Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-24 / 119. szám
PEST MEGYEI ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JGYEI <éS? r -m K/tirlav A Z M S ZM P PEST Mli GYE 1 BIZ O T T S Á G A F S / \ mégy El TA N Á C.S LAPJA ' m ÉVFOLYAM, 119. SZÄM AHA 50 FILLER 1963. MÁJUS 24, PÉNTEK Népeink barátsága megbonthatatlan Lelkes hangulatú nagygyűlés Moszkvában Fidel Castro tiszteletére Csütörtökön kora délután 125 ezer moszkvai dolgozó jött el a Lenin-stadionba, hogy köszöntse Fidel Castrot, a kubai forradalom legendás vezérét. Percekig tartó ováció tört ki, amikor Castro a szovjet párt és kormány vezetői, Hruscsov, Brezsnyev, és mások kíséretében megjelent a stadion kormánypáholyában. Vlagyimir Promiszlov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke megnyitója után a következők mondtak beszédet: Nyikolaj Kuzmin, a Vörös Proletár-gyár munkása, Nyikolaj Bászov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, Borisz Pasz- tuhóv, a Komszomd moszkvai városi bizottságának első titkára, Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet minisztertanács elnöke, Fidel Castro, a kubai forradalmi kormány elnöke, a kubai szocialista forradalmi egységpárt első titkára. A beszédek után tornászók, majd súlyemelők bemutatójára került sor. Ezután a moszkvai Torpedó és a jereváni Avarát labdarúgó- csapatai közötti kupamérkőzést játszották le. Nyikita Hruscsov beszéde A Moszkváiban rendezett Szovjet—kubai banáitsági nagygyűlésen Nyikita Hruscsov beszédet mondott. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy Fidel Castro és harcos társai a Szovjetunióban tartózkodásuk alatt megérezték azt az őszinte, baráti szeretetet, amelyet a szovjet nép táplál Kuba hősi népe iránt, érezték a kubai népet és- forradalmát övező mély tiszteletet. A miniszterelnök rámutatott: Fidel Castro látogatása alatt a szovjet emberek még jobban megértették azt a feladatot, amely a Kubai Köztársaság előtt áll a szocializmus építésében. „Kijelenthetjük — mondotta Hruscsov —, hogy népeink még közelebb kerültek egymáshoz, s még szorosabban összeforrtak.” Castróék felé fordulva, Hruscsov hozzátette: „A Szovjetunió népei mindig együtt voltak és együtt maradnak a kubai néppel.” A szovjet miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy a szovjet emberek Fidel Castró- nak, a kubai forradalom vezérének személyében azt a forradalmi ügyet tisztelik és becsülik, amelyet Fidel Castro olyan önzetlenül és meg- tántoríthataitüainul szolgál. Az új élet hajnala — A kubai forradalom az új élet hajnalát jelenti az amerikai kontinensen — mondotta Hruscsov. — Kubára te- kinteoek ma a latin-amerikai országokban élő milliók, minthogy éppen ezen a szigeten építik az utat a jobb, a boldogabb jövő, a szocializmus felé, s ezen az úton járnak majd a latin- amerikai népek is. . Hruscsov ezután hangsúlyozta, hogy a szovjet emberekhez közel áll és nagyon fontos számukra az az ügy, amelyért a kubai forradalmárok harcolnak. Ezt az ügyet Hruscsov Prometheus hőstettével hasonlította ösz- sze. A kubai hősök gyújtották lángra a nyugati féltekén az októberi forradalom szent tüzet. Hruscsov idézve Leninnek azt a megállapítását, hogy a forradalom , az elnyomottak és a kizsákmányoltak ünnepe s a következőiket mondotta: „meggyőződésünk, hogy a világ minden népe számára eljön az az ünnep”. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocializmus világtörténelmi küldetése nemcsak a régi világ lerombolása, hanem az új világ és az új emberi kapcsolatok megteremtése is. A szocializmus útjára lépett népeknek nem kevés elkerülhetetlen nehézséget keli leküzdeniük, de ezek a növekedéssel, a cél felé való haladással járó nehézségek. „Az ilyen nehézségek nem ijesztenek meg bennünket, neki kell gyürközni és le kell küzdeni ezeket.” Hruscsov részletesen foglalkozott a kubai ..kapitalisHruscsov kigúnyolta az imperializmus politikusainak és ideológusainak azt az állítását, amely szerint a latinamerikai forradalmi mozgalmat állítólag „Moszkva keze” irányítaná. — Nem fedek fel különleges titkot, ha azt mondom, hogy Latin-Amerikában a forradalmi propaganda legfőbb terjeszti — bármenyta paradicsommal ’, amelynek elvesztése fölött keseregnek a burzsoá tollnokok. Lenyűgöző eredmények Azokról az óriási változásokról szólva, amelyeket ma a kubaiak, az ország teljhatalmú gazdái a kubai szocialista forradalmi egység- párt vezetésével hajtanak végre, a szovjet kormányfő a következőket mondotta: „melyik latin-amerikai ország mondhatja el, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora forradalmi változásokat hajtott volna végre? Hisz ez csak a kezdet, csak a szocializmus első gyümölcsei ezek. A kubai nép előtt feltárulnak a haladás és a nemzeti függetlenség széles távlatai.” nyíre furcsán hangzik is — az Egyesült Államok monopóliumai, amelyek elrabolják ezeknek az országoknak a kincseit, elmaradottságra és nyomorra kárhoztatják ezeket az országokat — mondotta Hruscsov. — A kubai forradalom — mutatott rá Hruscsov — nemcsak Latin-Amerikában, hanem, az egész világon is a népek széles i# rű támogatására talál. — A zsarnokság ellen, a kizsákmányolok és az idegen elnyomás ellen vívott forradalom minden nép szent joga, belső ügye — hangsúlyozta Hruscsov. Ezzél kapcsolatban emlékeztetett a XVIII. században lezajlott amerikai forradalomra és hangsúlyozta, hogy a népnek a meg Békegyűlés a DCM-ben (Tudósítónk tele fon jelenté se.) Csütörtök délután a munkaidő befejeztével nem otthonukba, sziáMáshelyüfere igyekeztek a Dunai Cementes Mészmű dolgozói, hanem a vállalati kultúrotthonba siettek. Ide hirdetett békegyűlést a helyi népfrontbizottság. Az elnöki asztalnál helyet foglalt dr. Pesta László országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront országos elnökségének tagja, Halász János, a Pest megyei Népfront-bizottság képviselője, Búzás Istvánná, a városi pártbizottság titkára és Lukács Ferenc, a városi tanács vb-elnöke is. A cementmű dolgozói nevében Kányik János köszöntötte a békegyűiés előadóját, dr. Pesta Lászlót, aki azzal kezdte beszédét, hogy nem idegenként jött a városba, hiszej* kilenc éven keresztül mint orvos működött, itt. Nem is szónoklatot hallottunk tőle, hanem inkább barát} beszélgetést, korunk legégetőbb problémájáról. — A leszerelési hónap idején — mondotta többek között — világszerte megemlékeznek arról, hogy mit Jelent az egész emberiség számára legnagyobb kincsünk: a béke. Az angol, dán, holland és NSZK-beli húsvéti békemenetek azit bizonyítják, hogy a szocializmust építő országok nincsenek egyedül következetes békeharcukkal, mert ma már a nyugati államokban is tízezrek óhajtják szívből az emberiség biztonságát. Számokat idézett a világtörténelem eddigi 14 és fél ezer háborújából. Beszélt azokról a százm illiárdokról, amibe ma kerül a világnak a fegyverkezés. Beszéde végén arra kérte a jelenlevőket, legyenek a béke következetes hívei. Munkájukkal, békeharcos kiállásukkal támogassák ezt a nagy ügyet, egyéni boldogságuk, családjuk és az egész ország érdekében. Ezt követően. Halász János átnyújtotta az Országos Béketanács aranyjelvényét dr. Kávai Gézának. Lukics Jenő és ár. Soós József ezüstfokozatú jelvényt kapott eddigi következetes békeharcos munkásságáért. A DCM-beli gyűlés végül Nerp Magdolnát választotta meg küldöttnek a júniusban megtartandó hatodik magyar békekongresszusra. A mezőgazdasági tanulók képzéséről Kérdést intéztünk a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályához: milyen lehetőségeik vannak a falvakban otthon maradó fiataloknak a mezőgazdasági szakképzettség megszerzésére ? A választ dr. Ács Mihály mezőgazdasági szakoktatási előadótól kaptuk: — Mezőgazdasági nagyüzemein^ egyre jobban igénylik a fiatal, jól képzett dolgozókat — mondotta. — Éppen ezért Pest megyében is fontos, az ipari. szakmákkal egyenértékű, a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Jelenleg a megyében 1150 mezőgazdasági tanuló van. Számuk idén, a most folyó szerződtetések következtében azonban jelentősen, ösz- szesen 790 fiatallal nő. Közülük több mint 200 tanulót az állami gazdaságok vesznek fel, többségük azonban a termelőszövetkezetekben sajátítja el a húsz-egynéhány mezőgazdasági szakma valamelyikét. A legtöbb tanulót a dabasi, a ceglédi, a váci és az aszódi járásokban levő tsz-ek veszik fel. Sajnos, igen kevés a jelentkező a budai, a ráckevei és a szentendrei járásokban. A mezőgazdaság távlati fejlődése megkívánja mintegy 18 ezer szakmunkás kiképzését Ennek a létszámnak egy részét a szakmunkás-tanfolyamokat végző felnőttek teszik majd ki, de körülbelül 5—6 ezer általános iskolát végzett mezőgazdasági tanuló felvétele a termelőszövetkezetekre vár az elkövetkezendő években. Az idei létszámemelkedés még csak biztató kezdetnek tekinthető. Jövőre, 1964-ben, amikorra kiépítjük a megyében a mezőgazdasági szakmunkásképző bázis-iskolákat, még több új tanulóra lesz szükség. Ezért nagy segítség, hogy a KISZ vállalta a mezőgazdasági tanulók toborzását, s ez, reméljük sikeres lesz. (h. f. s.) nem felelő kormány forma megváltoztatásához való jogáról szóló függetlenségi nyilatkozat ma, kétszáz év múlva is időszerű. — Vajon az Egyesült Államok kormánykörei miért nem ismerik el más népeknek azt a jogát, amelyet az Egyesült Államok alapítói igazságosnak és természetesnek tartottak az amerikai nép számára? — tette fel a kérdést Hruscsov. A nemzetközi csendőr A szovjet kormányfő, miután kijelentette, hogy az Egyesült Államok monopóliumai kisajátítják maguknak a nemzetközi csendőr szerepét, hangsúlyozta: — Megvannak a világon az októberi forradalom szülte erők — és elsősorban a Szovjetunió, a hatalmas szocialista közösség —, amelyek képesek megfékezni az imperialista, agresszorökat, a nemzetközi csendőrt. — Eljön az idő, amikor minden nép egyszer és mindenkorra végez a kapitalizmussal. — A népek, amelyek harc- rakelnek szabadságukért és függetlenségükért, a béke és a szocializmus minden erejének támogatásával képesek megvédeni vívmányaikat — mondotta a szovjet kormányfő. — Meggyőző erővel mutatják ezt a múlt év végén lezajlott karibi események. A Karib-tenger térségében keletkezett válság a szocializmus és az imperializmus erőinek, a béke és a háború erőinek egyik legélesebb ösz- szetűzése volt a háború befejezése óta eltelt időszakban. Lokális válságból világválsággá lépett és a józan kompromisszum alapján kiutat kellett keresni a kialakult helyzetből. — A válság ilyenfajta megoldása az amerikai szoldatesz- ka terveinek meghiúsítását jelentette. A béke, a békés együttélés politikájának volt ez a győzelme — hangsúlyozta Hruscsov. — Ez a győzelem megvédte a kubaiak forradalmi vívmányait, még magasabbra emelte a szocialista országok tekintélyét, elhárította a termonukleáris világháború veszélyét. Jogos követelések A szovjet kormányfő figyelmeztetett arra, hogy amennyiben az Egyesült Államok kormánya nem tartja magát szilárdan az elért megegyezéshez és a helyzet kiélezésének útjára lép „mi teljesíteni fogjuk internacionalista kötelességünket, a testvéri kubai nép előtt vállalt kötelezettségeinket és segítségére sietünk a kubai népnek. Teljes komolysággal ki kell jelentenünk: ne játszanak a tűzzel, urak, ne játszanak a népek sorsával!” Hruscsov hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a Karib- tengeri térségben kialakult helyzet rendezését el lehetne érni ama ismert öt pont megvalósításának alapján, amelyet Fidel Castro, Kuba forradalmi kormányának miniszterelnöke terjesztett elő. — A kubai nép igazságos követeléseit támogatja a Szovjetunió, valamennyi szocialista ország és az egész haladó emberiség — mondotta. — Azok az események, amelyek a nemzetközi küzdőtéren a háború utáni időszakban végbementek, meggyőzően mutatják, hogy az emberiség megingathatatlanul halad előre a kommunizmus világméretű győzelméhez vezető úton — folytatta beszédét Hruscsov. Ezután felsorolta azokat a sikereket, amelyeket a forradalom harcosai az utóbbi időben elértek, majd megállapította: bárhol is születtek ezek a sikerek, „Európában vagy Afrikában, Ázsiában vagy Latin-Amerikában — végeredményben az egész emberiség felszabadulásának nagy ügyét szolgálják.” Hruscsov rámutatott: az új erőviszonyok lehetővé tették, hogy reális feladatként tűzzük ki a termonukleáris világháború megakadályozását. Ma már vannak a világon olyan erők, amelyek képesek megfékezni az agresszorokat és útját állni a háborúnak. Megvalósulnak Lenin eszmél — Megvalósulnak a nagy Lenin látnoki szavai, ‘amelyekben a gyarmati rendszer elkerülhetetlen bukását jövendölte meg és rámutatott arra, hogy eljön az idő, amikor minden nép részt fog venni a világ sorsának intézésében — jelentette ki Hruscsov» majd hangsúlyozta: — A Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vonalon segítse és támogassa a nemzeti felszabadító mozgalmakat. — Segítségünkért cserébe mi nem követelünk katonai támaszpontokat és koncessziót kát, nem kényszerítünk rá senkire szolgai feltételű egyezi (Folytatás a 2. oldalon.)
