Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-21 / 143. szám

1963. JÚNIUS 21, PÉNTEK nwrr jUEcrei zJCírSan Olcsóbb lett a zöldség - Rekordtermés málnából Teljesíti félévi tervét a MÉK szövetkezetek ezt a módszert mindenütt alkalmazzák és be­tartsák. hiszen így pontosan számolni tudunk a várható terméssel. Szükséges azonban az egyheti előrejelzés is, mert ez megkönnyíti a számvetést, a tervezést és a piaci felmé­rést. A továbbiakban a MÉK ve­zetői elmondották, hogy a szö­vetkezeteknek kifizetődik, ha maguk szállítják el áruikat a felvásárlóhelyekre és rakják be a vagonokba. Ezt csinálják például Inárcson és Kakucson, ahol az exportra menő burgo­nyát a termelőszövetkezeti ta­gok maguk minősítik és va­gonba rakják. Ez vagononként 3000 fo­rint plusz jövedelmet je­lent a termelőszövetkezeti tagságnak. — A MÉK az idén jelen­tősebb segítséget nyújtott a termeléshez. Nagyon sok he­lyen alkalmazták — a MÉK tanácsára — az előírt perme­tezést, s ennek következtében például Dunabogdányon és máshol exportképessé vált a cseresznye és reméljük, hogy máshol is sikerrel járt a mo­dern agrotechnika alkalmazá­sa. A felvásárlás megkönnyí­tésére a MÉK hat csoma- golót építtetett. Ezeket a vasvázas nyári fel­vásárló épületeket a kiskun- lacházi Petőfi, a fóti Vörös­marty, a vagykátai Kossuth, az inárcsi Március 21, az abo- nyi József Attila tsz-ek és a diósdi szakszövetkezet kapták meg. — Megnyugtathatjuk a me­gye lakosságát, hogy a zöld­ség- é9 gyümölcsellátásban az elkövetkezendő hetekben sem lesz fennakadás, olcsó és jó minőségű áruval tudjuk ellát­ni az üzleteket és még export­ra is jut a megye termelőszo- I vetkezeti és háztáji gazdasá- j gaiban megtermelt zöldség- j áruból és gyümölcsből — fe- j jezték be nyilatkozatukat a | MÉK vezetői. (g. s.) i Hatékonyabb anya- és csecsemővédelmet A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának szerdai ülése sok egyéb nagy fontos­ságú kérdés mellett az anya- és csecsemővédelem problé­májával is foglalkozott. Dr. Békés Zoltán, az egészségügyi osztály vezetője jelentését tár­gyalta meg a felelős testület — 1956 óta első ízben. Ameny- nyire kedvezőtlenek az ismer­tetett jelentés és statisztikai táblázat adatai, annyira meg­nyugtató, hogy a végrehajtó bizottság tagjai feszült figyel­mükkel és részletekbe menő kérdéseikkel is kifejezték kö­zös gondjukat. A mélyen átérzett közös gond a számok nyelvére lefor­dítva abból adódik, hogy 1956 óta a megye városaiban és já­rásaiban 1962-ig bezárólag szinte alig javult valamit a csecsemőhalandóság arányszá­ma. Míg 1956-ban 1000 élve- szülöttből ötvenöt halt meg csecsemőkorban, addig a múlt esztendőben ötvenhárom. Ez a lényegében stagnálás azért is kedvezőtlen, mert 1961-ben ezer csecsemőből „csupán” 42 — ez is elgondolkoztató szám! — veszett el a család, a társa­dalom számára. Az egészségügyi osztály ve­zetőjének referátuma elgon­A kombájn szemlére kész Felkészültek az aratásra a Szentmártonkátai Gépállomás szerelői, kombájnosai. Kijavították a gépeket, aratásra ké­szen állnak a kombájnok. Felvételünk az egyik SZK—4-es szovjet kombájnt mutatja be, amint éppen a szemlére indul (Koppány felvétele) dolkoztató képet ad a népsza­porulat csökkenő tendenciájá­ról. Részben megyei, részben országos statisztikai felmérés szerint 1955-ben az élveszüle- tettek száma 15 666 volt, 1962- ben pedig 10 419. (Ez a szám ez előző esztendeinél 8.1 szá­zalékkal alacsonyabb.) A csecsemőhalandóság ilyen magas foka — mint erről a je­lentés beszámolt — a gyakori koraszülésekkel függ össze. Je­lenleg az élveszületéseknek 11.2 százaléka koraszülött. Ez sajnos világjelenség, s az ilyen szülések száma évről-évre emelkedik. Az eltelt évtized­ben ez a szám megkétszerező­dött. A vitalian sz^t kért az Egészségügyi Minisztérium ki­küldötte. dr. Vadas Zoltán fő­osztályvezet ő is, aki a kedve­zőtlen megyei adatokat orszá­gos és nemzetközi adatokkal vetette össze. Elmondotta, hogy hazánkban, miként más népi demokratikus országban, az állam intézményes gondos­kodása összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalú, mint a fejlett nyugati országokban, ahol az anya- és gyermekvé­delem gondja nem állami, ha­nem társadalmi szervezetekre hárul. Ilyen értelemben tehát kormányzatunkat messzemenő elismerés illeti magasszerve­zettségű, sokoldalú intézkedé­seiért. Hogy mennyire így van — s ez Pest megyére is jellemző —, azt az alábbi adatok bizo­nyítják. A múlt évben védőnői vo­nalon elértük a megye teljes beszervezettségét. Míg ezerki- lencszázötvenötben százhu­szonöt védőnő működött és egy védőnőre ötezerhatszáz la­kos jutott, addig hatvankettő­ben kettöszáznyolcra emelke­dett a védőnői körzetek szá­ma, s egy védőnőre három­ezer-hét százhetven lakos jut. Ez a szám jóval kedvezőbb az országos átlagnál. Dr. Békés Zoltán, a további fejlesztésről is tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. Az osztály úgy tervezi, hogy va­lamennyi körzeti orvos mel­lé egy-egy védőnői állást is szervez, s ugyancsak az osztály kezdeményezésére ho­zott határozatot a végrehajtó bizottság, hogy a veszélyezte­tett terhesanyák védelmére létre kell hozni — lehetőség­hez képest a megyei kórház­ban — egy terhes-pathológiai osztályt, A végrehajtó bizott­ság úgyszintén indokoltnak tartja a csecsemőotthoni he­lyek számának növelését, a koraszülöttek intézeti ellátásá­nak további javítását. Ennek érdekében úgy határozott* hogy felterjesztésben kéri az Egészségügyi Minisztériumot: engedélyezze a váci kórház építésével egyidőben egy 150 csecsemő befogadására szol­gáló új intézmény létesítését, továbbá biztosítson a gyer­mek. (csecsemő-) osztályok* esetleg szülőintézetek kora­szülöttei részére megfelelő termál-kabinokat. Azt talán mondani sem kell hogy ezzel az Intézkedés­sel sem a megyei tanács egész­ségügyi osztálya, sem a végre­hajtó bizottság nem teKinti megoldottnak a problémát. Mindez csak kiinduló állomá­sa annak a szívós küzdelem­sorozatnak. amelyet az anya- és csecsemő-, sőt gyermekvé­delem terén a megye vezetői lenni akarnak. Ám ehhez a hosszú időre szóló munkához nemcsak anyagi áldozatokra és szervezett hatósági intézke­désekre van szükség, hanem legalább ennyire a társadalmi intézmények; Vöröskereszt, nőtanács, szakszervezet, TIT* de mindenekelőtt a helyi ta­nácsok szüntelen felvilágosító és szervező, tehát megelőző munkájára. Mert enélkül az állam bőkezű gondoskodása is elégtelen marad A. E. Magyar bélyegen a szovjet űr-vegyespáros A Magyar Postánál immár hagyomány, hogy a Szovjet­unió űrhajózással kapcsola­tos sikereit szép bélyegeken örökíti meg. Természetes te­hát, hogy most a világ első űrvegyespárosáról is készül bélyeg. A bélyegblokfeon —• amely július elején jelenik meg — Valeráj Bikovszkij és Valentyina Tyereskova arcképe, a földgömb és a két űrhajós teljesítményét ismer­tető szöveg látható. Szeme és szíve van az újhoz sorokra is bukkanunk: va­laha az átlagos színvonalon dolgozott. Szívóssága, akara­ta azonban a legjobbak közé emelte. A városról, amelyben év­tizedeket töltött el, rajongás­sal beszél. Itt forgatták sok év előtt a Dollárpapa című filmet — emlékezik vissza. Akkor megkérdeztem a for­gatókat, miért épp Nagykő­röst választották ki? A vá­lasz megdöbbentett. Azért, mert ez a város alig válto­zott valamit — mondották. -— Azóta jönnének csak hoz­zánk a film alkotói! — lel­kesedik. — A piac kikerült a központból. Parkosítot­tunk. Uj rendelőintézetünk van. Mind a három gyógy­szertárunk tipp-topp. Gazdag a könyvtárunk. Jól működik az értelmiségi klub. Minden­ki tanul. A múltkorában az autóbuszon vendéglátóipari dolgozókkal utaztam együtt. Egész úton valamilyen köb­tartalommal és négyzet le­emeléssel vesződtek — esti iskolára mentek. Hol van ma már az analfabétizmus? Valamikor sokan csak ke­reszttel jelölték nevük he­lyét a recepteken, ma már.:i Az ismerősök Römer Lajos korát emlegetik: pihennie kellene egy kicsit. Hiába mondják azonban, hogy dol­gozzon lassabban, ne hajtsa úgy magát — szakmai ér­deklődése, fogékonysága az úi után, soha nem apad. Élő példája annak, hogyan vála­szol társadalma bizalmára ma egy értelmiségi. Olyan* mint Römer Lajos, aki éveit* tehetségét, örök nyughatat- lanságát, egész szívét méret­lenül, adagolás nélkül kí­nálja — s mert szeretettel, szívesen fogadják, mit tőle kaphatunk — ez adja életé­nek gazdag értelmét. Sági Ágnes éppen felírt. Mindez futja ere­jéből, pedig megyénk második legnagyobb forgalmú gyógy­szertárát vezeti. Munkatársai nagyon hozzá­nőttek. Baki Miklósnéval például nagy tervei van­nak, tehetségesnek tartja. Je­lenleg azért fáradozik, hogy jó párttagjelöltet faragjon a fiatalasszonyból. A lányá­ról, aki egyszer szintén gyógy­szerész lesz, (hiába kérünk fényképet, nem talál magá­nál. Gyógyszertára kollek­tívájáról azonban ott lapul a kép tárcájában. Ez Técsi Dezső dr., az Szappanos Bé- láné — dicsekszik régi mun­katársaival. Második felesé­ge is munkatársaihoz tar­tozik, szintén gyógyszerész. Az évek során Römer La­jos négy kitüntetést kapott. Köztük kormánykitüntetést. Pénzjutalomból már több­ször szépíthette otthonát. Ennél is több azonban, hogy a városban mindenki­nek ismerőse. A gyógyszer­tári központban, miközben jellemzését tallózzuk, olyan meggyőzött kollégái láttán, s boldogan könyvelte el az el is- - mérés minden parányi jelét. Törést csak az ellenforrada­lom okozott lelkében. Éjszaká­kon át ismételgette magának, s elmondta a központban is: Érdemes volt ennyit küzdeni, fáradni az újért? S fájt neki, ho'gy ezernyi jószándék hiú­sult meg hibáink miatt. Az el­lenforradalmárok őt is kisze­melték áldozatuknnak.;, Csö­möréből, tespedtségéből nehe­zen, lassan ocsúdott. De míg lelkében vívódott, a hibák ki­javításában tevékenyen kivet­te részét. Milyen boldogan emlegeti most: 1957 óta nincs oka panaszra. Ha olykor még akad is egy-két bizalmatlan a gyógyszerészekkel szemben, általában megbecsülik munká­jukat. Városunkban is vá­lasztottak közülük tanácsta­gok van, aki a népfront elnök­ségének tagja, ő már volt pártvezetőségi tag is és évek óta elnöke Nagykőrösön az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének. Legutóbb elhatározta, hogy dolgozatot ír a megyei gyógy­szerészek helyzetéről. Össze­gyűjti, ki hogyan él, gazdál­kodik tehetségével, mint mű­veli magát szakmailag. Mi­közben másokat mérlegel, öt­venkilenc éve dacára két hé­tig maga is részt vesz a gyógy­szerhatásról rendezett tanfo­lyamon az egyetemen. Tsz-ek- ben, állami gazdaságokban előadásokat tart, terjeszti az egészségügyi kultúrát, orvo­sokkal értekezik a gyógyszer- ellátásról, időben közli: az egyforma hatású orvosságok­ból mi áll rendelkezésre. A betegekért teszi, hogy senki­nek ne kelljen többször oda járnia, mert nem kapható az az orvosság, amit az orvos megyei Tanács gyógyszertár központjában azt mondhatják róla: a legjobb gyógyszerészek közül is kitűnik. Pályája keservesen indult. A numerus clausus útját állta az orvosi egyetemre való fel­vételének. Később mégis be­iratkozhatott — gyógyszerész­nek. 1931-ben végzett. Két év­vel később már Nagykőrösön adagolja az orvosságokat, ad­dig, míg munkaszolgálatra be nem hívják. Mily sokszor em- lítődik még fel Endre László nyilas alispán, főszolgabíró ne­ve, ha Auschwitzról, munka- szolgálatról, embertelenségről esik szó. Römer Lajos családi életében is örökké jóvátehe­tetlen marad, amit elkövetett ellene a háború. Háború után a nagykőrösi gyógyszerész belépett a kom­munista pártba. Bár akkori­ban is mindig részt vett a köz­életben, nagyon nehéz volt a helyzete. Annyi bizalmatlan­ság fonta körül az értelmisé­get, kivált a gyógyszerészeket. Akadtak, akik ki is mondták a szentenciát: valamennyi gyógyszerész reakciós. Nem egyénenként, nem érdem sze­rint ítélkeztek, hanem általá­ban. Épp ezért nehéz volt po­litizálni a gyógyszerészek kö­zött. Ö azonban mindent megtett, hogy eloszlassa a bizalmatlan­ságot — mindkét részről. Akkor sem húzódott vissza, amikor hosszú . vágyakozás után megvásárolhatta bérelt gyógyszertárát ..és rá egy esz­tendőre államosították a pati­kát. örülni nem örült, de ak­kor sem saját előnyét nézte, hanem mi jobb a köznek. Rengeteg örömöt lelt egy-egy ‘kis eredmény bexií újabban ^ Múltkorában középkorú fér- ^ fi lépett a gyógyszertárba, ke- ff nőcsöt kért. Römer Lajos ^ nagykőrösi gyógyszerész meg- f kérdezte: embernek lesz? — f Nem, — hangzott a határozott 'f válasz: A feleségemnek. Nem ff tudja azt sem elfelejteni, — ff pedig ennek már néhány éve ff —, egy néni a gyógyszertári ff szoborra mutatott: — Jaj, de ff ismerős lelkem, ez a fej. Ugye ff a régi gyógyszerész urat áb- ‘f rázolja? Römer Lajos csak ^ magában mosolygott, hogyan ^ i? magyarázhatta volna meg ^ hamarjában, hogy ez Cicero > szobra! A néni pedig elréve- ff dezve egyre ismételte: Em- ^ lékszem is szegénykére, de- 'f rék egy ember volt! ff A mulatságos esetek mel- ff lett azonban hányszor bosz- ff szankodik! Sokan nem tiszte- ff lik eléggé pihenőidejüket. Hiá- f, ba írják ki: az inspekcióst ff csak sürgős esetben csenges- J sék fel, — olykor cumi vagy f kéthetes recept kiváltása f, miatt, néha két Demalgonért f, jönnek éjszaka. Az is előfor- 'f dúl, hogy olyasmit kérnek, ff amit orvosi recept nélkül ki ff nem adhatnak. Néha pedig az ff ügyetlen körülírásokból kell ff kihámozniok, mit is kíván a ff beteg igazán, hiszen a laiku- £ sok nem nagyon igazodnak el ff a rengeteg por, méreg, orvos- £ ság világában. ^ Harminckét esztendeje sze- f réti Römer Lajos gyógyszerész ff hivatását, s ebből is huszon- \\ nyolc évet Nagykőrösön töl- á tött el. íMosl ötvenkilenc esztendős 'f Mi minden zsúfolódik össze a ff csaknem hat évtizedben! Jó f, és rossz váltja egymást, for- ^ maija jellemét, akaratát, s te- v szí olyanná, hogy ma a Pest — A számok önmagukért beszélnek. A héten megkezd­tük a málna felvásárlását is. A málna nagyon jól indul, ed­dig mintegy 100 vagon termést vásároltunk föl. Évek óta nem volt ilyen jó termés. Szinte rekordtermés várható. A fel­vásárláskor az árak ugyan­akkor változatlanok marad­tak. A guruló málna kilóját 10.60, a rekeszes málnáét 7.80- ért vesszük át a termelőktől. Az ossz felvásárolandó meny- nyiség a terv szerint 432 va­gon — de ennél jóval több várható. A földieper területe viszont Pest megyében csök­kent. Ennek okát pillanatnyi­lag nem tudjuk, pedig nagyon fontos volna — s érdemes is — a termesztése, mert a földi­eper kiváló exportcikk, és belföldön is keresik a fogyasz­tók. Az előbbi számok a felvá­sárlásról adtak' képet és az árakat mutatták be. de vajon milyen az értékesítés, hogyan látja el a MÉK Pest megye lakosságát élelmiszerrel? — Ez is jobb, mint a tava­lyi, — válaszolja Egri István. — 1962. június 17-én 275 va­gon árút értékesítettünk a me­gye lakóinak. Ebben az évben június 17-én 770 vagont. 1962- ben ugyanezideig 700 vagon volt az értékesítés, most 1450 vagon árut továbbítottunk. Vagyis kétszer annyi árút érté­kesítettünk és exportál­tunk a mai napig az idén, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Még egy adat:1962-ben június 18-áig 250, az idén pedig 370 vagon zöldárut és gyümölcsöt exportáltunk. — Hogyan lehetséges, hogy többet értékesítettek, mint amennyit felvásároltak. — A válasz egyszerű. Mi más megyéből, társvállalatok­tól is kapunk árut. ezenkívül ebben a félévben importbur­gonyát is tároltunk, amelyet ebben a félévben adtunk el a fogyasztóknak. A MÉK vezetői ezután ar­ról beszéltek, hogy az idén jobb az áru minő­sége, mint az elmúlt években volt. Ez .arra inti a termelőszövet­kezetek tagjait, hogy gondo­san, idejében szedjék le ter­mékeiket és tartsák be a sza­bályokat. Az elmúlt években az osztályba nem sorolhatc árut is átvették a tsz-ektől mert az aszály következtéber nem volt elegendő, az idér azonban megváltozott a hely­zet. A lakosság igénye is meg­nőtt, ezért több figyelmet kö­vetel meg a zöldség- és gyű mölcstermelés a termelőktő is. — A negyvennyolc órás elő rejelző szolgálat bevált. Na gyón fontos, hogy a termelő Fogyasztói ár: Az áru neve: 1962. június 16. 1963. június 18. TJjburgonja kilója 6,30 Ft 3,90 Ft Fejeskáposzta ” 4,50 " 1.50 ” Kék karalábé csomója 3,— 2.60 Zöldborsó kilója 4,60 3,20 Uborka ” 20,— ' 8,20 Cseresznye " 10,— ” 9,80 Eper ” 20.50 ” 18,— ” Egres * 6,10 ” 7, nem tudnánk teljesíteni, ám nem így van, mert az újbur­gonya felvásárlását most kezdtük meg és naponta 80—100 vagon zöldárút, burgonyát és gyümölcsfélét veszünk át a termelőktől. A terv teljesítése tehát — ha nem jön valami természeti csapás közbe — biztosítottnak látszik. — Érdekessége a felvásár­lási munkának, hogy a tava­lyihoz viszonyítva lényegesen több árút vásároltunk fel az idén. Tavaly június 16-áig 560 vagon volt a felvásárolt mennyiség, az idén június 16-an már túl voltunk a 750 vagonon. Örömmel számol­hatunk be arról is — veszi át a szót Pakot Lajos —, hogy a fogyasztók az idén lényegesen olcsóbban jutnak a zöldáru­hoz, mint tavaly. Bizonyításként íme egy kis összehasonlítás. Közeledik a félév vége. A zöldség- és a gyümölcsíelvá- sáiTásban ez az időszak a leg­szorosabb. amikor a zöldség továbbításán felül az újbur- gonya. a málna, eper és egyéb gyümölcsféle is szállításra ke­rül. Az időjárás eddig a ker­tészetekre és a gyümölcsösök­re igen kedvező volt, ami nem­csak a termelőszövetkezetek termelési esélyeit növelte meg, hanem több gondot okozott a felvásárlószerveknek is. Mun­katársunk a napokban felke­reste Egri Istvánt, a Pest me­gyei MÉK igazgatóhelyettesét és Pakot Lajos, a felvásárlási osztály vezetőjét. Megkérte őket, hogy nyilatkozzanak a felvásárlás és az értékesítés időszerű kérdéseiről. — Ma június 19-e van, s eddig több mint 800 vagon árút vásároltunk föl. Féléves tervünk 1600 vagon árú felvá­sárlását írja elő — mondja Egri István. -— Az a látszat, mintha a hiányzó vagontervet

Next

/
Oldalképek
Tartalom