Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-26 / 147. szám

1963. JÚNIUS 26. SZERDA ““'ZJCírUm n Baskírjában jártunk BÁCSKAI LÁSZLÓ ÉS GÁBOR VIKTOR RIPORTSOROZATA — Szálém alejikum! — így "baskír barátaink. — Szervusz! — így mi ma­gyarok. A köszönéssel tehát nem. volt semmi baj. Sőt igencsak meg­lepődtünk, amikor közel há­romheti ott-tartózkodásunk utolsó napjaiban baskírok kö­szöntötték egymást a mi szer- vuszunkikal. A magyarok és a baskírok testvérek. Ezt sokszor hallot­tuk és — tapasztaltuk is. Az a túláradó szivélyesség. kedves­ség, amelyet irántunk, magya­rok iránt tanúsítottak 3000 ki­lométerre levő barátaink, iga­zán túltett mindenen. Nekünk csak arra kellett vigyáznunk, nehogy megbántsuk vendég­látóinkat azzal, hogy nem bír­juk a versenyt étellel, itallal. Pedig nem mindig bírtuk. Például a bisbarmakot. ezt a baskír „gulyást". Szemre egészen magyaros, még alaposan borsos is. csak­hogy megvárják, míg teljesen kihűl, megkocsonyásodik és azután nekilátnak: kézzel. In­nen is a neve. Bisbarmak | ugyanis annyit jelent, mint öt ujj. Szovjet-Baskíria fővárosa a rendkívül szép Ufa. A repülő­térről gépkocsin érkezve elő­ször egy kis csalódást okoz, hi­szen öreg faházikókat lát az ismeretlen utas. Egyszeriben azonban festői látvány kap meg bennünket. A kanyargó Bjeljala folyó ívében feltű­nik a „fehér város”. Vakítóan fehér, és tiszta minden. Itt ismeretlenek — a szűk utcák, sikátorok. A régi városrész patinás elemekkel A Bjeljala folyó telített. Egy-egy évtizedes fa­ház, egy-egy remeikbe szabott népművészeti alkotás. Sok a faház még Ufában? Bizony sok. De legtöbbjüket még so­káig nem akarják lebontani, éppen népművészeti értékük miatt. Azután az űj és még újabb városrész. Szinte hihetetlen, de így van: hatvanöt kilométer hosszúság­ban, 35 kilométer szélességben csupa új, modem lakóiház! S baskír népművészet valóságos kincsestárai a remekbe szabott faházak alig néhány esztendő alatt. Eh­hez vajon mit szólnak egyes nyugati kommentátorok, akik nem ismervén a helyzetet azt írták, hogy a Szovjetunióban Moszkván túl nincsen komo­lyabb építkezés. A régi, kicsiny repülőteret kitelepítették 30 kilométernyi­re Ufától, s helyette egy új, ha­talmas, minden igényt kielé­gítő nemzetközi repülőteret lé­tesítenek, szinte hetek alatt, a már megszokott gyors tempó­ban. A baskírok úgy utaznak a légi madáron, mint a pes­tiek a hatos villamoson. Az Ufa—Moszkva járatra hetek­kel előre foglalt minden hely, pedig a 100 személyes AN—10 óriásgép naponta teszi meg az vutat. Vendéglátóink, a baskír új­ságíró elvtársak olyan prog­ramot igyekeztek összeállítani számunkra, hogy lehetőleg minden lényegeset, fontosat megismerhessünk ebből a tá­voli világból, amely mégis annyira közel került hozzánk. Jártunk új városokban, olyan helyeken, ahol néhány évvel ezelőtt még a madár sem járt, s most virágzó élet van, hatal­mas iparral s elkerültünk kol­hozokba, ahol nem kevés a probléma, a nehézség, ám az emberek bizakodóak, jóked­vük is töretlen. Voltunk az Uraiban is, ahol szinte minden lépésnél láttunk egy olaj'kútat, s ahol rendkívül érdekes emberekkel találkoztunk. Az újságíró, amikor beszá­mol útjáról, egyben összegez is. A feltóluló sok-sok emlék­ből kiválasztja azt, ami felte­hetően érdekes és tanulságos. Mindkettőből akadt tengernyi háromhetes útunk során. Képben és írásban igyek­szünk visszaadni valamit mindabból, amit láttunk, ta­pasztaltunk. Fontos intézkedések a háztáji termelés növelésére Takarmányt, vetőmagot, gyümölcsfacsemetéket kell biztosítani Értekezletet tartott legutóbb a Dabasi Járási Tanács végre­hajtó bizottsága, hogy a he­lyi adottságok alapján rész- letes munkaprogramot dol­gozzon ki a háztáji gazdaságok termelésének elősegítésére. Az értekezleten részt vettek a já­rási pártbizottság, valamint a járásbeli tsz-ek és tszcs-k ve­zetői is. Boros András, a járási ta­nács vb-elnöke ismertette a háztáji gazdaságok helyzetét. Felsorolta az 1961. évi felvá­sárlásra vonatkozó adatokat, amelyek szerint abban a me­zőgazdasági évben a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok részaránya a termésfelvásár­lásban 40 százalékot tett ki. Azóta ez az arány 28 száza­lékra csökkent. Jelentős mér­tékben csökkent a háztáji és kisegítő gazdaságok állatállo­mánya is A közös gazdaságok erőtel­jes fejlődése mellett, a háztá­ji, kisegítő és egyéni gazda­ságok termelésének továbbra is jelentős a szerepe. De nem­csak az állatállománynál, a zöldség-, gyümölcs- és szőlő- termelésben is visszaesés ta­pasztalható. Minden oka az, hogy nincs kellő tervszerűség a ház­táji gazdaságok termelésé­nek befolyásolására. Nem sikerült leküzdeni az ezen a téren megnyilvánuló téves nézeteket sem. A terme­lőszövetkezetek a háztáji gaz­daságok részére kevés takar­mányt biztosítanak. Nincs megoldva a legeltetés kérdése sem. Éppen ezért a tagok az állattartás jövője felől bi­zonytalanságban vannak A háztáji gazdaságok zöld­ség-, gyümölcs- és szőlőter­melésében tapasztalható visz- szaesés okai: nincs kellően megoldva a palántanevelés, a vetőmag, sem pedig a gyü­mölcsfa-csemeték biztosítása. A különféle vállalatok szin­tén nem fordítanak kellő gon­dot a háztáji gazdaságok szerződéses termelésének kiszélesítésére. így nem érvényesülnek a ter­melés fokozására serkentőleg ható kedvezmények sem. A termelt áruk értékesítésének lehetősége is nehéz. Az értekezlet részvevői rész­letesen megvitatták a háztáji gazdaság kérdését, majd kü­lönböző javaslatokat dolgoztak Falusi bankkázak épülnek a megyében Tizenháromra emelkedett a milliomos takarékszövetkezetek száma Tanácskozásra hívta meg a takarékszövetkezetek veze­tőit a MÉSZÖV szövetkezet- politikai főosztálya. A meg­beszélésen. részt vett Várbí­ró Emil, a Pénzügyminisz­térium takarékpénztári fő­igazgatóságának képviseleté­ben, valamint Temesi Ru­dolf, az OTP megyei fiókjá­nak képviseletében. Béres László értékelte a Pest megyei takarékszövetke­zetek első félévi tevékenysé­gét, majd ismertette a má­sodik félévi feladatokat. — Jelenleg 24 takarékszö­vetkezet működik a megyé­ben, kilenc kirendeltséggel — mondotta beszámolójában Béres László. A takarék- szövetkezetek taglétszáma 18 696 fő, a részjegyalap 2 millió 375 ezer forint, a betétállomány megha­ladja a 26 millió forin­tot. A takarékszövetkezetek közel 13 millió forint kölcsönt fo­lyósítottak a félév folya­mán. Megállapítható, hogy a kölcsönalap kihasználá'si fo­ka 77,1 százalékos, csökkenő tendenciát mutat, ami azt bizonyítja, hogy az életszín­vonal emelkedik, és ezért nem veszi a lakosság olyan mértékben igénybe a köl­csönt, mint az előző évek­ben. A május 31 -i állapotok szerint 3 millió forinton fe­lüli betétállománnyal ren­delkezik az érdi, 2 millión felülivel a tural és az Ör­kényi takarékszövetkezet, ezenkívül 10 szövetkezet be­tétállománya haladja meg az egymillió forintot. A második félévi tervben szerepel a péceli takarék­szövetkezet megnyitása, vala­mint a tápiószentmártani szövetkezet pándi és az Ör­kényi szövetkezet pusztavacsi kirendeltségének a megnyi- tása. Az egyenletes fejlődés le­hetővé tette, hogy a falusi bankok gondot fordítsanak most már hivatali helyiségük rendbehozatalára is. Az Örkényi takarékszö­vetkezet már megvásá­rolta a telket, amelyen felépítteti az új falusi bankházat, a tápiószentmártoni szövet­kezet házat vásárol, amit megfelelően átalakíttat, s ugyancsak bankházat építtet a tápiószelei takarékszövet­kezet. Az értekezleten felvetődött az a kívánság, hogy a taka­rékszövetkezeteket is kapcsol­ják be a magasabb összegű házépítési hitelakcióba. ki azzal, hogy azokat minden termelőszövetkezet vezetőségi ülése, azután közgyűlése is tárgyalja meg. Az a vélemény alakult ki, hogy a járási me­zőgazdasági osztálynak és a községi tanácsoknak az eddi­gieknél nagyobb mértékben kell elősegíteni a háztáji gaz­daságok biztonságát, fejleszté­sét és megszilárdítását. Gon- doskodniok kell arról, hogy a szerződéses termelés meghatározott hányada a háztáji gazdaságoknak jusson, s így állami ked­vezményekben részesülje­nek. Felhívta az értekezlet a földművesszövetkezetek járá­si központját, hogy minden községben vásárolják fel az fmsz-ek a háztáji termékeket, s ezzel biztosítsák a község friss zöldség- és gyümölcsellá­tását. Kimondotta az értekezlet, hogy helyesli azt a törekvést, amely a háztáji területet ál­landóan ugyanazon a helyen kívánja kijelölni. így a tagok földjüket jobban tudják meg­művelni. A szövetkezeti és községi vezetők megfelelő fel- világosító munkával érjék el, hogy szükséglete szerint lehe­tőleg minden tsz-család tart­son szarvasmarhát, illetve ser­tést is. A tsz-ek pedig a háztáji állatállomány részére biz­tosítsanak legelőterületet, takarmányt, sőt ahol erre lehetőség van, alomszal­mát is. Lehetőséget kell adni arra, hogy a művelésre vállalt kö­zös kukoricaterületeken a ta­gok köztesként takarmányré­pát termeljenek és a répaler- més teljes egészében őket il­lesse meg. Továbbá arra is lehetőséget kell adni az állat­tartó tsz-tagoknak, hogy a ré­szükre kijelölt táblán saját költségükön tarlóvetést esz­közölhessenek és az ehhez szükséges vetőmagvak beszer­zésénél nyújtson nekik segít­séget a tsz-vezetősége. A ház­táji árútermés fokozása ér­dekében a földművesszövetke­zet és a tsz-vezetőség közö­sen biztosítsanak a tagok ré­szére naposcsibét. Végül az értekezlet elhatá­rozta, hogy a most kidolgozott javaslatokat még folyamato­san kiegészíti, megküldi a köz­ségeknek és a termelőszövet­kezeteknek, amelyek további javaslatokat tehetnek. A ja­vaslatok megvalósítására le­hetőség szerint még a folyó gazdasági évben sor kerül. Fordulat az ürbői kocsmabetörés ügyében Lovascsata a budakeszi hegyekben Egy baskír szépség — Csata? — Csata a javából. Tizen­három folytatáson át. — Tanúi? — Mindenekelőtt Fejér Ta­más rendező, operatőrök, a tv munkatársai. Mint az információból ki­derül, tizenhárom folytatá­son át lovascsatáznak a bu­dakeszi hegyekben, örsi Fe­renc, a Tenkesvár kapitá­nya című ifjúsági folytatá­sos játékfilmjét forgatják keddtől, az igazán szép tája­kon. Mátai László gyártás- vezető tájékoztat az érde­kes eseményről. — Az eseménynek törté­nelmi magva van, s a ku- ruckorban játszódik. Renge­teg lovaglás és csata lesz a felvételeken, de természete­sen nem nyilakkal (!), hanem karddal. — A szereplőgárda? — A főszerep Zente Feren­cé, ak| a kapitányt alakítja, Molnár Tibor, Pécsi Ildikó, Ungvári László és igen sok ismert színész működik köz­re a produkcióban. — Valamilyen érdekesség a filmmel kapcsolatban? — Nemcsak idehaza, de a baráti országokban is, tudo­másom szerint ez az első kalandos, szórakoztató, ifjú­sági filmsorozat. Fejér Ta­más rendező' nagy kedvvel látott munkához. — Mikor készül el a Ten­kesvár kapitánya? — A nyár folyamán. Szep­temberben kezdhetünk hozzá a technikai munkálatokhoz. Talán az esztendő végére fejezzük be. s a következő év elején kerülhet a televizió ifjú, s kalandosabb témát kedvelő, idősebb nézői elé. (t. gy.) A rendőrségi jelentésben ol­vashattuk a napokban, hogy ismeretlen betörő járt június 12-ére virradó éjszaka a Kis­kunsági Állami Gazdaság űr­bői területén, a Bugyi Föld­művesszövetkezet ottani ital­boltjának raktárában. Az első hír szerint tetemes mennyisé­gű készpénzt, töményitalt és három demizsont vitt magá­val, ez utóbbiakat azonban el­hajította a közeli erdő szélén. A betörő utáni nyomozás meglepő eredményre vezetett. Kiderült, hogy a feljelentést tevő italboltvezetö saját maga „tört be” a kocsmába. Nagyon érdekesek az eset előzményei is. Fábián Ilona, az italbolt 25 éves vezetője, még a tavaszon észrevette, hogy a hiánya van a raktárban. Sokat morfondí­rozott, miképp tüntethetné el a hiányt. Nem sokkal később. az üzletvezetői szaktanfolya­mon előadást hallott a sze­mélyzet által elkövetett önbe­törésekről (/), ettől fogant meg fejében a gondolat. Hosszú ideig töprengett, míg végül el­szánta magát. Most, június elején egy szép napion kifeszí­tette a raktár rácsát, beverte az ablaküveget, leütötte a lámpát, kivitt a raktárból há­rom demizsont az erdő szélére, magához vett a pénztárból több ezer forintot, majd mint aki jól végezte dolgát, elment aludni. Másnap reggel, amikor „észrevette” a betörést, sietett megtenni a feljelentést. A nyomozókat az ügyesen megrendezett betörés azonban nem tévesztette meg. Óráról órára szorult a hurok a fiatal nő körül, fokról fokra tárták elé az ellene valló bizonjdté- kokat, míg végül megtört és bevallotta, hogy ő volt a „be­törő” ... A leltározás az italboltban 19 800 forint hiányt állapított meg. Az üzíetvezetőnőt letar­tóztatták. Megkezdődött a rákexport A magyar patakolt, kisebb folyók vize néhány évtized­del ezelőtt még valósággal ontotta a rákot. Patakjaink rákállománya ma már csak töredéke a réginek. Ennek el­lenére évente több ezer ki­lónyit kd lehet fogni a törzsállomány veszélyeztetése nélkül. A MAVAD külkereskedel­mi szövetkezeti vállalat irá­nyításával nemrégiben hoz­zá kezdtek a „friss termésű’» páncélos csemege gyűjtésé­hez. főleg a dunántúli és az északi hegyvidékek pa­takjaiban. Az úgynevezett nemes rákot kosarakba zár­va, repülőgépen szállítják Franciaországba, Svájcba és a Német Szövetségi Köz­társaságba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom