Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-12 / 109. szám
res* MEGYEI *Mírhw 1963. MÄJUS 12, VASÁRNAP HIÁBA KERGETIK A DÉLIBÁBOT Melléküzemági tevékenység dzsungelje a dányi Magvető Tsz-ben Eredményes kísérlet Négy percenként tíz libát töm a magyar lúdtömőgép - Az egyetem segítsége A közelmúltban vizsgálatot j folytatott a Magyar Nemzeti ■. Bank Pest megyei igazgatósa- \ go, a dányi Magvető Termelőszövetkezetben. A vizsgálat ! olyan dolgokat hozott felszín- j re, amelyek azt mutatják, hogy | a termelőszövetkezeti vezetők | a szocialista törvényesség, a j szocialista erkölcs teljes fi- t gyeimen kívül hagyásával igyekeznek „boldogulni”, illetve a termelőszövetkezet gaz- \ dálkodáuát megszilárdítani.” Lássuk csak, milyen tapasztalatokat szereztek a bank emberei a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezet vezetősége decemberben a következő „kisegítő” tevékenység engedélyezésére nyújtott be kérelmet a Gödöllői Járási Tanáé# mezőgazdasági osztályához: liszt alapanyagú _ édes- ' ipari termékek készítésére (keksz, ostya stb.). mezőgazda- sági és ipari gépek korrózióvédelmére és alapanyagának előállítására, csomagoló, kiszerelő üzem létesítése (főleg burgonya és zöldség), háziipari tevékenységre (szalma, sás, nád, gyékény, csuhé földolgozás), a meglevő bognár és ácsüzem mellett működő asztalosüzem létesítésére, továbbá halászati szövetkezetek értéket nem képviselő kagylóhulladékának feldolgozására! A járáshoz benyújtott tájékoztatás szerint egy év alatt mintegy egymillió forint tiszta nyereséget érnek el. A vizsgálat időszakában az alábbi melléküzemági tevékenységet folytatta a termelőszövetkezet: íehérhímzés-kol- lekció, műanyagfestést, tengerentúli trópusi csomagolást, zsebkendő-csomagolást, női crepp nylonharisnya átárazását, gumikollekció készítését, klöpli csipke kollekció összeállítását, evőeszköz, dressz, textília emblémázását. A felsorolás után önkéntelenül is felvetődik, a kérdés, térinél Szövetkezetről ' van-é szó. vagy valamiféle vegyesipari vállalatról. Áz a kérdés is kívánkozik: ki műveli meg ezek után a dányi határi? Nos. erre az utóbbi kérdésre — a vizsgálat után — egyszerű a válasz. A melléküzemági tevékenységben egyetlen termelőszövetkezeti tag sem vesz részt. Valamennyien alkalmazottak vagy bedolgozók. Jogviszonyukat teljesen nem is tudta a vizsgálat megállapítani, mert nómelyikőjük az SZTK-ba Sincs bejelentve. A teljesség kedvéért ide kívánkozik, hogy a melléküzemági tevékenységek székhelye Budapest. Az alkalmazottak és bedolgozók ugyancsak jobbára budapesti lakosok. A „beígért” egymilliós haszonnak — talán mondani sem kell — a banki emberek nyomát sem találták. Ezzel szemben találtak olyan állapotokat, amelyek sejtetni engedik, hogy a termelőszövetkezet nevében és cégére alatt sötét ügyletek folynak. Erre lehet következtetni abból, ahogyan az „ügyintézés” történik. A korrózióvédelemmel kapcsolatos ügyeket Imrei Sándor részlegvezető intézi — lakásán. A vállalatok, így például a Fővárosi Vízművek a „Magvető Tsz városi irodájának” titulálják az Amerikai úti lakást. A Rádió- és Villamos Tömegcikk Nagykereskedelmi Vállalat Erdei Sándor lakására címezte levelét. A termelőszövetkezet vezetősége ugyancsak nagylelkű megbí- zottaival szemben. A tsz számvitele ugyanis csak a részlegek által átadott könyvelési anyagokat rögzíti. Amint a vizsgálat megállapította: „Kész tények elé állítva — operatív ellenőrzés nélkül — jegyzik a gazdasági eseményeket”. Egy jellemző példa: Hollóst Béla segédüzemági könyvelő munkájának például a termelőszövetkezetnél semmi nyoma nincs. A kisegítő tevékenységgel kapcsolatos anyagfelvásárlást és a készletváltozást sem jegyzik. A kifizetett február havi bérek listájához a teljesítményt részletező kimutatást nem mellékeltek. De lehetne tovább is sorolni azokat a lazaságokat, amelyek jellemzik ezt a „vállalkozást”. A lehetőségek viszont — amint ez a levelezésből kiderül — igen nagyok. Szó volt például arról, hogy ők kapják a százhalombattai erőmű festését és korrózióvédelmét, Az ÁFORT-tal 600 000 forint értékű keretszerződést kötöttek üzemanyagtól- ' tő állomások gépfényezésére. Megrendelőik közé igen sok vállalat tartozik, ezek vezető; minden bizonnyal a „szövet-' kezeti mozgalom megerősítésének jegyében” pártfogolják a j szövetkezeti gazdaságot. A járási tanácsot dicséri: a termelőszövetkezet írásbeli en- , gedéllyel nem rendelkezik e „melléküzemági” tevékenységhez. Az azonban már kevésbé elismerésre méltó, hogy sem a végrehajtó bizottságnak, sem pedig a felügyeletet gyakorló mezőgazdasági osztálynak nem terjedt ki a figyelme 1 arra, hogy mi történik a dányi Magvető Tsz-ben, illetve a termelőszövetkezet neve alatt. És itt nemcsak arról van szó. hogy nem ellenőrizték a melléküzemágak tevékenységét, sőt elsősorban nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy hallgatólagos beleegyezésük-: kel a tsz vezetői merőben helytelen útra terelték a szövetkezet gazdálkodását. A vállalkozással — amely a legnagyobb jóindulat mellett sem j hozható összefüggésbe mező- gazdasági termeléssel, tehát a szövetkezet gazdálkodásával sem szeretnének pénzhez, j haszonhoz jutni. Ezt annak i jegyében cselekszik, hogy az í ilyen módon szerzett összeget a szövetkezet megszilárdítására fordítják majd. Merőben hamis az érvelés. Az „égből pottyant” egymillió forint egyébként nem a termelés' fejlesztésére ösztönözné a szövetkezet tagságát, nem arra. hogy jobban műveljék a földeket. mert úgy- több jövede- ' lemre tehetnék szert, hanem sokkal inkább arra, hogy á1 „melléküzemágtól” — amely a dányi Magvető Tsz esetében ! már fő üzemággá lépett elő ' — várják sorsuk jobbrafordu- lását. S hogy ez mennyire hiábavaló, arra szolgáljon bizo- i nyitókul Erdei Lászlónak — j az egyik megbízottnak a levele. Erdei ebben sajnálattal közli a tsz vezetőségével, hogy a tsz-nél végzett munkáját az adott körülmények miatt — tudniillik az engedélyek meg- ! szerzésénél nehézségek adódtak — abbahagyja. Figyelmezteti azonban a tsz vezetőségét, hogy az esedékes ledolgozott, munkabéreket a megszűnő ' részleg dolgozóinak ki kell fi- '■ zetni, ellenkező esetben ők bírósághoz fordulnak. Hogy a termelőszövetkezet vezetősége a „sokoldalú” vállalkozással I nem alapozta meg anyagilag a közös gazdaságot, arra utal Erdei Lászlónak a következő néhány sora: „Nem utolsó sorban járul hozzá elhatározásomhoz az, hogy a munka állandóan vontatott volt a pénzhiány miatt és a dolgozók bérüket csak késve, formális cirkuszok árán kapták meg”. A dányi Magvető Termelő- szövetkezet még ma is tart fenn olyan melléküzemága- 1 kát, amelyektől a vezetőség a ; falu lakosságának „meggazdagodását” reméli. Nyakig merültek a pénzhajszába, ma [ mar észre sem veszik, hogy délibábot kergetnek. Hogy mi- ) kor térnek vissza a helyes útra, az nem kis mértékben a járási vezetőkön múlik. Mindenesetre nem ártana mielőbb széjjelnézní a „melléküzem- ágak” környékén, s megvizs-1 point, tulajdonképpen kinek is származott a tevékenységből,! nem „mellékes", hanem tetemes haszna. Mihók Sándor 1 A baromfitenyésztés és az agrárgépészet szakembereit évek óta foglalkoztatja már egy olyan lúdtömőgép kialakítása, amely az eddigi konstrukciók hibáitól mentes, egyesíti azok jó tulajdonságait és biztonságosan alkalmazható a nagyüzemi lúdtelepeken. Nemrégiben rövid tudósításban számoltunk be lapunkban arról, hogy ezt a feladatot sikerült megoldania a gödöllői Agrártudományi Egyetem három szakemberének: Katona Gábor, a gépészeti tanszék tanársegédének, Bögre János és Pacs István adjunktusoknak. A nemzetközi szempontból is nagy jelentőségű konstrukcióval úgy gondoljuk nem érdektelen közelebbről is mégismerkedni. Világszerte kezd háttérbe szorulni a disznózsír fogyasztása, mind nagyobb érdeklődés mutatkozik a libazsír iránt. Ezen túlmenően a lúd húsa és mája is keresett cikk a külföldi piacokon. Éppen ezért egyre több gondot fordítanak a nagyüzemi lúdte- nyésztés kialakítására. Mint ismeretes, a libák csak töméssel hizlalhatok meg. A kézi tömés lassú és fáradságos munkafolyamat, ugyanakkor a nagy súlyra történő hizlalás, a teljes elzsí- rosodás elősegítése nagy gyakorlatot igényel. Mind kevesebben sajátítják el a fiatalok közül a kézi tömés technikáját. Ez és a nagyüzem adta követelmények tették indokolttá a lúdtömés gépesítését. Meg is indult a kisér- letezés, ám az eddigi lúdtömö- gépek valamennyi típusa tartalmazott valamilyen konstrukciós hibát. A gödöllői Agrártudományi Egyetem nagyüzemi lúdtömőgépe pilban fordul elő a gépi tömésnél. Amellett, hogy a gép biztonságosan működik, rendkívül gazdaságos. A kézi töméshez viszonyítva a gépi tö- ! més termelékenysége ötszö- I rösére emelkedik. A berendezés jobb kihasználása érdekében két műszakban is alkalmazható — ebben az esetben a termelékenység mutatói még kedvezőbbek. A nagyüzemi lúdtömőgép prototípusa A kukoricamoly elleni védekezés A kukoricamoly országosan elterjedt kártevője elsősorban a kukoricának, de nagymértékben károsítja a cirkot és a kendert is. Évente csupán a kukoricában 6—8 százaléknyi terméskiesést okoz, erős fertőzés esetén a kártétel eléri a 20—30 százalékot is. Mivel ez a veszedelmes kártevő a kukorica-, illetve a cirokszárban, csut- 1 iában, továbbá cirokszakáll- ban vagy kenderpozdorjá- ban telel át, s május vége felé rajzik ki lepke alakban, hogy tojásait a fiatal kukorica- és ciroknövényekre lerakja — rendkívül fontos, hogy a szármaradványok belsejében rejtőző lárvákat kirajzás előtt megsemmisítsék. Az országos növényvédelmi szolgálat felhívja a terineiő- szövetkezotéket. hogy a molykártétel megelőzése érdekében május 15-ig minden j kukorica-, cirok-, illetve ken- ! derszármaradványt, ciroksza- kállat, illetve kenderpozdor- j ját semmisítsenek meg, vagy { szártépővei, szecskavágóval I felaprítva használjanak fel [ takarmányozásra, illetve al- . mozésra. lanatnyilag a világ legtökéletesebb lúdtömő berendezése. Az újítók arra törekedtek, hogy a már meglevő konstrukciók rossz tulajdonságait kiszűrjék és egy tökéletes típust szerkesszenek. Amíg a korábbi típusok sok nyelőcsősérülést okoztak, s percenként csak egy liba tömésére voltak alkalmasak, a gödöllői nagyüzemi lúdtömőgép percenként két-két és fél liba tömésére alkalmas, tehát négy perc alatt tíz libát tud megtömni. Kézzel általában 9—10 percig tart1 egy-egy lúd tömése. A gépet két személy kezeli, nyolcórás műszakban 450—480 liba kétszeri tömését tudják vele elvégezni. Bebizonyosodott az eddigi összehasonlító kísérletek alapján, hogy a géppel tömött libák hí- zási eredménye, máj- nagysága nem rosszabb, mint a kézi tömésűeké. Sőt, kényszervágás is ritkábValóság és lehetőség A Monori Járási Tanács mezőgazdasági osztályának egyik szobájában ülünk és beszélgetünk Tunyogi György megbízott íőmezögazdásszal, a szőlő- és gyümölcstelepítés problémáiról. Bár Pest megye terveiben a járás kevésbé jelentős területtel szerepel, igen érdekes és figyelemreméltó, amit a főmezőgazdásztól megtudunk. A jelenlegi helyzetről, s arról kérdezzük először, az idén mennyit telepítettek a termelőszövetkezetek ? — Szőlőt összesen 90 holdat. megosztva, két helyen: a tápiósápi Petőfi Tsz-ben és a vecsé&i Zöld Mezőben. A munkát már be is fejezték, időben. Gyümölcsöst. méghozzá málnát, csak egy községben. Úriban létesítettek, mégpedig a mi viszonyaink között nagy területen — harmincöt holdon. A munkával ott is végeztek már. a múlt hó végén. Az úri Béke Tsz kezdeményezését nagy dolognak tartja Tunyogi György. Hogyne, hiszen a járásban néhány kis parcellát kivéve, málnások nincsenek És Üriban most nagyüzemi méretekben kezdték ezt az értékes, jól jövedelmező gyümölcsöt telepíteni. — És a további tervek? — Idén még 110 holdba kerül csemegeszőlő: Gombán 50. a monori Kossuth-ban 40. Tá- piósápon pedig 20 holdat telepítenek. — És a következő években? — Erre nem olyan egyszerű a v’álasz. Az eredeti tervben. 1863-ig, 600 hold A monori járásban befejeződött a telepítés A szőlő- és gyümölcstermesztés múltja és jövője szőlő és 580 hold gyümölcsös ! szerepelt. Ezt azonban mó- ; dosítani kellett, illetve lényegében új tervet kellett kidolgozni. Nagy iratcsomót vesz elő és mutálja: a telepíteni kívánó termelőszövetkezetek legalább 15 féle szőlőfajtára nyújtották be igényüket. Néhányat említünk csak: szőlőskertek királynéja. Kossuth-szőlő. Irsai ! Olivér. Mind olyan fajta, amelyből telepitő anyagot lehetetlen beszerezni, nem is szólva arról, hogy a sokféle szőlővel szétaprózott területek nem alkalmasak a nagyüzemi, gépi művelésre. — Az új terv szerint 19G5 végéig összesen 624 hold szőlőt telepítünk — mondja Tu- , nyögi György. — Mégpedig csak öt szövetkezetben. s egyik terület sem lesz száz hold alatt. Ezekhez a gyökeres vesszőt folyamatosan biztosítani tudja az Ültetvény tervező Vállalat. — Az új tervbe nem vettek fel gyümölcsösöket. Mi ennek az oka? — Sajnos nem. Csak Úri szerepel benne, még 35 hold málnával. A pilisi Hunyadi 100 : hold nagyüzemi almásához a ; i csemetéket már csak 1965-re . [ vállalta az Ultetvényterv. Az üllői Kossuth 100 holdon sze- retett volna őszibarackost létesíteni. Igaz, ennek a gyümölcsnek itt nincsenek hagyományai, de nagy hozzá a kedv. Azonban | nincs hozzá szaporítóanyag. A beszélgetés további része' nem tartalmaz papírra vetett adatokat, kézzelfogható és előre meghatározott tennivalókat. Inkább csak saját elképzeléseiről, kis túlzással élve —, ábrándjairól, szólt a járási főmezőgazdász. Láthatóan nagy hévvel, lelkesedéssel, amelyet meg is értettünk, amikor megtudtuk róla: több mint egy évtizedes állami gazdasági gyakorlat után, került a járásba, egy esztendeje, s most a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola harmadik évfolyamának levelező hallgatója. Ä szőlő- és a gyümölcstermesztés tehát kedvenc témája. — Amit a járási tervünk tartalmaz — mondja — csak igen kis része a lehetőségeknek. Itt az 1959-ben készült statisztika: a monori járás területén összesen 663 ezer termő gyümölcsfa van, szórványban. házikertekben, kisüzemi szőlőkben. Ebből a szilva a legtöbb: 275 ezer. azután a meggy, 107 ezer és kajszibarack 75 ezer. Tehát bizonyos hagyományai vannak itt is a gyümölcstermesztésnek. Miért ne lehetne erre alapozni? És a málnának is van jövője. A járásban nagyon sok a meredek, dombos terület, különösen Káván, Bényén és Gombán, amelyet jelenleg nem tudnak a növénytermesztésben hasznosítani. És egyáltalán nem mindegy, hogy úgyszólván semmit, vagy pedig évi 20 ezer forinlot adnak holdanként ezek a földek. Az úri Béke 70 hold málnása majd bizonyítani fogja, mit lehet az ilyen területen elérni. És a szaporítóanyagot ebből a gyümölcsből, egy-két év alatt, itt helyben, már biztosítani tudjuk. Jó érzés hallgatni a táj ismeretén alapuló, lelkes elképzeléseket. — Vagy itt van például Csévharaszt — folytatja — ezer holdas szövetkezet, tiszta homokjerülettel. Nem tudnak előrehaladni, emelkedni, a külterjes gabonafélékkel, a 2—3 mázsás holdankénti rozsterméssel. Itt is lehetne 100 hold szőlőt és 25 hold gyümölcsöst telepíteni. Azokon a földrészeken. ahol kötött a talaj, 20 hold málnást, az öntözhető részen pedig 20 hold földiepret. A falunak is jó lenne, az országnak is. Ezeket mondja. És még megemlít más községeket is, ahol gyümölcsösök telepítésére volna lehetőség. Persze, az itt élő parasztoknak meg kellene tanulni az iparszerű, nagyüzemi szőlő- és gyümölcskertészkedést. De ez nem akadály, fellendülne a mezőgazdaság. munkaerő is lenne, hisz’ a magas hozamok legalább olyan jövedelmet biztosítanának, mint amekkorák az ipari üzemekben elérhető keresetek. Tunyogi György járási mezőgazdász képzelete így népesítette be a monori- járás fal- vait, nagyüzemi szőlő- és gyümölcskertekkel. Ügy éreztük, ábrándjait a reális lehetőségek hozták létre. Érdekes lenne elbírálni: megvalósíthatók-e? (h. f. p.) A nagyüzemi lúdtömőgép, mint a felvételen is látható, könnyen mozgatható, villany- motorral működik, be lehet tolni a libaólakba. A kezelése egyszerű. Tömési sebessége négy fokozatban változtatható. Azok a szakemberek, akik működés közben is megtekintették a gépet, elismeréssel nyilatkoztak arról. Az eredményes kísérletek, s a szakemberek véleménye azt bizonyítják, érdemes lenne foglalkozni a nagyüzemi lúdtömőgép so- rozatgyártásával és elterjesz- tésével. AJint ..az egyetem vgr, zéfői elmondották, a bemutatott' nagyüzemi, libaiö- rnőgép sorozatgyártásának megkezdéséhez és üzemi bevezetéséhez segítséget adnak. így például, ha az illetékes szervek beleegyeznek, a gödöllőiek elvállalják a nagyüzemi lúdtömőgép nullszériájának elkészítését. Ugyanakkor a leendő gépekhez szükséges munkások kiképzését is biztosítaná az egyetem babati tangazdasága. A kedvező lehetőséget az illetékesek figyelmébe ajánljuk. (s. p.) Selyemhernyó-tenyésztő ifjúsági szövetkezetek A váci járás két falusi ifjúsági szövetkezete: az erdőkertes! és a veresegyházi, ötöt doboz selyemhernyó-pete kikeltésére és felnevelésére kötött szerződést a helyi földművesszövetkezettel. Dobozonként ezer forint jövedelemhez jutnak az ifjú szövetkezeti gazdák. Mechanikai Laboratórium felvételre keres Gorkij fasori telepére mechanikus műszerész, lemezlakatos szakmunkásokat alagi telepére szerszámkészítő, szerszámmarós, esztergályos szakmunkásokat. Alagi telepre külön autó buszjárat; Jelentkezés: Budapest VII., Gorkij faso; 25—27 Személyzeti osztály. Telefon: 229—238 és Dunakeszi, 17, alagi telet
