Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-02 / 101. szám

*—— MIKOR VAN . NYITVA a monori köny- vesbolt? A fal- Wf ra kirakott táib­lácska szerint 13 —' árútól 13 óra 30 fi percig tartanak 9• ebédidőt — de a <#, közelmúltban két _ alkalommal is 12 Is óra után néhány f** perccel zárva ta­láltam a boltot. , Különböző kifo­T~ gásokat említet­tek fel a bolti dolgozók — ezek azonban szerintem nem elfogadhatók. A nyitvatartási időt úgy kell szabályozni, hogy a bolton kívül elvégzendő munkákra is maradjon idő. De a nyitvatartási idő alatt, a bolt mindenképp nyitva tartson! <r) — Mintegy 8006-—10 000 fo­lyóméter drótfonat van a monori vasbolt raktárán. Az évek óta hiánycikként sze­replő drótfonat nagy válasz­tékban — minden méretben — a vásárlók rendelkezésére áll. — A tavaszi kampányterv beszámolója; a munkaegy­ség helyesbítés megtárgyalá­sa és az egészségvédelem • problémái szerepelnek az úri - Béke Tsz ma délután két órakor tartandó vezetőségi gyűlésének napirendjén. _ Az országos karhatalmi ö kölvívó-bajnokságon a gyöm- rői Pejjhő pehelysúlyban az első helyen végzett. Ugyan­csak szép eredményt ért el Zöldi is, aki nehézsúlyban a második helyen végzétt. Gra­tulálunk! — Uj, nagy teljesítményű silótöltő érkezik a napokban a péteri Rákóczi Tsz-be, amelynek üzembeállítása sok munkaerőt szabadít fel. — A Halmi-telep villamo­sítása Vecsésen — mintegy 450 ezer forintos beruházás­sal — a jövő héten kezdődik. — Hetvenöt liter kakaót, forralt és nyers tejet — mint­egy 4000—5000 péksütemény kíséretében — fogyasztanak el naponta a monori tejcsárdá­ban. Ugyanitt, vajból, túró­ból' nem kielégítő az ellá­tás. — Külföldre is fog logar­lécet exportálni 1964-ben a Monori Kefegyár. Jelenleg Hollandiával és Svájccal folynak ilyen irányú tárgya­lások. — A jövő héten vezetik be a villanyt a péteri majorba. A mintegy 8000 forint költség- vetésű munkálatok felét a helyi Rákóczi Tsz téríti, a többi költség — lakóházan­ként 400 forint — a lakókra hárul. Ezzel be is fejeződik a község villamosítása. — Uj, ízléses cégtábla hir­deti Gyomron a férfi-női fod­rász- és kozmetikarészleg munkáját, a Javító és Szol­gáltató Ktsz Táncsics úti üzemegységén. — Filmvetítéssel • egybekö­tött taggyűlést tart ma este 7 órakor a községi tanácste­remben a Vöröskereszt mo­nori szervezete. — Az 1963. évi első ne­gyedévi pénzügyi terv telje­sítéséről és a májusi tiszta­sági hónapról tárgyalt tegnap esti ülésén a péteri tanács vb. — A burgonya ültetése teljes lendülettel — mintegy 90—100 fővel — folyik az úri Béke Tsz földjén. A tavaszi magvakat — a kukorica kivé­telével — már elvetették. — A péteri területi KISZ- szervezet vasárnap délután 3 órakor tartja taggyűlését. Napirenden az úttörő tag­felvétel és az ISZM beszá­molója szerepel. — 13 300 forint jutalmat osztott ki 45 dolgozó kö­zött — május 1 ünnepe al­kalmával — a Monori Kefe­gyár a kongresszusi verseny­ben elért eredmények alap­ján. — Száz férőhelyes lóistál­lót építenek újjá az úri Béke Tsz-ben. — Számszerű adatok a péteri postáról: a rádiónak 315, a televíziónak pedig 45 előfizetője van. Pest me­gyei Hírlapra 47-en, Nép- szabadságra 30-an, Szabad Földre 43-an és Nők Lapjára 27-en fizetnek elő — ezenkí­vül még mintegy 15 kü­lönböző lapnak van előfi­zetője a községben. A PEST MEG Y E I HÍRLAP KÜfÖN KJ_A D Á S A V. ÉVFOLYAM, 101. SZÄM 1963. MÁJUS 3, PÉNTEK SZÁZEZER LÁDA Látogatás az állami gazdaságok fatelepén | A Pest megyei állami gaz­daságok ■ anyag- és előregyártó telepén jártunk a minap, hogy információt kapjunk a föld­ből gombamódra kinövő, gyor­san fejlődő üzemről. A műhelyekben finom fű­részpor száll, vékony faszele­teket vág a fűrészgép, maró­gépek csiszolják a feldarabolt faanyagot, hogy a következő műhelyben szakértő kezek munkája nyomán kikereked­jék belőle a szükséges kellék. Az asztalosműhelyben nyílás­záró szerkezetek készülnek; ablak, ajtó, valamint különféle tojófészkek baromfiak részére és egyéb segédeszközök. Odébb az ácsrészlegben 27 állami gazdaság részére szerfás épületeket: borjú­Maglódon a pénzügyi állan­dó bizottság mellett működik egy takarékossági albizottság is, amely a napokban tartot­ta negyedévi ülését, s amelyen érdekes adatokat tudtam meg. nevelőt, sertésfiaztatót, kocaszállást, kukorícagó- rét és más mezőgazdasági épületek tartozékait készí­tik. Beindulóban van a betonelő­regyártó üzemrész is. Soaan nem tudják, hogy betdnkádat, kútüyűrűt, kerítésoszlopot és mozaiklapot is előregyártanak itt a Pest—Nógrád megyei ál­lami gazdaságok részére. Pál Zoltán telepvezetővel járjuk a „fabirodalmat”. — Jelenleg mintegy 1203 köbméter fát tárolunk itt — mutat körül a különféle fel­halmozott, faanyagokra —, dé rövidesen ez a mennyiség megháromszorozódik. Csá-, kánydoroszlóról 3000 köbméter arra, hogy takarékoskodni nemcsak szép és szükséges, hanem hasznos is. — csjó — — többnyire fenyő — fa érke­zik telepünkre. — Úgy hallottuk, új üzem­ág beindulását tervezik? — Igen. Ebből a faanyagból 100 ezer ládát szeretnénk legyártani! (közben beértünk az irodá­ba, ahol a telepvezető levele­ket vesz elő). — Itt vannak már a megrendelések: a deb­receni, a sárospataki és sok más érdeklődő állami gazda­ságtól. Természetesen először a Pest—Nógrád megyei álla­mi gazdaságokat látnánk el gyümölcsszedő, szaporító lá­dákkal. — Hány fővel indul az üzem és hol? — Egyelőre 16—20 fővel, itt a telepen. — Van még valami más új­ság is részünkre? — Telepünkön kísérleti munka is folyik. Jelenleg a tetőhéja­zatok hőszigetelésére vonatko­zó újítást kísérletezzük lei. Hőrömpő Jenő 1600 család — 1800 takarékbetét EGY DUPLA MELLETT TAVASZ A TÁPl ÖNÁL 23 asszony — a Tápiósápi Állami Gazdaság dolgozói — fil- . tetősre készíti elő a szőlővesszőt Zentesi Ferencné óvónő vezetésével játszik a sülyi óvoda nagycsoportja (Foto: Kalotay) Nevezetesen: a községben 1200 lakóház áll, ezekben több mint 1600 család lakik. Ezek idáig száraz adatok, de ami­kor azt halljuk, hogy a köz­ségben 1800 takarékbetét­könyv-tulajdonos van, kezd melegedni a szívünk. . íme eljutottunk odáig, hogy az emberek felismerték a ta­karékoskodás óriási előnyét. Lakóházépítés, bútorvásárlás, rádió, televízió, fényképezőgép vásárlás esetén nagyon jól jön a takarékbetétkönyv. Nem kell futkosni, az ember elmegy a postára, kiveszi a szüksége^ összeget., s boldog örömmel válogathat a választékban. Nagy gond minden családnál a nyári üdülés, de megoldód­nak a bajok, gondok, mert se­gítségükre van a takarékbetét­könyv. A gyermekek hány esetben nem mehettek nyári táborba, mert nem futotta a szűkreszabott összegből. Ma ezt a kérdést is megoldja a takarékoskodás. Itt meg kell emlékeznünk a gyermekekről is. Egyrészt az egyéni, másrészt a'kollektív takarékoskodásról, A nyaralói iskola 330 tanulója közül 204- nek van takarékbélyegje, az összes félrerakott pénz 22 400 forint, egy gyermekre átlago­san 68 forint jut. Persze a legtöbb esetben a szülőktől látja a gyermek a jó példát. Ahol a családban van takarék- betétkönyv, annak a gyermek­nek van takarékbélyegje. így rájön a családban mindenki A vecsési művelődési otthon életéből 1963. január 1-ével a köz­ség függetlenített művelő­dési otthon igazgatót kapott Somogyi Lajos személyében. Az eknult 4 hónap tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a község kulturális élete az előző időszakhoz viszonyítva lényegesen javult. A művelő­dési otthon helyiségeiben — a hétfői szünnap kivételével — mindennap pezsgő élet folyik: a vegyes kórus és ifjúsági énekkar, a zeneis­kolai oktatás, a képzőművé­szeti-. bélyeg- és sakkszakkör, a népi tánccsoport (amely páros csoporttá egyesült az önkéntes tűzoltó egyesület­tel), mind ütemterv szerint végzi a munkatervben meg­jelölt feladatokat. Alig pár hete alakult meg az . ifjúsági klub. melynek máris több mint 140 tagia van. A fiatalok maguk vá­lasztották meg a klubvezető­séget. akik a művelődési otthon igazgatójával közösen dolgozták ki a klubszabály­zatot és munkatervet. Min­den vasárnap 4—9 óráig „kérdezz — felelek” estéket, szellemi öttusákat rendez­nek. az „olvass, tanulj, vá­laszolj” mozgalom keretén belül bővítik általános és szakmai ismereteiket, vagy kötetlen formában töltik el szabad idejüket, szórakoznak, táncolnak. Minden héten program sze­rint beütemezett nívós mű­sor biztosítja a község dol­gozóinak szórakozását. Ve­csésen megdőlt az a sokat hangoztatott nézet, hogy Pest közelsége károsan érezteti hatását a község kulturális életében, mert nehéz egy- egy rendezvényre a közönség- szervezés. Cáfolja ezt a hét­ről hétre zsúfolt terem is. amely gyakran már kicsi­nek bizonyul. Pedig Vecsés- ről több ezer ember iár be dolgozni naponta Budapest­re. és az otthon dolgozók­nak Is csak legfeljebb fél órát jelent a belvárosba való bejutás, elérése. A rendszeres, nívós mű­sorok biztosítása egyúttal biztosítja — megfelelő szer­vezés mellett — a műve­lődési otthon állandó kö­zönségét is. Ehhez persze szükséges az is. hogy a mű­sorok összeállításánál figye­lembe vegyék a művelődési otthon igazgatók a község lakosságának igényeit. Végh József A közelmúltban — nem sok­kal a megnyitás után — egy duplára szomjazva betértem a péteri kisvendéglőbe. Amíg Esztike néni a kávéi készítet­te, addig én Kiss Jenövei — a vendéglő vezetőjével — vál­tottam néhány szót. Beszélge­tésünk során szó esett a kis­vendéglőt érintő valamennyi problémáról, többek között a vendégekről is. Kiss Jenő el­mondta: a gyakorlat azt mu­tatja, hogy van még mit ten­nünk amíg a vendégek eljut­nak odáig, amikor „gklimati- zálódnák” az új viszonyokhoz, értékelni tudják a széppel és jóval körített szórakozási le- . hetőségeket. Persze ezt csak vagy a színház az elenyésző kisebbségről mondhatjuk el, mert a nagy többségről formált vélemé­nyünk merőben más, ők tuda­tában vannak annak, hogy mennyi áldozatos munka van az új létesítmény mögött és ezt nem lehet máról holnapra tönkretenni, ezt óvni és be­csülni kell. Már a kávé is elkészült, amikor beszélgetésünket — a vendéglőbe ekkor belépő — hatvan körüli férfi zavarta meg, aki meglepő frisseséggel — felesége és kislánya kísére­MAI MŰSOR Mozik Monor: Ezer veszélyen át {szé­les). Vecsés: Kenyér, szerelem és . .. (széles). Művelődési ház Mende: Sybil (ez Állami Oéry- né Színház előadása, este 7 óra­kor). ié ben —- a vendéglőshöz sie­tett, s összeölelkeztek. További beszélgetésünk so­rán az idegentől Kiss Jenőre nézve hízelgő megállapításo­kat tudtam meg. Az idős bácsit Nagyakovics Hugónak hívták, esen a szép vasárnapi délelöttön azért utazott le Kőbányáról család­jával együtt Péteribe — az állomástól gyalog jöttek be a faluba —, hogy mint Jenő bácsi régi törzsvendége, fel­elevenítsék a régi jó kapcso­latot, A régi törzsvendég megelé­gedéssel nyugtázta Kiss Jenő munkáját. Mondanivalóját tré­fásan kezdte. — Aki elhozta Budaliget- röl egy év börtönt érdemelne! Mert ott mindenkivel szem­ben kedves, előzékeny, baráti magatartású volt. Sajnálom, hogy .idekerült előző helyéről, de ha már így adódott, elha­tároztam, hogy a jövőben sű­rűn meglátogatom Jenő bará­tomat. Remélem Péteriben is szerez magának sok olyan ven­déget, mint amilyen én/lettem Budaligeten. Beszélgetésünk befejezéséül hozzáfűzöm: Jenő bácsi ezen a téren jó úton halad. (Hrutka) Kenyérszaküzlet létesítése Túpiósülyön ... ismét egy bricska — Maglódon van egy Fej­földeknek nevezett dűlő. Ar­ról ismert a régi maglódi tsz- tagok között, hogy a legjobb minőségű földje van, s hogy a múltban itt termett a leg­jobb zöldség, káposzta. Éve­ken keresztül zabosbükköny, \csalamádé termett itt. De volt olyan egy-két év is, ami­kor parlagon hevert a finom termőföld — mondta el Sze- lényi Pali bácsi, a tsz egyik idősebb tagja. t — Most folyik ott a spárga magoncok kiszedése. Napon­ta 70—80 ember vesz részt eb­ben a munkában. Megy is vi­dáman a dugványok kiszedése. Egy baj van csak. Olyan nagy üveg vizet nem tud hoz­ni senki otthonról, hogy az es­tig el ne fogyjon. Estig? Dél­ben rendszerint már üres minden otthonról hozott vizes edény. . — Hát nincs a határban kút? — Nincs bizony. A legköze­lebbi kút a homoki dűlőben, innen legalább két és fél—há­rom kilométerre van. No, be lehet jönni a faluba is vízért. Ez viszont szintén legalább két kilométeres utat jelent. Inni kell, ha dolgozik az em­ber. — A minap is as történt, hogy délben nem volt vize az ott dolgozó embereknek. Mit lehet ilyenkor tenni? Nem indulhat mindenki neki a hosszú útnak. Két asszony­társunk vállalkozott arra, hogy Gyenes Pál üzemágfelelős bricskáján bemennek a falu­ba, s megtöltik a vizeskannát. — Felszállt a két menyecs­ke, Szever Pálné és Bódis Jó- zsefné a kétkerekű alkalma­tosságra. Lábuknál a vizes­kannák. Már az elindulás is sok vidámságra adott okot, mert egyik sem akarta vál­lalni a kocsis szerepét. A szomjúság azonban nagy úr. Végül is elindultak. A lo­vacska unottan ballagott, hi­szen behunyt szemmel ismer­te az utat. S ha békén hagyják a lovat, nem is tör­tént volna semmi baj. .Jött azonban a kanyar, amelynek egyik sarkát éktelen nagy túskó díszítette. A két me­nyecske el'akarván kerülni a í feldőlést, idejében gondoltak J erre, s a szegény pacit már % 15—20 méterről irányítani £ kezditek. A ló megállt. Hoss szú nógatásra újra elindult, £ majd feladva elveit, engedett £ az aszonyok irányításának, az£ egyik kereket szerencsésen rá-f vitte a kiálló tuskóra. Egy j zorrenés, néhány sikoly, aj bricska felfordult, a két me-fj nyecske engedve a föld vonzó % erejének, lehuppant. Lábuk £ az égnek... szerencse, hogy £ a nézők már jó messze vol-% tak. A lovacska egykedvűen-f nézte őket, amint tápászkod-f tak fel, mintha mondta vól-fy na nekik: „Bizlátok volna a j kormányzást rám!...” ^ — Szerencse, hogy komoly $ bgi nem történt, sem orvos- $ nak. sem. patikáriusnak nem ^ volt velük dolga. De le1'etett % r-dna veszélyes is a felbont-j lás.:. \ Igazat adtam Szelénvi Pali % bácsinak. Bizony, ahol 70—80£ ember dolgozik, azok ivóvíz-$ zel való ellátásáról gondos-$ kodni kell. Akár úgv. hoqy% kiszállítanak egy hordó vizet % reggel, akár úgy, hogy valaki^ ásson vagy ásasson néhány £ kutat a határban. Hiszen ezf mindig így volt! v. '/ Gyenes József í ni. Amikor az önkiszolgáló bolt délután három órakor bezár, itt továbbra is meg­vásárolhatja a közönség a kenyeret. Ezenkívül sütemé­nyeket is nagy választék­ban lehet majd kapni, bő­ven lesz briós, kifli és zsem­le. Az önkiszolgáló bolt ifjú vezetője nem helyeselte a szaküzlet megnyitását. Vé­leménye szerint, ha regge­lenként, teljes egészében meg­kapja á megrendelt kenyér­mennyiséget, a közönséget jól ki tudja elégíteni. Czírinkö Sándor főköny­velő úgy nyilatkozott, hogy a szaküzlet létesítése esetén a földmflvesszövetkezet. for­galma kenyérben megcsap­pan. Ez a körülmény ve­szélyezteti a terv teljesítését. Éppen ezért azt javasolja, hogy a szaküzlet csak három óra után nyisson ki. Ter­mészetesen a sütőüzemnek ezután is eleget kell tennie tel­jes mértékben a boltok kenyérrendeléseinek. Végül a községi tanácsnál Papp Miklósné vb-titkár tá­jékoztatott. hogy a szaküzle­tet június elsejére meg le­het nyitni. Elmondta továb­bá, hogy a tanács az üzlet megnyitása iránti kére1 met már benvűitotta a iérási ta­nács végrehajtó bizottságá­hoz. Krátky László Nem is olyan régen két Ízben is foglalkoztunk la­punk hasábjain a tápiósü- lyi sütőüzem dolgozóinak 1ó ! munkájával. Meg kell most : is állapítani, hogy a ke- Inyér minősége változatlanul : jő. Talán ez a körülményes I hozzájárul ahhoz. . hogy az [Utóbbi időben különösen so­kan állnak hosszú sorokban az üzletek előtt a kenyérért. Az elmúlt szombaton kivált az önkiszolgáló bolt előtt volt meleg a helyzet. Már reggel hat órakor mintegy ötven ember állt sorban, a ke­nyérért. A legutóbb a községi ta­nács vb is foglalkozott az esettel és úgy találta, hogy ennek az áldatlan helyzet­nek a megoldására a szüksé­ges intézkedéseket haladék­talanul meg kell tenni. Az a vélemény alakult ki. hogy tekintettel a nagv kenyér­forgalomra. a sütőüzem ke­belében rövid időn belül egy szaküzletet kell nyitni. A probléma megtárgyal végett először a sütödébe lá­togattam el. Itt találtam Far­kas Jánosné árukiadót és Lótos Lajos csoportvezetőt. Mmdketten elmondták, ha a szaküzlet a «ütőüzem mellett megnyílik, egy csapásra megszűnik a sorbanállás, mert az üzletükben kenyér­ből elegendő készlet fos a közönség rendelkezésére áll-

Next

/
Oldalképek
Tartalom