Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-29 / 123. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! hí ■ M S Z.M P, . 1 T M E fi ••«tSw* .tyjl GYEI BIZOTTSÁG A F, S A ME G Y E 1 T •- • ' ... ............... • A N,Á C : S LAPJA 1 VII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM ’’CK Twsr---: ... .. A RA 50 FILLER 1963. MÁJUS 29, SZERDA Bizalom és önállóság Már az elmúlt esztendőben látták a Monori Járási Párt- bizottság tagjai, hogy eljött az ideje a tökéletesebb, a fejlettebb munkastílus alkal­mazásának. Azelőtt szükség volt rá, hogy a pártbizottság tagjai reggeltől estig futká- rozzanak: s helyszínen osz­togassák tanácsaikat, mikor mit tegyenek a szövetkezetek vezetői. Irányították: melyik dűlőbe mit vessenek. Ál­landóan a vezetők sarkában jártak: kezdődik-e az aratás és szüntelen sürgették, hogy el ne felejtsék, itt az ideje a betakarításnak. A tanács sem volt egészen önálló. Meghonosodott az a szo­kás: a járási pártbizottság majd mindenről dönt, szól, ha itt az ideje valaminek, el­igazítja a legapróbb ügye­ket is, gondolkodik helyet­tük ... Igen, ez az: a pártbizott­ságtól várták mindenütt, hogy helyettük gondolkodjon. Sokan féltek az újtól, a fe­lelősségvállalástól. A párt- bizottság tagjai pedig fárad­hatatlan forradalmárokhoz híven végezték a saját fel­adatukat és — a másokét. Ez egy ideig, amíg a tsz átszer­vezése, a kezdeti temérdek gond, nehézség tornyosult a gazdaságok elé — nem is történhetett másként. Segí­teni kellett — azonnal, ké­sedelem nélkül! Máig azonban nagyrészt megerősödtek a szövetkeze­tek, kialakult a vezetőképes, bozzértő szakgárda, s jól vég­zik munkájukat. Nincs szük­ségük mindennap útbaigazí­tásra, aprólékos beleszólás­ra, utasításra. A Monori Járási Pártbi­zottság helyesen ismerte fel az új helyzetet és változta­tott eddigi munkastílusán. Már az elmúlt esztendő vége felé, de még inkább idén, a legnagyobb önállóságot biz­tosította mind a mezőgazda­sági nagyüzemeknek, mind a tanácsoknak. A jelenlegi módszer ne­hezebb. Hiszen könnyebb lenne például „kiugrani” a monori Vj Elet Tsz-be, vagy a nyáregyházi Békébe, ahol nem, illetve alig kapáltak még valamit a burgonyából vagy a kukoricából és sze­mélyesen utasítani őket: melyik dűlőben kezdjenek azonnal munkához. Nehezebb ennél a módszernél megér­tetni az emberekkel, rávezet­ni mindenkit: a tavaszi nö­vényápolással vetik meg idei jövedelmük biztos bázisát. Ha késlekednek, ha pusztán a gépekre várnak, s a meg­levő lovakat nem használ­ják fel — mérhetetlen anya­gi veszteséget okoznak ma­guknak. S nagyon kell ügyel­ni a lucemaszállításra, a be­takarításra, a paradicsompa­lántázásra. Könnyebb lett volna Szij- jártó Lajos járási tanács­elnök beszámolója után (a párt-végrehajtóbizottságot tá­jékoztatta a tavaszi növény­ápolási munkáról) azonnal intézkedni: mit tegyenek az elmaradók? Közvetlen be­avatkozás helyett azonban a pártbizottság tagjai azt mond­ták: mindenki végezze a maga munkáját, érezzen fe­lelősséget tevékenységéért. Kérték a tanácsot, szorgal­mazza a kukorica kapálását, a lucerna kaszálását. Külö­nösen a lápiósápi, az üllői Kossuth, a vecsési, a péteri és a tápiósülyi Virágzó tsz- ben van elmaradás. S míg a tanács sürgősen intézkedik, a pártbizottság sem tétlen­kedik: felvilágosító munká­jával igyekszik megértetni: a növényápolás elvégzése nem csupán gazdasági, hanem politikai kérdés is. Nem mindegy, hogy megtalál­ják-e továbbra is számítá- suka.t a tsz tagjai szövet­kezetükben vagy hanyagság miatt kedvüket vesztik! A pártbizottság több időt szentel az emberek nevelésére. Sokan nem értik meg az egysé­ges paraszti osztály kialakulá­sának lényegét, az osztályharc mai állását, az anyagi érde­keltség ösztönző erejét — az ilyen fontos elvi kérdéseket kívánják tisztázni. Akadnak még olyan gazdaságok, ame­lyekben néhány vezető szűk­látókörűén intézkedik. Tavaly például az egyik tsz a kapások megműveléséért 11 munkaegy­séget és 20 százalék részese­dést adott. A tagok valósággal tolakodtak a munkáért. A ve­zetőség ezt látva, senkivel nem beszélt, de az idén a tavalyi tizeneggyel szemben csak há­rom munkaegységet állapított meg a növéryrápolásért. Má­sutt is próbálkoztak olyasmi­vel, hogy elhagyják a többter­melés után járó többletjöve­delem kifizetését. Természetesen az, hogy a pártbizottság tagjai lemond­tak a közvetlen beavatkozás módszeréről és a pártmunka sajátos eszközeivel kívánnak segíteni, nem jelenti az elvi irányításról, az ellenőrzésről való lemondást. A járási pártbizottság tag­jai tudják, hogy néhol talán zökkenőket okoz a munka­stílus megváltoztatása, annyi azonban bizonyos, hogy előbb-, utóbb mindenütt meghozza gyümölcsét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a kora tavaszi eredmény: a tavaszi munkát két hónap helyett negyven nap alatt végezték el. A mun­ka minősége pedig az állami gazdaságokéval vetekszik. A szakemberek, a tsz-tagok de- rekás munkát végeztek. S ha a növényápolási mun­kát tekintjük? A gombaiak például már bekapálták a ku­koricájukat, a monori Kossuth Tsz-ben pedig a kukoricán kívül a burgonyát és a cukor­répát is megkapálták már. Elöljár a vecsési Ezüstkalász Tsz is. Ahol még hátrább tar­tanak, ott sem mindig a tétlen­ség, az előkészítés hibája az ok, hanem a gyénge kelés, a munkával zsúfolt hétközna­pok, a visszahúzó időjárás. A felelősséggel, a helytállással alig van probléma. Az eddigi tapasztalatok iga­zolják, jól számított a járási pártbizottság, amikor úgy lát­ta; a vezetők, a szakemberek, a tanács dolgozói megérettek a bizalomra, az önállóságra. Mert a bizalom, a megbecsü­lés láttán valóban szárnyakat kaptak, s egymás után valósít­ják meg okos, hasznos ötletei­ket, amelyek közül ha mind nem is ma, de holnap már va­lamennyi kamatostól fizet. Ság! Agnes Kellő óvatosság - szigorú ellenőrzés Értekezlet a mezőgazdaság nyári tűzrendészen előkészületeiről Megyénkben a tűzrendészet évről évre eredményesebb. Jellemző erre, hogy tavaly, 1961-hez képest a tűzesetek •száma 23 százalékkal, azaz 123-ról 80-ra csökkent. Egy­úttal csökkent a tüzek által okozott kár is: 1 284 700 fo­rintról 362 700 forintra. A me­gye 182 községében és két vá­rosában működik önkéntes tűzoltótestület, összesen 7295 tűzoltóval. Az önkéntes tűzoltók ta­valy 137 alkalommal vo­nultak ki. Tudásukat és ügyességüket di­cséri több jelentős tűz gyors és szakszerű eloltása. A tűzoltókiképzésben kü­lönösen jó eredményt értek el a gyóniak, a tápiógyör- gyeiek, a kókaiak és a szobiak. A jelenleg zajló járási tűz­oltóversenyekre 491 önkéntes tűzoltóraj nevezett be.. Külön említésre méltó, hogy a megye termelőszövetkezetei közül jelenleg nyolcvanhatban mű­ködik önkéntes tűzoltóság. Tegnap a megyei tűzrendé­szet! osztályparancsnokság ér­tekezletet tartott a niegye ál­lami gazdasági és gépállomási vezetői részére. Az értekezle­ten Lékó László tűzoltó alez­redes, megyei tűzoltóparancs­nok tartott beszámolót. Be­számolójában nyomatékosan rámutatott arra, hogy a nagy­üzemi mezőgazdaság fejlődé­sével a gépesítésnek is fejlőd­nie kell, azzal viszont együtt jár a tűzveszély növekedése. Ezért a mezőgazdaságban is maradéktalanul be kell tartani a tűzrendészeti elő­írásokat, kiváltképp az olyannyira tűzveszélyes nyári időszakban. Elmondotta a tűzoltóparancs­nok, hogy rövidesen űj tűz- 'rendészeti jogszabályt adnak ki, de a küszöbön álló nyári munkák miatt egész sor terü­leten haladéktalan intézkedé­sekre van szükség. Mindenekelőtt szorgalmazni kell a villámhárítók felszere­lését a gyúlékony tetejű épü­leteknél. Ez a tanulság a szo­morú nagytarcsai esetből is, ahol egyetlen villámcsapás harminchét hízott növendék­marhát pusztított el. Gondos­kodni kell továbbá a lucerna- szárító-berendezések szabály- szerű működtetéséről is. Rend­kívül fontos, hogy az éjszakai tűzjelzést — különösen a ma­jorokban — mindenütt és ál­landóan biztosítsák. Mindenütt legyen éjszakára is olyan te­lefonkészülék, amelyen bár­mely pillanatban azonnal je­lenthető a tűz. Ahol telefon nincs, ott je­lentő-szolgálatot kell szer­vezni. Ami az aratást illeti, min­den gazdaság felelős vezetője köteles gondoskodni a vaséit melletti érésben levő gabona­táblák és a szérűk őrzéséről, továbbá arról, hogy a nap bár­mely időpontjában rendelke­zésre álljon megfelelő fogat, vagy gépjármű tűzoltási célok­ra. A kazlakat, asztagokat csakis a kazalozási terv sze­rint lehet elhelyezni. Az erő­gépeket, traktorokat még az aratás előtt mindenütt felül kell vizsgálni, vezetőjét pedig tűzrendészeti oktatásban kell részesíteni. A gazdaságok kö­telesek a gépeket tűzrendészeti ellenőrző füzettel is ellátni, amelynek tartalmaznia kell a cséplési tűzrendészeti szabá­lyok kivonatát is. Minden gazdaságban és termelőszövet­kezetben betartandó a követ­kező szabály; a nehezen gyúl- ladó tetejű házak körül 8 mé­teren belül, a könnyen gyulla­dó tetejű házaktól 15 méteren belül szálas takarmányt, szal­makazlat elhelyezni szigorúan tilos. A városok, községek há­zai között, tehát a beépített területen a kazalok hosszúsága a 10 métert, szélessége és ma­gassága a 6 métert semmikép­pen meg nem haladhatja. Az előírások betartását az aratás idején a tűzrendészeti osztály állandóan ellenőrizteti majd. Szövget rahétam kísértetek Május 18-án és 23-én a Szovjetunióból sikeresen ki­lőtték több mint 12 000 kilomé­ter távolságra a Csendes­óceán középső övezetébe a kozmikús objektumok továb­bítására alkalmas hordozó- rakéták tökéletesített válto­zatait. A rakéták útja és va­lamennyi fokozatuk működé­se az előre megadott prog­ramnak megfelelően folyt le. A hordozórakéták utolsó előtti fokozatainak modelljei rend­kívül nagy pontossággal érték el a víz felületét a megadott becsapódási övezetben. A tökéletesített hordozó- rakéták sikeres kilövése biz­tosítja a világűr megismerésé- re irányuló szovjet tudomány további fejlődését és a nap­rendszerünkhöz tartozó boly­góik további tanulmányozását,' A kísérletek jó eredménye alapján felhatalmazták a TASZSZ-t annak közlésére^ hogy május 28-tól kezdve sza­baddá válik a tengeri hajózás és a repülés számára az 1963. május 12-i TASZSZ-közle- ményben meghatározott öve­zet. Kultúrotthon - társadalmi munkával Teljesül a régi kívánság — Pest megyei Hírlap? Itt Kovács László, az Örszent- miklósi Községi Tanács vb- titkára beszél. Szeretnék hírt adni az örömünkről! — Szívesen hallgatjuk! — Kétezer lakosú közsé­günknek régi gondja, hogy nincs művelődési otthonunk, sem pártházunk. A párt- szervezet, a KISZ, a tö­megszervezetek, a községi könyvtár és a kultúrterem je­lenleg egy elhanyagolt álla­potban levő lakóházban zsú­folódik össze — de már nem sokáig. A tanácsülés hatá­rozata értelmében ugyanis olyan művelődési házat épí­tünk, amelynek szárnyépüle­teiben a párt- és a tömeg­szervezetek találnak otthonra. Az egymilliónyolcszázezer fo­rintos építkezés költségeinek egy harmadát a községfejlesz­tési alapból biztosítjuk, a többit a tőmegszervezetek anyagi hozzájárulásából és állami támogatásból fedezzük. A lakosság nagyarányú tár­sadalmi munkával segíti az építkezést. A földmunkákat és az alapozást már ebben az évben elvégezzük. — S a többi munkára mikor kerül sor? — Úgy tervezzük, hogy két lépcsőben építkezünk. Elő­ször — 1964-ben — felépít­jük a szárnyépületeket, hogy a pártszervezet, a KISZ és a tömegszervezetek mielőbb méltó fedél alá jussanak. A második lépcsőben — 1965- ben — szeretnénk felépíteni a főépületet, benne a két­százötven személyes színház­teremmel. színpaddal, öltöző­vel, ruhatárral. Nagy örö­münkre, megoldódik végre a kulturált szórakozóhely hiá­nyának gondja is: a községi földművesszövetkezet vállalta, hogy az új épületben korszerű cukrászda-eszpresszót rendez be. — Mit kívánjunk a szép tervhez? — A lakosság megértő, szé­leskörű támogatását! ny. é. Szigctszentmártonban új kultúrotthon épül. A falu lakos­sága — főként a fiatalok — társadalmi munkával segíte­nek az építkezésnél. Amint a képen is látható, vontató­val hordják a főidet az épület környékének feltűnéséhez (Mihók, felv.) LendüSetes tavasai munka •• fjR • • fi ffí8 w jSg a goaolloi icsrasban Megszűnt az elmaradás — Kaszálják a lucernát — Készülnek a nyárra A gödöllői járáson keresztül haladva, a járási székhelyen tájékoztatást kértünk a tanács mezőgazdasági osztályától az időszerű tavaszi munkákról. A tények mindenben a határban látottakat igazolják. Az elmúlt héten már valamennyi tavaszi növény vetését befejezték a tsz-ek, az 1300 holdat kitévő elfagyott őszi búza- és árpate­rületet kiszántották és ezek helyére földbe került már pót­lásképp a tengeri- és a bur­gonyavetőmag még az esők előtt. A járás termelőszövetkeze­teiben mintegy kétezer holdat foglalnak el a zöldségkerté­szetek. A palánták kiülteté­sét is befejezték a kertészeti brigádok, munkacsapatok. Ott is megbirkóztak ezzel a fel­adattal, ahol, mint a dányi Magvető és a zsámboki Pe­tőfi tsz-ben 300—300 holdon kellett a palántázást elvégez­ni. A kertészek már szállít­ják a primőr zöldséget a kereskedelemnek: a csömöri tsz-ből korai zöld­borsót, a gödöllői Petőfiből több ezer csomó friss karalá­bét küldenek naponta. Ezzel párhuzamosan meg­kezdődött és szépen halad a növényápolás, az első kapálást a tengeri földek 65 százalé­kán, a burgonyavetések 85 százalékán már elvégezték a termelőszövetkezetek. Egy másik fontos tennivaló, a pillangósok betakarítása, sem késik: befejezés előtt áll a lucer­na első kaszálása, amelyet a naponta ismétlődő, egyébként „aranyat" érő esők kissé hátráltattak. A munkát túlnyomórészt gépek végzik, azonban minden községben 15 —20 százalékos részesedés mellett kaptak területet kézi kaszálásra azok a^szövetkeze­ti tagok, akik háztáji gazdasá­gukban szarvasmarhát tarta­nak. Mindenütt nagy lendülettel halad tehát a munka, nehéz eldönteni, hol tartanait előbb; a zsámboki, a valkói, a gödöl­lői tsz-ben, vagy a többi köz­ségben, mert a szövetkezeti parasztság valamennyi közös gazdaságban nagy szorgalom­mal dolgozik. Ennek köszön­hető, hogy ki tudták használ­ni a kedvező időjárást és alig több. mint egy hónap alatt pótolták a tél okozta elmaradást. S míg folyik1 a késő tavaszi munka a földeken, a mezőgaz­daság járási szakemberei a termelőszövetkezetek és a gép­állomások vezetőivel már az aratást készítik elő, hogy a kombájnok, az arató- és csép­lőgépek helyes elosztásával biztosítsák a gabonatermés gyors betakarítását. ü. f. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom