Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-18 / 140. szám

VU. ÉVFOLYAM. 140. SZÁM JÚNIUS KEDD A gyermekvédelem — a társadalom ügye Egészségügyi ankét nevelőszülők részére A járási nőtanács és a já­rási Vöröskereszt szervezésé­ben Cegléd és a környező köz­ségek területéről egészség- ügyi ankétra jöttek össze a na­pokban a járási tanács nagy­termébe azok a nevelőszü­lők, akik állami gondozásban levő gyermekek nevelésével foglalkoznak. Megjelent az an­kéten Vándor Margit, az Or­szágos Vörokkereszt, Németh Vera, a megyei Vöröskereszt, Udvardy Károlyné, a járási Vöröskereszt képviseletében. A járási pártbizottságot Mé­nesi Árpád képviselte. Kratochvill Edéné, a járási nőtanács elnöke köszöntötte a nevelőszülőket, majd dr. Dal­noki Lenke gyermekorvos be­szélt arról, hogyan tudunk a gyermekekre vigyázni, ho­gyan tudunk házi orvosaik lenni. — Szocialista államunkban nagyon sokat törődnek a gyer­mekekkel : évről évre nő a gyermek- otthonok férőhelyeinek száma, ezenkívül vannak olyan áldozatkész csalá­dok, akik szeretettel ne­velik a veszélyeztetett gyermekeket i— kezdte előadását. Ezek a gyermekek sokszor testi-lelki Sérülések nyomait viselik ma­gukon és a nevelőszülők fel­adata, hogy ebből kineveljék őket. Beszédében ismertette a gyermekek egészségügyi gon­dozásával kapcsolatos leg­szükségesebb tennivalókat, be­szélt a gyermekek személyi és környezeti tisztaságáról, ru­házatáról, a táplálkozásról, a gyermekek napirendjéről, a védőoltások jelentőségéről és a gyermekbalesetekről. Vége­zetül annak jelentőségét fej­tegette, hogy az állam a leg­főbb értéket, a gyermeket bízta a -nevelőszülőkre. A vita során Lénárt József, a gyógypedagógiai iskola igaz­gatója kifejtette, hogy a gyermekek helyes neve­léséhez nem elég csak a szeretet, hanem tudás is kell hozzá. Banczik Tivadar a Földváry Károly Általános Iskola ré­széről elmondotta, mennyit foglalkoznak az állami gon­dozott gyermekek problémái­val. A nevelőszülők hozzászólá­saik során annak a kérésük­nek adtak kifejezést, hogy va­lamelyik óvodában adjanak lehetőséget, vagy valamilyen formában oldják meg gyógy­pedagógiai óvoda létesítését a város vezetői. Van sok olyan gyermek, akit értelmi fejlett­ségüknél fogva nem vesznek fel a meglevő óvodákba, pe­dig ezeknek a gyermekeknek ts szükségük volna az óvodai foglalkozásokra iskolába ke­rülésük előtt. Az Országos Vöröskereszt vészéről Vándor Margit kö­szöntötte a nevelőszülőket. Annak a megállapításának adott kifejezét, hogy a gyermekvédelem a tár­sadalom ügye és ez itt gyakorlatilag is megvaló­sul. A múltban csak az volt a fon­tos, hogy legyen ruha, fedél, ennivaló, ma már egészen má­sok a nevelőszülők problémái. Amit itt tapasztalt, élmény­ként viszi magával, hiszen az orvosok, védőnők, pedagógu­sok mind itt vannak és meg­adják a segítséget a nevelő­szülők szeretete mellé. Kratochvillné elvtársnő zá­rószavai után a Földváry Ká­roly Általános Iskola úttörői kultúrműsorral kedveskedtek a nevelőszülőknek. Peresztegi Rózsa Járda épül a Bodrog utcában A jó példa ragadós, tartja a közmondás. S hogy ez így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Bodrog ut­caiak esete. Az utca népe látta, hogy az Alszegi utca és Török Ig­nác utca lákói társadalmi munkában járdaszegélyt épí­tettek, majd salaktelítéssel megteremtették az alapját a leendő aszfaltjárdának. A Bodrog utca kisebb forgal­mú, ezért úgy döntöttek, hogy aszfaltjárdát nem kér­nek, ellenben vállalták — és a végrehajtást meg is kezd­ték —, hogy betonlapjárdát fektetnek le a Török Ignác utca és a Folyó utca között. Nagyon helyes a kezdemé­nyezés. Valóban, a sáros ut­cák leggyorsabb felszámolá­sának az a módja, ahogy a Bodrog utcaiak csinálták. A műszaki osztály kitűzte a járdavonalat és a járdamagas­ságot. A városi tanács utal­ványt adott járdalapokra. Ezenkívül minden munkát, szállítást, homokhordást, le­rakást, az utca népe maga csinálja. Kérdőív az asztalon Ritkán van főzelék — Több főtt tésztát, jobb levest Szabály az szabály Százezer forint a munkaverseny győzteseinek Páratlan lendület az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet munkaversenyében A csapatok becsületesen vég­zik kötelességüket és biztos vagyok abban, hogy a vezető­ségnek nem lesz nagy gondja arra, hogy a 100 ezer forintot kitevő összeget hogyan ossza el. R. K. Néhány nappalf ezelőtt Csemőberi jártam és autó­buszon érkeztem, úgy negyed hat táján, a Földváry Károly iskola előtti végállomás­ra. . Szerencsét- . lenségemre, az eső úgy szakadt, mint­ha dézsából öntöt­ték volna. — Végállomás, tessék kiszállni! — kedveskedett a kalauznő, akit az ismerősök Lincsi- nek becéztek. Körülbelül 80 méterre a vég­állomástól van a vállalat új kor­szerű váróterme. Javasoltuk Lin- csinek: tekintettel arra, hogy a ko­csi üresen úgyis a váróterem elé áJl„ . engedje^ meg, ^ hogy az utasok benn maradjanak és csak egy-két lépésre a váró­teremtől szánja­nak ki. Ezzel megme nekülhet- nek a bőrig ázás­tól. — Szabály, az szabály! — mon­dotta Lincsi. Ne­künk ki kellett szállni, és futó­lépésben rohan­tunk a váróte­rembe. Szerencse, hogy a vállalatnál nem­csak a Lincsi van, akadnak embersé­ges kaláuznők is. A helyi járat kalauza például ugyanakkor nem kényszerítette ki­szállásra a ta­nácsházánál az utasokat, hanem figyelmesen elhoz­ta őket a váró­teremig. Csütörtökön a földműves- szövetkezet vendéglőjében kérdőív fogadta az ebédelő- ket. A járási népi ellenőr­zési bizottság megbízásából az étterem vezetői 10 kérdésből álló kérdőívet állítottak ösz- sze, hogy még jobban megis­merjék a vendéglőben rend­szeresen étkezők vélemé­nyét. Ács Ferenc osztályvezető tájékoztatott bennünket az eddig beérkezett kérdőívek­ről. — Több száz kérdőívet osz­tottunk ki, ennek feldolgo­zása folyamatban van. Na- hasznos tapasztalato- nyújt számunkra, hi- nem közömbös annak gyón kát szén az 500 embernek a véleménye, aki rendszeresen nálunk ebé­del. Az igények nagyrészt olyan irányban jelentkeznek* amelyben eddig hibát követ­tünk el. Például nem gon­doskodtunk kellőképpen, kü­lönösen nyári időszakban, főzelékekről. A kérdőíveken, van olyan hasznos javaslat is, hogy cserepes virág étterem asztalán nem lehet. A vendé­gek többsége kéri, sűrűbben, készítsünk főtt sóstésztákat és a leves minőségének javí­tására is felhívták figyel­münket. Az adatok feldol­gozása és összesítése már megkezdődött, a tapasztalato­kat messzemenően felhasz­náljuk munkánk további ja­vítására. — Dánszentmiklóson köz­ségfejlesztési alapból 2000 fo­rint értékű könyvvel gyara­podik a községi könyvtár. — A 78-as körzet tanács­tagja szerdán, 19-én, este 6 órakor tartja beszámolóját a szociális otthonban. — Ramocsa László Cegléd, Teleki u. 24. szám alatti lakos, a tanácsi építőipari vállalat dolgozója, 1962. ja­nuár 31-i balesete után 7560 forint baleseti kártérítést ka­pott az Állami Biztosító ceg­lédi járási fiókjától rokkant­sága után. Nevezettnek havi 10 forintos biztosítása van. — Az Állami Könyvesbolt­ban kapható: Végh Antal: Korai szivárvány, Bódás Já­nos: Mai prédikátor, De- mény Ottó: Szigorú hétfő, Zsigrai Julianna: Tékozló élet, Nyerges ' András: Em­beri hitben, Hja Ehrenburg: Emberek, évek, életem, dr. B. Kovács András: Állator­vosi általános sebészet. — Védekezzünk a pajzste- tű ellen. Akik a permetezést elmulasztják, azok ellen a ha­tóság közérdekű permetezést rendel el és szabálysértési el­járás is indul ellenük; — A kocséri Uj Élet Ter­melőszövetkezet KISZ-istai a napokban társadalmi munká­ban rendbehozták az Arany János utcát. A 22 fiatal fe­jenként 8 órát dolgozva, el­tüntette a közlekedést aka­dályozó gödröket — Szombat délelőtt fél 9 órakor a művelődési ház színháztermében a járási rendőrkapitányság és a tűz­oltóalosztály ankétet tart a társadalmi tulajdon védelmé­ről. Babinszky Károly, á járási pártbizottság titkára* értékeli a társadalmi tulaj­don védelmében eddig elért eredményeket és meghatároz­za a hiányosságok megszűn­tetésével kapcsolatos felada­tokat. Az előadást vita kö­veti. — A járás területén sok a rossz vizű kút és emiatt külö­nösen a gyermekeknél előfor­dul a golyvás megbetegedés. A járási tanács intézkedett a ke­reskedelmi szerveknél jódo- zott só árusítására vonatkozó­an. — Szombaton a leértékelt áruk boltjába tarka tollal töltött párnák érkeztek. — Az idén Törteién és Cső­mében két esetben, Jászkara- jenőn pedig egy esetben volt tűzeset. A kár 15 000 forintot tesz ki. — Társadalmi erőből meg­szépítették az egykori albert-" irsai piacteret. A parkosítási munkákban részt vettek az is­kolák úttörői, termelőszövet­kezeti tagok, szülői munkakö­zösségek tagjai. Az egyes in­tézmények, tömegszervezetek* a tanács dolgozói vállalták egy-eigy parcella kiképzését. A virágokat is társadalmi úton gyűjtötték össze, a cser­jéket és a fákat a községi ta­nács vásárolta. i — Június 30-án ünnepli az 5 albertirsai önkéntes tűzoltó- \ testület fennállásának 85. év- ' fordulóiét. Az eaész nnnrv« EMLlEílliU mar az ka-í kal többet láthattunk első estén is. A turistaszállóba mentünk, ahol különböző nemzetiségű üdülők voltak elszállásolva. Minden kényelem biztosítva volt. Tudtuk, hogy minden nemzet más és más kony­hát vezet, így kíváncsian mentünk reggel az étterem­be. Kár volt az izgalomért, mert vajat, sajtot, virslit tört burgonyával, kristály­vizet és kávét kaptunk reg­gelire. ELINDULTUNK a város megtekintésére, amely az el­ső napon is sok élményt jelentett, pedig ekkor még £ rendezvényben műsor is lesz, 4 este pedig családias kömye- 2 zetben találkoznak a testület 2 tagjai és erre meghívták a 2 hozzátartozókat is. 2 — Az albertirsai tanács 6 ^ dolgozója levelező tagozaton 2 végzi a gimnáziumot és a na- 2 pókban tesz érettségi vizsgát 2 a monori József Attila gimná- 2 ziumfoan. 2 2 — A Közlekedésépítési Gép­2 javító Vállalat az 1962—63. évi g tanévben megfelelő számú je- g lentkező esetén megindítja a 2 gépipari technikum I. évfo- 2 lyamát. Érdeklődni és jelent- 2 kezni lehet a vállalat munka- 2 ügyi osztályán, Kerepesi Ernő 2 elvtársnál. 7 A Lomonoszov Egyetem Nagy Péter cár harangjának mindig sok a nézője csak nagyvonalakban ismer­tettek egy-egy létesítményt. Az idő rövidsége részlete­sebb megtekintésre ekkor miég nem is adhatott lehetőséget. A következő napokban már csak egyes helyekre men­tünk, hogy alaposabban meg­tekinthessünk annyit, ameny- nyi 10 nap alatt lehetsé­ges. Aki ma megy el a Kremlbe, nem is gondolja, hogy a ma 97 hektár terü­leten álló épületek helyén a XV. században csak egy kis vár állott, amelynek bástyái és -magas falai a kis kereskedő város védel­mét szolgálták. A XVIII. században már csökken vé­delmi jelentősége és ettől kezdve márvánnyal, dombor­művekkel, freskókkal díszí­tik az újonnan épülő palo­tákat. A Pétervárről ural­kodó cárok szívesen jöttek ide pihenni, s egymás után épültek a paloták és temp­lomok. Mikor a Vörös téren és a Lenin-mauzóleumban ANYAKÖNYVI HÍREK I n. t I A PÁLYAUDVARON a \ szakszervezet képviselői fo- ! gadtak bennünket és a cso- \ port nőtagjait külön is üd- \ vözölték egy-egy csokor vi- \ rággal. A kedves és szívé- \ lyes fogadtatás után fel- szálltunk az autóbuszra, ! amely a szállodába vitt vol- ! na, ha mintegy 200 méter- \ nyi út után nem történik l egy kis üzemzavar. Amikor ; átszálltunk egy trolibuszra ! és folytattuk utunkat, nem \ is sajnáltuk, hogy így tör- ■ tént, mert így a Béke su- ; gárúton végighaladva, sok­Az 1962-es év eredményei is megnyugtatóak voltak. Negy­venkétezer forintot osztott ki a termelőszövetkezet vezetősé­ge a munkaversenyben részt vett üzemegységek között. Húszezer forintot kapott a há­rom üzemegység. Tízezer fo-, rint jutalom várt az állatte-i nyésztés legjobbjai ra. A párat-; lanul szép összeget a marha-\ tenyésztés nyerte el, vitán fe-| lül nagyon megérdemelten. ! Az üzemegységeken belül ! páros versenyben Ficsur Mi-! hály tehenész kétezer forint! jutalmat kapott. A traktoros-1 brigádban kimagasló teljesít-j ményével kétezerötszáz forin- ] tot érdemelt ki Murár Ferenc \ erőgépvezető. j A kiemelkedő jutalmakon ! kívül a termelőszövetkezet! mintegy nyolcvan tagja ka-í pott 300—500 forintig terjedő! jutalmazást. — Az új esztendő még fo-j kozottabb versenylendületet < hozott — mondotta Gyócsosl Ferenc, a termelőszövetkezet j párttitkára. — Csapatversenyt! alakítottunk ki. ! J Tizennyolc munkacsapat ; 192 tagja versenyez, a kö- \ zös gazdaság tagságának ] hatvan százaléka. Az állattenyésztés teljes1 lét- i számmal vesz részt a verseny- j ben. — A gazdaság vezetősége az \ idén is igen bőkezűen állapi-j tóttá meg a díjakat. A nö­vénytermesztésben az első he­lyezett győztes csapat tagja tizenhat napos külföldi uta­zásra megy. A Szovjetunióba látogat el a csapat és a gaz­daság vezetősége erre a célra huszonhatezer forintot irány­zott elő. A verseny második díja a csapat egész tagságá­nak hazai 10—12 napos üdü­lése. A harmadik díj ötezer forint. Az állattenyésztésben ti­zenegyezer forint értékben várja a győzteseket az elis­merés. Biztos, hogy a tava­lyihoz méltóan az idén is meg­érdemelt jutalmakat kap az állattenyésztés. — Az eddigi értékelések alapján csak a legnagyobb elisme­réssel szólhatok a tagság munkájáról. Dánszentmiklős Házasság: Csányi Károly és Fityó Julianna. Elhaltak: Tementei Ferencné szül. Bujdosó Rozália 43 éves. Ceglédbereel Házasság: Bajor János és Deb­receni Mária. Farkas Ferenc és Sípos Mária. Szép Lénárd és Bo­ri Anna. Endrei Lénárd és Ben- ke Ilona. Jenei István és Dudá3 Rozália. Elhaltak: Sasvári Tamásné szül, Pleklibet Anna 64 éves. özv. Tur­csik Mihályné szül. Kappan Má­ria 67 éves. Kults István 85 éves. Kocsér Házasság: Boidos János Tibor és Bálint Julianna Katalin. Albertirsa Házasság: Csikós Pál Mihály és Bóbis Terézia Julianna. Elhaltak: Kovács Ferenc 87 éves. Turcsik Pál 87 éves. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, a Táncsics: Tsz vezetőségének és tagságának és mindazoknak, akik szeretett, fe­lejthetetlen leányunk és testvé­rünk: Rehor Mária tragikus el­hunyta felett érzett nagy bána­tunkban osztoztak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. Rehor Mihály és családja jártunk, mindig Majakovszkij\ verse jutott eszembe: „Alat­ta sok ezer ember vonult”. Most is sok ezer ember ke­resi fel. A templomok, ahol egy­kor a cárokat keresztelték, majd koronázták, a palo­ták már műemlékek. Hir­detik az utókornak, milyen, pompásan élt az uralkodói osztály, míg a nép a legna- ] ayobb nyomorban sínylődött. Feltétlenül meg kell emli-\ tenem a Tretyakov-képtár, \ valamint a Puskin Képző- j művészeti Múzeum gazdag- j ságát is. Az előbbiben az\ orosz és szovjet, míg az \ utóbbiban a külföldi mű-\ vészek műveit tekintettük \ meg: Goya, Rembrandt, Ro-\ din, Picasso alkotásait. Az \ idő rohant, s még sokmin- í dent szerettünk volna meg-i tekinteni, de így is mara-! dandá emléket gyűjtöttünk! össze. I (Folytatjuk) ‘

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom