Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-14 / 110. szám

1083. MÁJUS 14, KEDD mtrr UECTEI A tanácselnöké a szó 1963 Cegléd tanácsa felkészült a jövőre A tanácsok testületi mun­kájának hatékonyabbá tétele, a tanácstagság választókerü­leti tevékenységének szélesíté­se elengedhetetlen feltétele annak, hogy az államigazgatási munkát társadalmasítsuk. Tudjuk, hogy városunk gaz­dasági, politikai, kulturális életének további fejlesztése csak a lakosság aktiv közre­működésével oldható meg. Ezért nagyon fontos felada­tunk a várospolitikai terv ki­dolgozása, amely alapja lesz a tanács és a lakosság közötti kapcsolat elmélyítésének. A várospolitikai tevékenység a tanácsi munka egész terüle­tére kiterjed, célja a lakosság mindennapi életével összefüg­gő állami feladatok megvaló­sítása, amely a rendelkezésre álló erőforrások célszerű fel­használásával, s a lakosság közreműködésével elősegíti a gazdasági, kulturális, kommu­nális szükségletek kielégítését. Vegyük sorba tanácsunk legfontosabb feladatait. A város gazdasági életében nagy fontossággal bír termelő­szövetkezete ink fejlesztése, megszilárdítása. Hét termelő- szövetkezetünk közül kettő­nek gazdasági eredményei jó­val alatta vannak Cegléd át­lagának. Fő törekvésünk, hogy rövid időn belül ezek a szövetkezetek is elérjék ez át­lagos színvonalat. A mező- gazdaság terén ugyancsak fon­tos feladat a szőlő- és gyü­mölcskultúra fejlesztése: a má­sodik ötéves terv idején 560 katasztrális hold szőlőt és 170 katasztrális hold gyümölcsöst kell telepíteni. Ez nagy erőfe­szítést. gondos szervező mun­kát igények A múlt évi kedvezőtlen és az ez év kora tavaszi rossz időjárás megnehezítette ter­melőszövetkezeteink és a me­zőgazdaságot irányító tanácsi szervek munkáját. Csak gon­dos, előrelátó szervező mun­kával biztosítható, hogy eb­ben az évben mezőgazdasági üzemeink tovább erősödje­nek. Ennek érdekében váro­sunk gazdaságilag legerősebb termelőszövetliezete, a Vörös Csillag vállalta a leggyengébb termelőszövetkezet segítését. A következő években meg­gyorsul városunk ipari fejlő­dése. Nagy jelentőségű a Vil­lamos Ipari Gépgyár fejlesz­tése, a Május 1. Ruhagyár bő­vítése, a hibridkukorica vető- magellátó-üzem építése. El­sősorban a Közlekedésépítési Gépjav’ító Vállalat fejlesztése, valamint a kisipari szövetke­zetek fejlesztése sürgős, mert általuk újabb munkalehető- I Bégeket teremthetünk váro­sunk és a környék lakossága számára. Nagy gondot fordítunk olyan irányú iparfejlesztésre, | amely révén a nagy számban I jelentkező női munkaerő el­helyezése is megoldható. Az új munkaalkalom biztosítása városunk . területén nagyon fontos feladat, mert jelenleg 2400 ember naponta utazik a környező városokba, főleg Bu- I dapestre dolgozni. j Cegléd egészségügyi, kultu­rális, kereskedelmi, valamint i kommunális fejlesztésénél igen fontos körülményt kell figyelembe venni. A város je­lenleg 150 000 lakosú körzet központja, s ez történelmileg alakult ki. Vonzási körzete túlterjed a ceglédi járás igaz­gatási határán, felöleli a mo- nori és a nagykátai járás Ceg­lédhez közel eső községeinek lakosságát. Ezért figyelembe kell venni városunknak a táj­ban betöltött szerepét. A fej­lesztést úgy kell irányítanunk, hogy e szérepének, a jelent­kező szükségleteknek megfele­lően eleget tehessen. Az 1963. évben rendelkezé­sünkre álló pénzügyi keretből az alábbi fejlesztési feladato­kat oldjuk meg: 26 000 négyzetméter járdát építünk, illetve újítunk fel. 13 740 négyzetméter új útbur­kolatot készítünk, tovább foly­Fővárosi miivéssek vidéken Nagykőrösön vasárnap este nagyszabású műsoros estet rendezett a ládagyár. Az estre Toldy Máriát és Koós Jánost ■is meghívták. Ok elvállalták a fellépést s megállapodtak fél kilencben; zongoristával és konferanszié vall együtt ekkor ér­keznek meg. Nem érkeztek meg fél kilencre. Csekély két arat késtek, fél tizenegykor jöttek. Az izgatott közönség és a meg izgatot- tább rendezőség azonban rögtön megnyugodott: istenem két ára késéstől még nem dől össze a világ, Kőrös messze van Bu­dapesttől. a lényeg, hogy mégis eljöttek. A húszperces műsor (11-re befejeződött) tetszett a lada- gyáriaknak. A maradék rosszérzésük is elszállt, meggyőződtek arról, hogy a fővárosi művészek vidéken is fővárosi színvo­nalú ’produkciót nyújtottak. Ezt szívből jövő tapssal honorál­ták. Es megértéssel fogadták a bejelentést; a művészek rövid szünetet tartanak. ' ,, , A rövid szünet oka; a fővárosi művészek, nagyon ehesek voltak és vacsorázni akartak. Vacsoráztak is. Mindössze 80 percig, majdnem éjjel fél egyig. A várakozáshoz hozzászokott vidéki közönség pedig mit tehetett? Várt tovább. Várta az újabb húsz perces műsort, várta, hogy a műsor után. vegre megkezdődjék a ládagyár saját házi programja a tombola ps a tánc. , „ , . Toldy Mária és Koós János tehetseget senki nem vonja kétségbe. Csakhogy a tehet^gen és sok egyéb jó tulajdonsá­gon kívül a közönség megbecsülése is nelkulozhetetien kelleke minden előadóművésznek... (m. j.) tatjuk a város csatornázását, a vízvezetékhálózat fejlesztését. Épül a fi 00 köbméteres vízto­rony. 3 millió forintot fordí­tunk az állami kezelésben le­vő lakóházak tatarozására. Százhat lakást építünk, ebből 32-öt állami erőből, 74 lakást az országos takarékpénztári akció alapján és mintegy 200 családi ház épül magánerőből az Országos Takarékpénztár segítségével. Jelentős összeget fordítunk belvízrendezésre, parkosításra is. Az oktatási intézmények fejlesztésére 2 millió forintot költünk, az itt) felsorolt létesítményekre pe­dig 12 millió 850 ezer forintot. Természetesen ebben az ősz- szegben nem szerepelnek a la­kásra és az üzemek fejleszté­sére fordított jelentős össze­gek. Cegléd lakosságának egészséges városszeretete ko­moly erőt jelent feladataink megoldásában. Évről évre nő a lakosság által végzett társa­dalmi munka értéke, ebben áss évben előreláthatólag elérjük a 800 ezer forintot. Bízunk abban, hogy váro­sunk a jelenlegi tanácsciklua ideje alatt jelentősen gyarapo­dik. A gyorsabb ütemű fejlő­déshez szükséges alapfeltéte­lék biztosítva vannak. Elké­szült a város általános rende­zési terve, amely 20 éves táv­latban meghatározza Cegléd fejlődésének irányát. Folyik a város közműhálózatnak épí­tése. Ez lehetővé teszi, hogy városunk területén nagyobb ütemben épüljenek többszin­tes lakóházak, ami hozzásegít legsúlyosabb problémánk, a lakáshiány megoldásához. A felsorolt feladatok meg­valósításának fontos feltétele a tanács és állandó bizottsá­gainak jó működése, a város egész lakosságával a szoros együttműködés biztosítása. Szeretnénk a tanács munkájá­ból kizárni a formális eleme­ket, hogy a tanács tényleges irányítója legyen városunk egész gazdálkodásának. NAGYKATA Nagykátán, a Bartók Béla Művelődési Otthonban a Tá- pióvölgye művészeti együtte­seinek járási döntőjét láttuk. A négy körzeti bemutató után ezúttal Káka, Tápióság, Tóal­más, Farmos, T ápiószecső, Szentlőrinekáta és Nagykáta énekkarai, színjátszói, népi tánccsoportjai és szólistái lép­tek dobogóra. Őket követték a délutáni be­mutatón Tápiószőllős, Tápió- szentmárton, Szentmártonkáta, Tápiószele, és Újszilvás mű­vészeti csoportjai, együttesei. Gondosan előkészített szem­le volt a nagykátai, s a ren­dezőséget kell megdicsérni azért, mert a járási bemuta­tón nyugodt körülmények kö­zött adhattak számot a cso­portok egész évi munkájukról. Arauyjelvénvt kapott a nagykátai művelődési ház népi tánccsoportja, a tápió- szentmártoni és a szentmár- tonkátm színjátszó csoport Ugyancsak aranyjelvényt ka­pott két versmondó — Farkas Tibor (Nagykáta), és Juhász István (Tápiószőllős). Szelepcsényi Imre vb-einök Halló, itt a nemzetközi vásár! címmel május 18-tól 27-ig a Magyar Rádió mindennap helyszíni közvetítést ad a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárról. A zenés riportműsor 40—45 perces adásokban mutatja be a vásáron kiállító országok pavilonjait, beszámol a nem­zetközi vásár érdekességeiről. A vásár nyitásakor és zárá­sakor is nagyobb szabású hely­színi műsort sugároznak. (MTI) CEGLED A ceglédi művelődési ház­ban a város művészeti cso­portjainak gazdag programot ígérő szemléjére került sor. A színjátszó együttesek közül a Közlekedési Gépjavító Válla­lat színjátszói Czigler Pál: Kezedben a sorsod, a Táncsics Tsz együttese a Wattson pro­fesszor születésnapja, a mű­velődési ház csoportja Ka­rinthy: A bűvös szék című darabokkal szerepelt, majd a I honvédség irodalmi színpada az Ö a fény s világít fáklya­ként, című összeállítást mutat­ta be. A népi tánccsoportok közül . a Cipőipari Vállalat a Szatmár megyei párost, a Gencsapáti legényest, a Kossuth Tsz tán­cosai a Sárközi korsóst, a mű­velődési otthon együttese a Kalocsai párnatáncot, a Kiste- renyei táncot és Szatmár­ököritói fergetegest, a Szesz­ipari Vállalat a Páros cigány- táncot. á Ruhaipari Vállalat az Alsónémedi páros táncot mu­tatta be sikeresen. A színjátszók és népi tánco­sok mellett három kórus sze­repelt. A KIOSZ, a honvédség és a vasutasok kórusa lépett dobogóra. A több mint húsz műsorszámból álló bemutatót sajnos zavarta az erőskezű rendezőgárda hiánya. Az aj­tók nyitogatása, a székcsapko­dás, a hangos beszélgetés nem egy esetben élvezhetetlenné tette a színpadi előadást, pe­dig a szemle sokkal több fi­gyelmet érdeméit volna. — A Vöröskereszt meg­alakulásának 100. évfordulója alkalmából közös ünnepsé­get rendez a ráckevei és kis- kunlacházi Vöröskereszt­szervezet május 18-án Rác­kevém A korszerű készruha divatos, változatos, minden igényt kielégít! DIVATOS SPORTZAKÓK sokféle anyagból, több színben és fazonban 320,— Ft-tói 560,— Ft-ig 1 LEGYEN MINDIG JŐ LÖLTÖZÖTT DABAS Dabason a Hazafias Nép- j front békegyülése után került j sor a járás csoportjainak be- I mutatóira. Zsúfolásig telt né- I zőtér előtt Örkény, Xnárcs, az ócsai művelődési otthon, az ócsai gimnázium. Gyál, Tá­borfalva, Pusztavacs és Da- bas együttesei szerepeltek. Nagy gonddal, igyekezettel összeállított szemilemúsor volt, ahol a körzeti bemutatók után valóban a legjobb ered­ményt elért csoportok jutot­tak csak színpadra. A tánc- pródukclók közül első helyen az ócsai gimnáziumot említ­jük. Ók képviselik megyénket május végén Gyulán azErkel- emlékünnepségen. De dicséret illeti az inárcsi és a. táborfal­vi együttest is. Nagy tapsot kapott az inárcsi citeraegyüt- tes, az ácsai gimnázium ve­gyeskórusa, valamint a vers- mondók között Kalász Mária, aki szépen interpretálta Gá­bor Andor Orgovány című versét. Tetszett még Török György zongoraszólója és Kancsár Irén szavalata. PÜSPÖKHATVAN Az aszódi járás tánccsoport­jainak és népi együtteseinek bemutatójára Püspökhatvan művelődési otthonában került sor vasárnap délután. A járási bemutatón Bag, Galgamácsa. Iklad, Vácegres, Túra és Püspökhatvan cso­portjai léptek színpadra. Az országos viszonylatban is hi- I rés Galga völgye ebben az 1 évadban is bizonyította, hogy tánckultúrája fejlődik, igazol­ták ezt a járási bemutatón színpadra került színvonalas táncprodukciók. Az idei be­mutató értékét emeli, hogy ez­úttal sem hiányoztak a szín­padról a helyi gyűjtésű nép­szokások, népi játékok. A járási operatív bizottság és a helyi művelődési ptthon vezetősége méltó keretet biz­tosított a szemle lebonyolítá­sához. A helyi lakosság részé­ről nagy érdeklődés kisérte a bemutatót. A több száz sze­mélyes művelődési otthon ez­úttal kicsinek bizonyult, s a zsűrinek nem kis problémát okozott az aranyjelvények odaítélése. A döntés alapján a túrái Bartók Béla művelődési otthon tánccsoportja, vala­mint a püspökhatvani tánc- együttes kapott arany jelvényt. Ezüstjelvényt kapott a bagi művelődési otthon tánccso­portja, valamint az ikladi népi táncosok. BUDAKESZI Vasárnap délután a pilis- szentdváni szakszervezeti fú­vószenekar hangulatos tér­zenéjére gyülekezett Buda­keszi lakossága, hogy részt vpgyen a budai járás cso­portjainak kulturális bemu­tatóján. -Az előadás a buda­keszi Erkel Ferenc Műve­lődési Házban került meg­rendezésre, a meghívott mű­vészeti csoportok közremű­ködésével. A bemutató érté­két fokozta az a lelkesedés, amellyel a szereplők felké­szültek; nem egyszer késő éjszakáig próbáltak, hogy a lehető legjobbat nyújtsák. Karlik András, a járási tanács vb-elnökhelyettese megnyitó beszédében hang­súlyozta, hogy a színpadra lépő együtteseik célja nem­csak a közönség szórakozta­tása, hanem az önművelés, a különböző művészeti ágak megismerése is. A művelődési házak veze­tői valóban otthont terem­tettek a művészet kedvelői­nek, korra és nemre való tekintet nélkül. Ezt bizonyí­totta a solymári énekltar jól választott- énekszámaival, a nagy létszámú pilisszentiváni fúvószenekar nívós műsorá­val. A budaörsi vegyeskórus nemes feladatot vállalt. Buda­örs, Törökbálint, Vecsés és Pécel kórusait akarja össze­fogni úgy, hogy közös hang­versenyeket szerveznek, ki­cserélik tapasztalataikat, ál­landó csereelőadásokra ké­szülnek. A népi táncosok szí­nes csoportjai, az énekesek, szavalok, dzsessz- és fúvósze­nekarok változatos műsort adtak. Külön kell szólni a pilis- vörösvári művelődési otthon színjátszóinak Békési József; Próbáld meg Daddy előadá­sáról. Gondos előkészület előzte meg ezt a bemutatko­zást, mégis azt kell monda­nunk, hogy. nem lett volna szabad ilyen nagy feladatot vállalniuk, rövidebb, kevés­bé drámai hangvételű mű­vel könnyebben megbirkóz­tak volna. Kedves, üde színfolt volt a pilisvörösvári nemzetiségi csoport német népi tánca. A budajenöi székely népi együt­tes a Székely kaláka című műsorszámmal jelentkezett. A táncjátékban a székely néphagyományokat dolgozták fel. Színes népviseletben, improvizálva a műsor jó ré­szét adták elő kalákájukat. Népszokásokat, mondákat, verseket illesztettek a tán­cok, énekek közé. Érdekes­sége előadásuknak, hogy a szereplők — tsz-tagok, iparosok — saját és őseik életét játszották, élték a szín­padon. Külön figyelmet érdemel a műsor megrendezése. Varga Ernő rövid ismertetést adott a fellépő együttesek és szó­listák eddigi működéséről, céljaikról, terveikről. A kö­zönség hálásan fogadta az előadott műsorszá mókát, hosz- szan tartó tapssal jutalmazta a szereplőket. SZENTENDRE Vasárnap délután három órakor felgördült a szent­endrei városi művelődési ház színpadáriak függönye, és Németh Ferenc, a KISZ já­rási titkárának■ köszöntőjé­vel kezdetét vette a járási kulturális szemle. A kulturált körülmények között megrendezett szemle méltó példa lehet a többi járás előtt • is. Egymást kö­vették a színvonalas produk­ciók, amelyekből arra lehe­tett következtetni, hogy a körzeti bemutatókon minden szubjelctivitást kizárva, helye­sen választották ki azokat a csoportokat, amelyek rep­rezentálják a járás művé­szeti életének színvonalát. Figyelembe véve a szemle követelmén\teit; helyes mű­sorválasztást. az előadás mód­ját. színvonalát, a megjelenést a színpadon, a bíráló bizott­ság arany jelvénnyel jutalmaz­ta a szentendrei művelődési ház tehetséges fiataljaiból ál­ló szimfonikus zenekart Déry György vezényletével.' Stílu­sos, szépen felépített volt a produkciójuk. Arany jelvényt kapott a vá­rosi művelődési ház vegyes kórusa. Kovács La jos karnagy vezetésével. Tisztán kidolgo­zott énekszámaik méltán arat­tak vagy sikert. Aranyjelvény birtokosa lett a szentendrei állami gimnázium kórusa is. Feltétlenül szólni kell a csoöánkai cigánygyüttesről is. Hosszú, fáradságos, sokszor éjszakába nyúló próbák után jutottak el oda, hogy a szín­padon, mutassanak be részle­teket a cigányság szokásaiból, életéből. Nagy sikert aratott a közönség kőiében a Meny­asszonykérés és az ezt követő lakodalmi jelenet. Nagy ér­téke a produkciónak a va­lóságos kifejezésre való tö­rekvés. Feltétlenül megér­demli a csoport a vele való foglalkozást, törődést. És ha az együttes vezetője, Ács Klá­ra törekszik a még szép szám­mal található, nem oda való jelenetek kiiktatására és a, produkció megfelelő keret­be való helyezésére, jó együt­tessé fejlődhetnek. Munkájuk eredménye ezüstjelvény. Jő úton halad a dunabog- dányi művelődési ház vegyes­kórusa is. Arra törekszenek, hogy a társadalmi és családi ünnepségeket színesítsék, tar­kítsák. E törekvésüket fejezte ki műsoruk is. Van kitű­nő hanganyag, csak vezető­jüknek, Sárospataki Jenőnek jobban kell gazdálkodnia ve­le. ök is ezüstjelvény bir­tokosai lettek. Elismerés il­leti a járási operatív bizott­ságot, hogy mindent meg­tett a méltó és kulturált kör­nyezet biztosítása érdelié­ben. Május végén mutatja be a ceglédi Szabadság Filmszínház a Társíalamil című nagysikerű, magyarul beszélő, széles­vásznú csehszlovák filmet

Next

/
Oldalképek
Tartalom