Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-09 / 106. szám

“^/ú'rlaD 1963. MA.TUS 9, CSÜTÖRTÖK Tavaszi hanglemezhetek Május 6. és 27. között tava­szi hanglemezheteket rendez­nek. az országban. Erre az idő­re 350 féle hanglemez árát 40 százalékkal leszállították. (Az üzletekben a vásárlók rendel­kezésére áll a leszállított árú hanglemezek listája.) Mintegy kétezer féle hang­lemez kapható az üzletekben, a gyűjtők 1200 magyar felvé­tel között válogathatnak. Sok szovjet, lengyel, cseh és az NDK-ból behozott hanglemezt is árulnak. Gazda Tamás, a RÁVILL főosztályvezetője elmondta, hogy előfizetéses hanglemez­sorozatot terveznek. Az első az operasorozat lenne. Verdi Traviátáját már fel is vették. A hanglemez előreláthatóan ötezer példányban jelenik meg ősszel az üzletekben. A lemez- sorozat mellé szövegkönyvet is adnak, ára 180 forint lesz. Gondoltak arra, hogy soro­zatban adják ki a modem dzsessz legértékesebb számait is. A további sorozatokat a kö­zönség véleménye alapján in­dítják el. Vita helyett megértést Az új menetrendben a felsőgödiek és a sződligetiek sem járnak rosszul ÚTBAN HAZAFELE Május 26-án lép életibe a MÁV új menetrendje. Eb­ből az aülkalomból beszélge­tést folytattunk Császár Lász­lóval, a KPM I. Vasúti Fő­osztály 8. forgalmi és ke­reskedelmi szakosztályának helyettes vezetőjével a me­gyénket érintő változásokról. <— Tavaly sokat segített nekünk a Pest megyei Hír­lap a ceglédi vonalon alkal­mazott új közlekedési rend előnyeinek megértésében. Köztudomású, hogy akkor sokan idegenkedve fogadták a közlekedés javítására irá­nyuló, korszerűsítési törek­véseinket. Azóta ennek a vonalnak az utazóközönsége már nem is engedné meg­változtatni a szakaszos vo- natközlekedtetés rendjét, hi­szen 16 vonattal többet tu­dunk itt közlekedtetni és oda-vissza 50 perccel csökkent a menetidő. A hatvani vonalon már ki­zárólag vi Uanymozdonnyal HASZNOS ÖNZÉS Minden község lakói szeretnék, ha üzleteik minél korsze­rűbbek, szebbek lennének. A földmüvesszövetkezetek jelentős anyagi erőket fordítanak az üzlethálózat korszerűsítésére, ám mindenre nem telik. A földművesszövetkezeti tagság azonban önző: hasznos önzése eredményeként nem várnak arra, mikor lesz lehetőség az üzletek korszerűsítésére, hanem önkéntes munkával segítik ezt elő.. Évről évre jelentősebb összeget tesz ki a társadalmi munlca, amit a tagság végez, s aminek gyü­mölcsét azonnal élvezheti is. Ahogy a községek szépítésében, csinosításában jelentős szerepet játszik a lakosság társadalmi munkája, ugyanúgy kap mind nagyobb szerepet a földműves­szövetkezeti mozgalomban is. A sők-sok forint így gyűlik' össze tíz- és százezer forinttá, így válik szebb üzletekké, ahol korszerű formák segítségével válogathat a vásárló. A földművesszövetkezeti tagság aktivi­• tása egyben azt is jelenti, hogy a formális tagság, a részjegy ■ befizetése, de azontúl a semmivel nem törődés, mindinkább a múlté lesz, s a legnagyobb létszámú tömegszervezetek egyi­. ke, a földművesszövetkezel is hozzájárul az újtípusú ember, a közösségi ember kineveléséhez. A társadalmi munka az évi hálózatfejlesztési tervek mint­■ egy tíz százalékos túlteljesítését jelenti. S ez a túlteljesítés egyben annak biztosítéka is, hogy gyorsabban megvalósul a 'kereskedelmi hálózat korszerűsítése, mint az élet minden te­rületén, itt is nagyobb léptekkel haladhatunk előre. Az ez évi tervek megvalósításának zöme most kezdődik. S minden bi­zonnyal ebben az évben is sok százezer forintot tesz ki a föld­művesszövetkezeti tagság áldozatos, lelkes munkája. Egy év alatt megkétszereződik a termelőszövetkezetek esőztetőgép-állománya Országos hálózat az öntözőberendezések javítására s időnként rendszeresen fe­lülvizsgálják az öntözőgépe­ket. A szerviz ^teljes kiépíté­sére csak jövőre kerül sor, Fazekas And­rás és Petiik Rezső a szent­endrei múzeum előtt ácsorog. — Ni, nyitva van — csodálko­zik a kis Petiik. — Pedig más­kor hétfőn zárva tartják — felel a barátja. — Nézzünk be — és biztatásra sem várva, már a lépcsőn terem­nek. Félrecsú­szott a zokni­juk, Petrák Re­zső hasa is pu­cér — ez az imén­ti „bunyó” nyo­ma. Idebenn komo­lyak. A táska engedelmesen si­mul oldalukhoz. Képről képre te­kingetnek. — Te Andris, nekem ez tet­szik — mutat Barcsay képére Rezső. — Uhum — vá­laszol mély meg­győződéssel And­ris. Azután Szántó Piroska képe kö­vetkezik és sor­ra mind. Nem. műértő szemek vizsgáztatják a képeket, tálán az értő ember vitá­ba is szállna ve­lük és... És néhány perc az egész. Már ugrálnák le a lépcsőn. Újra lök- dösik egymást. Jóízűen nevet­nek. S csak mi vagyunk tanúi an­nak, hogy vala­mi történt, az is­kolából útban ha­zafelé. Kitüntették és megjutalmazták a második országos gépi fakitermelő verseny legjobbjait Péntek délelőtt a MEDOSZ székházában tartották a má­sodik országos gépi fakiter­melő verseny ünnepélyes ered­ményhirdetését. Az idei ver­senyben, amelyet az Országos Tudományos Kutató Intézet rendezett a Vértesi Állami Er­dőgazdaság császári erdészeté­ben, a Börzsönyi Állami Er­dőgazdaság nagymarosi erdé­szetének szocialista brigádja bizonyult a legjobbnak. Tizenhat óra alatt csaknem 100 köbméter fát termeltek ki. A brigád műszaki veze­tője Braunsteiner Gyula, mun­kacsapat-vezetője Győri Elek. A második helyezett a Vértesi Állami Erdőgazdaság császári erdészetének Római János brigádja, a harmadik a Me­cseki Állami Erdőgazdaság pécsváradi erdészetének Mül­ler János brigádja. Az első csapat elnyerte a MEDOSZ most alapított ván­dorserlegét, a brigád tagjait az Erdészet kiváló dolgozója jelvénnyel tüntették ki, s 8 napos külföldi tanúlmányűttál jutalmazták. A második és a harmadik helyezett brigád tag­jai is megkapták az Erdészet kiváló dolgozója jelvényt és mindkét brigád háromnapos országos autóbusztúrán vesz részt. A díjakat dr. Sáli Emil, az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság helyettes vezetője nyújtotta át. AZ ELSŐ TÁRSADALMI TEMETÉS ALSÚNÉMEDIN NAGY RÉSZVÉTTEL kísér­ték szerdán délután utolsó út­jára Alsónémediben a községi pártházból Huszti Pált, aki ötvenkilencedik esztendejében nemcsak tragikus hirtelen­séggel, de valóban tragikus körülmények között hunyt el vasárnap délután a temető kapujában. Ezen a délutánon kézenfogta kislányát, Erzsébe­tet és egy nagy csokor virág­gal elindult a temetőbe, hogy a gyermek anyák napján há­rom éve eltemetett anyja sír­jánál lerója kegyeletét. Huszti Pál már felesége sírhantja mellett rosszullétről panaszko­dott Visszafelé tartva pedig minduntalan megállt, sót többször leült pihenni vala­melyik sírdombra. így jutott el a temető kapujáig, ahol azután összerogyott. A hama­rosan odahívott orvos már csak a beállott halált állapít­hatta meg. Szívszélhüdés vég­zett vele percek alatt. Halála után kiderült, hogy már felesége elhantolása után és azóta is többször kijelentet­te, az a kívánsága, ha meghal, legyen társadalmi temetésben része. Akarata szerint történ*. Huszti Pál az első halott, akit ilyen végtisztességben részesí­tenek Alsónémedin. De nem­csak ezért állították fel rava­talát a pártházban, hanem mert Huszti Pál egyike volt életében a legtevékenyebb párttagoknak, s az egész köz­ség becsülte, szerette. Mindig ott volt, ha a községért bár­mit is tenni kellett. FEBRUÁRBAN másodszor választották be a község taná­csába. Negyven esztendeje dolgozik az alsónémedi tej­üzemben, évek óta, mint fő­művezető. A Pest—Nógrád megyei Tejipari Vállalat hűsé­ges régi dolgozóját saját ha­lottjának tekinti és gondosko­dott külsőségeiben is a gyász­pompáról. A párt és a tanács nevében Kancsár István járási tanács­elnök-helyettes, a vállalat ré­széről pedig Mádai József igazgató búcsúztatta. Az ísko- lai énekkar gyászdalokat éne­kelt, a koszorúkkal elborított ravatalánál és a sírnál. Fele­sége mellé temették. A kis Erzsébet az általános iskola nyolcadik osztályának kitűnő tanulója, gimnáziumba jelentkezett. Most, hogy egye­dül maradt, a községi tanács megpróbálja kollégiumba jut­tatni, s a községbeliek min­denképpen azon lesznek, hogy folytathassa tanulmányaid A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\>>\\\>\V\\\>VCV\>\\\\Y«^ . f IS A VERONIKA: BALOGH JUDIT Király: Van már, aki szeret téged...? Veronika: Van... Király: Nagyon szereted? Veronika: Nem baj, felség? Király: Nem ... nem baj ... Eredj aludni, Veronika. S a lány tétován, mint aki ésszel alig fogja fel a nagy királyi kegyet, lassan távozik. V eronika alakja egész szí­nészt kívánó, nagy sze­rep. A pesti bemutatón és az azt követő előadásokon Kollár Lívia játszotta nagyszerűen. De a színpad tehetséges szí­nésznője megbetegedett s Ma- jer Éva ugrott be szerepében. S aztán — a sors iróniája — ő is megbetegedett. S hétfőn dél­után a színpad igazgatója egy fiatal, még nem is húsz eszten­dős lányra, Balogh Jutkára bízta Veronika szerepét. Har­minc óra az előadásig — ben­ne egy éjszaka! — s Jutka mö­gött mindössze a Színház- és Filmművészeti Főiskola más­fél esztendeje. Vajon elég-e ennyi egy nagy szerep megol­dására? Kedden' este Visegrádon megkezdődött az előadás. A közönség mit sem tudott a fia­tal lány nagy erőpróbájáról. Sikerül? Bukás lesz a vége? Tüske, a király udvari bolond­ja (Tóvári Pál) ott van a szí­nen, amikor Veronika először színpadra lép. Egy vidám, bo­londos mozdulat, egy grimasz s egy cinkos kacsintás ... úgy tűnik, a szerző rendelkezett vontatjuk a vonatokat, s itt is 10—10 perces menetidő­megtakarítást értünk el — kezdte tájékoztatóját Csá­szár László. Elmondta, hogy utasáram­lási felméréseik tapasztalatai szerint a legtöbb utas a főváros környékéről utazik be és vissza, s éppen ezért, el­sősorban az elővárosi közle­kedést kell korszerűsíteni. Ezzel kapcsolatban eredmé­nyesen fejezték be az úgy­nevezett ingajáratos szerel- vényközlekedtetési kísérlete­ket. Ennek az a lényege, hogy egy kilenc, négyten­gelyes kocsiból álló sze­relvény vezérlőkocsival köz­lekedik, s így visszafelé in­dulás előtt a mozdonyt nem kell a szerelvény elejére át­vinni. Ezzel is jelentős időt takarítanak meg, tehát gyak­rabban indíthatják a vonato­kat a csúcsidőben. — Az eredményes kísérletek nyomán az idén a vác—szobi vonalon igyekszünk sűríteni és gyorsítani a forgalmat. Ezt pedig másként, mint a jára­tok szakaszos közlekedtetésé­vel, nem tudjuk megoldani, ami, úgy látszik, itt is, mint tavaly a ceglédi vonalon, pil­lanatnyilag problémát okoz. A felsögödi és sződligeti uta­sokkal támadt némi vitánk ezzel kapcsolatban. Mint kiderült, a vitát a 136-os számú vonat okozza, amely 17 óra 21 perckor indul a Nyugati pá­lyaudvarról. Ez a szerelvény jelenleg Felsőgödön, Sződli- geten és Vácott áll meg, innen Szobig pedig minde­nütt megáll. Az új menet­rendben Budapesttől Vác az első állomása, a további útszakasz változatlan. Nem értjük a vita okát, ugyanis a MÁV gondosko­dáséit éppen az bizonyítja, hogy pár perccel később, 17 óra 28 perckor, újabb gyor­sított vonatot indít, amely a Landler Jenő Járműjaví­tónál, Rákospalota—Újpesten* Dunakeszi-gyártelepen, Félső- gödöm, Sződligeten és Vá­cott áll meg. Tovább Szo­big, ugyanúgy közlekedik, mint az előző vonat. Sőt, 17 óra 36 perckor újabb szerelvény indul, amely min­denütt megáll és Vácig közlekedik. A délutáni csúcsidőben te­hát villamos sűrűséggel kö­veti egymást ez a három vo­nat, s így senlki sem káro­sodik. A MÁV-ot az az elv vezérli, hogy az adott kö­rülmények között, a megle­vő lehetőségek legésszerűbb felhasználásával, minél gyor­sabban juttassa munkahe­lyükre és otthonukba a dol­gozókat. Ezen az ingajáraton kilenc négytengelyes kocsi van, s körülbelül 800 utast szállíthat. A felmérések sze­rint hozzávetőleg éppen eny- nyien utaznak Váera, és et­től távolabb. Ésszerű tehát, hogy ha megtöltenek egy sze­relvényt, akkor megállás nél- feül juthassanak haza. Felsőgödre és Sződligetre ezekkel a vonatokkal mint­egy 250 utas érkezett, tehát jóval kevesebb, mint Vácra és környékére. Kézenfekvő, hogy elsősorban a többség érdekeit kell figyelembe venni, de amint már említettük, ők sem károsodnak, mert hét perc­cel később, ugyancsak gyor­sított vonattal juthatnak ha­za. A MÁV egyébként az or­szág más vonalain is hasonló módszerrel gyorsítja a közle­kedést. Például egyes vona­tok olyan jelentős fővonalon, mint a budapest—nyíregyhá­zi csak Hajdúszoboszlón és Debrecenben állnak meg. A MÁV intézkedése mellett szól még az a tény is, hogy ha a fentebb említett vitás vonatot Felsőgödön és Sződ­ligeten is megállítaná, nagy­mértékben hátráltatná a nem­zetközi gyorsvonat közlekedé­sét, vagy éppen, azt érné el, hogy Vácott akkor száll­nának ki az emberek a vo­natból, amikor a gyors ke­resztülrobog az állomáson. Úgy gondoljuk, az elmon­dottak meggyőzik a felsőgödi és sződligeti utasokat az új menetrend helyességéről, hisz most már összefüggéseiben is látható, hogy mit, miért kellett tenni. Az új menet­rend életbeléptetése után a vasút dolgozói fi ©’elemmel kí­sérik a vonatok közlekedését és ha szükséges, módosíta­nak azon. F. I. így, de azok, akik ott állnak a színpadon, jól tudják, mindez Veronikának szól, A kolléga biztatása, bátorítása: csak nyugodtan, Jutka ... nyuga­lom ... itt vagyunk mindany- nyian ... És Veronika szava tisztán, érthetően csendül. A feszültség lassan oldódik a színpadon. Egymást kö­vetik a mondatok s mire Kál­mán király és Veronika kettő­sére kerül a sor — ha a Ynoz- dulatok darabosak, kidolgozat­lanok is — érzelmi telítettsé­get kap Veronika minden sza­va. Eli és érzi a szerepét. Taps a jutalom. Az első taps. Kié az érdem? 'Kétségkívül, tehetséges lány Balogh Jutka. Harminc óra alatt — s abból pihenni is kellett valamit — felkészülni egy ilyen jelentős szerepre, akárcsak a szöveg­tudást illetően is: nem kis do­log. És ő ennél többet is nyúj­tott. Bizonyította tehetségét, rátermettségét. De — és ez azt hiszem természetes — az ér­dem nem egyedül az övé. Mél­tán osztozik ebben a darab va­lamennyi szereplője, elsősor­ban Hídvégi Lajos (Kálmán király, Táncsics Mária (a ki­rályné), Tóvári Pál (Tüske, az udvari bolond), Vörös Tibor (a lovászfiú), és a többiek, akik nagy-nagy szeretettel se­gítették Balogh Jutkát, hogy megállhatta a helyét. — p — ! 5 J j-islkai Ferenc: Boszorká- ; I’ nyok pedig nincsenek cí- ; mű történelmi színműve mél- í tán arat estéről estére nagy si- ; kert a megye városaiban, fal- ; vaiban. A siker titka kettős: j az idős író ezúttal is kitűnő ; darabbal örvendeztette meg ; a színházkedvelő közönséget I és a Petőfi Színpad művészei í kivétel nélkül tudásuk legja- ; vát nyújtják a darabban. \ A Boszorkányok pedig nin- \ csenek egyik legszebb, leg- J líraibb jelenete Kálmán ki- 'tf rály és Veronika kettőse az el- £ ső felvonás végén. Veronika, í az apátlan-anyátlan szép job- \ bágylány egy kupa vízzel eny- Z hiti a király szomját. Odalát- Z szik a trónterembe a király- Z asszony szobájának pislákoló \ mécsese, de a hűtlen asszony Z hasztalan virraszt, a király \ már hónapok óta nem keresi ^ fel éjszakánként, í Király: Tudnál szeretni en- t gém, Veronika? i Veronika: Eleitől nagyon Z szeretem felségedet. Z Király: Maradj velem ma Z éjszaka ... Z Rezzen a lány, hiszen szere- J tete nem a férfinak — a ki- £ rálynak szól, aki magához £ vette, aki emberként bánt ^vele; de tudja a kötelességét. /a Vßrrcnilrn ■ f íríitnoef •falván A mezőgazdaság gépállomá­nyának mind. jelentősebb ré­szei képezik az öntözéses gaz­dálkodáshoz szükséges felsze­relések. A mezőgazdasági üze­mek az idén 1450 újabb esöz- tető berendezést szereznek be, részben a hazai ipartól, rész­ben Nyugat-Németországból és Ausztriából, de a motor és a szivattyú a külföldiekhez is itthon készül. A termelőszövetkezetek­ben egy év alatt megkét­szereződött a hordozható esőztető gépek száma. A növekvő öntözőgéppark folyamatos, biztonságos üze­meltetése érdekében átszer­vezték és továbbfejlesztették a javítószolgálatot. A Földmű­velésügyi Minisztérium me­gyénként egy-egy mezőgazda- sági gép-, illetve gépjavító ál­lomást jelölt ki erre a feladat­ra. Kisebb javításokat ezek részben már eddig is elvégez­tek, most azonban megteremtik az új feladat­körükhöz szükséges tech­nikai és szakmai feltéte­leket. A kijelölt gépállomások ve­szik át az ipartól az öntöző- berendezések garanciális javí­tását is, amit — a gépek szá­mának gyorsütemű növekedé­se miatt — a gyárak már nem győznek ellátni. Az új intézke­dés biztositja, hogy a 2000 üzemórára növelt jótállási idő alatt a termelőszövetkezetek öntözőberendezéseinek min­den hibáját nyolc napon belül kijavítsák. Az öntözéses gazdálkodás fejlődése szükségessé teszi szerviz megszervezését is. En­nek keretében a javító állo­mások helyezik majd üzembe,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom