Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK'. PEST MEGYEI írtat* M SZMP PEST MEGYEI B I Z O T T S Á G A •'M' E G Y E I TANÁCS L A P J A. VII ÉVFOLYAM, 86. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1963. ÁPRILIS 13, SZOMBAT SZÜKSÉGES ÉS ELŐNYÖS ISíratlas a földekről Az MSZMP küldötte a belga testvérpárt kongresszusán Az iparban dolgozóik köré­ben napjaink legdivatosabb beszédtémája az ipari üzemek összevonása. Valljuk be őszintén, hogy e beszélgeté­seken nem mindig a helyese­ié® dominál. *­Ha csak vázlatosan is, nézzük meg, mi tette szük­ségessé az ipari üzemek össze­vonását és miért előnyös az. A modern termelés történe­tének vizsgálatakor, feltét­len szemünkbe ötlik, hogy minél fejlettebb, magasabb szintű a termelés, annál job­ban a nagy egységek a leggaz­daságosabbak és a termelés mind nagyobb hányadát ad­ják. Ha csak a felszabadulás előtti helyzethez viszonyítjuk, ez a folyamat nálunk is jól megfigyelhető. A felszaba­dulás előtt az iparban fog­lalkoztatottak 55,4 százalé­ka dolgozott a gyáriparban, míg 44,6 százaléka a kis­iparban tevékenykedett. 1958- ra már lényeges eltolódás kö­vetkezett be. A gyáripari munkások aránya 79,1 száza­lékra emelkedett, a kisipar­ban foglalkoztatottaké pedig 20,1 százalékra csökkent. Szükséges megemlíteni, hogy ez a kisipar lényegesen kü­lönbözik a felszabadulás előt­titől, mert túlnyomó részt már szövetkezetekbe tömörült kisiparosokról van seó. Ez a tény jelentős koncentrá- ciártjl tanúskodik. _ Az átszervezés ellenzőinél a konzervatív szemlélet is hoz­zájárul álláspontjuk merev­ségéhez. Fel kell ismernünk, hogy az irányítás, a szerve­zeti felépítés mindig az adott helyzet, a követelmények függvénye. Ami pár évvel ezelőtt megfelelt, az nem biztos. hogy ma is jó, vagy az is elképzelhető, hogy a most kialakított, kialakítandó szervezeti keretek és irányí­tási fonnák 5—10 év múlva elavulnak, vagy jelentős mó­dosításokra szorulnak. Az a lényeg, hogy az élet támasz­totta nagyobb követelmé­nyeknek az irányítás jobban megfeleljen. Ha csak a fel- szabadulás óta eltelt időre tekintünk vissza, akkor is lát­hatjuk, hogy az államosításo­kat követően erős centralizál lás, majd pedig jelentős de­centralizálás következett be. Ez szükséges volt, mert az ipar zavarmentes termelését csak így biztosíthattuk. A decentralizálás pedig azért kellett, mert a szocializmus­hoz hű, de a vezetésben még tapasztalatlan emberek ezrei kerültek a vállalatok legfontosabb posztjaira. Ilyen esetben helyes volt a ki­sebb egységek kialakítása, mert könnyebben át tudták tekinteni, és könnyebben el tudták sajátítani a szakmai vezetés művészetét. Ma már az iparhoz értő, a szocializ­mushoz hű vezetők nagy ta­pasztalatokkal rendelkeznek, képesek arra, hogy a megnö­vekedett feladatokat is siker­rel megoldják. A vitatkozók általában az­zal érvelnek, micsoda kon­centráció ez, hiszen a telep­helyek száma marad a ré­gi, csak formai dolog az egész. Tudnunk kell, hogy az üze­mek Összevonásával a terme-- lés nagyobb fokú koncent­rációja útján csak az első lépéseket tettük meg. Ennek pozitív hatásai erőteljesebben két-három év leforgása alatt válnak mindenki számára kézzelfoghatóvá. De ha a telephelyek olda­láról is vizsgáljuk a kérdést, feltétlen szembe kell, hogy tűnjön: néhány kivételtől el­tekintve bármely nagy kapi­talista üzemet is nézünk, mindenütt a telephelyes, az úgynevezett leányvállalatok egész sorával találkozunk’, s ezek irányítása gyakran sok ezer kilométerről történik. Az egyes telephelyek kooperá­ciója, munkamegosztása még­is magas színvonalú. Magyarország ipari fejlő­désének egyik sajátossága, hogy az ipar fele Budapes­ten, azonkívül egy-két ipa­ri gócponton helyezkedett el. Az ország jelentős ré­szében nem volt számottevő ipar. Kormányunk helyes ipartelepítési politikával több és több területet kapcsolt be az ipari tevékenységbe — számos Pest megyei hely­ségen kívül Jászberény, Bé­késcsaba, Nyíregyháza stb. — így a mezőgazdaság gé­pesítése következtében fel­szabaduló munkaerő bizo­nyos hányadát foglalkoztat­hatják ezeken a helyeken és az ipari munkásgárda kicse­rélése a vidék politikai és kulturális arculatára is jó hatással van. Ily módon az azonos jellegű, egymást ki­egészítő üzemek összevoná­sa, egységes irányítása min­den józan számítás szerint csakis előnyökkel járhat. Eddig az összevonások szük­ségességét igyekeztünk bi­zonyítani, szükséges azonban néhány szót előnyeiről is szólni. Erről az alapról ki­indulva lehetőség nyílik, a vállalati felújítási alapok hatékonyabb és koncentrál­tabb felhasználására is. Nyil­ván az addig négy, esetleg öt vállalat felújítási költsé­gét egy, vagy néhány he­lyen, ahol azt a leghatéko­nyabban lehet gyümölcsöztet- ni — ott használják fel. Mód van az anyaggazdálko­dás megjavítására, az el­fekvő készletek átcsoportosí­tására, általában a forgóala­pok gazdaságosabb felhasz­nálására. Nagy népgazdasági hasznot jelent az is, hogy az összevonások után az árut ott állítják elő, ahol a lehető leggazdaságosabban termelhető, igen sokat ja­vulnak majd az úgyneve­zett kooperációs kapcsolatok is, amelyekre ma még gyak­ran hangzik el jogos panasz. Azonnal jelentkező eredmé­nyek is szép számmal van­nak. Például a DIMÄVAG- ban az összevonásnál egy sor beruházást megtakarít­hattunk, mert a közös vál­lalat új beruházás nélkül is meg tudja oldani felada­tát. A hajtóműgyár és a fel­vonógyár egyesítése követ­keztében a kapacitásnöveke­dés jelent komoly előnyt. Lehetne példákat sorolni, de úgy gondoljuk, az a fontos, hogy jóindulattal kezdjünk a munkához, ne a kívülállók szemével bírálgassunk, ha­nem lássuk be, hogy a ka­pitalizmussal folytatott bé­kés verseny az eddiginél ha­tékonyabb vezetési módsze­reket követel a gazdaságos­ság fokozása, a korszerű ter­mékek gyártása területén egyaránt. A politikai és gazdasági ve­zetők nagyon fontos feladata tehát, hogy az átszervezés során érintett dolgozókkal részletesen és emberségesen tárgyalják meg a személyü­ket érintő és általában az egész átszervezéssel járó ten­nivalókat. . Sajnos a tapasztalat sok­szor azt mutatja, hogy ép­pen az embereket nem ve­szik kellően figyelembe. Márpedig az üzemek össze­vonásának is az ember szol­gálata, életének megjavítása a célja. Farkas István Még mindig nem tudtak tel­jes erővel hozzálátni a szán­táshoz a budai járásban. Sok helyütt ugyanis — a völgykat­lanokban, mélyebb fekvésű területeken — annyira ned­ves a talaj, hogy elsüllyed­nek a traktorok. A szárazabb részeken már kedvezőbb a helyzet, javában végzik a szántást- vetést. Ennek eredményeként Érden a szántóterület 30 százalé­kát, Pilisborosjenőn az ősz­ről szántatlanul maradt te­rület 35 százalékát. Pilis- vörösvárott ugyancsak a talaj egyharmadát készítették elő vetés alá. A járási tanács mezőgazdasági osztályáról nyert értesüléseink szerint eddig a fejtrágyázás 70 szá­zalékát végezték el. Több termelőszövetkezetben annak ellenére, hogy a szántás csak zökkenőkkél haladhat, befejez­ték a tavaszi árpa vetését, így például Budakeszin, a nagykovácsi termelőszövetke­zetben, Pilisvörösvárott és Tinnyén már végeztek ezzel a munkával. Ahol csak. lehet, étcso­portosítják a tennivalókat, elsősorban azoknak a növé­nyeknek a vetésére összpon­tosítják az erőt, amelyeknek már a földben kellene lenniük. Gyorsabb ütemben halad a borsó vetése Érden, úgy­szintén a járás más termelő- szövetkezeteiben is. A kertészetekben most már zavartalanul halad a palánták ültetése, elő­nevelése. Ugyancsak teljes erővel hoz­záláttak a szőlők és gyümöl­csösök tavaszi kezeléséhez. Benépesedtek a Buda kör­nyéki őszibarackligetek, met­szik, tisztítják a fákat, per­metezőgépekkel végzik a ,vegyszeres növényápolást. A melegebb idő hatására meggyorsult a rügyképződés, néhány napon belül virágba borulnak a budai járás gyü­mölcsösei. Szakemberek vé­leménye szerint a szokatlanul kemény tél szerencsére csak elenyésző kárt okozott a ve­tésekben. úgyszintén a gyü­mölcsösökben is. Gondos mű­veléssel, a fák lelkiismeretes ápolásával még pótolni tud­ják a fagy okozta kártétele­ket. Nemcsak a szántás-vetésre fordítanak ezekben a napok­ban fokozott gondot a budai járásban, hanem a szőlő-, gyümölcstelepítésx-e is. Az utóbbi napokban meggyorsult ez a munka, aminek eredmé­nyeként eddig a 360 holdnyi őszi­barack-telepítésből körül­belül 110 holdat már si­került elvégezni. A gépállomás soron kívül bo­csátotta rendelkezésre a gyümölcstelepítésben részt ve­vő termelőszövetkezeteknek a nehéz traktorokat. Lázár Vilmos, a járási ta­nács munkatársa elmondotta, hogy az elkövetkezendő na­pokban — ahogy a föld szik- kadása meggyorsul — teljes erővel hozzálátnak a szántás­hoz. Nemcsak a gépállomási traktorokat, hanem a termelő- szövetkezetek erőgépeinek túl­nyomó részét — ahol csak er­re mód és lehetőség kínálko­zik — két műszakba^ üzemel­tetik. Éjjel-nappal dolgoznak majd, hogy minél előbb elvé­gezhessék a talajelőkészítést, a kukorica alá is. Bár a kései kitavaszodás okozta elmara­dás jóval felülmúlta a legme­részebb elképzelést is, a mun­ka gondos szervezésével, a rendelkezésre álló gépi eszkö­zök, fogatok és a munkaerő Több tsz-ben elvetették a tavaszi árpát — Lassan halad a szántás — Húsvétkor is dolgoznak a budai járás közös gazdaságaiban teljes igénybevételével május 10-ig, tehát még optimális idő­ben földbe kerülhet vala­mennyi növényféleség magja. Ahol lehetett, már eddig is minden percet kihasználtak, dolgoztak április 4-én, az el­múlt vasárnap is, most pedig a húsvéti ünnepek alatt sem állnak le a traktorok. Hogy valóban nem tétlen­kednek a budai járás szövet­kezeti gazdái, arról a járás­ban tett kőrútunk során is meggyőződtünk. Budaörstől Százhalombattáig, Tárnoktól Zsámbékig és Piliscsabáig mindenütt a földeken dolgozó gépekkel, emberekkel talál­koztunk. Törökbálinton az Uj Hajnal Termelőszövetkezetben néztünk alaposabban körül, ahojl igen elmaradtak a tava­szi tennivalókkal. Szabó De­zső főagronómus elmondotta, hogy ez nem a szövetkezet tagjainak a hanyagságából adódik, a késlekedést a ned­ves talaj okozza. Mindössze egy traktor tudott dolgozni a hét elején. Amit lehet, kézzel vagy fogatos erővel végeznek. A fejtrágyát is kézzel szórják, a szántás lassúsága miatt aka­dozott eddig a borsó vetése is. Ugyanakkor a 60 holdnyi őszibarackos metszését már elvégezték. Az őszi árpa veté­séhez csak most tudnak hoz­zákezdeni. A gépállomás meg­ígérte, hogy a munka meg­gyorsításához egy nagy telje­sítményű szántótraktort bo­csát az Uj Hajnal Termelő- szövetkezet rendelkezésére. A szövetkezet vezetői csakúgy, mint a tagok, türelmetlenül várják a nagyobbmérvű mun­ka megkezdését. Az asszonyok máris példamutatóan dolgoz­nak. A budai járás termelőszö­vetkezeteiben tehát, ha nagy j késést okozott is a tavaszi j munkában a hideg, nedves j idő, mindent elkövetnek, a ve- zetők és a tagok, hogy meg­szüntessék az elmaradást és ] legkésőbb május 10-ig befe- j j ezzék a szán tás-vetést. S. P. I A Belga Kommunista Párt XIV. kongresszusára, az MSZMP képviseletében csü­törtökön Brüsszelbe utazott Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei Párt- bizottság első titkára. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság és a Pest megyei Pártbizottság több ve­zető munkatársa. Próbára szerelik a gépóriást A Láng Gépgyárban készül a Dunamenti Hőerőmű nagy­teljesítményű, 50 megawattos turbinája. Bár az elmúlt tél a Láng-gyáriak munkáját is sok területen alcadályozta, a turbi­nát áprilisban már kipróbálják. A hatalmas — egybeépítve 70 méteres — turbina teljesen elfoglalja a szerelőcsarnokot. A turbina belseje. (MTI Foto, Kácsor felv.) A kommunisták az űrben is magabiztosan haladnak az emberiség élén Az űrhajózás napjának ünneplése a Szovjetunióban Április 12-e, az űrhajózás napja alkalmából, amelyet a szovjet nép Jurij Gagarin el­ső űrrepülése második évfor­dulójaként ünnepel, a moszk­vai televízió csütörtök esti kü- lönadásában fellépett Jurij Gagarin] German Tyitov, And- rijan .Nyikolajev és Pavel Po- povics. Moszkvában a repülés és űr­repülés székhazában kiállítás nyílt meg, amely bemutatja a szovjet űrhajózás útját. Azúr- hajózás napjáról országszerte megemlékeztek. Leningrádban Jurij Gaga­rin arcképével emlékér­met bocsátottak ki az em­ber első űrrepülése emlé­kére. A Pravda április 12-i szá­mában vezércikket szentel az űrhajózás napjának. A vezér­cikk megemlékezik Jurij Ga- garinnak világot bámulatba ejtő első 108 perces űrrepülé­séről. Rövid idő múlva a má­sodik űrhajós, German Tyitov indult el hősi útjára a Vosz- tok—2. fedélzetén. Ezt követő­en, a múlt év augusztusában a Vosztok—3. és a Vosztok—4. fedélzetén páratlanul álló pá­ros űrrepülést végzett a koz­mosz harmadik és negyedik meghódítója, Andrijan Nyiko­lajev és Pavel Popovics, akik több mint négy és félmillió kilométert repültek földünk légkörének határain túl és 112- szer kerülték meg a földgo­lyót. A vezércikk azután meg­jegyzi, hogy öt évvel ezelőtt, amikor az égen megjelent az első szovjet szputnyik, a bur- zsoá sajtó teli torokból kürtöl­te, hogy ez csak véletlen siker lebet. Ám ezután újabb és újabb szovjet szputnyikok in­dultak útjukra. Hatalmas szov­jet rakéta a Szovjetunió emb­lémáját juttatja a Holdra. Egy másik rakéta lefényképezi a Hold túlsó felét és engedel­mes műszerei a Földre továb­bítják a képet. Hatalmas szput­nyikok fedélzetéről rajtol a Venus felé induló bolygóközi automataállomás. A vezércikk ezután említést téve a Mars— 1-ről és Luna 4-ről, megjegyzi: ma már mindenki láthat­ja, hogy a kommunisták nemcsak a földön, hanem az űrben is magabiztosan haladnak az emberiség élén, hogy a szocializmus az a meg­bízható kifutópálya, ahonnan a Szovjetunió sikeresen juttatja az űrbe hatalmas, korszerű űr­hajóit. A vezércikk ezután megemlítve Hruscsov szavait az űrkutatásban tett kollektív erőfeszítésekről, így folytató­dik: amint a tudomány és g technika az ember javát kell hogy szolgálja, ugyanúgy az űr meghódításában élért ered­ményeket is e magasztos cé­loknak kell alárendelni. Orszá­gunk mindent megtesz, ' hogy megakadályozza a világmin­denség imperialista háborús kalandokra való felhasználá­sát, és kialakuljon a nemzet­közi együttműködés az űr meghódításában. A vezércikk végezetül an­nak a meggyőződésének ad ki­fejezést. hogy a XX. pártkong­resszus nagyszabású építő programjától lelkesített szov­jet nép ebben a szellemben küldi az űr elleni rohamra legjobbjait, akik egy pilla­natra sem tévesztik szem elől, hogy a kommunizmus nagy­szerű eszméi megvalósítását szolgálják. Sárga és piros eső Sárga eső esett csütörtökön Zágrábban. A különös ter­mészeti jelenséget azzal ma­gyarázzák. hogy szaharai homok került az esőbe. Olaszországban szerda este piros eső esett az Alpokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom