Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-04 / 102. szám
Í9#3. MÁJUS 4, SZOMBAT 3 I mtvrpj ^MSrhm Mandulafelepífés Tizennyolc hold mandulát telepítenek az érdi Barackvirág Termelőszövetkezetben. A magokat egész télen át homok- „ ágyban csíráztatták Földbe kerülnek a jövendő mandulafák (Gábor felv.) A társadalmi akarat képviselői a bíróságokon a dolgozók; Igazvényesüljön ságérzete. Sok ezer ember dolgozott már népi ülnökként a bíróságok mellett, s több ezer megválasztott népi ülnök tevékenykedik ma is az igazságszolgáltatásban, ha lehet így mondani, kétirányú a tevékenységük hasznossága: egyrészt segítenek az igazságszolgáltatásnak, másrészt a bíróságokon szerzett morális tapasztalatokat át tudják adni munkahelyük dolgozó kollektívájának. s e tapasztalatok révért, nevelik, formálják környezetüket,- a közösséget. Példák sokaságával lehetne élni arról, hogy például milyen sokan szokták meghallgatni a népi ülnökök beszámolóit az üzemekben, milyen élénk az érdeklődés egy-egy népi ülnök tapasztalatai Iránt. Ismerek népi ülnököket, akik — miután visszatérnek munkahelyükre a bíróságról — jó- szerint még ebédelni sem tudnak nyugodtan, mert oda is elkíséri őket a munkatársak érdeklődése. Aligha kétséges, hogy ez az érdeklődés nemcsak a bírósági ügyek önmagában is érdekes részleteinek szól, hanem a belőlük levonható konzekvenciáknak is. A népi ülnökök ezen az érdeklődésen túl is közéleti személyiségek az üzemekben, vállalatoknál, hiszen a legtöbb helyen közülük kerülnek ki a társadalmi bíróságok tagjai, elnökei, s mint ilyenek befolyással bírnak munkahelyükön. Különösen a társadalmi tulajdon védelmében, a jó közszellem kialakításában fontos á szerepük. A bírósági munkában gyakorlatra tesznek szert olyan vonatkozásban is, hogy egy-egy ügy kapcsán psz- szefüggéseiben láthatják, melyek azok a hibák, amelyek elősegítik a társadalmi tulajdonban okozott kártevéseket, s ennek tapasztalatait hasznosítják munkahelyükön. Azt szokták mondani, hogy a bíróságokon a bűnügyek kapcsán mindig visszájáról jelentkeznek , a társadalmi problémák. Vagyis: ebben a nézőszögben a társadalom érdes felületét látják leginkább. A népi ülnökök — bírósági munkájukkal — abban a helyzetben vannak, hogy látják a társadalom „sima” és „érdes” felületeit is, s nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hibákat saját munkahelyükön is feltárják, a hibákat elősegítő okokat pedig megszüntessék. Tisztes megbízatás népi ülnöknek lenni, s a most megválasztásra kerülő népi ülnökök e tisztességet fogják Határozatot hozott a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a megyei bírósági és járásbírósági népi ülnökök megválasztásáról. A bíróságoknál jelenleg is dolgozó népi ülnököket négy évvel ezelőtt választották meg a városi, járási és megyei tanácsok, s az új választások kitűzése tulajdonképpen egy törvényes időszak lejártát jelenti: lejár a népi ülnökök mandátuma, újjá kell választani őket, A választások az üzemek, intézmények javaslatai alapján történnek, s bizonyos, hogy azokat a népi ülnököket, akik jól látták el megbízatásukat az elmúlt időszakban, újjá fogják választani. Feltehetően lesz egy természetes ki- cserélődés is, sok új népi ülnök kerül majd be a bíróságokhoz. A népi ülnökök rendszere hosszabb időszakra tekinthet vissza, s működésének tapasztalataiból sok hasznos következtetést vonhatunk le. Köztudott, hogy a hivatásos bírák mellett népi ülnökök működnek ugyanolyan joggal, mint a tanácsvezető hivatalos bírók. A népi ülnökök, akik az év tizenegy hónapját munkahelyükön töltik, s csak egy hónapig dolgoznak a bíróságoknál, magukkal hozzák az igazságszolgáltatásba az egyszerű ember természetes igazságérzetét, a dolgozó kollektívák értékítéletét egy-egy társadalmi jelenségről. A törvények mellett úgymond társadalmi akaratot érvényesítenek az igazságszolgáltatásban, s ezzel biztosítottá válik, hogy a szűk, jogi prakticiz- j mus mellett közvetlenül is ér- í Látni, tanulni jöttünk Ahol sok ember van együtt, j építik át a régi, szerfás óla ott nincsen csönd — különösen, ahol asszonyok gyülekeznek! A babatipusztai baromfikombinát csibéi, . kislibái abbahagyták a csipogást, amikor meghallották a feléjük közeledő csoport zaját. Gondolták, a több mint hatvan asszony csivitelésével úgy sem tudnak megmérkőzni. Mert ennyi szentendrei járási vendége volt a gödöllői járási nőtanácsnak. Ismerkedni, hasznosat, szépet látni jöttek, főleg a nagyüzemi baromfitenyésztés érdekelte őket. A Magyar Nők Országos Tanácsa februári felhívása óta a megyében szinte mii}- . den termelőszövetkezetben azon törik a fejüket, hogyan, miképpen tenyészthetnének legeredményesebben baromfit? A fő cél az, hogy gazdaságos takarmányfelhasználással, minél olcsóbban nagy mennyiségű árubaromfit neveljenek fel. Ezért nagy a sürgés-forgás, utazás a megye egyik sarkából a másikba. Nem szégyen elmenni, tanulni attól, alti már előbbre van. Még a Nógrád megyei Mlhálygergé- ről is eljött Varga Lajosné, az ottani tsz-ből, amikor hírét vette a tsz-ásszonyok látogatásának, mert ők is most alakítgatják baromfitelepüket. A babatipusztai telep egyelőre kísérleti jellegű. Az agráregyetem kutatói azt vizsgálják, miképpen lelhetne legkifizetődőbben nagyüzemi módon víziszárnyast nevelni. A telep vezetője alig győzi a választ a sok kérdésre. Mindenkit minden érdekel. De van is mit látni, végeredményben 28 000 szárnyast nevelnek napos koruktól (az elhullás csupán 0,7 százalék volt). — Három dolgot ha megadnak a jószágnak, úgy nő, mint a gomba eső után — magyarázza szívesen. — Tiszta ól, pontos időben adott, élőírt takarmányadag és jó levegő télen-nyáron. Elter Jánosné Dunabog- dányból jött ötödmagával. Őket leginkább az építkezés érdekli, mert odahaza a termelőszövetkezetben is most kát korszerűekké. Érthető tehát, hogy erről kérdeznek a legtöbbet. Budakal ászon termelőszövetkezet és szakcsoport is van. Mindegyikük küldött, egy-két asszonyt jó munkája jutalmául körülnézni, hogy másutt hogyan dolgoznak. Először az Egyetértés szak- szövetkezetben vetődött fel a gondolat, hogy használják ki a régi téglagyár sekély vizű tavát. Csakhogy időközben a Szabadság Termelőszövetkezet is arra az elhatározásra jutott: pecsenyekacsái nevel a tavon. Még nem döntötték el egymás között, kié legyen a tó, de az biztos, hogy baromfitenyésztéssel mindketten foglalkoznak majd, ha nem kacsával, akkor csirkével. A szakszövetkezet asszonyai közül nyolcán egyénileg neveztek be a baromfitenyésztési versenybe. Még nagy kosarakat is hoztak magukkal, amelyekbe a jószágot akarják hazavinni — törzs- állománynak. — Itt, Babaion, nincs eladás, majd Szárítópusztán vásárolhatnak — vigasztalják őket. A gödöllői járásba már csak azért is érdemes volt eljönni, mert az itteniek élenjárnak az országos kezdeményezésekben. Szárítópusztán tavaly létesítettek tsz-közi baromfitelepet — harmadiknak az országban. A telep fiatal vezetője, Perényi Miklós, szívesen fogadja a népes vendégsereget. Büszkén mutatja a további építkezést, a vízvezeték- hálózatot, a háromezer csirkét. Kérdés-feleletben itt sincs hiány. Előkerülnek a füzetek, ceruzák, ki meg csak úgy szemmel-füllel issza a tudnivalókat. Végül a nagy kosarak is megtelnek aprójószággal, tenyésztojással. A délutánra fordult időben elfáradtak már házigazdák, látogatók. Jólesik a csendes beszélgetés a friss füvön. Minden tetszett, de jogos az asszonyok aggodalma, hogy megfelelő tápanyag nélkül nem érhetnek el kielégítő eredményt. A kukoricából készült saját takarmánnyal nehezen valósítható meg a versenyfeltételekben megszabott, gyors fejlődés. Itt és a babati gazdaságban is csirketáppal etetnek. így érték el, hogy három és fél kiló takarmánnyal egy kiló lett a gyarapodás. Kukoricából ehhez. a súlyhoz öt kilóra van szükség. Intézményes, sürgős megoldásra van szükség, akkor az asszonyok az országos baromíitényésztési versenyből eredményesen kivehetik részüket. Erre ígéretet tettek a gödöllői, szentendrei járás termelőszövetkezeti asszonyai, (k. m.) * I élvezni négy éven át. Az igazságszolgáltatásban # vesznek majd részt, ahol emberek egész életére kihatóan kell dönteniök, ítélkezniök ügyekben, messzemenően védve a köz és társadalom érdekeit, a szocialista törvényességei, Nyilvánvaló, hogy magas az igény elsősorban a lelkiismeretesség, a közéleti felelősség szempontjából. Bizonyos azonban, hogy az újonnan megválasztandó népi ülnökök méltóak lesznek e tisztségre, s élni- fognak törvényben lefektetett jogaikkal, teljesítik . kötelezettségeiket. Szabó László Megnyílt a IX. megyei képzőművészeti kiállítás Május elsején délután négy órakor Szabó Sándor, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg Szentendrén, a Ferenczy Károly Múzeumban a IX. megyei képzőművészeti kiállítást. A megnyitó után Németh Lajos, a Szépművészeti Múzeum művészet- történésze ismertette a több, mint kétszáz főnyi közönséggel a megyében élő alkotók: munkásságát. A kiállításon harminchat művész hatvanhét műve kapott helyet. A megnyitó ünnepségen részt vett Piskátor János, a járási párt- bizottság titkára, valamint Sziráki Ferenc, a városi tanács vb-elnöke is. Elutazott a francia parlamenti küldöttség A francia parlamenti kül- [ döttség, amely dr. Hubert Mar- j tin, a francia nemzetgyűlés ; kulturális és szociális bizott- j sága titkárának vezetésével az országgyűlés vendégeként egy hétig Magyarországon tartózkodott, pénteken délelőtt visz- szautazott Franciaországba. (MTI) Alekszandr Naszibor: mondta. Aztán Upitz felé fordulva még hozzátette:—tHolnap esetleg fölkeresném magát Kaiisiusteban. Hol találhatom meg? — Az Abwehr ügyeleteséhez telefonáljon. Ő feltétlenül tud majd rólam. A gépkocsi továbbindult. HUSZONÖTÖDIK FEJEZET 1. Két órával azután, hogy Aszker találkozott Seiferttel és Upitzcal, táviratot kézbesítettek Tamara Stirevának... A szöveg a lehető legszokványosabb volt, de. Ljujko századost mégis izgalom fogta el. összeállított egy rövid rejtjeles szöveget, amelyet a Moszkvával előre megbeszélt időben Tamara leadott a rádión. Ljulko ezután kabátot vett és elment. Néhány óra múlva, késő éjjel a Varsó melletti repülőtérről három nehéz szállítórepülőgép emelkedett a magasba. A szállítógépekhez bombázórepülők csatlakozta^ a levegőben. A gépek nyugati Irányba tartottak. A bombázók raja széthúzódott .egy kicsit, s a teherszállítógépek középre húztak. A találkozás nem volt véletlen. Előre kidolgozott program szerint történt. Lassan telt az idő. A navigációs tisztek pontosan jegyezték az útvohalat, amely felett elhaladtak a gépek: Kutno ... Konin .. i Poznan... Warta .., Még húsz kilométer van hátra és Berlin fölé érnek. A vezérgép parancsnokának jelzésére a gépcsoport észak felé fordult, elkerülte Berlint.' Néhány perc múlva mélyen alattuk gyér fények látszottak. A vezérgép navigációs tisztje megállapította: az Eberswald—Wittenberg közötti országúton gépkocsioszlop halad. A bombázók azonban ügyet sem vetettek a „csemegére” — hagyták, hogy tovább vonuljon a gépkocsisor. Aztán a felhők foszlányai között egy halvány, kanyargós csík tűnt fel. Az Elba. A repülők kissé még északabbra fordultak, s a folyó fölött folytatták útjukat. Hamarosan Ostburg fölé értek. De nem ereszkedtek lejjebb — mentek egyenesen tovább. Az útvonal következő nagyobb lakott helye Karlslus- te volt. Oda tartottak a gépek. Nem sokkal hajnal előtt repült rá a célra a bombázóraj; Az első támadást a légelhárító tüzérség állásai ellen intézték; A gépeknek pontos adataik voltak a légvédelmi tüzérség ágyúinak elhelyezéséről, smár az első rárepüléssel megsemmisítették az ágyúzókat, ártalmatlanná tettek több nagyerejű fényszórót, szétromboltak két tüzérségi rádiólokációs berendezést. Ezután a Karlslustetól északnyugatra fekvő repülőtér ellen intéztek támadást. A szovjet gépek zavartalanul teljesítették a parancsot, nem találkoztak komoly ellenállással. Csak a repülőtér védelmét ellátó ütegek ágyúi tüzeltek és néhány gépfegyverből lőtték a szovjet bombázókat. Német vadászgépek nem voltak a levegőben. A háború utolsóelőtti esztendejének őszén, amikor szünet nélkül zúgtak Németország felett a szövetségesek bombázóegységei, a német va- dászrepülőkmek már nem volt olyan erejük, mint a háború elején. Több tízezer Messer- schmidt és Heinkel lelte pusztulását a keleti fronton a szovjet MIG-ek és a légvédelmi tüzérek lövedékeitől, s szépszámú német vadászgépet megsemmisítettek az amerikaiak és az angolok is. Az utóbbi időben ezért fordult elő egyre gyakrabban, hogy a mélyen Németoi-szág belsejében levő objektumok elleni légitámadás során egyetlen vadászgép sem emelkedett a magasba a bombázók megtámadására. (Folytatjuk) i (88) ; , — Kaiisiusteban két nagy I garázs van. És mind a kettőt i porig rombolták az oroszok. Legalábbis így írták az újságok. Honnan veszik a kocsikat? ... — Önök túlságosan kíváncsi természetűek, Aupel úr, nem gondolja? — Seifert mogorván nézett végig Aszkeren. — Mit tehet az ember. — Aszker mélyet sóhajtott. — Ez a szakma már ilyen. A rejtekhelyért pedig a fejemmel felelek. Lenyúzzák rólam a bőrt, ha a maguk teherautóit megelőzik az oroszok repülőgépei. — Nyugodjék meg — felelte Upitz. — Hamburgból rendeltük a gépkocsikat. — Ez világos beszéd. — Aszker megtörölte a homlokát. — Most már fel lehet hívni a íó: nököt. I — Adja át neki. hogy hol- - i napután hajnalra már biztonI ságos helyen lesznek a fearls- ; lustei rejtekhely archívafiya- ; gal. • —' Jól van. Nem vinnének ■ el engem az állomásig? ! Seifert bólintott. Néhány • perc múlva az állomás előtti ■ téren fékezett a kocsi. Aszker ! fürgén szállt ki az autóból. ■ — Minden jót, uraim — KAKUKNÉ MUNKÁBA ÁLL Kakuk Istvánná abonyi olvasónk ügyével már kétszer foglalkoztunk lapunkban. Először február 20-án, majd március 20-án. Megírtuk Kakukné kálváriáját, leszögeztük, hogy ő is 'hibás volt, s közöltük, hogy Kakukné ügye hamarosan teljesen rendbejön. Az ügy valóban rendeződött. A Pest megyei Bíróság' ítélete alapján Kakuknét visszavették munkahelyére, az Abonyi Földművesszövetkezethez — s a második cikk megjelenése után méltányos anyagi kárpótlást is kapott. Ügyét azonban nem úszhatta meg fegyelmi büntetés, alacsonyabb munkakörbe helyezés nélkül. Ám a fegyelmi büntetés lejárt és Kakuknét ma jog szerint visszahelyezik eredeti beosztásába, vezetőnek az 5-ös italboltba. Kakukné ma leltárilag átveszi az üzletet. Örülünk, hogy Kakukné ügye végre egyenesben van.' Örömünk azonban nem teljes. Úgy látszik, sokan nem nyug- ! szanak bele ebbe a megoldásba, és Kakukné ellen szervez- : lsednek. Ennek bizonysága az a levél, amelyet szerkesztőségünk j kapott. A levél kétszáz aláírással „megtámogatva” közli: Ka- ; kuk né ilyen meg olyan, a rendőrségen súlyos bizonyítékok . vannak ellene, ne tegyék vissza boltvezetőnek. Ellenben — i folytatja a levél — maradjon Szirokman Ernő a boltvezető^ ! mert ő népszerű, udvarias és tisztességes ember. Vesszen I Kakukné, éljen Szirokman — röviden erről szól a levél. A kétszáz aláírásos levélnek azonban súlyos szépséghibái vannak. Például a rendőrséggel való <Wva és alaptalan fe- nyegetődzés. Azután: hosszú sorozatokban egyazon kéz írt alá | különböző neveket. Köztük jó néhány asszonynevet — úgy látszik az abonyi asszonyok rendszeresen látogatják az italboltot. Ha viszont nem látogatják, saját tapasztalatukból honnan is- i merik olyan jól a bolt ügyeit? A lényeg: a levélről valósággal ordít, hogy azért szervezte, szerveztette, erőszakolta össze va- I laki, hogy (magyaros szóhasználattal) kitörjék Kakukné nya- j k**t. Ezen megállapításunkat az a tény sem gyengíti, hogy sok ! az eredeti aláírás. Ki lehet ez a derék névtelen levélíró és aláírás-szervező ismeretlen? Nem sikerült tényszerűen megállapítanunk, de nem is ez az érdekes. Hanem az, hogy a Kakukné ügyében megjelent második cikk tanúsága szerint; a ceglédi FJK és az Abonyi Földművesszövetkezet vezetője (Kakuknéval együtt) garanciát vállalt a további jó együttműködésre. Véleményünk szerint ez a jó együttműködés csak úgy lehet teljes, ha nem egyazon üzletben dolgoztatják a levélben egymással szembeállított két embert. Murányi József
