Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-10 / 107. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA FS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vn. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM ÁRA SO FILLER 1963. MÁJUS 10, PÉNTEK Célunk: fokozni népünk jólétét Megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa Munkában a Rapidtox II. A tsz-ekben dolgoznak a Pest megyei Növényvédő Állomás permetezőgépei Csütörtökön délelőtt az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában megkezdődött a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa. A négynapos tanácskozáson 600 szavazati és 140 tanácskozási jogú küldött, valamint mintegy 350 meghívott vesz részt. A kongresz- szusra több mint 40 külföldi szakszervezet is elküldte képviselőit. A kongresszuson megjelent és az elnökség­ben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszlku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára, dr, Münnich Fe­renc államminiszter és Rónai Sándor, a Poli­tikai Bizottság tagjai, továbbá Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizott­ság póttagja. Az elnökségben foglaltak helyet a külföldi delegációk vezetői is. Megjelent a kongresszuson a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, valamint állami és társadalmi életünk számos más vezető szemé­lyisége és a tömegszervezetek képviselői. A kongresszust Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. A 'kongresszus ezután egyhangúlag elfogadta az előterjesztett napi­rendi javaslatot. Ezután Brutyó János, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az első napirendi pont előadója emelkedett szó­lásra. Brutyó János beszéde — A magyar szakszerveze­tek tizenkilencedik kong­resszusa óta öt esztendő telt el — kezdte beszámolóját Brutyó János. — Ezek az évek, ha nem is voltak zök­kenőmentesek, összességük­ben a magyar szakszervezeti mozgalom jelentős fejlődé­sét hozták magukkal. A szak- szervezeteik helyesen követ­ték a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját és hozzájárultak ahhoz, hogy dolgozó népünk azt a ma­gáévá tegye. így a szakszer­vezeti mozgalom fejlődése részese annak az előrehala­dásnak, amely hazánk tár­sadalmi, gazdasági életében végbement és lehetővé tet­te a szocializmus alapjainak lerakását, a szocializmus tel­jes felépítésének megkezdé­sét. Kihasználni a lehetőségeket — Az elmúlt években megnőtt a szakszervezetek társadalmi felelőssége, tevé­kenysége és ezzel arányban megbecsülése is. A szakszer­vezetek véleménye jelentős tényező minden olyan kér­désben, amely munkásosz­tályunkat, dolgozó népünket érinti. A tizenkilencedik kongresszus óta a szakszer­vezetek tagjainak száma 850 000-rel nőtt és ma már eléri a 2 700 000-et. A bér­ből és fizetésből élőknek több mint 90 százaléka szer­vezett dolgozó, a feladatokat pedig több mint félmillió választott tisztségviselő és szakszervezeti aktivista segít megoldani. — Mozgalmunknak az el­múlt években végzett mun­kássága kétségkívül jelentős — folytatta a SZOT főtit­kára. — Ha azonban a kö­vetelmények és a lehetőségek keretében vizsgáljuk a kér­dést, a kép korántsem ilyen egyértelműen kedvező. A le­hetőségeket nem tudtuk meg­felelően kihasználni, nem minden esetben juttattuk kel­lően érvényre tagságunk vé­leményét, javaslatait, nem mindig és nem idejekorán karoljuk fel azokat az erő­feszítéseket, amelyeket a dolgozók kezdeményeznek a szocialista építőmunka még sikeresebb kibontakoztatásá­ra. — A szakszervezetek leg­főbb célja a dolgozók élet- körülményeinek javítása, en­nek kulcsa viszont gazdasági életünk fejlődése. Ezért kell fokoznunk eredményeinket a termelékenységre és a gaz­daságosság növelésére, vala­mint a munka minőségének javítására, amihez a szak- szervezeteknek az eddiginél nagyobb segítséget kell ad- niok — állapította meg Brutyó János, — A termelékenység pél­dául az ötéves terv első két évében eredményesen ala­kult. Ebben benne van sok tízezer szakszervezeti akti­vista erőfeszítése is. Ameny- nyiben azonban előre né­zünk és az eredményeket nemcsak a néhány évvel ez­előtti színvonalhoz, hanem az ötéves terv céljaihoz és a távlati tervekben körvonala­zott feladatokhoz viszonyít­juk, korántsem lehetünk elé­gedettek. A termelékenység növekedésének üteme elma­radt az elkövetkező évek követelményei, sőt — ami még nyugtalanítóbb — a mai lehetőségek mögött is. A műszaki fejlesztésről — Első helyen a műszaki fejlesztés ütemének elégtelen­sége áll. — A jövőben a maga sajátos eszközeivel a szakszer­vezeti mozgalomnak is több segítséget kell adnia a műsza­ki fejlesztés megvalósításához. Jobban keli segíteni, hogy a szervezett dolgozók vélemé­nye, javaslatai felszínre jus­sanak és meghallgatásra ta­láljanak. — Mutatkoznak problémák a beruházások megvalósításá­ban is. — Nem kétséges, hogy e problémák megoldásában a felelősség elsősorban az illeté­kes gazdasági vezetőé, de a szakszervezetek érintett szer­veinek és tisztségviselőinek is több a feladata, mint egysze­rűen a bírálat. Helyenként és esetenként meg kell vizsgál­ni, milyen eszközökkel segít­hetik a gazdasági vezetést fel­adatai megoldásában. Túl kell jutni végre a puszta megálla­pításokon, s a hibákat a szak- szervezet közreműködésével sürgősen ki kell javítani. A mozgalom használja fel a mű­szaki és fizikai dolgozók se­gítségét és javaslatait. — A szakszervezeti felada­tok végzése közben általában is nagy figyelmet kell fordíta­nunk a még rejtett tartalékok feltárására, és a már feltártak hasznosítására. -E tekintetben sokat tehetnek az érdekelt te­rületek szakszervezeti szerve­zetei. — A szakszervezeteknek — folytatta a SZOT titkára — az eddigieknél hatékonyabban kell részt venniök az egész népgazdaság és az egyes iparágak előtt álló feladatok kialakításában, a tervek vég­rehajtásában és ellenőrzésé­ben. — A probléma nem a lehe­tőségek, a hatáskörök, vagy jogkörök területén mutatko­zik elsősorban, hanem ott, hogy még nem tudtuk meg­honosítani a dolgozók kezde­ményezéseit, javaslatait jól érvényesítő munkamódszert. A tervek jó megvalósítása még ma sem támaszkodik eléggé széles közvéleményre, pedig a dolgozók tapasztalatai, ja­vaslatai, észrevételei hasznosí­tásának ma már kialakultak az eszközei, formái, csak eze­ket nem használjuk ki megfe­lelően. Ilyen eszközök például a termelési tanácskozások és a műszaki konferenciák is. Az üzemi tanácsok szerepe — Az elmúlt években egy­re több helyet kapnak a szak- szervezetek tevékenységében az üzemi demokrácia erősödé­sének kérdései. Ezzel kapcso­latban gyakran merült fel az üzemi tanácsok helyzetének tisztázása is. — A sokoldalúan megvita­tott vélemények szerint leg­fontosabb az üzemi demokrá­cia erősítése, szélesítése. Eh­hez minden rendelkezésre álló eszközt és formát, így az üze­mi tanácsokat is fel lehet, te­hát fel is kell használnunk. Abból kell kiindulni, hogy a vállalatok tulajdonosai a munkások, a dolgozók összes­sége. A gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetők a dolgozók bizalmából irányítják a mun­kát és kötelességük tevékeny­ségükről a vállalat gazdáinak, a dolgozók összességének rendszeresen beszámolni, tájé­koztatni őket, kikérni vélemé­nyüket a vállalatot érintő összes fontosabb kérdések el­döntésében. Legyen ennek egyik eszköze az üzemi tanács is. — Kétségtelen azonban, hogy az üzemi tanácsokat szervezetileg is alkalmassá kell tenni az új, megnöveke­dett feladatok ellátására. Ezért az a véleményünk, hogy az eddigi jelölési rendszer he­lyett az üzemi tanács minden tagját termelési tanácskozáso­kon válasszák meg egyévi idő­tartamra. Ugyanakkor pedig létszámukat a jobb munka érdekében megfelelő mérték­űén^ csökkentsük. Az üzemi tanácsok irányítása legyen to­vábbra is az üzemi szakszer­vezeti szervek feladata és az elnöki teendőket ezután is a szakszervezeti bizottság lás­sa el. Eredményes munkaverseny — A gazdasági célok meg­valósításának . legfontosabb eszköze, a szocialista munka- verseny-mozgalom, az elmúlt ót esztendőben egészségesen fejlődött — hangsúlyozta Bru­tyó János. Ma már meghalad­ja a félmilliót azoknak a dol­gozóknak a száma, akik a népgazdaság különböző terü­letein szocialista, vagy a szo­cialista címért küzdő brigá­dokban végzik munkájukat. E mozgalomban azonban — minden nagyszerűsége el­lenére is — mutatkoznak prob­(Folytatás o 3. oldalon.) Budatétény északi részén, két utcára nyíló telephelyen székel a Pest megyei Növény­védő Állomás, ősztől tavaszig Diesel-motorok zakatolása, műhelyek fémes hangja veri fel itt a csendet, amely most háborítatlanul ásít az elnyúló udvaron. Egyetlen gépet sem találni már az egész telephe­lyen, aminthogy a vontatóve­zetők, permetező mesterek, brigádvezetők, körzeti mező­gazdászok is a megyét járják. Még a főagronómust és az igazgatót is vidékre csalta a tavaszi munka láza. Rövid kérdezősködés után megtudjuk, hogy Bárdos Ti- borné mezőgazdászt a hivata­lában leljük, s tőle már meg­kaphatjuk a szükséges felvilá­gosításokat. Az üzemgazdász­ként alkalmazott fiatalasszony így ismerteti tevékenységü­ket: — Április első dekádjában vonultak ki a gépek a terme­lőszövetkezetekbe. Az akkori időjárás és talajállapot csupán permetezéseket engedélyezett, de később megkezdhettük már a vegy szeres gyomirtást is. Huszonnégy Zetorunk és ti­zenhat Rapidtox II. permete­zőgépünk végzi ezt a munkát, a jelek szerint kifogástalanul és most már teljes erővel. A mezőgazdásznő által em­lített jelek nem egyebekből állnak, mint a tsz-ek növekvő érdeklődéséből, amey a nö­vényvédelem korszerű mód­szere iránt megnyilvánul. Ma­napság nincsen már olyan tsz, amely ne igényelné vala­milyen formában a korszerű növényvédelem eszközeit. Az idén tavasszal 12 ezer hold kalászos és több mint v ötezer hold kukorica vegy­szeres gyomirtását végzi el az állomás a megye ter­melőszövetkezeteiben, de ehhez még hozzá kell szá­mítani .a tsz-ek saját gépeivel végzendő vegyszeres gazolást is. Az állomás idénymunkájá­nak fő tárgyát képező gyom­irtáson kívül igen jelentős fel­adatot jelent a mintegy há­romezer holdon végzendő bur- gonyabogár-irtás, a több mint ezernyolcszáz holdas lucerna­védelem, a cukorrépa megóvá­sa kereken kétezer holdon, a csócsároló elleni védekezés ezer holdon és a kertészeti nö­vények védelme közel ezer­kétszáz holdon. Ezzel sem me­rül ki azonban az állomás szerteágazó tavaszi tevékeny­sége, mert csak a jelentősebb arányú munkákról emlékez­tünk meg. A növényvédelmi szempont­ból három tájegységre osztott megyében három növényvédelmi gé­pesített brigád végzi az előzőekben vázolt munkát. A Fecske brigád körzetébe az aszódi, váci és a gödöllői já­rás, az ötvös-brigádhoz a bu­dai, monori, ráckevei és a do­bosi járás, míg a Pomázi bri­gádhoz a nagykátai és a ceg­lédi járás tartozik. A brigádok gépeit szétosztották a nagyobb arányú védekezést végző ter­melőszövetkezetek között. így például a Fecske brigád gé­pei Herceghalmon, Kosdon, Püspökhatvanban és Váckis- újfalun, az Ötvös-brigádé Pára­don, Maglódon, Tápiósápon, Halászteleken és Ócsán, a Po­mázi brigádé pedig Kocséron, Jászkarajenőn, Nagykörösön és Cegléden vannak. Az állomás részt vesz az országos növényvédelmi mun­kaversenyben, s a brigádok is versenyben mérik össze rend­szeresen erejüket. A tavaly év végi országos értékelés szerint, a harma­dik volta Pest megyei Nö­vényvédő Állomás és szeretnék megőrizni, vagy megjavítani ezt a helyezést. A brigádok között a Pomázi brigád végzett az első helyen, míg a Zetorosok között Szabó Sándor, a permetező mesterek között pedig Kovács Károly lett a győztes. Az idei verseny azonban még teljesen nyílt, mivel alig néhány hete halad a munka. • A korszerű eszközökkel és anyagokkal dolgozó állomás megfelelően felkészült az idei feladatokra. Szinte valameny- nyi dolgozó részt vett a szak­mai és a balesetvédelmi okta­tásban, hogy az idén eredmé­nyesebben végezhesse munká­ját. Nagyszámú szakember — a többi közt például 12 körze­ti agronómus — gondoskodik arról, hogy szervezetten és eredményesen haladjon a nö­vényvédelem megyeszerte. A tsz-eket nemcsak gépekkel és anyagokkal, hanem szakta­nácsadással is segítik. Ezt a eélt szolgálja például az állo­más Laboratóriuma is, amely rendszeres növényi kártevő prognózist szolgáltat. A terme­lőszövetkezetek általában él­nek az állomás ilyen irányú szolgálataival is. A központi ügyeletet tartó mezőgazdásznő egy kartotékot vesz elő búcsúzóul: a körzeti mezőgazdászok jelentéseinek összesítését. Az idén sok he­lyütt nagy erővel támad a ga­bonafutrinka, s meg kell szer­vezni az ellentámadást. Tele- fonutasítások és futárparan­csok mennek szerte a megyé­be, amelyek új védelmi rend­be sorakoztatják a Pest me­gyei Növényvédő Állomás gé­peit, dolgozóit. n. L---------- f M egkezdődött a szocialista országok postaügyi minisztereinek budapesti értekezlete A szocialista országok pos­táinak együttműködési szerve­zete, az OSZSZ, fennállása óta ötödször, s az idén Budapesten ülésezik. A szervezet legfőbb fóruma, a postaügyi miniszte­rek értekezlete, csütörtökön kezdte munkáját. A tanácsko­záson U ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kína, Korea, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, Szovjetunió és Vietnam — több mint száz képviselője, postai szakértője vesz részt. A tanácskozás első napján a nemzetközi távközlési és tele­vízió berendezések távlati fej­lesztéséről, a szocialista or­szágok közötti nemzetközi automata távbeszélő összeköt­tetés megszervezéséről, a pos­tai forgalom gépesítéséről és automatizálásáról, valamint a postai díjszabások egységesíté­séről tárgyalt a miniszterek értekezlete. Varsóba érkezett a magyar kormány* küldöttség Május 9-én délelőtt Varsó­ba érkezett a magyar kor­mányküldöttség, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével részt vesz a KGST végrehajtó bizottságá­nak hatodik ülésén. Éppen egy éve... Kerek egy esztendő telt él azóta, hogy tudomást szerez­tünk és írtunk a eegléd- berceli Bellus néniről, az tik­kor 91 éves öregasszonyról. Három élő gyermeke van, mégis a községi tanács, az úttörők és a termelőszövet­kezet gondoskodtak megél­hetéséről. Az idős tanítónőt az általános iskola is segí­tette. Tőlük hoztuk most a hirt, hogy Bellus néni sor­sa jobbra fordult, mert Ma­gyarországon élő két fia tar­tásdíjat fizet számára. — Tulajdonképpen hogyan történt? — Részben az újságcikknek is köszönhető, hogy egyik fiá­ban megmozdult a lelkiis­meret. Azzal az elgondolás­sal fordult testvéréhez, segít­senek édesanyjukon. Juttas­sanak a számára valami kis pénzösszeget, a meglévő sze­rény állami támogatást meg­toldják ezzel. Kérését azon­ban a másik testvére me­reven elutasította, s végül perre került a sor. — Hogyan, az idős néni perelte fiait? — Nem. A fiúk perelték be egymást. Nagy megelégedé­sünkre itt, a községben tar­tották meg a tárgyalást. Bel­lus néni eleinte hallani sem akart arról, hogy részt ve­gyen rajta, de végül enge­dett a rábeszélésnek. A bíró­ság aztán, alapos mérlegelés után úgy határozott, hogy a két fiú egy évre vissza­menőleg havi kétszáz forint tartásdíjat juttasson az any­jának. Jövedelme így sem sok, de az öreg néni már kevéssel beéri. Annál inkább, mert akik eddig támogattuk, most sem vonjuk meg tőle a segítséget. Úttörőink rend­szeresen eljárnak hozzá, el­végzik a kisebb-nagyobb ház­tartási teendőket. — Mi is örülünk, hogy így történt. Kívánjuk Bellus néni 92. születésnapján, hogy még sokáig élvezhesse derű­sebb öregségét. (k. m.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom