Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

1983. JŰNItJS 9. VASÁRNAP nrtr ßfFCr E *MMem EMLÉKEK A „ VÉRNÁSZ“ORSZÁGÁBÓL A világon mindenütt isme­rik a kitűnő spanyol író Gar­cia Lorca Budapesten is be­mutatott drámáját a Vérnászt. Az első pillanatra csak egy­szerű szerbimi drámának tűnő darabbal Lorca azonban jel­képesen tiltakozott a fasizmus vérengzése ellen is. A Spa­nyolországba utazó látogató­nak azonban Garda művén túl a baed-ckerek tömegéi is ajánlatos átlapoznia. Igaz. a kettő között lényeges különb­ség van nemcsak szemlélet­ben, hanem tartalomban is. A baedeckerek napfényes Spa­nyolországba hívják a turistá­kat, ahol tüzesvérűek a nőik, csábító a bikaviadal és a bole­ro. olcsó a bor és a déligyü­mölcs. Nem érdektelen tehát az összehasonlítás a két világ között. Július 18-án lesz ugyanis hu­szonhét esztendeje annak, hogy a spanyol nép a történelemben először fegyvert ragadott a fasizmus ellen és megkezdő­dött a közel három esztendeig tartó polgárháború. A spanyol —olasz—német reakció front­jával a köztársaság is nemzet­közi frontot szegezett szem­be. hadseregében sok ország antifasiszta önkéntesei — köz­tük a magyar zászlóalj harco­sai is küzdöttek. A túlerő mégis felülkerekedett, s Fran­99 galmat, amely a fasiszta dik­tatúra ellen irányul. Spanyol- országban a legutóbbi időkig halálbüntetés járt a sztrájkért, s aligha van a világon még egy olyan ország, ahol 25 év­vel ezelőtti rendkívüli hábo­rús körülmények között felté­telezett bűncselekményekért el lehessen ítélni valakit, mint ahogy az az elmúlt he­tekben kivégzett Julián Gri- mauval törtéirt. Európában sehol sem él­nek olyan szánalmas szegény­ségben a tömegek, mint Spa­nyolországban — állapítják meg az ENSZ-statisztikák. Az Egyesült Államok — amely­nek támaszpontjai vannak az Ibériai félszigeten, 1951 óta több mint másfél milliárd dol­lárral támogatta a spanyol rendszert. E hatalmas összeg­ből azonban egyetlen cent sem jutott a nyomor enyhítésére, a viszafizetés terhét azonban Franco a dolgozókra hárítja. A harc erősödik Néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államok háborús kö­rei elhatározták, hogy Spa­nyolországot is bevonják a NATO-ba. Franco kapott az al­kalmon, mert azt remélte, hogy NATO-kapcsolatai révén A Jose del (juan utca nyomorianyái co egész Spanyolországra ki­terjesztette véres diktatúráját. A spanyol föld azóta is nyögi a fasiszta igát. A diktátor fellegvára Az újságíró nem szívesen lá­tott vendég a Maridtól mint- egg félórára levő ardoban. A dombos, gyér növényzetű vi­déket kilométernyi hosszúság­ban dupla szögesdrót keríti el a külvilágtól, a sarkokon őr­tornyok, mindenfelé lavas- csendörök, motoros rendőrök cirkálnak. Az elelágazátoknál kettős őrség. A szögesdrót mögött okkersárga épület emelkedik a. kopár vidék fölé. itt lakik a külvilágtól herme­! „szalonképessé” teheti rend- j szerét. , A belső ellenállás azonban egyre erősödik, az antifasiszta harc élén a kommunisták áll­nak. Főként a bányász-vidé­keken gyakoriak a sortüzek, a deportálások, de nem tudják kiirtani a nép szabadságvágyát. Érdekes végiglátogatni a kö­zépkori állapotok között síny­lődő spanyol falvakat. A föl­dek többségét az egyház és az arisztokrácia birtokolja. Van olyan húszezer lakosú valen­ciai község, ahol a termőföld 80 százalélca három család bir­tokában van. JJgyanebben a . községben az egyik hatalmas­ság házának falára húsáéikor Régészek, történészek, patrióták lyás alatt állnak. Többségűifi vidéki bikatenyésztőjk. és nagy- 1 birtokosok gyermeke, de sérti ! Önérzetüket, nemzeti büszke- | ségüket, hogy országuk olyan állapotban van. mint amelyet a történelem ottfelejtett vala­hol a fejlődés országútján. Julian Grimau kivégzése idején az egész világsajtóban ismét a címoldalakra került Spanyolország. A Franco-dik- tatúra leglelkesebb hívei sem mernek arra Vállalkozni, hogy nyílt dicsőítői legyenek a mai állápotoknak. Jellemző erre a nyugatnémet Süddeutsche Zei­tung. amely ugyancsak nem vádolható a Franco elleni el­fogultsággal, így ír: „Az or­szágban ma, hárommillió ipari munkás van. Ezek szabad vá­lasztás esetén minden bizony­nyal a baloldali pártokra sza- iiaznának. ' "Ugyanez vonatko­zik a nagy nyomárban élő földmunkások milliós hadse­regére is.” Igen, a nép lelké­ben él a gyűlölet a fasiszta re­zsim ellen. „Mi vetünk és jön az aratás, akkor majd lesz dolga a sarlónak, de nemcsak a búzával...” így hangzik annak a forradalmi dalnak a szövege, amelyet a spanyol dolgozók milliói énekelnek és vallanak a szép déli Ibéria földjén. Sirokniány Lajos Szigetszent mi klós jövő ben nagy ünnepséggel ké­szül . megülni fennállásának 700. évfordulóját. Hogy er­re sor kerül, s hogy nem valami formális megemlékezés kerekedik belőle, az húsz­harminc derék lokálpatriótá­nak köszönhető mindenek­előtt. Pontosabban azoknak a miklósiaknak, akik a me­gye határain túl is ismert honismereti kör ügybuzgó alkotják. Lokálpatriótát mondtam az előbb, s most helyesbítenem kell. A kör tagjai számára szűk ez a fogalom, hiszen patrióták ők a szó legteljesebb értelmében. így igaz, mert hazafi is csak az lehet, aki szülőföldjének építője, oltal- mazója egyszersmind, aki esz­méi és érzelmei gyökérzeté­vel. ha mélyen megkapasz­kodik is az eredendő talaj­ban, szűkebb hazája múlt­ját, jelenét s jövendőjét a nagy és egységes egész szer­ves darabjaként tartja szá­mon. Immár harmadszor szólha­tunk lapunkban a nagyszerű kultúrmisszióról, amely nem egészen négy esztendeje ka­pott nevet és formát. Egy helytörténeti kiállítással kez­dődött, amelyet az I. számú általános iskola tanárnője, Csi­ba Jolán hozott létre. Isko­lája egyik tantermében, a folyosói tárlókban, s a pincé­ben — jobb hely híján — ] nagyrészt ma is együtt van- \ nak a község történetének, kulturális, néprajzi tárgyi em- : lékei, s az'írásos dokumenlu- I makrói készült fényképmáso­latok. Amelyek pedig méltó és végleges gondozásba kerü­lésükig még. hiányoznak ' a \ gyűjteményből, azt a honis- | mereti kör lelkes tagjai és ..mecénásai” átmenetileg ott­honukban őrzik. A leletek egyre gyűlnek. Napirenden az élelmiszerek csomagolásának gépesítése Élelmiszeriparunk a bolti kiskereskedelemben forgalom­ba kerülő lisztnek 52, a rizs­nek 27, a cukornak 8, a zsírnak 17, a száraztésztának pedig 88 százalékát csomagolja előre, gépek híján kézi erővel, ösz- szesen mintegy 16 000 vagon­nal. A kereskedelem igénye ennél jóval nagyobb, s ennek kielégítésére gépesítést tervez- j nek. A só csomagolását úgy- i "nevezett Hesser-au torna ta gép- | pel, részben már megoldot­ták, óránkénti teljesítménye 3600 egy'kilós csomag. A nép­gazdaság erőforrásai tói füg­gően ilyen gépeket kívánnak beszerezni a liszt, a rizs és a cukor csomagolásához is. Emellett foglaltak állást azon a legutóbbi kollégiumi ülé­sen. amelyen részt vettek az Élelmezésügyi-, a Belkereske­delmi-, a Könnyi pari- és a Külkereskedelemi Miniszté­rium szakemberei. Egyes cikkek forgalmának növelését ma már csomagolási módjuk akadályozza. Igen nagy erőket köt le például gyümölcsleves, a joghurtos, kakaós palackok visszaszállí­tása, raktározása. Ezért az úgynevezett „eldobó”, szak­nyelven tetrapack csomagolás megoldásával foglalkoznak a szakemberek. Olyan kasíro­zott műanyag csomagolóesz­közről van szó, amelyben pél­dául a sterilizált tej három hétig is eltartható szobahőmér­sékleten. Megfelelő gép beszer­zésén kívül az anyag hazai gyártása is megoldásra vár még, de ez a mód a jövő út­ja, mert korszerű, nagymérték­ben segíti a kereskedelem munkáját. (MTI) — Egy angol cég eljárást dolgozott ki, amely lehe­tővé teszi, hogy „lábon" fessék meg a fumíriemez- nek szánt fáikat. A festék behatol ' a fa fehér .részé­nek rétegeibe, sőt még a leveleit is elszínezodnek. A festést ekkor hagyják abba és vágják ki a fát. A kör munkája, hatóköre messze túlhaladta már az eredetileg megszabott kerete­ket. A gyűjtés, a múlt be­szédes ereklyéinek felkutatá­sa. és számbavétele már ré­gen nem egy viszonylag szűk csoport nemes kedvte- j lése. Idős és fiatal mikló- siak együttes gondja, hogy í gyarapítsák a 'közös kin- \ eset: semmi ne menjen ve- j szendébe, sem tárgyi emlé­kek — régi okmányok, mun­kaeszközök, ruhák — sem a szájhagyománnyal megőrzött, ősi rigmusok, köszöntők, da­lok. S hogy kik azok, akik­nek munkásságáról csak felső fokon lehet beszélni? | Ide kívánkozna valamennyiük | neve,. de erre nincs mód. i Mégis, hadd mutassam be a kör elnökét, a kora szerint idős, de lélekben fiatalos Kincse Józsi bácsit. Lenin j utcai otthonában adott ízelí­tőt a honismereti kör eddigi munkájáról, jövőbeni tervei­ről. Mielőtt a lényegre térnénk, Józsi bácsi — felfigyelvén rá, hogy a szobája falán függő öregkori Kossuth-képet né­zem — közli velem: — Csa­ládunk nagy Kossuth-tiszte- lő. Nagyapám részt vett .a szabadságharcban, ezt gye­rekkoromban -még tőle hal­lottam. De nemcsak Kossuth képe függ a falon, hanem Bíró Lajosé is, a hírneves Uj- Guinea-kutatóé, aki öt éven át a község lakosa volt. Érthető, hogy a honismereti kör kiállítási rablóin ez a tény is teljes joggal felje­gyeztetett. Ám egyelőt-e .a szabadságharc a téma, most | már a kör programján belül. — Tervbe vettük, hogy ] rendbehozzuk a negyvennyol- ccs Kardos István reformé- \ tus kántortahitó sírját, úgy- \ szintén Komáromi Alajos, a neves színművész, volt sza­badságharcos •főhadnagyét és i jolinai Gyula, ugyancsak is­mert színész síremlékét, aki Bem seregében szolgált... Aztán felújítjuk Kossuth kül- ügyérének, Teleki Lászlónak dombját. Ott húzódik a mik- lósi temető mellett, a csepeli országúinál. Annak idején a községbeliek kosárban meg kötényben hordták össze a dombot. Csupán a betegek­nek adtak könnyebb esz­közt az építők közül. Em­lékszem, gyermekkoromban mindig'ott tartottuk rntig a március,tizenötödikéi ünnep­séget ...» Józsi bácsinak nem kell napló, felsorolni, mit vé­geztek ed,dig. Az adatokat ± neveket pontosan adja vissza fejből. Kívánságomra „be­mutatja” a kör legaktívabb tagjait, akik nemcsak a gyűj­tésben járnak élen, hanem mint amatőr régészek, rend­szeresen hcszt vesznek a kör­nyékbeli ásatásokban. A Nemzeti Múzeum által vég­zett kora-bronzkori urna­temetők napvilágra hozatalá­ban Kincse Józsi bácsi ma­ga is közreműködött. (Akik közelebbről ismerik a kör tagjait, elmondják, hogy már-mér képzett régészek, * I * * * S Pünkösdi királyválasztás, lovassolymászat Alagon A Földművelésügyi Minisz- a i téri um lótenyésztési igazgató- a j sága és a budapesti lovasklub nagyszabású lovasbemutatót rendez június 9-én a dunáke- szi-alagi ló versenypályán: a dániai mezőgazdasági kiállí­tásra készülő lovascsoport va- i sámap délután 4 órai kezdet­tel mutatja be az Európa- szerte híressé vált műsorát. A legérdekesebb műsorszámok közé tartozik az arab mének szabad idomítása, táncproduk­ciója, a különböző díszes fo­gatok bemutatója, továbbá a végvári vitézek élete, a lovas solymászat, a pünkösdi ki­rályválasztás című csikós ve­télkedő, valamint a különbö­ző lovas-tornász és lovassport­bemutatók. A lovasegyüttes a bemutató után hamarosan útra kel Dá- nityta. (MTI) különösen nagy tudású Vöő Imre, a Csepel Autógyár munkásból lett technikusa). — Nyolcán ástunk — mondja — de anélkül, hogy összebeszéltünk volna, a pénzt, amit kaptunk, vala­mennyien odaadtuk a kör­nek. Pedig két általános is­kolás fiú is volt köztünk... A kör összetételéről a to­vábbiakban kiderül: tagjai között a község minden ré­tegének ■ képviselője megta­lálható. Értelmiségiek, mun­kások, kisiparosok csakúgy, mint tsz-para sztok. Az elmúlt év programjá­ból hadd említsem meg: tar­tottak öt nagysikerű elö- j adást, ellátogattak a Parla­mentbe, a Nemzeti Galériá- j ba. Jártak Visegrádon, meg­I nézték a nevezetes Pálvölgyi j barlangot, megfordultak a budai vár ásatásainál. Rácke­vén a Savojay-kastélyban. Terveik: kirándulás Döm- södre a Petőfi Múzeumba és Petőfi fájához, ellátogatnak a Kerepesi temetőbe, hogy meg­tekintsék Kossuth és Szé­chenyi mauzóleumát. S még valami: hamarosan magnóra veszik régi dalaikat (az éne­keseidet már kiválasztották hozzá). — Minden rendben volna, csak már a helyi múzeum ügyét sikerülne valahogy meg­oldanunk! — ezzel búcsúzik tőlünk a honismereti kör el­nöke. Fél év múlva beköszönt a jubileumi esztendő. Sziget- szentmiklós községnek és derék patriótáinak őszintén kívánjuk, hogy a nagy napra teljes legyen az örö­mük. A községi tanács szívből akarja. Segítsen neki a já­rás és a megye is! Megérdemlik. András Endre .\\\\\\\\\V\\\\\, A Jose Antonio sugárút tikusan elzárva Franco, a több mint 70 éves, állítólag nagy­beteg, véres kezű diktátor, a spanyol nép hóhéra. Börlönorsság Jó oka van Franc ónak így elzárkóznia a külvilágtól. A diktátorral szemben, aki 25 éve zsarnokoskodik egy or­szág felett, engesztelhetetlen gyűlölet él a nép szívében. 700 ezer főnyi hadseregével, (ia- talmas létszámú rendőr és csendőrségével Franco min­dig készen áll, hogy lecsapjon az ellenzéki csoportosulások­ra, vérbefojtson minden moz­egij listát szögeztek ki, s azon azoknak a parasztoknak a ne­vei voltak olvashatók, akik nem jelentek meg a legutóbbi körmenetben. A demokratikus átalakulás hívei állandóan szaporodnak a spanyol értelmiség körében is. Közismert dolog, hogy a madridi egyetemi hallgatók és tanárok, a barcelonai orvosok hogyan vettek részt a legutób­bi Franco-ellenes tüntetések ben. Hónapokra bezárták ezért a madridi egyetemet, pedig ez az egyetemi ifjúság és ta­náraik aligha vádolhatok az­zal, hogy kommunista befo­lett, Tamás ügyészségi nyo­mozó. — Nem lepődtünk meg ezen a beosztáson. A jogászi pá­lyafutás is „inaskodással” kez­dődik. s ha az ember szereti a hivatását, ezt is szívesen végzi. S az „inasévek” után? — Kettévált az' utunk — mondja tréfásan Katalin —, Tamás az Igazságügy minisz­térium törvényelőkészítő fő­osztályára került, én pedig a Pestvidéki Járásbíróságra. Bí­ró. lettem . Ez röviden a nyolc esztendő. — Ja igen... — mondja Tamás —, tavaly égy évet hallgattam a Sorbonneon. A francia—'magyar kulturális egyezmény keretében utaztam ki Párizsba, a francia állam- jogot tanulmányoztam. Na­gyon. érdekes volt... ” Es azt ,s mondd — biz­tatja a fiatalasszony —, hogy cikkeket írsz róla és élőadást tartasz az egyetem tudomá­nyos munkaközösségében. — Ez nem olyan fontos... — Miért ne? Közösen is szoktunk cikket írni különbö­ző jogi folyóiratokban. Ná­lunk az elmélet és gyakorlat szerencsésen találkozik egy­mással . Tamás törvényeket készít elő, én pedig a törvény- sértőkkel foglalkozom. • ■ — Volt már Katalin tár­gyalásán? — fordulok a férj­hez. — Nem... Még sohasem... Vgy érzem, zavarná... Este viszont elmeséli az érdekesebb ügyeket. A legna­gyobb öröme, ha a pervesztes fél nem fellebbez. Előfordult, hogy a vádlott, aki végigliar-- colt az igaza mellett, tárgya­lás után elkapta a folyosón: „de fineszes maga, bírónő, hogy kitalálta az igazságot” — mondta. Az. élet azonban nemcsak munkából áll. Mit csinálnak „dr. Jogászék” szab ad idejük­ben? —, En nyelveket tanulok, Kati vívni jár az Elektromos SC-be. A házi munkát közö­sen végezzük, utána olvasunk, operába vagy moziba me­gyünk, Színházba ritkábban, televíziónk pedig nincs. — Szerencsére — veti köz­be Katalin —, mikor jutna idő ^főnben könyvekre vagy ta­karításra. S a jövő? — Mindketten szeretnénk a mostani munkahelyünkön maradni. Engem például a társadalmi bíráskodás nagyón érdekel, úgy érzem, ez nagyon jó kezdeményezés, csak ki j kell forrnia magát s ehhez sze­retnék segítséget adni... — Egyszóval teljesültnek érzik vágyaikat? A fiatalok szinte egyszerre válaszolják: — Maximálisan. Bende Ibolya ! A jogászházaspár: dr. : Imreh Katalin és dr. Bán Ta- \ más. Fiatalojc, lelkesek, opti- \ misták. Napjaik paragrafusok, \ jogszabályok, szabatos érvelé- ! sek, indokolások, bizonyítások ; közt peregnek — látszatra ; száraz, egyhangú munka, ne- \ kik az élei egyik értelme. ! Nyolc esztendővel ezelőtt : egy évfolyamon végeztek kitü- ; nő e.redménnyel és nagy ter- \ vekkel. ! — Én bíró akartam lenni !— mondja a sudár, rövid ha­! jú fiatalasszony — a gyakor­\ lat emberének érzem magam. í Már a gimnáziumban is meg­; mondták a lányok, aki így j tud érvelni, vitatkozni, az bí­! rónak való. * ! — Engem a nemzetközi-jog \ érdekelt — veszi át a szót a ; szemüveges, komoly arcú fia­í talember. — Mindig azzal ! foglalkoztam a legszíveseb­\ ben. * \ S mi lett a tervekből? ! Először vidéki gyakorlat. \ Székesfehérvárra kerültek. Katalin bírósági fogalmazó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom