Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-10 / 83. szám

*»»v Hir.ru 1963. ÁPRILIS 10, SZERDA Megadva a kellő segítséget A tudományos ismeretterjesztő munka a dabasi járási párt-vb. ülésének napirendjén Mintegy három esztendővel ezelőtt alakult meg ünnepé­lyes külsőségek között Daba- son a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat járási csoport­ja. Az első időben nagy len­dülettel látott hozzá szép fel­adatához, korszerű tudomá-1 nyos ismeretek terjesztése ré­vén elősegíteni a szocialista embertípus kialakítását. Csak­hamar azonban a lendületet közöny váltotta fel. Tavaly a járási szervezet harmincnégy tagja közül még tizenkettő tag- i sági díját sem fizette be. Sok 1 más részvétele pedig a tudó- | mányos ismeretterjesztő mun­kában mindössze a tagsági díj pontos befizetésére szorítko­zott. A pontatlan szervezés miatt még a kitűzött előadá­sok egy része is elmaradt. Pedig a tapasztalat azt mu­tatja, hogy a legkülönbözőbb tudomá­nyos előadások iránt a da­basi járás falvaiban sincs hiány érdeklődőkben. Hatvan-hetven éves férfiak, • asszonyok, olyanok is, akik még mozitaa sem nagyon jár­nak, elmentek az előadásokra és nagy figyelemmel hallgat­ták azokat. Sőt, az előadók­hoz olyan kérdéseket intéztek, amiből nyilvánvaló, hogy a tudásvágy nemcsak a fiata­labb, de az idősebb nemzedék­ben is él. A járási TIT-szervezet el­nöke, dr. Nagy Zoltán, a já­rási ügyészség vezetőjének in­dítványára múlt ősszel a mun­ka megjavítása érdekében át­szervezték a szervezet vezető­ségét. Dr. Für Lajos tanár, az új titkár pedig az elnökkel együtt már most igyekszik ki­dolgozni a következő, 1963/64. ismeretterjesztési év előadás- sorozatainak tervét. Az eddigi nehézségek egyik legfőbb okát, a járás'.értelmisé­gének közönyét, úgy látszik si­került megtörni. Most már a TIT járási szervezete ötvennél több munkára kész tagot számlál. A másik nagy nehéz­ség, a közlekedés problémája azonban nehezen oldható meg. Az esti órákban megrendezett előadásokra akár a járás terü­letéről, akár a fővárosból még csak eljuthat minden községbe vasúton, vagy autóbuszon az előadó, de utána már úgyszól­ván sehol sincs menetrendsze­rű közlekedési eszköz, amivel hazatérhetne. Ezért a legtöbb helyre autóval kellene kivin­ni az előadót. A TIT jobb munkájának elősegítésével legutóbb a já­rási pártbizottság vb-ülése is foglalkozott. Olyan határoza­tokat hozott ez az ülés, ame­lyek minden bizonnyal hatásos Növényvédő brigádok Néhány napja „főfoglalkozású” növényvédő brigádok kezd­ték meg működésüket a megye ’ falvaiban. A földművesszö­vetkezetek szinte minden nagyobb községben megszervezték ezeket a brigádokat, hogy segítségükkel — a megkötött szer- sződés alapján — elvégezzék a szórványgyümölcsösök ápo­lási munkáit. Több mint húsz növényvédelmi szakembert biztosított a MÉSZÖV e munka irányítására, s eredménye­ként már igen sok községben jelentős számú gyümölcsfa kapta meg a kellő kezelést, elősegítve ezzel á nagyobb és értékesebb termést. A brigádok működése nem jelent „üzletet” a földműves- szövetkezetek számára, mert a tsekély költség, amit a szer­ződéskötők fizetnek, a ráfordítást alig fedezi. Ám a brigádok tevékenysége jelentős népgazdasági hasznot jelent, lehetővé teszi, hogy a sokszor harmadosztályú szórványgyümölcsösök termése a kellő ápolás nyomán jobb minőséget érjen el, s így azt a felvásárló szervek átvehessék. Haszon ez a termelőnek, de népgazdaságilag is tetemes mennyiséget jelent. Évről évre több gyümölcsre, s nemcsak többre, hanem jobb minőségűre is van szükség. A most telepítendő nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcstelepek termőre fordulásáig, sőt még azután is jó ideig szükség lesz a szórványgyümölcsösök termésére. Ennek jobb minőségét biztosítják — többek között — a földművesszövet­kezetek növényvédő brigádjai, s az ez évi kezdeményezés remélhetőleg jövőre még nagyobb mértékben behálózza a megyét, még több gyümölcsfa kapja meg a szakszerű és — olcsó kezelést. segítséget jelentenek a TIT- nek nevelési munkájában. El­határozta elsősorban azt, hogy felhívja az értelmiségi párttagokat és a községi alapszerveket a járási TIT fokozott támogatására. Ugyanilyen értelmű felhívást intéz a járási tanács is a köz­ségi tanácsokhoz. A járás négy legnagyobb községében, Örkényben, Ócsán, Dabason és Bugyin községi TIT-csoportot hívnak életre. Ezeknek a községi csoportok­nak kell megállapítaniok, hogy községükben milyen tárgyú felvilágosító előadások szük­ségesek és van-e elegendő szá­mú helyi előadó azokhoz. Az egész járás területén felkutat­ják egyébként azokat az értel­miségieket, akik tudományos ismeretterjesztő előadások tartására képesek és arra vál­lalkoznak is. A pártbizottság és a járási tanács a jövőben nemcsak a legnagyobb figyelemmel kí­séri, de a lehetőség határain belül minden eszközzel támogat­ja a járási TIT-szervezet ismeretterjesztő munkáját. Mindenesetre néhány nap­pal a vb-ülés után máris meg­állapítható, hogy a járási TIT- szervezetben lüktetőbb lett az élet. A jövő évi előadások át­gondolt szervezése most már nagyobb lendülettel folyik to­vább. Benzinrobbanás: emberhalál Súlyos baleset történt a múlt hétfőn a Csepel Autó­gyárban. Két munkás nem tartotta be a tűzbiztonsági szabályokat, s ezért az egyi­kük az életével fizetett. A motorgyár eiőszereitíé- jóben Brandl János és Wim­mer Elemér munkások ben­zinnel akarták felsúrolni a benzinrnosó helyiség köveze­tét. Mintegy öt liter benzint locsoltak szét, majd a köves padlót seprűvel sikálni kezd­ték. Eközben következett be a hatalmas robbanás. A két munkás ruhája pillanatok alatt lángba borult. Brandl könnyebb sebekkel úszta meg a súlyos balesetet, Wimmer Elemért azonban harmadfokú égési sebekkel vitték a men­tők a kórházba. Noha az or­vosok egy héten át mindent megtettek, hogy megmentsék az életnek, igyekezetük med­dő maradt. Wimmer Elemér tegnapelőtt délután sérülései­be belehalt. A vizsgálat megállapította, hogy a robbanás még csak nem is gyufától, cigarettától, vagy nyílt lángtól követke­zett be, hanem — a jelek szerint — vagy a súrolás köz­ben a seprű alá került fém­darab vetette a szikrát, vagy a seprű gerjesztette ’ dörzs- elektromosság okozta a rob­banást. — Átalakítják az érdi mű- anyagiizem hegesztőgépeit. Növelik a teljesítményt, hogy gyorsabban, s nagyobb vas­tagságú árut lehessen össze­forrasztani az eddiginél. Ugyanakkor kiküszöbölik a kézi munkát, s helyette gé­pesítenek. KÖZÖS FÖDÉL Egy elgondolás előnyeiről IRTUNK NEMRÉGIBEN a szép, nagyvonalú gödöllői ter­vekről, a „kultúrpark”-ról, amelyet a királyok és állam­fők egykori világhírű, de a közönséges halandók .elől igen­csak elzárt ligetéből alakítanak ki, hogy a járás és Gödöllő dolgozó népének művelődési központja legyen. Ide tervezik a művelődési otthont is, amely az elgondolások szerint olyan méretekkel épülne fel, hogy tágas, korszerű hajlékot talál­hatna falai között a most már nyilván gyors ütemben várossá fejlődő község és az egész járás művelődési köz­pontján kívül esetleg a közvet­len szomszédságában levő Agráregyetem kultúrotthona Vevőankét — tanulságokkal A Csepel Autógyár dolgozói a délelőtti műszak befejezté­vel sűrű sorokban özönlöttek ki a hatalmas vaskapun. Ki erre, ki arra irányította lép­teit, az asszonyok legtöbbje kezében a táska mellett ott laposodott a bevásárlószatyor is. Elsiettek a művelődési ház mellett, alig nyitotta meg egy-egy az ajtaját, hogy bel­jebb kerüljön a sokszor hir­detett vevőankétra. Az a néhány ember, aki mégis eljött, úgy érezte, nem kár az időért. Nemcsak azért, mert elmondhatták észrevéte­leiket, panaszaikat a gyári üzemi konyhákról, az üzletek áruellátásáról, hanem azért is, mert a jelenlevő vezetők — a Pest megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya, az Álla­mi Kereskedelmi Felügyelő­ség, a Ráckevei Járási Tanács és a terület bolthálózatának felelős vezetői — kötelező ígé­retet tettek az orvosolható panaszok megszüntetésére. Talán azért nem jöttek el a meghívottak, a dolgozó nők, mert nincs mondanivalójuk? A felszólalásokból kiderült, hogy van bőven dicsérendő, de javítandó dolog is. Szinte mindenki elégedett az üzemi áruházzal, az udvarias kiszol­gálással. De azzal már kevés­bé, hogy a kétkilós kenyér nemegyszer tizenöt-húsz deká­val is kevesebb, nagyon sok­szor pedig rossz, keletien, ízetlen. Volt, aki a húsbolt Hiányzó vásárlók - hiányzó észrevételek Jobbat, de hogyan? - A háziasszonyok segítsége nélkülözhetetlen dolgozóit sajnálta, mert az utolsó percben kapják a fa­gyasztott húst, így aztán bon­tásra, feldolgozásra nem ma­rad idejük, ott kínlódnak a vevőik előtt a sziklakemény darabokkal. Szóba került, hogy nemcsak a gyártelepi, hanem a lakótelepi zöldséges­bolt is hihetetlenül kicsi, ami az árukészletre és a kiszolgá­lásra egyaránt rányomja bé­lyegét. Többen elmondták, örülnek, hogy a Kukta-alkat­részhiány megszűnt, de bosz- szankodnak, hogy most meg az Unipress kávéfőző gumiért kell szaladgálniuk. A KISZ társadalmi ellenőre a duna- haraszti kocsmában tapasztalt rendellenességekről beszélt és sürgős bevatkozást kért. Mi lehel az oka a tapasztalt közönynek, az ér­dektelenségnek. Talán csalód­tak? Nem látnak haladást, előremenetelt? Nem így van. Pár évvél ezelőtt még kis bódéban egymás hegyén-há- tán szorongtak a vásárlók. Ma már jól felszerelt, dús áru- készletű kisáruház fogadja a vásárolni szándékozókat. Kü­lön húsboit, trafik, scfúséges­bolt várja őket. És mivel ezek is kicsinynek bizonyultak, tá­gítják, nagyobbítják azokat. Átalakítás alatt van a hús­bolt, a kis presszó helyett a művelődési otthonban ebédlő, cukrászda létesült. Talán nem hallgatták meg javasla­taikat? Sok kifogás merült fel az utóbbi időben a műve­lődési házban felszolgált éte­lek minősége ellen. A Dél­pesti Üzemélelmezési Vállalat haladéktalanul ellenőrizte a bejelentéseket s miután helyt­állóknak találta azokat, új ve­zetőt biztosított. Siettek? Nem akartak munka után időt vesztegetni holmi beszélgeté­sekre? A vevőankétot nagy gond­dal, igyekezettel azok készí­tették elő, jöttek el rá, akik­től függ, hogy kevesebb le­gyen a kifogásolnivaló. Az ér­dekeltek pedig sajnálták azt az egy órát, amit eltöltöttek volna. Mert biztos, ha többen vaunak, több javaslat hang­zott volna el és nem két-há- rom intézkedés könnyített volna mindennapi háziasszo­nyi gondjaikon. Dehát hiába, néma gyerek­nek anyja sem érti a szavát... Komáromi Magda Jankó Zoltán, a község fő­mérnöke nyilatkozatában föl­vetette azt a gondolatot, hogy a tervezett művelődési otthon esetleg feleslegessé teszi az Agráregyetem külön művelő­dési otthonának felépítését. A főmérnök nyilatkozata — nyil­ván a helytelen értelmezés következtében — visszatet­szést keltett az Agráregyete­men, amelynek képviselői a já­rási tanács végrehajtó bizott­sága előtt tiltakoztak az elgon­dolás ellen, kijelentve, hogy más a rendeltetése az egyetemi művelődési otthonnak, és más a járás vagy a község művelő­dési otthonának. Kétségtelen, hogy az Agrár­egyetemnek igaza van ebben, helyesebben igaza lenne ak­kor, ha a művelődési otthon­hoz való jogát akarta volna bárki is elkonfiskálni. Erről azonban szó sem volt. Erre a község főmérnöke sem gon­dolt, amikor megtette nyilat­kozatát, de nem gondoltunk mi sem, amikor közöltük ezt a nyilatkozatot. A főmérnök szándéka csupán az volt, hogy egy igen egészségesnek és lo­gikusnak lá tszó gondolatot ves­sen fel, azt, hogy a két intéz­mény, a község, illetve a járás és az egyetem kultúrotthon- igényét közös erőfeszítéssel mindkét fél számára előnyö­sebben és könnyebben elégít­hetné ki, mint külön-külön. Erre a közös megoldásra nagy­szerű lehetőséget kínál az a földrajzi tény is, hogy a gö­döllői park tőszomszédja az egyetemnek. Arra soha senki sem gondolt, hogy kisajátítsa a község vagy a járás számára az Agráregyetem művelődési szükségleteinek kielégítését. A két művelődési otthon fölött tehát csak a fedél lenne kö­zös, de alatta egymástól füg­getlenül szolgálhatnák a végső fokon mégis csak azonos célt, a művelődés előmozdítását. A közös födél alatt éppen úgy külön hajléka lehetne mind­kettőnek, mint ahogyan az Ikerházak lakói is zavartalanul élhetik a maguk külön életét a közös fedél alatt. A közös fe­dél azonban kétségtelenül lé­nyegesen csökkentené az épít kezesi költségeket, és így le hetőséget biztosítana a tökéle­tesebb megoldásra. EZ A GONDOLAT volt az amelyet a község főmérnöke nyilatkozatával fölvetett, hogy mérlegelésre ajánlja az Agrár egyetem illetékeseinek. (m. 1.) Tavaszi munkák az Országos Agrobotanikai Intézetben A tápiószelei intézet mintegy 620 fajta vetőburgonyát szerzett be az idén a jelentősebb burgonyatermelő államokból. A kísérleti parcellákon megkezdték a vetést, a sok fajta bur­gonyát egymáshoz közel helyezték a földbe, hogy alkalom legyen a tenyészidö alatt a fejlődés összehasonlítására. A la­boratóriumokban is egyre több a munka. A 60 országból be­szerzett mintegy 450 féle vetőmag-búza is lassan a földbe kerül. Az őszi vetések szépen fejlődnek, az üvegházban ki­keltek a dán Chabaud szegfű magjai. Vetés előtt még egyszer átvizsgálják a burgonyát. A ké­pen Balogh Gizella és Koch Béla kutatók. Majoros Mária mezőgazdasági szakmérnök az élettani laboratóriumban csíraképességi vizsgálatot folytat. Vetik a burgonyát a jól előkészített talajba. (MTI Foto, Bara felv.) Kiosztották az 1963. évi Oscar-díjakat A Hollywood közelében fék- | vő Santa Monica dísztermében j hétfőn kiosztották az amerikai filmművészeti akadémia dí­jait. az Oscar-díjakat. A legjobb filmnek járó Os- car-díjat az angol—amerikai Lawrence ezredes nyerte. Az év legjobb filmszínésze áregory Peck lett a Megölni egy csúfolódó rigót című film­ben nyújtott alakításáért. Gre­gory Peck egy rablással vádolt néger védőügyvédjének szere1 pét játssza. A legjobb filmszínésznői tel­jesítménnyel Anne Bancrof t tűnt ki A csodatévő című film­ben. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom