Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-29 / 123. szám

•T&top 1863. MÄJUS 89, SZERDA Program egy esztendőre Az elmúlt évben jelei vizs­gát tett a Csepel Autógyár. A frissen szerzett elismerés, s a már réginek számító hírnév i,erős” programot ad az autó­gyári munkásoknak erre az esztendőre is. Megvalósítása csak a legjobb együttműkö­déssel lehetséges. Ezt, segíti az 1963. évi tervprogramhoz mellékelt versenyvállalás. Mihez ígér segítséget sok ezer ember közös szándéka? Ebben az esztendőben tizenötezer motoregységet készítenek el, több mint ezer ö»szkeréhmeghajtású tehergépkocsi, illetve alváz elkészítése is a feladatok közé tartozik. Az összkerékmeghajtású kocsinak minden kereke kapaszkodik, kifejezetten terepjáró autó, amelyet Afrikában, de még a sivatagi homokban is kitűnően hasznosíthatnak. Ehhez jön még több mint másfél ezer nagy alvázszerkezet és külön­leges jármű előállítása. Hiába futnak ki az új ko­csik, ha időközben, valame­lyik — akár a legapróbb — alkatrész tönkremegy. Pótlásukra a félmilliárd felé közelítő értékben ké­szítenek alkatrészeket mo­torok és agregát berende­zések javításához. Emeli műszaki színvonalát is a Csepel Autógyár. Verseny­programjában szerepel két­százötven új — az eddigieknél nagyobb teljesítményű motor alkatrészeinek- elkészítése, amelyből kétszáz motort sze­relnek össze, A legnagyobb teljesítmé­nyű 180 lóerős, hathen­geres. Az Ikarus-autóbuszok, s a nagy Csepel tartálykocsik már a nagyobb teherbírású motorokkal felszerelve indul­nak útjukra. Itt említjük^ ér­dekességként, hogy a _Fővá­rosi Autóbuszüzem kérésére ugyancsak a vállalás segítsé­gével egy nyolchengeres V- motort már elkészítettek, s Tizenötezer autómotor — Nyolchengeres Csepel Egy tized százalék = hárommillió farmotoros autóbuszba he­lyezték kísérletképpen. A sok gyártmányra kiterje­dő munka, s az ehhez csatla­kozó versenyprogram szól új traktormotorokról, az alváz­zal összeépített tartályú ko­csikról, s az önhordó cement- szállítóról, melynek mintapél­dányát első ízben láthatta a közönség a most zárult Buda­pesti Nemzetközi Vásáron. Hogy a kocsik előállítási költsége minél ♦ alacsonyabb legyen, félmillió normaóra-meg­takarítást és egytized szá­zalékos költségszint-csök- kenést vállaltak. Ez utóbbi értéke kereken 3 millió. A rendkívül nehéz időjá­rás nagyobb fennakadást nem okozott a Csepel Autógyár munkájában. így minden le­hetőség megvan arra, hogy a vállalt programot teljesítsék. Ősztől gimnázium lesz Dunakeszin és Szobon Megírtuk, hogy a megyében pár éven belül öt új gimná­zium épül, többek között Du­nakeszin és Szobon is, az épít­kezések azonban csak két éven beliil kezdődnek eb Az épületek befejezéséig termé­szetesen nem tervezték az új középiskolák megnyitását Most mégis arról számolha­tunk be, hogy ősztől, az új is­kolaév kezdetétől. Dunakeszin és Szobán, ha nem is teljes gimnázium, de egy-egy gimná­ziumi első osztály nyílik, mert a körzeti gimnázium, a váci, nem képes már befogadni az első osztályba jelentkezők te­kintélyes részét. A két első gimnáziumi osz­tály a váci kihelyezett osztá­lyaként nyűik meg, tanárai azonban a helyi általános is­kola felső tagozatánál: közép­iskolai tanári oklevéllel ren­delkező pedagógusai lesznek. Helyet is az általános iskolá­ban biztosítanak mindkét osz­tály számára. Ez a két, ősszel megnyíló osztály, természete­sen magvát képezi majd a ké­sőbb felépítendő új gimnázi­urnnak és a most első osz­tályba kerülő növendékei nyil­ván már az új épületben fe­jezik be középiskolai tanulmá­nyaikat. Hogy milyen nagy a szükség mindkét községben a kihelye­zett osztály megnyitására, azt legjobban a szobi járás ada­tai igazolják. A járásban év­ről évre több az általános is­kola befejezése után tovább tanulni akarók száma. A múlt iskolaévben a járás területé­ről kétszázan jelentlceztek kö­zépiskolába és nem kis ne­hézséget okozott valamennyi elhelyezése o váci, fővárosi és Nógrád megyei gimnáziumok­ba, technikumokba. Ez idén a középiskolai továbbtanulásra jelentkező 238 nyolcadik osz­tályost sehogy sem lehetne teljes számban elhelyezni. Ezért indul a kimaradottak résizére gimnáziumi oktatás Szobon. Teljesen hasonló a helyzet a váci járásban is, ahol tehát Dunakeszin kell az első gimnáziumi osztályt megnyitni. A váci közgazdasági gimná­ziumban jövő iskolaévben az eddiginél eggyel több lesz az első osztály, hogy több jelent­kezőt vehessenek fel. Ennek az osztálynak azonban a tech­nikum épületében már nem jut hely, s az egyik általános iskola épületébe kerül. Megkezdték az arankairtás ellenőrzését Június elején várható a burgonyabogár-lárvák szétrajzása és a dohányperonoszpóra megjelenése A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szolgá­latához érkezett előrejelzések szerint országszerte június el­ső napjaiban várható a bur­gonyabogár lárváinak szétraj­zása. Ezzel kapcsolatban a nö­vényvédelmi szolgálat szakem­berei felhívják a termelőüze­mek és az egyéni termelők fi­gyelmét, hogy az áttelelt bogarak a véde­kezőszerekkel szemben el­lenállóságot (rezisztenciát) szerezi ek, ezért különösen fontos, hogy még lárva korukban elpusztít­sák a veszedelmes kártevőket. Erre a legalkalmasabb időpont a rajzási időszak, amikor a fiatal lárvák a legérzékenyeb­bek a vegyszerek iránt, s a kártételük még nem számotte­vő. A nagyüzemeik számára a szakemberek az 50 százalékos DDT (1.2 kiló holdanként! adagban) vagy a peruit (1.5— 1.7 kiló/kh) oldatát javasolják kipermetezni, a házi kertek­ben termesztett burgonya vé­delmére viszont — könnyebb kezelhetősége végett — a DDT, illetve a Hungária DL—poro- zót ajánlják. A burgonyabogár elleni védekezésre jól bevált a Dieldrin is, ezt azonban csak olyan nagyüzemek hasz­nálhatják, amelyek megfele­lően képzett szakemberekkel és az óvórendszabályokban előírt védőfelszerelésekkel ren­delkeznek. Ugyancsak június elején várható a dohányperonosz­póra megjelenése is, különösen, ha az időjárás csa­padékos, párás, meleg marad. Kívánatos, hogy a dohányter­mesztő üzemek rendszeresen figyelemmel kísérjék dohány­ültetvényeiket, s a peronosz- pórára jellemző olajfolt megje­lenése esetén az ültetvényeket 0.4 százalékos Zineb-oldattal megpermetezzék, A permete­zést 3—4 naponként meg kell ismételni. A lucerna- és vöröshere- táblákban elszaporodó aranka ellen az idén különösen nagy arányú védekez&kampányt szervezett az Országos Nö­vényvédelmi Szolgálat. Ahol még a kaszálás előtti irtást nem fejezték be, sürgősen fog­janak hozzá, mert a kaszálás, illetve a takarmány begyűjté­se folytán nagy területekre széthurcolhatják az aranka fertőző gócait. Országszerte megkezdték az arankairtás ellenőrzését Ahol mulasztást tapasztalnak a bizottságok, ki­hágás címén felelősségre von­ják a mulasztó gazdaságokat. (MTI) Kétnapos műszaki nyelvi konferencia A, Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és iroda­lomtudományi osztálya, va­lamint műszaki tudományok osztálya rendezésében ked­den kétnapos konferencia kezdődött a magyar műszaki nyelv kérdéseiről. Ligeti La­jos, az Akadémia alelnöke megnyitója után több jelen­tős előadás hangzott el, amelyek különböző szempont­ból világították meg a mű­szaki nyelv szerepét, fejlesz­tésének fontosságát. A tanácskozást ma folytat­ják. — A munkába járó ter­melőszövetkezeti asszonyok bevásárlási gondját oldja meg a Galgamácsa és Vi­déke Körzeti Földműves­szövetkezet újítása: az üz­let előtt elhelyezett ládá­ba reggel az asszonyok bedobják a megrendelést, és este becsomagolva várja őket a kért árucikk. A földművesszövetkezeteket kérték fel a lakásszövetkezetek patronálására A tizenötéves lakásépítési terv végére negyedmillió szö­vetkezeti lakás lesz hazánk­ban. Az ez ideig megalakult, illetve már működő 120 lakás- szövetkezet mellé évről évre újak alakulnak, s ezzel való­sággal tömegmértékben nö­vekszik a magyar szövetkezők már egyébként is több milliós tábora. A hazánkban új szövetkeze­ti forma új problémákat is jelent. A lakásszövetkezeti ta­gok alakuló közgyűlésükön Egy év - tizenöt hónap fizetés Érdekes számításokat vé­geztek a Csepel Autógyár­ban. Összeadták azokat az összegeket, amelyeket fize­tés formájában, ugyan senki sem kap kézhez, mégis a boríték mellé csatolható. A legnagyobb tételt, a nyereségrészesedést kell el­sőnek venni, amely ha nem is rendes fizetés; mégis köz­Kötelező a családi söröspalackok visszaváltása A' vásárlók bejelentései alapján a Belkereskedelmi Minisztérium ellenőrzése meg­állapította, hogy egyes élelmi­szer- és vendéglátóipari üzle­tek megtagadják a nagy csa­ládi söröspalackok visszavál­tását. A minisztérium illeté­kes főosztálya most nyomaté­kosan felhívta az irányító szervek és a vállalatok veze­tőit, utasítsák a boltók dolgo­zóit az üvegvisszaváltás sza­bályozó rendelkezések pontos megtartására. Az erre vonat­kozó utasítás értelmében vala­mennyi élelmiszer- és vendég­látóipari üzlet köteles az üres, betétdíjas üvegeket és palac­kokat — a nagy, másfél lite­res söröspalackokat is — kö­töttség nélkül visszaváltani. (MTI) vétlenül az emberek zsebébe kerül. Ez nem kevesebb, mint öthűllióötszázezer forint volt az autógyárban. Követ­kezik a hosszú lista; étke­zési hozzájárulás, munkaruha, védőétel, s egy sor ismert se­gély, SZTK-.járulók. Vala­mennyi együtt megközelíti a huszonhatmillió forintot. Ez jóval meghaladja a vál­lalat elmúlt évj két fizeté­si hónapjának bérköltségeit Mindemellett már csak sze­rény megjegyzés az a száz­millió forintos tétel, ame­lyet a szigethalomi lakótelep­re költöttek. Az elmondottakhoz örven­detes adatok: 2300 ember vet­te igényibe az OTP-köicsön- akciót, s hasonló úton 250- en építették családi házat. Korszerű háztartási berende­zést, televíziót, rádiót, mo­sógépet, hűtőgépet kétezren vásároltak egy esztendő alatt. igazgatóságot és felügyelő bi­zottságot választanak. E vá­lasztott testületek — szövet­kezeti önkormányzati szervek működése azonban a tapasz­talatok híján még eléggé formális. A gyakorlat hiánya, a nem elegendő hozzáértés nagy károkat okozhat különö­sen az olyan szövetkezetek­nek, amelyekhez több száz, gyakran ezer vagy ennél több lakás közös ügyei tartoznak. Az egyre gyarapodó számú szövetkezetek jelenleg már olyan nagy tömegű műszaki,- jogi, érdekvédelmi, számvite­li, mindennapos irányítási problémával halmozzák el a területileg illetékes tanácso­kat, hogy azok a kellő appa­rátus híján már képtelenek el­látni e feladatolcat. Az Építésügyi Minisztérium é.s_ a Szövetkezetek Országos Szövetsége a tanácsokkal egyetértésben éppen ezért úgy határozott; hogy . felkéri a földművesszövetkezetek me­gyei központjait a lakásszö­vetkezetek patronálására. Á MESZÖV-ök már eddig 8 me­gyében — Baranya, Békés, Csongrád, Borsod, Fejér, Győr, Komárom és Zala me­gyében — vállalták ezt a fel­adatot. Megnyugtató módon rendeződött ezzel többek kö­zött az épülő szövetkezeti la­kások műszaki ellenőrzése, s megoldódtak az érdekvédelmi problémák. Az összes jogsza­bályokat ismerő patronálok kellő hatékonysággal tudnak eljárni minden olyan vitás ügyben,- amely a szövetkezet és az építő vállalat között; vagy bármilyen más vonatko­zásban felmerül. DOKTOR KALAUZ ben azon törtem a fejem, hon­nan ismerem? Biztos voltam abban is, hogy már beszélget­tünk valaha, mert a hangja sem csendült szokatlanul a fülemnek. De hiába ... sem a vizsgálat alatt, sem amíg a gyógyszert felírta, nem ötlött agyamba a neve, és mégcsak az sem, honnan ismerhetjük egymást. Közben már csak azért is furdalta oldalamat a kíváncsiság, mert úgy láttam, ő is kutatva néz engem. A rendelőből megoldás nél­kül távoztam, s mivel az or­vosság hatott, nem mentem el újra. El is felejtettem volna az esetet, ha három napra rá nem találkozunk a buszon. — Jó napot! — köszönt rám. — Hogy viselkedik a torka? Beszámoltam gyors gyó­gyulásomról. Beszéltünk erről is, arról is; a munkájáról, a könyvekről, a futballról, ami­kor egyszer csak rámnézett és kissé összehúzott szemöldök­kel megkérdezte: — Emlékszik? Vita fűit simplex Romani tempore pris- co, dum poplus pauper... Halkan skandáltam vele az emlékezetem ködéből felbuk­kanó verset: —■ ... dum Roma nova fűit, dum casa Martigenam capi- ebat parva.,. <— és nem is tudtam befejezni a sort, ki­buggyant belőlem a kiáltás: — A kalauz bácsi! Felnevetett: — Igen, a kalauz bácsi. A következő megállónál le­szálltunk és beültünk az egyik eszpresszóba, hogy megünne­peljük ezt a furcsa találkozást. De hiszen furcsa volt megis­merkedésünk is. Akkoriban történt, amikor a 46-os villamos a Keleti pályaudvartól a Kossuth-hí- dig kacs leaving ózott, mert a Margit-híd még romokban hevert. Elsős gimnazista voltam akkoriban, és sokért nem adtam volna, ha én is villamoson járhatok, mint szerencsésebb társaim. De hát a millpengő másra is kellett. így aztán igyekez­tünk megnyerni a kalauzok szimpátiáját. felkéredzked- türik a villamosra. Ha sze­rencsénk volt. sikerült, ha nem, mentünk egy megállót gyalog, és próbáltuk elölről. Egyszer aztán ránk mosoly­gott a szerencse. Egy kala­uz, méghozzá nem is akár­milyen, mert füttyös, azaz indító kalauz volt, megkér­dezte, nem akarunk-e fel­szállni. Már fenn is vol­tunk a peronon, s attól a naptól kezdve, ha szolgálat­ban volt, hárman, akik An­gyalföld felé mentünk, meg­vártuk. ö elszállított min­ket a Nyugati pályaudvarig, mi meg segítettünk megol­dani a számtanpéldákat, hall­gattuk, miként mondja fel a latin memoritert, mert a „kalauz bácsi” éppen azt ta­nulta, amit mi. Igaz, ő nem járt gimnáziumba, csak úgy maga szerezte be a tanköny­veket, s egyszemélyben volt tanító és tanítvány. Szórni, megalakítottuk a villamos tanulókörünket. Cso­dáltuk, hogy mennyire tud­ja a latint és mosolyogtunk, mennyire eltéved a legna­gyobb közös osztó, s a leg­kisebb közös többszörös vi­lágában. Így utazgattunk hosz- szú ideig, míg egyszeresek el nem tűnt a barátunk. Az­óta nem találkoztam véle — mostanáig. Nagyon szűkszavúan, így mesél a közbeeső időről: hogy jobb időbeosztása le­gyen, gyárba ment dolgoz­ni. Szakmát tanult. Tovább­képezte magát. Először ma­gánúton tett le néhány vizs­gát, aztán már a dolgozók esti iskoláján érettségizett. In­nen az egyetemre ment. Ott­hagyta állását, hogy meg­valósítsa régi álmát: orvos legyen. Szűkös hat esztendő volt, az biztos. Felesége kerese­téből és az ösztöndíjból él­tek, s bizony nagyon meg kellett gondolni, mire for­dítsanak minden fillért, fő­leg az ifjú trónörökös szüle­tése után. Nehéz volt, de megérte. Ma már biztosan és jól élnek. — Ez az én nagy karrierem — mondta félig nevetve, félig komolyan, miközben utolsót szippantott cigarettájából. — Akár könyvnek is megírhat­ná! „A magyarországi Ford története" címen. Nevetve szabód.tam a fel­adattól, mert bár a „ka­lauz doktor bácsi" életútjá- ból minden bizonnyal sok tanulságot, megszívlelendőt lehetne levonni, ez a könyv mégsem lenne olyan kuriózum, mint Henry Ford karrierje. Nálunk ilyen kar­rier ugyanis sok van. — r, ■— L í Nem dicsekvésre méltó j dolog, de el kell mondanom, i hogy nem vagyok túlzottan \ bátor, ha orvoshoz kell men- \ nem. Magam sem tudom, ! miért, bár világos előttem, ! hogy hasznomra válik, ha mi- \ előbb enyhítik fájdalmamat, ; meggyógyítanak, mégis igyek- ; szem ezt a határidőt elodáz- ni, amennyire lehet. Persze, a g józan eszem — és mondjuk 1 meg az igazat — c fájdalom, \ elöbb-utóbb mégiscsak a fe- \ hérfalú, orvosságszagú rende- \ lóbe visz. í így volt ez a minap is. A % szeszélyes májusi időjárás és $ egy nagy adag fagylalt követ- % kezményeként, megfájdult a \ torkom. Először csak kicsit, £ alig volt piros ... Gondoltam, !j reggelre minden rendbejön. Tévedtem. Másnap arra éb- £ redtem, hogy nemcsak fájt, % hanem be is gyulladt. Még a g tej sem ízlett, kínos volt a í nyelés. Kincs más hátra, or- £ voahoz kell mennem. í Alig vártam negyedórát, í rám került a sor. Beléptem a f rendelőbe és kicsit szorongva 2 adtam elő panaszomat, a már f deresedő hajú orvosnak. Eköz­ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1963 Pierre Courtade: avörös/tér kai ingadozásait; kétségeit, majd hitének megszilárdulá­sát. A Vörös tér című könyv rendkívül érdekes, a maga ne­mében izgalmas is, de minde­nekelőtt elgondolkoztató, filo­zofálásra, önmagunk mérlege­lésére késztető kitűnő írás. (Európa Könyvkiadó, Gera György fordítása. A modem, tetszetős védőborító Pap Klá­ra munkája.) <tm) r..; a Történelem nemcsak hogy nem zsarnokoskodik fö­löttünk, nemcsak hogy nem kényszerít bennünket, de ha felismerjük és arra tartunk, amerre halad, felszabadít minket, igazol és szűk életün­ket olyan méretűvé tágítja, hogy elviselhetővé válik a ha­lál ...” Ezt a mondatot legújabb, a könyvhétre megjelent regé­nyében írta le Courtade, fő­hősének, Simonnak szájába adva, amikor Simon apja holtteste fölött filozofál az j. életről és az istenhit nélküli halálról. Még előbb megjegy-| zi, hogy az idős ember már- ^ már agonizálva hallgatja az £ első szputnyilc jelzéseit a vi- ^ lágűrből, s számára ez a rá- ^ diójel, az öröfolétet, a vallás ^ nélküli emberiség öröklétét g jelentette, s elviselhetővé tét-} te egyéni elmúlását. Milyen a sors iróniája: a ^ nagy T-ve] írt Történelemről ^ és a világűr meghódításáról a { halál árnyékában gondolkozó^ regényhős, maga az író, Cour- ^ tade élete igazolja, hogy ő va- ^ lóban felismerte a Történelem^ útját, s arra haladt. Harcos^ kommunista volt, kimagasló £ egyénisége a francia komm«- í nisták sok évtizedes ktizdel- í mének. Mint fiatal értelmi- j ségi sokat vívódott, de megta- \ lálta helyét. Sokat tett, élete \ ha rövid is volt, de eredmé- í nyes, gazdag, maradandó. S í ezért bizonyára nemcsak hő-J sének, de neki is elviselhető-: vé vált a halál — sajnos a túl i korai halál — gondolata.: Pierre Courtade író és elvtár- j sunk pár nappal ezelőtt, négy- \ venhét éves korában meghalt. | Talán korai halálát érezte j meg ott apja ravatalánál? í Utolsó munkája a nagyon • jelentős önéletrajzi regény, A! Vörös tér 1961-bem jelent meg \ Párizsban. Életútjának főbb; vonalait rajzolja meg Simon: alakjában, vívódásait, politi-!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom