Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

í í s A megyei tanács l a p PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VIÍ. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1963. MÄJUS 31, PÉNTEK Kétszáz javaslat Balatoni Gábor Mihály a tanácsválasztás előtti jelölő gyűlésein javasolta: okoskocfc- Janelk már» kj valamit, ne kelljen össze-vissza keres­gélni, mikor, melyik orvos az ügyeletes. Alig. egy hét után tábla került az üllői ta- mácsháza falára, s negyedévre előre pontos kiírás az orvosi ügyeletről. Akkoriban, amikor Balato­I ai Gábor Mihály felszólalt, több mint kétszáz más kér­dés, javaslat, panasz, ötlet hangzott el a gyűléseken. j Senki nem lehetett még bi­zonyos abban, megvalósulnak-e kívánságaik vagy a követ­kező idő sok munkája köz­ben feledésbe merül a temér­dek jó szándék. Kétszáz ja­vaslatot megjegyezni, észben tartani, intézkedni, amúgy is nagy felelősségérzetet és em- berezeretetet kíván. Vajon fhi maradt meg a lelkesedés fűtötte négy nekibuzdulásból? Lukács Lázár az új ta­nácselnök és Kovács György, a végrehajtó bizottság titká­ra, gondosan őrzött papíro­kat tereget az asztalra. Ti­zenötnél is több rubrika szánt­ja fel a fehér papírokat. Autó­busz-váróterem, útjavítás, víz­ellátás, villany, művelődési otthon, tüzelőszállítás, isko­la, sportpálya... rovatok őr­zik kinek-kinek a javaslatát. Azután térképek sora kerül elő, azokról magyarázzák ho­vá, mikor, miit terveznek. Találomra választunk ki néhányat á javaslatok közül* és mint a szenvedélyes játé­kosok. lessük partnereink kudarcát: ezt vagy azt a ké­rést régesrég elfeledték, ezt vagy azt nem érdemes szá­mon tartani stb. Rossz já­tékosoknak bizonyultunk, mi vesztettünk. A megválasztott tanács tagjai úgy vigyáz­zák a lakosság kívánságát, mint a jó gazda — vagyo­nát. S ha valami nem sike­rül úgy, ahogyan ők sze­retnék, mint a megszállottak, a sikerig nem nyugszanak. Nyolc helyre kértek pél­dául villanyégőket. Köztük az Állomás, a Vasadi, a Berkes, a Dobó utcába is. Időközben úgy adódott, hogy másik négy helyre már ad­hattak világot, de a nyolc sötétbe burkolózott hely ügyé­ben eddig hiába leveleztek. Az első levél 1962. november derekán kelt. Azóta több­ször sürgették. Az elektro­mos művek Pesterzsébet üzem­osztály, kispesti alosztályá­nak valószínű, nem annyira szívügye az üllői lakosság kérelme. Hat hónap is ke­vés volt számukra, hogy az aránylag kevés beruházásba kerülő munkát elvégezzék!... A társasházak építése új színfolt lesz a község éle­tében. Lukács Lázár tanács­elnök térképen mutatja az irányt, ahová majd az új utcákat vágják... , A telepi gyűlésen javasol­ták: építsenek a mély árok fölé hidatm így, ahogy most van, balesetveszélyes. Már a tavaszon kiszállították a gyű­rűket, ne késlekedjenek az okos javaslat végrehajtásá­val. Az orvosi rendelő és lakás felépítése, a fogászati ren­delés szinte minden gyűlé­sen téma volt. A tanácsülés már megszavazta a község­fejlesztésből a szükséges 60 000 forintot. 180 000 fo­rintért lakást vásároltak. Idénynapközit kértek? — — június elsejétől már műkö- 'dik. Meg kellene hosszabbíta­ni az óvoda nyitvatartását? — intézkedtek. A járdaépítés öt választó­kerületet érint. 174 ezer fo­rintért öt kilométer hosszú járdát építenek. Ezenkívül tíz­ezer forint értékű salakot hordtak ki az elhanyagolt utakhoz. Ároktisztításra, csa­tornázásra most harmincezer forintot költ a tanács. A Rákóczi-telepen elkelne egy új üzletház? — a földmű­vesszövetkezet még ez évben megépíti. Ne olyan későn nyisson a cukrászda! — kifo­gásolták. Ma már kívánság szerint nyit. S amit nem is kértek: nemsokára zenés cuk­rászdában szórakozhatnak az üllőiek. Három helyre java­soltak autóbuszvárótermet: idén kettő meg is épül. Egyik a Kuckóhoz, másik a Göbö­lyöshöz. Azután: hétezer forint könyvtárfejlesztésre, három­ezer orvosösztöndíjra, har­mincezer belvízveszély elhárí­tására ... összesen kétszázvalahány javaslat. S alig van közülük, ami nem valósulhat meg. Ter­mészetesen van ilyen is. A Hajcsár utcaiak például hiába kérték, hordja el a tanács a két magas dombot — nem te­hetik. Nem is szólva arról, hogy ott sokan engedély nél­kül emelték fel házukat. Ké­sőn jöttek rá, hogy a domb­ról a víz rájuk zúdul. A ke­nyérellátás is csak a monori kenyérgyár felépítése után ja­vulhat meg. A zöldségellátás már jobb, a tejellátás még kifogásolható. Hány kisebb, nagyobb ügy? Egy-egynek a megoldása azonban hosszú telefonálga- tásokat, levelek. tucatjait, utánjárást, türelmet és kitar­tást követel. Tudják-e azt azok, akik felálltak a télen a gyűléseken és javasolták: csi­náljuk meg a sportpályát, te­gyünk már valamit az isko­láért, temessék be a pázsitos gödröt...? Nem tudják. Mert a tanács­tagok csak dolgoznak, szalad­gálnak, intézkednek, úgy, ahogy választóik és a' VIII. pártkongresszus határozata kívánja tőlük —, de munká­jukról ritkán számolnak be. Az üllőiek csak egy-egy új létesítményből, apró újdonság­ból érezhetik, hogy vezetőik­kel megoszthatják minden­napi örömeiket, gondjaikat, mert ott nem csupán hivatal­ból, hanem őszinte együttér­zésből intézik dolgaikat. Vilá­gosan kifejezésre juttatják, hogy tanácsuk nemcsak állam- igazgatási, de még inkább ál­lamhatalmi szerv, ahol a ha­talmat nem néhány vezető, de az egész község népe gya­korolja. Erről vall a kétszáz, ma már nagyrészt megvaló­sult javaslat. Sági Ágnes Kádár dános látogatása Szabolcs-Szatmárban Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke több napos látogatást tett Szabolcs-Szat- már megyében, majd visszaté­rőben felkereste a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövet­kezetet. Hétfőn a nyíregyházi vasút­állomáson több ezer dolgozó lelkes fogadtatásban részesí­tette a vendégeket, iskolás­gyermekek sok-sok virággal kedveskedtek Kádár Jánosnak, a vendégeket Benkei András, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Szabolcs- Szatmár megyei Pártbizottság első titkára, valamint a me­gyei és a városi pártbizottság és tanács képviselői fogadták. A keddi napot a vendégek a helyi vezetők kíséretében a megye mezőgazdaságának ta­nulmányozásával töltötték. A reggeli órákban Nyírmadára utaztak. Itt a községi tanáes- háza előtt összegyűlt a falu lakossága. • Nehezen váltak meg a nyír- madaiak kedves vendégeiktől', de indulni kellett, mert vártók őket Szamostatárfalván. Üt­közően a falvak lakossága mindenütt meleg fogadtatás­ban részesítette Kádár Jánosi és a társaságában levőket, s több helyen meg kellett áll­niuk, hogy néhány baráti szót váltsanak az üdvözlésükre összegyűlt emberekkel. Nagy éljenzéssel fogadták az átuta­zókat Mátészalka főterén is. Szamostatárfalván Bódi Sán­dor országgyűlési képviselő, az Ady Endre Tsz elnöke ismer­tette a termelőszövetkezet helyzetét és munkáját. Kádár János látogatásának hírére a járásból mintegy nyolcezer ember gyűlt össze a festői Szamos-parton. A soka­ság lelkes éljenzéssel és taps­sal köszöntötte a vendégeket. A gyűlésen felszólalt Kádár János. — Régen esedékes találkozó valósult itt meg — mondotta többek között. — A szívünk­kel, munkánkkal és harcunk­kal már régen együtt vagyunk. Ugyanazért dolgozunk mi a Központi Bizottságban és á kormányban, amiért önök itt, a termelőszövetkezetben, örü­lök, hogy most személyesen is találkozhattunk. A forró hangulatú gyűlés után a két falu népe vendégül látta Kádár Jánost és kísére­tét. Szerdán Kádár János és kí­sérete munkásokkal, pedagó­gusokkal és pártmunkásokkal találkozott. Első útjuk a Sza- bolcs-Szatmár megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat­hoz vezetett. A látogatás befejezéseként a szerelőcsarnokban összegyűlt munkások előtt Kádár János rövid beszédet mondott. Arra kérte a gyár kollektíváját, tekintsék legfontosabb felada­tuknak, hogy a tél okozta el­maradást pótolják és az 1963- as tervet hiánytalanul teljesít­sék. Kádár János és kísérete csü­törtökön, az esti órákban ér­kezett vissza a fővárosba.­Ismét letartóztattak egy újságírót Bonnban Csütörtökön a bonni rend» őrség letartóztatta Harry Tschepukot, a Neues Deutsch» land szerkesztőségi kollé­giumának tagját, aki azért érkezett a nyugatnémet fő­városba, mert nemrég letar­tóztatták Bonnban az NDK több újságíróját. A rendőrség házkutatást tartott Tschepuk szállásán* majd előállították és kihall­gatták. Mint az NDK többi letartóztatott újságíróival szemben, ellene is azt a ne­vetséges vádat emelték, hogy „az államot veszélyeztető’* tevékenységet folytat. Épül a Dunai Hőerőmű A Dunai Hőerőmű építői szerelik az első 50 megawattos turbinát, a VERTESZ szerelői a szabadtéri állomáson dolgoz­nak, s az ÉM Általános Szakipari Vállalat mázólói már festik a magasfeszültségű távvezeték tartóoszlopait. SZEPTEMBER TÖL : AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN ÚJ TANTERV Az oktatási reform céljai­nak megfelelően készült új általános iskolai tan­terv bevezetését ősszel kezdik meg. Amimit a Művelődésügyi Mi­nisztériumban elmondották, az első ütemben a következő tárgyak tantervei lépnek ér­vénybe: olvasás 1.—2., írás 1. —4., fogalmazás 3.—4. (a 2. osztályban a fogalmazás mint önálló tantárgy meg­szűnik), nyelvtan, helyesírás 3., környezetismeret (új tan­tárgy) 1., 2., magyar nyelv- és irodalom 5., számtan-mér- tan 5.—6., élővilág (az eddi­gi növény- és állattan új ne­ve) 5.—6.. gyakorlati foglal­kozás 1.—8., rajz 2.—8., ének­zene 1.—3., testnevelés I.— nak a reformtankönyvek és a munkafüzetek is. Ezenkívül az oktatás könnyí­tésére kézikönyveket kapnak a pedagógusok az ének-zene, a környezetismeret, az élő­világ című tárgyakhoz, vala­mint a gyakorlati foglalko­záshoz. Az új általános iskolai tanterv következő lépcsője az 1964—65-ös oktatási év, amikor a 3. és 4. osztály, to­vábbá az 5. és 6. osztály töb­bi tárgyainak tantervei és könyved lépnek érvénybe. A tervek szerint az 1965—66-os tanévben befejeződik az ál­talános iskolákban az új tan­tervek és tankönyvek beveze­tése. (MTI) Szereléshez előkészített csövek a vízkivételi műnél (MTI Foto, Mező felv.) Vallomás 8., osztalyionoki ora o.—e osztályokban. A 4. osztályokban az 1963— 64-es tanévtől megszűnik 0 földrajzoktatás, mert a ne­gyedikes Magyarország föld­rajza anyag egy évvel ké­sőbb, az 5.-ben kerül sorra. Az új taantervvel párhu­zamosan napvilágot lát­A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: 1 . A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott Apró An­tal, a Minisztertanács elnök- helyettese beszámolt a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa ságának valamint gazdasági kormány végrehajtó bizott- VI. ülésszakáról, a magyar—lengyel tárgyalásokról. A a beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvi­tatta és tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnöké­nek jelentését az első ne­dult a munka. Az ilyesminek, persze, hamar híre fut a járásban. Megtudták a szomszédos szövetkezetekben is. Egyszer csak szól a te­lefon, az elnök keres: ajánljam be őket a pi­lóták jóindulatába. Merthogy náluk is alkod* na egy kis fejtrágyázni való... Az első gondolatom a vetőburgonya volt. Megállj — mondtam magamban —, most be­jöttél az én utcámba! Elmondtam a pilóták­nak, miről van szó, s hozzátettem: ha elvál­lalnák a fejtrágyázást, cserébe megkaphatnám a vetőburgonyát. Megértették — és elvállal­ták. Ekkor aztán alkudozni kezdtem az elnökkel: miért nem szólt előbb, két nappal korábban talán még el tudtam volna intézni. Sajnos, most már késő, a pilóták estére végeznek, s elmen­nék.. Az elnök rimánkodóra fogta a dolgot: intézzem el az ügyüket, viszonozni fogja. Kérjek akármit, megteszi. Vetőburgonyát kér­tem. Egy darabig hümmögött, szívta a fogát* aztán beleegyezett. Ezek után én is hajlandó voltam közbenjárni az érdekükben... Törvénysértés nem történt, csak egy kis csa­lafintaság. így ütöttem két legyet egy csa­pásra. S mintha csak megrendelésre jött vol­na, két nap múlva kiadós esőt kaptunk, jói beverte a fejtrágyát a földbe. Ugrattak is azóta eleget! Azt mond jaki könnyű nekem: az úristen is évfolyamtársani volt... Elmondta: Dudás Károly Lejegyezte: Nyíri Éva j "... Most, hogy már túl vagyunk rajta, ei. ^ mondom, hogy ütöttem két legyet egy csa- % pásra a tavaszon... $ Februárban jöttem a termelőszövetkezetbe, ^ kihelyezett elnöknek. Már azelőtt is hallottam 0 a tápiósági Kossuth Tsz-ről — úgy emleget- $ ték, mint „nehéz esetet”. Nem túloztak: az ^ elmúlt évet kis híján hatszázezer forintos mér- £ leghiánnyal zárta, baj volt a munkaegység ^ elszámolásúk meg a háztáji földek körül: rá- £ adásul tavaly őszről hatszázötven hold ma- radt mélyszántás nélkül. ^ Jött a tavasz, s vele a töméntelen sürgős ^ feladat: szántani, vetni, gyümölcsöt telepí- 2 teni, palántázni, fejtrágyázni, burgonyát ül- í tetni —, hogy csak a nagyját említsem. Két- 2 ezer hold fejtrágyázása akkor sem kismiska, g ha van hozzá munkáskéz, vagy gépi erő. Ne- $ künk meg egyik sem volt. Burgonyát is úgy ^ lehet ültetni, ha van miből! > Nekünk pedig $ csak ígéretünk volt a szomszédos szövetkezet $ elnökétől, de azt is visszavonta. ^ Addig tanakodtam, mit csináljunk, amíg $ eszembe jutott: voU nekem egy évfolyamtár- ^ sam az egyetemen, alki most a növényvédő ál- $ lomás vezetője. Felkerestem és elpanaszoltam. $ hogy állunk. Érdemes volt: megígérte, hogy $ négy nap alatt mind a kétezer holdra kiszór- ják a fejtrágyát — repülőgéppel, á Megérkeztek a gépek és a pilóták, megin-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom