Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-04 / 128. szám

1963. JÜNIUS 4. KEDD f»3/ Jf£CrBI •eKirlan A dabasi járásban meggyorsítják a szőlő- és gyümölcstelepítést Az őszi telepítések alá megkezdték a talajegyengetést és a forgatást Helyben a szervesanyag, de sürgősen mérsékelni kellene a szállítás díjtételét Péceli kulturális napok 1963 Tavasszal nem tudták telje- [ eíteni 1470 katasztrális hold- j ban ' megszabott nagyüzemi j gyümölcstelepítési távlati tér- j vük esedékes részét a dabasi járás termelőszövetkezetei és termelőszövetkezeti csoportjai. A 286 holdnyi jól előkészített talajból 49 holdba már nem jutott csemete, az Ültetvény­terv nem szállította a meg­rendelt mennyiséget. Most az­után, bízva a vállalat ígéreté­ben, elhatározták, hogy az itién ősszel és jövő tavasszal áz erre az időszakra előirány­zott 112 és fél holdon kívül nemcsak a negyvenkilenc hold telepítést pótolják, hanem még további 256 és fél, tehát össze­sen 418 holdat ültetnek be gyü­mölcsfacsemetével, hogy ezzel az egész telepítési program végrehajtását meggyorsítsák. A talajegycngetés és for­gatás munkájához részben már hozzá is kezdtek a ki­jelölt területeken. Az 1965 végéig telepítendő 1665 hold szőlőből idáig csa t 126 holdba került vessző, ez idén azonban 670 hold te.epi- téjére kerül sor. Ezen a jókora területen is rövidesen meg kell kezdem a talaj előkészítési munkálatokat. A tsz-ek saját erő- és munkagépeik munka­tervét úgy állították össze, hogy a nyári nagy. dologidő­ben is segédkezhessenek ebben a Bugyi Gépállomásnak, amely szintén felkészült a nagyszabá­sú munkára. A talajforgatást azonban csak.akkor lehet el­kezdeni, ha a helyszínen ren­delkezésre áll már a szőlőte­lepítés elengedhetetlen kellé­ke, a megfelelő mennyiségű szerves anyag; Szerencsés helyzetben van a dabasi járás, földje sok helyütt takar dús, de még kiaknázatlan tőzegtelepe­ket. Szerves anyagban te­hát „önellátó”. Nemcsak saját, de még a szomszé­dos járások, sőt megyék szőlőtelepítéseihez is adhat bőven szerves anyagot. Egyelőre ugyancsak az inárcsi A KPM figyelmébe l A Pokol-csárda ina már országos hírű szórakozóhely. Sőt nem túlzás ha azt állítjuk, hogy külföldön is sokan élnek, akik magyarországi látogatásuk során jártak a Pokol-szigeten és igen jól érezték magukat. Persze csak akkor, ha Vác felől, kompon érkeztek a csárdába. Mert aki Szentendre, ponto­sabban Tahi felől, a hídon át érkezik Tahitótfalun keresztül a Pokol-csárdába, annak elmegy az étvágya. Aki pedig ezen az úton távozik a jóízűen elfogyasztott ebéd, vagy vacsora után annak bizonyosan tönkremegy a gyomra. Sokan megígérték a Pokol-csárda vezetőjének Kalencsik Bélának, hogy sor kerül az út megjavítására. Az ígéretet mi is komolyan vesszük. Csupán határidőt szeretnénk- hallani, mert a bizonytalan reménység még kevés. Persze jó lenne olyan határidőt kapni, amelyet be is tartanak. Addig is, amíg az út teljes feljavítására sor kerül helyes lenne leg­alább a nagyobb kátyúkat eltüntetni, <t) Kap tárak — hi telbe A földművesszöveikezetek bekapcsolódtak a méhészet- fejlesztési akcióba Az ország egyes területein, így Pest megyében is, vannak még vándorlásra alkalmatlan, korszerűtlen kaptárakkal, ka­sokkal méhészkedő szakszö­vetkezetek, szakcsoportok és társulások. Az utóbbi évek gyenge, illetve közepes termé­se sem tette lehetővé a méhé­sztetek korszerűsítését. Orszá­gos átlagban csupán 8—10 méhcsalád jut egy méhészre. I A kis állomány gátja a kor- szerű méhészkedésngk, holott l a méhállomány gyorsabb és nagyobb arányú fejlesztése j mai méhészeti • viszonyaink | között elengedhetetlen, mert a I kaptáronként termelést csak! így > lehet olyan mértékben ' fokozni, ahogyan azf'a növek- i vő igények megkövetelik. Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Központ ezért lehe- j Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Gépgyára (Bp. IV., Szilágyi u. 26. sz.) felvételre keres elektroműszerész, marós, esztergályos, műszerész, lakatos szakmunkásokat, valamint gyakorlattal ren­delkező gépszerkesztő és művelettervező mérnököket, technikusokat A gépgyár megközelíthető a 12-es, 12/a villamossal, 43-as és C. busszal. tővé teszi, hogy a szakszövet­kezetek, szakcsoportok és tár­sulások szervezett tagjai, ér­tékesítési szerződés megkötése útján 3 éves lejáratra olyan értékű termelési eszközhöz juthassanak ka­matmentesen. amely hoz­zájárul méhészetük kor­szerűsítéséhez és elősegíti a méhállomány gyors fej­lesztését. Az akcióban való részvétel előfeltétele, hogy a szakszö­vetkezet, csoport, illetve tár­sulás a földművesszövetkezet­tel megkösse a mézértékesíté­si keretszerződést és erre az évre már megkötött értékesí­tési szerződéssel rendelkezzen. Á keretszerződés lényege, hogy a csoport a hitelakció fe­jében kaptáranként meg­felelő mennyiségű méz ér­tékesítésére köt szerződést — természetesen az alapszer­ződésen felül — és abban kö­telezettséget vállal az ellen- érték 1963—64 és 65-ben elő­írt feltételek szerinti kiegyen­lítésére. Miután hitelakcióról van szó, a hitelbe > vásárolt kaptarak értékének kétszere­sét kell mézszállítási kötele­zettségben vállalni. Ez azt je­lenti, hogy kaptáranként 3 év alatt összesen 70 kiló méz át­adására kell szerződést kötni az alapszerződésen felül. A megkötött mézértékesíté­si szerződés alapján a hitel­akcióban részt vevők a szük­séges kaptármennyiséget a földművesszövetkezettől meg­rendelik, az aláírt keretszer­ződést a földművesszövetkezet a kaptárrendeléssel együtt megküldi az Országos Méhé­szeti Szövetkezeti Központnak, amely gondoskodik a kantárak soron kívüli leszállításáról. Az akcióval kapcsolatos részletes felvilágosítást a földművesszövetkezetek ad nak, ugyancsak ott szerezhe­tők be a szükséges űrlapok és nyomtatványok. Március,21 tárta fel és hasz­nosítja saját tőzegtelepét, de j most készül éppen a szölőte- j lepítések elősegítésére meg- j nyitni tőzegbónyáját a Latot- esi Lenin, a sári Fehérakác és j az újlengyeli Aranykalász. Tá- borfalván, meg- Tatárszent- györgyön pedig a tőzeglelőhe­lyek vizsgálatánál tartanak, hogy megtudják, elég bősége­sek-e érdemes-e megnyitni azokat Szerves anyag tehát olcsón álcád a járás területén, csak a szállítása okoz problémát. A tsz-ek nem rendelkeznek annyi teherautóval, vagy traktorra kapcsolható pót­kocsival, amennyit éppen a legnagyobb dologidőben tő- zegszállításra használhatná­nak fel. Ebben a gépállomás néhány teherjárművének se­gítségére sem számíthatnak a legsürgősebb mezőgazdasági munkák idején. A vasúti szál­lítást a többszöri rakodás rendkívül megdrágítaná, ar­ról nem is szólva, hogy a leg­több tsz földjei a vasútállo­mástól messze fekszenek, vagy olyan helyen, amerre vonat nem is jár. Tehát az állomástól megint csak te­herautón kellene továbbfuva­rozni a lápföldet. így aztán egyedül az AKOV szállítása jöhet számításba. Csakhogy ennek a fuvarozá­si vállalatnak magas a díj­tétele. Mezőgazdasági szál­lítmányokra ugyan mérsé­kelt a tarifája, de a fennálló rendelkezések szerint a láp- föld fuvarozást o~ AKÖV sem tekintheti mezőgazdasági jel­legű szállítmánynak. A tsz- eknek viszont a magasabb fuvardíj megfizetésére sem telepítési költségelőirányza­tukban, sem pénzügyi lehe­tőségeik határain belül nincs fedezetük. Ez jelenti a nagy problémát. Akármilyen nagy — véle­ményűnk szerint —, mégis könnyen megoldható problé­máról van szó. Kiküszöbölé­séhez csupán az illetékesek megértő jó szándéka szüksé­ges. Egyéb nem, csupán any- nyi, hogy a szőlőtelepítéshez szánt lápföldszállítmányt an­nak minősítsék — ami. Vagy­is, miután vitathatatlanul az, csak ki kell mondani, hogy a lápföld fuvarozása me­zőgazdasági jellegű szál­lítás. amelyre a mérsékelt mezőgazdasági díjtétel alkalmazható. Even intézkedés, beláthat­juk, nem kis bevételkiesést jelentene az AKÖV-nek, hi­szen csak a dabasi járásban ez év őszéig kétezer vagon szállításáról kell gondoskod­ni. A népgazdaság szempont­jából azonban a szőlő nagy­üzemi telepítése még a f u­varozó vállalat számára egyébként ráfizetést aligha jelentő bevételkiesésnél is kétségkívül nagyobb jelentő­ségű. Éppen ezért nem kételke­dünk benne, hogy a megfe­lelő intézkedés gyorsan meg­születik. Annál is inkább, mert a lápföld szállításának megkezdése rendkívül sür­gős. Anélkül a telepítéshez szükséges talajelőkészítés meg sem kezdhető. Felvételre keresünk lakatos, túrós, hegesztő, targoncavezető szakmunkásokat, 18 éven felüli férfi segédmunkásokat Munkásszállás van. Jelentkezés: VEGYIPARI GÉP­ES RADIÁTORGYÁR Bp. X., Györrvái út 76—78. Felvételi irodán A hagyományos péceli kul­turális napok ebben az évben is megrendezésre kerülnek. Az irodalmi és. történelmi ese­ményekben gazdag Rákos völ­gyének több napig tartó ün­nepségsorozata újból jelentős eseménynek ígérkezik. A június 15-től 23-ig tartó ünnepi napok bővelkednek színes, gazdag események­ben. A megnyitóra 15-én dél­után 5 Órakor kerül sor a me­zőgazdasági főiskola szabadté­ri színpadán, ahol a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Mű­vészegyüttesének százhatvan tagú ének-, zene- és tánckara mutatja be műsorát. Az opera-, operettesten az Állami Operaház és a Főváro­si Operettszínház szólóéneke­sei szerepelnek. Az OKISZ- Labor rendezésében divatbe­mutatói: rendeznek, amit vi­A MAMA Szigligeti Ede vigjátéka a Déryné Színház műsorán ri•> úlélhetik-e saját korukat 1 a vígjátékok, bohózatok — egyszóval: a nevettető szín­padi műfajok? Ezt a kérdést óhatatlanul felteszi magának az igényes néző, aki a közel száz évvel ezelőtt szinrehozott Szigligeti-vígjátékok átdolgo­zott és felfrissített előadását végignézi. Az átdolgozás és a rendezői koncepció (mindkettő Várady György avatott művészi mun­kája), határozottan frissített a színdarabon, parodisztikus és kariJár ózó elemekkel gazda­gítva a Mama eredeti figuráit s •ilyenformán a kor színpadi szelleméhez hangolta a ma­gyar színműírás e korabeli „naiv” darabját. Az együttes (Gyulányi Éva, Deésy Mária. Vereczkey Zoltán, Garamszegi Márta, Fóti F. Sándor, Tornia István, Gyukár Tibor) ennek megfelelően értékes alakítást nyújt, s csaknem hiba nélkül oldja meg a feladatot. Derülni is lehet, mégis az igényes né- I zőben marad valamelyes fenn- | tartás. Ez természetesen nem \ a színházi produkciónak szóló | negatív érzés, hanem inkább j a „naiv vígjáték” létjogosult- j ságának korunkban, akár még falusi színpadokon is. Leg- \ alábbis az ilyenfajta, helyzet- í komikumokra épült vígjáték esetében. A szituációkban rej- | lő. vígjátéki elemekre épülő mű a műfaj legalacsonyabb főkát képviseli s éppen ezért, • ahogy elfordul e társadalmi í fundamentum alatt a kor, a ; színpadi cselekményben rögzí­tett szituációk is elavulnak. \ miként az erre épülő dikciók is. Szóval beporosodik a da- í rab, mint a raktárban őrzött I bútorok. Nem így a jellemko- I mikumból- táplálkozó színpadi : művek. JV] os, éppen ezért merül fel i V a kétely a nézőben, hogy | amit lát, érdemes volt-e meg- ! nézni, érdemes volt-e vissza- 1 lépnie egy színházi estet be- j töltő időre arról a színvonal- j ról, ahová a kor művelödés- j politikája jóvoltából a felsza- | badu lás óta, a huszadik szá- J zad lépcsőin, s a nemzeti meg- I újulás szellemi emelkedőjén feljutott? Nem lett volna-e szerencsé­sebb akár egy mai vígjátékot, vagy a múlt színműirodalmá­ból egy olyat kiválasztani, amely magasabbrendű vígja­téki elemekből szövi a szóra­koztató cselekményt, mint A Mama? (dk) Händel Júdás Maecabeusát junius 4-én előadják az Erkel Színházban. Az Állami Hang­versenyzenekart Ferencsik Ja­ne« vezényli. Közreműködik Gyurkovics Mária. Horváth Edit, Jámbor László, Sándor Judit, Bartha Alfonz, Margit- lay Sándor és a Horváth Mi­hály téri általános iskola gyer­mekkórusa. Fellép a Budapest kórus, Forrai Miklós karigaz­gató vezényletével. dám zenés műsor követ* ugyancsak fővárosi vendég- művészek közreműködésével/ A dalostalálkozó napján az1 aranyokleveles helyi vegyes-, kórus vendégül látja Törökbá­lint férfikarát, Vecsés, Buda-1 őrs vegyeskórusait. A Szeme­re Pál Művelődési Otthon színjátszó csoportja önálló est keretében mutatkozik be. Tu­dományos ankétot is rendez­nek, amelyen az űrhajózást .ismertetik csillagász-, íizikus- és orvosszemmel. Ugyancsak sor kerül a már hagyományos Rákos menti képzőművészek alkotásainak bemutatására, amelyen fest­ményekkel, szobrokkal, kerá­miákkal ismerkedhetnek a lá­togatók. Emellett a bélyeg- gyűjtők, a Vöröskereszt és az iskola kiállítása, valamint a földművesszövetkezet árube­mutatója színesíti a progra­mot. A sportnap keretében atléta kai versenyeket, labdarúgó-* mérkőzést, MHS motoros be­mutatót, galambröptetést, me­gyei szintű sakkbajnokságot rendeznek. ötödik alkalommal kerül sor a kulturális napok meg­rendezésére. amelynek élőké-* szítésén a község valamennyi társadalmi és tömegszerva már hónapok óta munkálko­dik. • 0) Könyvhéti irodalmi műsorok a szobi járásban Változatos programmal kedveskedtek a lakosságnak a föld­művesszövetkezetek és a könyvbarát-mozgalom bizottságai as ünnepi könyvhét alkalmából a szobi járásban. Kemencén Mol­nár Gábor előadása rekordközönséget vonzott a művelődési hás nagytermében: mintegy ötszázan voltak kíváncsiak az egzoti­kummal telített színes élménybeszámolóra. Szobon is megtelt a színházterem a pénteki műsoros iro­dalmi esten, amelyet Bartha Antal, a járási tanács vb-elnök« nyitott meg s méltatta az irodalom szerepét a béke eszméjé­nek a terjesztésében az egész világon. Dékány Kálmán a könyvnap jelentőségéről, az olvasás. író és olvasó viszonyáról beszélt. A szerző Emberek a tilosban cí­mű elbeszélését Nagy Mariann avatott tolmácsolásában hall­hatta a közönség. Mihók Éva színinövendék verseket adott elő) majd Bársony Anikó és Kiss György János énekszámainak tapsolt a lelkes hallgatóság. A szobi járásban Vámosmikolán rendezték meg a könyv­hét záróünnepségét Nagy Mariann, Kiss György János és Dé- kány Kálmán részvételével, zongorán kisért Gáli Andor. Ez­úttal került sor a földművesszövetkezet közel kétezer forint értékű könyvajándékának átadására a községi könyvtár részére. Június 13-án Nagykátán mutatják be Az utolsó előtti ember című új magyar filmet TV-SAROK Vasárnapi vers- A verskedvelő]# népes táborának mindig él­ményt jelent egy-egy szép vers meghallgatá­sa. Ezért vált olyan hamar népszerűvé a tele­vízió vasárnapi verssorozata már a kezdet kezdetén, még akkor is, ha szerkesztői a for­makeresés közben a kelleténél nagyobb fi­gyelmei szenteltek a formának, nemegyszer a tartalom — jelen esetben a vers — rovásá­ra. Talán éppen ez volt az oka, hogy hóna­pokra levették a vasárnapi verset a tv műso­ráról. ' Ezen a vasárnapon új formában kapott is­méi helyet. A szerkesztők — nagyon helye­sen — nem egy. hanem négy verset fűztek csokorba, s a négy vers tolmácsolására leg­avatottabb előadóművészünket, Ascher Osz­kárt kérték fel. Maradandó művészi élményt jelentett a négy vers: 1717-beli.ismeretlen köl­tő. Szemere Miklós, Petőfi Sándor és Arany János költeménye. De a négy közül is a leg­nagyszerűbb élvezetet Petőfi: Az őrült círrjű gyakran félreértelmezett költeményének elő­adása jelentette. Ascher Oszkár egyszerűségé­ben és eszköztelenségében is megkapó, mé­lyen átélt tolmácsolása a vers eddigi legszebb előadását eredményezte. Szép Ernő: Május A mai fiataloknak már aligha van elkép­zelésük arról, milyen is volt a Városliget) vagy ahogy akkor hívták, a Lizsé az első vir lágháború éveiben. Szép Ernő színműve/ amely vasárnap este tv-változatban került be­mutatásra, ennek a.kornak hiteles levegőjét adta vissza. Szép Ernő, a költő lírai vallomása volt ez a mű az élet szépségéről, az emberségről. Hőse, aki már annyit csalódott az emberek­ben s a világban, hogy egyetlen vágya van csupán: nyugodtan felakaszthassa magát. A lány azonban, aki váratlanul megzavarja a halálára készülődő embert, maga az élet/ amely ha rossz is, ha nyomorúságos is, mégis­csak élet. Hogy milyen is ez az élet, amely a fa alá vezeti a férfit? költő-író panoptikum-szé­rűén felvillantott figurái, a gyufaárus, a rik­kancs, a virágárus, a vak. az ószeres, a va­gány, az omnibuszkocsis és a pereces —• néhány szóval is tökéletesen bemutatják az akkori társadalom fiaskóját. Ebben az ember­telen világban, valóban nagy erő kell ahhoz) hogy valaki szeresse az életet. A rendezés — Adóm Ottó munkája — egyetlen dologban hibázott csupán: egy kicsit több időt áldozott a bevezetésre a kelleténél,' Agárdi Gábor öngyilkosa hiteles emberábrá- zolás volt. Kitűnően oldotta meg a lány ne­héz szerepét Halász Jutka főiskolai hallgató/ «■» j» —» ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom