Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-17 / 113. szám

CEGLÉDI ÉS CEGLÉD VÁROS VII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1963. MÄJUS 17, PÉNTEK A kórházfejlesztés helyze tóról tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága A városi tanács végrehajtó bizottsága szokásos kétheten­kénti rendes ülésén ezúttal Szelepcsényi Imre elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke adott tájékoztató jelentést a kórhózíejlesztés helyzetéről, valamint a szennyvízcsatorna építésének állásáról. Az elnöki jelentés beszámol arról a több év óta folyó te­vékenységről, amelynek végső célja az, hogy Cegléden mi­előbb egy 500 ágyas kórház alakuljon ki. Erre a nagy fej­lesztésre azért van szükség, mert a ceglédi kórházba nem­csak Cegléd városából és a ceglédi járásból, hanem egész Dél-Pest megyéből szállítják a betegeket. Népegészségügyi fejlődé­sünk feltétlenül megkí­vánja, hogy a régi kórház helyett a mai követelmé­nyeknek megfelelő új kór­ház épüljön. IJVEGIIAZ A HOMOKON A cs,emői homok kellős kö­zepén talcaros kis tanya bú­jik meg a gyümölcsfák és szőlők között. A házban és környékén példás rend, lát­szik, hogy gondos gazda lak­ja. A ház előtt hatalmas üvegház húzódik. Hogy ke­rül ez ide? A gazda, Kecs­kés Balázs építette két éve. Most a felesége dolgozik az üvegházban, ezerszámra ne­veli a palántákat, amelyek­ből ~Tiőven jut a termelőszö­vetkezeteknek is. Ilyen szép az idei paprikánk — mutatja büszkén a házi­gazda a gyepkockás palántát —, a feleségem érdeme, mert hajnaltól késő estig velük bíbelődik. Most kb. 12 ezer palántát nevelünk, ebből 8 ezret kapnak a közös gaz­daságok. A palánták gondozója jó­kedvűen mondja: „Nagyon szeretem ezt a munkát. Haj­nalban dolgozom egy kicsit, azután előkészítem a gyere­keket az iskolába és utána tovább végzem a munkát. Bí­zom abban, hogy a palánták elvitele után hamarosan friss paprikát tudunk leszedni a bennhagyott tövekről. Amint a beszámoló adatai igazolják, ezt a célkitűzést a megyei tanács és a miniszté­rium is magáévá tette. Sajná­latos dolog, hogy bár a mű­szaki tervek elkészültek, rend­kívül hosszúra nyúlik, és még mindig nincs jóváhagyva a beruházás részletes program­ja. A kórházépítés ügyében az Országos Tervhivatal hely­színi egyeztető tárgyalást tar­tott városunkban. Az a meg­állapítás született, hogy a kór­ház melletti területen a most­épülő hatvani kórház műszaki terveinek megfelelően kell majd megépíteni azt a 450 ágy befogadására, alkalmas pavilont, amely hivatott lesz arra, hogy a kórház minden igényét kielégítse. Az építke­zés megkezdésének időpontja még mindig nem végleges. A közeljövőben az országos szer­vek hozzák majd meg a vég­leges döntést. A szennyvízcsatorna építé­sével lapunk már többször foglalkozott, ezért erről rész­letesen nem számolunk be. A végrehajtó bizottság mindenesetre természete­sen felhívta az illetékes szervek figyelmét, hogy a kivitelezést gyorsítsák meg. A végrehajtó bizottság a továbbiakban megtárgyalta azt a tájékoztató jelentést, amelyet Megyeri Margit, a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet 11 éves működé­séről és fejlődéséről terjesz­tett a végrehajtó bizottság elé. A szövetkezet valóban ha­talmas fejlődésen ment ke­resztül. Jelenlegi taglétszámuk jóval meghaladja a kilencszá- zat. A városban lakókon kívül a járás minden községéből to­boroztak bedolgozókat, s ezen­kívül Ceglédbercelen, Nagy­kőrösön és Jászkaraj enőn kö­zös műhelyeik is vannak. A szövetkezet tagjainak túlnyom mó többsége háziasszony, akik az otthoni munkájuk mellett végzik el a szövetkezet által rájuk bízott termelő munkát. Az elmúlt évben pl. hatszáz­ötven négyzetméter perzsasző­nyeget készítettek. Hatezeröt­száz darab női felsőt, ezerhét- száz darab férfi felsőt kötöt­tek pamutból. Exportra szál­lítottak harminckilencezer da­rab norvég kesztyűt. Ebben az évben egész termelésüknek hetvenöt százalékát adják át a külkereskedelmi vállalatok­nak. Ezek a számok igazolják, hogy a szövetkezet tagsága a bedolgozórendszer ellenére | igen jól és megbízhatóan meg- . állja a helyét. Tevékeny részt vállaltak, és jó eredményeket értek el a munkaversenyben. Exporttervük és szolgáltatá­si tervük túlteljesítése elis­meréseképpen most már har­madszor nyerték el a kiváló kisipari szövetkezet címet. A végrehajtó bizottság a beszá­molókat tudomásul vette, majd kisebb jelentőségű folyó ügye­ket tárgyalt meg. — D — Az ígéret szép szó Kést éve annak, hogy az abonyi szőnyegszövőüzem végre alkalmas helyet ka­pott a Frankenberg-kastély- ban. Már akkor szó volt arról, hogy a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Válla­lat — az üzem gazdája —, lényeges beruházással leg­alább elfogadható körülmé­nyeket teremt a mintegy nyolcvan dolgozót foglalkoz­tató üzemben. Külső, belső tatarozást ígértek, mosdót, öltözőt, mert az épületben semmiféle szociális létesít­mény nincs. Egy évvel ezelőtt a nagy­hangú Ígéretek újra elpuf­fantak, de azóta sem tör­tént semmi. A tatarozásnak semmi nyoma és ugyanez a helyzet a szociális létesít­ményekkel. Tegnap ismét Abonyban jártunk. A szőnyegszövőben már a legújabb ígéretekről beszélnek: eszerint július vé­gére rendbehozzák az épü­letet. Feltéve persze, ha az idei ígéret sem egyéb mint a régi mézesmadzag egyik csücske. Az abonyi kertészetek exportra szállítanak Az abonyi termel őszövetke- zeíck kertészetei országos hi- rűek. A József Attila Ter­melőszövetkezet két éve 65 ezer forintos holdanként! át­lagot, a Kossuth Termelő­szövetkezet és az Uj Világ Tsz is kiemelkedő eredménye­ket ér ei. Az aibonyi közös gazdasá­gok tervezésében soha nem hiányzik az exportszállítás. Minden évben talán a megyé­ben legkorábban Abonyból indul el a spárga, azt követi a. keresett karalábé, zöldibor­só, uborka, paprika, a baráti országokban, de Nyugaton is annyira kedvelt abonyi diny- nye. Csak néhány adat a tavalyi exportból: 43 vagon karalábé, 46 vagon uborka, 27 vagon paprika, 36 vagon sár­Összefog a város és a falu A Dej Hajógyár küldötte Abonyban gadinnye és 130 vagon görögdinnye. A termelés körülbelül egy- harmad része szolgál export­célokat a többi zöldáru, mintegy 500 vagon a hazai piacokon talál elhelyezést. Ha egy kicsit viszonyítani akarnánk az abonyi kertésze­tek termelését, akkor sze­rény számítás szerint — ha az egész árut egyszerre kí­vánnánk elszállítani — mint­egy tíz súlyosan megrakott vonatra lenne szükség. Hoz­závetőleges számítás szerint az Abonyban termelt zöldáru legalább 12—15 hasonló méretű és lélek­számú város lakosainak teljes zöldáru-ellátását biztosítaná. Az első exportszállítmány mindig egy kicsit ünnep az abonyi MÉK területén. A Jó­zsef Attila Termelőszövetke­zetben már a tagság szorgal­masan szedi a karalábét, amelyet péntek hajnalban raknak vagonba és a 15 ezer darab karalábé már a délutáni órákban az NDK háziasszonyainak rendelkezé­sére áll. A gyógyító vízben A ceglédi gyógyfürdőben be­szélgető, vitatkozó csoportok, a lépcsőkön, a vízben gyó­gyulást kereső betegek, öregek ülnek. A vitázó csoport csupa asszony. Ugyan mitől vitat­koznak? — Csak annyit mondok, ne­kem nagyon jó ez a víz. Ha soká nem jövök a fürdőbe, még az orromat sem bírom megtörölni, úgy fáj a karom, emelni sem tudom, dolgozni sem bírok. Pedig nagy a csa­lád, sok a munka. Ha munka­képes akarok lenni ide kell jönnöm — mondja Szalisznyó Benőné. — Fürdő után úgy ér­zem, hogy semmi bajom, tel­jesen egészséges vagyok. — Sajnos, én a fürdő után is szenvedek. Az orvosom sze­rint sematikus csontritkulá­som van. Gyógyíthatatlan a baj. Azért minden második nap jövök. Nem akarom a gyó­gyulás lehetőségét elmulaszta­ni — érvel Bognár Mihályné. — Tavasszal Szoboszlón vol­taim Sokat javultam, de azóta ismét romlott az állapotom. — De hiszen dolgozik. Én is a ruhagyárban dolgozom, azért tudom — elegyedik a beszéd­be Biró Istvánná. — Azt- hi­szem, a fürdőnek lehet kö­szönni, hogy újra munkaké­pes. — Ebben valószínűleg igaza van. Csak ha újra Szoboszlóra mehetnék, akkor tudnám meg­állapítani, hogy mai állapot­ban ott is szenvednék-e? De önt ritkán látom itt, pedig tu­dom, hogy a derekával baj van. — Nem tudok minden héten jönni. Mikor délutános vagyok a gyárban, a fürdő délelőtt 10 órai nyitása késői árra, hogy fürdő után kissé pihenhessek a munkábaindulás előtt, így csak a délelőtti munkám után jöhetek, pedig a derekam csak a fürdő után „viselkedik jól”. — Ugye szintén beteg? — fordulnak a negyedik asszony felé. — Igen! Betegségemet 62 év­nek hívják, de csak a fürdés előtt! Utána 30 éves, friss fia­talasszony vagyok — felel Bá­lint Istvánná. — Aki frissnek* fiatalnak akarja magát érezni* sűrűn fürödjön ebben a víz­ben. Az egészséges is nagy megkönnyebbülést érez benne, a betegnek meg többet ér sok patikaszernél. A négy asszony véleményét magam is aláírom. M. A. — Emelkedett a ceglédi ter­melőszövetkezetek sertésállo­mánya. A múlt év végi 5854 darabbal szemben az első ne­gyedév végén 6541 darab ser­tés volt a közös állományban. Legnagyobb volt az emelke­dés a Vörös Csillag Termelő­szövetkezetben, ahol 2412-ről 3226-ra nőtt az állomány. — Vörös Dániel ceglédi la­kos . ittas állapotban botrá­nyos magatartást tanúsított, ezért a szabálysértési hatóság 400 forintra birságolta. — A téglagyár ceglédi tele­pén a gyár beindulása óta készáru kapható. — Pintér Miklós 1963. már­cius 12-i viharkára után 1829 forint kártérítést kapott az Ál­lami Biztosító ceglédi, járási fiókjától. Nevezettnek épület és háztartási biztosítása volt. — Az Alkotmány Termelő­szövetkezetben a héten feje­ződik be 50 hold paradicsom- palánta kiültetése. — Még ebben az évben be­fejeződik a kappanhalmi és a Körösi úti iskola villamosí­tása, melyet a Művelődésügyi Minisztérium és a Kossuth Termelőszövetkezet segített elő. — A kecskéscsárdai iskola úttörőcsapatai a legtakaréko­sabbak a vasgyűjtésben, ez idáig 30 mázsa vasat szállítot­tak a MÉH-nek. — Az Alkotmány Termelő­szövetkezetben 50 katasztrális hold burgonya kapálása befe­jeződött. Május végéig megválasztják a népi ülnököket Május 15-től június 15-ig vá­lasztják meg országszerte a népi ülnököket. Cegléden és a járásban már május végére befejeződnek a választások. Minden termelőszövetkezet, vállalat, üzem megtartotta jelölő gyűléseit. A városban 100, a járásban pedig 80 né­pi ülnököt jelöltek. A jelölteknek mintegy fele eddig is népi ülnök volt. Akik kimaradtak, nagyrészt kiöre­gedtek, elköltöztek. A jelöltek sorában köszönt­jük Zsadony Miklóst, az ül­nöki gárda legidősebb tagját* aki az ülnöki gyakorlat első napjától kezdve végzi felelős­ségteljes munkáját. — A Cifrakerti Állami Gaz­daságban 1525 katasztrális hold kukorica elvetését befe­jezték. — A külterületi iskolák ké­szülnek a hagyományos úttö­rőtáborozásra, amely előkészí­tője a balatoni és a hegyi tá­borozásnak. A kappanhalmi iskola szervezésével folyik a készülődés. — A Cifrakerti Állami Gaz­daság a tegnapi nap folyamán 200 darab hízósertést szállított közfogyasztásra. — Ma délután 5 óra­kor a járási tanács dolgozóit Szelepcsényi Imre elvtárs, a városi tanács vb-elnöke párt­nap keretében tájékoztatja a város éves és távlati fejlesz­tési terveiről. — A négy csemői termelő- szöVetkezet, Uj Élet, Rákó­czi, Petőfi és Szabad Föld szintén részt vesznek fajbo­raikkal a megyei borkiállítá­son és versenyen. Felhívás Kérjük, hogy jelentkezzen a ceglédi rendőrkapitányságon Kossuth tér 7. I. emelet 7-es számú szobában az a házas­pár, aki f. év április 14-én, húsvét vasárnapján 21 óra tájban Cegléden a Szarka ut­cánál egy asszony fojtogatá- sánál, bántalmazásánál jelen volt. Ceglédi járási rendőr- kapitányság. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik felejthetet­len jó édesapánk, nagyapám és testvérem: id. Szalisznyó László temetésén megjelentek, részvétük­kel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Ez úton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó ismerőse­inknek, a Vörös Csillag Tsz veze­tőségének és tagságának. A Vörös Csillag nőtanácsának és mindazok­nak. akik felejthetetlen emlékű férjem, édesapánk és testvérünk: Mózes András temetésén megje­lentek. részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek, özv. Mózes Andrásné és családja. lokzatára azt, amit a szegedi-% ek kiírtak. % — Hogy megérthesd mérge-'' lődésem teljes fokát, elmon-'f dók még egy felháborító ese-í tét. — Mondja csak, Benő bácsiig — Na, figyeld csak! Velem £ együtt, szinte mindenki nagy f elismeréssel nyilatkozik álla-'f műnk gondoskodásáról, ami-% vei a népegészségügy érdeké-% ben tevékenykedik. Sok mil-% liós költséggel intézmények lé-$ tesülnek, feltételeket teremte-£ nek, táppénzt fizetnek, stb.,% stb. Ezt itt Oegléden is látja f mindenki. De azt. ami a tüdő-f gondozóban van, azt úgy lát-% szik, mégsem látják az illeté-í, kesek. Lehet, hogy ők nem ve-% tik alá magukat a kötelező % tüdőszűrésnek, mert ha igen, jj akkor már észrevették és in-^ tézkedtek volna. Arról van £ szó. hogy a szűrésre berendel tek az úgynevezett tiszta ol-$ dalon, egy kis előtérből a vet-% kőzőszobába kerülnek, ahol férfiak, nők, egymás előtt $ kénytelenek derékig levetkőz-% ni és ruhájukat — fogas hiá-% nyában — a vadra gyűrni, ? vagy nagyobb forgalom esetén f a padlóra dobni. — Engedd meg. hogy az eb-% bői eredhető következtetéseim f levonása nélkül, csupán csak£ a figyelem felhívására szőrit-£ kozzam, az eredményes és j gyors intézkedés reményében 'j —és ? hatása az volt, hogy a szódás­üvegek tartalmát továbbra sem lehet kinyomni, az épít­kezéseknél a tönkrement anya­got most külön, egy helyen tárolják, lehet, hogy azért, mert így több embert botrán- koztat meg, Panaszkodtam már arról is. hogy a volt ME- DOSZ — most az Ismeretter­jesztés székháza — klubszo­báiban kártyacsaták dúlnak és hosszú időn keresztül annak örültem, hogy ez a meg nem enged.hető ' állapot megszűnt. Most azonban hétfő este nem is a volt MEDOSZ-ban, hanem a városi művelődési házban botránkoztam meg azon, hogy a filmvetítés ideje alatt a szí­nészek öltözőhelyiségében foly­tatódnak ezek a kártyacsaták. A szegedi kultúrpalota hom­lokzatán egy nagyon nagysze­rű felirat ékeskedik, „A köz- művelődésnek”.'Nos, ha a he­lyi illetékesek a városi műve­lődési ház bármelyik zegében vagy zúgában is, de megtűrik ezt az állapotot, nem hiszem, hogy nyugodt lelkiismerettel ki mernék írni az épület hom­/ — Hidd el, már én magam $ is azon tűnődöm, hogy érdé­ig mes-e mérgelődnöm, í — Miért ez a nagy hangvál­i tás, Benő bácsi? / £ — Miért, miért? Sokáig azt { hittem, hogy az. én mérgelő­dj désem nem is olyan öncélú 5 valami. Mérgelődöm vala- 'j miért, ti azt megírjátok, az j illetékesek elolvassák és a $ mérgelődésemet a jókedv vált- J ja fel. i — Igen, hiszen volt már í ilyen eset! i — Volt bizony, de az elég- j gé régen, úgy gondolom, a í választások előtt. Úgy látszik, j akkoriban kampányt csináltak í belőlem, de most legyinthet- $ nek és mondhatják, „hadd Í mérgelődjön a Bencsí, majd 'j csak megbékél, és jókedvre % derül”. Ha visszaemlékezel ko- £ rábbi mérgelődéseipire, igazat i adsz nekem. Panaszkodtam ar- j ról, hogy a szódásüvegekből | kifolyik a víz, arról is, hogy í az építkezéseknél rengeteg 'j anyaq megy tönkre, még a be- f építés előtt. A leközölt cikk Pest megye termelőszövet­kezeteit a budapesti XIII. kerület dolgozói patronál­ják. Ez nem kisebb fel­adatot jelenít, mint közel száz tsz rendszeres segítését. A közös gazdaságok megizmo­sodásával ez a patronálás több he­lyen munkás—paraszt-ba­rátsággá fejlődött. Abony négy termelőszövet­kezetét a Gheorghiu Dej-Hajó- gyár dolgozói patronálják. In­nen érkezett a napokban há­rom elvtáirs egynapos láto­gatásra. Ribacz József párt­titkár fogadta a kedves ven­dégeket, Kádár Béla, a gyár szociális ügyeivel foglalkozó funkcionárius mondott né­hány Szót ezután a hajógyá­riak és az abonyi parasztok hasznos barátságáról. — Sosem jövünk üres kéz­zel — mondotta Kádár Béla. — Mindenekelőtt sok politi­kai segítséget hozunk, részt veszünk a gazdaságok ren­dezésein, szabad pártnapokon és elmondjuk a munkások álláspontját. De igyekszünk egyéb konkrét segítséget is nyújtani. — Május 1 megünneplésére tizenkét termelőszövetkezeti tagot hívtunk meg az abo­nyi tsz-ekből három napra. A cél az volt, hogy a menet­ben . velünk együtt vonulja­nak fel. Ezenkívül három napon keresztül vendégül lát­tuk őket és ez nekünk is kedves, felejt­hetetlen élmény volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom