Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-21 / 116. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! / V ^ ‘ ; A Z MSZM p. PEST MEGYEI B I Z O TI SÁG A F S ;/ A / M É GYET T A NA C S LA P JA VII. ÉVFOLYAM, 116. SZÄM Ara .10 nn íR 1963. MÄJUS 21, KEDD A szabadidő hasznos felhasználásáért A KISZ PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Hogyan tölthetnék a leg- haszncsabban a fiatalok bza­bád idejüket, mit tesznek ezért a különböző állami és társadalmi szervék — erről tárgyalt tegnap délelőtt a KISZ megyei bizottsága. A ta­nácskozáson megjelent és fel­szólalt Szabó János, a KISZ Központi Bizottság művelő­déspolitikai osztályának veze­tője, Kovács Antalné, a me­gyei nőtanács elnöke. Török György, a Hazafias Népfront megyei titkára. A KISZ meghívására több művelődési otthon igazgatója is megjelent a tanácskozáson. A beszámolót Arató András, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak titkára ismertette. Előadásában hangsúlyozta: napjainkban mind többször foglalkozunk azzal, miként tudnánk magasabb szintre emelni termelésünket Technikai színvonalunk, további fejlődésünk zálo­ga a dolgozók szakmai, általános műveltségének növelése. Sokan felismerték mér ezt és elhatározták magukat tovább­tanulásra. Akik iskolába jár­nak, szabad idejük nagy ré­szét tanulással töltik. Sokan vannak azonban olyanok, akik szabad idejüket nem használják fel tervszerűen, okosan. Különösen vonatkozik ez a bejáró dolgozókra. A szabad idő felhasználásá­nak igen sok területe van, a KISZ megyei bizottsága első­sorban a KISZ és a művelő­dési otthonok vezetőinek kap­csolatával, illetve a társadal­mi szervek együttműködésé­vel foglalkozott. Megállapították, hogy el­sősorban a szemlélettel van haj. A művelődési otthonokat nem hasznos eszközöknek tekintik a fiatalok, illetve a község lakóinak szórakozásához, s gyakran a szűklátókörűség, a személyeskedés, a hatalmi kérdés kerül előtérbe. Szobon például száz tagú KlSZ-szer- vezet működik, munkájuk el­len nem merült fel kifogás. Mégis, a művelődési otthon vezetője azt mondotta: örül­jenek a KlSZ-esek, ha belép­hetnek a művelődési otthon­ba. Tuhitó tfal uban pedig ki­rekesztették őket saját helyi­ségükből, amelyet már két évvel ezelőtt törvényesen is megkaptak. Szentendrén a pa­pírgyár fiataljai akartak mű­sort rendezni, amire meg is kapták az engedélyt azzal a megjegyzéssel, hogy a rende­letben előírt összegen kívül fi­zessenek még hatszáz forintot, mert ha nem a KISZ-esek ve­szik igénybe a termet — a művelődési háznak ennél is több bevétel jutott volna. Pi­lisen pedig a művelődési ott­honban sok fiatal tevékeny­kedik, de teljesen elhatárol­va a KISZ-szervezettől. Az így gondolkodók csupán arra a kérdésre nem fogalmazták meg válaszukat: vajon hol ta­nuljanak kulturált viselke­dést, illemet, okos, szép dol­gokat, ha épp az erre leg­megfelelőbb helyen nem lát­ják őket szívesen? A példákból le lehet vonni azt a tanulságot, amit Chmely Ödön, a nagykátai járás mű­velődési otthonának igazgató­ja saját jó tapasztalataikból szűrt le: a művelődési otthon nem az igazgatóé és nem a KIS1T,-szervezeté. Mind a kettőé, ha egyformán a községek, a fiatalok fejlődé­sét tartják legfontosabb fel­adatuknak. Mindig a vezető­kön múlik, milyen eredmé­nyeket érnek< el. Ahol félté­kenység, hiúsági versengés folyik — ott a lényeg Is el­torzul, s azok látják kárát, akiknek leginkább szükségük lenne a művelődésre. Ott nem mondhatják el. mint a nagykátaialt, hogy a fiatalság segítségével 80 ezer forint értékű társadalmi mun­kával szabadtéri színpadot lé­tesítettek, s a művelődési ott­honban mindenki kedvére szórakozhat. Balett-, zeneisko­la működik. Életre hívták az értelmiségi és a