Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-26 / 121. szám

V. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 1983. MÁJUS 26. VASÁRNAP HIÁNYCIKK j a szódavíz még a hűvösebb idő el-1 lenére is Monori- erdő egyetlen boltjában. Mi lesz, ha megjön az igazán meleg idő? Kérjük a Pi­lisi Földműves- \ szövetkezet szik- \ vízüzemét, körül-; tekintőbben gon­doskodjanak a szomjazó monori- j erdeiekről! Vné— ______ ­M A: — A monori művelődési oithonbm folyó szervez« I munka keretében a vezető­ség tervbe vette egy szim­fonikus zenekar felállítá­sát. Az eddigi jelentkezők­kel ma (vasárnap) délelőtt 10 órakor tartják az első megbeszélést, mely alka­lommal bármiféle hangsze­ren játszó érdeklődőket szíves szeretettel vár a ve­zetőség. — A gyermeknap kereté­ben a monori Kossuth álta­lános iskola mintegy ezer tanulójával nagyszabású majálist tart a monori-er- ; dci Gulya-erdőben. Dél­előtt ünnepélyes keretek közt fogja Bihari Imre százados az új úttörőket és kisdobosokat felavatni. A hagyományos bográcsgu­lyásról a szülői munkakö­zösség áldozatkész mamái gondoskodnak. — Gombán író-olvasó ta­lálkozó keretében Ra- kovszky József író beszél­get a gombaiakkal, majd ezt követőleg a pilisi szín­játszók a Bástyasétány 77 című színdarabot mutatják be. — Közös pártvezetőségi fitost tart Péteriben a területi : és a Rákóczi Tsz pártszerveze­te 27-sn este 6 órakor a párt­házban. Az ülésen foglalkoz­nak a mezőgazdasági munkák és a tsz pártszervezet helyze- j tével, valamint az 1963—64-es pár tok tatással. — A járási tanács MSZMP­szervezete hétfőn délután 4 órakor taggyűlést tart a vb- t eremben. Napirenden: az 1962—63. évi pártoktatási év értékelése, valamint a KISZ- j alapszervezet munkájáról szó­ló beszámoló szerepel. hír kommentárral A hír: A pilisi tanács­ülés elvetette azt a gondo­latot, hogy a régi egészség­házban — új egészségház I épült — helyet adjon a | KISZ-nek, az épületet or-1 vosi lakás céljaira használ- ! jak fel. ffy. s. kommentárja: Rég­óta ígérgetik a szervezet- nők, hogy a régi helyisé­gük helyett — ahol most kocsma van — újat kap- na-c. A fiatalok várják az új helyet, nagy csalódást okozott nekik ez a határo­zat. Helyes volna, ha a ta­nácsülés még egyszer meg­tárgyalná ezt az ügyet és a határozat előtt fontolóra vennék, hogy az ifjúsági szervezet ennyit érde­mel-e? — A monori területi KISZ- szervezet ma este 6 órakor tartja taggyűlését. M AI MŰSOR Mozik Ecaer: a vád tanúja. Gomba: Csuílí.pesi. Gyömro: Meztelen dip­lomata. Matiné: Attikában jártunk, l Maglód: Babette háborúba megy ísaéles). Ma ciné: Kis búvár. Mendc: A két ,.N” űr. Monoi-: Isten őszi csillaga (széles). Matiné: Láp ku­tyája. H: Esrv csepp méz (széles). Nyáregyháza: A kapu nyitva ma­rad. Pilis: Kís-értetkastély Snessart- ban. Tápiósáp: Egy asszony meg a lánya Ifjúsági előadásra: Mesz- gzí utca. Tápiésüly: isten őszi csü- laya. Úri: Lopott boldogság. U116: LiMomfi. Matiné: Kettétört amu­lett. Vasad: Sűhotg a pálca. Ifjúsági évadáéra: Ka rd és kocka. Veosés: Harmadik csengetés. Matiné: Mac­kó szekere. H: Félúton (széles). Péteri: Mindenki ártatlan? Az MSZMP járási vb közleménye Az MSZMP Monori Járási Végrehajtó Bizottsága elisme­rését fejezi ki valamennyi termelőszövetkezet tagságának, tsz- ek vezetőségének, a termelőszövetkezeti és községi pártszerve­zetek vezetőségének és a községi tanácsok végrehajtó bizott­ságainak, azért a fáradtságot nem ismerő munkáért, amellyel a tavaszi szántási és vetési munkálatokat 40 nap alatt befejez­ték. Helyesnek tartja a végrehajtó bizottság, ha a termelőszö­vetkezetek vezetői — különösen a lucerna és széna minőségi betakarítása érdekében —, fokozzák a tagság érdekeltségét és lehetővé teszik a természetbeni részesedést. Kéri a végrehajtó bizottság a községi párt- és tanács vég­rehajtó bizottságokat, a termelőszövetkezetek vezetőit és tag­ságát. hogy a további munkák szervezésében és végzésében —, mint a növényápolás, lucerna- és szénabetakaritás — tudá­suk, szorgalmuk legjavát adva dolgozzanak, hogy fegyelmezett, jó minőségi munkával segítsék elő a termelőszövetkezetek ez évi termelésének eredményességét. Esw után: palántázni — Ez most a jelszó a tez-ek- 1x31. erre összpontosítunk most mi is. itt a monori Kossuth Tsz-ben. Úgy igyek­szünk, hogy a jövő hét kö­zepéig ennek a fontos mun­kának a végére járjunk, az­után gyorsai mekigyürkőzünk a soron következő felada­toknak, egy perc kihagyás nélkül, mert van itt bőven tennivaló és az idő is sür­get — mondja úgy futtából az „örökmozgó” Hajdúk Bá­lint, aki a tsz-elnök távollé­te alatt a járási térrács megbízottjaként a szövetke­zet, irányítója. Jól húz a motor velünk, pillanatok alatt kijutunk a községből a Hegyesi-tanya kellős közepére, ahol jó ütemben folyik a munka. Szél­csend van, a kora délutáni napsütés sok arcot pirít egy­szerre. Pöfög a traktor, Bokros Ká­roly traktorosnak hat hold s zárnia ni valója van. ©bbéin a munkában segítenek neki Ba­kos József és Micrkó Ist­ván, akik léfogattal szánta­nak az asszonyok — Nánai Já­nos né. Bagó Jánosné, Bur­ján Istvánná. Trencsán Sán- dorné. Rizmajer Mártonná és Kéri Sándorné — előtt s így kerül nyomt>ain bele a frissen szántott földbe a pa­radicsompalánták sokasága, mintegy 3 és fél holdon. Toválbb haladunk, a kukorica vet esek szépen kelnek ■ki, itt-oitt hiányosan is, de ezt a jelenlegi kiesést re­méljük, az eső helyrebillenti. A 40 holdnyi napraforgó is szépen fejlődik, az ekekapá­lást teljes egészében, a kézi­kapálást fjedig 20 holdon vé­geztéik el. Ahol napvilágot lát a burgonya, ott nyomban fogas ólnak. A Bajkai, a Pin­tér és a Sintár brigádra egyenként 30 hold burgo­nya munkálatai tartoznak. Kikanyarodunk a betonúi­ra. A Monori-erdő felé ha­ladva, az út bal el dalán, szép termést ígérő búzatáblát pil­lantunk meg. A látott rozs táb­láik is biztatóak. Az út jobb oldalán lekaszalt iker- soros lucernát fedezünk fel, mely szintén jól sikerült Van olyan hely, ahol elérte a 105 centit de átlagban 60 —80 centisre nőtt meg. A lu­cernát a tehénnel rendelke­zők vágták le, ők is fogják betakarítani negyedéből. Ez a módszer ösztönzőleg hatott a tagságra, sőt érdekeltté is tette valamennyiüket — je­gyezte meg útközben Hajdúk elvtárs, majd hozzáfűzte: — Legfontosabb soron kö­vetkező feladatunknak tekintjük a lucerna be­takarítását, a. kukorica és, fcjurgonya. ka-_ palását, de nem feledkezünk, meg a burgonyakártevők el­len való fokozott védekezés­ről sem. Hrutka János Ügyeletes or\os Gyomron dr. Balogh Sán­dor; Monoron dr. Lonfcay László (szülőotthon): Üllőn dr. Csík Pál. — Kun Józsefei választották meg Vecsésen az összevont taggyűlésen a KlSZ-szerveze- tek csúcsvezetőségánek titká­rává. — Exportra gyártott tv-hu- zatot a Kézműipari Vállalat monori konfekciórészlege. A napokban fejezték be egy négyezer darabos nyugati rendelés szállítását. KÚTFÚRÓK Új kút készül a nyáregyházi Béke Tsz határában (kép ol­dalt). Kutat fúrnak a gimnázium ifjúsági tsz-ében is, a Ken­deresalján. A munkákat Ko­vács Pál tanár irányítja. Al­só képünkön: szorgalmasan dolgoznak az I. a. osztály tanulói. (Foto: Pélerffy—Hrutka) Oktatásügyünk aktuális kérdéseiről ny ilatkozik a járási tanár« mnYcInilési osztályának vezetője Művelődési otthonaink és az általános iskolák kapcsolata Napjainkban érdekes kí­sérletek folynak országszer­te az általános iskolák és az élet kapcsolatának szorosabbá tétele érdekében. Járásunkban egy közelmúlt­ban megtartott értekezleten iskolaigazgatók és úttörő­csapat-vezetők az általános iskola és «E úttörőcsapatok kapcsolatának, közös munká­jának megjavításáról úgy ta- nácskosstak, mint a beveze­tésre kerülő iskolareform egyik legfontosabb alapkö­vetelményéről. Nem sokat hallunk azonban az általá­nos iskola és a művelődési otthonok kapcsolatáról. Közeledünk a tanév befe­jezéséhez. Nyolcadik osztá­lyos . tanulóink részben meg­kapták, részben a napokban kapják meg KlSZ-tagsági könyvüket, mint a mozgalmi tevékenység újabb formájá­nak jelképét, amely nem je­lenti azt, hogy el kell sza­kadniuk a régitől, nem ve­hetnek részt az úttürőmun- kában. Ellenkezőleg. Ilyen irányú tevékenységüket a KlSZ-szervezetek elsőrendű munkának tekintik, soraik erősítése szempontjából. Itt az alkalom, hogy na­pirendre tűzzük járásunk területén is a nyolcadik osz­tályból kikerülő fiatalok „óletbevezetésónek” új mód­szereit. Erre nagyon. alkal­masak művelődési ottho­naink. A ballagás ünnepé­lyes pillanatai után menje­nek el a tanulók osztályfő- nöheik vezetésével művelő­dési intézményeinkbe, ahol várják őket. Ismertessék meg őket az intézmény életével. Minden csoport, minden szakkör mutassa be kiállí­tás, produkció formájában eddigi eredményeit. Talál­kozzanak itt az életbe lépő fiatalok a község vezetői­vel, akik a köszöntés mel­lett a művelődési otthon vezetőjével együtt invitálják munkára, szórakozásra — a szülei áldozatkészségéből lét­csinálunk, de kérdezzük is meg az újonnan jöttékét, ők mit szeretnének csinálni, me lyik csoport munkájában vennének részt szívesen. Is­merjük meg igényeiket, al­kalmazzuk ehhez is műve­lődési szervei rak munkáját. A kapcsolat természetesen kezdődhet korábban is. Ahol csaik egy mód van. rá, iro­dalmi színpad, filmvetítőgép, fotoszakkör segítse az isko­lai nevelőm-unkát is. Ne saj­náljuk ezen a területen az anyagi áldozatvállalást sem, mert a munkánkban segítő, fáradozásunkat értékelő fia­talok nagy száma bizonyítja majd: nem volt hiábavaló. A járási művelődési ház­ban jelenleg is folyik a Me­se-barlang sorozat, melyet óvo­dás és alsó tagozatos korú gyermekeink látogatnak is elég szép számmal. A felső tagozatosok számára nemré­gen csaknem egy hónapon keresztül vetítettünk heten­ként egy alkalommal föld­rajzi témájú filmeket. Még a tanév befejezése előtt két esetben az ismétlés segítésé­re az iskolákkal történt meg­egyezés értelmében vetítést állítottunk be a havi prog­ramba. hét közben, közvet­lenül a tanítási idő után. A meginduló irodalmi színpad­nak is egyik fontos feladata kell legyen a tanulmányi mun­ka segítése. És mindezt úgy kell csi­nálni, hogy ne csak mi, de a gyerekek is érezzék, hogy mennyire fontosnak tartjuk, mennyire számit a vélemé­nyük, milyen fontos számunk­ra az 6 segítségük, még ak­kor is, iha csak gombfoci­ba jnokságot rendezünk az is­kolák között. Közös érdekről — tovább megyék: minden egyes köz­ségben községi érdekről — van sző, amikor azt akarjuk, hogy gyermekeink jól érez­zék magukat napról napra kulturálíabbá váló művelő­való vándorlás. Ebben az évben is 65 nevelő kérte Budapestre történő áthelye­zését, — A végzős VIII. osztályos tanulók pályaválasztási irá­nyítása ebben a tanévben eredményesnek mondható. A1 nevelők és osztályfőnökök rendszeresen foglalkoztak a tanulókkal és azok szülei­vel. Ennek köszönhető, hogy az ősz folyamán 300 tanuló kíván középiskolai fokon ta­nulni. Elhelyezésük azonban egyre nagyobb gondot okoz. A főváros ugyanis egyre ke­vesebbet vesz fel. Éppen ezért a monori gimnázium a tervezett négy I. osztály he­lyett hatot indít, de még ez sem elégíti ki az igényeket.’ A nagymérvű továbbtanulási igény kielégítése érdekében az osztály kereste a lehető­ségeket és 2 községben kö­zépiskolai oktatás beindítá­sát javasolta. Mindkét he­lyen — Gyömrőn és Ve­csésen — a tárgyi és sze­mélyi feltételek biztosítva látszanak. Az égető prob­léma arra kényszeríti a me­gyei és járási művelődés- ügyi osztályt, hogy Gyömrőn már 1963 őszén beindítsuk a 13 osztályos iskola első évfolyamát. — Nehezen biztosítható já--> rásunk területén az iparit tanulók képzése is. Egyedül* Monoron van ipari iskola^ aminek szervezése Vecsé-' sen is nagyon indokolt len­ne. Ennek a problémának megoldásához a Munkaügyi Minisztérium segítségét kér­jük. Az ipari tanulók fog­lalkoztatása is nehézségek­be ütközik, mivel kevés vál­lalattal és ktsz-szel rendel­kezik járásunk, így Buda­pestre kénytelenek bejárni. A1 mezőgazdasági tanulóképzés iránt — főleg a szülők ré­széről —, nem egészen ért­hető a nagyfokú passzivitás. Állam! gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben a nö­vény- és állattenyésztésig kertészeti, raktárosi szak­képzés mellett ipari jellegű képesítést is szerezhetnek a tanulók, mivel a két ág el­választása — a gépesítés be­vezetésével — ma már nem lehetséges. Az állami gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek szívesen fogadják a szakmunkásképzésre jelent­kezőket, az iskola is meg­tesz mindent a munka meg­szerettetésére. (v. j.) rahozott — „második otthon- d,ési intézményeinkben, a má­ba.”. gukénák érezzék azokat, Legyenek ezek a találkozá­sók a „felnőtté avatás” for- men™k szabad flekkben. mái. Ne csak elmondjuk, mit Furugiyás Gésa „ llprf vgysaer bélit* less" címmel a vasárnapi béke­gyűlés után mutatkozott be műsorával a járási művelő­dési ház irodalmi színpada. Eredményekben dús, hibák­tól sem mentes volt ez a bemutatkozás. Jó volt az anyag összeválogatása és rész­ben a szereplőké is. Legerő­sebb pillérei az együttesnek a szavalok. Közülük is leg- inkább Adám Károly emel­kedett ki a Radnóti ecloga tolmácsolásával. Felesleges volt dramatizálni, fényha­tással és játékkal „kiegészí­teni”, ez a vers — ebben az előadásban — külsőségek nélkül is hatásos lett volna. Üde színfolt volt az Erzsé- bet-telepi iskola leányainak ének- és tánccsoportja. Szí­vesen fogadtuk a szövetke­zetek énekkarának fellépé­sét, kár, hogy létszámuk mellett hanganyaguk, is meg­kopott már. Rokonszenvvel figyeljük a Furugiyás Géza vezette irodalmi együttes to­vábbi működését R— — Különös gond az osztály részére a miniszteri utasítás­ban előírt 198 tanítási nap egységesítése. Ugyanis a rend­kívüli szénszünet és a tava­szi belvíz miatt egyes isko­lákban jóval kevesebb a ta­nítási napok száma. Azokban az iskolákban, ahol — a kö­telező szüneten túl — még rendkívüli szünetet is be kel­lett iktatni június 15-ig, más helyeken június 8-ig kell ta­nítani — kezdte nyilatko­zatát Rétvári Gyula elvtárs. — Fontos feladatunknak te­kintjük a pedagógusnapi ju­talmazások jó előkészítését. Rendkívüli előléptetésben 107 művelődésügyi dolgozó ré­szesült. Hiba azonban, hogy a pedagógusok és az is­koláknál. óvodáknál mű­ködő fizikai dolgozók ará­nya még mindig nem kielégítő, mivel az utóbbiak száma aránylag elég alacsony. A pe­dagógusnapon is mintegy 120 dolgozó részesül pénzjutalom­ban. Községekben a peda­gógusnap előkészítése és megszervezése a községi ta­nács és tömegszervezetek,^ szülői munkaközösségek fel­adata. Uj dolog, hogy járási szinten ebben az évben nem Monoron, hanem hajón, vi­segrádi kirándulással egybe­kötve rendezzük meg, a já­rás összes pedagógusainak bevonásával. — Nagy problémát jelent az osztálynak a „kijáró” pe­dagógusok letelepítése, mivel ez az oktató-nevelőmunkára is erősen kihat, különösen a téli, nehéz közlekedési lehe­tőségek miatt. Például Úri­ban a 17 nevelő közül 5 la­kik helyben, 10 Pestről, 2 pedig másik faluból jár ki. Tervünk az, hogy a távolabbi kis közsé­gekben állami támoga­tással és a községi ta­nács segítségével szolgá­lati lakásokat építünk és fokozzuk a pedagógus- kölcsönnel építtetők számát is. A községi tanácsok egy része még vonakodik, egye­dül Monor vállalta, hogy még ebben az évben megkez­dik a pedagóguslakások épí­tését. A probléma megol­dásán a minisztérium is kí­ván segíteni azzal, hogy csa­ládi házakat vásárol. — A tanítás zavartalansá­gát nehezíti az a körülmény is, hogy több iskola súlyos tanteremproblémákkal küzd. A Vecsdsi Községi Tanács példamutatóan keresi a meg­oldást, úgyszintén Üllő és Nyáregyháza is. Nevelőellá­tottság terén — előrelátha­tóan hiány nem lesz. A meg­üresedett állásokat most végző egyetemistákkal és fő­iskolásokkal töltjük fel. Nagy probléma. ami évről évre megismétlődik, a fővárosba

Next

/
Oldalképek
Tartalom