Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

1963. JÜNIUS 1, PÉNTEK stecrei ’<~Míriao NYÁR ELEJI HATÁRJÁRÁS INÁRCSON Ha ilyenkor — június ele­jén — jókedvű a pincemester, az annak a jele; nem marad­nak ősszel üresen a hordók, 'bő termés ígérkezik. Forcze k Jósika bácsi, az inárcsiak pin­cemester szőlőszakértője pe­dig nem búslakodik. Azt mondja, ha csak a jég meg nem rabolja a szőlőpásztákat, több mustot szűr kádakba a Március 21. Termelőszövetke­zet, mint az elmúlt őszön. Ez pedig nagy szó. Tavaly a fagyosszentek, Szervác, Pongrác, alaposan megdézs- Tnálták a virágjában levő sző­lőt "és még így is elérte az 1800 hektót. Most — ahogy legalábbis a termésbecslők megítélték — ennek a duplája is meglehet. Vakarják is a fe­jüket a borúlátó gazdák, akik a goromba tél után még ötszáz hektós termést sem jósoltak. — Nézzék meg közelebbről is — kacsint Jóska bácsi a fürtökkel megrakott tőkékre, amelyek idáig legalábbis re­kordtermést ígérnek. Perényi István elnök meg Babák János főkönyvelő — velük járom a szövetkezet ha­tárát — elégedetten summázzák az eddigi munka eredményét és a várható kilátásokat. — Elsősorban — mondja az elnök — a tagok lelkiismere­tes munkáját tükrözi a határ. Hiába pótolta volna a május a kora tavasz márciusi és ápri­lisi adósságát, ha az emberek nem tesznek szinte csodát. Két és fél hónap munkáját egy hónap alatt végeztek el. Felírnám a legszorgalma­sabb tagok nevét, de olyan sok asszonyról, férfiemberről kellene megemlékezni, amihez ez a cikk szűk lenne. Szinte valamennyien megérdemlik az elismerést a Március 21. Tsz tagjai közül a tavaszi helytállásért Nemcsak a szőlő mutatja lelkiismeretes munkájdkát. ha­nem a kertészet, a spárga­föld és a kapásnövények is. Amerre csak megfordulunk, mindenfelé erőtől duzzadó, szép növényeket látunk. Köz­vetlen a falu szélén szedik a spárgát az asszonyok. Április végén kezdték, s azóta napon­ta — bent a szövetkezet fel­dolgozó telepéről, áltól ugyan­csak gondos kezek tisztítják az ínyencek kedvenc: növényét — húss-huszonnégy láda spár­gát indítanak útnak. Tavaly az inárcsi termelő- szövetkezet 14 millió forint ér­tékű mezőgazdasági árut ter­melt. A terv most is hasonló s az sem titok, hogy ennél még többet szeretnének érté­AVdrt'so tcw'nut&kileííáswk » Júkveivü a pitívcmvstot' ■ Ifikti niniitff « /»«íz.— tájinak kesíteni. A kora tavaszi mun­kák után már megkezdték a nyár eleji tennivalók végzését is. Gyomtalanítják a kukoricát, irtják a burgonya­bogarakat. Igen szép az új­burgonyájuk, útközben a vi­rágzó bokrokat is megnézzük. Perényi István feltép egy bok­rot, a diónagyságú gumók kö­zött kisebb tojásnak megfelelő krumpli is akad. Jó a kötődés: az'idén is jól fizet az inárcsi újburgonya. Milyen termést ígér a gabo­na? Ezt kutatjuk odébb a ha­talmas, már-már szőkülő táb­lák mentén. Sajnos az őszi ár­pa több száz holdon víz alá j került s ki kellett szántani, i Helyére silókukoricát, s szem- j nek való kukoricát vetettek. A búza és a rozs viszont már j kiheverte a mostoha telet j Ügy néz ki, hogy a beterve­zett termésátlagot megadja a kenyérgabona. • Időben hozzáláttak a ta­karmány betakarításhoz is az inárcsiak. Kétszázötvenegy holdról vágják most a gé­pek a lucernát. Nyolcvan hold termését állványokon szárítják, a többit a hideg levegős szárítóberendezés tar­tósítja. Már tavaly is meg­különböztetett gondot fordí­tottak erre a munkára (bent a tsz központjában még ott áll a múlt évről egy nagy kazal takarmány). Az idén is összegyűjtenek minden szálat.. Mondja az elnök, hogy a rétiéit, az árokpartok és a töltések kaszálását e hú közepén kezdik. Azok végzik ezt a műnkét kedvez- rftényes’ takarmány juttatás mellett. akiknek jószáguk van. A vezetőség határozata szerint a jobb minőségű ré­tek szénáiérmésé nek 33 szá­zalékát, a közepes fűielőhe- lyek termésének 50 százalé­kát kapják ellenszolgáltatás­ként a betakarításban részt vevő tagok. Az erdő szélén találkozunk Rácz Menyhérttel, a megy*e- szerte híres juhásszal. Ő is jobb kedvű, hisz bőséges le­gelője van már a jószágnak. Újságolja, hogy véget ért a birkanyírás, jól fizet a gyap­jú. A falkából átlagosan 4,60 kiló gyapjút nyírt le egy- egy birkáról. Azt már a fő­könyvelő, Babák János mond­ja el, hogy Rácz Menyhért fejési átlaga a legmagasabb a járásban. Tavaly egyébként 88 ezer forintos tervét 122 ezer forintra teljesítette a kiváló juhász. Amikor elindultunk,, még csali bárányfelhők pásztázták az inárcsi eget, most már villámük, dörög, ismét eső lesz. Megyünk vissza a tsz központjába, búcsúzáéikor örömmel állapíthatjuk meg: Ináresan, is szép reménnyel kecsegtet a nyár, eredménye­sebb esztendő ígérkezik. Súlyán Pál Milliós értékű műremekek a szentendrei múzeum kiállításán Vasárnap, e hó 9-én az UNESCO-kiállítások keretén belül kiállítás nyílik meg a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban. Ezen a kiállítá­son a bizánci stílus utáni, de még a reneszánsz előtti mű­vészet magyarországi emlékeit mutatják be. A kiállítás anya­gát az esztergomi Keresztény Múzeum, a fővárosi Szépmű­vészeti, Néprajzi és Iparmű­vészeti, valamint a székesfe­hérvári múzeumokban, továb­bá a görögkeleti püspökség templomaiban, tehát a szent­endreiekben is őrzött XIII. és XIV. századból származó fest­ményekből, szobrokból, ötvös­munkákból, valamint egyéb iparművészeti tárgyakból állí­tották össze. Nem egy kiállí­tásra kerülő műremek értéke az egymillió forintot is meg­haladja. Jó a gép, de... Vigyázat! A barackmoly hernyói idén még kétszer jelentkeznek Felkészültek az őszibarack-termelők a veszélyes kártevők ellen vázió pedig június 25-e körül várható. Azután augusztus kö­zepe táján még kilátás van a harmadik hernyóveszedelemre is. A barackmoly hernyója a zöld, vagy érőfélben levő gyümölcsöt is veszélyezteti. Éppen ezért fokozottan kell ellene védekezni és erre a di- ósdi szakcsoport már jó előre fel is készült. Megfelelő meny- nyiségű növényvédőszert szer- .zett be, s elkészítette a perme­tezés haditervét mindkét vár­ható hemyó'tániadás elhárítá­sára. Remélik, hogy az elővi- gyázati rendszabályokkal az őszibarackosokat fenyegető ve­szélyt el tudják hárítani. Min­denesetre a fákat most még gondosabban figyelik, mint eddig bármikor. Magyar népi zenekarok külföldön A magyar népi zenekarok külföldön is közkedveltek. A nyugat-európai államok nagy éttermeiben szívesen alkal­maznak magyar zenészeket. A Német Szövetségi Köztársa­ságban például úgyszólván az év1 minden hónapjában ját­szik egy-két magyar zenekar. Most a nyári szezonra öt ma- - gyár együttest szerződtettek. Kettőtől hat hónapig terjedő időtartamra a Német Szövet­ségi Köztársaságba utazik Farkas János, Balogh Gyula, Imre let jós és Horváth Lajos népi zenekara, valamint a „Drofi”-trió. (MTI) Az Országos Nyugdíjintézet közleménye a tüzelőanyag-utalványokról A laikusok közöl keve­sen vették észre, de annál több magyar és külföldi szakember fordult meg kö­rülötte, s nézte meg közel­ről is a Budapesti Nem­zetközi Vásáron Szél János mérnök optikai köszörűgé­pét. A feltaláló — munkája szabadalmi bejelentés alatt áll —, a Szerszámgépfej­lesztő Intézetben dolgozik, s 1961-ben kezdte el a terve­zést Újvári Imrével, aki az optikai részt alkotta és Varga Lajossal, a Kutatá­si Eszközöket Kivitelező Vállalat főmérnökével. Munkájuk lényege, hogy a köszörülendő munkadarab rajzát ötvenszeres nagyítás­ban filmre vitték, s a rajz a köszörűgép keze­lője előtt egy üveglap mö­gött láthatóvá válik. Kö­szörülés közben az optikai rendszer ugyanerre az üveglapra rávetiti a köszö­rült munkadarab kontúrjait. A gépkezelőnek csak azt kell figyelnie, hogy a rajz és a kivetített kontúrok mi­kor találkoznak. Az ötven­szeres nagyítás század mil­liméteren belüli pontossá­got tesz lehetővé. Az a tény, bogy köszörülés köz­ben nem kell méricskélni, a termelékenységet is hat­nyolc, sőt tízszeresére nö­veli, attól függően, ki mi­lyen ügyesen használja ki az adott lehetőségeket. Más előnye is van a gép­nek. Betanított munkás ke­zelheti, s nem kell hozzá idomszerész (úgy is kevés van belőle) nem is szólva a drága idomszerekről. A gép tehát ügyes és a feltalálókat dicséri. Talán még a Szerszámgépfejlesz­tő Intézet illetékeseit is dicséret illeti, amiért 1962. decemberében már elké­szítették a gép mintapéldá­nyát, s jelenleg öt ilyen gépet készítenek el az in­tézetben. Azt azonban már nem lehet dicsérni, hogy a Budapesti Szerszámgép- gyárban, ahol sorozatosan gyártják majd az optikai köszörűt, csak jövőre kerül erre sor, bár jelenleg már végzik a gyártási előkészü­leteket. • Engedjenek meg egy sze­rény kérdést: nem lehetett volna, és nem lehetne mindezt kicsit gyorsabban csinálni? F. L NE VEGYÜK KOMOEYAN? Az elmúlt hét végén a nagykovácsi terhielőszövet- kezet elnöke kopogtatott szerkesztőségünkben. A töb­bi között azért jött, hogy meghívjon bennünket egy fontos eseményre. Ugyanis a tsz harminc asszonya szombaton reggel Piliscsa- bára tartott az ottani szö- vetkezetbe — kapálni. Vál­lalták, hogy az erősebb se­gítse a gyengét mozgalom keretében az elnökön kívül ók is mindent megtesznek a barát támogatására. Örömmel fogadtuk, a, meg­hívást. Az ajánlatot is szí­vesen vettük: értünk jött a tsz autója. Meg is érkezett az elnöklőéi, aki nagyon szépen kért bennünket — halasszuk a jövő hétre uta­zásunkat, több nem várt esemény akadályozza ab­ban, hogy bennünket ezen a napon kalauzoljon. Meg­értettük. A következő ta­lálkát június 5-én, reggel fél nyolc órára beszéltük Kecskére a káposztát! meg. Mondtuk, autót nem, kérünk, autóbusszal is gyor­san kijutunk Nagykovácsi­ra. Az udvarias szabadko- zásra: az autó úgyis felénk jár — ismét elfogadtuk az ajánlatot. Elérkezett a nap, a kije­lölt óra, sőt egymás után teltek az öt és a tíz per­cek. Hiába várakoztunk egész nap. Sem az autó nem érkezett meg, sem telefo­nunk nem csengett. Valószí­nűleg ismét fontos esemény jött közbe a gazdaságban, amit nem halaszthattak más­korra. Az, hogy a mi időnk is szűkén ,mért? Hogy alig tudjuk beosztani rohanó perceinket? Mit sem számít. S az sem, hogy nem is mi hivattuk meg magunkat, hanem a tsz elnöke kezde­ményezte: jöjjünk ki hoz­zájuk, szívesen látnak. Csu­pán egyet felejtett el hozzá­tenni: a szíves meghívást —i ne vegyük komolyan... s. á. r Talán emlékeznek még arra, kedves olvasóink, hogy néhány hónappal ezelőtt mi­lyen szenvedélyesen emel­tünk szót a börtönből szaba­dult, de az életbe vissza nem fogadott emberek érdekében. Kifejtettük azt a határozott véleményünket, hogy a mi társadalmunkban nincsenek „rovott múltú” emberek, s rajtunk, a közösségen múlik, hogy ne is legyenek ilyenek. Azóta megjelent a kormány­zat közkegyelmi rendelkezé­se. amelyet — az ország né­pének közvéleményével egye­temben — mi is megértéssel helyeseltünk. Azért idézzük fel mindezt, mert Ceglédről a minap olyan hírt jelentett a rend­őrség, amely súlyos gondola­tokat vet fel. Az történt, hogy lakat alá tették a‘ Ceglédi Városi Ta­nács két korrupt tisztviselő­jét: dr. Lenk Hugót, a me­zőgazdasági osztály jogügyi előadóját és Darányi Lászlót, a tanács lakásügyi előadóját. G YUJTSÚXK HARSFA URA GOT KÖHÁRS, orvosihárs, kis- és nagylevelu hársfa virágjáért nyers kg-ként 5,— Ft-ot EZÜSTHÁRSFA (molyhoshársfa) virágjáért, nyers kg-ként 4,— Ft-ot fizet a helyi földművesszövetkezet. > A hársfavirágot murvalevéllel együtt kell gyűjteni, melyet korlátlan mennyiségben vesznek át. Bővebb felvilágosítást ad: HERBARIA Budapest V., Arany János u. 29. ­Visszaéltek hivatali haul mukkal, visszaéltek az em berek bizalmával. Pénzt két tek és fogadtak el lakásügyei „elintézéséért”, * szószerin zsarolták az ügyfeleket. Raj tavesztettek, az általuk ál vett pénzt a rendőrség bűn jelként le is foglalta. A hír már így önmagába! közelebbi részletek nélkül i felháborító. De mit szólj un ahhoz, hogy miután a rend őrség a két korrupt tisztvi selőt őrizetbe vette, perce alatt kiderült róluk: nem c az első összeütközésük törvénnyel, egyikük sem tisz ta múltú, mindketten bűnte tett előéletűek. Dr. Lenk Hu gót zúgírászatért. Daránj Lászlót társadalmi tulajdo ellopásáért ítélték el korát ban bíróságaink! Ahelyett, hogy vélemérij mondanánk erről, inkáb megkérdezzük: vajon a cég lédf tanácsnál senkinek ner jutott eszébe azok közü akik alkalmazásukért felele sek. hogy megnézzék, milye embert állítanak közügye intézésére, amelyek or.szí gunk mai életében a'légéi zékenyebb gondok egyike jelentik! S ha a rendőrsé azonnal fel tudta fedni múl! juk sötét foltját, akkor a illetékeseknek nem lett vol na módjuk erre? Mert mun kát mindenképpen biztosíta ni kell a börtönből szaba dultaknak, s mindent me; kell tenni azért is, hog; visszataláljanak a társada lomba, de kecskére ne bíz zuk a káposztát. Firon András A budai járás déli részén, a leghíresebb őszibarack-termelő községekben, főleg Diósdon idén tavasszal szokatlan meny- nyiségben lepték el a rügyező őszibarackfákat a barackmoly hernyói, amelyek leginkább a fiatal fák hajtásaiban tesznek ilyenkor nagy kárt. De termé­szetesen az idősebb fák rügyeit, hajtásait,’ bimbóit sem vetik meg. A diósdi szakszövetke­zetek tagjai jókor észrevették a fenyegető veszélyt és gondos permetezéssel, remélhetőleg, elejét is vették a nagyobb kár­tételnek. Az el nem pusztult hernyók jelenleg bábállapotban rejtőz­ködnek és a belőlük kikelő barackmoly rajzása a közeli napokban, az újabb hernyóin­[ utalványok kézbesítése június ! 30-ig befejeződik. Ez évben i sokkal többen kértek utal-1 ványt, mint az elmúlt évek- ‘ 'f ben. A rendelkezésre álló ke- 4 rétből elsősorban azoknak az j í igényét teljesítették, akik a 4 múlt években is kértek utal- f ványt. | Ezúton közli az intézet, f hogy akik június 30-ig nem i kapják meg a tüzelőutal- ^ványt, azoknak' az igényét 'f nem tudta kielégíteni. Erről : ff külön értesítést a nyugdíja- ! ‘ff soknak nem küldenek. (MTI) f -----­I Dunai áldozatok 4 , 4 Molnár Géza 17 éves buda- j 4 pesti fiú kölcsönkérte barátja ! 4 kajakját és nekivágott a Du- { ff nának. A leányfalui hajóállo- % más előtt a tlca jakkal felborult ff és belefulladt a vízbe. A vizs- j ^ gálát megállapította, hogy vi- 4 zijártassági vizsgája nem volt. j ff Kedden este Buda kalásznál ; ff a Dunából egy tizennyolc éves J ff fiatalember holttestét fogták j ff ki. Személyazonossága isme- ff rétién. A jelek szerint fürdés 4 közben fulladt a Dunába. 1 A nyugdíjasok részére meg­kezdték az 1963. évi tüzelő­utalványok kiküldését Az re idei, szalag es a fékpad % munkáját is. Az üzemlátogatás során o| gyári szakembereknek renge- f teg kérdést teltek fel. és ff felvilágosítást kértek néhányff hibával kapcsolatban, amely c-^ két az egyetem Csepel ko- ff csijain tapasztallak. A főten-f gely csapjainak lángedzésétff is szerették volna megnézni.ff Sajnos, éppen nem volt ed- ff zés. ' Hadady Lajos, a gyár 'f kutatómérnöke azonban nem% jött zavarba — papírt, ceru- ff zát vett elő, s szemléltető^ módon válaszolt a réteg f olvasztására, vastagságára és ff keménységére vonatkozó kér- 4 cléseikre. , J ff Délután három óra felé í a sok látnivalótól alaposan í elfáradtak a vendégek.. Az í egyetemi pártszervezet tit-| kára, Soltész István, búcsú* £ sóul meghívta az autógyá- ^ riakat az egyetemre, viszont- % látogatásra. Elmondta, hogyf helyesnek tartja az ipar és 'f mezőgazdaság területén dolga-í zók közeledését, s biztosra ff veszi, hogy a jövőben ez a ^ kapcsolat tovább mélyül, s 4 az Agráregyetem és az autó- ff gyár kölcsönösen segítheti f egymás munkáját. (P. m.) j kezett ezután a vendégek ré­széről. Ügy látszott, a me­zőgazdaság elméleti szakem­berei az ipar problémái iránt is szenvedélyesen érdeklőd­nek. Általános helyeslés fogadta a vendéglátók javaslatát a nap programjáról: két cso­portra osztva megnézik a gyáregységeket, ebéd után a művelődési házat. Az üzemfenntartó gyár­egységben az egyetem motor-, jármű- és mezőgazdasági gépjavító műhelyének vezető­je nagy figyelemmel tanul­mányozta a karbantartási munkát, különösen a „fény­képes módszert”, amelynél rajz hiányában szétszerelés­kor számozott felvételeket készítenek a gépről s ennek segítségével szerelik azt újra össze. A szerszámgyárban különö­sen a precíziós öntés érde­kelte a vendégeket, mint új technológia. Kérésükre a programtól eltérően, a nor- máliagyárba is benéztek. Itt a görgőzött menetek és a csapszegek gyártását figyel­ték meg. A motorgyárban a főtengely, hengerfej és per­sely, valamint a dugattyú gyártásánál időztek hossza­sabban. Végigkísérték a sze­Vidám látogató csoport érkezett a napokban a Cse­pel Autógyárba. Férfiak, nők, fiatalok és idősebbek — a gö­döllői Agrártudományi Egye­temről. Azt gondoltuk, egye­temisták, fiatal mezőgazdász- jelöltek akarják megismerni a megye legnagyobb gyárát. Aztán megtudtuk, hogy vala­mennyien tanárok az egyete­men és a gyári pártbizottság meghívására jöttek. — Régi tervünk volt, hogy megismerjük a megyénkben működő egyetemet — mondta Pálfi Kálmán, a pártbizott­ság titkára. Hasznos dolog, ha a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók megisme­rik egymás munkáját, prob­lémáit és emberileg is köze­lebb kerülnek egymáshoz. Mint órák alatt a szorgal­mas diákok — úgy jegyez­ték többen is Szőnyi Miklós igazgató szavait, amikor a gyár fejlődéséről, jelenlegi gondjairól beszélt. A jelen­leg is fennálló létszámhiány­nyal kapcsolatban Szőnyi elvtárs tréfásan szemrehá­nyással jegyezte meg; — Bi­zony elvtársak, már ott tar­tunk, hogy jelentkezik a me­zőgazdaság visszaszívó ha­tása ... A kérdések özöne követ­ZJ/anárolzaz autóquárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom