Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-10 / 107. szám
1963. MÁJUS 10. PÉXTEK MEGY G/CíHao 3 Megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) lémák, főleg a brigádok tevékenységének tartalmi kérdéseivel kapcsolatban, mini amilyenek a vállalások céljai, a szocialista tudatformálás módszerei stb. Az erőfeszítéseket e problémák megoldására kell tehát összpontosítani. Természetesen — a reális lehetőségeken belül — törekedni kell a mozgalom további szélesítésére is. A szakszervezeti szerveknek igyekezni ők kell elősegíteni, hogy a vállalásokban a mozgalom hármas jelszava: szocialista módon dolgozni, élni és. tanulni’’ a vállalatok feladatainak, valamint a brigádtagok egyéni adottságainak, sajátos élet- és munkakörülményeinek figyelembevételével valósuljon meg. — A kongresszusi verseny közben kezdeményezték számos helyen „a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata, gazdasága” cím elnyerésére irányuló versenyt — folytatta Brutyó János. — 1962 vé- j géig már 346 vállalatnál csak- j nem ezer termelési, gazdasági j részleg dolgozói tűzték ki célul a szocialista cím elnyerését.' Az eredmény: ezeknek az üzemeknek a többségében jelentős mértékben emelkedett a i termelés színvonala, javult a j termékek minősége, megszilárdult a munkafegyelem, a \ közös tulajdon iránti felelős- \ ségérzet, növekedett az egymás ; iránti segítökészség. A prob-! lémák ezen a téren elsősorban j az irányítás elmaradásából, fogyatékosságaiból, részint pedig a helyi türelmetlen-1 ségből, a felületes, formális előkészítésből adódtak. A j SZOT elnöksége az elmúlt hónapban az eddigi tapasztalatok figyelembevételével irányelvek formájában határozta meg a mozgalom to- ■ vábbfejlesztésének útját. Biztosítani az anyagi érdekeltséget — Gazdasági feladataink j megvalósításának fontos té- j nyezője az anyagi érdekelt- ség helyes biztosítása — folytatta beszámolóját Brutyó | János. — Az elmúlt öt évben | kifejlődtek és megszilárdultak j a megfelelő javadalmazási j rendszerék különböző formái, és ma már éreztetik is kedve- \ zö hatásukat. Ezen a területen is általános előrehaladás állapítható meg, de sok helyen még mindig nem az i illető munkahely sajátosságai- nak és a végzett munkának leginkább megfelelő béríor-1 mákat alkalmazzák. Gyakran még mindig a mennyiség egy- í oldalú növelését helyezik elő- ! térbe, a gazdaságosságra, a , jobb minőségre, a jobb j munkára való törekvés helyett. A jövőben tehát fokozni kell — éspedig minél szélesebb körben — a dolgozóknak az érdekeltségét a minőségben, a gazdaságosságban. Ehhez nem kellenek új&bb bérfonnák, csak az ismertek közül kell mindenütt a legmegfelelőbbet alkalmazni. A XIX. kongresszus óta jelentősen emelkedett a bérből és fizetésből élő dolgozók életszínvonala. A növekedés a hároméves terv idején nagyobb volt. Az ötéves terv első két esztendejében az életszínvonal tovább emelkedett ugyan, a tervezett mértéket azonban nem érte el. A reálbér és a reáljövedelem csupán 1,3, illetve 2,5 százalékkal nőtt. Közrejátszott ebben a két aszályos esztendő, valamint olyan objektív szükségszerűségek, mint például honvédelmünk fejlesztése, korszerűsítése, a békés építés biztosítása. De objektív szükségszerűség volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatosan jelentkező többletkiadás is, ami átmenetileg gondokat okozott ugyan, de bőségesen visz- szatérül az élelmiszerellátás és az ipari nyersanyagellátás terén. Ezt bizonyítja az is, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság a két aszályos nyár és a legutóbbi szokatlan, zord téi ellenére A tanácselnöké a szó VÁC FEJLŐDÉSE A JELEN S A JÖVŐ TÜKRÉBEN A Váci Városi Tanács végrehajtó bizottságának programját, pártunk VIII. kongresszusának határozatai szellemében dolgoztuk ki és azt az alakuló tanácsülés egyhangúlag elfogadta. E programban két fő vonalat jelöltünk meg irányelvként; 1. a demokratizmus szélesítése a tanácsi munkában, 2. a városépítési és fejlesztési terv elkészítése, megvalósítása, a lakosságnak erre való mozgósítása. A demokratizmus szélesítésében a legnagyobb gon- * dot az állandó bizottságok Házhelypareellázás, törpevízmű-épités Üllőn Nagyarányú házhelyparcellázási akció kezdődik az őszszel Üllőn. Lukács Lázár, a községi tanács vb-elnöke elmondta, hogy a kistemető és ] a vasútsor között elhúzódó, j majd harminckét holdnyi te- \ rületet családiház építésére megfelelő nagyságú telkekre osztjáJc. A területről a közeli napokban térképet készítenek, kijelölik az utcákat stb. Utána az Országos Takarékpénztár közbenjárásával megkezdik az árusítást. A telkek négyszögölenkénti árát is akkor határozzák meg. Bár az akciót még meg sem hirdették, máris igen nagy az érdeklődés iránta. Eddig huszonöt család jelentkezett — főleg fiatalok —, hogy a telkeknél vegyék őket is számításba. Ez a rész különösen alkalmas az építkezésre, mert aránylag hamar lehet közművesíteni. A villanyvezetékek minden oldalról körülfogják, csupán hálózatbővítésre lesz szükség. A községi tanácsnak még ennél is vérmesebb reményei vannak. Ugyanis éppen ennek a résznek egyik sarkát érinti a Hajdúszoboszló—Budapest közötti földgázvezeték. Annak idején a helyszíni bejárásnál a községi tanács már jegyzőkönyvileg kérte a település bekapcsolását a majdani gáz- ; ellátásba. Ha kérelmük teljesül, semmi akadálya nem ; lesz, hogy itt egy teljesen vá- ; rosias jellegű építkezés kéz- ; dődjék. Még egy jelentős lépéssel j jutnak előbbre az idén a községfejlesztésben, javítanak a vízellátáson. Kútjaik kevés és rossz vizet adnak. Mivel a szomszédos Vecsésen megépí- ; tették a hidroglóbusos vízvezetékhálózatot, több törpe vízmű vált feleslegessé, amelyeket megvásárolnak tőlük. Anyagi alapot úgy teremtettek ehhez a kétségtelen nem olcsó beruházáshoz, hogy a művelődési otthon teljes felújítására szánt pénzt részben erre fordítják. A művelődési otthonnak csak a padlózatát újítják fel, mert ott az a legsürgősebb tennivaló, a kétszázezer forintos hitelkeret fennmaradó nagyobb részéből pedig a törpe vízművek felszerelését oldják meg. Még ez évben két utcai csapot kapcsolnak rá a törpe vízmű segítségével az egyik kútra. Az egyik kifolyó a Marx-téren lesz, a másik pedig a Vasadi út sarkán. A többit jövőre építik meg, az 1964. évi községfejlesztési hozzájárulásból. 15 millió Az idei keltetés! idény indulását erősen akadályozta a tél végi, kora tavaszi tojás- hiány. A keltetőállomások az utóbbi hetekben „ledolgozták” a körülbelül ötmilliós elmaradást, s máris elérték az időszaknak megfelelő tavalyi szintet A Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságán adott tájékoztatás szerint a termelőszövetkezetek, és az egyéni tenyésztők eddig kereken 15 millió naposbaromfit vettek át a keltetőállomásoktól. Ebből a termelőszövetkezetek részesedése 7 és fél millió, de további egymillió géppel keltetett csibét kaptak már az állami gazdasági keltetőkből is. jó munkájának megszerveze- sére, előkészítésére, működésük elindítására fordítottuk. Tisztáztuk a bizottságok és a szakigazgatási vezetők jövőbeni feladatait. Elsősorban Hz új tanácstagok oktatására fordítunk gondot, főleg gyakorlati, módszertani előadások szervezésevei. Figyelemmel ennek szükségességére, tapasztalatcseréket szerveztünk részükre, hogy tanácsi ismereteiket bővíthessék. Különös figyelmet szentelünk annak a korábbi tanácsi határozatnak végrehajtására, amely kereken *0 ügyben írja elő a szakosztályok számára, hogy döntéseik előtt kötelesek meghallgatni az állandó bizottságot. Igen fontosnak tartjuk, hogy ez az újszerű gyakorlat, amely a lakosság széles rétegének részvételét jelenti az államigazgatásban, zökkenőmentes legyen. Elképzeléseink között szerepel különböző szalcembe- rek bevonása a szakbizottságokba. Ilyen intézményt kívánunk létrehozni például a Nagyszállhegy-aljának hasznosítására, ahol elképzeléseink szerint parcellázás után a város munkásai kapnának lehetőséget arra, hogy gyümölcstelepítéssel, vikendhá- zak építésével szolgálják egyrészt a város gyümölcseílá- tását, másrészt pedig maguknak és családjuknak pihenést biztosíthassanak. Fontosnak tartjuk, hogy erősítsük kapcsolatainkat a munkásokkal és az értelmiségiekkel. Ennek érdekében klubesteket, előadássorozatokat tervezünk, valamint azt, hogy a szokásos tanácstagi beszámolókon kívül az üzemekben is ismertetjük a tanács munkáját, terveit. Mindezeken kívül még számos terv szerepel programunkban, ami elősegíti a tanács tömegkapcsolatának szélesítését, a város fejlesztését. Ez utóbbi tekintetében mind a tanácsnak, mind pedig a végrehajtó bizottságnak célratörőbb, lendületesebb. következetesebb. a távlatokat látó és figyelembe vevő várospolitikát kell folytatnia, illetve kialakítania. Célunk az: legyen Vóc- nak a város jellegét és helyzetét kifejező fejlesztési irányvonala, amely nemcsak az építészeti, hanem az egészségügyi, szociális és kulturális fejlesztés távlatait is magába foglalja. Városunk ipari, kulturális, gazdasági és földrajzi helyzet téből adódó lehetőségeit az eddiginél jobban kell kiaknázni. Fokozottabb mértékben kell támaszkodni az üzemekre, a kölcsönösség és az érdekek egybevetése alapján. Az igy- séges városfejlesztési elvnek megfelelően a korábbi gyakorlattól eltérően, fokozottabban előtérbe kell állítani a város szociális, kulturális, egészségügyi és köztisztasági helyzetének megjavítását. A következő évek egyik problémája Vác kereskedelmi hálózatának bővítése, különösképpen az iparcikk- és a ruházati ipar területén. Munkánk legfontosabb problémája azonban a rendkívül rossz lakáshelyzet javítása. Fő célkitűzésünk a lakásépítés erőteljes meggyorsítása. Az állami és a szövetkezeti építkezések mellett nagy figyelmet fordítunk az OTP- lakásépítkezésre, az emeletráépítésre, a KISZ lakásépítési akció megszervezésére. Ennek érdekében a városi tanács lakótelep kialakításához alkalmas területtel, csatorna- és vízműhálózatta], a lakásépítkezések szervezésével, lebonyolításával és minden más lehetőség felhasználásával segít az építtetőknek. Vác fejlesztését szolgálja a társadalmi munka széleskörű megszervezése, a lakosság mozgósítása a virágos és tisztább Vácért. Már a tavasz megérkezése előtt a népfront- bizottsággal közösen elkészítettük az 1963. évre szóló társadalmi munkák tervezetét, s e tervezet megvalósítása érdekében már jóval több, mint 100 társadalmi munltaszerzöJ dést kötöttünk egyénekkel, in* tézményekkel és szervezetek* kel. Mindenki előtt ismeretes, hogy városunk az elmúlt 13 év alatt felébredt évszázados álmából és rohanó léptekkel halad előre, fejlődik, iparosodik. Természetesen ez igen nagy feladatokat ró városfejlesztési munkánkra. Az elmúl« négy évben is sokat alkottunk, de még többet keli és lehet alkotni a következő négy évben. Terveinkben szerepel 1555-ig két negyvenszemélyes bölcsőde, egy nyolctantermes általános iskola, egy tizenkét- tantermes gimnázium építése. A következő két évben —< több mint négymillió forintos költséggel — felépül a nagyon várt sportstadion. Megkezdjük és még ebben az ötéves tervben befejezzük a szennyvízderítő telep építését, 21 millió forintos költséggel. A gyerme— kék részére külön körzeti gyermekgyógyászati rendelést kívánunk bevezetni. Még ebben az évben, az autótulajdonosok legnagyobb örömére megépül a Diadal téren a négykutas benzinfel vevő-állomás. A következő években a helyi ipar keretében új kenyér- gyár, mosoda, festöde és vegy— tisztító üzem épül. Elkészül a Duna-parti partvédőmű feltöltése és sétánnyá való kiala-' kitása. Még ebben a tanács- ciklusban _ elkezdődik a deák* vári 400 ágyas kórház építése, A város modem közvilágítást kiterjesztjük a Szabadság útra, az Ambro utcába, a Du- na-parton a Honvéd utcába és a város más területeire. Az 1963—64-es évben lényegesen jobb ellátást teremtünk a köz- tisztaság célját szolgáló műszaki felszerelésekben, tovább építjük az utakat, járdákat éa parkokat. Ilyen feladatok áUanak tünk, ennek megvalósításán akarunk dolgozni a város lakossága érdekében, s mint az eddigi feladatokat is, a következő évek problémáit is megoldjuk. E tennivalók elvégzésére minden igyekezetünket latba vetjük, támaszkodni fogunk > városunkat szerető dolgozóink széles táborára, az egész városra, de nem nélkülözhetjük felsőbb szerveink megértő segítségét és támogatását semi» Lukács Ferenc vb-ednők , Avatás Vácott Nyoltszázötven személyes női öltöző Hajszárítók, múanyaqpad — Színházi ruhatár — üzemben ÜNNEPI ASZTAL, ünneplő emberek. Szokatlan helyen. A szín egy öltöző. Igaz, hogy újdonatúj, s úgy néz ki, mint valamilyen szép színházi előtér, ruhatárral. A mennyeze-j ten fénycsősorok világítanak, j Az ablakokat mintás, áttetsző | függönyök fedik, hogy óvjanak a tejüveg ablakokkal együtt az avatatlanoktól. Vé-1 gig natúr színű pult húzódik, j s mögötte rengeteg fogas. A pult előtt padsorok, műanyagborítással, s polcokkal, a sarokban hajszárító gépek. Itt öltözhet nyolcszázötven gyári i lány, asszony, a váci kötött- \ áruüzemből. Nem sokkal távolabb az aj- j tókon át csodaszép mosdóba jut a kíváncsiskodó. Áramvo- i nalas vízcsapok, hideg-meleg I vízzel, műanyag szappantartó, csempézett falak. Ismét odébb nylon függönyökkel felszerelt zuhanyozófülkék. A gyáriak, s meghívott vendégek előtt kerül sor a hivatalos avatásra: Fejes István, a gyár igazgatója adja át rendeltetésének az új, nagyszerű szociális létesítményt. A vendégek között ott van Horváth Gyula könnyűipari miniszter- helyettes és Galbicsek Károly, az MSZMP Pest rreevei Bizottsága ipari osztályának vezetője. Néhány mondat az igazgatói beszédből: — A Textilipar egyik legtextiliparban az első és legszebb öltöző. Most lépett munkába új szolgálati helyén Struve Jó- zsefné. Huszonnégy óta munkásasszony itt. Most ruhatáros lett. Őszülő fejjel tekintélyesebb, amit mond: — Sokkal jobb ez így és tisztább. Azelőtt egymásra zsúfolva szekrények álltak, s nem tagadhatom, hogy egyik- ben-másikban félig állt a szemét. Szóval egészségtelen volt. Most mindenkinek többet kell adni magára, mert a közös öltözőben már azt is restellj az ember, ha egy gomb hiányzik a kabátjáról. Egyébként mindenkinek a gyári belépőre rögzített szám a fogasa. Mikor jön a tulajdonos, előre készítjük a köpenyt, a munkaruhát, s helyére akasztjuk a levetett holmit. Hazafelé menet pedig éppen fordítva. VAN, AKI MÉG nem dicséri. Szokatlan s talán egy kicsit jobban is a többiek szeme előtt van az ember, mint régen. Mégsem vitatható, hogy sokszorta szebb, korszerűbb, higiénikusabb együtt a mosdóval és zuhanyozóval a Váci Kötöttárugyár új szociális létesítménye. . (t- gy.) munkásegység érdekében tevékenykednek — fejezte be beszámolóját Brutyó János, a SZOT főtitkára. Brutyó János beszámolója után Szabadkai Gyula, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke ismertette a számvizsgáló bizottság jelentését, majd Gál László, a SZOT titkára a kongresszus eié terjesztette a magyar szakszervezetek új alapszabályának tervezetét. Az ebédszünet után megkezdődött a beszámolók és a határozati javaslat feletti vita. A kongresszus ma folytatja munkáját. már első éveiben is képes volt a lakosság ellátásának zökkenőmentes biztosítására. — Megvan a lehetősége, hogy az ötéves tervben előirányzott nemzeti jövedelem elérése esetén a reáljövedelmet a meghatározott 16—17 százalékkal emeljük. Továbbra is gondolnunk kell azonban a még elmaradt rétegek életkörülményeinek javítására. Lakásépítés, nyugdíj — Az elmúlt öt év alatt 380 000 lakást építettünk. A második ötéves terv lakásépítési programja a part javaslatára úgy módosult, hogy a tervezett 250 000 lakás helyett 300 000-et kell felép-teni. a szakszervezeteknek is minden erejükkel segítséget kell nyujtaniok e nagyszerű program teljesítéséhez és ugyan- altkor az állami erőből épülő bérleti és szövetkezeti lakások elosztása módszerének javításához. — Nyugdíjrendszerünk — folytatta Brutyó János — nemzetközi mértékkel mérve is rangos helyet foglal el a társadalmi gondoskodás tényezői között. Az állami és szövetkezeti szektorban minden dolgozó nyugdíjjogosult, s a sajátjogú és származékos nyugdíjasok száma eléri a 990 000 főt. 1957 óta a nyugdíjakra fordított évi összeg 123 százalékkal nőtt. Ojabb kezdeményező lépéseket kell azonban tennünk az új és a régi nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugdíjösszegek közötti különbségek fokozatos csökkentésére. A munkásvédelem kérdéseire áttérve' közölte, hogy a legutóbbi kongresszus óta az ezer munkásra jutó balesetek száma 14 százalékkal csökkent. — A szocialista demokratizmus további erősítéséért javasoljuk —jelentette be Brutyó János hogy az egyeztető bizottságokat helyezzék a jelenleginél még jobban a szakszervezetek irányítása alá. Tagjaikat a dolgozók demokratikusan válasszák. Szükség esetén tartsanak nyilvános tárgyalásokat és a döntésekről, a határozatokról a dolgozókat minden esetben tájékoztassák. Szükséges továbbá egy olyan Munka Törvénykönyv kidolgozása is. amely rögzíti az alapvető követelményeket, időtálló, és nem igényli a rengeteg módosítást. — A magyar szakszervezeti mozgalom szervezeti ereje — állapította meg Brutyó János — az elmúlt öt eszteijdőben jelentős mértékben fejlődött. Céljaink reálisak — A tizenkilencedik kongresszus óta kialakított szervezeti formák alapvetően alkalmasak a megnövekedett feladatok ellátására. Ésszerű átcsoportosítást is végeztünk. A függetlenített apparátus számát mintegy 10 százalékkal csökkentettük, s ezzel párhuzamosan jelentősen megnöveltük a társadalmi munkások részvételi arányát. — A huszadik kongresszus küldöttjeinek kell most az elkövetkező négy esztendőre megjelölniük a mozgalom feladatait, hogy még eredményesebben segíthessük a népünk jólétét, boldogulását jelentő szocialista társadalmunk teljes felépítését. A célok reálisak, mert a magyar nép szorgalmas és munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája vezeti és mert a szocializmus immár világrendszerré lett, amelynek ereje biztosítja a békés építőmunka lehetőségeit. A magyar szakszervezetek tagjai a világ valameny- nyi dolgozójának ügyét hűségesen képviselő Szakszervezeti Világszövetségnek. Büszkék arra, hogy együtt harcolnak e több mint 120 millió dolgozót tömörítő szervezettel. Egvek vagyunk a Szakszervezeti Vi- agszövetséggel a békéért folyó töretlen küzdelemben, a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért. a dolgozók gazdasági szociális és politikai követeléseiért vívott harcban. , vagyunk mindazokkal, akik őszintén a nemzetközi régibb üzeme a mienx. a lei- szabadulásig szociális létesítményekről itt nemigen beszélgettünk. Ezt követően — erőfeszítéseink ellenére — sem tudtuk megnyugtatóan megoldani a női öltöző, mosdó problémáját. Végre megértük ezt i napot is, hétszázötvenezer Eorintos költséggel elkészült Köszönet a 25-ös Építőipari Vállalatnak, s a berendezéseket készítő házi TMK-nak. Papp Jánosné, szb-titkár kér szót. — Régi vágyunk teljesült a napközi, bölcsőde és orvosi rendelő után. Szép program sz, talán nem is véletlen, hogy egybe esik a mai nap a leszerelési hónap megnyitásául. Tizennyolc éve ért véget a háború. Mi emellett, a békés Építés mellett döntünk __ N EGYVENÉVES öreg munkás, Dénes Belőné áll fel egy kicsit zavartan. Nemsokára nyugdíjba megy, de azért őrül, hogy megérhette e napot. Köszöni, s kéri a többieket. hogy vigyázzanak rá. Mindenkit érdekel, mi a véleménye a szép létesítményről a sok üzemben ismerős köny- nyűipari miniszterhelyettesnek. Egy mondatban így fogalmazhatjuk válaszát: — Korszerű létesítmény. A
