Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-10 / 83. szám
*»»v Hir.ru 1963. ÁPRILIS 10, SZERDA Megadva a kellő segítséget A tudományos ismeretterjesztő munka a dabasi járási párt-vb. ülésének napirendjén Mintegy három esztendővel ezelőtt alakult meg ünnepélyes külsőségek között Daba- son a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat járási csoportja. Az első időben nagy lendülettel látott hozzá szép feladatához, korszerű tudomá-1 nyos ismeretek terjesztése révén elősegíteni a szocialista embertípus kialakítását. Csakhamar azonban a lendületet közöny váltotta fel. Tavaly a járási szervezet harmincnégy tagja közül még tizenkettő tag- i sági díját sem fizette be. Sok 1 más részvétele pedig a tudó- | mányos ismeretterjesztő munkában mindössze a tagsági díj pontos befizetésére szorítkozott. A pontatlan szervezés miatt még a kitűzött előadások egy része is elmaradt. Pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy a legkülönbözőbb tudományos előadások iránt a dabasi járás falvaiban sincs hiány érdeklődőkben. Hatvan-hetven éves férfiak, • asszonyok, olyanok is, akik még mozitaa sem nagyon járnak, elmentek az előadásokra és nagy figyelemmel hallgatták azokat. Sőt, az előadókhoz olyan kérdéseket intéztek, amiből nyilvánvaló, hogy a tudásvágy nemcsak a fiatalabb, de az idősebb nemzedékben is él. A járási TIT-szervezet elnöke, dr. Nagy Zoltán, a járási ügyészség vezetőjének indítványára múlt ősszel a munka megjavítása érdekében átszervezték a szervezet vezetőségét. Dr. Für Lajos tanár, az új titkár pedig az elnökkel együtt már most igyekszik kidolgozni a következő, 1963/64. ismeretterjesztési év előadás- sorozatainak tervét. Az eddigi nehézségek egyik legfőbb okát, a járás'.értelmiségének közönyét, úgy látszik sikerült megtörni. Most már a TIT járási szervezete ötvennél több munkára kész tagot számlál. A másik nagy nehézség, a közlekedés problémája azonban nehezen oldható meg. Az esti órákban megrendezett előadásokra akár a járás területéről, akár a fővárosból még csak eljuthat minden községbe vasúton, vagy autóbuszon az előadó, de utána már úgyszólván sehol sincs menetrendszerű közlekedési eszköz, amivel hazatérhetne. Ezért a legtöbb helyre autóval kellene kivinni az előadót. A TIT jobb munkájának elősegítésével legutóbb a járási pártbizottság vb-ülése is foglalkozott. Olyan határozatokat hozott ez az ülés, amelyek minden bizonnyal hatásos Növényvédő brigádok Néhány napja „főfoglalkozású” növényvédő brigádok kezdték meg működésüket a megye ’ falvaiban. A földművesszövetkezetek szinte minden nagyobb községben megszervezték ezeket a brigádokat, hogy segítségükkel — a megkötött szer- sződés alapján — elvégezzék a szórványgyümölcsösök ápolási munkáit. Több mint húsz növényvédelmi szakembert biztosított a MÉSZÖV e munka irányítására, s eredményeként már igen sok községben jelentős számú gyümölcsfa kapta meg a kellő kezelést, elősegítve ezzel á nagyobb és értékesebb termést. A brigádok működése nem jelent „üzletet” a földműves- szövetkezetek számára, mert a tsekély költség, amit a szerződéskötők fizetnek, a ráfordítást alig fedezi. Ám a brigádok tevékenysége jelentős népgazdasági hasznot jelent, lehetővé teszi, hogy a sokszor harmadosztályú szórványgyümölcsösök termése a kellő ápolás nyomán jobb minőséget érjen el, s így azt a felvásárló szervek átvehessék. Haszon ez a termelőnek, de népgazdaságilag is tetemes mennyiséget jelent. Évről évre több gyümölcsre, s nemcsak többre, hanem jobb minőségűre is van szükség. A most telepítendő nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepek termőre fordulásáig, sőt még azután is jó ideig szükség lesz a szórványgyümölcsösök termésére. Ennek jobb minőségét biztosítják — többek között — a földművesszövetkezetek növényvédő brigádjai, s az ez évi kezdeményezés remélhetőleg jövőre még nagyobb mértékben behálózza a megyét, még több gyümölcsfa kapja meg a szakszerű és — olcsó kezelést. segítséget jelentenek a TIT- nek nevelési munkájában. Elhatározta elsősorban azt, hogy felhívja az értelmiségi párttagokat és a községi alapszerveket a járási TIT fokozott támogatására. Ugyanilyen értelmű felhívást intéz a járási tanács is a községi tanácsokhoz. A járás négy legnagyobb községében, Örkényben, Ócsán, Dabason és Bugyin községi TIT-csoportot hívnak életre. Ezeknek a községi csoportoknak kell megállapítaniok, hogy községükben milyen tárgyú felvilágosító előadások szükségesek és van-e elegendő számú helyi előadó azokhoz. Az egész járás területén felkutatják egyébként azokat az értelmiségieket, akik tudományos ismeretterjesztő előadások tartására képesek és arra vállalkoznak is. A pártbizottság és a járási tanács a jövőben nemcsak a legnagyobb figyelemmel kíséri, de a lehetőség határain belül minden eszközzel támogatja a járási TIT-szervezet ismeretterjesztő munkáját. Mindenesetre néhány nappal a vb-ülés után máris megállapítható, hogy a járási TIT- szervezetben lüktetőbb lett az élet. A jövő évi előadások átgondolt szervezése most már nagyobb lendülettel folyik tovább. Benzinrobbanás: emberhalál Súlyos baleset történt a múlt hétfőn a Csepel Autógyárban. Két munkás nem tartotta be a tűzbiztonsági szabályokat, s ezért az egyikük az életével fizetett. A motorgyár eiőszereitíé- jóben Brandl János és Wimmer Elemér munkások benzinnel akarták felsúrolni a benzinrnosó helyiség kövezetét. Mintegy öt liter benzint locsoltak szét, majd a köves padlót seprűvel sikálni kezdték. Eközben következett be a hatalmas robbanás. A két munkás ruhája pillanatok alatt lángba borult. Brandl könnyebb sebekkel úszta meg a súlyos balesetet, Wimmer Elemért azonban harmadfokú égési sebekkel vitték a mentők a kórházba. Noha az orvosok egy héten át mindent megtettek, hogy megmentsék az életnek, igyekezetük meddő maradt. Wimmer Elemér tegnapelőtt délután sérüléseibe belehalt. A vizsgálat megállapította, hogy a robbanás még csak nem is gyufától, cigarettától, vagy nyílt lángtól következett be, hanem — a jelek szerint — vagy a súrolás közben a seprű alá került fémdarab vetette a szikrát, vagy a seprű gerjesztette ’ dörzs- elektromosság okozta a robbanást. — Átalakítják az érdi mű- anyagiizem hegesztőgépeit. Növelik a teljesítményt, hogy gyorsabban, s nagyobb vastagságú árut lehessen összeforrasztani az eddiginél. Ugyanakkor kiküszöbölik a kézi munkát, s helyette gépesítenek. KÖZÖS FÖDÉL Egy elgondolás előnyeiről IRTUNK NEMRÉGIBEN a szép, nagyvonalú gödöllői tervekről, a „kultúrpark”-ról, amelyet a királyok és államfők egykori világhírű, de a közönséges halandók .elől igencsak elzárt ligetéből alakítanak ki, hogy a járás és Gödöllő dolgozó népének művelődési központja legyen. Ide tervezik a művelődési otthont is, amely az elgondolások szerint olyan méretekkel épülne fel, hogy tágas, korszerű hajlékot találhatna falai között a most már nyilván gyors ütemben várossá fejlődő község és az egész járás művelődési központján kívül esetleg a közvetlen szomszédságában levő Agráregyetem kultúrotthona Vevőankét — tanulságokkal A Csepel Autógyár dolgozói a délelőtti műszak befejeztével sűrű sorokban özönlöttek ki a hatalmas vaskapun. Ki erre, ki arra irányította lépteit, az asszonyok legtöbbje kezében a táska mellett ott laposodott a bevásárlószatyor is. Elsiettek a művelődési ház mellett, alig nyitotta meg egy-egy az ajtaját, hogy beljebb kerüljön a sokszor hirdetett vevőankétra. Az a néhány ember, aki mégis eljött, úgy érezte, nem kár az időért. Nemcsak azért, mert elmondhatták észrevételeiket, panaszaikat a gyári üzemi konyhákról, az üzletek áruellátásáról, hanem azért is, mert a jelenlevő vezetők — a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, a Ráckevei Járási Tanács és a terület bolthálózatának felelős vezetői — kötelező ígéretet tettek az orvosolható panaszok megszüntetésére. Talán azért nem jöttek el a meghívottak, a dolgozó nők, mert nincs mondanivalójuk? A felszólalásokból kiderült, hogy van bőven dicsérendő, de javítandó dolog is. Szinte mindenki elégedett az üzemi áruházzal, az udvarias kiszolgálással. De azzal már kevésbé, hogy a kétkilós kenyér nemegyszer tizenöt-húsz dekával is kevesebb, nagyon sokszor pedig rossz, keletien, ízetlen. Volt, aki a húsbolt Hiányzó vásárlók - hiányzó észrevételek Jobbat, de hogyan? - A háziasszonyok segítsége nélkülözhetetlen dolgozóit sajnálta, mert az utolsó percben kapják a fagyasztott húst, így aztán bontásra, feldolgozásra nem marad idejük, ott kínlódnak a vevőik előtt a sziklakemény darabokkal. Szóba került, hogy nemcsak a gyártelepi, hanem a lakótelepi zöldségesbolt is hihetetlenül kicsi, ami az árukészletre és a kiszolgálásra egyaránt rányomja bélyegét. Többen elmondták, örülnek, hogy a Kukta-alkatrészhiány megszűnt, de bosz- szankodnak, hogy most meg az Unipress kávéfőző gumiért kell szaladgálniuk. A KISZ társadalmi ellenőre a duna- haraszti kocsmában tapasztalt rendellenességekről beszélt és sürgős bevatkozást kért. Mi lehel az oka a tapasztalt közönynek, az érdektelenségnek. Talán csalódtak? Nem látnak haladást, előremenetelt? Nem így van. Pár évvél ezelőtt még kis bódéban egymás hegyén-há- tán szorongtak a vásárlók. Ma már jól felszerelt, dús áru- készletű kisáruház fogadja a vásárolni szándékozókat. Külön húsboit, trafik, scfúségesbolt várja őket. És mivel ezek is kicsinynek bizonyultak, tágítják, nagyobbítják azokat. Átalakítás alatt van a húsbolt, a kis presszó helyett a művelődési otthonban ebédlő, cukrászda létesült. Talán nem hallgatták meg javaslataikat? Sok kifogás merült fel az utóbbi időben a művelődési házban felszolgált ételek minősége ellen. A Délpesti Üzemélelmezési Vállalat haladéktalanul ellenőrizte a bejelentéseket s miután helytállóknak találta azokat, új vezetőt biztosított. Siettek? Nem akartak munka után időt vesztegetni holmi beszélgetésekre? A vevőankétot nagy gonddal, igyekezettel azok készítették elő, jöttek el rá, akiktől függ, hogy kevesebb legyen a kifogásolnivaló. Az érdekeltek pedig sajnálták azt az egy órát, amit eltöltöttek volna. Mert biztos, ha többen vaunak, több javaslat hangzott volna el és nem két-há- rom intézkedés könnyített volna mindennapi háziasszonyi gondjaikon. Dehát hiába, néma gyereknek anyja sem érti a szavát... Komáromi Magda Jankó Zoltán, a község főmérnöke nyilatkozatában fölvetette azt a gondolatot, hogy a tervezett művelődési otthon esetleg feleslegessé teszi az Agráregyetem külön művelődési otthonának felépítését. A főmérnök nyilatkozata — nyilván a helytelen értelmezés következtében — visszatetszést keltett az Agráregyetemen, amelynek képviselői a járási tanács végrehajtó bizottsága előtt tiltakoztak az elgondolás ellen, kijelentve, hogy más a rendeltetése az egyetemi művelődési otthonnak, és más a járás vagy a község művelődési otthonának. Kétségtelen, hogy az Agráregyetemnek igaza van ebben, helyesebben igaza lenne akkor, ha a művelődési otthonhoz való jogát akarta volna bárki is elkonfiskálni. Erről azonban szó sem volt. Erre a község főmérnöke sem gondolt, amikor megtette nyilatkozatát, de nem gondoltunk mi sem, amikor közöltük ezt a nyilatkozatot. A főmérnök szándéka csupán az volt, hogy egy igen egészségesnek és logikusnak lá tszó gondolatot vessen fel, azt, hogy a két intézmény, a község, illetve a járás és az egyetem kultúrotthon- igényét közös erőfeszítéssel mindkét fél számára előnyösebben és könnyebben elégíthetné ki, mint külön-külön. Erre a közös megoldásra nagyszerű lehetőséget kínál az a földrajzi tény is, hogy a gödöllői park tőszomszédja az egyetemnek. Arra soha senki sem gondolt, hogy kisajátítsa a község vagy a járás számára az Agráregyetem művelődési szükségleteinek kielégítését. A két művelődési otthon fölött tehát csak a fedél lenne közös, de alatta egymástól függetlenül szolgálhatnák a végső fokon mégis csak azonos célt, a művelődés előmozdítását. A közös födél alatt éppen úgy külön hajléka lehetne mindkettőnek, mint ahogyan az Ikerházak lakói is zavartalanul élhetik a maguk külön életét a közös fedél alatt. A közös fedél azonban kétségtelenül lényegesen csökkentené az épít kezesi költségeket, és így le hetőséget biztosítana a tökéletesebb megoldásra. EZ A GONDOLAT volt az amelyet a község főmérnöke nyilatkozatával fölvetett, hogy mérlegelésre ajánlja az Agrár egyetem illetékeseinek. (m. 1.) Tavaszi munkák az Országos Agrobotanikai Intézetben A tápiószelei intézet mintegy 620 fajta vetőburgonyát szerzett be az idén a jelentősebb burgonyatermelő államokból. A kísérleti parcellákon megkezdték a vetést, a sok fajta burgonyát egymáshoz közel helyezték a földbe, hogy alkalom legyen a tenyészidö alatt a fejlődés összehasonlítására. A laboratóriumokban is egyre több a munka. A 60 országból beszerzett mintegy 450 féle vetőmag-búza is lassan a földbe kerül. Az őszi vetések szépen fejlődnek, az üvegházban kikeltek a dán Chabaud szegfű magjai. Vetés előtt még egyszer átvizsgálják a burgonyát. A képen Balogh Gizella és Koch Béla kutatók. Majoros Mária mezőgazdasági szakmérnök az élettani laboratóriumban csíraképességi vizsgálatot folytat. Vetik a burgonyát a jól előkészített talajba. (MTI Foto, Bara felv.) Kiosztották az 1963. évi Oscar-díjakat A Hollywood közelében fék- | vő Santa Monica dísztermében j hétfőn kiosztották az amerikai filmművészeti akadémia díjait. az Oscar-díjakat. A legjobb filmnek járó Os- car-díjat az angol—amerikai Lawrence ezredes nyerte. Az év legjobb filmszínésze áregory Peck lett a Megölni egy csúfolódó rigót című filmben nyújtott alakításáért. Gregory Peck egy rablással vádolt néger védőügyvédjének szere1 pét játssza. A legjobb filmszínésznői teljesítménnyel Anne Bancrof t tűnt ki A csodatévő című filmben. 4
