Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

«ff MECHM séCiHap 1963. MÁJUS 31, PÉNTEK Az új isaszegi csata isssißgrol, a Gödöllő mel­letti kisközségről mindenki tud, aki csak megismerke­dett a magyar történelem főbb eseményeivel. Sok-sok csatavesztésre, sok évszáza­dos török és német elnyo­másra alig-aliig jut néhány örömteli emlék. Az isaszegi csata emléke azonban ilyen; Az 1848/49-es szabadságharc nagy tavaszi hadjáratának idején, 1849. április 6-án fényes győzelmet arattak itt a kisebb erőkkel rendelke­ző magyar seregek az erős tüzérséggel, és sok ezernyi zsoldossal rendelkező Win- dischgj-ätz felett. A menekülő osztrák hadsereg előbb Gö­döllőig, majd Pestig futott. A herceg ugyancsak gondol­kozhatott, miik azok a té­nyezőik, amelyek főserege vesztét okozták. Bár a szám­beli fölény birtokában volt, s bár tüzérsége is nagyobb, erősebb, s gyakorlottabb volt, egy tényezővel nem számolt, nem számolhatott; ez a té­nyező a forradalmi vívmá­nyokért, az ország szabadsá­gáért küzdő tízezrek haza­szeretete, lelkesedése, önfel­áldozása. Gyakran emiékeiimk erre a győzelemre, s Klapka, Dam­janich és Aulich tábornokok neve ismerősen cseng már a kisiskolás gyerekek fülében is. Különösen így van ez Gödöllő környékén, elsősor­ban Isaszegen, ahol a csak­nem egy és negyed századdal ezelőtti ütközet nyomai kéz­zelfoghatóak. A nevezetes ütközet em’é- két táplálja majd az idei új isaszetgi csata. A gödöl­lői járási úttörőelnökség, Berki József járási úttörő­elnök kezdeményezésére el­Alicja Scdzinska és Wiestaw Go-tas a Tisztes bűnök című lengyel film egyik jeienetében JEGYZETLAPOK i Történetek pedagógusokról i közelmúltban egy napot sí Dánszentmiklóson töl­töttem. A dolgozók esti isko­lájának tanulói vizsgáztak, én voltam a vizsgaelnök. Ti­zenkét vizsgázó, férfiak, nők vegyesen. Tizenketten a 6773 közül, akik Pest megyében ezekben a napokban ünneplő­be öltözve számot adtak az éjszalcákba nyúló esték mun­káiról. Volt ebben a napban ott, Dánszentmiklóson valami olyan tiszta, amilyen a visz- szaidéző álmokban lenni szo­kott, azokban az álmok­ban, melyeket a gyermekkor Iskolapadjai őriznek. A pe­dagógusokat juttatja eszembe most is a kép, a vizsga ko­molysága, mely az osztály­terem fehér falai között le­halkította a szavakat. Az öreg diákok kissé haj­tottam őszülőn, a munkában s a nehéz esztendőkben el­elfáradva álltak a fekete tábla előtt s a szögmérő és vonalzó segítségével szer­kesztették a rombuszt, rót­ták fel a kémiai képletet, beszéltek Mátyás uralkodá­sáról és idézték Vörösmarty Mihályt. Ök a tanulók, egy szépen fejlődő község gazdái, akik építettek már új tanácshá- sát, iskolát, most építik a művelődési otthont, akik sze­retnek szétnézni nap mint nap saját portájukon és azon túl is, miközben a könyvek fölé hajolnak, hogy pótol­ják hosszú esztendők mu­lasztásait. ■k N éhány nappal ezelőtt Do- monyban az iskolában felavattak egy szobát, mely­nek a kulcsát Sándor Béla, az iskola igazgatója átadta az úttörőknek. Párnázott szé­kek, asztalok, ragyogó parkett fogadja a klubszerűén beren­dezett szobában a gyermeke­ket. Itt tartják az őrsi foglal­kozásokat, itt olvasgatnak a jelenleg több mint száz köny­vet számláló könyvtárból. Itt kerülnek majd az asztalokra a Galga völgye színes nép­rajzi térítői, amit ők készí­tenek. a mikor Simon Tamás első /1 alkalommal ment el kö­zéjük és arról beszélt, hogy gyerekeik mellett nekik is meg kellene tanulni az írás­olvasást, húzódoztak. Aztán tanakodtak a vonaton, az autóbuszon, meg a munkahe­lyen is, s végül úgy határoz­tak, vállalják azt, amit év­századokon keresztül ván­dorló őseik, a sátoros cigá­nyok álmodni sem mertek volna. Ezeket a sorokat már ők is el tudják olvasni, értik a kirakatokba tett cikkek árát, fizetéskor a jegyzékre tel­jes nevet írnak. Közel har­mincán Dányon, a faluszéli telepen megtanulták a betű­vetést. Emlékszem az első kísérleti évre, mikor lányai­kért, fiaikat kísérték iskolá­ba, hogy Esküit tanító néni megtanítsa őket. Aztán a szülői értekezletek is né­pesek voltak, de arra, hogy ők is tanuljanak — akkor még nem gondoltak. Nem tudom, Simon Tamás, az iskola igazgatója hány­szor ment el közéjük, hány­szor beszélt velük. 0 és mun­katársai mennyit fáradoztak a tudatlanság, a szellemi igénytelenség ellen. Nem tu­dom. De reggelente a főváros felé futó vonatokon gyak­ran látom őket, a hajdan mindenből kirekesztettek kis csoportját. Egyiküknek tás­karádiója van. A köré csopor­tosulnak a többiek és hall­gatják. Rákoson szállnak le s elindulnak a hatalmas gyár­kémények irányába. A reg­geli napfényben árnyékuk hosszúra rajzolódik a szürke aszfalton. Ladányi István A rakoncátlan üstökös Keresik a magyarázatot a csillagászok — Szabad szemmel is látható az Alcock 1963/b Három hete sincs, hogy ala­pos meglepetést szerzett a csil­lagászoknak az újonnan meg­ismert törpe üstökös, az Al- cook 1963/b, és már ismét újabb rejtély elé állította őket. Amikor az Uránia Csillag-^ vizsgáló munkatársainak, ifjú Bartha Lajosnak és Ponori Thewrewk Aurélnak május 10-én először sikerült Buda­pestről megfigyelniök, sokkal halványabb volt, mint ahogyan a csillagá­szok előre kiszámították, db ennél is különösebb volt az, hogy fénye, sem közeledése, sem távolodása közben nem változott. Ebből a „különckö­désből” — amelynek okát a csillagászoknak máig sem si­került megtalálniok — az Al­cock azóta sem engedett egé­szen május 26-ig, amíg a jó látási viszonyok egyáltalán le­hetővé tették folyamatos meg­figyelését. Ekkor azonban az égbolt napokra, helyesebben éjszakákra elfelhősödött, úgy hogy az észlelést csak most, csütörtökre virradó éjszaka le­hetett folytatni. És amikor a kis törpe újra feltűnt szemük előtt, ahelyett, hogy valami útbaigazítást adott volna titká­nak megfejtéséhez, újabb talánnyal lepte meg a csillagászokat. Ezen az éjszakán ugyanis olyan fényesen jelentkezett az égbolton, hogy megfigyelői az első pillanatban még azonos­ságában is kételkedtek. Pedig nem volt tévedés: valóban az Alcockot látták, amely azon­ban néhány napos, „visszavo- nul.tsága” idején a régebbinek mintegy har­mincszorosára fokozta fé­nyességét, úgyhogy szabad szemmel is jól kivehető volt. Fénye körül­belül a kis göncöl leghalvá­nyabb csillagaiéval látszott azonosnak. Az üstökösök fé­nyének 4—5-szörös hirtelen felfokozódását már máskor is észlelték, legutóbb például 1941. szeptemberében. A fel- ragyogásnak ez a mértéke azonban egészen meglepő. Eb­ben az esetben annál is in­kább, mert hiszen az Alcock ma már sokkal messzebb van a Földtől is és a Naptól is, mint első észlelésekor. A meglepő jelenségnek az Uránia munkatársai szerint két oka képzelhető el. Vagy váratlanul igen erős napsu­gárzás érte az üstököst, vagy olyan változás, robbanás, be- omlás következett be a bel­sejében, aminek folytán nagy mennyiségben törtek ki belő­le azok a gáztömegek, ame­lyeknek molekuláit a Nap ibo­lyántúli sugárzása fénykibo­csátásra gerjeszti. A kis „rakoncátlan” meg­figyelését a csillagászok ter­mészetesen tovább folytatják. (MTI) Növekvő állatállomány és hústermelés a valkói Új Élet Tsz-ben A gödöllői járás legjobb kö­zös gazdaságában, a valkói Uj Élet Tsz-ben gyors ■ ütemben nő az állatállomány. Szép eredményeket ért el a tehe­nészet, amelyben 70 törzs- könyvileg ellenőrzött állat tejtermelését, az elmúlt év­hez hasonlítva, idén mint­egy kétszeresére növelték. Az istállóátlag az utóbbi hóna­pokban, a tervszerű takarmá­nyozás következtében 15,4, az egy tehénre jutó napi fejési átlag pedig 16,4 liter­re emelkedett. Jelentős a fej­lődés a szabadtartásos, mes­terséges borjúnevelés terén is: az átlagosén ötvenes lét­számú állomány napi súly­SEGÍT AZ EGÉSZ FALU Az utóbbi tíz évben nem volt olyan, tanácsülés Veres­egyházon, ahol valaki meg ne említette volna: mi lesz a művelődési házzal, mikor építjük? Most végire igenlő választ adhatott Zimmermann György tanácselnök a sürgető kérdé­sekre. Áprilisban bejelen­tették, hogy együtt van minden szükséges kellék, pénz, engedély! tervrajz, kez­dődhetik a munka. Azóta három hét telt el. Már eddig négyszáz veres- egyházi lakos fogott ásót- csókányt és kezdte meg az alapok kiásását, összesen 150 ezer forintos munkára tet­tek vállalást, s éhből 60 000 forintnyit mér el" is végez­tek. A művelődési ház néző­terén 350-en foglalhatnak majd helyet. Itt lesznek a színházi és mozielőadások. Még emeletes karzatot is épí­tenék. Ugyancsak a műve­lődési házban helyezik el a szabadpolcos rendszerű köz­ségi könyvtárat, a szakköri helyiségeket, a klubszobát, valamint a gondnoki lakást. Télen az egész épületet lég­fűtéssel melegítik. Az építkezést — ami tcfcb miirt kétmillió forintba kerül — a Pest megyei Tanács Váci Építőipari Vállalata kezdte meg, míg a terveket a LA- KÖTERV KISZ mérnökcso­portja társadalmi munkában készítette el. Több mint egy évig lesz vasárnapi programja a veres­egyháziaknak. De örömmel segítenek, hiszen minden ©gyes tégla kézibaadása siet­teti a tíz éve kívánt létesít­mény megvalósulását. Tiszteletükre leáll a gyár — Kedves Markó' elvtársnő, mint a Csepel Autógyár nőbi­zottsága elnökétől kérdezzük, hogyan készülnek a oJ/ermek- napral — A gyermeknap — ha egy kis késéssel tartjuk is — nagy ünnepnek számít ná­lunk. Olyannyira, hogy ekkor hozzuk be a kicsinyeket, néz­zék meg, hol dolgoznak szü­leik. s hogy semmi baj ne le­gyen, erre a napra áramtala- nítjuk a gyár teljes területét. Persze, nem ez az egyetlen szórakozás, amit nyújtunk ne­kik. A művelődési házban műsort rendezünk, ahol fővá­rosi művészek közreműködé­sével a Muzsikus Péter című kétfelvonásos gyermekdarabot adják elő. Fellép a rádiókórus és a Vidám Fiúk együttese is. — Kapnak-e a gyerekek va­lami kis ajándékot? — Hogyne. Ily módon is emlékezetessé tesszük szá­mukra a gyermeknapot, ösz- szesen négvezer gyerekről kel­lett gondoskodnunk. Az egé­szen kicsinyek, a kettőtől hat éves korig homokozót, locso­lót, építőkockát és cukrot kap­nak. A nagyobbak, tíz éves: korig, kétféle társasjáték kö-í zött választhatnak. A cukor: nekik is és a tizennégy éve-; seknek is kijár. — A gyerekek jó része is­kolás, azok hogyan jöhetnek el? — Kéréssel fordultunk a környékbeli iskolákhoz, ahová gyári gyerekek járnak, hogy erre a napra engedjék el őket. Reméljük, jól szórakoznak majd a gyerekek. (k. m.) gyarapodása egy borjúra szá­mítva, 1,18 kilogramm. Sike­res a hizómarhálk súlynöve­kedése: havonta 35—40 kilo­grammot hízik egy állát. A termelőszövetkezet idén 97 hízott marha szállítására kö­tött szerződést. Ebből a meny- nyiségiből 36-ot már átad­tak a felvásárló vállalatnak, amely 31-et közülük Olasz­országba exportált. A valkói termelőszövetke­zet fehérhússertés-teinyészete is nagymértékben fejlődik: a 80 anyakocából álló törzsál­lományból az elmúlt évben 30-at már a gazdaság ne­velt fel. Idén eddig ötven kocától 403 malacot válasz­tottak el, egyenként 18,5 ki­logrammos átlagsúllyal. Az Uj Élet Tsz idei tervében összesen 500 sertés hizlalá­sa szerepel. Ebből eddig már 115—120 kg súlyban 225 son- kasüldőt elszállítottak. A nagyüzemi módszerekkel fo­lyó állattenyésztés és hizla­lás, nemcsak a járás szövet­kezetei közül emelkedik ki: a közelmúltbán az agrár­egyetem állattenyésztési tan­széke tanulmányi kirándulást szervezett, amelynek kereté­ben a hatvani járás termelő­szövetkezeti elnökei és állat­tenyésztői tekintették meg a yalkói Uj Élet állatállomá­nyát. Az idén nyolcszáz vagon gyümölcslé készül Hazánkban is közkedveltek a természetes ásványvizek és a vitamindús gyümölcslevek. Magyarország „ásványvíz-kol­lekciója” nem szegényes, je­lenleg ötfélét árusítanak: kap­ható mohai, kékkúti, parádi csopaki és balfi víz. A meny- nyiség azonban nem kielégítő. Különösen érezhető az ellátás­ban, hogy az egyik legkere­settebbet, a margitszigeti ás­ványvizet 1981 ős^e óta nem árusítják. Kedvezőbb a helyzet a gyü­mölcslé-ellátásban. Ezt a ter­melési adatok is bizonyítják. 1960-ban mindössze 19 "vagon­nal készített a hazai ipar, 1962-ben 534 vagonnal fo­gyott el, az idén pedig 80Ö va­gon gyümölcslé készül a Kon­zervgyárakban. Ebből a leg­több meggyvér, meggylé, birs, őszi- és sárgabaracké lesz. határozta, hogy az idén* szeptember 29-én, a győzel­mes pákozdi csata napján, a magyar néphadsereg napján megrendezik gyermekhadsere­gekkel az isaszegi csatát, amelynek 115. évfordulóját jövő tavasszal ünnepük majd meg járásszerte a kisiskolá­sok. Az „ütközet”-be a gödöllői, az aszódi, a nagykátai és a monori járás úttörőcsapatait vonják be. A hadijáték az eredeti csatának megfelelő hadmozdulatok rekonstruá­lásával zajlik le. A gödöl­lői járás gyerekei alkotják majd a védekező magyar hadsereget, a többi járás út­törői pedig Winddschgrätz se­regét személyesítik meg. A gödöllői járás úttörő- csapatvezető tanárainak be­vonásával már megtartották a helyszíni szemlét, s elké­szítettek a program tervet. Kétnapos lesz a nagy úttörő- találkozó. Az új isaszegi csatában a tüzérséget a közreműködő munkásőrség egységei, az MHS tagjai, valamint a hon­védség műszaki alakulatai „biztosítják“’ veszélytelen, de illúziókeltő robbantásokkal, ködgyertyákkal. A lovas hír­vivők szerepét az R—20-as kisrádiók töltik majd be. \ hadijáték híre már elter­jedt az érdekelt járásokban és érthetően óriási izgalmat okoz az úttörők körében. S talán még soha annyira és annyiszor nem tanulmányoz­ták a magyar forradalom és szabadságiharc történetét, s benne a tavaszi hadjáratot, mint most, a lázas készülő­dés idején. (tm) Az íi ember kovácsa Aszódon elvei, gyakorlati módszerei ma már az egész világon köz­ismertek és irányt mutatnak\ Az új ember kovácsa című háromfelvonásos színmű — vagy ahogy a szerző jelzi — pedagógiai hősköltemény egy a Makarenkó által teremtett és vezetett telepnek az életét, a kezdeményezés hősi korsza­kának igen emlékezetes sza­kaszát állítja színpadra. Makarenko — Pándi Lajos színpadi játéka Az új ember kovácsa jelentős előadásában valósult meg, a MŰM. 200 sz. Ipari Tanuló Intézete dolgo­zóinak. és növendékeinek elő­adásában. A színmű eszmei mondani­valója, pedagógiai célkitűzése olyan őszinte, átélt és minden­képpen hatásos előadásban került a közönség elé, amely­hez hasonlót a Sziklai Sándor kulturális szemle ez évi be­mutatói során alig láthattunk. Makarenkó szerepét Puskás Géza formálta meg igen egy­szerű, nem külsöséges, éppen ezért meggyőző, kiemelkedő színjátszói munkával. A fel­nőtt szereplők közül külön el­ismerést érdemel Éliás Lajos rutinos, de mindvégig mér­téktartó alakítása, Kalina lva- novics szerepében. Mind figu­rálisán, mind pedig tartalmá­ban jó alakítás volt Muszij Karpovics kulákja, melyet Li- csák Károly játszott. Bácskai Gyula rendező első­rendű érdeme, az említetteken kívül, hogy az első pillanat­tól kezdve fokozódó feszültsé­get tudott teremteni a színpa­don, a konfliktusokat és az egyes fordulópontokat gondo­san előkészítette. K. Gy. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalmat és az első vi­lágháborút közvetlenül köve­tő időszakban a Szovjetunió végtelen országútjain éppúgy, mint Európa-szerte ezerszám­ra kóboroltak olyan fiatalok, fiúk és lányok egyaránt, akik árvaságra jutottak, akiket a háború pusztító vihara sodort az utcára. Sokan magányosan, sokan bandába tömörülve csu­rrogtak, fosztogattak. A Szovjetunióban azonban csak­hamar állatni és társadalmi feladattá lett e fiatalkori bű­nözők megmentéséért indított mozgalom. Ennek az ember­mentő küzdelemnek az élére olyan kiváló ember állt, mint Makarenkó, akinek pedagógiai A Kiskunlacházi Földművesszövetkezet iparcikk-kiállítást rendezett a községi kultúrház nagytermében. A kiállítást hétezren tekintették meg, s különösen nagy sikere volt a bútorkiállításnak. A képen: a látogatók ismerkednek a strandcikkekkel (Koppány felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom