év- f ben? Lásd a függ. 2. és 7. soro- ' kát. tIZ 34 |ggt> i !_rjHL ___ 1 ’BL____L I 5 VÍZSZINTES: 1. Igen öreg bá / csika beceneve. 6. Ez meg a / édesanya beceneve. 7. Húsznak . > fele?!? 8. Szülő. 9. Halkan közö 2 valamit. 10. Fordított aróma. 11 2 Kislánynév. 12. Modem franci; í zeneszerző. 14. A szomjúság csil J lapítása. 15. A. V. 17. A bőrtől J lakója. 18. Ez a regény Gárdony í ,,regénye”. 19. A földet túrja 2 2D. Vitás ügyben dönt. 21. Diós 2 vagy mákos sütemény. 1, FÜGGŐLEGES: 1. Az a másik ; 3. Alma a palócok nyelvén. 4 í Kérdőnévmás. 5. Svájci tó. a f ön — németül. 11. A leves oá j ratlan betűi. 13. Az ábécé leeele ? ie. 14. Elemista tantárgy. 16. A: í igazságnak megfelelő. 18. Ezen . J helyen. 20. I. A. / Pajtások! A rejtvény függőleges >2. és 7. sorainak megfejtését ír í iátok le egy levelezőlapra é; ; 1963. július 22-ig küldjétek be . ; szerkesztőséghez. A helyes meg í fej tők részt vesznek a július ha í vi jutalomsorsolásban. Az 1963 í június 2:9-1 rejtvény helyes meg j fejtése: A fülemile. í Június havi nyertesek névsora > Kormos Agnes. Sződliget. Bocs ' kay u. 6. — Józsa Judit. Vecsés í Lévai u. 9. — Varga Árpád ; Ipolvtölgyes. Petőfi út 14. — Mé ! száros Éva. Pilis. Arany J. u. 3 ! — ifj. Szánthó Pál. Ráckeve j Kossuth L. u. 15. — Varró Ilo ; na. Újszilvás. Ady E. u. 47. - ; ifi. Ferenc László. Tárnokliget ! Zrínyi út 16. — Nagy János. Tá ! piószentmárton. Móricz Zs. u ! 7. — Molnár Zsuzsika. Vasad ! Szabadság u. 18. — Lukács Erzsi < ke. Felsőgöd. Ságvári E. u. 17. - ; Kocsis Agnes. Budapest. XIX. ' Vörös Október út A/5. n. 22. - ! Öcsai Marianna. Cegléd. I„ Be ! loiannis? u. 6. — Csereklye Ae ! nes. Vác. Telep u. 18. — Schult: ; Béla. Örkény. Ady E. út 16. - ! Földi Erzsébet. Nagykőrös. IV. ; Széchenyi tér 6. ' A könyveket nostán küldjük el A lottó nyerőszámai: 5,47,70,80,87 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze- ^ rint Balatonbogláron, a szabadtéri színpadon megtartott lot- ? lósorsoláson a 28. játékhéten a következő nyerőszámokat húz­> i',. inr *<m nn on ow /K/rrrw ? ták ki: 5, 47, 70, 80, 87. (MTI) ? Volt egyszer egy nagyon szorgalmas, becsületes paraszt- legény. Mindenkivel jót tett, mindenkinek segített — sze­rette is az egész falu. Egyszer a legény füvet ka­szált a határban. Hirtelen vi­har kerekedett de olyan, ami­lyet még világéletében nem látott. Egy vadkörtefa lombjai alá húzódott, hogy ott várja meg, míg véget ér az ítélet­idő. Hát, amint ott álldogál magában, látja ám, hogy ma­dárfészek hever a lába alatt. Hat apró fióka csipog rémül­ten a fészekben, az anyamadár meg kétségbeesetten repked felette. No a legény egyet •sem gondolkozott, szépen óva­tosan felvette a madarak tá­lcását, s betette a fa girbe­gurba ágai hajtásába. jói vé­dett helyre, hogy szél ne ér­je, eső ne verje ... — No ezt jól elvégeztem — gondolta magában, s visszaállt az előbbi helyére. Hanem ak­kor valaki meghúzta a kabát­ja csücskét. Hát, azon a he­lyen, ahol az imént a madár­fészek hevert, ott állt egy pici törpe. Nem mondom, megijedt a legény, mert eleven manót még sohasem látott. De akkor ijedt meg igazán mikor a tör­pe befelé húzta a fa odvába, de akkora erővel ám, hogy akárhogy próbálkozott is, bi- eony nem tudott megszabadul­A VADKÖRTEFA TITKA... ni tőle. A vadkörtefa odva pe­dig egyszeriben kitágult, s a legény kényelmesen befért rajta. Amikor bent volt, körülné­zett. Nagy, fényes terem kü­szöbén állott. A falak szín­aranyból, a padló csillogó gyé­mántból az oszlopok piros ru­binköböl. Pont a legény orra előtt óriási hordó állott; csupa színarany tallér púposodott abban. A teremben egy terem­tett lelket sem látott, de még a kis törpe is úgy eltűnt, mintha ott sem lett volna. Már azon volt, hogy merít a temérdek sok pénzből, hanem akkor eszébe jutott, micsoda nagy bűn a lopás, hát elfor­dult a hordótól s úgy bámész­kodott tovább. Egyszercsak elébe toppant a kis manó. Most sem szólt hozzá egy szót sem, csak meg­fogta, s ahogy jöttek úgy ci­háit« kifelé. Mikor már me­gint a fa alatt álltak, kezébe nyomott egy lyukas rézkraj­cárt, de most az egyszer meg is szólalt: — Akárhogy faggatnak, sen­kinek ne mondd el, hol vol­tál és hogy ezt a krajcárt ki­től kaptad! — Ezzel megint el­tűnt. A legény pedig megkereste a kaszáját és elindult hazafe­lé. S közben az jutott eszébe, hogy bizony zsugori volt a törpe, mert, akinek ilyen tö­méntelen sok kincse van bi­zony többet adhatott volna. S bosszúsan forgatta meg a réz­krajcárt. Hát, amint forgatta, egy tallér is csillogott a tenye­rében. S akárhányszor fordí­totta meg a krajcárt, annyi tallér termett belőle. Le­ült egy útszéli kőre, úgy for­gatta a csudapénzt. A tallé­rokkal meg telitömte vala­mennyi zsebét, de még a ka­lapját is. Vidáman fütyörész- ve ment most már az úton. Egyszercsak szembetalálkozott egy falubeli vénasszonnyal. Az megállt, összecsapta a kezét, amint meglátta az arannyal telt kalapot: — Jaj, fiam csak tán nem loptad? Megijedt most a legény, hogy utóbb tolvajnak nézik, s mindent elmondott az asz- szonynak. De megkérte, hogy ne adja tovább a világért sem. A néni nagy titokban mégis elmondta a lányának, az meg ugyanolyan titokban a mátká­jának, aki viszont a szomszéd­jának fecsegte el. Mire haza­ért a legény, bizony már a verebek is csipogták a csuda­krajcár történetét. De, ha csak ez történt volna! Mert az egyik nagygazda kapta magát ásóval-kapával, mindenféle szerszámmal fel­szerelve, kifutott a vadkörte­fához. Hanem a többi falusi­nak is volt ám annyi esze! Va­lóságos népvándorlás indult meg a fa felé; vágták, ásták, cibálták a fát; mind azt a bizonyos odút akarták megta­lálni. Mikor a legény megtud­ta. mi történik a vadkörtefá­nál, nagyon megijedt. Kapta magát, ő is odafutott. Hát a falusiak már messziről kiál­tozták feléje: — Tolvaj, hazug vagy! Be­csaptál bennünket! A legény éppen felelni akart hanem akkor a kraj­cár kiugrott a kezéből, perdült egyet a levegőben, s úgy el­tűnt a fa gyökerei között, mintha soha ott nem lett vol­na! A falusiak abbahagyták a kutatást, a legény pedig ösz- szecsomagolta a matyóját, el­vándorolt a hetedik faluba. Hanem azt haláláig nem fe­ledte el, hogy aki nem tud tit­kot tartani, maga vallja kő,- rát! mai nap 1963. július 13 Jenő napja. szombat, Hazaérkezett Lengyelországból a magyar katonai küldöttség A magyar néphadsereg kül­döttsége, amely Czinege Lajos A ,.0H m: »47, KSU5U SSL«: 11.11 órakor. előtt visszaérkezett Budapest­Várható időjárás: a tegna- re. pinái valamivel több napsü- —_____ tés, főként az ország keleti felében. Néhány helyen eső, zivatar. Mérsékelt északi, északkeleti szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let 24—27 fok között. — Tanácstagi beszámolót tart Csordás Jánosné megyei tanácstag július 16-án 20 óra­kor, Lórév községben, a ta­nácsházán. — Munkásvédelmi kiállí­tást rendeztek a Nyugati pá­lyaudvar ceglédi várótermé­ben. A MÁV dolgozóinak életkörülményeiről, egészsé­gének védelméről szól a Vas­utas Szakszervezet és a Köz­lekedési Minisztérium közös bemutatója. — Társasági ülést tart jú­lius 15-én délután 5 órakor a Jóbarátok Vadásztársaság Budapest, V., Árpád u. 12. szám alatt. Az ülésen admi­nisztratív ügyeket és munka- feladatokat beszélnek meg. — Összevont ülést tartott pénteken a Hazafias Nép­front Budai Járási Bizottsá­ga. Napirenden szerepelt a mezőgazdasági munka, külö­nös tekintettel az aratási, cséplési, betakarítási felada­tokra. Második pontként- : megtárgyalták a nagy siker- 1 rel zárult békehónap ered­ményeit és tapasztalatait. — Világszerte több mint felével csökkent a gyermek- bénulás négy esztendő alatt. Az UNESCO tájékoztatója szerint azonban ez a csökke­nés Ázsiában csak 25 száza­lékos. míg Afrikában 10 szá­zalékkal növekedett a járvá­nyos gyermekbénulás ará­nya. — Tanácstagi fogadóóra. Dr. Mátyás Boldizsár megyei tanácstag ma, július 13-án Zebegény községben tanács­tagi fogadóórát tart. — Ötezer miniatűr elekt­romotort készítenek egy hó­nap alatt a Budaörsi Házi­ipari Szövetkezetben. A kis berendezések széria szerelé­sét most kezdték meg. — Üj színház épül az An­gol Királyi Shakespeare Tár­sulat és a Rambert balett­együttes részére. Az 1600 sze­mélyes színház építési költ­sége előreláthatólag 800 ezer font. — Elnökségi ülést tartott pénteken délelőtt a Hazafias Népfront Pest megyei bi­zottsága. A békehónappal kapcsolatos tapasztalatok és további tennivalók megbe­szélése szerepelt a napiren­den. Megtárgyalták a megyei elnökség féléves munkater­vét és a Hazafias Népfront gödöllői járási bizottságának munkáját. Előadó König György, a gödöllői bizottság titkára volt. — Július 11-én éjjel 1 óra­kor Érd belterületén Gyöke­res József 26 éves rakodómun­kás az 1. sz. AKÖV tehergép­kocsijával tolatás közben ki- döntött egy villanyoszlopot. Sérülés nem történt, a kárt ezer forintra becsülik. A be­következett esemény oka, hogy a fiatal rakodómunkás a gépkocsivezető távollétében engedély nélkül indította meg a várakozó járművet; — Félszáz tsz-tag vesz részt naponta a tápiósápi Pe­tőfi Termelőszövetkezet új telepítésű szőlőjének kapá­lásában és rendszeres perme­tezésében. A szövetkezet 70 holdon telepített szőlőt. — Felborult egy lovasko­csi Tahitóthfalu határában. Láng Mihály 48 éves mun­kagépvezető, dunabogdányi lakos járművével egy álló lovaskocsi mellett haladt el. Az igásállat megijedt és a kocsit felborította. A rajta ülő G. Szabó Jánosné 29 éves tahitóthfalui lakos le­esett és könnyebb sérülést szenvedett. A baleset oka, hogy bár a munkagépvezető­nek jelezték, mégsem állt meg, s így a, zajtól megbok- 'rb'södótt a'ló.‘ -- ­— Kétszázhetven garan-^ ciális kisjavítást, kétszáz ki­sebb javítási munkát és szer­vizszolgálatot végeznek a Nagykőrösi Gép- és Gépjár­műjavító Ktsz szakemberei havonta. Emellett hat sze­mély-, vagy teherjármű nagyjavítási munkálatait is vállalják. A ktsz-nek egyre több dolga akad a járműfor­galom növekedésének ará­nyában. — Elsőnek jelentkezett ke­nyérgabona szállításával a ceglédi járásban a Kőröste- tétleni Termelőszövetkezet; Az abonjd felvásárlónál ad­ták le az első öt vagon bú­zát. Ezt követte még aznap az abonyi József Atma Tsz gabonaszállítmónya. Azóta folyamatosan érkezik a fris­sen vágott és csépelt kenyér­nek való. — Levegőből ellenőrzik a magasfeszültségű vezetéke­ket Svédországban. A vonal­hoz közel repülő helikopter fedélzetén technikus figyeli és diktálja magnetofonba megfigyeléseit a vezetékek állapotáról. Az igazgatóság 2—3000 órás repülőutat vé­geztet évente a vezetékek korszerű ellenőrzésére. — Ötnapos tanítási hétre tértek át Svédországban az elmúlt esztendőben. A 110 elemi- és középiskolában be­vezetett kísérlet kitűnő ered­ményeket hozott. A pihenő nem hátráltatta az eredeti tanterv elvégzését. \A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH-RÁUiö J 17.05: Heti hangversenykalauz. ^ 8.10: Lányok, asszonyok. 8.30: !7,45: Versek. 18.00: Fucsik: Ma* ^ Katonadalok, cigánydalok. 9.00: | rinarella-nyitány. 18.10: Hangvcr- ^ Miért szép? 9.45: Bach—Busoni: j senY a stúdióban. 18.35: Psota ^ D-moll chaconne. 10.10: Zenés vá- í Iren és a Latinos-együttes énekel, í rosműsor. 11.45: Somogyi Nóra i 19*35: Előadás. 19.50: Zenekari J jegyzete. 12.15: Tánczenei koktél. ^ 13.00: Legkedvesebb verseim. ^ 13.15: Bizet operáiból. 14.10: Ze- ^ nekari muzsika. 15.05; Ifjúsági 2 magazin. 15.30: Zengjen dalunk. / 10.10: Hét nap a külpolitikában, x 16.20: Élőszóval — muzsikával. J 18.10: Magyar nóták. 18.35: Gon- ^ dolat — irodalmi hetilap. 19.15: ^ Bemutatjuk új felvételeinket. ^ 20.20: „Nem az én színpadom”. £ 22.33: Táncoljunk! ^ PETÖFI-RÄDIÖ ^ 14.25: Fotoamatőrök ötperce. ^ 14.30: Operetthangverseny. 15.30: ^ Válaszolunk hallgatóinknak. 15.45: ^ Orvosi tanácsok. 15.50: Könnyű­7 zene. 16.08: Füredi szép napok. 22.20: Hírek. Tv-híradó (ism.) muzsika. 21.45: Műteremlátogatás. 22.00: Verbunkosok. 22.35: Vers és muzsika. URH 18.40: Zenekari muzsika. 19.50: Versek. 20.00: Tánczene. 20.45: Három egyfelvonásos kisopera. televízió 18.25: Hírek. 18.35: Zöld ven­déglő, tarka abrosz... 19.30:­Hétről hétre . . . 19.30: Tv-híradó. 19.45: Szép álmokat, gyerekek: 1°.55: Slágerfesztivál. Az Interví- zió műsora az NDK-ból. 21.20: Diszkréció mellett.. . Galambos Szilveszter vidám órája. Kb* lent javasló szempont — füg­getlenül a felek kölcsönös von­zalmától. Sok tényezőtől függ a jó házasság Ilyen tényező csakugyan: van, mégpedig az érdeklődési i kör, a világnézet, az erköl- i csiség, az élet alapvető kér- i déseivel szemben tanúsított j állásfoglalás és magatartás j közelsége, hasonlósága, ha j nem is feltétlen azonossága.; Ha e vonatkozásban súlyo-j sabb a diszharmónia, lé- j nyegbe vágó az ellentét a j két — az egyszerűség kedvé-: ért mondjuk így: — szettel-: mes között, úgy az esetek: többségében viszonylag rövid i idő múltán, különösen a: heves vágy kielégülése után,! legalábbis az egyik félben megszűnik a másik iránti vonzalom. Nem állítjuk azt, hogy ilyen körülmények kö­zött a férfi és a nő nem kerülhet közelebb egymás­hoz, nem csiszolódhatnak job­ban össze kölcsönös enged­mények, nevelés és önne­velés révén. Ennek valószí­nűsége azonban jóval cseké­lyebb, mint azok között, akiknél az említett ténye­zők ellentéte nem áll fenn. A kölcsönös engedmény és nevelés mindig is szüksé­ges, hiszen két ember kö­zött soha nincs zavartalan, tökéletes harmónia. Éppen arról van szó, hogy e ténye­zők bizonyos fokú közelségé­re, hasonlóságára van szük­ség ahhoz, hogy az együtt kiépítendő életben a harmó­nia érdekében sorra kerülő kölcsönös engedmények és eredményes nevelés1 bekövet- kezhessék. . Látjuk, hogy az élet alap­vető kérdéseihez Való kö­zelség, a vérmérsékletek sze­rencsés találkozása, a szimpá­tia, az érzéki vonzalom a sikeres párválasztásnak biz­tató jelei, de semmiképpen sem egy életre szóló, auto­matikus biztosíték. E félté-; telek együttese elegendő a kedvező induláshoz, ahhoz,: hogy a szerelmesek — ez; esetben már jogos a szóhasz- ‘ nálat — még inkább eggyé: forrjanak, s az idő múlása,: a hétköznapok szürke egy-: másutánja ne idézzen elő: kölcsönös kiábrándulást, el-: hidegülést. Sőt, éppen az: együtt eltöltött évek, a hét-: köznapofc küzdelme, a köl- : csönös alkalmazkodás terem-: tik meg azt az összetartó; erőt, amely egyesíti sorsukat,; úgy, hogy e közös sors mind-; kettejük kovácsa lesz. Kiss István '• az egyéniség megismerését el­mulasztotta, mielőtt valaki­vel összekcltözne — s ezek száma úgy látszik, a régi köz­mondás keletkezésekor sem volt csekély —, azt az együtt­lakás folyamán kellemetlen meglepetések érhetik. Igaz, a kérdést még inkább bonyo­lítja, hogy ugyanazt a tu­lajdonságot, jellemvonást, amelyet esetleg már a pár- választás kezdetén is ismer­tünk. az idő múlásával, az együttélés során merőben másképp ítéljük meg. Kez­detben például valaki úgy találja, hogy szerelme oko­san beosztó, takarékos, s két év múlva már mindezt fu­karságnak minősíti. De hogyan védekezhetünk e buktatók ellen? Volna talán valami csalhatatlan lélektani receptje a párválasztásnak? Állítható-e, hogy a szerelmi házassági kapcsolat bizonyos vérmérsékleti, alkati típushoz tartozó emberek között ked­vező, illetőleg kedvezőtlen? Ellentétek vonzzák egymást... E felvetett kérdésekre a pszichológusok azt válaszol­ják, hogy lényegesen gyako­ribb az ellentétes alkatú, vérmérsékletű emberek há­zassága. Megfigyelték, hogy a kontraszt-házasság, külö­nösen a szélsőséges vérmér­sékletű emberek (extrém mó­don vidám vagy szomorú, ér­zékeny vagy közömbös stb.) között gyakori. E párválasz­tások során tehát a „szélsősé­gek kiegyenlítik egymást” elv érvényesül. A hasonló alkatúak házasságkötése pe­dig elsősorban a kiegyensú­lyozott. erősen kevert tem- peramentumúak között' for­dul elő. A válási statisztikák ada­tai, a kutatók vizsgálatai és az emberek élettapasztalata azonban egybehangzóan azt bizonyítja, hogy a vérmér­sékleti, alkati adottságok ha­sonló, illetve eltérő volta mellett, vagy ellenére is le­het a párválasztás és a há­zasság indokolt, sikeres, bol­dog — avagy indokolatlan, si­kertelen, boldogtalan. Anélkül, hogy a párvá­lasztásban lebecsülnénk a köl­csönös rokonszenvet oly gyak­ran felkeltő és fokozó vér­mérsékleti tényezők szerepét — fel kell tennünk a kérdést: vannak-e ezeken az adottsá­gokon kívül olyan ténye­zők, amelyeknek megléte mintegy a sikeres párválasz­tás alapfeltétele? S vannak-e olyan tényezők, amelyek hiá­nya kizáró, vagy legalábbis el­Napjainkban, amikor az emberismeret tudománya egyre alaposabb vizsgálat alá veszi az egyéni és társadal­mi élet megnyilvánulásait, külön érdeklődéssel fordul a házasság, a párválasztás problémája felé. A túl fia­talon, gyors ismeretségek után kötött házasságokkal kapcsolatban jelentkező nagy­számú válás is egyre erőtel­jesebben felveti a helyes pár- választás kérdését. Dr. Ha­lász László pszichológus, a kiváló társadalomismeret tu­dós ezzel kapcsolatiban a kö­vetkezőkben fejtette ki a tu­domány álláspontját. A párválasztásnak az élet­tani és lélektani tényezők összhangja szerint kell tör­ténnie. A párválasztás ered­ményeképpen az együttélés olyan legyen — a kiváló fran­cia írónő George Sand sza­vait idézzük —, hogy „a lé­lek ne csalja meg az érzéke­ket, se az érzékek a lelket.’’ „Különösen fiatalok közt gya­kori, hogy a hevesen je­lentkező testi vágyat azonosít­ják a szerelemmel, ennek igézetében meggondolatlanul, elhamarkodottan választanak — s kérészéletű, csalódások­kal terhes házasságot kötnek. Nem szabad elsietni A sikeres párválasztásnak legfőbb ismertetőjele az, hogy a felek az egyéniségükből, a körülményeikből fakadó ki- sebb-nagyohb súrlódásokat, ellentéteket a kölcsönös meg­értés, megbecsülés jegyében legyőzik. Az emberismeret szerint a páfrválasztás a köl­csönös tetszésen, rokonszen- ven és vágyon kívül meg­követeli a felek lelki életé­nek, jellemének kölcsönös és alapos megismerését, amely nélkül nincs megértés, meg­becsülés. Ehhez pedig idő szükséges — legalább jó pár hónap, ha nem inkább egy-két év. Természetesen az idő­tartamot az egyén élettapasz­talata, ösztönös és tudatos emberismerete stb. határozza meg. De vajon ki mond­hatja el jogosan magáról, hogy kellő élettapasztalattal rendelkezik? Egy másik em­ber alapos megismerése még tudományos lélektani felké­szültség esetében sem köny- nyű feladat. Sokan azzal mentik fel önmagukat, ha e követel­ményt elmulasztották: „az emberek lakva ismerik meg egymást”. E szentencia nem azt állítja, hogy csak lakva ismerhetjük meg egymást, hanem arra hívja fel figyel­münket, hogy aki a jellem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom