Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

1963. ÁPRILIS 7, VASARNAP «5 *T MECrEI ifCh-ltm A csodás átalakulások tudománya rélésében áll mint a mozi­ban. Ennél a szerszámgépnél a programirányítás lényegében négy egység együttműködésén alapszik. Hogy a munkadarab önműködő megmunkálása létrejöjjön, megfelelő mennyi­ségű utasítást kell bevezetni az együttesbe a végzendő mun­kát illetően. Az első egységben különle­ges berendezések olvassák le a programot az átvonuló sza­lagról és a fény sebességével haladó elektromos impulzusok segít­ségével továbbítják az irányító egységhez. Az ideérkezett im­pulzusok — kellő desifrirozás után — utasítások formájában jutnak el a szerszámgép hajtó mechanizmusaihoz, a gép pe­dig engedelmesen hozzáfog a programban előirányzott tevé­kenységének végrehajtásához. Ugyanakkor az irányítóegység­hez — szintén impulzusok for­májában — jelentések érkez­nek az ellenőrző egységből, amely megfelelő berendezések segítségével állandóan ellen­őrzi a tár*gy méreteit és a meg­munkált felület minőségét. Ily módon a parancsoló impulzus ,.összeütközik” a jelentő im­pulzussal : bekövetkezik a tényleges adatok automatikus összehasonlítása a programban előírtakkal, aminek következ­tében a megmunkáló egységek­hez korrigáló jelző impulzus érkezik. Hogy egy ilyen gép pl. csal? egy órán keresztül megszakí­tás nélkül dolgozzék, ahhoz 3 milliónál több információra van szüksége. Óriási mennyi­ségű különböző adatot kell a szerszámgéphez juttatnunk, ennek a megkönnyítésére olyan magnetofonszalagot használ­nak, amelyen öt párhuzamos vonalon vannak elhelyezve a jelzések. Olyan megmunkáláshoz, amely a szokásos szerszám­gépen 3' teljes órát vész igény­be. az M&—FY 41 marógépen alig van szükség — 4 percre. A szerszámgép kezelése mind­össze abban áll, hogy egy gombnyomással megindítják, ettől kezdve a gép teljesen ön­működően dolgozik. Selejt tel­jesen kizárva! Andrzej Konieczaiy Üvegezett nagy fémládában olyan berendezés látható, ame­lyet a zenekedvelők nagy ré­sze jól ismer: két forgó dob egyenletesen továbbít egy kes­keny barna szalagot. De erre a ládába szerelt magnetofon­ra nem szokás dalokat felven­ni és egyáltalában nem jön ki belőle semmiféle zene. Azt a hangtalan melódiát, amely ebből a ládából kiárad, a mel­lette álló testes marógépnek szánták. Ugyanis a magneto­fon szalagjára van ráírva az a munkaprogram, amelyet a gép teljesen önállóan valósít meg. A programvezérlésű MS— FY 41 marógép ez. Két lengyel tervezőmérnök — Mierzejews- ki Jerzy és Siekierewski Jacek — munkája. A kollégák tré­fásan pruszkówi „hangver­senymestereknek” hívják őket. A Varsó melletti Prusz- kówban van ugyanis a Szer­számgépek Tervezésének Köz­ponti Irodája, ahol ez a maró­gép megszületett. Az önműködő szerszámgépek sok iparágban ma már lénye­ges láncszemei a termelő fo­lyamatoknak. Munkájuk auto­matizálásának legmodernebb és leghatásosabb módját az ún. programiciérlcs rendszerével lehet elérni. Előre megállapított prog­ram szerint való munka megy végbe a hagyományos önmű­ködő szerszámgépeknél is, ami­lyenek pl. az automatikus esz­tergagépek és más effélék. Az ilyen gépek programja azon­ban nagyon „merev”, ameny- nyiben már magánál a terve­zésnél „rögzítették le”. Ide tartoznak az ún. specializált szerszámgépek, amelyeket pon­tosan meghatározott darabok megmunkálására építettek, il­letőleg erre a célra nagy munkaráfordítással átdolgoz­tak. A programvezérlés lényege abban van, hogy a gép külön­böző programokat tudjon au­tomatikusan megvalósítani. A program — vagyis azoknak a tevékenységeknek az előírása, amelyeket a gépnek el kell végeznie — különleges kód se­gítségével van rávezetve egy perforált papírszalagra, esetleg film vagy magnetofon tekercs­re. Ily módon a program meg­valósítása egyszerűen a te­kercset tartalmazó dob kicse­Madárszárnyakkal működő repülőgép Szovjet technikusok olyan repülőgép konstruálásán fára­doznak, amelynek szárnyai úgy mozognak, mint a madá­ré. Az új konstrukcióval „légi autót”, a kisember re-4 pülőgépét remélik megterem­teni. Egy Moszkva környékén végzett kísérleti repülésnél ki­tűnt, hogy a modell óránként harminc kilométeres sebesség­gel tud felemelkedni a föld­ről. Osztott szárnyai miatt igen gyorsan emelkedik és a gép egész terjedelme nem na­gyobb, mint egy autóé. A Moszkva—Leningrád 630 kilo­méteres útszakasz átrepülésé- hez mindössze tíz liter üzem­anyagra van szüksége. A mo­dell még további tökélete­sítésre szorul, mielőtt sorozat- gyártását megkezdhetnék. Twist 51 óra 20 percig A dél-rhodesiai Bulawayo- ban twistversenyt rendeztek/ a győztes pár 51 óra 20 percet táncolt szünet nélkül. A má­sodik helyre került pár telje­sítménye 50 óra és 40 perc. E pár női táncosát erősen „rok­kant” állapotban kórházba szállították. Az ünnepélyes eredmény- hirdetést április 21-én tartják. Kid maradi. az dsszony d férj? e Érdekességek a mezőgazdaságból Pecsenyecsirke szárny nélkül Két szovjet kutató, Szoro- kin és Kortenev kísérlete­ket végzett a pecsenyecsirkék kifejlődésének meggyorsításá­ra. Eltávolították kikelés után 12 órán belül 25 darab orosz fehér fajtájú csibéből a szárnyakat. Azok a csibék, amelyek szárny nélkül fej­lődtek. 70 napos korukban 874 gramm súlyúak voltak, szemben az ellenőrzésiként természetesen neveltekkel, amelyeknek a súlya hasonló korban csak 802 gramm volt. További különbséget is meg­figyeltek és megállapították, hogy a szárnytalan csibék combizmai 11,5 százalékkal voltak fejlettebbek. A faggyú, mint takarmány A fogyasztási ízlés elfor­dult bizonyos tekintetben a zsíros ételektől, így sok he­lyen a zsírt és a faggyút ál­lati takarmányozásra hasz­nálják. Az Egyesült Álla­mokban a faggyút nagy meny- nyiségben keverik a takar­mányokhoz. A faggyúnak, mint takarmánynak energia- tartalma 2.5-szerese a kuko­ricának és sok esetben olyan takarmányok szemcsé- zését is lehetővé teszi, ame­lyek egyébként nehezen szemcsézhetők, ami barom­fitápoknál lényeges. Egyes európai országokban külö­nösen jó piacot talál az ame­rikai faggyú, mert ezekben most van kifejlődésben a pecsenyecsirke, vagy másné­ven broiler tenyésztése (pl. Olaszországban 1954-ben 1 millió, 1959-ben már 60 millió pecsenyecsirkét állí­tottak elő). A holland te­láló berendezés segítségével emberi beavatkozás nélkül, automatikusan és hibátlanul állapítható meg az állatok száma. A szerkezet működé­si elve a következő: az álla­tok közlekedési útvonalának egyik oldalán fényforrást helyeznek el, amelyről a fény a másiík oldalon, levő fotocellára esik. Amint egy állat a fény előtt elha­lad és a fotocellát árnyékol­ja egy jelzést vált ki a szá­molókészülékben, amely azt felerősítve számlálja. Az élelmiszer­kereskedelem szakemberei nem­rég azt kutatták, hogyan könnyítik a készételek a nők második mű­szakját, s ekkor találkoztak azzal a „kényes” kér­déssel, hogy ki a maradi, az asz- szony vagy a férj? Bár a lehe­tősége megvan annak hogy az asszonyok akár több fogásos me­leg vacsorát is tálaljanak csa­ládjuknak anél­kül, hogy hosz- szabb időt tölte- nének a főzés­sel, de gyakran a férjekkel van a baj ... Ugyanis — amint ez asszo­nyok panaszol­ják, a férjek még idegenked­nek a konzervek- től, ragaszkod­nak a megszokott ízekhez. A fele­ségek szerint ezért, a készéte­leket népszerűsí­tő propagandának nem annyira a nők, hanem in­kább a férjek fe­lé kellene irányul­nia. Az a mód­szer ugyanis, amit anyáinktól, sőt nag yanyáinktól örököltünk, hogy minden este me­leg vacsorát főz­zön az asszony, méghozzá a kon­zerv, ek „kiiktatá­sával” — nehe­zen egyeztethető össze a dolgozó nő elfoglaltságá­val. Ezért a nők­nek alkalmazniuk kellene a már jól bevált „recep­tet’: nem kell el­árulniuk, hogy a vacsorát konzerv- ből főzték, hisz az Európa-szerte jó hírnévnek ör­vendő magyar konzervek még a legkényesebb igé­nyeket is ki tudják elégíteni. Komárom me­gyében ez az ételkonzervek kö­rüli harc — a kereskedelmi szakemberek fel­mérése szerint — arra dérit fényt, hogy egyre in­kább az asszo­nyok javára dől el. 1959 óta há­romszorosára emelkedett, s a múlt évben már elérte a 32 va­gont a megyében az ételkonzervek. forgalma. A va­csorafőzési gond­jukat enyhítették azzal is az asz- szonyok, hogy csaknem tíz va­gon halkonzervet vásároltak ta­valy. Az alumí­niumfóliába cso­magolt expressz levest is hamar megkedvelték a Komárom megyei asszonyok. Ebből tavaly csaknem egymillió tagakkal tálaltak az asz­talra. S jól be­vált a „recept”: csak a férj ne tudja, hogy va­lamelyik konzerv­gyárból való.. 99 Nemzetközi húsvéti • locsolóbált“ rendez az IBUSZ Az IBUSZ elhatározta, hogy idén húsvétkor nemzetközi bált rendez Budapesten, a Hungária Szállóban. A terv iránt külföldön is, itthon is Gyógyít és magvakat csíráztat a magnetodiaflux nyesztók nemcsak a barom­fi takarmányába, de a bor­júnak adott tejbe is kever­nek faggyút. Nagy felvevő piaca a faggyúnak Japán is. Répámag d"gványcTás nélkül A répa mint ismeretes, két­éves növény, ezért termelé­sénél első évben a gyökér­dugványt állítják elő. A dugványt kiszedik, fagy­mentesen tárolják és a kö­vetkező évben kiültetik. Ezek a maghozók. A bonyolult és munkaigényes eljárás lerövi­dítésére találtak módot P. G. Karaerov és J. A. Sutenko szovjet kutatók. Az általuk kidolgozott eljárás szerint a maghozó répákat télre nem szedik ki a talajból, hanem földdel takarják, vagy fel­töltögetik. Tavasszal a föld­takarót boronái ássál eltávo­lítják. Elmaradnak így az olyan munkaigényes folya­matok, mint a gyökerek ki­szedése. prizmázása és a ta­vaszi kiültetés. E módszer a biológiai követelményeknek is jobban megfelel, aminek kö­vetkeztében a magtermés fo­kozódik. A kutatóik részlete­sen kidolgozták a termesztési mód agrotechnikáját, a nö­vényvédelmi eljárásokat és annak gazdaságossági vonat­kozásait. Automatikus állatszáinláiás A nagyüzemi termelés és az állatállomány növekedése a telepeken egyre nehezebbé teszi az állatok számlálását. Különösen bonyolult és sok hibával jár az állatszámlálás a juhoíkná] és baromfinál. A bolgár P. Pavlov által szer­kesztett elektronikus szám­Érdekes és jelentős kísér­letet fejeztek be Romániában a bukaresti Balneológiái In- i tézetben egy új román ta­lálmánnyal, a magnetodia- fluxszal. Feltalálója Vasile Robcscu technikus. Előbb állatokon, majd beteg embe­reken próbálták ki a nagy jövőjű találmányt, s az 1958 óta tarló kísérletek sikerrel végződtek. A találmány egy hűtőszek­rényhez hasonló készülék, melyet vezeték köt össze egy nagyobb és egy kisebb fehér abronccsal. A beteget fehér lepedővel letakart ka­napéra fektetik. Az egyik abroncsot a beteg nyakára, a másikat a derekára helye­zik, s bekapcsolják az ára­mot. A készülék apró kép­ernyőjén érzékeny mutató mozog. Működésének és gyó­gyító hatásának lényege ab­magvak és burgonyagumók rendkívül gyorsan csíráznak, így kiválóan alkalmazható a jarovizálásban is. A román egészségügyi és népjóléti minisztérium — a dr. Dinoulescu orvospro­fesszor által végzett kí­sérleti eredmények alapján — engedélyezte a készülék alkalmazását a gyógyászat­ban, s az elkövetkező két év alatt 700 magnetodiafluxot bocsát a romániai kórházak és klinikák rendelkezésére. A romániai kísérleti és gya­korlati gyógyászati. vala­mint a jarovizálásban is meg­mutatkozott eredmények alap­ján várható, hogv ez a hasz­nos találmány rövidesen át­lépi a Román Népköztársa­ság határait, és az egész em­beriség közkincsévé válik. fzL akkora érdeklődés nyilvánult meg, hogy a bált két napra kellett „széthúzni”, így a va­sárnap esti szórakozást hét- 1 főn „megújrázzák”. Az előjelek szerint a vasár­napi külföldi közönség „de­rékhadát” mintegy háromszáz osztrák báiozó alkotja majd, hétfőn pedig körülbelül 180 nyugatnémet és hatvan NDK- beli vendégünk szórakozik a háziakká] együtt. Mindkét bált a húsvéti nép­szokások jegyében rendezik. Két_ népviseletbe öltözött ren­dező már a bejáratnál jelké­pesen, tiszta vízzel, meglo- csol.ja az érkezőket. A vacso­ra és a műsor alatt a Rajkó- zenekar a magyar népi muzsi­kából. a tánckar pedig a „hús­véti locsoló” bemutatásával a magyar népi táncokból ad íze­lítőt. A műsor után pedig — a hajdani kucséberek módjára pir-os tojásokkal és más. jel- legzetes húsvéti apróságokkal kínálják maid a közönséget. — Gépesített dugóhúzás. Egy svájci cég a Cork Boy elnevezésű automata készü­lékével megkönnyíti a du­góhűzást. A készülék egy kis tartályban elhelyezett szénsavpatron segítségével rántja ki a dugót az üveg­ből. rozott műanyagok”-é az első szó. A Szovjet Tudományos Akadémia anizotrop szerke­zetek laboratóriumában üveg alapon igen tartós anyago­kat sikerült előállítani. Az üvegszövet rétegeit különfé­le polimer gyantáikkal „ra­gasztják össze”. Ebből kelet­keznek az armirozott mű­anyagok. Készítenek belő­lük csónak- és hajótestet, csövet, különféle műszere­ket, gépalkatrészeket. Az üveg műanyagokat tetőfedés­hez használják. Továbbá sű­rített levegő ballonokat, autó- és motorversenyzők, vala­mint bányászok részére bu­kó-, illetve védő sisakot ké­szítenek belőle. Az új anyagok gyártása a Szovjetunióban napról napi'a nagyobb mérvű. S ez nem vé­letlen. A helyzet ugyanis az, hogy az anyagokból való ké­szítmények tökéletes előállí­tási módszerei fokozzák a munkatermelékenységet, az pedig a népgazdaság egyik legfontosabb problémája. A vegyészet erőteljes fej­lesztése fontos tényezője a Szovjetunióban végibemenő tudományos-műszaki forrada­lomnak. Áldásos következ­ménye gyanánt megsokszo­rozódnak az emberi érte­lem és kéz csodálatos alko­tásai. Oleg Piszarzsevszkij | génből álló kemény lánc; a karbóniumvegyületek pedig oldalelágazásait képezik), Kuz­ma Andrianov szovjet ve­gyész kiszámította, hogy a villanymotorhibák 70 száza­léka, azaz több mint két­harmada a villamos szigetelés meghibásodása miatt törté­nik. Nagyon ismert, kiváló tu­lajdonsága sok szerves szilí­cium elegynek, hogy vízta­szító, azaz vízhatlan. Az ilyen eleggyel megmunkált külső épületfalakon „nem fog ki” a légköri csapadék. Ilyen és hasonló vegyietek­nek a festékkel való elegyí­tése hosszú évekre megúj- hodott külsőt kölcsönzött pél­dául a moszkvai városi ta­nács és a leningrádi Orosz Múzeum épületének. Végül magának a vegyé­szeinek is szüksége van olyan gyári készülékekre, amelyek könnyűk, tartósak, olcsók, s nem tesznek kárt bennük a maró hatású savak és lúgok. Ezen igényeknek azok az anyagok felelnek meg, ame­lyekben a hidrogén atomjait a fluor atomjai helyettesítik. A fluor alapú polimerek — fluorplasztoknak nevezik őket — vegyileg annyira tehetetle­nek, hogy nem hat rájuk sem a nitrogén, sem a sósav, sem az úgynevezett folysav, amely pedig még az üve­get is szétmarja. A fluor­ötvözetek, pompás tulajdon­ságaik folytán,' nélkülözhe­tetlenekké váltak vegyi üzemek berendezésekor, csö­vek, tömítések és armatúrák készítésénél. A kémia révén a techniká­ban polgárjogot nyert új anyagok igen változatosak. De van-e szükség ennyi sokféle anyagra? Nos, minden fo­gyasztónak más-más igényei vannak. A vegyészek a poli­mer anyagok minőségének a megjavításán is fáradoznak. Például a műszálakat nem lehet jól festeni. A gyapot­tól és a gyapjútól eltérően, ezeknek nincsenek olyan kü­lönleges kémiai csoportjaik, amelyek meg tudják tartani a festőanyagot. Ezeket a csoportokat a „vegyi oltás” módszerével hozták létre: a lavszan-szálba Sikerült bele­oltani polioxietilén „ága­kat. Azóta a lavszant köny- nyű festeni, szálai nedvszívó­vá váltak. Van azonban egy közös követelmény is vala­mennyi műszállal szemben. Ez pedig — a lehető legala­csonyabb költség, ami külö­nösen fontos a szövetek, kötszövött áruk, ruha és egyéb közszükségleti cikkek anyagát szolgáltató szálaknál. A jelek szerint a propilén lesz a legolcsóbb műszál. En­nek alapanyaga a propiléngáz, amelyből a Szovjetunióban szinte korlátlan készletek van­nak. Szeretnénk nyomatélrkal rá­mutatni valamennyi új anyagnak egyik legfontosabb sajátosságára. Egy és ugyan­azon alapanyagból előállít­ható igen tartós műszál, gu­mifélék és kemény testek. Ez utóbbiak különösen kecsegtető dolgok, s e té­ren. az úgynevezett „armí­j Az ember elvesz a termé­szettől mindent, amire csak j szüksége van és a kémia ré­vén át is alakítja, sőt újjá­teremti azokat. így hát való­ságos forradalom zajlott le tudományos és technikai sí­kon a termelésnek egy olyan fontos láncszeme tekinteté­ben, mint amilyen az anyag. I Az anyag ősidőktől fogva 1 a termelés egyik legkonzerva- ! tívabb, legkevésbé változó í elemének számított. Most viszont a kémia új, nem mindennapi lehetőségeket tárt fel mind magának az anyag­nak mint problémának a ke- i zelése, mind pedig feldol­gozása terén. Elsősorban a korszerű ké­mia eredményeinek a jóvol- j tábpl, folyvást bővül az [ anyagok köre. A technika i új ágai. mint amilyenek a televízió, a rádiólokáció, a fototelegrafia, az automatika, a távirányítás, a rakétagyár­tás és az atomenergetika — olyan anyagok alkalmazását igényelték, amilyeneket nem­rég még. nem tartottak gya­korlati jelentöségűeknek. Ma a vegyész művészete nyersanyaggá változtatja azt, amit korábban nem tartottak annak. A termelés igazi forradalma azután következett be, hogy a fizikusok és vegyészek meg­fejtették az anyagok belső felépítésének titkait, s rájöt­tek, milyen sajátosságok hatá­rozzák meg a belőlük készített anyag egyik vagy másik tulaj­donságát. Mindennek eredmé­nyeképpen a tudósok képe­sekké váltak arra, hogy bár­milyen megadott tulajdon­sággal rendelkező anyago­kat „szerkesszenek”. a polimerekből szilí­cium alapon hőálló gumikat, transzformátorolajakat, ég­hetetlen szigetelőket készíte-« nek. Ez utóbbi alkalmazása valóságos forradalmat idézett elő a - vil 1 amos gépgyártás szá­mos ágában. A szerves-szili- cium szigetelésű motorok a legnehezebb munkakörülmé­nyek között is megállják helyüket a föld alatti gép­csoportokon, ahol a moto­roknak olykor maximális túlterheléssel kell dolgozniuk. A kémiai szilokszánok egyik elismert úttörője (a szilok­szánok: nagyszerű szerves ve- gyületek, amelyeknek a „vá­za” egy szilíciumból és oxi­A GÉP MAGNETOFONRA HALLGAT ! ban áll, hogy a készülék ! mágneses mezőt hoz létre, i amely a betegség természe­tének megfelelően csillapí­tó. vagy serkentő hatás­sal van a szervezetre. A magnetodiafluxos keze­léssel kitűnő eredményeket értek el az agykéreg műkö­désének rendellenességeinél, idegkimerültségnél, agvérel- meszesedésnél. spondilózis- nál. a reumatikus betegsé­gek gyógyításában. Sikere­sen alkalmazták a gyermek- bénulásnál. s a sportolók, más gyógyászati kezeléssel eddig nem orvosolható, traumatiz- musainál is. A magnetodiafluxból egye­lőre mindössze három pél­dányt gyártottak, s azoknak egyike a popesti-leordeni ál­lami gazdaságban működik. Ugyanis a készülék által elő­idézett mágneses térben a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom