Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-12 / 135. szám

PEST MEGYEI mit proletárjai, Értesüljetek! inni AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 135. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1963. JÚNIUS 12, SZERDA Sukamo Jugoszláviában Sukamo indonéz köztársa­sági elnök — mint már jelen­tettük —. háromnapos baráti látogatásra Jugoszláviába ér­kezett A repülőtéri fogadtatás után az új belgrádi egyetemi várostól egészen a Metropol Szállodáig mindenütt a belg­rádiak nagy tömege köszöntöt­te a neves vendéget. Sukamo a hétfői napot vá­rosnézéssel töltötte. Tito ju­goszláv elnök és felesége szűk körű ebédet adott Su­kamo tiszteletére. ÁRVÍZ KUBÁBAN Kuba Oriente tartományá­nak nyugati részében az utób­bi napokban felhőszakadás kö­vetkeztében több folyó kilé­pett medréből és áradásokat okozott Manzanillo és Bayamo körzetében. Számos lakott te­rülettel megszűnt minden szá­razföldi kapcsolat. Az árvíz súlyos anyagi kárt okozott és emberélet-áldozato­kat is követelt. Az atomtárgyalások áj szakasza Harriman vezeti az amerikai küldöttséget a moszkvai hármas tanácskozásokon - Az első nyugati sajtóvisszhangok A Fehér Ház kedden közöl­te, hogy Kennedy elnök Ave- rell Harriman politikai ügyek­kel foglalkozó külügyminisz­terhelyettest nevezte ki a jú­lius közepén Moszkvában sorra kerülő szovjet—amerikai —angol tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség ve­zetőjévé. Mint ismeretes, a hármas tárgyalásokon — amelyeknek megtartását hétfőn jelentették be a három ország fővárosá­ban — a nukleáris fegyverkísér­letek megszüntetésének problémájára keresnek megoldást. Az amerikai sajtó nagy ré­sze helyeslőén fogadta Kenne­dy elnöknek azt a hétfői beje­lentését, hogy Moszkvában magasszintű tárgyalások kez­dődnek a nukleáris kísérleti robbantások beszüntetéséről. A New York Times keddi szá­mában úgy vélekedik, Kenne­dy beszédének az a legfonto­sabb része, amely hangoztat­ja, hogy felül kell vizsgálni az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval kapcsolatos ál­láspontját. „Fel kell tartóztat­ni a fegyverkezési hajszát és fegyverszünetet kell létesíteni, hogy a világ békében élhes­sen” — írja a lap. A New York Herald Tribu­ne „új kezdetnek” minősíti a Moszkvában kezdődő tanács­kozásokat. Kevés remény van arra — vélekedik a lap —, hogy véget érjen a hideghábo­rú. Ma azonban sokkal inkább jogosult az a remény, hogy korlátozni lehet a hidegháború legveszélyesebb megnyilvánu­lásait, mint néhány évvel ez­előtt. A Washington Post szintén üdvözli az új tárgyalások gon­dolatát és hangsúlyozza, az amerikaiaknak tudo­másul kell venniük, hogy mindkét fél részéről en­gedményeket kell tenni. SZÉPSÉG, KORSZERŰSÉG Nagykörös távlati terve az országos városépítési tanácskozáson Az Országház kongresszusi termében a közelmúltban mígtartott tanácskozáson több mint hatszáz építésügyi szak­ember, a megyei, járási és vá­rosi tanácsok képviselői, köz­életünk számos vezető szemé­lyisége vett részt. A referátumokban, és a szé­les körű vitában megállapítot­ták, hogy településeink fej­lesztésének mindeddig hibája volt a népgazdasági tervezés és a regionális tervezés össze­hangolatlansága, valamint a kellően figyelembe nem vett természeti, demográfiai, mű­szaki adottságok. Ilyenformán a községfejlesztés hibái miatt még ma is sok csa­ládi ház épül rendszerte­lenül szétszórva, rossz minőségben és esztétikai igény nélkül. Dr. Kiss Albert egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa referá­tumában a mezőgazdasági jel­legű települések fejlesztésé­vel foglalkozott. Megállapította, hogy a város és falu közötti különbség tervszerű építéspolitikával és a tervek szakszerű végrehaj­tásával — többek között — megszüntethető. A városok fej­lett kulturális és kommunális adottságai szívóhatást gyako­rolnak, így a városok túlzsú­foltakká válnak, a falvak vi­szont munkaerő nélkül marad­nak. A segítség módja: a fal­vak korszerű építése, illetőleg átépítése. A falusi építkezése­ket tömöríteni kell az emele­tes- és sorházak kiépítésével, az üzletházak és a hivatalos épületek központi elhelyezésé­vel pedig kialakítandó a falu központja. A tömörítésre fő­ként a közművek legjobb ki­használása miatt van szükség. Dr. Kiss Albert egyetemi ta­nár kitért a KGST építésügyi állandó bizottsága határozata alapján a „Mezőgazdasági mikróövezetek tervezése” tárgykörben mintatervként el­készült nagykőrösi tervre. Nagykőrösön ma 25 164 la­kosból 5945 él a külterülete­ken elszórtan épült 1629 ta­nyán. Idetartozik Kocsér köz­ség 3666 lélekszámmal, ebből 2326 él 716 tanyán. E két nagy település 33 000 hektár területén jelenleg 45 mezőgazdasági üzem, telep (major) van. Ez a kép a tervek szerint alapjaiban megváltozik. Már most is évenként több tanyai család ismeri fel életformájának tartha­tatlanságát s költözik be a városba. Ez a folyamat mind szélesebb méreteket ölt. Ezt figyelembe véve 1980-ra a terv becslései szerint mintegy kétezer tanya megszűnik. A mezőgazdasági üzemek fejlesztésével 45 he­lyett 27 üzem működik majd. A kis települések ugyanis nem tudják lakóiknak a megfelelő munkalehetőséget biztosítani, ezért olyan nagy az „ingázók" száma. Nagykőrös határában a je­lenlegi szaggatott, tervszerűt­len művelési területek átala­kulnak, helyükön egységes, zárt kertrendszer, nagy szőlőte­rületek és öntözéses zöld­ségtermelő kertek alakul­nak ki. A tervek szerint egységes szőlőterület lesz a Zsíroshegy dűlő határától a Róka Ferenc tanya és a Hangácsi iskola ál­tal bezárt részen, öntözéses zöldségterületet terveznek a jelénlegi Rákóczi Tsz területét képező Bokros, Hosszúhát dű­lő és a Vízálló gáttér közötti földekre. A mostani Nyárs­apáti dűlő szántóterületére gyümölcsös és szőlő telepíté­sét tervezik. A tervek természetesen csak a lakosság és a hivatalos szer­vek közreműködésével valósít­hatók meg. A településfejlesztés másik fontos célkitűzése, hogy a település szép is legyen, de ez nem mehet más kö­vetelmények rovására. A szocialista település viszont csak akkor lehet szép, ha megfelelően lehet benne lak­ni, élni és dolgozni. E célkitűzések valőraváltá- sát hivatott elindítani a mos­tani kétnapos országos város- építési tanácskozás. (k. i.) Ugyanakkor — mint emléke­zetes — Dirksen köztársaság- pártlszenátor támadta Kenne­dy kijelentéseit és azt a pro­vokatív kérdést tette fel, hogy a Moszkvában kezdődő tár­gyalások vajon „újabb enged­ményeket jelentenek-e Hrus- csovnak”. A francia lapok is vezető helyen ismertetik a moszkvai hármas találkozó hírét és rá­mutatnak: Franciaország a ke­let-nyugati tárgyalást ellenző merev álláspontjával önma­gát zárja ki a világ nagy prob­lémáinak megvitatásából. Párizsban hivatalosan még nem foglaltak állást Kennedy beszédével és a moszkvai ta­lálkozó hírével kapcsolatban. A De Gaulle-ista Nation azon­ban máris leszögezi: akár megegyeznek Moszkvában, akár nem, a francia kormány álláspontján ez mit sem vál­toztat. Egy esetleges megegye­zés az atomkísérletek beszün­tetéséről — írja a lap — nem hozza közelebb a leszerelést, hanem csak eszköz a jelenlegi atommonopóliumok fenntartó, sához, a francia kormány tehát nem csatlakozik ilyen megállapodáshoz. A Combat ezzel szemben ki­emeli: a júliusi moszkvai megbe­szélést, amennyiben siker­re vezet, egy igazi csúcs- találkozó követheti és Franciaország ezen sem lesz jelen. Kennedy beszéde — írja az Humanité — a békés együtt­élés eszméjének sikerét jelen­ti. Ha az amerikai elnök kije­lenti, hogy felül kell vizsgálni az Egyesült Államok magatar­tását a Szovjetunióval szem­ben, ezt csak helyeselni lehet. Ha őszintén megvizsgálja a Szovjetunióval szemben foly­tatott amerikai politikát, fel­tétlenül számításba kell ven­nie a Szovjetuniónak a meg­egyezés érdekében tett erőfe­szítéseit, amelyekre Nyugatról mindeddig nem érkezett meg­felelő válasz. A lap rámutat: a világ reménykedve tekint a moszkvai megbeszélések elé, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Egyesült Álla­mok ugyanakkor folvtatja erő_ feszítéseit a közös NATO-atom- erő létrehozására, ami az (Folytatás a 2. oldalon) SEREGSZEMLE Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg a megvédjük a békét mozgalom országos tanácsa. Ekkor indult el nagyszerű út­jára a szervezett magyar bé­kemozgalom. Az elmúlt másfél évtized során a magyar nép nagy erő­feszítéssel gyógyította be a második világháború okozta sebeket, s lerakta a szocializ­mus alapjait. A példátlanul szívós építőmunka eredmé­nyeit népünk minden körül­mények között meg akarja vé­deni. Ez a szándék a magyar békemozgalom biztos funda­mentuma. öt kongresszus jelzi a ma­gyar békemozgalom fejlődését. Ezek a kongresszusok mind arról tanúskodtak, hogy a ma­gyar nép a békét védő, jóaka- ratú emberek világmozgalmá­nak tagjaként, lankadatlanul küzdött és küzd a béke bizto­sításáért. Napjainkban újra a béke végleges biztosításának, az általános és teljes leszerelés megvalósításának követelésé­től hangosak falvaink és váro­saink. A béke védelmének magyar harcosai VI. kongresz- szusukra készülnek. Ebben a készülődésben részt vesz az egész dolgozó magyar nép, a társadalom minden rétege. Gyűlések, béketalálkozók, kon­ferenciák százain munkások, termelőszövetkezeti parasz­tok, tudósok újra és új­ra megerősítik, hogy ra­gaszkodnak a békéhez, mert az élet olyan fontos feltételé­nek tekintik, mint a minden­napi kenyeret. A gyűlések fel­szólalói lángoló szavakkal, iz­zó haraggal ostorozzák a há­borúra spekulálókat, az em­bervérből profitot sajtolókat. A békegyűléseken mintegy hatszáz küldöttet választott az ország lakossága a VI. kongresszusra. A küldötteket választóik bőségesen ellátták útravalóval. Népünk azt üze­ni általuk, hogy az egymás nyomába lépő napok alkotó, teremtő munkával telnek. A falvak üzenete az, hogy dús termést ígérőén zöldell a ha­tár, s nem akarják még egy­szer megérni, hogy a munka gyümölcsét harckocsik gázol­ják le. Más küldöttek azt az üzenetet hozzák, hogy városa­ink egyre szépülnek, csino- sodnak és bennük az élet egy­re szebb, kulturáltabb lesz. Esténként fényárban úsznak az utcák és ezt a fényt nem akarják a szirénák üvöltése­kor kioltani, sem az ablakokat elsötétíteni, nem akarnak há­borút. Nem lehet meghatott­ság nélkül gondolni a béke- gyűléseken felszólalt nőkre. Száz és ezerféle változatban, de egyértelműen arról szóltak, hogy ma öröm és boldogság anyának lenni. Magabiztosan és határozottan üzenik: ellen­szegülnek minden háborús tö­rekvésnek, mert ezek egyre szebben és boldogabban élő családjukat, szeretteiket fe­nyegetik. Megint mások arról szóltak, hogy a párt, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány töretlen egységben ma­ga mögött tudhatja népünkéit amely meg van győződve ar­ról, hogy a benne megtestesü­lő erőre támaszkodó párt é» kormány sikeresen járulhat hozzá a békés egymás mellett élés politikájának győzelmé­hez. Soha még ilyen elemi erő­vel nem tett hitet a magyar tudóstársadalom a béke ügye mellett, mint most, a VI. kong­resszusra való felkészülés ide­jén. „Azért léptünk tudomá­nyos pályára” — fogalmazta meg az egyik ismert profesz- szórunk a magyar tudományos élet képviselőinek véleményét —, „mert az emberiséget akar­juk szolgálni. Nem fogadhat­juk el azt a politikát, amely az emberiséget a szakadék fe­lé taszítja. A biológia nem ismert példát arra, hogy vala­melyik élőlénycsoport elpusz­títaná saját fajtáját. Az az ideológia tehát, amely a há­borút hirdeti, nemcsak ember­telen, hanem természetellenes is.” A június 15-én és 16-án az Országház kongresszusi ter­mében ülésező küldötteknek bőven lesz miről tárgyalniuk. Bizonyos, hogy a magyar nép egységes békeakarata rajzoló­dik ki a küldöttek vitája so­rán és a kongresszuson részt vevő külföldi békemozgalmak képviselői magukkal viszik üzenetként és megbízatásként. Így találkozik majd a kong­resszusi teremben Nyugat- Európa. Latin-Amerika, Afri­ka és a világ más tájain élő népek békeakarata a magyar nép törhetetlen békeakaratá­val. Még néhány nap és a VI. magyar békekongresszus meg­kezdi munkáját. Elmondhat­juk, hogySl*i kongresszusi elő­készületek során a Béke-világ- tanács által meghirdetett má­jusi leszerelési hónap magyar seregszemléje méltán sorako­zik fel a békeharcosok nagy világinozgalmának akciói kö­zött. A kongresszus fórumán erő­teljesen hangzik majd a tiltó és tiltakozó kiáltás a háború­ra spekulálók felé: „Megállta­tok! Gondoljátok meg a dol­got. A mi éberségünk lanka­datlan, figyelünk benneteket, követjük minden mozdulásto- kat. Lesz erőnk kiütni keze­tekből az atombombát, a fegy­vert. A békét megvédjük ” Harmati Sándor az Országos Béketanács tagja A KOJÁLL jelenti Itt a meleg nyár és a gyü­mölcsszezon ideje. Ideje, hogy a legszükségesebb egészség- ügyi tudnivalókról tájéko­zódjunk. Dr. Sólyom Sándor, a Közegészségügyi és Jár­ványügyi Intézet Pest me­gyei Állomásának vezetője így informál: — Mindenekelőtt örömmel közölhetem, hogy a szoká­sos „nyári betegségek”, s az ezzel kapcsolatos fertőző megbetegedések sehol sem növekedtek és járványról éppenséggel nem beszélhe­tünk. — A figyelmeztetés még­sem árt, különösen a gyü­mölcsöknél. — Egészen természetes. A sokszor hirdetett és kért tisztaság, a gyümölcsök ala­pos mosása, de a gyakori kéz­mosás is elejét veszi minden nagyobb arányú megbetege­désnek. A legyet amennyire lehet, irtsuk, üldözzük. A gyü­mölcsök megmosása különben az esetleges mérgező, perme­tező szerek miatt is ajánlatos. — Mit mondhatunk a tej­termékekről? — Tudom, sokan kedvelik a nyers tejet. Hidegebb év­szakban nem is szólunk elle­ne annyira, mint a nyár be- köszöntével. A nagy melegben igen gyorsan elszaporodnak a kórokozók, a számukra ked­vező talajt adó tejben és tej­termékekben. Ezért tejet csak forralva, s tejterméke­ket frissen fogyasszunk. De ebből is, akárcsak a gyü­mölcsből egyenek sokat, jó­ízűen, mert megfelelő kezelés esetén nagyon egészségesek. _____ 0. *y.) \ \\\\\\\\\\\\\\\\\W\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V í Szobrász tagjai is vannak £ azonban a szentendrei mű-; vészkolóniának. Műveik egy- \ mást váltogatva, szintén eljár- \ nak majd a Művész eszpresz- í szóba, amint annak virágos $ kerthelyisége is megnyílik, í pár héten belül. Gipsz kerti- í. törpék helyett, valóban művé-J szí értéket jelentő szobrok, színes üveggömbök helyett\ oedig a város iparművészei-% aek alkotásai kerülnek a vi-f‘ '■ágágyak közé. í Amíg majd a nyári kerthe- ^ tyiség megnyílik, beül az em-j ier a Művész eszpresszóba, £ kér egy duplát és hozzá rá-jí idásul legszívesebben meg- j lenné Barcsay karcát a Kő- $ légyről, Czóbel Szentendrei $ itcarészletét, Pirk Virágcsend- % Hetét és valamennyi kiállító $ nűvész minden képét, már ha £ enne annyi pénze. Ve ha ^ tincs, egy fekete áráért akár £ ’gész nap nézheti a kiállítást £ :s ez igazán olcsó, mégis na-£ jyoh értékes, művészi élmény. % ................. Sz. E. Í b en, rajzokban és ittak ter­mészetesen kitűnő zamatú, erős kávét is. Egyszóval, aki ide belép, az élvezeteket hal­mozhatja. So'k vendég érdek­lődött már eddig a képek ára iránt, de az eszpresszóban nem tudnak árat, nem profil­juk a képkereskedés, ellenben a vásárolni szándékozóval közlik a művész címét, vele megalkudhat. A képek egytől egyig szépek. Képzőművészeti kritikát ha írnánk, kimeríthetnénk a di­csérő jelzők minden sokasá­gát. így azonban a festők és műveik helyett Sziráki Fe­rencet, Szentendre város ta­nácsának elnökét dicsérjük, mert övé az ötlet, ő valósítot­ta meg Magyarországon ezt az' egyedülálló képtárlatot az esz­presszóban. Kulturális nevelő hatású és egyben idegenfor­galmi szempontból is vonzó, komoly, művészi attrakciót te­remtett városában. rom termének színes csem­pékkel díszített falát. Barcsay Jenő és Czóbel Béla Kossuth- díjasok, Pirk János Munkácsy- díjas. llosvai Varga István, Ónódi Béla, Balogh László, Szösz Jenő és Szöszné Gallasz Magda, Czóbelné Módok Má­ria, Gréber Margit, Deim Pál, Remsey Iván és Szánthó Imre festők ez idő szerint a kiállí­tó művészek. Ki egy, ki több képpel szerepel közülük az eszpresszói tárlaton. Rajtuk kívül legközelebb még a mű­vésztelep más művészei is kül­denek képet. Minden kiállí­tott kép nemcsak hírneves művész alkotása, hanem min­den egyes kép zsűrizett is, vagyis kiállításra méltónak találtatott. Pár nap alatt, mióta ez a képkiállítás az eszpresszóval együtt megnyílt, sok százan gyönyörködtek a festmények­í í A nemrég megnyílt szent- í endrei Művész eszpresszóban í — pedig a feketéje határozot­tá tan jó —, nem találkoztunk a ; város művésztelepének tag- ! jaival. Lehet, hogy máskor, ; lehet, hogy egyáltalán nem jár- l nak ide. Helyettük azonban ; alkotásaik „járnak” az esz- < presszóba. Festmények, persze ! akármilyen jók is, a kávét ! sem ülve, sem állva nem fo- ; gyasztják, nem is ülnek az j asztalokhoz, hanem ahogy ren- j des kéz alól kikerült képek- j hez illik, függnek az eszpresz- í szó falán. De még így is úgy- í szólván csak futó vendégek. ! Negyedévente ugyanis eltá- \ voznak és helyettük megint S mások jönnek. Sőt remélhctő- - leg, még a kitűzött határidő \ lejárta előtt is eltávozik a leg- ! több. Tudniillik, eladó vala- í mennyi. Hiszen ebben az esz- \ presszóban magukat kínáltat- ; ni a művészethez értő közön- í ségnek, járnak a képek. \ Nem akármilyen piktorok, \ nagynevű festőművészek alko- ' tásai ékítik az eszpresszó há-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom