Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-18 / 114. szám
1963. MÁJUS IS. SZOMBAT »pern Adjon ösztönzést a bírálat a borászoknak Máj A megye legjobb 137 borának versenye Budapesten us Úriban II. Kinn a határban Tegrap délei! fitt kilenc órára gyűlték egybe a megyei tanács székházéiban a megyei borverseny bírálói. A járási veresnyeken díjat nyert j bormintáit iköziil összesen i 137-et találtak alkalmasnak j arra, hogy a megyei ver- j semyre jelöljék. Ünnepélyes aktussal kezdődött a verseny, amelyet Prezenszky Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője nyitott meg. Rövidéin méltatta a verseny jelentőségét, majd ezután Varga Péter, a megyei tanács vb-elnöke, arra kérte a bíráló bizottság tagjait, hogy reálisam, és igazságosam értékeljenek. — Nem titkoljuk — mondotta Varga elvtárs — hogy szeretnénk, ha miinél magasabb pontezámot kapnának boraink. A bortermelő tsz- tsgiokkal és üzemekkel együtt büszkék lenmémk arra, ha sok Pest megyei bor emelkedne országos hírre. A szőtőművetési és borhozzá járóit az igazsáigos értékeléshez. Hozzájárult még az is a reális értékeléshez, hogy a bíráló bizottság tagjai között többen már tavaly vagy régebben is bírálták a Pest megyei borokat. A délutáni órákba nyúló bcxrbírálst utó* Prezenszky elvtárs tájékoztatta lapunkat az eredményekről. Eszerint az állami gazdaságok és cél gazdaságok borainak kategóriájában a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság ért el nagy sikereket: az első három díjat nyerte. A pincegazdaság égjük nyársapáti rizlingje 18.3 pontot kapott, amellyé] abszolút győztes is lett valamennyi kategóriában. Második díjat a tápiószelei gazdaság rizlimg- je, harmadik díjat pedig a nyársapáti gazdaság II. rizlingje nyerte 18,2, illetve 18,1 ponttal. A termelőszövetkezetek között a dömsödi ■ Aranykalász senyében Bajusz Márton tá- pióbicskei lakos lett az első, 16.1 pontos borával. A ! második díjat ceglédi bor- i termelő, G yenen József nyeT- j te, 15.8 pontos ezerjó borral, j Á tavalyi győztes, Siket Gá- j bor dömsödi lakos, az idén. j harmadik díjat nyeri, égj' 15 i pontot szerzett kadarka bor- j ral. Ugyancsak dömsödi gaz- , da — Sós István — nyerte a negyedik díjat, 14,8 pontos hárslevelű borral. A különböző kategóriákban j dijat nyert borokat vasárnap kiállításon mutatják be j az érdeklődőknek. Ez alika- ; lommal adják á.t a nyerte- : seknek a díjakat is. A határ másik részén, a' völgyből felfelé nyújtózkodó, utcasorokon túl, egy lankás i fennsíkon, pezseg az élet Traktorok hasítják a földet, közöttük még egy körmös is.: Az új, univerzális, gumikerc-1 'kü erőgépek teljesítménye legalább négyszerese a kör- > mösének,. de hiába, most nagy 1 szükség van még erre is. Egy másik, még ősszel szántott táblában, két hatalmas vető- gépet vontatnak a traktorok: ; szabályos, négyzetes fészkekbe hull a hibrid kukorieamag. Arrébb, csivitelő, hangos, igen vidám asszonycsapat tanyázik. Nagyokat kacagnak ] kórusban, amikor odaérünk Bakos Ferenccel. Feltehetően j velünk, vagy általában a fér- ! finéppel kapcsolatos, csípős; megjegyzéseken, amelyek egy- : más utón röppennek fel, újabb viharos nevetés kíséretében. Azután: — asszonyok, ne lop- juk az időt! — jelszóval, hir- j leien felkerekednek, megra-! gadják a kapát és széles vo- j nalba húzódva folytatják serényen a munkát. Egy lépés, | egy kapavágás, s néhány szem j kötényzsebből kimarkolt fe-1 Ahog>r járunk-kelünk a napfényes májusi délutánon,^ a dolgukat szorgalmasan vég-* ző férfiak s nők között, nem haliam mást, innen is, onnan is. csak hogy: „Feri fiam,1 gyere ide, mondok valami fontosat” — meg hogy: „te Jóska, ez • meg az hogjran lesz, miként csináljuk?’’ Ez hallik lépten-nyomon, ígj' szólítják a párttitkárt és az elnököt az emberek. S ők megállnak, vagy tréfás vagy pedig komoly, türelmes szóval magyaráznak, felelnek Életet mentettek a váci révészek A megyei tanács adminisztrátora. Térjék Ildikó új bormintát tölt a bírálóbizottság egyik tagjának kezelési munka megjavításához azonban elengedhetetlenül fontos a kritika is, amely javító céllal tárja fel a hibákat. Jó szívvel vesz- szük a dicséretet és a bírálatot is, hiszen ezek csak — együttesen szolgálják érdekeinket. Nem is lehet panasz a bíráló bizottságira ebből a szempontból. Igaz, a tavalyinál valamivel kevesebb nevezés érkezett be, tehát köny- nyeibb volt alaposan értékelni, de ezen az objektív tényen kívül a jó szándék is Tsz bora lett az első, amely megismételte a Pest—Szolnok megyei Állami Pince- gazdaság bravúrját. A dömsödi Aranykalász Tsz rizling bora 15,7, kadarka bora 14,9, hárslevelű bora pedig 14,6 pontot szerzett. Ebben, a kategóriáiban negyedik díjat is adtak, amely a tinnyei Uj Elet Tsz-nek jutott, 14,5 pontos ezerjó boráért. A ternielőszövetfcezeti tagak családi művelésű és háztáji szőlőinek, illetve az egyéni termelőik borainak ver(Tudósümvk telefonjelentése.) Pénteken délután társas gépkocsin Vácra érkezett a Csepel Művek acélöntödéjének tanulócsoportja. A fiúk kísérők társaságában nézték meg a várost. Közülük hárman: Tari István, Hunyadi László és Nórák Sándor később leszakadtak a városnéző csoporttól, s engedély nélkül fürödtek a Dunában. Az Ady Endre sétánynál ugrottak a vízbe, s mélyen beúsztak a parttól. öt óra tájban a váci révállomáson észrevették, hogy két fiú nagy nehezen kivergődik a partra, harmadik társukat azonban sebesen sodorja a víz lefelé. Roll Dezső, Cseresznye József, Dontai Péter és Bruder József révészek azonnal motorcsónakba ültek és mintegy kétkilométeres távolság után elérték az elalélt fiatalembert, aki görcsöt kapott a vízben és már-már elmerült a hullámokban. A húszéves tanulót beemelték a vízijárműbe és indítás utón azonnal dörzsölni kezdték megdermedt tagjait. A parton összegyűltek megéljenezték a bátor életmentőket. Jöttek a mentők és Tari Istvánt bevitték a kórházba. Ez a könnyen tragikussá válható eset is figyelmeztető; tilos helyen ne fürödjünk a Dunában. Papp Rezső 9 millió forintos megtakarítás Negyedízben tüntették ki az Országos Erdészeti Fő- igazgatóságon a faipari vállalatok és az erdőgazdaságok kiváló újítóit és feltalálóit, akiknek száma 1959 óta az idei 24 kitüntetettel 65-re emelkedett. Az újítások közül — amámt azt az országos tapasztalatok bizonyítják — az egyik legjelentősebb a mindössze néhány szál fából szerkesztett, összecsukható szénaszárító állvány, A rajta szellősen elhe! lyeaett takarmány az eddigi- I ,nél lényegesen rövidebb idő ; alatt és jóval kevesebb fe- ; hérjeveszteség mellett szá- i rád meg. A most kitüntetett újító- ! kát összesen mintegy 800 000 j forinttal jutalmazták. Hasznos i ötleteik évente 9 millió ío- I rint tényleges megtakarítást és 21 millió forint értékű többlettermelést eredményeznek az erdőgazdaságokban és a faipari vállalatoknál. (MTI) Kézzel vetik a kukorica közé a babot az asszonyok hérbab hull a kis fészkekbe. Köztesnek vetik a tengerisorok mellé a babot, mind az 500 holdba, ahogy a gépek haladnak, folyamatosan. Nem nagyszemű fajta, de vékonyhéjú. könnyen puhul, lesz belőle termés bőven. 650 forintot ad érte mázsánként a felvásárló vállalat. Szép pénz, ! jócskán növeli majd a kukoricával bevetett földek hoza- j mát. Emberi dolgok I Az, amiről most szólok, nem különleges és nem is ritka jelenség, inkább természetes velejárója, egyik fontos előfeltétele társadalmunk s a szocialista falu fejlődésének. De mégis érdemes beszélni róla. mert sajnos a visszáját, a fordítottját is megtalálni még némely községben. A bírálóbizottság elnöke, dr. Hajós György Merfelsz József bírálatára kiváncsi (Koppány felv.) Színvonalasabb pártoktatást! Agitációs és propagandatitkárok értekezlete az oktatási év előkészítéséről A Pest megyei Pártbizottság az agitációs és propagandale- lelősök számára tegnap értekezletet tartott az 1963—64. évi pártoktatás feladatairól, ahol Ballá István, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályvezető- helyettese mondott beszédet Bevezetőjében részletesebben elemezte a párt eszmei offenzivájának lényegét. — Sokan — mondotta Ballá István — e fogalmat kiterjesztik az egész szocialista kultúrfor- radalomra, s nem veszik tekintetbe, hogy a szocialista kultúrförradalom három részre tagolódik: az általános, a szakmai műveltség fokozására, valamint a marxista— leninista eszmék uralkodóvá tételére. Mások viszont leszűkítik a fogalmat, és azt állítják: az eszmei offenziva csupán az oktatást jelenti, vagy az irodalom problémáját, s nem gondolnak arra, hogy az eszmei offenziva feladata mind az emberi értelem, mind az érzelem befolyásolása, megváltoztatása. Az a fontos, hogy a marxista elméleti munka tükrözze azokat a változásokat, amelyek végbemennek a társadalomban, s ezek fölényéről, nagyszerűségéről meggyőzzék a dolgozókat, valamint azok meggyőződését aktív cselekvéssé formálják. A tudatformálás. ívs emberek nevelése nem érlel máról-hornapra gyümölcsöt. Csak türelmes, megértő munkával érhetünk el eredményt. ! i Tévednek, akik azt hiszik,1 hogy mindenki világosan érti [ napjaink valamennyi problé- j máját. Éppen azért, mert nagy i szükség van a felvilágosító te- j vékenj'sógre, az oktatási évet I mind formájában, mind tartalmában ennek alapján kell előkészíteni. A Központi Bizottság maximális önállóságot biztosít a megyei, közvetve a járási és a városi pártbizottságoknak, hogy sajátosságaiknak megfelelően szervezhessék meg munkájukat. A következő év kulcskérdése: a propagandisták helyes kiválasztása, képzése. Az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy az oktatás eredményessége jórészt a propagandisták felkészültségén múlik. Megállapította, hogy me- j gyénkben. e tekintetben az el- ] múlt esztendőben több kifogásolni való akadt. Harmincháromezer embert ’ mindössze 1405 propagandista oktatott, így egy oktatóra huszonnégy hallgató jutott. Ugyanakkor jó néhány oktató felkészültsége sem volt megfelelő. Csupán 367-en végeztek közülük egyetemet, 320-an párti6kolát és több, mint ötszáz oktató csak nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Kevés volt a női propagandista és többen taníthatnának a pártfunkcioná- riusok közül is. Idén, a fenti hibák megszüntetésén túl, rátermett, hozzánk közelálló pártonkívülieket is felkérhetünk propaganda- munkára. Hasmos lenne tevékenységük például a gazdaság- politikai, vagy az időszerű kér. dóséit tanfolyamon. A propagandisták felkészítése nehéz feladatot jelent a megyei pártbizottság számára. Ehhez azonban segítséget nyújtónak a propagandista értekezletek, amelyeken egy-egy párthatározatot, vagy módszerbeli kérdést beszélnek majd meg. A többi között megemlítette a tömegoktatás jelentőségét, amelynek elsősorban az a célja, hogy népszerűsítse a párt politikáját, s nem az elvont fogalmak magyarázására kell az időt fordítani. Üj vonása a következő oktatási évnek, hogy megszűnnek a középfokú szakosított tanfolyamok, s a képzettebb hallgatók egyéves marxista—leninista esti’közép- iskolán tanulhatnak. Akik ezt az iskolát sikerrel befejezik, utána marxista—leninista egyetemre jelentkezhetnek. Az elmúlt évhez képest az esti egyetemre jóval többen iratkoztak be. Az oktatási formák ismertetésén tűi részletesebben beszélt Ballá István a pártoktatás irányításáról. Hangsúlyozta, hogy a párt szervek mindenütt hangolják össze a tömegszervezetekkel oktatási programjukat, és sehol ne szervezzenek ugyanarról a témáról párhuzamosan szemináriumokat. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a pártoktatás nyáron szünetel, — az agitációs és propagamdafe- lelősök keressék a módját, hogyan lehet széles körben ismertetni a párt politikáját és választ adni azokra a kérdésekre, amelyek nap, mint nap foglalkoztatják a lakosságot. Az előadást élénk vita követte. j mindenkinek. Idézni, lejegyez- | ni nem is nagyon érdemes i ezeket a röpke párbeszéde- j két, nem nagy dolgokról tár- ! gyalnak, csak apró, minden- ! napos, életadta problémákat, eseteket. De jellemző ez | a viszony a falu hangulatá- : ra, arra a légkörre, amely nap mint nap munkára ser- ; kenti, szorgos igyekezetre ösz- | tönzi az úri ■* Békében szo- | vetkezett parasztokat. Ott, ahol ilyen közvetlen és ■ egyszerűen természetes, s i ugyanakkor tisztelettudó az i érintkezés a tagok és a veze- j tők között, ott a kölcsönös) , bizalom az úr, az lendítif j előre a megvalósulás felé az; I okos célszerűen megfontolt í í terveket. S az anyagiakban j való gyarapodáson túl, még. \ mást is, legalább annyira fontosat is ad: a jól vég-, zett munka érzését, amelyl az emberek életének értei-' me. Ami hiányzik Éppen ezért kikívánkozik, belőlem az, amit az elnök I mondott el, amikor az estébe» hajló szürkületben visszatér-» tünk a faluba és leültünk a j pohár bor melletti beszélge- ‘ tésre. — Most éppen két éve, hogy hazajöttem elnöknek — kezdte. — Áz előző években, sokáig tanácselnök voltam itt helyben, meg egy másik faluban, legutóbb két évig pedig Monoron, a járási pártbizottságon dolgoztam* Nagyon szerettem ott, de hazajöttem. Nem dicsekvésből mondom, mert nem is én értem el egyedül, de azóta csináltunk valamit. El is ismerik ezt a járásnál, a megyénél is. A járási párt- bizottságnak most is tagja vagyok. Bejárok értekezletekre, gyűlésekre, találkozom ott vezetőkkel, a többi! szövetkezet elnökeivel. Itthon nincsenek nálunk nagy bajok, segítséget is kapunk a gépesítésihez, a gyünrölcstéle- pítéshez, egyebekhez. De egy valami nagyon hiányzik: ezeken az értekezleteken nincs idő arra, hogy részletesen is kicseréljük, megbeszéljük a tapasztalatainkat. — De megemlítek még egyet: tudja, a két év alatt, egészen a mai napig, nem kérdezett engem senki, hogy hogyan vagyok, hogyan birkózom a sok feladattal — folytatja Horinka József. —< Tudom, a felsőbb szerveknél is tengere ok a tennivaló, nehezen tudnak időt szakítani arra, hogy egy-egy napra ellátogassanak, megnézzék a határt, meg az istállókat és beszélgessenek az emberekkel. De higgye el, ha megtennék néha, nagyon jólesne* Hetesi Ferenc Pál
