Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-18 / 140. szám
»*T MECIKf 1983. JÚNIUS 18, KEDD Lakások, turbinák, emberek A gyakori esővel hűtött meleg nyárban gyorsan nőnek az épületek és gépek, az apró és óriás berendezések Százhalombattán. Milyen képet mutat ma a készülő Duna- menti Hőerőmű? Madártávlatból szemlélve nagy ívben már a vízkivételi művekhez ér a Dunának felfelé nyúló, mesterséges mellékága. A hatalmas áramfejlesztő berendezések hűtéséhez és a gőzszolgáltatáshoz annyi vízre van szükség, mint a főváros napi fogyasztása. Ezért mélyített utat az ember a közeli Dunáig, hogy idevezesse a hűsítő vizet. Embernyi vastagságú csövek törnek a mélyre süllyesztett vízgyűjtő-szivattyúktól, berendezésektől a turbina épülete felé. A beérkező vizet szűrik, ülepítik, kémiai úton tisztítják minden olyan ásványi anyagtól, amely lerakodhat a kazánok falára, vagy a hűtőberendezésekre. Szerelik a fő gőzvezetéket. A szakemberek között hiába próbál tájékozódni, aki csak saját anyanyelvét beszéli. A szerelők angolok, s angol cég küldte őket Százhalombattára, A múlté lett a kéményépítés nagy szenzációja. Tavaly elérte végleges magasságát az Európa-szerte is érdekesség számba menő kétszázméteres óriáskémény. Messziről úgy látszik, hogy más munka nincs is vele. Pedig odabent a hatalmas testben még sokan dolgoznak. A kéménytest hengeralakú részét már végig beborították magas hő- és saválló tükörsima felületű kerámiaelemekkel. Hátra van még a bevezető füstcsatornák néhány építési, betonozási munkája, s az itt képződött óriási kéménycsamok beborí- tása az előbbihez hasonló kerámialapokkal. Jó lenne tudni, mikor köszön az erőmű. Mikor emeli le piros-fehér színű ponyvasapkáját az óriás kémény, s ezt követően mikor emelkedik magasba a pakúratüzelésű kazánok füstje. Az előzetes tervek és elképzelések augusztusra vélték az első turbina meg- forgatásának idejét, s az ősz elején már próbaüzemre is sor kerülhetett volna. A tél azonban nagy károkat tett, sok munkát visszavetett. Ennél is nagyobb baj, hogy 100— Hogyan és hol lehet vízi jártasságit szerezni ? — Rendőrség? Azt szeretnénk megtudni, hogy miképp lehet vízijártassági jogosítványt szerezni? — Vizsgával, amelyet bármelyik révőrsnél lehet tenni. — Hol van megyénkben révőrs ? :r- Nagymaroson, De a fő-' városhoz ' közel lakó megyétek nyugodtan vizsgázhatnak Budapesten is. — Mi szükséges a vizsgához? — Először is be kell szerezni a révőrsön, vagy valamely sportszerüzletben a „vízi KRESZ”-t, azaz a vízi közlekedés és magatartás szabályainak gyűjteményét. Ezt meg kell tanulni, s lehet indulni a vizsgára. — Mit kívánnak még a vizsgán? — A vizsgázónak kell úsznia kétszáz métert, s be kell mutatnia evezéstudományát csónakon, vagy ladikon. — Elegendő ez a motorcsónak vezetéséhez is? — Nem, ahhoz még külön motorosvizsgát is követelünk/ — S ha valaki vizijártas- ságí nélkül evez a Dunán? — Az szabálysértést követ el, a büntetés ötszáz forintig terjedhet. — Volna esetleg még valami tanácsuk a vizsgázók részére? — Igen. Az, hogy ne felejtsenek el magukkal vinni két igazolványképet és egy tízforintos okmánybélyeget... (f. a.) 150 építőmunkással kevesebb dolgozik itt, mint ameny- nyire szükség lenne. Építőmunkást kapni pedig úgylátszik a lehetetlenséggel határos. Vannak, akik azt tartják, hogy minden akadályon át célhoz érnek, s november 7-re áramot adhat a Dunamenti Hőerőmű. Zárt ablakokkal, sárga- csempés erkélyekkel hívogat az első lakóház. Tizenhat család részére nyújt igazán szép, napfényes, nagyszerűen felszerelt otthont. Műszaki átadása rövidesen megtörténik. Ezt követően foglalhatják el a boldog tulajdonosok, a hőerőmű dolgozóinak első csoporja. Az idén különben tíz háznak kell elkészülnie. ötöt — munkásszállásként — a Kőolajipari Vállalat építői kapnak, míg a másik öt ház kapui az itt dolgozó munkások családjai előtt nyílnak meg. És odabenn Százhalombatta kisközségben hozzákezdtek az előkészületekhez, hogy átmeneti megoldásként összerakható felvonulási épületelemekből iskolát biztosítsanak az ideérkező családok gyermekeinek. Jövőre már egy nagy, korszerű iskola falai között sajátítják el a tudományt az idetelepedett gyerekek. Végül a legfrissebb, örvendetes esemény: a Láng Gépgyár szerelői megkezdték a második 50 megawattos túr bina felállítását. Az első, még ez év őszén elkészülő 50 megawattos turbina munkálatai gyorsan haladnak. T. Gy. Új művelési mód — több szőlő Néhány jó minőségű borszőlőfajtánk, mint például a múlt századi filoxeravész után- hazánkba került piros tramini és rajnai rizling, évtizedek óta alig hoz termést. Az utóbbi években azonban megfigyelték, hogy ha magasműveléssel nevelik ezeket a szőlőket, azaz vesszőiket huzalokra futtatják fel, sokkal bővebben teremnek. Hogyan hat a hagyományos művelési mód megváltozása a többi szőlőfajtára — ezt tanulmányozza most a Szőlészeti Kutató Intézet. Megnyitották a péceli és a gödöllői ünnepi napokat A Szentendre vidéki tengerszemek ÚJABB DOKTORI ÉRTEKEZÉS Nemreg a Börzsöny nyugati 'nyúlványain és a Duna partja között újabban mutatkozó, a legúiabbkorban szokatlan földtani jelenség képezte tanulmányom tárgyát. A Vác és Szob között alakuló új hegyekről. völgyekről szóló értekezésem természetesen nem vetett véget ennek a jelenségnek, hiszen nem is az volt a célja, mint ahogy nekem sem feladatom az emberek ide-oda vándorlását megnehezítő és a táj képét megváltoztató domborulatok és mélységek eltüntetése. Ha azoknak, akiknek ilyesmi a feladata, úgy tetszik, egyszer még megérjük és visz- szaalakul ezen a vidéken a táj régebbi képe. Most pedig a Duna túlpartján je'entkező újabb geológiai jelenség tudományos ismertetését adhatom. Szentendre és Visegrád között tudvalevőleg alig egy esztendő előtt hatnyolc, helyenként tízméteres szélességben, különböző járóművek alá simították, aszfaltozták az útnak nevezett föld- szalagot. Része az ilyen munka annak a nagyszabású programnak. amellyel napjainkban az ember átalakítja a természetet. Szentendre városában, a Duna partján, ott, ahol rendszeres időközökben ertv belsejében embereket szállító különleges készítmény, az autóbusz meg-menáll. jókora tengerszem képződött koratavasz óta. Csalóka jelenség, el-eltű- nik néha, de a bőséges tavaszi esőzések után egyre tartósab- ban fennmarad. Az eszközölt mélységmérések hiteles megállapítása szerint, jelzett tó víztükrének szintje eléri a tíztizenöt centiméter magasságot. Jól lehet, léteznek mélyebb tengerszemek is, azokon azonban vízi jármüvekkel lehet átkelni, míg ezen az újonnan kialakult Szentendréin, gyalog. Ezen tengerszemtől északi irányban, főleg Leányfalu térségében időközönként több hasonló tengerszem alakul ki és tűnik el, a szürke talajfelszínen tapadás foltokat hagyva azon mélyedésekben, amelyek feltehetően a természetátalakítás közben, vagy azóta, a viszonylag lágy burkoló rétegen keletkezett egyenlőtlenségeket jelzik. Hogy ez az utóbb leírt tünet az ezen a vidéken befejezett természetátalakítás teljes épségben maradását mennyiben veszélyezteti, arra csak az elkövetkező hónapokban lehet következtetni. Az ember természetalakító tevékenységének ezen a több kilométer hosszú szakaszán azonban egyéb, a természet által való visszaalakítási tevékenység is folyik. Nevezetesen a simára gyalult és aszfalttal burkolt, úgynevezett főútvonalra több, se nem gyalult, se nem burkolt mellékút torkollik és valamennyi, magas szögben lejt. A mostani gyakori esőzések ezeket az erősen lejtő mellékutakat folg ókká alakítják át. E sebessodrású folyók pedig, folyóvizek szokása szerint hordalékot sodornak magukkal, pontosan az úgynevezett főútvonalra zúdulnak, ahol is hordalékuk egyelőre csak homokdombocskákat képez. E kis dombocskák majd még megnőnek. Ugyanis e dombok el- hordásáról sem a természet, sem az őt átalakító ember nem gondoskodik. Felmerül a kérdés, vajon megelőzhetjük-e a jelenben s a jövőben, és megelőzhetők lettek volna-e a múltban, mondjuk a szóban- forgó természetátalakítás idején ezek a vízhordalékok. Erre határozott nemmel válaszolok. Eleve tudom, hogy igen tisztelt opponensei a jelén doktori értekezésnek eme tudományos megállapításomnak ellentmondanak. Szerintük bizonyára az úgynevezett mellékutak vízlevezetéséről kellett volna gondoskodni. Állítom, hogy nem kellett és ezt az állításomat azzal bizonyítom, miszerint, ha kellett volna, megcsinálták volna. Utóvégre csupa egyetemi, technikumi és szákmunkási oklevéllel rendelkező természetátalakító ember végezte itt is a tervezést, meg a kivitelezést. Éppúgy ahogy jómagam, ők is érdemesek az útépítési tudomány doktori címére, erre a . magas tudományos rangra. (A doktori értekezés másolója megjegyzi: Helyes! Avassák a tudományok doktorává őket, a rang ugyanis kötelez. S talán e magas rang birtokában illetők rájönnek, mit hogyan kellett volna csinálni, sőt arra is, hogy most utólag még mit csinálhatnának.) „A Rákos partján, hol szép és nagy emlékezetek hosszú sorral emelkednek a j lélekben, hidegen ne járja- j tok el Pécel mellett!” Ezt | a Kölcsey-idézetet választotta mottónak a péceli kulturális napok intéző bizottsága. Ez az idézet köszönti az olvasót, mikor kézbe veszi az egy hét műsorfüzetét. A Rákos völgyében hagyománya van már az évről évre visszatérő ünnepi napoknak. A Rákos völgye gazdag irodalmi, történelmi, képzőművészeti múltjára szinte láncolatszerűen épülnek fel minden esztendőben a népművelés aránylag fiatal kezdeményezéseként a péceli, isaszegi, gödöllői és szadai napok. Sok alkalommal beszéltünk már arról, jó-e. kell-e az ünnepi napok megrendezése? Mennyire „.kirakat” az év egy-egy hetét kiragadni és abba hosszú hónapok előkészítő munkáit belefektetni? Mozgatni százakat, akik helyben előkészítik az ünnepeket, esetleg mozgatni újabb százakat, akik vidékről vendégszerepelni jönnek (Pécel esetében ilyen volt vasárnap a kórusok hangversenye), és nem utolsó sorban megmozgatni ezreket, hogy bevonják a nézők táborába, a kiállítások látogatói közé őket. A kérdésekre máris megadjuk a választ: hasznos volt annak idején a kezdeményezés, s hasznos volt megrendezni ebben az évben is az ünnepségeket. Az idei sorozatban Péce- len szombaton este nyitották meg az egy hétre tervezett kulturális napokat, Gödöllőn, a járási székhelyen pedig vasárnap. Az egy-egy hétre tervezett műsor mindkét esetben sokféle szempontból vitatható. És a vita alól az sem menti fel az előkészítő bizottságokat, hogy a „mindenki találja meg a neki megfelelő műsort” jelszóval érvelnek. Ezekben a községekben, ahol az irodalmi és a történelmi múlt kötelez, nagyobb igényességre van szükség. Az az érzésünk, hogy a rendezők, az előkészítő bizottságok egy kicsit a „közkívánat” hangulatának engedtek. Az ünnepi napok Pécelen is, és Gödöllőn is megnyíltak. Pécelen az OKISZ- labor rendezésében, nagyszabású divatbemutatóval és nyáresti vidám műsorral, amelynek keretében Salamon Béla, Záray Márta, Vámosi János, Toldi Mária, Galambos Szilveszter és Hajdú Júlia szórakoztatta a közönséget. Gödöllőn a kiállítások megnyitása, az ünnepi tanácsülés és a népzenei est töltötte ki a vasárnapot. De vajon egy vidám, zenés divatbemutató, illetve egy népzenei est mennyiben fejezte ki Pécel, illetve Gödöllő kulturális életét? A hét majd minden napján rendezvények várják az embereket. Kiállítások meghívóit küldték szét sok ezres példányban. Színes plakátok tájékoztatnak az utcákon. Bizonyosak vagyunk abban, hogy lesz közönsége minden egyes megmozdulásnak, de azt is látni kell, hogy van még tennivaló, hosszú még az út, amíg az elképzelések mind valóra válnak. Június 20-án Szentendrén mutatják be A múlt kávéháza című új lengyel filmet Tizenöt éves jubileum Christine Carrére a Nyolc asz- szony feketében cimű új francia film női főszerepében T izenöt esztendővel ezelőtt alakult meg Vecsésen a helyi földművesszövetkezet Jókai nevét viselő színjátszó együttese. Azóta sok sikeres bemutató és számokban le nem mérhető, szorgalmas munka áll az együttes mögött. A több, mint harminc tagú színjátszó csoportot régóta szívébe zárta már a vecsési közönség — bizonyítja ezt az is, hogy minden alkalommal telt ház előtt tartjuk előadásaikat. Most, a jubileumi év alkalmából négy darab felújítását, illetve bemutatását tervezik. Az első előadásra szombaton este kerül sor. Marik Twain— Király Dezső—Orbók Attila: Tom Sawyer közbelép című háromfelvonásos vígjátékát mutatják be Kiss István rendezésében. A címszerepet Molnár István játssza. Az előadást a következő szombaton és vasárnap megismétlik. E gy héttel később, július első szombatján este fél nyolckor kerül sor Schiller: Ármány és szerelem című öt- felvonásos drámájának bemutatására. A főbb szerepeket Hrachovina Lajos, Bállá Péter, Szűcs Irma, Tamási Pál, Kellő Gyuláné és Bácsváry Any játssza. Rendezte: Kiss István és Hrachovina Lajos. Július végén Schubert: Három a kislány című operettjét mutatja be az együttes, ezt követően pedig augusztusban Offenbach—Erdődy: Egy marék boldogság című zenés vígjáték előadására kerül sor. Népművelők nyári továbbképzése Az idén js sor kerül június végén és júliusban a megye népművelési dolgozóinak nyári továbbképzésére. A tervek szerint három továbbképzési csoportban folyik majd a tanulás. Az első csoport munkája június 24-én kezdődik és július 6-ig tart. Mintegy negyven festőművész és rajztanár vesz rajta részt. A kéthetes tanfolyam vezetője Dániel Kornél festőművész, a megyei népművelési tanácsadó-csoport képzőművészeti szakreferense. A programban elsősorban gyakorlati munka, festés, rajzolás szerepel, de emellett elhangzik több, magasszínvonalú előadás is esztétikai kérdésekről. \ ácott július 1-én kezdődik meg a hivatásos népművelési dolgozók tíznapos tanfolyama. Ezen a járási és városi népművelési felügyelők, a járási művelődési otthonok igazgatói, művészeti és ismeretterjesztési előadói vesznek részt, s rajtuk kívül azok a tiszteletdíjas művelődési ház igazgatók, akiknek községe háromezer lakosúnál nagyobb. Itt három nagyobb témakörre oszlik a tematika. Szó lesz a népművelés szocialista tervezéséről, a megye mező- gazdaságának, a falu fejlődésének irányáról, feltételeiről, valamint a megye iparának helyzetéről, s az ipari üzemekben folyó népművelési tevékenységről. A három fő témakörön kívül még több előadás hangzik el az ismeretterjesztéssel kapcsolatban. Dr. Radnay Béla egyetemi tanár az ismeretterjesztés módszereiről, Bíró László pedig a mezőgazda- sági termelést segítő ismeret- terjesztésről ad majd hasznos, új ismereteket. Szó lesz még az ismeretterjesztés esztétikai vonatkozásairól és a természettudomány szerepéről a világnézet formálásában. Ehhez a kérdéscsoporthoz levetítik az utóbbi egy évben készült új ismeretterjesztő kis- filmeket is. Kamarás Rezső, a Népművelési Intézet osztályvezetője a művészeti mozgalom jelenlegi helyzetéről és perspektívájáról, Rét Rózsa pedig a mai magyar irodalomról tart előadást. A budapesti Egressy Klub művészgárdája egy alkalommal irodalmi estet rendez azzal a céllal, hogy bemutassa a vidéki irodalmi színpadok részére ajánlott módszerét. A tanfolyam résztvevői, hogy az eddigieknél is több segítséget tudjanak adni a családi ünnepekhez, végignézik egy polgári esküvő , levezetését. A tanfolyam befejezéseként a legfontosabb nyári és kora őszi népművelési feladatokat vitatják meg. Ebben a csoportban százhúsz népművelő vesz részt. Július 11-től július 20-ig rendezik meg, ugyancsak Vácott o művészeti csoportok vezetőinak tíznapos továbbképző tanfolyamát. Ezen 23 bábcsoportvezető, 42 énekkarvezető, 58 népi tánc oktató és 47 szín- játszórendező vesz részt. Közülük harminchétén a tanfolyam után vizsgát tesznek a Népművelési Intézet, vizsga- bizottsága előtt, s sikeres szereplés esetén működési engedélyt kapnak, amely csoportvezetésre, illetve oktatásra jogosít. (tm)