Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-29 / 150. szám

Szentendre VII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1963. JÜNIUS 29, SZOMBAT- 'í; • PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ívente négy és fél ötmillió látogató Növekedik Szentendre város és a járás idegenforgalma Minden különösebb propa­ganda nélkül, igen régóta, ha­zánk egyik legszívesebben lá­togatott vidékei közé tartozott Szentendre, Leányfalu, Viseg- rád és környéke. A hegyeket borító erdők adtak találkozó- helyet az ifjúmunkásoknak a felszabadulás előtti időkben. A Duna mentén épült üdülők­ben, ahol ma dolgozók százai pihennek, unatkozó és flörtö­lő nagypolgárok leányai, asz- ezonyai kellették magukat. De rajtuk kívül a magyar szelle­mi élet kiválóságai is idejöttek felüdülni, megpihenni, alkot­ni. Már a múlt század végén itt találni a magyar irodalom, művészet képviselőit. Hazánk- belieken kívül számos idegen is megfordult a Dunakanyar­ban és kellemes emlékekkel tért vissza a távoli országba. Jelentős változás követke­zett a Dunakanyar látogatott­ságában pár évvel ezelőtt, amikor a város és járás veze­tőinek, lakóinak, valamint a vidék barátainak fáradozása­képpen megalakult a Dunaka­nyar Intéző Bizottság. És kü­lönösen szívüggyé vált két év óta ennek a területnek pro­pagálása. Ma már — statisztikai szá­mítások szerint — évente mintegy négy és fél -öt­millió ember fordul meg ezen a vidéken. Nem hiába jönnek, van mit meglátogatniok, van miben gyönyörködniük. A város és járás földrajzi fekvésénél fog- 3WC- - adottságaiból következő­en. az idegenforgalom esy fő góca., A terület gazdag törté­nelmi emlékekben, magas be­gyei a turisztika mellett üdü­lésre igen alkalmasak, a Du­na az evezősöket csalogatja. Látogatottsága a Balaton 3—4 hónapos látogatottságával szemben, nem idénvjellegű. Btidaoest közelsége különösen sok látogatót vonz. Az idegenforgalom jelentő­ségével, a jelentkező felada­tok, problémák megoldásával foglalkozott legutóbb a járási pártbizottság is. Megvitatták ez alkalom­mal mindazokat a teendő­ket, amelyeknek elvégzése okvetlenül hozzájárul ah­hoz, hogy az évről évre na­gyobb számban jelentkező látogatók jól érezzék ma­gukat a Dunakanyarban. A téma tárgyalásánál számos hiányosság is szóba került. így majd minden községben az au­tóparkírozó hiányát vetették fel. De az útviszonyokat sem dicsérték. Különösen a Tahi és a Pokolcsárda közti bekötő­út állapotát kifogásolták. Még mindig megoldatlan Surány és Horány megközelítése. Szó­ba került a Ságvári turista­ház környékének tehermente­sítése. olyanformán, hogy a Kőhegy forgalmát emeljék. Hi­ányzik a területen az autó­szerviz. A hiányosságok mellett, ter­mészetesen nagyon szép az az eredmény is, amelyet eddig elértek a város és járás ille­tékes szervei. Javult az elszál­lásolás, korszerűsödtek a ven­déglátóipari egységek, az élel­miszerbolt-hálózat. Pótolnivaló azonban itt is akad bőven. A vendéglőkben hiányosság van a választékban. Kevés a hal­féleség. borjúhúst nem lehet kapni, nem vezették be a gom­bás ételeket. Nem megfelelő az ellátás tejtermék és tölte­lékárukból, kevés a gyümölcs. Szükségesnek mutatkozik esiért, elsősorban a kulturált kiszolgálásban való versengés miatt, hogy a tanácsi és föld- rhűvesszövetkezeti vállalatok mellett „betörjön” erre a terü­letre is a belkereskedelmi mi­nisztérium néhány vállalata, így biztosítani lehetne az ellátás zavartalanságát. Kiemelt módon kell foglal­kozni a Papszigettel, minél előbb fel kell építeni a ter­vezett vendéglőt. Gondoskod­ni kell az üdülők szórakozta­tásáról, az egész területen. Bő­víteni kell és korszerűsíteni a mqzihálózatot, emelni a könyv­tárak számát, bővíteni a könyvállományt. Folytatni a települések par­kosítását, mert erre nagy lehetőség van minden köz­ségben. A felmerült hiányosságok, problémák fokozatos felszá-, molásávai íoglalkozniok kell az országos szerveknek is. Csak az ő segítségükkel valósulhatnak meg a ter­vek. Csak így válhat tu­datossá az tény, hogy ez a vidék nem csupán a fővá­rosi lakosság legolcsóbb és leg­kedvezőbb üdülési lehetőségét biztosítja, de egy olyan egye­dülálló természeti kincs és idegenforgalmi látványosság is, amely a Budapestet felke­reső idegenek, a hazánkba lá­togató külföldiek természetes pihenőhelye, amely természeti szépségeivel, műemlékeivel, vízi és más sportlehetőségeivel Európa leglátogatottabb tájai­val is felveheti a versenyt. A járás ügyeletes állator­vosa június hó 30-án dr. Kátai Vince körállatorvos. Fomáz, telefon: 164. Ezer forint értékű könyv- utalványt nyertek a Rákó­czi Ferenc utcai általános iskola diákjai a XVI. könyv­sorsjáték húzásán. SCHILLER IVÁN a szentendrei moziüzem veze­tője, rövid, súlyos szenvedés után, múlt vasárnap elhúnyt. Évek óta nagy hozzáértés­sel, fáradtságot nem isme­rő buzgalommal intézte vá­rosunk mozijának ügyeit, és lelkes buzgalmának volt kö­szönhető, hogy Szentendre soron kívül kapott meg be­mutatásra olyan. filmeket, melyek agyidőben Budapest első mozijaiban vetítődtek. Hányszor láttuk vékony és törékeny alakját a rendkí­vüli súlyú filmtekercsek alatt görnyedni, mert példa­mutatóan elöl járt minden­féle munkáiban, válogatás nélkül, ami egy mozi éle­tében előfordul. Az ő ki­tartó utánjárásának kö­szönhető, hogy a mozi he­lyiségét modernizálták. A munkásmozgalom régi, megbecsült harcosa volt Schiller Iván, és korai ha­lála általános és mély rész­vétet kelt mindenkiben, aki ismerte és szerette őt. Há­rom apró gyermeke és fe­lesége gyászolják a szerető családfőt, akit élete dere­kán ragadott ki családja és a társadalom köréből a ha­lál. SPORTHÍREK A Magyar Kerékpáros Szö­vetség az I. és II. osztályú ke­rékpáros versenyzők részére 1963. július 7-én országúti ke­rékpáros versenyt rendez. Út­vonal : Bécsi út—Dorog—Esz­tergom — végcél Szentendre. A versenyzők kb. 11 órára ér­nek Szentendrére. Délután 15 órai kezdettel háztömb körüli kerékpáros­versenyt rendeznek I. és II. osztályú versenyzők részére. Útvonal: Kossuth Lajos utcai hídtól Kossuth L. utcán végig, Bocskai u., Rómaisánc u., Bükkös-part, Sefcsik Kálmán Sikeres MHS-túra A pomázi MHS motoros tú­raszakosztálya jól sikerült há­romnapos kirándulást rende­zett a történelmi és természeti szépségekben gazdag Sopron és.-környékének- megtekintésé­re-.--A 28-tagú motoros „kara­ván'“ ifj. Bölcskey László ve­zetésével vágott neki változa­tos és nem egy esetben „zök­kenőkkel” tarkított útnak. Egy-két „gumidefekt" és „slussz” kivételével sikerült megúszni a vállalkozó szelle­mű MHS-motorosoknak a jó néhány száz kilométeres távot. Élményekben alaposan meg­gazdagodva, no meg egy ki­csit fáradtan, de jókedvűen tértek haza „fatomyos’“ hazá­jukba, Pomázra, és minden vágyuk, hogy a járás többi MHS-motorosával karöltve minél több értékes ismereteket és élményeket nyújtó túrát rendezhessenek. Horányi Sándor Szentendrei részlet (Rácz György nagykőrösi művész munkája) HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL A város ügyeletes orvosa jú­nius hó 30-án dr. Gyerkó János körzeti orvos. Holnap a Marx téri gyógy­szertár tart ügyeleti szolgála­tot. Az első nyári vasárnapon, június 23-án, megnőtt a Művész Eszpresszó fagyifor­galma. Ezen az egy napon 108 nagy és 68 kis adagot, 402 2 forintos, 313 1 forintos és 101 50 filléres fagylaltot szolgáltattak ki. Tahitótfalu Községi Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak irányító, ellenőrző, szer­vező és tömegkapcsolati mun­kájáról, az 1962. évi költ­ségvetési zárszámadásról, va­lamint a tanácstagok és ál­landó bizottságok oktatásá­nak végrehajtásáról tárgyalt június 27-én a járási tanács végrehajtó bizottsága. Ren­dezte a belső apparátus szervezeti és szolgálati kér­déseit is. FELHÍVÁS! A város területén rendszeresen megtartott helyszíni bejárások, va­lamint több személy részéről tör­tént bejelentés alapián megállapí­tást nyert, hogy városunk egyes lakói nem tartják be a városi ta­nács 1S5S. évben alkotott 28. sz. ta­nácsrendeletét. amely a gyomnö­vények irtását teszi kötelezővé. 4 a Képek a német nyelvű gyermekcstről !j hogy ellenőrizte a szentend- rei lakóházak udvarait. $ — Én nem ellenőrizek sem­^ mit, az ilyesmi — ahogy most j mondani szokás — nincs be- ? tervezve a profilomba, pedig í boltozatos, véget nem érő í homlokom és szépen kifej- j lett orrom akár tíz akár- milyen profillal felvehetne \S a versenyt. Nem mondom, júrtamban-keltemben befut fc- 4 kantok az udvarokba, s amit látok, azt rendre elraktáro- j zom és alkalomadtán — mint % most is — véleményt nyil- < vánítok. Jól köszörülje ki a pennáját, öcsém, mert sok > kifogásolnivalót akarok ma- j gán keresztül a közvéle- meny magas színe elé ter- \ jeszteni. Áldatlan állapoto- % kát tapasztaltam különösen 'j négy háznál, melyek a köz- í séggazdálkodási vállalat ke­lj zelésében vannak, és meg- 1, döbbentő csodálkozásomat kell j, kifejeznem, hogy a vállalat ^ semmit nem tesz ezek meg- £ szüntetésére. Menjen el 2 mindenki, akit érdekel a Bükkös part huszonnyolcba, £ a Rákóczi utca ötbe, a Vö- £ rös Hadsereg utca tizenhét­ébe és a Pannónia utca har- í mincegybe, és olyan stílus- í törést észlelhet, ami sze- j rintem nem megengedhető, í Ezek az udvarok — fel- í háborodásomra — szépen fel j vannak seperve, a virág­ig ágyakban — helytelenítésem­ére — tarka nyári virágok kel- é letik magukat, a lakók hasz- ínálatára szánt közös helyi­ségek — megdöbbenésemre — tisztán tárulnak fel az érdeklődök előtt, a járdák és átjárók — felháborodásom­ra — ragyognak, a moso­gató és egyéb levek táro­lására szánt edények — két­ségbeesésemre — nem páro­lognak az udvar közepén, a serdületlen korú ifjúság — tiltakozásomra — nem lövi bele a focit a szomszéd néni lecsós fazekába, a kedvenc eb — elkeseredésemre — bé­késen hever óljához kötve, a fákat — csodálkozásomra — senki sem tördeli szét gyújtásnak és a padlás geren­dáit — csodálatomra — nem fűrészelik szét hokedli cél­jára. Hát nem tűrhetetlen, dolgok ezek, öcsém? Mire való a közös udvar, ha arra nem, hogy sportpályája legyen vá­rosunk ifjúságának, ahol nö­vekvő testi erejét és a csil­lagok felható ordítását fitog­tassa? Hát nem azt a célt kell-e szolgálni ezen udvarok­nak is — mint a legtöbbnek —, hogy szabadtéri színpada legyen a kedves szomszédok marakodásának a vizek ki- öntögetése, a konyhaszemét­nek a más ablaka alá való kidöntése, a disznóól illatai­nak terjedése, a falikút el­dugulása, az árnyékszék pa­dozatának félseprése, a jár­da tisztogatása és ezeregy hasonló életbevágó esemény felett? Hát nem érthetet­len, hogy vannak lakók, akik közös erővel, szép egyetértésben, önkéntes meg­egyezéssel, egymás megbecsü-j lésével, jó kedvvel törődnek] lakóházaik tisztántartásával? \ Hát nem kifogásolható, hogy ', semmi szórakoztató anyagot \ nem adnak az utca lakóinak' az egymásra való ordítások pofozkodások, feljelentgeté-: sek, megsértődések, bosszút: lihegések formájában? Hol: van a közösségi szellem,': öcsém, ha oda jutunk, hogy i nem lehet álldogálni egyj kerítés előtt és hallgatni: mi j a véleménye Bunyó néninekj azt özvegy Hárpiánovics Te- ■ pertőné jelleméről, múltjá- \ ról, családjáról, szellemi ké-\ pességeiről, keze száráról ésj borotvált nyakáról, ahol —! szerinte — több kosz talál-: ható, mint összesen és együtt-: véve az udvari kanális kö-: rül? \ — Én a maga helyében jó \ darabig nem mernék mu- j tatkozni ezeknek a házaknak \ a környékén, Balogh bácsi, j mert magáról is elmondják \ azokat a felemelő értékűé- \ leteket, melyeket fent emlí- \ tett néni mondott másik: fent említett néninek. t — Sose ’ féltsen engem, \ öcsém, én a köz érdekében; hajlandó vagyok akár már- \ tíromságot is elszenvedni, de- nem állhat meg bennem \ a szó, ha ilyen rendhagyói jelenségeket tapasztalok. Mert í akárki megmondhatja: „rend- í hagyó” rend, tisztaság ésl egyetértés honol a fent is-! mertetett négy ház udvarán $ — nem úgy, mint legtöbb $ más helyen, melyeket fel-f sorolni nem lenne elegen do akár egy lexikon sem.í A tanácsrenletet annak ideién megfelelő módon közhírré tettük és a lakosság tudomására hoztuk; s a felesleges zaklatás, esetleges szabálysértési eljárás elkerülése céljából szükségesnek tartjuk; hogy ismételten felhívjuk a fi­gyelmet a tanácsrendelet végre­hajtására. A tanácsrendelet kimondja, hogy a mezőgazdasági termelők kötele­sek a művelésük alatt álló föld­területükön áthúzódó, vagy azt éi-intő dülőutak, mezsgyék és azok­hoz tartozó árkok, vízlevezetők; átereszek, valamint mezőgazdasá­gi művelés alatt nem álló egyéb területeiken (udvar, szériiskert, utca. iárdakerítés mellett, stb.) kö­telesek a gyomnövények irtását elvégezni. A gyomnövényeket — lehetőleg virágzásuk kezdetén — még mag­hozás előtt, de legkésőbb a rétek kaszálásának időpontjáig kell le­kaszálni. vagv bármilyen más mó­don irtani. Ha a lekaszált gyom­növényekkel kevert zöldtömeg ta­karmányozásra alkalmas, azt zöld állapotban, vagv szénává szárítva kell hasznosítani. Ha a gyomnö­vény az állatokkal nem etethető fel. vagy kaszálása elvirágzás után történt, megsemmisítéséről elége­tés, vagv mélyre elásás útján kell gondoskodni. A lekaszált gyomnövény a gyom­növény irtására kötelezettet illeti. Ha a7 érdekelt termelő a gyomnö­vények irtását, illetőleg kaszálá­sát a tanácsrendeletben megálla­pított időre nem végzi el és a vá­rosi tanács végrehajtó bizottsága által történő felszólításnak sem tesz eleget, a végrehajtó bizottság elrendelheti a terület idegen erő­vel történő lekaszálását. Ebben az esetben a kaszálás költsége a gyomnövény irtására kötelezettet terheli. A tanácsrendelet G. §-a kimond­ja. hogy amennyiben a cselek­mény súlyosabb büntető rendelke­zés alá nem esik, szabálysértést követ el és 100 forintig terjed­hető pénzbírsággal kell büntetni azt. aki a) a rendelkezések megszegésé­vel a gyomirtást határidőre nem végzi el: b) a lekaszált, vagy kiszedett gyomnövények felhasználásáról, illetőleg megsemmisítéséről a fent ismertetett rendelkezéseket nem bartia be. Felhívjuk a város lakosságát; hogy az érvényben levő tanácsi rendelet alapián mindenki végezze el a meghatározott területeken a gyomnövények irtását, nehogy en­nek elmulasztása miatt a büntető szankciókat érvénybe kelljen lép- :etni. Városi tanács végrehajtó bizottsága HALLOM, BALOGH BÁCSI,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom