Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ______ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! P EST VJ MEGYEI W#/f S sJimav AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM ARA 70 FILLER 1963. MÄJUS 5, VASÄRNAP Júliustól Sóskúton is lesz hidegaszfaltüzem Rövid időn belül a budai járás községeinek minden utcájában megépül a járda Két éve Pilisvörösvárott kezdtek először próbát a hi­degaszfalttal, némi bitumen és főleg helyben található anyag, murva, meg az ás­ványbánya kis szemcséjű hul­ladékának keverékével bur­kolták a járdát. A kísérlet nagyon jól sikerült és amel­lett a betonlapoknál, meg jár­daburkolásra használt min­den egyéb anyagnál sokkal kevesebbe kerül így a járdaépítés. És ugyanakkor az újfajta bur­kolóanyaggal sokkalta gyor­sabban megy a munka. Te­hát két okból is nagyobb járdaterület építésére futja évről évre a pénzből, meg az időből is. Tavaly Pilisvörösvár taná­csa már útburkoló házi bri­gádot szervezett, amelynek tagjai a burkolóanyagot is elkészítik. Az anyag előál­lításához a tanács előbb be­tonkeverőgépet kért kölcsön, aztán megvásárolta, brigád­ja pedig miután több kilo­méter hosszú járdát épített a községben, átment a szom­szédba, Pilisszentivánra és ott is több utcában burkolt piíisvörösvári hidegaszfalttal járdát. Ez idén a brigád tovább­folytatja a munkát ott­hon is, meg a szomszéd­ban is, de már nemcsak Pilisszent- ivánon, hanem más közsé­gekben szintén. A piíisvörösvári sikerek után július elsejével a bu­dai járás még egy községé­ben, Sóskúton alakul hideg- aszfalt-„gyár”, meg útburkoló- brigád. Az ottani Vegyes Ás­ványbánya Vállalat meddő­hányóit díjmentesen bocsát­ja a községi tanács rendel­kezésére és ezekből a kőhe­gyekből hosszú évekre ele­gendő, bőséges mennyiségben kerül ki a hidegaszfalt egyik alapanyaga, amit bitumennel kell összekeverni. A sóskúti burkolóbrigád hasonlóan a pilisvörösvárihoz, nemcsak Sóskút, hanem a környező községek járdaépítéséből is kiveszi a részét. A Budai Járási Tanács el­gondolása az, hogy Pilisvörösvár a járás északi, Sóskút pedig a déli községeit lássa el hi­degaszfalttal. Augusztustól kezdve már az egész járás területén az új anyaggal folytatódik a járda­építés a községekben, ahol az idei költségvetési terv járdaépítést irányoz elő. A lakosság társadalmi munká­ban megépíti a járdatükröt, ellátja kőszegéllyel a gyalog­járót és ha a munkának ez a része kész, a brigád a bur­kolóanyagot a helyszínre szállítja. A hidegaszfalt szét­terítését és simítását, vagyis a szakmunkát természetesen mindenütt ennek a két köz­ségnek a házi burkolóbrigád­ja végzi el. Úgy remélik a já­rásban hogy az új, olcsó és gyors eljárás segítségével né­hány éven belül a járás va­lamennyi községének minden utcájáról eltűnik végre a sár, mindenütt kiépül a jár­da. Érd egyébként jövőre ala­kítja meg saját járdaburkoló és hidegaszfalt készítő házi brigádját. Ez a brigád azon­ban csak otthon dolgozik. Érd belterületén ugyanis az utcák hossza 376 kilométer, a járdáké pedig ennek a két­szerese. Éppen elég munká­ja lesz tehát jó néhány esz­tendőn ót odahaza is az érdi járdaburkoló-bri gádn ak. i%'fBsss4»r .4 tf/irhán Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke szombaton délelőtt Algériába érkezett Az elnöki jacht kikötésének Algírban százezer ember volt szemtanúja. Nasszert Ben Bel­la algériai miniszterelnök és a kormány tagjai melegen üd­vözölték. Az Egyesült Araib Köztársa­ság elnökének hivatalos algé­riai látogatása áz előre kitű­zött program szerint május 8-ig tart, az államfő azonban a MEN-hírügynökség közlése szerint tovább marad a baráti országban. U Thant Bukarestbe érkezett Szombaton délután egy 18-as különrepülőgépen Buka­restbe érkezett U Thant, az ENSZ főtitkára. U Thant a Román Népköztársaság kor­mányának a meghívására négynapos hivatalos látoga­tást tesz Romániában. Ennek során rövid körutazást tesz az országban és találkozik a kor­mány vezetőivel, akikkel meg­beszélést folytat Növekszik megyénk idegenforgalma Huszonhét éttermet és eszpresszót jelöltek ki a megyében az idegenforgalom lebonyolítására Beszámoltunk már az IBUSZ és a megyei tanács kereske­delmi osztálya között létre­jött megállapodásról, amely­nek értelmében a kül- és bel­földi társasutazások az idei ta­vasztól kezdve, nem ahogy ed­dig, csak szórványosan, hanem rendszeresen keresik fel me­gyénk vidékeit. A közkedvelt „Űt az ismeretlenbe" társas- utazás, valamint a fél- és egy­napos útiprogramok résztvevői az egész ország területéről az egész év folyamán nemcsak átutaznak megállás nélkül, vagy rövid időre megállnak egy-két nevezetesség megte­kintésére Pest megyében, ha­nem többször is beiktatják a megye különböző helységeit útjuk céljául. Más alkalmak­kor pedig ebédet-uzsonnát, vagy vacsorát fogyasztanak az utasok valamelyik megyei vendéglátóhelyen. Ennek előfeltétele, hogy megfelelő helyiségekbe vihes­sék étkezni a vendégeket és éppen ezért most az IBUSZ-szaJ közösen megvizsgálták az idegen- forgalom szempontjából számításba vehető megyei vendéglátóhelyeket. A vizsgálat alapján kiválasz­tott helyiségeket két kategó­riába osztották, az egyikbe a külföldi és a belföldi, a má­sikba, az előbbieknél valami­vel gyengébben felszerelt ven­déglátóhelyeket, csak a belföl­di idegenforgalomra jelölték ki. Az első kategóriába ke­rült a visegrádi Vár, az érdi Park, valamint a ceglédi Kos­suth szálló. Ezek azonban, mi­Kétszeresen meleg a mai ünnep az abonyi Bacsó Béla utca 36. szám alatti házban. Az anyák napja szép ünnepét különösen emléke­zetessé teszi, hogy kerek 50 évvel ez­előtt, ugyanezen a napon kötött holto- miglan-holtodiglan szövetséget egy 23 éves szegénylegény és egy 18 éves sze­gény leány: Nagy István és Ácsai Hermina. Ma pe­dig ennek megün­neplésére kelt jel a ház népe, gyűlt egybe az országba szétszéledt család, s kopogtatnak be a boldog otthonba a meghívottak, bará­tok és tisztelők. Puszta véletlenség, hogy a nevezetes ese­ményről tudomást szereztem. Herédi Bélával, a Kossuth Tsz tehenészével ak­kor találkoztam ősz- sze a tanács anya­könyvi hivatalában, Aranylakodalom Abonyban temben ... De azt az embert szeretném megölni, aki nem becsüli ezt a rend­szert. Aki ahelyett, hogy dolgozna, a múltat sírja visz­sza... — mondta el kéretlenül is politi­kai hitvallását. Pista bácsi ma­gas korától függet­lenül is szelíd em­bernek látszik. Meg tudná-e tenni? Nem bizonyos. De hogy szivéből szólt, ab­ban nem kételke­dem. Hermina néni és világ legjobb vője'’ (ő csak iga­zán tudja!) Herédi Béla ezalatt a né­pes családot számol­ta össze. Mindkét öreg büszke arra, hogy a jubileumi esketést maga a tanácstitkár végzi, de arra még job­ban, hogy a nagy után valamennyi kis befogadó képességű, csak egyéni utasok szempontjából jöhetnek szám­ba. A Dunakanyar jobbpartján a visegrádi Vár éttermet és a kisvendéglőt, Szentendrén a Határ csárdát, Érden a szál­loda éttermét sorolták első kategóriába, míg Leányfalun a két étterem, Szentendrén a Béke étterem, Pilisszentivánon a Bányász étterem, továbbá Csepel szigetén a ráckevei ét­terem és a szigetszentmiklósi kisvendéglő a másodikba ke­rült, A balparton, a Szentendrei szigeten a Pokol csárdát, a váci Kőkapu kisvendéglőt, a nagymarosi Kék Duna ven­déglőt és a zebegényi Diófa sö­rözőt találták külföldi vendé­gek ellátására alkalmasnak, míg csupán belföldiek részére Vácott a Fehér galamb étter­met és a Duna eszpresszót, a szentendrei szigeten pedig a Horány Gyöngye kisvendéglőt jelölték ki. Az aszódi járásban a Kis­bagi csárdába visznek kül­földi vendégeket. Ezenkívül a monori és ceglédi járás vendéglátóhelyei közül külföldi társasutazások részt­vevői részére Nagykőrösön a Cifrakert vendéglőt. Cegléden a Kossuth Éttermet és a Déli­báb eszpresszót, továbbá a monori-erdei Autócsárdát je­lölték ki. Belföldi viszonylat­ban a nagykőrösi Aranykalász étterem és Vénusz eszpresszó, Monoron pedig a Vigadó étte­rem és a Hangulat eszpresszó jön számításba. Egy két kivétellel, vala­mennyi kijelölt vendéglátó helynek több száz vendég be­fogadására alkalmas kerthe­lyisége is van. Természetesen a szentendrei Ságvári Endre és a dobogókői túristaház ét­terme ezentúl is részt vesz a külföldi idegenforgalom lebo­nyolításában. A Túristaháza- kat Kezelő Vállalat és a me­gyei idegenforgalmi hivatal túristaházai pedig a belföldi idegenforgalmat szolgálják to­vábbra is. ^\\\\\\\\k\\\\\\\\\\\\\V«C^^^ Üdvözlet a „mamának“ f Az ENSZ főtitkárát a buka­resti baneasai repülőtéren Alexandru Birladeanu, a mi­nisztertanács elnökhelyettese* Comeliu Manescu külügymi­niszter és a kormány több más vezetője fogadta. Ott vol­tak a Bukarestben akkredi­tált diplomáciai képviseletek vezetői, köztük Kuti Jenő, a Magyar NI -köztársaság buka­resti nagykövete. Emeletes áruház Üllőn Lukács Lázár vb-elnök a telefonnál. — Mi újság Üllőn? — Elég nagy az újság: emeletes áruházat építünk a Marx térfen, a jelenlegi ru­házati bolt melletti üres te­leikre. — Aruház lesz az való­ban, vagy csak amolyan nagyobb boltféle? — Áruház, mégpedig a javából. Nagy élelmiszer- osztályán kívül lesz illat­szer-, papír-, cipő-, ruha- és könyvosztálya is. És hogy e] ne felejtsem, két háztartási osztálya szintén. — Hogy-hogy kettő? — Hát az egyik szappant, mosószert, ilyesmit árul, a másik meg háztartási kis­gépeket. Az építkezés még az idén megindul, bár igaz, a tervezők most még a sta­tikai számításoknál tartanak. Az 1 800 000 forintos beruhá­zási összeg egy részét a ta­nács a községfejlesztési alap­ból fedezi. — És az újtelep régen sür­getett boltja? — Az még hamarabb meg­lesz. Az újtelep üzletházat kap. Már szállítják a hely­színre az építőanyagot és a napokban megindul az épít­kezés is. (—ly —e) ^ (Gábor Viktor felvétele) '/ t ^ Május első vasárnapja. — Anyák napja. % í Vajon a róluk szóló méltatások, versek, ünnepi szó- £ ^ noklatok kellőképpen kifejezhetik-e az anya szó teljes £ í fogalmát? ( 5 e y Bizony, nem. A reflektorfény csupán egy-egy vonást £ Z lobbant fel arcukon. Hősi eposzok, görög tragédiák fennkölt | í asszony-anyái, várvédő, tigrisként harcbaszálló félistenek £ $ ők, ha gyermeküket, s az otthon melegét oltalmazni kell. £ Gyolcs sarkában rézkrajcárokat kuporgató kérges kezet £ í illessünk-e ma tiszta emlékezettel, kezet, amely remegve ^ \ választott kiscsizmát és varrott lajbit a Szent György ^ $ napi vásáron a valamikor apátián Jancsikáknak? Vagy f beszéljünk korunk kétmüszakos édesanyáiról akik tartó- | í zik-követel rovatokat lapoznak, s a villamoson még „át- £ \ veszik” az anyagot? Háború és béke édesanyái. Semmi szó, írás nem mu- í f tathat meg belőlük annyit, mint egyetlen aggódva átvir- ^ '*t rasztott éjszaka szív dobbanásai... Hallottam egy nálunk, a Gödöllői Agrártudományi % % Egyetemen tanuló guineai főiskolástól, hogy a sötétnek bé- % \ lyegzett Afrikában mélységes tisztelet övezi az idősebbe- % l két. Ha például látogatóba megy egy ifjú a barátjához, % % legnagyobb tiszteletét azzal fejezi ki, ha annak anyját % % mamának, apját papának szólítja. Elbeszélte azt is, hogy % % egy diplomatacsalád vendégéként hasonló megszólítással % 5 tüntette ki a ház asszonyát. Kisvártatva azonban a társa- $ \ ság egyik tagja megkérdezte tőle: vajon szokás-e náluk % % ez, mert itt egyéb megszólítás járja. Keserűen, megszé- % \ gyenüléssel vette tudomásul hazája legszebb szokásának £ J kudarcát. Am jöjjön franciásan: asszonyom — mondotta % f — ha ez ildomosabb. Sajnos, nem véletlen, hogy ez a szép szokás nálunk % % ennyire félreérthető. Milyen bántó, milyen sértő, ha vala- % % mely idősebb nőt bárki is mamának titulál, „Ugorjon ma- $ £ ma!" — halljuk a villamosfelszálló helyekén, s nem kicsi % £ közderültség követi a szellemeskekő megjegyzéseit. Ütőn % ^ útfélen tapasztalhatjuk, s e durva, a szó eredeti jelentését ^ 't/ megcsúfoló bizalmaskodásban az idegen részéről fölény, % csipkelődő gúny, cinkos derű nyilvánul meg. \ Van azonban egy másik változat is: a mutter. Néme- ^ ^ tül szintén anyát jelent, de a mi gyermekeink szájából % f nem ugyanaz. Az édesanyám szó sajnos sok ember szemé- ^ í ben régies, ezt különben sem lehet öntelten, keményen, J \ pattogva, félvállról kiejteni. Reméljük, szokásainkból el % \ f°0 tűnni a durvaságnak, cinizmusnak ez a nem kívánatos % í hangvétele, amely az anya magasztos, szép fogalmát oly í gyakran arcpirítóan a porba rántja. Kedves guineai főiskolásom! Jólesett hallani, amit í f otthonról elmondtál. Szép szokásaitoknak szívből orvén- í t dezve, szeretettel üdvözöljük, forró köszöntésünket küld- í ^ iük most távoli hazádba, a drága „mamának!” Solt Péterné í í amikor a sokszoro­sított meghívókat átvette. Szólt pedig az, a ma délelőtt 11 órakor az eske- tési teremben tartan­dó szertartásra. Fél óra múlva már az öregek há­zában elevenedett meg a fél évszázad emléke, bánata és öröme. A szép, gon­dozott, tágas porta a legutolsó két évtized­ről beszél, Pista bá­csi meg arról, hogy tíz évnél hosszabb időn át dolgozott a Kossuth Tsz-ben, amelynek most meg­becsült nyugdíjasa. Mint egykori agrár­proletár, a földosz­táskor kapott föld­del nyomban tagja lett az alakuló Kos- suth-nak, pedig ak­koriban már 60 éves is elmúlt. — Sok keserű po­harat ittam ki éle­számú vendégsereg- : ben öt gyermekük és: tizenkét unokájuk\ lesz jelen egyidö- \ ben. Hermina néni \ erről beszél legszí- j vesebben. öt élő j gyermeken kívül —j két lány és három\ fiú — még hetet ho- j zott a világra. A j legidősebb is csak\ két esztendőt ért meg j közülük. De a többi j egészségben felnőtt, \ férjhez ment, illet- \ ve házasemberré j vált. Vagy ami az j igazi öröm forrása: \ dolgos, köztisztelet- j ben álló emberré. I — Olyanok az én\ gyermekeim, hogy: jobbat képzelni sem: lehetne — mondta oi boldog mama. Pista bácsi helyeslőén rá-: bólintott. Ebben sem lehet kételkedni. A meg­hitthangulatú arany-: lakodalom ezt min­dennél ékesebben bi­zonyítja. A. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom