Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-08 / 105. szám

MeetMl aJIirhxo 1963. MÄJUS 8, SZERDA Agráregyetemisták tanulmányútja Az Agrártudományi Egye­tem idén végző hallgatói kö­zül igen sokat várnak a Sza­bolcs megyei mezőgazdasági üzemek, ahol még meglehe­tősen kevés a szakember. Az egyetem ezért „ismerkedési kirándulást” szervez a me­gyébe. az ottani elhelyezke­dési lehetőségek iránt ér­deklődő negyedéves hallga­tók részére. A leendő szak­emberek így már előre tá­jékozódhatnak annak a vi­déknek a sajátosságairól, leg­főbb problémáiról, ahol rövi­desen megkezdik önálló munkájukat. (MTI) Zökkenőmén tes a zöldségellátás és felvásárlás Saláta a sztár — Május 15-én a karalábé is meg­Vasárnap, amikor Nagykő­rösön jártunk, egész nap dol­goztak a szövetkezeti gazdák a határban és szedték a sza­badföldi salátát. A MÉK ko­csijai sűrűn fordultak az állo­más és a kirendeltség telepei között: szállították a kiváló minőségű salátát. A körösiek nagyon értenek a zöldségtermesztéshez, apáról fiúra szállt ez a tudomány. jelenik a piacon — Tavalyihoz képest nagyobb a zöldségfeíhozatal NEM SZÖKIK MÁR A VÍZ Három évvel ezelőtt a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság hosszú csatornát építtetett, amely Nyáregyhá­za, Csévharaszt, Vasad, Ül­lőn keresztül a soroksári Du- na-ágba viszi a belvizet. Az érintett községek mind j örültek a csatornának, csak I éppen a vasadiak lettek ha- 1 marosan szomorúak, mert ki­derült, a csatorna nemcsak a felesleges víztől szabadít­ja meg őket, de elviszi azt is, amit nem kellene. Rövi­den szólva: szökött a víz. A község talaja különösen laza szerkezetű, homokos, igen jó vízáteresztő. így amikor a mélyein fekvő, 8 méter széles csatorna meg­épült, egyszeriben leszállt a kutak vízszintje. Többször is eljártak a va­sadnak orvoslást kérni a Víz­ügyi Igazgatóságtól, ponto­sabban Kajárj Sándor fő­mérnöktől, aki annak ide­jén az építkezést vezette. Bizony, erre a nem várt for­dulatra ők sem számítot­tak. A főmérnök nagyon a szívére vette a történteket. Megígérte, hogy valamilyen módon segít a bajukon. Elképzelése az volt, hogy vasbetonba épített, zárható aknákat létesít a csatomame- derben a víz felfogására. 'A szakemberek nem sok jövőt jósoltak az elképzelésnek, s így csclk kísérleti jelleggel kezdték meg a község határá­ban két ilyen vízvisszatartó tároló zsilip létesítését. A munkálatok eléggé el­húzódtak, de idén tavasz- szal végre elkészült és bebi­zonyosodott, hogy a főmérnök elképzelése a gyakorlatban is kiállja a próbát. Azóta ész­revehetően emelkedett a ku­tak vízszintje. A község ve­zetői szerint még egy ilyen záróaknára lenne szükségük a csatorna egy másik, a fa­lun átvezető pontján és ak­kor ismét visszanyernék a ré­gi vízmennyiséget, azzal a kü­lönbséggel, hogy a felesle­ges belvíznek viszont a csa­tornán keresztül továbbra Is megvolna a természetes le­folyása. Kikelt a magnélküli görögdinnye A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet­ben az idén már öt holdon termesztik a mag nélküli gö­rögdinnyét. Tavaly több száz kombináció felhasználásával állították elő a szükséges vetőmagot. Ezzel az eddig csak Japánban és Ameri­kában ismert mag nélküli gö­rögdinnye termelési feltéte­leit hazánkban is megte­remtették. Ebben az évben folytatják a kísérleteket, az­zal a céllal, hogy az eddigi­nél olcsóbban állítsák elő a termesztéshez szükséges ve­tőmagot. Az új kombiná­ciókhoz a legjobban kötő hibrideket válogatják ki. A melegágyakban kikeltek a tápkockákba vetett magok, s rövidesen hozzákezdenek a szabadföldi kiültetéslhez. Az idén már közfogyasztásra is adnak a csupabél görögdiny- nyéből. (MTI) — Tizenhat tsz-tag tanulta a traktorvezetést a szobi já­rásban a Vámosmikolai Gép­állomáson és közülük csu­pán egy nem felelt vizsgán. meg a Két kérdés - két rajz — Művezető szaktárs! Nem lehetne a gépet hátrább vinni? — Inkább szedjen egy kis fogyasztószert... Igaz, termelési adottságaik is kedvezőek. A nagykőrösiek az idén 2 800 000 fej salátára szer­ződtek, amelyet le is szál­lítanak. Az eddig felszedett saláta 90 százaléka első osztályú, 15 de- kás, amelyet főleg exportál a MÉK. A nagykőrösi állomáson vasárnap is ráírták be a hű- tőkocsikba az NDK-ba, Cseh­szlovákiába menő friss saláta- fejeket. — A paraj, a spárga, a zöld­hagyma után kétségtelen, hogy a szabadföldi saláta je­lenleg a sztár. Ezt keresik a piacon, ezt kéri a külföld, s ebből vásároljuk fel naponta a legnagyobb mennyiséget — mintegy 200 000 fejet — mondja Kovács Géza, a MÉK felvásárlási osztályának fő­előadója. — De a retek, a pa­raj, a zöldhagyma, spárga fel­vásárlása is tart. Ezekből a felhozatal kisebb, mint az el­múlt hetekben volt — különö­sen a hűvös idő hatására a spárga szedése csökkent. A múlt héten még volt olyan nap, amikor 180 mázsát is fel­vásároltunk, ez vasárnapra 55 mázsára esett vissza, s most újra nagyobb tételeket — 80— 100 mázsát — vásárolunk fel. A spárgakiesést nemcsak az időjárás okozza, hanem az is, hogy a dabasi járásban a ter­melőszövetkezetek nem bizto­sítanak elegendő munkaerőt a szedésre, pedig minden nap késedelemért kár, mert csök­ken az ára. A MÉK a megye igényét eddig teljesen ki tudta elégíteni, sehonnan nem érkezett panasz a zöldség- ellátásra vonatkozóan. Sőt, más megyéknek át a MÉK eladásra. is adott Például Szombathely és Miskolc ka­pott nagyobb mennyiségű sa­látát az elmúlt héten. A nagy­kőrösi saláta felvásárlása hú­szadikáig tart, de ezt megelő­zően május 15-én a ráckevei járásból is megkezdik a sza­badföldi saláta szedését, és így az igényeket kielégítik. A MÉK szerződéses terve 12 és fél millió, de a jó időjárás és a termelőszövetkezeti tagok szorgos munkája következté­ben ettől nagyobb mennyiség felvásárlása várható. — Az export folyamatos, a megrendeléseknek eleget tu­dunk tenni és ugyanakkor a tavalyihoz képest a megye és a főváros ellátását is jobban tudjuk biztosítani. Csak a rác­kevei járásból nyolcmillió fej saláta várható az elkövetke­zendő hetekben — folytatja a felvásárlási osztály vezetője. — A saláta helyét nemsoká­ra a piacon a korai karalábé foglalja el — mondja Kovács Géza. — Május 15-én megkez­dődik a szállítás. Az abonyi József Attila Termelőszövetke­zetből kapjuk az első mennyi­séget, legalábbis Szabó András főkertész jelzése szerint ekko­rára már meg tudnak jelenni a karalábéval a piacon. Ez azt jelenti, hogy a Csosigrád megyeivel egy időben a Pest megyei karalábé is megjelenik majd a megye és a főváros üzleteiben. A befutott jelentések szerint eddig a termelőszövetkezete* tői zökkenőmentesen szállítot­ták el a zöldségféléket és akadály nélkül jutottak el a fogyasztókhoz. Remélj üli, hogy az elkövetkezendő na­pok javuló időjárása még ked­vezőbben hat majd a zöldség­felvásárlásra, a zöldáruellá­tásra. (8. S.) — Mit tett rá, kukacot vagy legyet? (Komádi rajzai) RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Betörtek április végén az egyik maglódi kocsmába, s több mint ezer forint ára tö­mény italt vittek el. A betö­rőt két nap után elfogták: Kiin Sándor foglalkozás nél­küli férfit. Vasvillával ütötte a gond­jaira bízott tehenet Holló István 41 éves alsóegreská- tai tsz-tag. A jószág olyan sérüléseket szenvedett, hogy le kellett vágatni. Holló el­len társadalmi tulajdon ron­gálása miatt bűnvádi eljá­rást indítanak. Gerstenbrein József szi- getszentmiklósi lakos, akit ittasságáról és szüntelen, brutális családi botrányai­ról már faluszerte ismer­nek, részeg fővel a falhoz vágta öthónapos kisleányát. A gyermek fejsérülést szen­vedett. Az emberi mivoltából kivetkezett férfit a rendőr­ség őrizetbe vette. . Betörtek a püspökhatvani plébániára. Az éléskamrá­ból a tolvajok négy kiló son­kát, négy kiló szalonnát, ti­zenkét szál kolbászt és ti­zenhat liter bort loptak. Kéz- rekerítésükre a nyomozás fo­lyik. Nézeteltérés — kartöréssel. Barta Gábor felsőpakonyi gépszerelő-lakatos április vé­gén egy este összeszólalko­zott szomszédjával, Szilágyi Lajossal. A vita hevében vasvillával úgy összeverte, hogy annak két helyen is el­tört a karja. Szilágyi kór­házban fekszik. Bartát őri­zetbe vették. Zsebtolvaj akadt horogra Gyálon. Vajda Jánosné, fa­lubeli asszony a fűszerüzlet­ben három pénztárcát lopott, összesen 1122 forinttal. Levágta szerelmének orrát. Május másodikán hajnalban Kanalas József, nőtlen, tá- piószentmártoni földműves féltékenységből zsebkésével levágta a vele közös háztar­tásban élő V. J.-né orra he­gyét. A szerencsétlen nőt kórházban ápolják, a félté­keny férfi ellen súlyos testi sértésért bűnvádi eljárás in­dul. Motorlopás. Vasárnap es­te 10 óra körül a mono- ri sportkör elől ellopták Le- zovics József monori lakos KI 33—28 rendszámú, 125 köbcentis Danuviáját. A nyo­mozás folyik. Eszi a madár, nem eszi... Melegben az ember olykor megszomjazik. Mit csinál­junk — ilyen a természetünk. Ha pedig az ember szomjas, inni akar. Mármost embere válogatja, hogy mit. Vannak, akik az artézi vízre esküsznek, mert erősen kedvelik meg­nevezhetetlen illatáért, zamatéért. Mások frissen csapolt sörrel, hosszúlépéssel, vagy egyéb nedűféleséggel szeretik oltani szomjukat. H. Mihály, a budakalászi Szabadság Termelőszövet­kezet részlegvezetője a gyümölcslére szavaz. Ő már csőik ilyen megátalkodott ember. Be is ment minap a hely­beli italboltba s előadta kívánságát a csapos kartársnő­nek. Legnagyobb meglepetésére az néhány pillanatig szánalommal vegyes megütközéssel nézett rá, aztán kije­lentette: gyümölcslé nincs. Igyon sört, az van. Illetve, gyü­mölcslé is van — de messze. A pincében. Csapolni haj­landó, a pincébe menni nem. Eszi a madár, nem eszi — nem kap mást. H. Mihály nem ette. ö már csak ilyen megátalkodott ember. Inkább átment a cukrászdába, ahol készségesen ki­szolgálták. Pedig ott is van havi terv, amit teljesíteni kell... ny. é. Nem feladat — kötelesség! Ebben az évben jelen­tősen megnőtt a földmű- vesszövebkezetek feladata a felvásárlásban, a községek jelentős részében a szö­vetkezetek biztosítják a he­lyi ellátási zöldség- és gyümölcsféléből. Nem egy helyen időben hozzá is kezdtek e feladat sikeres végrehajtásának biztosításá­hoz, ám nem egy község­ben a földművesszövetke­zeti vezetők fülük botját sem mozgatják, hogy az ilyen irányú igények ki­elégítését biztosíthassák. Vajon mire várnak? Elhangzanak olyan né­zetek, hogy a sok feladat közepette erre nem jut idő. Ám a felvásárlás si­keres lebonyolítása nem egy feladat a sok között, ha­nem a kötelességek legfon­tosabbika a földművesszö­vetkezeti vezetők számára. És erről sokuk megfeled­kezik! Főként a tojás- és baromfifelvásárlási tervek teljesítése hagy sok kí­vánnivalót maga után, hi­szen akad olyan község, ahol a földművesszövetke­zet még egyetlen darab to­jást sem vásárolt fel, pe­dig az év ötödik hónapjá­ban vagyunk! Vajon elkép­zelhető, hogy ilyen helyen bármit is tettek a főld- műve sszövetkezeti vezetők? Csakis az ő nemtörődöm­ségüknek, mulasztásuknak tudható be az ilyen „ered­mény”. A féléves terv teljesí­téséhez mintegy másfél hónap áll még rendelke­zésre. Ennyi idő alatt még igen sokat tehetnek ott is, ahol eddig kényelmesked- tek. De ehhez az kell, hogy megváltozzék a hibás szem­lélet, s a földművesszövet­kezetek vezetői ne egy feladatot lássanak ebben, hanem elsőrendű kötelessé­güket. Es ehhez a felis­meréshez segítséget keli hogy adjanak a földmű- vesszövetkezetek járási köz­pontjai is, elsősorban a ceglédi és a dabasi járás­ban, megyénk két igen fontos mezőgazdasági járá­sában. Az idő sürget, ideje, hogy azok is észrevegyék, akik eddig, bár már má­just írunk, nem ébredtek fel téli álmukból! Kedves meglepetés Kedves meglepetésben lesz részük a kirándulóknak a nyáron Dobogókőn —- olvasom lapunk keddi számának hírrovatában: — a budapesti Állatkert három kis barna­medvét nyaraltat a környező erdőkben. Ez aztán csakugyan kedves meglepetés! Elképzelem, amint a kiadós gyalogtúrától fáradtan caplatok felfelé az emelkedőn a túristaház irányába, a természet szépsége iránti közönnyel, szívemben vonszolom magam az unalo­mig ismert erdei szerpentinen, s egyszeresek a bokrok mögül pajzánul rámvicsorít egy bamamedve. Miközben a rémülettől bénultan próbálok úrrá lenni kitörni készülő epilepsziámon, a medve mellett megjelenik egy másik; Igaz, hogy kicsi, de megvan mindene: éles foga, négy mancsa, satöbbi. S ha még mindig nem kaptam volna nyavalyatörést erősítésnek kibukkan a bozótból a har­madik. Csak rám ne jöjjön a csuklás örömömben! (ny) Rajzik a cserebogár, a vetési bagelypiile, a lucernákban megjelent a vinceilérbogár és az aranka Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívása a védekezés megszervezésére Az idén — különösen a Du­nántúlon és az egyes északi vidékeken erős cserebogár­rajzást tapasztaltak a megfi­gyelők. Ugyancsak megjelent már több vidéken a vetési ba­golypille, amelynél — még május folyamán — nagyobb arányú rajzásra kell számíta­ni. Az Országos Növényvédel­mi Szolgálat szakemberei a védekezés gyors meg­szervezésére szólítják fel a termelőüzemeket és az egyéni termelőket. A gyümölcsfákat tömegesen el­lepő cserebogár ellen leghatá­sosabb védekezési mód, ha a hűvös hajnali órákban leráz­zák, összegyűjtik és baromfi­félékkel etetik fel. A vetési bagolypille hernyója, a mocs­kospajor, előreláthatólag jú­niusban jelenik meg, s csak­nem valamennyi szántóföldi növényben károkat okozhat. Rendkívül fontos, hogy a meg­jelenés első néhány napjában végrehajtsák a mocskospajor­ral fertőzött területekre elő­írt vegyszeres kezelést. A szokottnál is erősebb vincellérbogár-mvázióra kell számítani ez évben. Ez a kártevő elsősorban a lucernatáblákat fenyegeti. A szakemberek szerint leghatá­sosabb védekezési mód a táblák körülárkolása (baráz­dahúzás), s az árkok alján a HCH és a Wofatox keverékből készített védőcsík kétnapon- kénti megújítása. Egy-egy gaz­daság ezzel a módszerrel sok száz mázsa értékes takar­mányt, illetve lucernamagot menthet meg. A lucernatáb­lákban az utóbbi napokban ütötte fel a fejét a pillangósok legveszedelmesebb ellensége: az aranka, amely különösen a magnak szánt növényekben okoz igen nagy károkat. Szór­ványos fertőzés esetén a fel­perzselést és aláforgatását, nagyobb elterjedés esetén pe­dig a gyors vegyszeres keze­lést ajánlják a szakemberek. Legfőbb védekezési szabály, hogy rögtön a megjelenéskor kezdjék el a védekezést, különben a kis fertőző gó­cokból szétterjedő aranka egész táblák többéves termé­sét tönkreteheti. A szántóföldi növényeknél ajánlatos most figyelemmel kí­sérni a kukoricabarkó, a répa­barkó, a répabolha és a bur­gonyabogár megjelenését, il­letve terjedését, a gyümölcsö­sökben pedig a sziromhullás utáni kártevők: a szilva, az alma és a körte termését ve­szélyeztető poloskaszagú da­rázs, továbbá a cseresznyelégy és a barackmoly elleni perme­tezés időbeni megszervezése tartozik a legfontosabb nö­vényvédelmi teendők közé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom