Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-29 / 150. szám
n sr HEcrsi 1963. JÚNIUS 29, SZOMBAT A válságdíj utolsó részlete Ötezer tonna élelmiszerrel és gyógyszerrel, az 1961-es invázió során elfogott zsoldosok kiváltásáért felajánlott válságdíj utolsó részletével, Havannába érkezett a Maximus amerikai teherhajó. EREDMÉNYEK - FELADATOK A Gödöllői Járási Pártbizottság ülése A Gödöllői Járási Pártbizottság legutóbbi ülésén megvitatta az első fél év tevékenységéről előkészített jelentést. A jelentés megállapítja, hogy a pártszervek az elKözös rendtartás az általános iskolák és a gimnáziumok számára Oktatásügyünk távlati terveiben előtérbe kerül a középiskola általánossá tétele. Ezzel és az oktatási reformmal is összefügg, hogy a Művelődésügyi Minisztérium közös rendtartást ad ki az általános iskolák és gimnáziumok számára. Szükségességét indokolja, hogy az iskolareform megvalósulásával párhuzamosan megváltozott az Oktató-nevelő munka tartalma, s módosultaik módszerei is. Az új, közös rendtartás, amelyet — kipróbálásra — ősztől bevezetnek a régihez képest számos új vonást tartalmaz. Az iskolát mint a tanulók, a pedagógusok és a szülők közösségét fogja fel. A benne foglaltak kiterjednek az iskolai élet valamennyi területére, s rugalmasan alkalmazhatók a legkisebb oktatási intézményben csakúgy, mint a legnagyobban. Külön-külön foglalkozik a rendtartás az általános iskolai, illetve a gimnáziumi tanügyigazgatási feladatokkal. Bővíti az igazgatók jogkörét, rögzíti az iskolai tanács feladatát, egységesen szabályozza a KISZ- és az úttörőszervezet működését, a szülői munkaközösségek tennivalóit Újszerűén fogalmazza meg a tanulók magatartásának és tanulmányi munkájának elbírálását, a jutalmazás és a büntetés kérdését. Az új rendtartás első alkalommal szabályozza az iskolák és az üzemek viszonyát, a munkásvédelemmel, a balesetelhárítással kapcsolatos, különböző kérdéseket. A dokumentumot a kipróbálási időiben kapott észrevételek, javaslatok figyelembevételével állítják majd össze végleges formában, s közös rendtartás a tervek szerint 1965-ben lép életbe. Lakberendezési és iparcikk kiállítás Nagymaroson A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat közreműködésével nagyszabású lakberendezési és iparcikk kiállítást rendez július 5-től 13-ig Nagymaroson, a kultúrház nagytermében. A kiállításon bemutatják a legújabb bútorokat, lak- berendezési textíliákat, szőnyegeket, függönyöket, paplanokat, strandcikkeket, cam- pingárukat, a legmodernebb rádiókat és televíziókat, vasműszaki árukat, motorkerékpárokat, konyhafelszerelési cikkeket, sportcikkeket, játék- és hangszerféleségeket, üveg és porcelánárukat. A kiállítással egvidőben kozmetikai bemutatókat is tartanak. A rendezvényre a Dunakanyar jobb ellátásának biztosítására készített program keretében kerül sor. A kiállított sok áruféleség ugyanúgy, mint legutóbb Monoron, a helyszínen és az összes szakboltokban megvásárolhatók. A két kiállító vállalat a propagandaeszközök sokféle lehetőségét felhasználja annak érdekében; a Duna mindkét partjáról minél többen látogassanak el a kiállításra, hogy meggyőződjenek arról, amiről a monoriak és a környékbeliek már meggyőződtek: bevásárlásaikhoz nem kell a fővárosba utazni, mert helyben mindent megkaphatnak. A körülbelül egymillió forint értékű árut közszemlére bocsátó kiállításról a televízió is készít és közvetít felvételeket. Mesterek városa Megkezdték az eddigi legnagyobb szabású, kétórás tv- film forgatását a Budapest Filmstúdió műtermeiben. A Mesterek városa című tv-film rendezője Kende Márta, vezető operatőr Mestyán Tibor. Az új tv-filmet telerecordingre rögzítve későbbi időpontban mutatják be a közönségnek. Sebők. Manyi, Pethes Ferenc, Dávid Kiss Ferenc és Báró Anna (MTI Foto Keleti Éva felv.) ső fél évi munkatervet maradéktalanul végrehajtották, s nem egy esetben a megszabott feladatokon túl is jelentős eredményeket értek el. A munkaterv kidolgozásában annak idején alkotó módon közreműködtek a pártbizottság tagjai, a különböző területeken dolgozó szakemberek, s ugyanez mondható el a munkaterv végrehajtására is. A jelentés megállapítja, hogy a járás termelőszövetkezeteiben tovább erősödött a demokratizmus, tovább javult a közös tulajdon megbecsülése, s ugyanakkor jobb a munka- fegyelem, gondosabban megműveltek a földek. A termelőszövetkezetekben elért javulásban jelentős részt vállaltak a termelőszövetkezeti pártalapszervezetek, amelyek mindinkább ellátják sajátos feladataikat és hathatós segítséget adnak a gazdasági vezetésnek. Ahol gyengébben dolgozik a pártszervezet, mint például Kerepesen, Szadán és Isaszegen, ott a gazdasági eredmények sem olyan kedvezőek. A jelentés joggal bírálta a gépállomás munkáját, sok még a szervezetlenség, nem egyszer előfordult kapkodás, és a gépek állásideje is elég magas. A pártbizottság elé terjesztett jelentés megállapítja, hogy a lakosság ellátása az eltelt időszakban javult, míg a múltban igen sok kifogás volt a kenyér minőségére, illetve késedelmes szállítására, ma ez a probléma megszűnt. Több községben a lakosság kéri. hogy ismét adjanak lehetőséget a házilag készített kenyerek megsütésére, de erre eddig csak Csömörön teremtettek módot. A javító-szolgáltató iparban lassúbb a fejlődés üteme. A járásban működő kisipari termelőszövetkezetek az igények egy részét tudják csak kielégíteni, s számukra példát mutat a Gödöllői Vegyesipari Ktsz, amely munkája 98 százalékát közvetlenül a lakosság részére végezte, s ezzel elnyerte a megyei pártbizottság versenyzászlaját. Most folynak tárgyalások arról, hogy Gödöllőn megfelelő üzletházat építsenek a ktsz számára, Kistar- csán építőipari, Pécelen villany- és motorszerelő, valamint méretes férfi- és női szabóság jött létre a közelmúltban. Bekapcsolódtak a földművesszövetkezetek is a javító-szolgáltató ellátás biztosításába. Gödöllőn ruhaneműjavító, Zsámbokon pedig szemfelszedő kirendeltséget létesítettek. Valamennyi községben bevezették a háztartási kisgép- és edénykölcsönzést. Az elmúlt fél évben megvizsgálták a járás nő dolgozóinak helyzetét és a feladatokat intézkedési tervben rögzítették. Ez többek között magában foglalja a termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetének javítását, a maradi nézetek elleni harcot. Az üzemekben fontos feladat, hogy minél nagyobb lehetőséget biztosítsanak a nők továbbtanulásához. Problémát jelent a szakképzettség nélküli nők elhelyezése, ehhez remélhetőleg segítséget ad a most épülő új Humán Oltóanyaggyár és a VILLÉRT-raktár. A Gödöllői Járási Pártbizottság a beszámoló jelentést egyhangúlag jóváhagyta, majd elfogadta második fél évi munkatervét. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ,, EL ŐLÉPETT‘ ‘ "Ä SZALMA Célprémiumot fizetnek az alacsony tarlóért ^ijlídi^TrlairW Szerencsés emberek ügy látszik, a szerencse istenasszonya, Fortuna, ha egyszer ellátogat valahova, nehezen távozik onnan. Vagy talán megtetszett neki a régi alföldi város: Cegléd? Az történt ugyanis, hogy mindössze 8 nap alatt három négyes találatot értek el Cegléden, a lottó 24. és 25. játékhetében. A 24. játékhéten egy nagy családdal rendelkező ceglédi férfi ért el négy találatot, míg egy másik ceglédi szelvény ugyanilyen eredményt ért el. Mindkét nyertes 64 191 forintot nyert. A másik szelvény nyertese ismeretlen. Megindult á nyomozás, hogy felderítsék kilétét, és még akkor is kutattak az ismeretlen nyertes után, amikor a 25. játékhéten ismét egy ceglédi lakos ért el négy találatot. Az újabb nyertes után nem kellett nyomozni, azonnal jelentkezett. © Aratásra készülnek a maglódiak A maglódi határban a szépen sárguló gabonatáblák megértek az aratásra. Álló Ferenc főmezőgazdász elmondta, hogy jelenleg a cukor- és takarmányrépa harmadik, a kukorica második kapálását végzi a gyalogos brigád. Hordják a szénát, a jövő héten megkezdik a lucerna második kaszálását és 100 hold maglucerna porzását. A borsókaszálást vasárnap kezdik meg és rövidesen befejeződik a szőlő második kapálása és permetezése is. Arra törekednek, hogy az aratás kezdetéig befejezzék az időszerű növényápolási munkákat. Elmondta a főme- zőgazdász, hogy az aratást szinte teljes egészében meg tudnák oldani külső erővel, de j ném'teszik. A gépgyári dolgozók száz, míg a községbeliek 200 hold vállalásából csak a legszükségesebb erőt veszik igénybe. Mivel a gabonának a felét vegyszeres gyomirtással kezelték, és a másik 50 százalékot nem tudták így megoldani, az utóbbi igen gazos. Éppen ezért, ahol a gabona engedi, ott egy, másutt pedig kétmenetes módszerrel vágják. Kombájnnal, aratógéppel, és ahol a gép nem érvényesül. ott kaszások vágják a gabonát, már a jövő héten. előadásokat ugyanis megnézik a nézők, elkapatják magukat és elterjed, hogy az előadás remek, az illető színházba érdemes járni. Megnézik a darabot más nézők is, zsufi ház volt sokáig, mindenkinek tetszik az előadás ... És ... Hát nem értik, kedves hallgatóim? A nézők azt hiszik, hogy most már a következő előadások is jók lesznek jegyet váltanak azokra is, és olyan dühösek lesznek, amilyenek az előző jó előadások nélkül nem lettek volna. Soha többé nem mennek abba a színházba, pedig lehet, hogy — három vagy öt év múlva — megint lesz ott egy jó' előadás. Ezek szerint a jó író, a tehetséges rendező és a kitűnő színész is árt a színháznak. Egy kritikus, akinek ezeket a gondolatokat felvetettem, azt kérdezte: hát nem lehet mindig jó előadásokat csinálni? Az ilyen kritikus árt a színháznak, mert elveszi a kenyeret a komikusok elől. A kritikusok többsége azonban használ a színháznak, mert a közönség ma már nem ismeri ki magát a kritikákban. Volt idő, amikor minden rossz, levágó kritika után azt mondtuk: ez a darab csak jó lehet! Ez a kritikai mérce azonban nem használt a színháznak, mert gyakran előfordult, hogy bár a kritikusok azt írták az előadásról, hogy rossz, az mégis rossz volt. Most ilyen veszély nincs. A kritika ma igen helyesen — a kritikus lelkét tükrözi, s nem tart hamisan aktualizáló, vulgáris és sematikus kapcsolatot a darabbal és az előadással. Nem tart semmilyen kapcsolatot. Nem hallgathatom el, kedves hallgatóim, hogy a színháznak azért a legjobban mégiscsak a közönség árt. Mert ha a közönségnek nem lenne véleménye, akkor minden másképp lenne. Meghallgatna minden előadásti tehetségesnek találna mindent és mindenkit. De a közönség — eléggé el nem. ítélhetően — azt mondja, hogy ez tetszik neki, az meg nem. Érzik, milyen torz jelenség ez? Ha egyszer a felsőbb hatóság, a színigazgató és maga a dramaturg már j&nalc ítélt valamit, hogy jön a közönség ahhoz, hogy ő is beleszóljon államilag kinevezett, ezért fizetést is húzó emberek dolgába? Éppen ezért azt javasolom, hogy a színházak ezentúl ne tartsanak előadásokat és akkor illetéktelenek nem tudják lejáratni a színház nimbuszát. Bocsássák el a rendezőket és a színészeket, csak az igazgatók és a dramaturgok maradjanak. mert az ő feladatuk a színház becsületének védelme. És ha nincs renő.ezö, színész és közönség, még az esetleg tévedő igazgatók sem árthatnak a színháznak __ ( Lejegyezte: Antal Gábori \ Kedves hallgatóim!... Ré- l gi vita a sajtóban, rádióban \ árt-e a film és a televízió a j színháznak? E problémát kellő 'tt tudományos tömörséggel így % összegezhetjük: naná, majd % nem árt. Ugyanakkor — hall- j gatóirn — a téma taglalóiból Í hiányzik a dialektika és pont í azt nem vették észre, ami a í színháznak legjobban árt, s \ amihez képest a film, a tele- Í vízió és a tűzvész csak múló, Í heveny ártalmak. Mert — kér- i dezem én — miért színházél- í lenes az, ha félmillió ember } nézi végig a televízióban a $ „Pillantás a hídról”-t és miért f nem az, ha harminc ember né- % zi meg a pesterzsébeti „Csili”- \ ben. „A gyanú körbejár’’-t? F,z $ a gyanú járhat ide-oda, be- £ kukkanthat a Körszínházba, í sikert nem fog hozni. Pedia i színházban járkál, nem a tele- 'j vízióban. Mi következik eb- Z bői?... A színháznak nem a Z televízió árt elsősorban, hanem Z a színház. Vagy itt van, kérem Z szépen, a rendező. Ha a felet- tes hatóságok ráparancsolnak % egy színházra, hogy ne a te- hetséges X. rendezzen meg Z egy darabot. hanem a tehet- Z ségtelen Y, akkor ki árt a szín- Z háznak? A felettes hatóságok f semmiesetre sem, hiszen a ^ darabot Y. rendezte. Ő állítot- ta be rosszul, övé a felelősség. Z A konklúzió: a rendező is árt Z a színháznak. De ha — kér- Z dezhetik önök — <j tehetséges Z X. rendez meg egy jó darabot % tehetséges színészekkel? Akkor 't, mi van? A tehetséges rendező í is árt a színháznak. Az első-----------------Á rt-e a színház a színháznak ? Dr. PONT BONIFÁC ismeretterjesztő előadásából KISZ-isták a tsz-ben A Szabadság Termelőszövetkezet vezetőségéhez a területi KISZ-alapszervezet még a kora tavaszi hónapokban azzal a kéréssel fordult, hogy teremtsenek lehetőséget arra, hogy a fiatalok társadalmi műnkét végezhessenek a termelőszövetkezetben. Az eltelt néhány hónap alatt a fiatalok könyvében szaporodtak a teljesített társadalmi munkaórákról szóló bejegyzések. A területi alapszervezet fiataljai vasárnaponként járnak a tsz-be, s így vállalásaik teljesítése 'mellett jelentős segítséget nyújtanak a szövetkezetnek. A területi alapszervezet példáját követték az élelmiszeripari-tanulóotthon fiataljai, akik ugyancsak a Szabadság Termelőszövetkezet földjein a hagymaduggatásban és a spárgaszedésben vettek részt. A ládagyári KISZ-isták a borsószedés idején látogattak el a Szabadság Termelőszövetkezetbe. A kampány- munka idején érkezett fiatalokat nagy örömmel fogadták a termelőszövetkezetek. Arab exportra gyárt a tejüzem A tejüzembe érkező napi 12—13 ezer liter juhtej nagy körültekintéssel kerül feldolgozásra. A teljes mennyiségből sajtot ‘ gyártanak, speciális, úgynevezett. Kaskaval sajtot. Ez a sajtféleség itthon nem kerül forgalomba. Nyolc kilogrammos darabokban készül és néhánynapos érlelés után a budafoki központi érlelőbe szállítják, ahol három hónapig kezelik és ezután szállítják külföldre. Az üzem legnagyobb megrendelője Libanon. Az ottani lakosok nagy menp- ngiségben fogyasztják 'az- erősen sózott Kaskaval sajtot. Érthető ez, hiszen a trópusi melegben indokolt a sós ételek fogyasztása, mert a só leköti a szervezetben a vizet és a sós sajtot fogyasztó ember kevésbé szomjazik. Nemrégiben arab üzletember látogatta meg az üzemet. Az újabb üz- lekötés előtt meg kívánta tekinteni a gyárat, ahol számukra az áru készül. A szalma betakarítását, tárolását az elmúlt években meglehetősen elhanyagolták. A gyárak múlt évi akadozó cellulóze-ellátása, s a gazdaságoknak a szokatlanul hideg tél miatt különösen sok nehézséget okozó szalmahiány végül is közvetlenül a szem gyors, veszteségmentes betakarítása mögé „léptette elő” a szalma betakarítását és gon— dós tárolását az aratási tennivalók ranglistáján. A földművelésügyi miniszter ezzel kapcsolatban kiadott utasítása szerint az aratásnál legfeljebb 20 centiméteres tarlót szabad hagyni. Azok a kom- bájnosok és aratógépet vontató traktorvezetők, akik még ezt az „alacsony” normát is túlteljesítik, célprémiumot kapnak. A célprémium összege nem is kevés: 10 centiméternél alacsonyabb tarló esetén holdanként 3 forint, 10—15 centiméter közötti magasságú Rendőrséf/i krónika A lóverseny rabja volt Fekete József húszéves kistar- csai fiatalember. A futtatásokhoz szükséges pénzért még a becsületét is hajlandó volt odadobni. Kistarcsán ellopott egy fényképezőgépet, eladta, s a pénzt ellóversenyezte. A rendőrség letartóztatta. A ceglédi ócskapiacon bicikli kereket árusított Lengyel Tibor Istvánná 32 éves felszolgálónő. A kerékpáralkatrész eredetét igazolni nem tudta. Kiderült, hogy lopott holmit akart eladni. A lakásán szétszedett állapotban több kerékpárt találtak. Lopás gyanúja miatt őrizetbe vették. Öngyilkosság. Horváth János ötvenéves váci MÁV-tiszt hosszabb ideje panaszkodott betegsége miatt. Szerdán kora hajnalban felkelt, és eltávozott lakásáról. Miután dél felé sem tért haza, keresni kezdték. Tizennyolc éves fia átlőtt mellel holtan találta meg a váci vasutas laktanya pin- I céjében. tarlóért holdanként 2 forint, a 15—20 centiméteresért pedig egy forint. A rendrearató gépet vontató traktorok vezetői minden olyan hold gabonáért, amelyet 20 centiméteres vagy ennél alacsonyabb tarló visz- szahagyásával vágnak le,_ egységesen egy forint célprémiumot kapnak. (MTI) . X X xxxxxvxvxxxxxXXVXVXXXXXVXXVXNNV^AXVlVC
