Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-24 / 119. szám
4 MIFC.tr I 1P63. MÄJTTS 24, PÉNTEK P P AZ ELET NEVEKEN E zerkilencszáztizennégyet írtunk. „Szerbiának közepéig meg sem állunk, Trónörökösünkért véres bosszút állunk..." — zengett az utcán és katonavonatok végtelen hosszú kocsisoraiban. A lelkesedés határtalan. Megbűvölve ordítottam én is, ahogyan_ tizenhat éves torkomon kifért: Éljen a háború! Milyen türelmetlenül vártam, hogy tizennyolc éves legyek, s én is részt vegyek majd a nagy „leszámolásban”. Végre eljött 1916. Sorozzák a tizennyolc éveseket! Vézna, fejletlen testtel álltam a bizottság előtt sorköteles. társaimmal, nem gondolva arra, hogy talán alkalmatlaft leszek. Előttem egy volt iskola- társam állott a sorozó bizottság előtt. — Alkalmas! — hangzott a szó. Én következtem. Hosszasan nézegetett a sorozó tiszt, míg végre diktálta: — Alkalmatlan! Szívemet a torkomban éreztem, fejemet elöntötte a forróság. — Katona akarok lenni — szóltam. — Alkalmas! — helyesbített a tiszt. Ezzel sorsom eldőlt. Tizennyolc éves fejjel, vézna testtel még 1916 májusában bevonultam, s még abban az évben kivittek Bukovinába. Majd Szentendrére, a géppuskásokhoz osztottak be. Itt vézna testem az éhezéstől — naponta üres káposztaleves — méginkább leromlott, lelkesedésem, mint télen a hőmérő, 0 fok alá szállott. Éhes gyomorral mér nem kívántam semmiféle bosszút, A kínos éhezés végre arra kényszerített, hogy „meglógjak”, ami abban az időben már általánosan elterjedt szokássá vált. Két hetet töltöttem otthon, utána jóllakotton jelenkeztem századomnál. — Holnap kihallgatásra jelentkezz! — szólt a parancs. Másnap a kihallgatásnál jelentenem kellett, hogy két hetet „lógtam”. A büntetésem két pofon és azonnali harctérre küldés volt. Később az ölasz frontra vittek, a piavei csata kellős közepébe. Meggyilkolt trónörökösünkért már régen nem kívántam „bosszút állni”. Most is kezemben tartom azt a tábori levelezőlapot, melyet a piavei csata | előtt írtam haza. Betűzöm az elmosódott írást: Feladó: Sz. Gy. 6. népfölkelő gy. ezr. 1. I géppuskás század, tábori posta j 523. „Tudatom, hogy egószsé- \ ges vagyok, mit viszont nektek is kívánok. Írjatok. Gyula.!’ jtt is sokat éheztünk, napi dörge-mürze (szárított zöldség) volt a menü. Megenni nem lehetett, mert homokkal volt telítve. Még élnek kortórsaim, akik bizonyítani .tudják — egyedüli ennivalónk a sárga, pattogatott kukorica volt — ettől meg vérhast kaptunk — no meg naponta negyed kukoricakenyér vagy ká- i sa. Í gy virradt ránk a piavei csata napja. A folyó partján voltak állásaink, tüzérségünk pergőtüzet zúdított az ellenségre. Szakaszommal egy fedezéket ültünk körül, mikor odaátról is megérkezett a „csomag”. Egy gránát vágott közénk, az eredmény egy halott, két sebesült. Az ellenség pergőtüze közben megindultunk a megáradt folyón ót, híd hiányában huszan-har- mincan egymás kezét fogva, hogy ne sodorjon el az ár, de az emberlánc végéről egyre- egyre tűnik el egy-egy ember. Van, aki könnyebb gázlót kei rés, de a zászlóaljparancsnok kiáltása hallatszik. — Csak I erre-erre gyertek, mindegy, j hogy ma vagy holnap dögö'l- ] tök meg! Végre átjutunk a fo- j lyón, pokoli pergőtűz fogad, j Szitás János bajtársamat lá- I tóm az árterület vizében. Ká- | cagva, énekelve csapkodja kezével a vizet: megörült. Az el- I lenség kiürített állásaihoz érünk. A nyakig érő fedezékben vonulunk oldalt, libasorban. Előttem kúszó társam fejlövést kap, dum-dum golyótól ... M ár nem emlékszem, hány napig voltunk a folyó túlsó oldalán, de visszavonuláskor pergőtűzben, a folyón át kifeszített egy szál kötélben kapaszkodva értük el az innenső partot. Visszavonultunk. A folytatást már nem tudom, mert az olasz Udine- ben tértem újra eszméletre, mivel megkaptam az akkor dühöngő spanyolnáthát és 40 fokos lázzal szállították el a frontról. Azóta még ennél is pusztí- tóbb háborút szenvedett el az emberiség. Fegyvertelenné j kell tenni a világot, hogy az élet megamaradhasson. Szűcs Gyula Monor, Toldi u. 18. Rendelkezés a tanköteles karba lépők kötelező orvosi vizsgálatáról Az illetékes oktatási szervek a közelmúltban szabályozták a tanköteles, korba lépő fiatalok kötelező orvosi vizsgálatát és a tanköteles kor előtti felvételt. Az intézkedés kimondja, hogy a szülők kötelesek minden olyan gyermeket beíratni az általános iskola első osztályába, aki hatodik életévét szeptember 1-ig betöltötte, illetve betölti. A be- iratásoíkra a tanévzárást követő két munkanapon kerül sor. ---A beiratás előtt a szülők kötelesek gyermeküket orvosi vizsgálatra vinni. A vizsgálat általános jellegű és csak a szükséghez mérten terjed kJ szakorvosi vizsgálatra. Azokban az iskolákban, ahol iskolaorvos működik, az ő, másutt az illetékes körzeti orvos feladata a vizsgálatok elvégzése és az erről szóló igazolás kiadása. Az előírt orvosi vizsgálat eredményétől függetlenül is kötelesek a szülők gyermeküket az iskolába beíratni. Az intézkedés kimondja, hogy az iskolaigazgatók engedélyezhetik a testi és szellemi fejlettség szempontjából alkalmas gyermekek felvételét az általános iskola első osztályába akkor is, ha a gyermek hatodik életévét a tanév első hónapjában — tehát szeptemberben — tölti be, s a fölvételt családi körülmények (a szülők magas életkora, s"tb.) indokolják és az iskolai hely biztosított. LOS ANGELES—MOSZKVA: 1 ÓRA 5 PERC Egy óra 5 perc alatt teszi majd meg a Los Angeles— Moszkva utat az a tervek szerint 1990-ben már utasokat szállító hiperhanggyorsaságú rakétával a magasba röpített repülőgép, amelynek tervét Leston Faneuf, a Bell Aircraft Corporation mérnöke készített el. Ahhoz, hogy egy óránál alig hosszabb idő alatt ezt az utat, amelyet most a leggyorsabb járatú lökhajtásos gép 14 óra 17 perces rekordidőben tesz meg, óránként 24 000 kilométeres sebességgel kell szállnia. A mérnök szerint a hiperhang-gyorsaságú gép tulajdonképpen két gépből áll majd. Kettejük összsúlya 375 tonna lesz, vagyis duplája a most legnagyobbnak számítódó bombázógépnek. Az egyik gép a hordozógép, amelynek az a feladata, hogy a kellő magasságban megadja a hátán levő síneken álló másik gépnek a kezdeti sebességet. Szerepe tehát ugyanaz, ■ mint az interkontinentális rakéták első fokozatának. A gép huszonhét méter hosszúságú lesz. Csúcsában két pilóta ül, egy elektronikus számológép mögött, amely megadja az indulás, repülés és leszállás manővereihez szükséges adatokat. A gép ,,vakon” száll majd, mert a repülés okozta 1400 fokig is fokozódó hőség elől a gép kvarcablakait vastag titánérc- lemezek takarják el. A gép törzsében harminc Utas számára rendeznek be fekvőhelyül is felhasználható üléseket. Az indulásról fényjelzésekkel értesítik majd őket. Közel kétkilométeres kifutópályán való száguldás után emelkedik, 15 fokos szögben fel a földről. Nagy körökben száll mind magasabbra, s azután nekivág a Csendes-óceán feletti űrbe. Egyre fokozódó gyorsasággal, harminchatezer kilométer magasságba jutnak, amikor bekapcsolják a gyújtás második fokozatát. Megindul a rakétamotor és elindítja a hordozógép sínéiről az utasokat szállító gépet, amely most már a sztratoszférában igyekszik Moszkva felé. Amíg a hordozógép visszaindul Los Angeles felé, a másik gép gyorsasága óránként 27 750 kilométerre fokozódik. Bár a gép külső felülete izzásba kezd a súrlódás okozta hőségtől, az utasok mit sem éreznek belőle, mert a beépített légkondicionáló gondoskodik a kellemes hőmérsékletről. Nyolcvan kilométer magasságban száguld tovább a gép, s amikor a világűr közelébe ér, a külső felületek is lehűlnek, s azután, bár még egy órája sincsenek a levegőben, köze- lednejc a célhoz. A sűrűbb lég- rétegek, amelyekre leereszkednek, lefékezik a száguldást, s amikor a gyorsaság már 1000 kilométerre csökkent, a siklórepüléssel lefelé menő gép egyik segédmotorját bekapcsolják. hogy a leszállásnál szükséges manőverezést elvégezhessék. A moszkvai repülőtér felé érkezve, körözésbe kezd a gép, gyorsasága most már óránkénti 370 kilométernek felel meg. További percek kellenek, amíg annyira lelassul a haladása, hogy a kifutópályán roboghasson néhány kilométert. így képzeli el az utat a tervezőmérnök. Első hallásra fantasztikusnak tűnik az elképzelés. De nem lehetetlen. A szakértők utalnak arra, hogy húsz évvel az első lökhajtásos kísérleti gép felszállása után, most már az utasszállítást jórészt ilyen gépeken végzik. Az űrhajózás egyik leghíresebb szakértője, dr. Walter Dornberger szerint két-három évtized múlva már csak rakétahajtotta gépek fogják a nemzetközi utasforgalmat lebonyolítani. A hosszabb távokat persze a világűrön keresztül. N. J. EGYÜTT, KÖZÖSEN AZOK A HATÁSOK. amelyek a családon belül, időben is elsőként érik a gyermeket, lényegében egész életére megszabják elsősorban érzelmi és erkölcsi vonásait. Az első 6—7 esztendőben úgyszólván teljesen a szülő felelős azért, hogy a gyermeket milyen benyomások érik és gondolkodtatják el. Így van ez mindaddig, amíg az iskola nem osztozik a szülőkkel a nevelésben, vállalva az alapvető értelmi készségek és ismeretek kialakítását. Még később, felzárkózva az iskola mellé, a társadalom egésze, a külvilágból érkező számtalan behatás és tapasztalat is mind jobban és jobban beleszól a gyermek további, már világnézete . kialakulásának nevezhető fejlődésébe. A hárem tényező — a szülők, az iskola, és a társadalom — közül mindig is legszükségesebb a szülői ház nevelése. Miért? Az iskolai nevelés szakemberek, kezében van, tudományos kutatás, tárgya és állandó téma konferenciákon, ankétokon. A társadalom, a külvilág minden irányából érkező nevelő hatások minőségén pedig — például a társadalom kulturális színvonalának emelésén, vagy olyan probléma megoldásán is, mint a gyermek védelme az alkohol káros hatásával szemben — az állam munkálkodik számtalan, intézkedésével. Az otthoni nevelés viszont sokszor a szülő spontán, ösztönös megnyilvánulása csupán és nem szilárd, következetes elvekre épült tevékenység» Ehhez kell tehát a legtöbb tanács. A legtöbb? Talán csak egy: a szülő szereti gyermekét, a gyermek megérti a szüleit, s kettejüknek ez a magatartása nem képzelhető el felcserélve. A tétel igazságát mindenki belátja, ha őszintén elgondol- kozik^rajtar " Mi következik ebbői? Az, hogy nem helyes, ha a szülő egyszerűen hagyja, nőjjék a gyerek, mint vadon a cserje. Az olyan liberális felfogás, hogy „belőlem is ember lett, pedig velem sem törődött senki”, meg hogy „majd megneveli az élet” — a nemtörődömséggel, a dolog könnyebb oldalát választó kényelmességgel határos, és nincs benne áldozatvállalás. Gyermeket pedig nem lehet nevelni úgy, hogy a szülő áldozatot ne hozzon. De van másik rossz is, a másik véglet, amikor a gyermek minden lépését megszabjuk, mindenbe beleszólunk, amit csinál. Terrorizáljuk a féltéssel. Így semmi önállóság nem alakul ki benne, és lehet, hogy az első alkalommal, amint kikerül a szülői „parancsuralom” alól, kipróbálja — visszahatásként — mindannak az ellenkezőjét, amire dresszíroztuk. A harmadik rossz módszer a prédikálva nevelés, vagyis amikor folytonosan leckéztetjük a gyermeket. Az a nevelésfajta pedig, amikor a gyermek csak utólag, a szidásból, verésből tudja meg, hogy ahelyett, amit tett, valami más kellett volna tennie, számtalan keserűséget és csalódást okoz. Ml HÁT A HELYES ÚT?^, hogy a magatartásunkkal adunk példát. A gyermek semmi olyat ne lásson a szüleinél, aminek az ellenkezőjét hangoztatjuk előtte. Tőlünk lássa a családban a kölcsönös segítséget, a többiekért vállalt áldozatot. a közösségért végzett munkát. Előre kell eligazítani a házi szokásokat (beleértve a családtagok egymás iránt tanúsított kölcsönös tiszteletét), a gyermek életrendjét (az étkezési időktől a kis zsebpénzecske beosztásig), hogy azokba a gyermek következetesen beleszokhasson, így'aztán nem lesz alkalma olyasféle kisiklásokhoz, amelyeket egyes szülők nem megelőzni, hanem csak megtorolni tudnak. A megszokott életrenden kívül eső alkalmakat, amelyekből — a gyermek gyámoltalansága folytán — hibák származhatnak, a szülő előre megbeszéli a gyermekkel. így szoktatjuk előrelátó tervszerűséghez az életben. Nem hagyhatunk mindent a gyermekre, de alkalmat kell adjunk neki arra, hogy „a maga kárán taanulhasson”. Miért? Mert folytonosan nem lehetünk vele, tehát gondolnunk kell arra, hogy képes legyen a külvilágból, a társadalomból kapott hatásokra helyesen reagálni. Ezzel elindítjuk őt a megismerés klasszikus útján: hagyjuk, hogy tapasztaljon, tanulja megfigyelni azt, amit lát, azután vonja le belőle a tanulságot, végül aszerint éljen tovább, amit ellesett az életből. A SZÜLÖK a nevelés művészei lehetnek, ha, egyszerűen, okos szeretettel gondoskodnak a gyermekről. A gyermek ilyen vagy olyan fokon, de mindig értelmesen reagál a szülői gondoskodásra. Ez a dialektikusán kibontakozó folyamat alakítja jelleme erkölcsi és érzelmi vonásait, de megalapozza gondolkodásának és világnézetének jövő alakulását is. — Ajándékhangversenyt adott a KISZ Központi Művészegyüttesének rajkó- zenekara Magdeburgban és Lipcsében, olyan üzemeik dolgozóinak, akik patroná- lást vállaltak a váci DCM építése felett. Júniusban mutatják be a megyében a Már késő című új szovjet filmdrámát KULTURÁLIS HÍRADÓ Szocialista szerződés A nagykátai járási Bartók Béla Művelődési Ház és a budapesti József Attila Művelődési Ház vezetősége szocialista szerződést kötött a falu és a város szorosabb kapcsolatának megteremtése, egymás kultúrájának megismerése érdekében. Első alkalommal a nagy- kátaiak látogatnak el Budapestre. Szombaton, május 25- én este hétórai kezdettel a Tá- ! piómenti Népi Együttes ad egész estét betöltő műsort a József Attila Művelődési Házban. Amatőr filmstúdió Amatőr filmstúdió kezdte meg működését a váci Madách Imre Művelődési Házban. A filmstúdió tagjai lehet- 1 nek mindazok, akik érdeklődnek a filmrendezés, a filmoperatőri munka, a filmdramaturgia, a forgatókönyvírás és a filmtechnika iránt. * Író—olvasó találkozók Május 25-én, szombaton Tá- piószentmártonban kerül sor az ünnepi könyvhét Pest megyei megnyitójára. A megnyitó ünnepség alkalmával Bárány Tamás találkozik majd olvasóival. További író-olvasó találkozókra kerül sor a következő helyeken: május 28 Túra — Bárány Tamás, Va- tya-puszta — Szinnyci Júlia, j május 29 Csobánka — Sziny- I nyei Júlia, május 30 Nagykőrös — Bihari Klára, Csepeli Szabó Béla, május 31 Gödöllő — Ignácz Rózsa, Monor — Berkesi András. A TIT megyei szervezete több irodalmi estet rendez az ünnepi könyvhét alatt. Május 25-én Sziget-, újfalun és Cegléden a Cifrakerti Állami Gazdaságban, május 26-án Ócsán, május 30- án Nagymaroson és Tápiósze- le-Klára-telepen, május 31-én pedig Érd-EIvira majorban. Ünnepi hangverseny Ünnepi hangversenyt rendeznek Nagykőrösön szombaton este 7 órakor az Arany János Művelődési Házban a helyi iparos dalkör fennállásának 80. jubileuma allcalmá- ból. Az ünnepi hangverseny műsorában közreműködik a siófoki férfikar, a szentesi vegyeskar, a csongrádi vegyeskar, a makói vegyeskar, a nagykőrösi iparos dalkör és a helyi konzervgyár vegyeskara. Aranyjelvényesek találkozója Május 26-án délután négy órakor a bagi Dózsa György Művelődési Házban kerül sor az aszódi járás kulturális szémléjén aranyjelvénnyel kitüntetett művészeti csoportok és szólisták díszbemutatójára. Erkel diákünnepségek Erkel diákönnepségek kezdődtek tegnap Gyulán. A négynapos találkozón hat megye középiskolás művészeti csoportjai és szólistái szerepelnek. A találkozón a Pest megyei fiatalok is részt vesznek. Az ócsai Bolyai János Gimnázium népi táncosai a Vasárnap délután című táncjátékkal szerepelnek. A tánczenekarokat a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium zenészei képviselik. A megye irodalmi színpadjai közül kettő. a nagykőrösi Arany János Gimnázium és a gödöllői Török Ignác Gimnázium együttese vendégszerepei Gyulán. Az énekeseket a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium női kara képviseli és ugyancsak ennek a gimnáziumnak a tanulója a társastáncverseny két részvevője: Kalocser Magda és Golub Iván. Május 25- én a nagyszabású gálaesten hat megye egyesített kórusait Makiári József, a váci Vox Humana karnagya vezényli. A PILIS KIÁLLÍTÁS REKORDFORGALMA Közel négy hétig állt az érdeklődők rendelkezésére a szentendrei FerSnczy Károly Múzeum helyiségeiben rendezett Pilis kiállítás, amely a vadregényes vidék történelmi, népjmjzi és természeti anyagát mutatta be. A kiállítás iránt meglepően nagy volt az érdeklődés, látogatóinak száma meghaladta a hétezret, ami a szentendrei múzeumban rendezett kiállítások sorában rekordot jelent.
