Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

______ ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ P EST yj MEGYEI Jgf KSlman AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Épülő új iskolák Pest megyében Az új tanévet az isaszegi és a gödöllői gyerekek minden valószínűség szerint már új is­kolájukban kezdhetik meg. Mind a két községben egy-egy korszerű, nyolctantermes isko­la épül és a munka olyan gyors ütemben halad, hogy hamarosan a végére érnek. Bugyi községben két helyen is folyik iskolaépítés: a régi is­kolát négytantermesre bővítik, az új lakótelepen pedig egy fcéttantermes iskola épük Eze­ket a munkálatokat is befeje­zik az idén és lehetséges, hogy az ősszel itt is már az új falak között kezdhetik a tan­évet a tanulók. Pest megye egyik legszebb iskolája, a tizenhat tantermes új gimnázium Érden épül. Építésére az idén négymillió forintot fordítanak, a nagy­szabású munka azonban csak a jövő évben fejeződik be, de valószínű, hogy 1964. szeptem­berében már átadhatják ren­deltetésének. ÁRA 50 FILLÉR 1963. JÜNIUS 14, PÉNTEK Egyiptomi művészet A Szépművészeti Múzeumban a berlini állami múzeumot: j 288 darabból álló anyagából rendezik az Egyiptomi művészet y című kiállítást. A kiállítást június 15-én nyitják meg. r ..........— i 1 M eggyorsult a növényápolás Befejeződött a lucernakaszálás — Kelnek már a tavaszi másodvetések A múlt heti futó záporok, zivatarok után a héten len­dületesebbé vált a növényápo­lási munka a termelőszövet­kezetekben. A megyei tanács­hoz beérkezett jelentések sze­rint már befejeződött a napra­forgó első kapálása, sőt a második kapálás ötven százalékát is elvégezték a termelőszövetkezetek. Csak­nem teljesen végeztek már a cukorrépa sarabolásával és egyelésével is a megyében, míg a burgonya és a kukori­ca első kapálása nyolcvan százalék körül van. Habár az előző hetihez ké­pest jelentősen fokozódott a növényápolás lendülete, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya nem tartja kielégí­tőnek azt. Különösen a ku­koricakapálás üteme kifogá­solható, mert e munkában nagy az eltérés a járások tel­A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta a pénzügyminisz­ternek az 1962. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentését és a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a jelentéséhez fű­zött hozzászólását. A földművelésügyi minisz­ter az állatállomány áttelelte- téséről és a takarmányakciók lebonyolításáról tett jelentést, majd beszámolt a mezőgazda- sági munkák menetéről. A kormány a jelentést és a be­számolót tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal el­nöke a tüzelőanyag-ellátás­ról, a belkereskedelmi minisz­ter és a Szövetkezetek Orszá­gos Szövetségének elnöke a közellátás helyzetéről terjesz­tett elő jelentést. A kormány a jelentéseket megtárgyalta, elfogadta és határozatokat ho­zott. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Mikromotel épül Leányfalun Leányfalu évről évre emelkedő idegenforgalma arra késztette az illetékeseket, hogy az egyre sürgetőbben jelentkező igények kielégítése végett behatóan foglalkozzanak a szálláshiány fel­számolásáról. így merült fel a terv, hogy a községben úgyne­vezett mikro-motelt építenek. Az elgondolást nagy örömmel fogadta a község tanácsa és minden tekintetben felajánlotta hozzá támogatását. A megyei tanács és a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal képviselői a napokban helyszíni szemlét tartottak Leányfalun, hogy a község által felajánlott területek közül kiválasszák a legalkamasabbat Választásuk arra a területre esett, amely a község központjában, a hajóállomás közelében, a révhez veze­tő lejáró mellett fekszik. Ha a felsőbb szervek is alkalmasnak találják a kiszemelt területet, akkor rövidesen megkezdik a mikro-motel tervezését és remény van arra is, hogy építését még ebben az évben megkezdik. jesítményei között. Jellemző, hogy amíg Cegléd városban teljesen befejezték ezt a mun­kát még az elmúlt héten, ad­dig Nagykörös város 32 szá­zaléknál, a ceglédi járás pe­dig 44 százaléknál tartott. Nem jobb a helyzet e téren a nagykátal járásban sem, ahol a kukorica elsó kapá­lásának több mint a fele még mindig hátra van. A kukorica második kapá­lását értékelve kitűnik, hogy áz sem a talaj- és éghajlati adottságok szerint halad. Míg az északibb fekvésű, hi­degebb talajokkal rendelke­ző gödöllői és aszódi járás már több mint ötven százalé­kot teljesített, addig a délibb fekvésű, homokon gazdál­kodó dabasi, ráckevei járás, valamint Nagykőrös város még tíz százaléknál sem tart. Velük egy szinten van a váci járás is, ahol eddig csak né­hány holdon végezték el azt a munkát. A szálas takarmányok beta­karításában sem értek el kel­lő eredményt a megye ter­melőszövetkezetei. Míg a lu­cerna- és a vöröshére-kaszá- lást már a hét elején befe­jezték, a rétek kaszálása las­san halad. A megyei főagro- nómus megállapítása szerint a rétek kaszálását már mindenütt befejezhették volna, mert a füvek nagy része vi- rágbaborult. Ennek ellenére a rétek kaszálása csak mint­egy 15—20 százaléknál tart. Ha figyelembe vesszük, hogy a tél okozta fagykár és bel­vízkár miatt 26 562 hold lu­cernából mintegy ezer, a 2831 hold vörösheréből p>e- dig mintegy kilencszáz hold kipusztult, akkor könnyen felmérhetjük a rétkaszálás késedelmességének veszélyeit. Rendkívül kedvező az idő­járás a tavaszi másodvetések­re is. Az őszi takarmányke­verékek lekaszálása után újabb és bőséges víztarta­lékhoz jutott a talaj, a zá­porok, zivatarok folytán. Egyes tsz-ekben igyekeztek is élni a takarmány másod­termesztésére kínálkozó le­hetőségekkel. Sikerült elvet­ni 858 holdnyi szemtermé­sű, rövid tenyészidejű ku­koricát, 1595 holdnyi siló­1200 g : 1 —i— v Papot ábrázoló szobor, a Fayum oázisból Varga Edit egyiptológus — a kiállítás rendezője —• a kiállítás anyagának egy részével ' (MTI Foto: Bojár Sándor felv.) XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX. Megjavul Százhalombatta és Érd ellátása II<‘ii Bella interjúja „Nem lehetünk nyugodtak mindaddig, amíg vannak olyan afrikai országok, ame­lyek faji megkülönböztetés­ben, imperialista uralom alatt élnek” — mondotta Ben Bella algériai miniszterelnök az 11 Giorno című olasz lapnak adott interjújában. — Az afrikai országok az Addisz Abeba-i csúcsértekez­leten megállapodtak, hogy kü­lönös fontosságot tulajdoníta­nak a közös érdekű kérdések­nek, mindenek előtt a függet­lenségi harcnak és az imperia­lizmus felszámolásának a kon­tinensen — hangsúlyozta a miniszterelnök. Célozva némely nyugati kö­rök borúlátó véleményére, Ben Bella hangsúlyozta, hogy az afrikai nemzetek eltökélten haladnak előre, mindenfajta kisebbségi érzés nélkül. Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni — mondotta —, hogy van­nak olyan erők, amelyek ilyen vagy olyan okból megpróbál­ják megakadályozni Afriká­ban a gyarmatok felszámolá­sát. 60 000 forint az alagútban Halász István, a váci postahi­vatal táviratkéz­besítője majd felbukott kerék­párjával a Te­mető utcai vasút- aluljárónál. Meg­lepődve emelte fel az alagútban heverő, testes zsá­kot. Halkan füty- tyentett, amikor a lámpa alatt fel­fedezte, hogy pén- zestarisznát ta­lált; a súlyából következtetve, nem kis összeg­gel. Egy pilla­natra talán át­futott fejében a gondolat; milyen sok örömet sze­rezhetne négy gyermekének. De ez csak villanás­nyi idő volt. Fel­ült a gépre, sziv- dobogva taposta a pedált. Meg sem állt a Marx téri postaépületig. Li­hegve tette le a csomagot a fő­nöki asztalra. Felbontották. 60 ezer 670 formt volt benne ... Csáki Sándor, a deákvári ABC- áruház igazgatója eközben lázas buzgalommal ku­tatott az alagút környékén. Átkoz­ta a pillanatot, amikor a motor- kerékpár hátsó részére erősítette a napi bruttó be­vételt tartalmazó pénzes csomagot. A Siketnéma Fog­lalkoztatónál még biztosan megvolt. Öntőiparisköla, mezőgazdasági technikum — sen­ki nem tud róla. Az eset fél kilenc­kor történt. Sö­tét a környék. Reménytelen min­den. Még egy utolsó, gyér re­mény: a rendőr­ség. Ott sem tud­nak róla. Most megszólal a tele­fon. Mondják, hogy menjen a postára. Minek? A csekk nála van, de hol a pénz? Ma sem érti, hogyan lehet, hogy még aznap megláthatta az ismerős zsákot. Később a lebé­lyegzett szelvény bizonyította: fel­adták a pénzt! S mit mond Halász István? — Hát ju­talomra nem szá­mítottam, kérem, de egy „köszö­nöm” vagy egy kézfogás jólesett volna... (—ő) A megyei tanács kereskedel­mi állandó bizottsága csü­törtököm Érden tartotta ülé­sét, hogy a helyszínem vizs­gálja meg a budai járás és ezen belül Érd meg Száz­halombatta kereskedelmi el­látottságát. A bizottság ülé­sén részt vett dr. Lakatos Imre, a megyei tanács vb- elnökhelyettese is, valamint a budai járás és községei kereskedelmi államdó bizott­ságainak tagjai. Ipacs László, az állandó bizottság elnöke megnyitó be­szédében rámutatott: a roha­mosan benépesülő Érden és a készülő, hatalmas ipari lé­tesítmények helyén, Százha­lombattán nagy feladatok megoldása vár a kereskede­lemre. Ács Antal, a budai járás kereskedelmi felügyelője el­mondta, hogy Érden 49, Százhalombattán 13 bolt mű­ködik, de ez is kevés. A 35 érdi és a hét száz­halombattai élelmiszerüz­let forgalma két év alatt 100—300 százalékkal növe­kedett. Sok panaszra ad még min­dig okot a kenyérellátás, fő­leg a késői szállítások miatt. Ferenczi Illés, a Százha­lombattai Községi Tanács elnöke, szóvá tette, a közel ezer lakosú újtelep korsze­rűtlen élelmiszerboltját. A községnek ez a része szom­szédos az épülő üzemi la­kóteleppel, de az ott tervezett boltokat lakói a felszíni olaj­vezeték miatt csak több ki­lométeres kerülővel érhetik el. Ezért új boltot kért az új­telep számára. Cserháti István, a keres­kedelmi állandó bizottság tagja, a zöldségellátással foglalkozott. Hajdók Béla, az A megyei kereskedelmi állandó bizottság Érden tar­tott ülést — Elsejétől öt peremközségbe Budapestről viszik a húst — Kenyérgyár épül Érden — Megoldják a közétkeztetést érdi vb-elnök bejelentette, hogy háromszázezer forinttal járulna hozzá a község egy központi fekvésű üz­letház építéséhez. Ezenkívül peremboltok létesí­tését is szükségesnek tartja. Pirinyi Ferenc érdi vb-el- nökhelyettes az élelmiszerbol­tok nyitvatartási idejének megváltoztatását sürgette. Bántó részvétlenség tapasztal­ható a vendéglátóipari válla­lat részéről Érddel szemben. A vendéglátóhelyek kezdetle­gesek és a kiszolgálás is rossz. Meg kell valósítani a közét­keztetést a 27 ezer lakosú nagyközségben. Több felszólalás után dr. Lakatos Imre, megyei tanács­elnökhelyettes emelkedett szólásra. Helyeselte, hogy az állandó bizottság ülésén meg­vitatják és felvetik az ilyen problémákat. Elismerte, hogy a két község, főképp>en Érd üzlethálózatát tovább kell fej­leszteni. Nem ígérhet nagy dolgokat, de a bosszantó ha­nyagságokat sürgősen meg kel] szüntetni. Meg kell olda­ni a zöldáru- és gyümölcsellá­tást a vendéglők tisztaságát és a közétkeztetést. Bejelentette, hogy már készülnek az Érdre tervezett kenyérgyár terv­rajzai. A gyár építését nyomban a tervrajzok elkészülése után megkezd it­Komor Béla, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője szintén hangoz­tatta, hogy Érd valóban el­hanyagoltad kereskedelmi szempontból a megye többi részénél. Ezen változtatni kell* az adott lehetőségek határain belül. Indokolt lenne Érdet ke­reskedelmi központtá fej­leszteni, és erre fokozatosan, hosszú évek munkájával sor is ke­rül. Most azonnal felajánlja, hogy a községben jövőre há­rom peremboltot építenek, ha a községi tanács boltonként százezer forinttal hozzájárul a beruházás költségeihez. A vendéglátóhelyek tisztaságá­nak ellenőrzése és a kiszolgá­lók modorára nagyobb súlyt kell helyezni és ellenőrizni is kell. Bejelentette ezután, hogy július 1-től Százhalombaftát, Érdet, Diósdot, Budaörsöt és Budakeszit Budapest látja el hússal, ami feltétlenül kedve­zőbb helyzetet teremt ezek­ben a községekben. Július el­sejétől ugyancsak jobb lesz a hal- és baromfiellátás is, de ez már az egész megyére vo­natkozik. A zöldáru- és gyü­mölcsellátás problémája első­sorban szállítóeszközök kér­dése. Végül közölte, hogy a nyitvatartási idő megváltozta­tása és a vasárnapi nyltvatar- tás ügyében folynak tárgya­lások a KPVDSZ-szel, sajnos azonban eléggé elhúzódnak. kukoricát, mintegy 1200 ^ holdnyi csatornádét és kilenc- | száz hold körüli egyéb má- 4 sodnövényt. A másodvetések g megyei összterülete — a sze- g mes termésű kukoricát ki- í véve —■ előreláthatóan to-1 vább nő. £ A járások teljesítményeit 4, értékelve kitűnik, hogy a gödöllői járás majdnem 4, valamennyi munkában í első. A városok közül most Cég- % léd az első, amely követendő ^ példát mutat a környék vá- £ rosainak és falvainak. Nem ^ mondható el viszont ez a ^ szomszédos Nagykőrös város- f ról, amelynek tervteljesítése % megyei szinten is a leggyen- $ gébbek közé tartozik. A gyen- J gén teljesítők közé tartozik ^ még a budai, dabasi, monori, nagykátai, ráckevei és a szó- £ bi járás is. összességében megállapít- 4 ható, hogy a hátralevő idő-£ szakban még pótolni lehet £ a viszonylagos elmaradást. £ Ha a jövő héten is hasonlóan ^ fokozódik a növényápolás ^ üteme, akkor az aratás kéz- ^ detéig lényegében sikerrel be- ^ fejeződik ez a munka. A já- ^ rási tanácsok mezőgazdasági p osztályai és a termelőszövet- ^ kezetek vezetői újabb erőfe- | szítéseket tesznek annak ér- g dekében, hogy elkerüljék a | júliusi munkatorlódást. _____________________ í

Next

/
Oldalképek
Tartalom