tsz-tagok klubját. Az ifjúsági politikai körök után hol filmvetítést, hol táncot, vagy kérdezz-fele- lek estet rendeznek. Minden alkalmat megragadnak a nép­művelésre. t Bácskai József né, a rácke­vei járás művelődési házának igazgatója részletesebben méltatta: miért jó, ha az igazgatóhelyettes KISZ-tag. Náluk az ifjúsági klub prog­ramját maguk a fiatalok állí­tották össze, s az rendkívül nagy népszerűségnek örvend. A tápiószentmártoni művelő­dési otthon igazgatója a KISZ-szel való jó együttmű­ködés lényegét hangsúlyozta. Végezetül határozatot fo­gadtak el a bizottság ülésén, amelynek tizenhárom pontjá­ban azt fogalmazták meg: mind a fiatalság igényét, mind' a szórakozás, a művelődés lehetőségét fel kell mérni va­lamennyi községben és a tár- dalmi szervekkel összefogva arra törekedni, hogy vala­mennyi eszközt felhasználja­nak a fiatalság szabad idejé­nek tartalmasabb kitöltésére. Megalapozott remények a Csepel-szigeten A késői kitavaszodás miatt megkéstek a talajelőkészítis• sei é$ a vetéssel a szövetkezeti gazdák. Földben van-e a mao. a későbben elvetett növények ápolása megkezdődött-e? Ezt tu­dakoltuk vasárnap azoktól, akikkel beszéltünk Csepel-szigeten. Halásztelek A főváros tőszomszédságá­ban levő kis község népe va­sárnap a határban tevékeny­kedik. A bolgárkertészek földjeiken dolgoznak — lát­szik, sürgős a munka. Kissé aggódva gondolunk arra, va­jon a termelőszövetkezet tag­ságának sürgős-e ennyire a teendő, mint a bolgárkerté­szeknek. Nos, aggodalmunk hiábavaló volt, mert a ter­melőszövetkezet kertészete, amely a műút két oldalán te­rül el, ugyancsak népes. A palántanevelő-telepen több fiatal lány is szorgoskadik. Kolek Antal főkertész Hildán János áruirányító társaságá­ban járja körül a kertészetet. — Tagjaink ma is dolgoz­nak a kertészetben. Hiába, ez olyan munka, ahol nincs pi­henő. A budapesti KÖZÉRT- tel szerződtünk kertészeti ter­mékek értékesítésére. Vállal­tuk, hogy hétfőn húszezer cso­mó zöldhagymát szállítunk. Itt a palántanevelő-telepen, mi­után a palántákat kiültettük a területet úgy igyekszünk ki­használni, hogy uborka- és tök­palántákat ültetünk. Ezekről korábban kapunk termést — mondja a főkertész. Ellátogatunk a hagymaföld­re. Népes asszonysereg cső­ÚJ tájak és üzemek az élen fi/osaí»íú'ih a megyei borverseny díjait Derűs, napfényes vasárnap csalta Budapestre a megyei borkiállítás nézőközönségét. Érdekes, hangulatos volt a kiállítás, barátok, ismerősök üdvözölték egymást, akik nem sajnálták az időt egymástól, s a borkiállítástól sem, A kiállítást Varga Péter, Tavaszi vizeken - nyári forgalom — Ilyen sokan utaznak a ví­zen át? — Nagyon sokan. És ezt természetesen örömmel álla­pítjuk meg. A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat igazgatója, Percnyi István, Csakugyan nem érdek nélkül örül an­nak, hogy az elmúlt napok­ban jelentősein nőtt az' átkelő forgalom a Duna több pont­ján. Ezek szerint: — A Szob—Nagyparos— Vácnál működő kompszol- gálatunik bonyolítja le a legerősebb forgalmat. Az el­múlt hét végén a rendes át­kelési programon túl is köz­lekedtettük járműveinket. Állandóan szállították az utasokat az egyik partról a másikra, — Milyen nagy volt a for­galom? — A legszembetűnőbb volt a magánszemélykocsik számá­nak növekedése, legalább 35 százalékkal több ilyen járművet száilítottunk át a Dunán, mint ezt megelő­zően. — S a gyalogosok? — Közülük is sokkal töb­ben szánják rá magukat egy kis sétára, túlparti kirándu­lásra. — Mindez a jó idő jele? —'Ennek is köszönhető. Az­zal azonban számolnunk kell, hogy vízi forgalmunk nagyon gyorsan növekszik. És ez ör­vendetes. — Forgalmi gondok? — Arra hívnám fel nősen a gyakorlatlan csivezetők figyelmét, óvatosan hajtsanak kompokra, mert kárt nek a kocsiban, sőt kiilö- gépko- , hogy fel a tehét- saját testi épségüket is veszé­lyeztethetik. Ercsinél példá­ul egy személykocsi túlsza­ladt a komp végén, s bele­bukott a vízbe. Baj nem történt, sőt a kocsit is kivon­tatta a traktor, de azért nem árt vigyázni! (t. gy.) a megyei tanács vb-elnöke nyitotta meg. Beszédében me­legen üdvözölte a verseny résztvevőit, gratulált a győz­teseknek és volt néhány de­nis szava a kiállítás láto­gatóihoz is. Elmondotta vé­gül, hogy a megye szőlőter­melő gazdái az idén sem vallottak szégyent a boraik­kal, mert a megyei versenyre kül­dött 137 borminta kö­zött igazán sok kiváló volt. Kifejezte reményét, hogy az ez évi borverseny újabb ösztönzést, buzdítást jelent a mennyiségileg és minősé­gileg egyaránt előrelépő me­gyei szőlőtermesztésnek. Ezután az érdeklődők meg­tekintették a megyei tanács székhazának első emeleti vb-termében a megyei bor- kiállítást. A . kiállításon va­lamennyi versenyző bora íz­léses dekoráció keretei kö­zött egy-egy literes palack­ban díszelgett. A palackok nyakára nemcsak a színes szalagot, hanem a borterme­lő nevét, valamint borának minőségét, fajtáját jelző cé­dulákat is rákötötték. A sok színtől és fénytől ragyogó borospalackok felett a me­gye bortermelését illusztráló grafikonokat nézegették a ki­állítás látogatói. S nemcsak a bíráló bizott­ság értékelésén, hanem a ki­állítás nézőinek bírálatán is átestek a borok. Igaz, a kö­zönség nem olyan szigorúan bírált, de egy-két találó megjegyzést érdemes volt a kiállításon is meghallgatni. Sietve jegyeztem fel én is közülük egyet, amely a döm- södíeknek szólt. Többen is megemlítették, hogy Vörösöd nem szerepelt olyan ered­ménnyel az idén, mint tavaly. — Hiszen a tsz-ek borai­nak versenyében a dömsödi Aranykalász lett az első! — jegyezte meg egy fiatalos kül­sejű, mosolygós arcú láto­gató. — De tavaly az első három díjat egy dömsödi gazda, ifjú Siket Gábor nyerte az egyé­ni termelők kategóriájában! — Hát az én vagyok — jegyzi meg ismét a mosolygós arcú — és az idén harmadik díjat nyertem. — Miért maradt le az idén? — Honnan veszik azt, hogy lemaradtam? Ha nem tudnák, éppen a dömsödi Aranyka­lász Termelőszövetkezet bo­rásza vagyok. A csattanós válasz ellenére tény, hogy a tavalyi győzte­sek közül . néhányan ‘ nem ér­tek el jobb helyezést. Az idei Verseny legjobb borát a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegaz­daság küldte a versenyre, holott, tavaly a tápiószeleiek lettek ebben a kategóriában az elsők. A hibák okainak értékelé­se a munkaértekezletek dol­ga, s most csak néhány meg­jegyzést említettünk. Nem is illett több a megyei kiállítás hangulatához. Sokkal jobban jellemezte azt a díjkiosztás kedves ünnepsége, ahol dr. Dajka Balázs vb-elnölrhelyet- tes, és Prezenszky Gábor me­zőgazdasági osztályvezető ad­ták át a díjakat. mózza a zöldhagymát. Meg­nyugtató, hogy többségükben fiatalok. Ügy látszik, mégis biztosítva lesz Budapest tő- szomszédságában a kertész­utánpótlás. A tsz-tagoktól távolabb a tábla' másik végében jókedvű fiútársaság ugyancsak zöld­hagymát csomóz. A MŰM. 2. számú tanulóintését harminc­egy diákja tölti itt a vasárna­pot. Boros Márton szakasztit­kár elmondja, hogy teljesen önkéntesen vállalták a ker­tészeti munkát. — Két héttel ezelőtt is vol­tunk már itt, intézetünk di­ákjai kedvet kaptak a mun­kára. Amit itt a munkáért ka­punk, ebből fedezzük nyáron a kirándulási költségeket. A szorgalmas halásztelkiek munkájának eredményével hamarosan találkozunk. A Taksonyi Földművesszövetke­zet felvásárló telepén szinte egymást érik a salátával meg­rakott gumikerekes kocsik. Nagy hűtőkócsikba kerül a hajnalban szedett áru. Hatest György, a felvásárlótelep ve­zetője újságolja: — Ma körülbelül 250 ezer fej salátát szállítunk el —fő­ként exportra. Hárommillióra szerződtünk, és biztosan meg is lesz ez a mennyiség. Szigetújfalu Tököl és Szigetújfalu hatá­rában is sokan dolgoznak. Fő­ként a háztáji földeken és a családi művelésre vállalt sző­lőkben, gyümölcsösökben munkálkodnak a szövetkezeti gazdák. Szigetújfalu határá­ban egy nagy lucernatáblában sok apró parcella hívja fel a figyelmet. Kis jelzőtáblák mu­tatják a tulajdonosok neveit. Az egyik kis parcellán Palatí­nus József tsz-tag kaszálja a lucernát. Kérdéseinkre el­mondja, hogy a tsz vezető­sége mindegyik tag- háztáji ál­latállománya számára negy­ven négyszögöl lucematerüle- tet jelölt ki. — Elég ez a terület? — Akinek nincs tehene, an­nak elég. — Magáinak van? — Egyelőre még igen. — Miért egyelőre? — Mert ha ilyen nehezen tudunk biztosítani zöldet, mint az idén, akkor meg­válók tőle. — Nem biztosít a vezetőség zöld takarmányt? — Tavaly megkaptuk ka­szálásra a töltés oldalát, az idén azonban úgy hallat­szik, hogy nem lesz a miénk, —■ Miért nem tudják még biztosan? — Érdeklődünk naponta, de határozott választ még nem kaptunk. Szigetszentmárton Dávid Gáspárral, a sziget­szentmártoni Szigetgyöngye Tsz elnökével traktorvezetés közben találkozunk. No, nem a határban dolgozik, hanem társadalmi munkát végez, földet hord a kultúrház épí­téséhez. Néhány szót váltunk vele. — A tavasziakat elvetettük — mondja. — A napokban 47 hold rozsos csatornádét ve­tünk másodvetésként, őszi takarmánykeverék után és a kifagyott őszi árpa helyébe. — A növényápolást meg­kezdték? — Kapásaink kikeltek, jö­vő héten munkához látunk, Ráckeve Rádkevén, közel a HÉV- állomáshoz, szórófeje» öntö­zőberendezés permetezi a vi­zet. Keller István gépkeze­lő tájékoztat bennünket ar­ról, hogy a szövetkezetben elég kevés a munkaerő, ezért a vasárnapot is ki kell használni öntözésre. — Milyenek a terméskilátá­sok a szövetkezetben? — A vetések szépek, bízunk a jó termésben. A tagságon, múlik, hogy milyen termést talcarHunk be. — Akkor biztos jó lesz! — Sajnos, nehezen kezdő­dött a munka. A tavalyi év elvette a tagság l<edvét: Szá­mításunk nem vált valóra. Az idén új vezetőség irá­nyítja a szövetkezetei, remél­jük, jobban, mint a régi. Végigutazva a Csepel-szige­ten, azt tapasztaltuk ezen a szép vasárnapon, hogy sike­rült a késői kitavaszodás okozta késedelmet megszün­tetni. A kapások kikeltek; a kalászosok erőteljesen fej­lődnek. Minden remény meg­van arra, hogy az előző éve­kénél jobb termést takarít­sanak be az idén a Csepel- szigeten. (m. s.) Úttörők és önkéntes közlekedési rendőrök együtt a balesetek eilen Merőben új módszerrel próbálja felvenni a Harcot a foly­vást szaporodó közlekedési balesetek ellen megyei rendőrfő­kapitányságunk. Elsőnek az országban értekezletre hívta eav- be az úttörő közlekedési őrsök vezetőit, tag iáit. a vedaaóauso- !<at és az önkéntes közlekedési rendőröket. A vasárnap dél­előtti értekezleten, amelynek bővebb ismertetésére holnapi lapunkban visszatérünk, oklevéllel és értékes jutalmakkal tün­tették ki a közlekedés rendjének védelmében eddig legjobban kivált társadalmi munkásokat: Kocsis Pál. Nagy Zoltán, Acs Mihály, Édes István. Gallai János, Budai Miklós, Koncz Ferenc, Szébeni Béla. Kárpáti László, Szabó Sándor, Krammer Mária. Rácz János. Majda Imre, Berendi Zsuzsa, Klementh Pál, Mészáros Lajos és Gál- bács Ferenc úttörőket, Térjék Árpád, Torma Pálné, Magócsi Károlyné úttörőve* zetöket. Kurucz Lajos, Fónagy István. Bölöni Bélámé. Botlik Fe­renc, faragó Sándor, Gombócz Lajos, Bodnár László, Máder Ferenc, Andrási lajos és Verebes Benjámin önkéntes közleke­dési rendőröket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom