Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-04 / 79. szám

196.3. ÁPRILIS 4, CSÜTÖRTÖK

M«T

UF.CVEI

v/(fÍt'lan

Az „isteni szikra nyomában

Hogyan segítette a véletlen, egy futó benyomás nagy találmányok létrejöttét - fejezet a találmányok történetéből

Automata,

melynek nincs párja Európában

a nőm tipikus gyártási folyamatokat.

Két korszak összehasonlítása

Az automatikus gyártóvonal néhány szekrényből áll. amelyek láncos futószalaggal vannak összekötve. A láncszemekben sűrűn egymás mellett ülnek az ellenállások. Minden művelet, amelyet eddig száz munkásnő végzett több száz négyzetméternyi munkahelyen, koncentrálva van egy szoba-konyhás területre. Az automata mindent maga végez: rárakja a kupakokat a rudacskák végeire, rájuk hegeszti a drótot, bevonja az egészet szénréteggel, lakkoz és szárít, az egészet elektromosan ..érleli”, ami maga is bonyolult folyamat, végül elvégzi az ellenőrzést és színes sávokkal jelzi a gyártmány értékét, összesen 42 műveletet végez 1.2 másodperces munkaritmusban. Minden porcelánrudacska száz méter utat tesz meg az automatában, aztán elhagyja a gyártó vonalat, mint kész, ellenőrzött, 0,25 watt teljesítményű ellenállás, papírszalagra ragasztva, több ezer társával együtt.

A gyártó vonalra három munkás ügyel fel. A hagyományos módon végzett munkához közel száz munkásnőre volna szükség. A kezelőknek nagyon ritkán kell közbelépniük, csak akkor, ha kigyullad valamelyik a tízegynéhány színes jelzőlámpa közül. Az elektronikus kormányzó berendezések igen nagy precizitással dolgoznak.

Nem pihentek meg babérjaikon

A gyártó vonal teljes mértékben bevált, üzemzavar nélkül működik. Az automatikusan gyártott ellenállások megálltaik a külföldi gyártmányokkal való összehasonlítás szigorú próbáját és kibírták a konkurrenciát. Az .automata jobb ellenállást csinál, mint az ember: nem izzad a keze.

Az első gyártó vonal tízmillió ellenállást gyárt évente (igaz, hogy 40 millió darabra van szükség, ilyen típusú ellenállásokból), ők azonban már majdnem befejezték egy másik, kétszer akkora teljesítményű automata építését. Ezenkívül még három van a tervezés stádiumában. Az ő kezdeményezésük, hogy legmodernebb berendezéseket „saját hatáskörben” állítsanak elő, elismerésre és támogatásra talált az illetékes gazdasági fórumokon.

Wieslaw Wesolowski

AZ ABC

. Fényárban úszó hatalmas üvegdoboz, belsejében szünet nélkül áramló ember- sokasággal — ilyen, homlokzata felől nézve, este, a Vácott megnyílt ABC kis- áruház.

Az ünnepélyes nyitást követő nap este jártunk a DCM lakótelepén épült, új áruházban, amely a maga nemé ben első az országban: textilárun, ruházati cikkeken kívül, majd minden ipar- és élelmiszercikk megtalálható itt. Nehéz lenne felsorolni, mi mindent rakhat az állványokon sorakozó, sok ezer előrecsomagolt áruból, kosarába a vásárló: a varrótűtől, újságoktól, könyvektől, edényektől kezdve, a konzerve- ken, déligyümölcsön, mindenféle italon át, a félkész, mirelit ételekig, sőt a fővárosban oly barna r népszerűvé

vált alumíniumfóliába csomagolt vacsoratálakig, mindent megtalál a munkából hazasiető háziasz- szony. amire csak szüksége lehet.

Néhány perc múlva zárnak, de az állványutcák között tolongó, s a három pénztárnál fizető sokaság nem akar fogyatkozni.

Az áruház vezetője, Csáki Sándor, azt mondja: — A siker várakozáson felüli. Már az első két nap is bizonyítja, az önki- szolgáló kereskedelmi forma teljes győzelmét. Az első nap. a megnyitó után, 11 ^ órakor kezdtünk árusítani. Este hétig 60 ezer forint volt a fforg^- lom. Es nemcsa'ki élelmiszert, apróságokat vásárol- h

tak. még Gorka * Géza több száz * forintos kerámiáiból is került néhány darab a kosarakba.

A tágas, ragyogóan tiszta és modern áruházban, falra erősített hangszórók, a fülnek kellemes^ halk tánczenét sugároznak. Az már természetes, hogy egymás után csak gyors, lüktető ritmusú twistet.

(—esi)

SftTET egyéniség

Elbeszélésünk hőse nem j válik ki impozáns méretei- j vei. Az egész alig egy I centiméternyi hosszúságú, szénréteggel bevont porcelánrudacska, két végén fémkupakkal, amelyekből két bolondos bajusz nyúlik ki: egyszóval — ellenállás. De minden rádióamatőr megmondhatja, hogy az ellenállás nélkülözhetetlen, és semmi mással nem pótolható. Száz ilyen szükséges, hogy felvillanjon a tv kineszkópja, és néhány ezer, ha rádióállomás építéséről van szó. És ha a gyárból kikerülő ezer ellenállás között csak egynek nem megfelelő a minősége, akkor minden tizedik rádió vagy tv visszavándorol a javítóműhelybe. A [ gyakorlat tehát olyan egyenletet adott fel házi feladatképpen a technikusoknak, amelynek egyik oldalán áll a mennyiség és a minőség, a második oldalán pedig — mi is lehetne más: az automatizálás.

Második a legjobbak között

A krakkói ..Telpold” üzem tervezői hibátlanul oldották meg azt a feladatot, amelyet a gyakorlat tűzött ki eléjük: ellenállásokat állítanak elő. Ez a gyár a második a világon. Az egyik az Egyesült Államokban, a másik — Krakkóban dolgozik.

— A jó ellenállások gyártása — mondja Srednicki mérnök, az automata egyik tervezője —, nagyon komplikált munka. A porceláncsöveknek szénréteggel való bevonás előtt teljesen tisztáknak kell lenniük. Amíg az ellenállás nincs még bevonva védő lakkréteggel, ujjal sem szabad hozzányúlni — megváltoznak az elektromos tulajdonságai. Márpedig nehéz bánni kesztyűs kézzel, i néhány milliméter hosszúságú, és. átmérőjű, porcelán- P'darabkákkal. Annál is inkább, mert rá kell még húz- ! i ni a kis kupakokat a hozzájuk t hegesztett drótokkal, az áram I hozzávezetésére és elvezeté- sére, elvágni a spirálist a szénrétegen ...

Ennek a folyamatnak az automatizálása rendkívül nehéz feladat volt. Ennek dacára „az ötlettől a megváló- ; sításig, alig múlt el fél év, ami rövidségi rekordnak is | beillik. A gyártó vonalat a prototípusműhely állította elő, 1 ami magában véve is újí-1 tásszámba megy, és olyan mozgalmat indít meg az egész lengyel gyáriparban, i hogy mások is saját hatás- 1 körben automatizálják, majd 1

kast, aki elfelejtett enyve tenni a papírmasszába — el bocsátották állásából. Woo< mérnök azonban töprenge ni kezdett, hogy mire lehet ne a selejtet felhasználni Ahogy szétteregette az íve az asztalon, és bosszúsai szemlélte, látta, hogy a: 1 előzőleg rajzolás közben ki csöppent tintát a használha tatlan papír pillanat alatt fel issza. Újabb próbát tett, < papír elnyelte az újabb tin tacseppeket is. Az itatóspa pír rövid idő alatt olyai kedvelt lett, hogy teljesei kiszorította az eddig Ihász nált porzót.

Festőművész találmánya a morzt

[ Samuel Morse, fiatal a me ! rikai festőművész többe I éhezett, mint étkezett el adatlan festményekkel tel, műtermében. Mivel képkeres kedők és látogatók ritkán za várták, alaposan ráért ked véne passziójával, az elekt | romos kísérletekkel foglal kozni. Többek között fes tőállványára is felszerelt eg; készüléket. Villamos áram kört, elektromágnest készí tett, és így támadt az a: ötlete, hogy ha bármilyei távolságra ilyen áramkört lé tesítene, oly módon, hogy ; két állomást vezetékkel köt né össze, de a visszavezetés re maga a föld szolgálna, ak kor ez korszakalkotó refor mot jelentene, a táviratozá terén, mert az eddig hasz nált, betűskála szerinti szó- I táviratozási lényegesen olcsóbban, betűtávirattal he lyettesíthetné, oly módon hogy az áramkör nyitása éí zárása pontokat és hosszabb- rövidebb vonalakat rajzolni egy futó papírszalagra. Elkészítette a maga morze ábécéjét és szabadalmának ellenértékeként 400 ezer fran kot kapott, nagyobb összeget mint amennyit képeivel valaha is keresett.

Az éhes ember nagy ötlete

Elias Howe eKesen bö lyongott Boston utcáin. Fá radt is volt. megállt kicsi és elnézte az egyik földszint ablakban dolgozó takácsot akinek karja, mint a gép egyenletesen böködte a tű vei a szövetanyagot. Közben átfutott a-gyán a gondolat: milyen könnyen he1 ye ties íttiet né az emberi kar' gép. Ez a gondolat lett a későbbi varrógép alapja. Elia: Howe azonban nem vol óvatos ember, elfecsegte ötletét s a varrógépgyárat nélküli csinálták meg. Később azonban, pereskedés után neki adtak igazat, s minden Amerikában gyártotl varrógép után öt dollárt ítél- ' tek meg a feltalálónak.

Kiss István

! Egyetlen ötlet, párosulva i kutatószenvedéllyel, néhánj év alatt hatalmas vagyonhoz juttatta a professzort, a gyó gyászaiban annyira fontos cukortartalom nélküli édesítőszer feltalálóját.

16 éves fiú ötletéből lett a linóleum

A 16 éves Walton Frede ri-knek, aki egy festékanyag üzletben dolgozott, egy alka lommal feltűnt, hogy a fe hér fazék fenekén a lenola beszáradásakor milyen fúr csa hártyaréteg képződik Előtte bizonyára sokan megfigyelték ezt a jelenséget, d< neki jutott először eszébe hogy ezt a hártyaréteget bi zonyos szövedékbe préselje. í szinte nevetségesen egyszerű nek ható ötlet volt a ki indulópontja a linóleumipar nak.

Nem szerette a molett nőket

Az orvosi vizsgálatnál nélkülözhetetlen sztetoszkóp is egyetlen ötlet szikrájából pattant ki.

1816-ban a párizsi Necker- kórház fiatal orvosánál, Bae- necknél, vizsgálatra jelentkezett egy kereskedő tetemes térfogatú felesége. Mikor a fiatal orvos megláttc a hájtömeget, gá-tlása tá- I madt arra a gondolatra i hogy a fülét oda kell he- , lyeznie, ahol a szív dobog i Hirtelen eszébe jutott, hogj - a kórházhoz vezető úton i két játszadozó gyereket lá- | tott, akik egy hosszú pléh- j csövön „beszélgettek”. Lae- neck felkapta az íróasztaláról a blokkfüzetét, cső alakúra összetekerte, és g dús- keblű hölgy szíve fölé ' tartotta. És íme, sókkal jobban hallotta a szív dobogását. mint puszta füllel.

Laeneck ezután hozzáfogott, hogy hónapokig tartó kísérlettel megállapítsa, melyik a legjobb hallgatócső 1918-ban a párizsi orvosi akadémia előtt, bemutatta a világ első sztetoszkópját, kb. 30 cm hosszú, vékony nyárfacsövet. így született meg a fiatal orvos ötletéből az orvosok egyik legfontosabb segédeszköze,

A feltalálót elbocsátják

A berkshire-i papírgyár névtelen munkásának szórakozottsága okozta az itatóspapír felfedezését. A mun„A véletlen, a szerencse is csak azt segíti, aki fáradhatatlanul kutat és minden tudatába hulló impressziót makacs következetességgel élete nagy célja érdekében asszociál” — mondotta Einstein. Ezt a kijelentést támasztják alá azok a színes mozaikok, melyekben egyes találmányok érdekes „kulisszatitkairól” számolunk be

Az „isteni szikra”, egy ötlet színes lángja, fellobbanhat véletlen látvány, köznapi tapasztalat alapján is, de csak azok számára, akikben ki- gyúl a képzelet a hétköznapi élet legegyszerűbb érintésére is, és feldereng bennük a gondolat, mely aztán valami új dologgal ajándékozza meg az emberiséget.

Hogyan született a Bánki-féle porlasztó?

Bánki Denátnak egyik világhírű találmánya a benzinmotor gyújtásánál alkalmazott porlasztó. A találmányhoz az ötletet egy kis \'irágáruslány szolgáltatta, akit a műegyetemről hazafelé tartva pillantott meg, amint szájfúvós permetezővel nedvesítette virágait. A tudós .zsenialitása fellobbant a látványra, hazatérve megszerkesztette a porlasztót, s a motortechnikát forradalmi | újítással ajándékozta meg.

A siker berepül az ablakon

Flemming találmányát a pe- : -nicillint, az egész világ is- I meri. s tudja, hogy százez-1 reknek mentette meg az j életét. Ez a találmány a I szó szoros értelmében ..be- j repült az ablakon". Flem- j ming 1928 nyarán a londoni St. Mary kórház la-borató- ( riumában vizsgálta a külön- böző gennykeltő baktériumok tenyészetét. A hűvös, nyír-! kos nyárban dúsan tenyész-1 tek a penészgombák s az egyik baktérium-tenyészetre ablakon át behullott a penészgomba spórája. Flemming a vizsgálat során megállapította, hogy ahova a penészgomba hullott, a kite-1 nyésztett baktérium elhalt. A penészgomba tehát baktériumölő hatású volt. Most már tudatosan oltotta be a baktériumtenyészeteket penészgombákkal s a hatás mindig ugyanaz maradt: a sztaf- filococcus baktériumfajta

megsemmisült a penész ha-1 tására... Ez lett alapja a1 penicillin világraszóló tudományos felfedezésének. ^

A szaharin születése

Mindenki ismeri a szacha- [ rin-t, köznapi nyelven „ezer-;

édes”-t. Ezzel a parányi ^ édesítőszerrel a legcsodála- ^ tosabb karrierek egyikét csinálta dr. Fahlberg Kons- tantin kémikus-professzor. A [ tudós laboratóriumából haza- ^ érkezve, „farkaséhes vagyok” ^ kiáltással leült a vacsorá-; hoz. Evés közben egyszer- £ re így szólt feleségéhez: $

— Furcsa, milyen édes íze - van ennek a kenyérnek.

— Én nem érzem semmi ^ édes ízét — jegyezte meg} az asszony. — Biztosan nemj jól mostad meg a kezedet, $ és ki tudja, miféle mérgeket « kotyvasztasz ott a laborató- « riumban ...

Fahlberg kijelentette, hogy ^ ő gondosan megmosta kezét,! de a dolog szöget ütött aj fejébe. Vizsgálni kezdte aj kenyeret, s mint vérbeli ké-j mikus, vegyvizsgálat alá i vette. Meglepetéssel állapi- í tóttá meg, hogy a kenyéri ott, ahol kezével megérin-j tette, valami' édes anyagot« termelt. Mivel aznap a la-! boratóriumban a kőszénkát-! rányban található toulollal: dolgozott, kétségtelenné vált,! hogy a mesterséges édesítő-; szer ebből az anyagból ke-; letkezett. Nem nyugodott, rö-! videsen előállította az új \ anyagot, majd Magdeburg-: ban hatalmas gyártelepet lé-1 tesített annak gyártására.;

j

! ^ megyei tanács elnöke,

! Nagy Túrós Gergely, elégedet- í ten távozott az évi terveket j végleges formába öltöztető «tárgyalásról. Titkára meg is '[ kérdezte e jókedv okáról.

« — Régi vágyam teljesült —

\ mondotta az elnök —, az idén ! bevezetik a villanyt abba a f hatvan faluszéli házba Ótvar- ; csirkésen, ahonnan annyiszor \ jöttek panaszkodni a sötétség '[■miatt. Az ember ilyenkor ér- '[Zi. hogy nem eszi a nép pén- '[Zét hiába...

'[ — Pénzt nem eszik az em'[ bér — szólt a titkár tisztelet- '[ tudón. Valaha magyar tanárinak készült, de nem vizsgálj zott le, így került tanácsvo- '[ nal ra. — A nép kenyerét nem [ eszi az ember hiába, a nép Í pénzét nem költi hiába, i Nagy Túrós Gergely maga Í vitte le másnap a jó hírt a Í járási tanácshoz. Szukup Ger- Í hard, a járási tanács titkára, Í örömmel nyugfázta a dolgot. Í ö is foglalkozott már az ót- £ varcsirkédi szegénysoron la- Í kők panaszával, de pénz híján Í nem tudott eddig rajtuk segi- Í teilt.

Í — De ne mechanikusan csi- Í n alják — mondotta búcsúzóul á Nagy Túrós, oldják meg szellemesen, tegyék bele az énjüket.

— Benne lesz — mondta Szukup, aki egyébként sem szokott feljebbvalóival vitázni —, már rakom is.

Alighogy a megyei elnök kitette a lábát, összeült a járási kupak-tanács, amelyre ugyan Szukup egyénisége erősen rányomta a bélyegét, de éppen ezért eléggé döntésre képes intézmény volt. Megbeszélték hát. hogy nem egyszerűen csak bevezetik a villanyt az ótvarcsirkédi alvégre; ebben nincs semmi ünnepélyes, semmi, ami Szukup énjére utalna, Minden házba vezetékes rádiót és kávéfőzőt is adnak. A költségvetési csoport rövid számítás után kimutatta, hogy ez esetben csak 45 ház kaphatna villanyt, de érdemes, mert így igazi korszerű dolog Rész, nem maradunk el a világszínvonaltól.

Másnap Szukup már így adta fel a rendelést a Megyei Villany be szerelő Vállalatnak. Egyidejűleg Szigeti igazgató lelkére kötötte, hogy ne a szokványos rutinmunkát végezze a soká vakoskodott faluvégen. Tegye bele a szívét,

érvényesítse egyéniségét, Szigeti ezt meg is ígérte, ígéretét be is tartotta.

Szigetit az ég is villanyszerelő-vezetőnek teremtette. Szenvedélye volt az elektromosság; ifjúkora óta kísérletezett és minden szabad idejét ezzel töltötte. Maga épített magának televíziós készüléket is, amely ugyan nem közvetített sem hangot, sem képet, de nagy volt, és azok akiknek működő televíziójuk volt, bizonyos irigységgel figyelték a Szigeti-házat. Volt egy szabadalma, amelyet ugyan még nem fogadtak el, de a rábízott vállalat már gyártotta, ha kisüzemi módszerekkel is: a vezetékes televízió. A nagyképernyős Álba Régin egyelőre még 800 forinttal volt olcsóbb ennél, így a vezetékes tv-so- rozat eladatlan maradt volna, ha most Szigeti nem ragadja üstökön az alkalmat.

Ügy döntött, felszerel minden olyan ótvarcsirkédi házba, amelybe újonnan gyullad fel majd a villany, egy saját- épitésű vezetékes tv-késziilé- ket is. Igaz, ez lényegesen leszűkíti a lehetőségeket. így csak 15 épület villamosítására lesz elég a karét, de az aztán

modem lesz. Es mindenekfe- lett, benne lesz az ő énje is.

A helyi Villanyszerelési Ktsz, amelynél Csüdi elnök prémiumfeltételei a beszerelt háztartási gépek számához voltak kötve, azonnal megvizsgálta a lehetőségeket. Miután Csüdi lelkére kötötték, hogy ne gépiesen dolgozzon, de az énjét is érvényesítse, úgy döntött, hogy az érintett házakba mosógépet és centrifugát is szerel. Igaz, így a keret csak három házra lesz elég, de hát a többiek várjanak még. Ha kibírták ezer évig sötétben, most már legyenek türelemmel néhány ötéves terven át. Ki is jelölte a három érintett házat: egyik az ipája, másik a napája, harmadik a babája tulajdonát képezte.

Amikor a iiatáridő letelt, Nagy Túrós Gergely, a megyei tanácselnök, úgy határozott, elmegy Ólvarcsirkédre megnézni. mennyiben hajtották végre a korábbi döntést és főleg, beletették-e jobbik énjüket a közbülső szervek e nagy jelentőségű munkába. Szándékosan este hajtott a faluba, hogy szeméi kedvére legeltethesse a régen elképzelt csillogó látványon. Csak nem jött közbe valami? Csak nem bü- ■ rokratizálták el valamit a közbülső szervek?

Nem. Mind a hatvan ház

ablakából barátságos villanyfény szűrődött ki. Roncz Ottó, a ktsz dolgozója, akit a villany és az elektromos készülékek beszerelésével bíztak meg. kijelentette, hogy nem ért sem a vezetékes rádióhoz, sem a televízióhoz, sem a különféle mosógépekhez. Nem is hajtotta végre Csüdi utasítását és fogott sok drótot és mind a hatvan épületbe teketória nélkül bekötötte a villanyvezetéket. Semmi mást.

— Végtelenül örülök—szólt Nagy Túrós —. hogy ez a kérdés végre megoldódott. Elismerés illeti ezért a járási tanácsot és a szerelővállalato- kat, amelyek nemcsak áldozatkészségből, de fegyelemből is ötösre vizsgáztak.

— Csak a kötelességünket teljesítettük — szólt Szukup, a járási tanácstól.

— Végeredményben

ez a munkánk — mondotta Csüdi, s a ktsz elnöke, aki közben fenyegető mozdulatokat tett Roncz felé. — Ha Roncz el nem rontja, jobban benne lenne az énünk is.

— Az enyém így is benne van — mondotta a villanyszerelő. — Ugyanis az én házam zz utolsó a faluvégen. Ha mindenki énje tartósan érvényesülne, száz évig sem gyulladna fel nálam a villany.

Máté György