Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-10 / 107. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA FS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vn. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM ÁRA SO FILLER 1963. MÁJUS 10, PÉNTEK Célunk: fokozni népünk jólétét Megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa Munkában a Rapidtox II. A tsz-ekben dolgoznak a Pest megyei Növényvédő Állomás permetezőgépei Csütörtökön délelőtt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa. A négynapos tanácskozáson 600 szavazati és 140 tanácskozási jogú küldött, valamint mintegy 350 meghívott vesz részt. A kongresz- szusra több mint 40 külföldi szakszervezet is elküldte képviselőit. A kongresszuson megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszlku Béla, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára, dr, Münnich Ferenc államminiszter és Rónai Sándor, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság póttagja. Az elnökségben foglaltak helyet a külföldi delegációk vezetői is. Megjelent a kongresszuson a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, valamint állami és társadalmi életünk számos más vezető személyisége és a tömegszervezetek képviselői. A kongresszust Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. A 'kongresszus ezután egyhangúlag elfogadta az előterjesztett napirendi javaslatot. Ezután Brutyó János, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra. Brutyó János beszéde — A magyar szakszervezetek tizenkilencedik kongresszusa óta öt esztendő telt el — kezdte beszámolóját Brutyó János. — Ezek az évek, ha nem is voltak zökkenőmentesek, összességükben a magyar szakszervezeti mozgalom jelentős fejlődését hozták magukkal. A szak- szervezeteik helyesen követték a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját és hozzájárultak ahhoz, hogy dolgozó népünk azt a magáévá tegye. így a szakszervezeti mozgalom fejlődése részese annak az előrehaladásnak, amely hazánk társadalmi, gazdasági életében végbement és lehetővé tette a szocializmus alapjainak lerakását, a szocializmus teljes felépítésének megkezdését. Kihasználni a lehetőségeket — Az elmúlt években megnőtt a szakszervezetek társadalmi felelőssége, tevékenysége és ezzel arányban megbecsülése is. A szakszervezetek véleménye jelentős tényező minden olyan kérdésben, amely munkásosztályunkat, dolgozó népünket érinti. A tizenkilencedik kongresszus óta a szakszervezetek tagjainak száma 850 000-rel nőtt és ma már eléri a 2 700 000-et. A bérből és fizetésből élőknek több mint 90 százaléka szervezett dolgozó, a feladatokat pedig több mint félmillió választott tisztségviselő és szakszervezeti aktivista segít megoldani. — Mozgalmunknak az elmúlt években végzett munkássága kétségkívül jelentős — folytatta a SZOT főtitkára. — Ha azonban a követelmények és a lehetőségek keretében vizsgáljuk a kérdést, a kép korántsem ilyen egyértelműen kedvező. A lehetőségeket nem tudtuk megfelelően kihasználni, nem minden esetben juttattuk kellően érvényre tagságunk véleményét, javaslatait, nem mindig és nem idejekorán karoljuk fel azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a dolgozók kezdeményeznek a szocialista építőmunka még sikeresebb kibontakoztatására. — A szakszervezetek legfőbb célja a dolgozók élet- körülményeinek javítása, ennek kulcsa viszont gazdasági életünk fejlődése. Ezért kell fokoznunk eredményeinket a termelékenységre és a gazdaságosság növelésére, valamint a munka minőségének javítására, amihez a szak- szervezeteknek az eddiginél nagyobb segítséget kell ad- niok — állapította meg Brutyó János, — A termelékenység például az ötéves terv első két évében eredményesen alakult. Ebben benne van sok tízezer szakszervezeti aktivista erőfeszítése is. Ameny- nyiben azonban előre nézünk és az eredményeket nemcsak a néhány évvel ezelőtti színvonalhoz, hanem az ötéves terv céljaihoz és a távlati tervekben körvonalazott feladatokhoz viszonyítjuk, korántsem lehetünk elégedettek. A termelékenység növekedésének üteme elmaradt az elkövetkező évek követelményei, sőt — ami még nyugtalanítóbb — a mai lehetőségek mögött is. A műszaki fejlesztésről — Első helyen a műszaki fejlesztés ütemének elégtelensége áll. — A jövőben a maga sajátos eszközeivel a szakszervezeti mozgalomnak is több segítséget kell adnia a műszaki fejlesztés megvalósításához. Jobban keli segíteni, hogy a szervezett dolgozók véleménye, javaslatai felszínre jussanak és meghallgatásra találjanak. — Mutatkoznak problémák a beruházások megvalósításában is. — Nem kétséges, hogy e problémák megoldásában a felelősség elsősorban az illetékes gazdasági vezetőé, de a szakszervezetek érintett szerveinek és tisztségviselőinek is több a feladata, mint egyszerűen a bírálat. Helyenként és esetenként meg kell vizsgálni, milyen eszközökkel segíthetik a gazdasági vezetést feladatai megoldásában. Túl kell jutni végre a puszta megállapításokon, s a hibákat a szak- szervezet közreműködésével sürgősen ki kell javítani. A mozgalom használja fel a műszaki és fizikai dolgozók segítségét és javaslatait. — A szakszervezeti feladatok végzése közben általában is nagy figyelmet kell fordítanunk a még rejtett tartalékok feltárására, és a már feltártak hasznosítására. -E tekintetben sokat tehetnek az érdekelt területek szakszervezeti szervezetei. — A szakszervezeteknek — folytatta a SZOT titkára — az eddigieknél hatékonyabban kell részt venniök az egész népgazdaság és az egyes iparágak előtt álló feladatok kialakításában, a tervek végrehajtásában és ellenőrzésében. — A probléma nem a lehetőségek, a hatáskörök, vagy jogkörök területén mutatkozik elsősorban, hanem ott, hogy még nem tudtuk meghonosítani a dolgozók kezdeményezéseit, javaslatait jól érvényesítő munkamódszert. A tervek jó megvalósítása még ma sem támaszkodik eléggé széles közvéleményre, pedig a dolgozók tapasztalatai, javaslatai, észrevételei hasznosításának ma már kialakultak az eszközei, formái, csak ezeket nem használjuk ki megfelelően. Ilyen eszközök például a termelési tanácskozások és a műszaki konferenciák is. Az üzemi tanácsok szerepe — Az elmúlt években egyre több helyet kapnak a szak- szervezetek tevékenységében az üzemi demokrácia erősödésének kérdései. Ezzel kapcsolatban gyakran merült fel az üzemi tanácsok helyzetének tisztázása is. — A sokoldalúan megvitatott vélemények szerint legfontosabb az üzemi demokrácia erősítése, szélesítése. Ehhez minden rendelkezésre álló eszközt és formát, így az üzemi tanácsokat is fel lehet, tehát fel is kell használnunk. Abból kell kiindulni, hogy a vállalatok tulajdonosai a munkások, a dolgozók összessége. A gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetők a dolgozók bizalmából irányítják a munkát és kötelességük tevékenységükről a vállalat gazdáinak, a dolgozók összességének rendszeresen beszámolni, tájékoztatni őket, kikérni véleményüket a vállalatot érintő összes fontosabb kérdések eldöntésében. Legyen ennek egyik eszköze az üzemi tanács is. — Kétségtelen azonban, hogy az üzemi tanácsokat szervezetileg is alkalmassá kell tenni az új, megnövekedett feladatok ellátására. Ezért az a véleményünk, hogy az eddigi jelölési rendszer helyett az üzemi tanács minden tagját termelési tanácskozásokon válasszák meg egyévi időtartamra. Ugyanakkor pedig létszámukat a jobb munka érdekében megfelelő mértékűén^ csökkentsük. Az üzemi tanácsok irányítása legyen továbbra is az üzemi szakszervezeti szervek feladata és az elnöki teendőket ezután is a szakszervezeti bizottság lássa el. Eredményes munkaverseny — A gazdasági célok megvalósításának . legfontosabb eszköze, a szocialista munka- verseny-mozgalom, az elmúlt ót esztendőben egészségesen fejlődött — hangsúlyozta Brutyó János. Ma már meghaladja a félmilliót azoknak a dolgozóknak a száma, akik a népgazdaság különböző területein szocialista, vagy a szocialista címért küzdő brigádokban végzik munkájukat. E mozgalomban azonban — minden nagyszerűsége ellenére is — mutatkoznak prob(Folytatás o 3. oldalon.) Budatétény északi részén, két utcára nyíló telephelyen székel a Pest megyei Növényvédő Állomás, ősztől tavaszig Diesel-motorok zakatolása, műhelyek fémes hangja veri fel itt a csendet, amely most háborítatlanul ásít az elnyúló udvaron. Egyetlen gépet sem találni már az egész telephelyen, aminthogy a vontatóvezetők, permetező mesterek, brigádvezetők, körzeti mezőgazdászok is a megyét járják. Még a főagronómust és az igazgatót is vidékre csalta a tavaszi munka láza. Rövid kérdezősködés után megtudjuk, hogy Bárdos Ti- borné mezőgazdászt a hivatalában leljük, s tőle már megkaphatjuk a szükséges felvilágosításokat. Az üzemgazdászként alkalmazott fiatalasszony így ismerteti tevékenységüket: — Április első dekádjában vonultak ki a gépek a termelőszövetkezetekbe. Az akkori időjárás és talajállapot csupán permetezéseket engedélyezett, de később megkezdhettük már a vegy szeres gyomirtást is. Huszonnégy Zetorunk és tizenhat Rapidtox II. permetezőgépünk végzi ezt a munkát, a jelek szerint kifogástalanul és most már teljes erővel. A mezőgazdásznő által említett jelek nem egyebekből állnak, mint a tsz-ek növekvő érdeklődéséből, amey a növényvédelem korszerű módszere iránt megnyilvánul. Manapság nincsen már olyan tsz, amely ne igényelné valamilyen formában a korszerű növényvédelem eszközeit. Az idén tavasszal 12 ezer hold kalászos és több mint v ötezer hold kukorica vegyszeres gyomirtását végzi el az állomás a megye termelőszövetkezeteiben, de ehhez még hozzá kell számítani .a tsz-ek saját gépeivel végzendő vegyszeres gazolást is. Az állomás idénymunkájának fő tárgyát képező gyomirtáson kívül igen jelentős feladatot jelent a mintegy háromezer holdon végzendő bur- gonyabogár-irtás, a több mint ezernyolcszáz holdas lucernavédelem, a cukorrépa megóvása kereken kétezer holdon, a csócsároló elleni védekezés ezer holdon és a kertészeti növények védelme közel ezerkétszáz holdon. Ezzel sem merül ki azonban az állomás szerteágazó tavaszi tevékenysége, mert csak a jelentősebb arányú munkákról emlékeztünk meg. A növényvédelmi szempontból három tájegységre osztott megyében három növényvédelmi gépesített brigád végzi az előzőekben vázolt munkát. A Fecske brigád körzetébe az aszódi, váci és a gödöllői járás, az ötvös-brigádhoz a budai, monori, ráckevei és a dobosi járás, míg a Pomázi brigádhoz a nagykátai és a ceglédi járás tartozik. A brigádok gépeit szétosztották a nagyobb arányú védekezést végző termelőszövetkezetek között. így például a Fecske brigád gépei Herceghalmon, Kosdon, Püspökhatvanban és Váckis- újfalun, az Ötvös-brigádé Páradon, Maglódon, Tápiósápon, Halászteleken és Ócsán, a Pomázi brigádé pedig Kocséron, Jászkarajenőn, Nagykörösön és Cegléden vannak. Az állomás részt vesz az országos növényvédelmi munkaversenyben, s a brigádok is versenyben mérik össze rendszeresen erejüket. A tavaly év végi országos értékelés szerint, a harmadik volta Pest megyei Növényvédő Állomás és szeretnék megőrizni, vagy megjavítani ezt a helyezést. A brigádok között a Pomázi brigád végzett az első helyen, míg a Zetorosok között Szabó Sándor, a permetező mesterek között pedig Kovács Károly lett a győztes. Az idei verseny azonban még teljesen nyílt, mivel alig néhány hete halad a munka. • A korszerű eszközökkel és anyagokkal dolgozó állomás megfelelően felkészült az idei feladatokra. Szinte valameny- nyi dolgozó részt vett a szakmai és a balesetvédelmi oktatásban, hogy az idén eredményesebben végezhesse munkáját. Nagyszámú szakember — a többi közt például 12 körzeti agronómus — gondoskodik arról, hogy szervezetten és eredményesen haladjon a növényvédelem megyeszerte. A tsz-eket nemcsak gépekkel és anyagokkal, hanem szaktanácsadással is segítik. Ezt a eélt szolgálja például az állomás Laboratóriuma is, amely rendszeres növényi kártevő prognózist szolgáltat. A termelőszövetkezetek általában élnek az állomás ilyen irányú szolgálataival is. A központi ügyeletet tartó mezőgazdásznő egy kartotékot vesz elő búcsúzóul: a körzeti mezőgazdászok jelentéseinek összesítését. Az idén sok helyütt nagy erővel támad a gabonafutrinka, s meg kell szervezni az ellentámadást. Tele- fonutasítások és futárparancsok mennek szerte a megyébe, amelyek új védelmi rendbe sorakoztatják a Pest megyei Növényvédő Állomás gépeit, dolgozóit. n. L---------- f M egkezdődött a szocialista országok postaügyi minisztereinek budapesti értekezlete A szocialista országok postáinak együttműködési szervezete, az OSZSZ, fennállása óta ötödször, s az idén Budapesten ülésezik. A szervezet legfőbb fóruma, a postaügyi miniszterek értekezlete, csütörtökön kezdte munkáját. A tanácskozáson U ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kína, Korea, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, Szovjetunió és Vietnam — több mint száz képviselője, postai szakértője vesz részt. A tanácskozás első napján a nemzetközi távközlési és televízió berendezések távlati fejlesztéséről, a szocialista országok közötti nemzetközi automata távbeszélő összeköttetés megszervezéséről, a postai forgalom gépesítéséről és automatizálásáról, valamint a postai díjszabások egységesítéséről tárgyalt a miniszterek értekezlete. Varsóba érkezett a magyar kormány* küldöttség Május 9-én délelőtt Varsóba érkezett a magyar kormányküldöttség, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának hatodik ülésén. Éppen egy éve... Kerek egy esztendő telt él azóta, hogy tudomást szereztünk és írtunk a eegléd- berceli Bellus néniről, az tikkor 91 éves öregasszonyról. Három élő gyermeke van, mégis a községi tanács, az úttörők és a termelőszövetkezet gondoskodtak megélhetéséről. Az idős tanítónőt az általános iskola is segítette. Tőlük hoztuk most a hirt, hogy Bellus néni sorsa jobbra fordult, mert Magyarországon élő két fia tartásdíjat fizet számára. — Tulajdonképpen hogyan történt? — Részben az újságcikknek is köszönhető, hogy egyik fiában megmozdult a lelkiismeret. Azzal az elgondolással fordult testvéréhez, segítsenek édesanyjukon. Juttassanak a számára valami kis pénzösszeget, a meglévő szerény állami támogatást megtoldják ezzel. Kérését azonban a másik testvére mereven elutasította, s végül perre került a sor. — Hogyan, az idős néni perelte fiait? — Nem. A fiúk perelték be egymást. Nagy megelégedésünkre itt, a községben tartották meg a tárgyalást. Bellus néni eleinte hallani sem akart arról, hogy részt vegyen rajta, de végül engedett a rábeszélésnek. A bíróság aztán, alapos mérlegelés után úgy határozott, hogy a két fiú egy évre visszamenőleg havi kétszáz forint tartásdíjat juttasson az anyjának. Jövedelme így sem sok, de az öreg néni már kevéssel beéri. Annál inkább, mert akik eddig támogattuk, most sem vonjuk meg tőle a segítséget. Úttörőink rendszeresen eljárnak hozzá, elvégzik a kisebb-nagyobb háztartási teendőket. — Mi is örülünk, hogy így történt. Kívánjuk Bellus néni 92. születésnapján, hogy még sokáig élvezhesse derűsebb öregségét. (k. m.)
