Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-17 / 113. szám

1963. MÁJUS 17, PÉNTEK r*sr HEGYEI 5 * Május Úriban I. Késnek a gépek Sűrű permetben záporoz a jótékony májusi eső, a kétke­rekű homokfutóban ülőket, s a sebesen ügető kancát oldal­ról paskolja a szél verte víz. A fogat hirtelen kanyarodva begurul a termelőszövetkezet épületének túloldalán levő is­tállóhoz. Tömzsi, barnapiros arcú kis ember ugrik le a bak­ról, már fogja is ki a lovat, s vezeti be az istállóba. Kö­szöntjük egymást, s látom, nincs túlságosan vidám han­gulatban. Amikor bemegyünk az irodába, mérge ki is rob­ban: az ilyen meg olyan, az erre meg arra, csak úgy siste­reg belőle. Egyelőre nem de­rül ki, miért van mindez, s bár látni, komoly a harag, mégiscsak mosolyogni lehet rajta. # Mi hát a baj? — kérdem.' — Az, hogy Gombán* meg Sülysápon már készen vannak a kukoricával. És mi? Hol tar­tunk? — s egy nagyot fúj nyomatúknak. — Hát mennyit kell vet­ni? — Négyszázhűsz holdat és még százhúszat, amiben őszi árpa van, és ki kell szántani, mert eliagyott Abba is kuko­rica kerül. Rövidesen kiviláglik, nem annyira súlyos a helyzet, mert dolgoznak az úri hatái'ban is a traktorok. (Bár egy műszak helyett kettőbe is szervezhet­ték volna a munkát, úgy gyor­sabban menne.) Az bántja Ba­kos Ferenc párttitkárt, hogy a szomszédos községekben már előbbre vannak. Igaz, a harag jogos, mert a Monori Gépál­lomás az ide kihelyezett tíz traktorból, se szó, se beszéd, hármat egyik napról a másik­ra — elvezényelt. S ugyanak­kor az egyetlen saját Zetoruk már két bete Moncron van ja­vításban. — Amikor minden perc szá­mít — tüzel tovább a kis em­ber. De szereztek helyettük ket­tőt a ceglédi állomásról. Azok már szántanak. — Hogyan sikerült? — Volt főmezőgazdászunk, Balogh István ott dolgozik je­lenleg. emberek, akik majd ráülnek. Bementünk Pestre. És hol voltak a gépek? Egyszerűen sehol, eltűntek. Visszajöttek üres kézzel. 'Il­letve azóta már kiküldték a traktorokhoz a két pótkocsit. Két hónapja már lassan, nem is tudják hányszor, telefonál­tak, de a gépek nem jönnek, még nem is ígérik, mikorra lesz­nek meg. — Hát a két pótkocsival vessünk? Volt azokhoz gép is, azt ki kapta meg? — így Ba­kos Ferenc. Ez a helyzet De azért... a vetései meglesznek. zaival már idáig'terjeszke­dett itt fenn, nem termett eddig semmi, • csak gaz és bozót, van belőle több száz hold. De egy összefüggő föld­sáv már frissen bamállik. Ide telepítettek összesen harmincöt holdba málnasarjakal. Odaérünk, nézzük gyönyör­ködve: 240x40 centiméteres távolságban, végeláthatatlan sorokban, már zöldellnek, kibontották rügyeiket, apró leveleiket, a néhány hete földbe helyezett málnavesz- szők. Igazán öröm nézni, alig álcád elvétve egy-egy tő, A tanácselnöké a szó Szentendre fejlesztésének fő irányát sajátos jellege szabja meg Kisüt a nap, a szél tovább kergette a felhőket. Megjött közben az elnök, Horj.nl;a Jó­zsef is, bekapta csak otthon az ebédet Nem időzünk sokat, a határ ilyenkor minden szónál beszédesebb. És nézni, gyö- nyörködnivaló ebben a nagy­szerű fekvésű, dombokkal övezett faluban akad bőven. A szép, módos házak, s körü­löttük az udvarok, de az utcák is, feltűnően tiszták, a kertek tele virágokkal, a tulipánok száz színben virítanak, orgo­naillat úszik az üdítő zápor utáni friss levegőben. Hár­masban indulunk kifelé. Leg- elébb is az új málnatelepítés­hez. Ez, ez a málna, nagy do­log itt a faluban és a környé­: ' J y ■■ f V Ox-íí: MB, V**' V' v Horinka József elnök gyönyörködve nézi a levelüket ki­bontott, szépen megeredt málnatöveket De még több gép kellene, a lófogatok is vetnek. Persze, ha itt lenne a két MTZ, amire a fedezetigazolást még a télen megkapta a Béke... Űjabb méreghullám, teljes joggal, mert kacifántos a két traktor esete. — Az AGROKER már már­cius elején kiküldte az értesí­tést, hogy folyó hó 31-ig ve­gyük át azokat. Mindent elő­készítettünk. Megvoltak az ken. Nem úgy, mint a váci. szobi járás községeiben, ahol már két évtizede kezdték be­népesíteni a köves, meredek hegyhátakat, domboldalakat. Itt még csak most kezdik, s Úri legelsőnek, egyedül szán­ta rá magát a honosításra. Megyünk fel a közvetlenül a falu felett húzódó domb­hátra. Alattunk meredek part, szemben, az országút mentén házsor, Úri új há­amelyiken nem látni, hogy megeredt. De még ezek kö­zül is sok kirügyezik: lény es éles bicskájával az elnök né­hányról kis ágacskákat, belül zöldek, a nedvkeringés már elkezdődött. .Mondom, nagy ügy ez itt, Úriban, még az iparba járók is felfigyelték rá. Hogy ho­gyan keletkezett, arra ér­demes néhány szót veszteget­ne — Volt itt egy gazdának, Bori Istvánnak száz ölön málnája és június elejétől szeptemberig szedte róla a gyümölcsöt — mondja Horin- ka József. Ez adta az ötle­tet, amikor szövetkezet lett a falu, négy holdat telepítet­ték. A kísérlet sikerült, ta­valy már öt mázsát szedtünk le róla (holdanként. Előbb, igaz, meggyet akar­tak, de azt csak száz holdon lehetett volna, akkor nyit hi­telt rá a bank. Meg cseme­te sem volt hozzá, ezért döntöttek a málna mellett. Azt meg lehet kezdeni ki­sebb ' területen is, és már a harmadik évben terem. így kezdték meg, az őszi földforgatás után, most ta­vasszal, április elején, a Per- kátáról és a messzi Vas megyéből érkezett sarjvesz- szőkkel a telepítést. Szak­emberük volt hozzá: Pintér István, a munkát ő irá­nyította. ■ —■ Aprólékos, babramunka volt, zsinórt kihúzni, mellet­te pontosan lomért távolság­ban gödröt ásni, a tövet be­helyezni — mondja. De hajtottak feszt, hogy május egyig készen legyenek a (harmincöt holddal. Ötven­hatvan asszony,. s harminc férfi dolgozott a telepítésnél, hetekig. Szívesen csinálták, látják a málna jövőjét, meg jól is kerestek vele: hatszáz szál után 1,25 munkaegysé­get. Néhányan 1700 szálat is elültettek egy nap. Április 27-én az egésszel készen is lettek. Ősszel tovább folytatják. még harmincöt hold forgatá­sát megkezdi a lánctalpas au­gusztusban. A talajt ehhez már most, folyamatosan elő­készítik: ki kell vágni és ás­ni. az erős gyökerű bozótot, a fiatal akácfákat, bokrokat. ÁllUnk a dombháton, Ho- rinka József körbe mutat: — Ameddig csak ellát, itt mindenütt, összesen 150 hol­don, málna terem majd — mondja. Ez az elkövetkező évek Az újonnan megalakult városi tanács várospolitikai, városfejlesztési programja lé­nyegében nem jelölt meg új utakat Szentendre számára, hanem az elmúlt évek alatt lezajlott eredményes városépí­tő tevékenység alapján a korábbi tanácsi testület áltat, meghatározott irányvonalat erősítette meg. Ez az állásfog­lalás egyébként tükröződése a tanácsválasztásokat megelőző jelölő gyűlések hangulatának, a választópolgárok véleményé­nek és az ott elhangzott javas­latoknak, kívánságoknak. Programunk a még 1957 nya­rán kidolgozott várospolitikai elvek konkretizálása, alapvető kérdésekben tehát ma sincs el­térés. Nem is lehet másként, hiszen egy város életét — kü­lönösen itt nálunk, ahol évti­zedes elmaradást kell meg­szüntetni — egy-egy tanács­ciklus nem hozhat gyökeres változást. A megoldásra váró feladatok ugyanis nagyság- | rendjüknél, pénzügyi kihatá­saiknál fogva csak az egymást követő tervidőszakok alatt va­lósulhatnak meg. A város lakosságának köz­vetlenül és közvetve kifejezett álláspontja megerősít bennün­ket a program helyességében és alkotásra lelkesít mindany- nyiunkat. Ugyanúgy, ahogy a program kidolgozásánál, épp­úgy annak továbbfejlesztésénél is a város adottságaiból kell kiindulni. A középkori kisvá­rosi hangulat, a történeti és I régészeti emlékek, a Pilis vá­rost körülölelő lankái, melyet! a Duna ezüst vonala zár ke­letről, nem véletlenül ihletett j meg annyi neves festőt, kép­zőművészt. Ez a jelleg hatá­rozta meg a fejlesztés irányát I is. - Ezért határoztunk ügy, i hogy a várost műemléki-kul- ; turális központtá, kulturált üdülőhellyé, idegenforgalmi centrummá fejlesztjük ki úgy, hogy e fejlődés egyben az itt élő emberek életét tegye szeb­bé, otthonukat, portájukat kulturáltabbá. Ennek érdeké­ben kellett és kell útviszonya­inkat javítani, korszerűsíteni, az egészséges vízellátást bizto­sító vízműhálózatot fejleszteni, fásítást, parkosítást végezni, a köztisztaságot fokozni, kultu­rált vendéglátást és kereske­delmi hálózatot kiépíteni. Csak ebben az évben mintegy négy­millió forintot fordítunk út­építésre, járdák aszfaltozásá­ra, 1,5 milliót parkosításra, közel 300 000 forintot vízháló­zat-bővítésre, 500 000 forintot a közvilágítás korszerűsítésé­re, további kábelesítésre és a város hangulatának megfelelő kandeláberek felszerelésére. Tovább építjük és korszerű vendéglátóegységgel gazdagít­juk a Pap-szigetet, melyet a város parkjává kívánunk fej­leszteni. A sziget rendezési terve alapján itt kerüi felépítésre a város medencés strandfürdője, a vízi sportot megalapozó csó- nakházak láncolata kikötők­kel és horgásztanyával. Rövi­desen kialakul a 11-es műút és a Duna közötti hétvégi há­zas övezet, amely tovább növe­li a város üdülő jellegét. Ter­veink között szerepel a római katonai tábor feltárási munká­latainak megkezdése, mely öt­éves programot ölel fel. A kérdések sorában nem elhanyagolhatók azok az erő­feszítések, melyeket a köztisz­taság érdekében tettünk, il­letve tenni kívánunk. Tárgya­lásokat folytatunk a város csatornázásának mielőbbi meg­valósításáért is, mert meggyő­ződésünk, hogy- a város köz­egészségügye és köztisztasága terén ez biztosítana gyökeres változást. E feladat közel húszmillió forintos beruházást igényel, melyhez várjuk az országos főhatóságok hathatós segítségét. Ismeretes, hogy a főváros vízellátását zömében a Szentendrei-szigeten elhe­lyezett kutak biztosítják. Ala­csony vízállás esetén — mint ahogy azt a legutóbbi évek tapasztalatai igazolják — a kutak környékének elöntésé­vel, úgynevezett dúsítással érték el a kutak vízhozamát. Nem közömbös tehát, hogy a szentendrei Duna-ágba bioló­giailag derített vagy derítetlen. szennyvíz áramlik a városból. A í áros adottságaiból fa­kadóan a városi tanács prog­ramjában szerepel a szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztése, annak nagyüzemi rekonstruk­ciója. A Kőhegy lankái, a Pis- mány dombsora kiválóan al­kalmas e program megvalósí­tására. Ezt segíti elő az alig több mint két éve megalakult Mathiász János Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezei tagsága becsületes helytállás­sal és nagy szakértelemmel. A kiöregedő és vegyes telepítésű gyümölcsösöket éves üteme­zéssel gépi művelésre alkal­mas. nagyüzemi telepítések váltják fel, amelyek termő­re fordulásuk után, túl azon, hogy a telepítők boldogulását eredményezik, visszahódítják a szentendrei gyümölcs, és szőlő számára az európai hír­nevet. A szőlő- és gyümölcs­telepítés ötéves programja, melyet kidolgoztunk, a me­gyei tervhez képest elenyésző, a város szempontjából mégis jelentős. A terv szerint 75 kh szőlő és 150 kh gyümöl­csös kerül telepítésre. Az ed­digi eredmények jók, a tele­pítések szakszerűsége a ter­melőszövetkezeti tagok és ve­zetők hozzáértését és becsüle­tes lelkesedését - igazol ják; AZ öntözéses mezőgazdasági ter­melés, különösen az öntözéses kertészet szintén jelentős fe­jezet a város programjában. A Duna, amely a várost haj­dan kereskedővárossá emel­te, most az öntözéses mező­gazdasági árutermelés bázi­sává teheti. E feladat megva­lósításán fáradozik a város másik termelőszövetkezeté­nek, az Április 4 Termelőszö­vetkezet tagsága. Az elmúlt években megteremtett tech­nikai alap e programon túl az öntözéses takarmánytermelés megvalósítására is képes. Az eredmények e területen is biztatóak. A városi tanács és a végre­hajtó bizottság nagy gondot fordított és fordít d lakosság szolgáltatási igényeinek kielé­gítésére is. Ezt szolgálja a helyi iparpolitikai terv is. Ez magában foglalja a mosás és vegytisztítás helyi megoldá­sát, a propán-bután gázlera­kat megteremtését, háztartási kisgépek kölcsönzésének meg­valósítását és a háztartások­ban levő elektromos készülé­kek és gépek javításának helyben történő megoldását. Nagy gondot fordítottunk a női munkaerő helyben törté­nő foglalkoztatottságának megoldására is. Ezt célozta kezdeményezésünk is a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságánál, amikor a Pest me­gyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat szentendrei részlege fejlesztése érdekében korsze­rű üzemépületek megépítését szorgalmaztuk. Kezdeménye­zésünk folytán mintegy 250— 300 szentendrei asszony és leány kapott munkát. Ennek érdekében támogatjuk a pa­pírgyár rekonstrukcióját is, itt is olyan asszonyokat tu­dunk alkalmazni, akik csalá­di körülményeik folytán a já­rási és a budanesti üzemek­ben nem tudnak munkát vál­lalni. Őszintén meggyőző­déssel állíthatom, hogy a vá­rosi tanács minden tagját a lakosság életkörülményeinek állandó javításáért, a város fejlődéséért való .tenni .akarás hatja át és egyöntetűen vall­juk valamennyien; nincs szebb dolog a közösség szol­gálatánál, nagyobb öröm, az alkotás öröménél. Sziráki Ferenc vb-elnöik Kétezer új víkendház Szentendrén A Szentendrei Városi Ta­nács legutóbb igen jelen­tős parcellázás ügyében ha­tározott, Vikend- és villate­lekre parcelláztat fel mint­egy 250 katasztrális hold kiterjedésű állami tulajdont képező területet, éspedig a Sashegyen, a Sztaravoda-for- rás környékén, valamint a Töröikhegy felső, még be nem épített részén. Ezen az ösz- szefüggő területen körülbe­lül kétezer 200 négyszögöles telek alakítható ki és így néhány éven belül a környé­ken már vikendházakkal, nyaralókkal beépült terület­tel együtt hatalmas üdülőte­lep, valóságos vikendváros épülhet‘fel. A telkek kimé­résére és az OTP útján tör­ténő áruba bocsátásra előre­láthatólag még ebben az esz­tendőben sor kerül. Békehajó járt Leányfalun Elmúlt vasárnap utasokkal zsúfolt hajó kötött ki Leányfalun, ami a szép, meleg idő­ben nem szokat- ■ lan dolog. Ez a hajó azonban nem egyszerű kirándu­lóhajó volt, hat­száz utasa azért jött a fővárosból Leányfalura, hogy ott a község be­liekkel, és az egész szentend­rei járásból öss- szesereglett em­berekkel együtt tüntessen a béke és a béke legna­gyobb biztosítéka, a teljes és álta­lános leszerelés mellett. Ezen a napon ugyanis a járási Hazafias Nép­front-bizottság Leányfalun a sza­badtéri színpa­don rendezte meg a járási béke­gyűlést, a leszere­lési hónap gyű­léssorozatának legkiemelkedőbb járási eseményét. A gyűlés szóno­kai a résztvevők lelkes helyeslése mellett tettek hi­tet a béke ügye, a gyarmati és a gyarmati sorsból felszabadult or­szágok népeinek szabadsága mel­lett. A leszerelési hónap legköze­lebbi, nagyobb eseménye az út­törőavatás lesz Leányfalun. Ez alkalommal az is­kolások előtt is­mertetik a teljes és általános lesze­relés, s a világ- béke-mozgalom jelentőségét. | egyik programja Úriban. Nem i kételkedem benne, meg is | valósítják, de ehhez sok ké­zi erő, sok ember kell. j — Ha elérjük az ötven forint munkasgységértéket, ; akkor ez sem lesz gond — i így bizakodik az elnök. Mert | az mór olyan kereset, hogy I érdemes érte otthagyni a j pesti üzemet, gyárat, leg­alábbis annak, akinek nincs I szakmája, csak betanított vagy segédmunkára jár be j naponta. I (A 62-es évet 31 farint­' tál zárták, a legjobbak vol- J tak a járásban, idén 34-et j terveztek, lassan, biztosan I alapoznak. Januártól; ll fo- i rint előleget fizetnek a telje­sített munkaegységek után. havonta. A szántóföldi nö­vényeken kívül 30 hold kertészetükre, 600 hízott disz­nóra, saját szaporulatból ne­velt extrém hízott marhára, baromfira építik a bevéte­lüket.) A májust veröfénvben, a felhőtlen, kék ég alatt, a képzelet szárnyán a jövő még magasabbra emelkedik. — Ha csak harminc rnázsÉ holdankénti átlagtermést szí mítunk málnából, kilóját ti forinttal, az harmincezer fc rint. Hozzá jön az eladhat sarj. legalább hatezer az L És ha egy üzemet is ép tünk. és helyben dolgozzu fel a málnát félkésztermék ' nsk, akkor húsz forintot ka£ hatunk kilónként. Egyszerű, fejbeli számadó ez. De költészet van benne ott lüktet közte a teremt emberi munka ritmusa. Hetest Ferenc Pál Ezen a Icjíős dombháton összesen 150 hold málnást tele­pit az úri Béke Tsz. Az őszi 35 holdhoz már készítik elő a területet, kivágják az akácfákat, bokrokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom