Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-28 / 98. szám

VIDÉKE A P- E S T M E G Y E I H í FLAP KÜLÖ MK I Á D A S A V. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1963. Április 28, vasárnap & " Az alábbiakban j közöljük a május 1-i ünnepélyek j időpontját és elő- Tf adóját: : Bénye: 30-án, 19 j óra (előadót a Zt Központi Tiszti­'iJ' ház ad); Csévha­Jf raszt 30-án. 19 óra, Vida István; t* Ecser: 30-án, 19 fír óra, Gutái Pál; a Gomba: 30-án, 19 óra, Romházi László; Gyömrö: 1-én, 11 óra, ifjú Mikoleezky Ferenc; Káva: 1-én 15 óra, Hajducsi Mihály; Mag­lód: 1-én, 10 óra, Pécsik La­jos; Mende: 1-én, 10 óra, Szij- jártó Lajos: Monor: 1-én, 10 óra, László Gyula; Nyáregyhá­za: 30-án, 19 óra, Stemmer Ferenc; Péteri: 1-én. 10 óra. Hörömpö József; Pilis: 1-én, 10 óra, Bernuia Károly; Tápió- sáp: 1-én, 10 óra, Szabó Já­nos; Tápiósüly: 1-én, 10 óra. Molnár László; Űri: 30-án, 19 óra, Muka János; Üllő: 30-án, 19 óra, Hörömpö József; Va­sad: 30-án, 20 óra, Vida György; Vecsés: 1-én, 10 óra, Drabek Ferenc. Az 1963. évi tervek tsz-eink további megszilárdítását célozzák — Ügyeletes orvos Gyom­ron dr. Szekeres Sándor, Mo- noron dr. Lonkay László, — Kalapáccsal fejbe verte fiát Vitéz István, Monor, Kos­suth utcai lakos. Mindketten illuminált állapotban családi okok miatt vesztek össze. Ifjú Vitéz István 8 napon túl gyó­gyuló sérülést szenvedett Apja ellen az eljárás megindult. — Az eltüsszentett biroda­lom című háromielvonásos, táncos mesejátékot mutatják be ma este 7 órakor a helyi művelődési otthonban a péte- ri általános iskola tanulói. Ma: küzdelmes találkozók Nehéz vasárnapi tik lesz ma csa­patainknak, hiszen mindegyik csa­patunk élvonalbeli együttesekkel találkozik. A legnehezebb a pili­siek feladata: Nagykőrösön nincs sok esélyük az éllovassal szem­ben. .Monoron rangadó lesz: a má­sodik helyezett Szigetújfalu láto­gat el, döntetlen körüli eredmény, várható. Vecsésen „vonalrangadó” lesz. Alberiirsával mérkőznek a hazaiak. Nagy küzdelem, vecsési győzelem várható. Üllő Tökölön vendégszerepei, * nincs komolyabb esélyük pontszerzésre. S most nézzük csapataink ösz- szeállításait: Vecsés: Nyári — I>arab (Kova- Qsik). Trasszer. Leimetter f. — Leimet ter p., Siszler — Földi (Skribek), Jámbor. Mercz. Varé- nyi. Kári. Monor: Fónyad P. — Cellaó (Sá- ránszky). Szabó S„ Fónyad L. — Dimof, K. Nagy — Szalai. László, Szabó II.. Stettner. Burján Gy. (Körmendi). Üllő: Nigrényi — Mellis, Győri n.. Rakó — Vasadi, Boda (Varga) — Holló. Burza (Kiss), Hang, Vicz- kó. Kovács L. Pilis: Malik (Varga) Greff, Gyöngyösi, Kurucz — Bereczki, Horváth — Holánszki, Földvársz- ki, Kresják, Domonyi. Jagyugya. (sz. a.) MAI MŰSOR Mozik Ecser: A Jeápó. Gomba: Aid sze­let vet. Gyömrö: Túl fiatal a sze­relemre. Matiné: Bátor kandúr: Masiód: Bolondos halászíalu. Ma­tiné: Bambi. Mende: Meglepetés a cirkuszban. Monor: senki nem tud semmit. Matiné: Én rajzoltam az emberkét. H: Darázsfészek. Nyár­egyháza: Elveszett paradicsom. If­júsági előadásra: A vár titka. Pi­lis: 49 nap. Tápiósáp: Csinos féri. Tápiósüly: Kulcs a szerelemhez. Úri: Napfény és árnyék; Üllő: Egyiptomi történet (széles). Mati­né: Bandi és Bundi. Vasad: A két ..N” úr. Vecsés: Séta a nárciszok körül (széles). Matiné: Cirkuszmű­vészek. H: Meztelen diplomata (széles). Művelődési otthon Monor: Baba vásár (a Kossuth is­kola műsora, délután 3 órakor). Sportműsor Labdarúgás Az ifjúsági mérkőzések fél S- kor, a felnőtteké 4 órakor kezdő­dik. Megyei I. osztály: Monor—Szi­getújfalu, Vecsés—Albertirsa. Megyei területi bajnokság: Mag­lód—Ecser. Gyömrö—Isaszeg. összevont járási bajnokság (zá­rójelben a játékvezető): Nyáregy­háza—Pánd (Bokros. Gyarmati): Tápiósüly—Tápiószentmárton (Da­nila, Sándor): Úri—Farmos (Törő- csik. Hanes): Meríde—Kok,: (Deák. Szenyán): Monor II.—Tápióság (Utász. Kalotay); Káva—Tápiósáp (Felker. Újvári). Torna Általános Iskolai úttörő torna­verseny Monoron, a gimnázium tornatermében, 9 órakor. A járási tanács tegnap Ho- rinka József elnökletével ülést tartott. Első napirendként a járás tsz-einek 19G2. évi zárszám­adásáról és az 1963. évi ter­melési költségvetési tervek alakulásáról szóló jelentést tárgyalták meg. A jelentés megállapította, hogy az el­múlt évben vqlt fejlődés a tsz-ek gazdálkodásában, szer­vezeti életének további erősí­tésében. Javult a tsz-vezetés munkája, a tagság munkafe­gyelme és viszonya a közös vagyonhoz. Termelőszövetke­zeteink nagyobb gondot for­dítottak az anyagi érdekeltség élvének érvényesítésére, el­sősorban a növénytermesztés és, a kertészet területén. Némi előrehaladás van az állatte­nyésztésben alkalmazott anya­gi érdekeltség bevezetése te­rén is. Az elért eredmények mellett még vannak olyan hiányossá­gok, amelyek megszüntetésére az 1963. évi terv végrehajtása során nagy gondot kell fordí­tani. Ennek alapján tovább kell javítani, erősíteni: A tsz-ek szervezeti életén belül: a tsz^demokráciát, a kollektív vezetést, ezenbelül az egyszemélyi felelősséget, az ellenőrző és fegyelmi bizottsá­gok munkáját, a közös va­gyon védelmét, a bizonylati fegyelmet-, a tsz-ek szakveze­tését. Az eddigieknél lelkiisme­retesebben kell rendezni a tsz-tagság jogos sérelmeit, különös tekintettel az idős és munkából kiöregedett tsz-ta- gokra. Fokozottabb gondot kell for­dítani a közösségi szellem erősítésére, a, vezetőség, és tagság közötti bizalom javítá­sára, a, törvényességnek min­den téren, való betartására, az alapszabály szerinti műkö­dés biztosítására, a vezetőségi ülések, küldött- és közgyűlé­sek rendszeres megtartására, a hozott határozatok végre­hajtására, a végrehajtás ellen­őrzésére. A növénytermesztés terén bátrabban kell alkalmaz­ni az új agrotechnikai módszereket, növelni kell a terméshozamo­kat, e téren fokozni kell a szakvezetés felelősségét, .szer­vezettebbé kell tenni a gépek kapacitásának kihasználását, nagyobb gondot kell fordítani a rétek és legelők javítására. Az állattenyésztés terén nö­velni kell az állati termék hozamait. Megfelelő anyagi érdekeltség alkalmazásával el kell érni, hogy az állatgondo- zási munkát az arra legalkal­masabb tagok vállalják, gon­doskodni kell arról, hogy az állattenyésztés területén fog­lalkoztatott dolgozók szakmá­jukat minél jobban elsajátít­sák. A tsz-ek érjék el, hogy a hizlaláshoz szükséges alap­anyagot elsősorban a saját gazdaságukban felnevelt állo­mányiból biztosítsák. A takar­mány gazdaságos felhasználá­sa érdekében elő keli segíte­ni a tehenészetben a csopor­tos etetést, s ahol a feltételek adva vannak, az egyedi ta­karmányozást; fokozatosan rá kell térni az itatásos borjú- nevelésre, ehhez a feltétele­ket meg kell teremteni, el kell érni a havonkénti mérlege­lést. Könyvelés terén tovább kell szilárdítani a tervfegyelmet, az ésszerű költségek megtaka­rítását az eddigieknél foko­zottabban kell szorgalmazni. Kertészet, szőlő- és gyü­mölcstermesztés terén a kül- lönböző kertészeti termelvé- nyek hozamait növelni kell, gondoskodni kell arról, hogy a megtermelt áruk az előírt minőségi és tnennyiségi köve­telményeknek megfelelően időben kerüljenek átadásra, átvételre. Fokozni kell az ön­tözéses kertészet területének jobb kihasználását és ahol er­re az adottságok megvannak, növeléséi, több gondot kell fordítani a primőr árük elő­állítására. Tovább kell növelni a sző­lőtelepítés területét, több gondot kell fordítani a meglevő szőlő és gyümölcsö­sök állagának megóvására, ter­méseredményeik fokozására. Ezután. a népi ellenőrzési bi­zottság munkatervét ' vitatták meg. Lapzártakor az ülés tart, a hozzászólások ismertetésére visszatérünk. TÖBBET VÁRTUNK Jegyzetek a Sziklai Sándor kulturális seregszemle járási bemutatójáról Három gyomrai kisfiú elcsavargott Kaldertekker István, Molnár Imre és Orosz Tibor negyedik osztályos gyömrői kisfiúk az­zal a céllal távoztak el laká­sukról 1963. április 22-én, hogy iskolába mennek. Mint később kiderült, sem az iskolában, sem pedig a szülői házban nem je­lentkeztek. Az aránylag gyen­ge tanulmányi eredményű diá­kok ellen országos körözést in­dítottak április 23-án. 24-én hajnalban a Tápiósüly és Mende közötti útszakaszon — az árok szélén egy gödör­ben aludtak — egy Tápiósüly felől jövő katonai busz reflek­torfényében tűnt fel a három kóbor kisfiú. A kocsi az elcsa­vargott gyerekeket rögtön ha­zaszállította, majd másnap a folytatás a gyömrői rendőrőr­sön volt, ahová a szülőket is behívták. A szülők — akik egyébként mindannyian dol­goznak —, semmi olyan okot nem említettek, amiért a gye­rekeknek el kellett volna hagy­ni a szülői házat. A történtek tanulságul szolgálhatnak min­den olyan szülőnek, akik nem tekintik eléggé szívügyüknek gyermekük gondviselését, de az eset óva inti a diákok tanárait is, akik szintén felelősek azért, hogy ez az eset előfordulha­tott. SUDÁR JEGENYÉKET ültetnek Üllőn a betonút mentén. Varga Laci bácsiéit • munkában (Ifjú Kiss Sándor felvétele) F erőfényes vasárnap dél­után és a vecsési tűzol­tók fúvószenekarénak térzené­je fogadta a bemutatóra érke­zett csoportokat és csalogatta Monot község kultúrára vágyó közönségét. Ám minden való­színűség szerint Koós János kellemes hangja oly mély nyo­mokat hagyott az emberek lel­kében, hogy a táncdalestet követő nap képtelenek voltak még egy kulturális élmény be- I fogadására. Én csak ezzel tu- j dóm magyarázni, hogy távol I maradt a közönség és a húsz | rendező KISZ-es fiatal is, aki- | re pedig nagy szükség lett j volna. így a bemutató erősen I szakmai jellegű volt. S zólni kell néhány szót a rendezésről, amely a leg- j több kívánnivalót hagyta ma- ' ga után. Mintha nem ’lett j volna gazdája ezen az estén j Monoron a művelődési otthon rendezvényének. Még április negyedikére vonatkozó felirat fogadta a szereplőket és ven­dégeket. A műsor alatti állan­dó járkálás, a színpadon a körfüggönyök mögött szalad­gáló és zongora alatt bujkáló gyerekek problémája megold­ható lett volna a művelődési otthon társadalmi aktíváinak segítségével. Igen zavaróan ha- I tott a „zenei aláfestés”, amely a büfé felől hallatszott. Befejezé- i sül ezzel kapcsolatban egy gon- j dolatot csoportjaink magatar- ; fásáról: Igen sokat zavarták í egymást felesleges mászkálás- j sál. Egyáltalában, volt olyan : érzés az emberben, aki azért j jött el, hogy képet kapjon já- : rásunk öntevékeny művelődé- ; si tevékenységéről, hogy ezt a munkát lebecsülik, a viselke- j dés ezt bizonyította. Magáról a bemutatóról sum­mázva annyit mondhatunk el, amit a címben már jeleztünk. Ismét rendezési hibával kell kezdeni. Volt egy forgató- könyv, amelyet már azzal nem tartottak be, hogy három óra helyett egynegyed ötkor kezd­tek. Másodsorban nem volt aki világosan megmondja a csoportvezetőknek, hogy mennyi ideig lehetnek szín­padon és így egyes számok, főleg a színjátszók bemutatói, önálló szereplések voltak (Mende, Pilis). A seregszemle bemutatók, mint általában tudjuk, nem csal< a község igényeinek kielégítését szol­gálják. Ám, ha elismerjük azt, hogy a szereplő közönség előtt tudja igazán azt adni, ami benne van, akkor a rendezés­nek számolnia kell a számok csoportosításánál á közönség igényeivel, azzal, hogy színhá­zi hangulatot teremtsen, oíyan atmoszférát, mely elfeledteti, hogy „csali” bemutatón va­gyunk, lelkesíti a nézőt, pergő műsorával magával ragadja. Ebben még bemutatón is na­gyon fontos szerepe van a mű­sorközlőnek. Monoron ez sem volt megoldottnak tekinthető és ebben nem a községi mű­velődési otthon igazgatója a hibás. Ti a szakáganként vizsgál­VI. juk a bemutatót, azt mondhatjuk, hogy a zene nyújtott többet a prózánál. A vecsési művelődési otthon énekkara, a most is nagyon szépen szereplő péteri ének­kar, a már országos hírű ve­csési fúvósok színvonalban is megütötték az egyre feljebb emelkedő mércét. Fegyelem, kulturált előadás, alapos elő­készítő munka jellemezte eze­ket a produkciókat. A bemutatón részt vevő tánccsoportoknál .már több volt a kívánni való, amely részben az ő hibájuk, részben a színpadé. Ekkora területen nyolc párt mozgatni lehetet­len. zavarja a táncosokat, hogy állandóan a körfüggönybe üt­köznek. Hiányzott az életsze­rűség a csoportokból, különö­sen a fiúknál volt ez tapasz­talható. Nem véletlen, hogy a legnagyobb közönségsikert a Kefegyár leánycsoportja érte el, jól bántak a hangjukkal, látszott rajtuk, hogy szeret­nek táncolni, nemcsak bemu­tatóra jöttek. Örvendetes volt a szavalok témaválasztásban tapasztalha­tó fejlődése. Sajnos, ez még ezen a bemutatón nem járt együtt a versmondás korszerű S követelményeinek jelentkező-1 sével, még a jó teljesítményt I nyújtó vecsési férfiszavalónál sem. Minden versnél hiba volt i a jól érthető kiejtéssel cs ta- : lan kissé sokat használták a j hangjukon kívül a kezüket, j Legkevesebbet a szólássá- j mok köréből kapott a közön- ' ség. Ezen véleményem szerint j változtatni kell a következő ; esztendőben, mert akár szín­játszócsoportot, akár irodalmi színpadot veszünk alapul, ah­hoz, hogy jó, egységes együt­tesről beszélhessünk, jól kép- j zett énekszói isták, szavalok, sokoldalú hangszerszólisták kellenek. Kiválasztásuk, sze­repeltetésük fontos feladata a csoportok vezetőinek. S zándékosan hagytam utol­jára a színjátszókat. Jó­hírű csoportok szerepeltek, de nem nyújtották azt, amit a körzeti bemutatón. A vecsé- siék a Vitézek és hősök záró- jelenetével, a pilisiek a Bás­tyasétány 77 egy felvonásával, j és a mendeiek irodalmi műso­rukkal azt bizonyították, hogy csoportjaink, nyilván közön­ségigényt is figyelmébe véve szívesen választanak mai té­mát, rryís kérdés, jut-e erejük­ből elég a bemutató sikeres kivitelezéséig. Egyedül a já­rási művelődési ház csoportja hozott nem mai tárgyú dara­bot Heltai Jenő: Néma leven­téjének egy részletét. Az ő já­tékuk volt a legegységesebb. A színjátszók bemutatóinál fordult elő az a ritka és saj­nálatos eset, hogy a vecsési csoport vezetője, megunva a hosszú jelenetet, felment a színpadra, és miután a. pilisi színjátszók nem értették meg a helyi igazgató — szintén ki­fogásolható — befejezést el­rendelő ..parancsát”, jelenet közben elmondta a saját véle­ményét, ezzel „sikeresen” be­fejezte a produkciót. Ez a lé­pés semmivel nem indokolha­tó. Mindenütt megvan erre a megfelelő ember, akinek joga is van intézkedni. Tőle is jo­gosan kérhették volna számon, miért nem volt ott időben, hi­szen nála volt a pontos idő­beosztással ellátott műsor egyetlen^ példánya, és részben ezen múlt a késői kezdés. Nem öregbíti az ilyen maga­tartás egy munkája nyomán országos hírű csoport tekinté­lyét, s hogy ilyesmi megtör­ténhet járási bemutatón, szin­tén a rendezés számlájára írandó. Furuglyás Géza (Kiss Zsuzsa rajza) IVagy élményt nyújtott minden résztvevő­je számára a gimnázium csü­törtöki József Attila estje. Czine Mihály színes stílus­ban elmondott tartalmas be­vezető előadását élvezettel hallgatta az egész termet betöltő diák- és felnőtt kö­zönség. Jancsó Adrienn ki­tűnő tolmácsolásában számos költemény hangzott el, va­lamennyit nagy tapssal, tet­széssel fogadta a hallgatóság. Különösen hálásak lehetünk neki azért, hogy József At­tila fiatalkori, kevésbé is­mert verseiből is bemuta­tott egy csokorra valót. A Medvetánc újszerű előadá­sa külön emlékezetes ma­rad. Bartha Alfonz a meg­zenésített József Attila ver­sek és a Kodály nepf eldől - gozások előadásával aratott osztatlan sikert. Az Ilyen magas 'színvonalú kulturális élmény megtel hetősen ritka a mi ; járá­sunkban, hálásak vagyunk a gimnázium vezetőinek azért, hogy ezt megszerezték szá­munkra. UTÓHANG EGY MŰSORHOZ Az elmúlt hét szombat es­téjére több népszerű buda­pesti művész (Koós János, Toldi Mária) vendégszerep­lésével énekestet hirdettek a járási tanács KlSZ-szer- vezetének védnöksége alatt a monori művelődési ott­honban, A kezdés időpontjára meg­telt a nézőtér, a vendégmű­vészek azontíhn csak 8 óra után futottak be, Toldi Má­ria nélkül. (Helyette Mikes Éva jött). A közönség már itt becsapottnak érezte ma­gát, s ez az érzete . a műsor gyors pergetése közben még inkább fokozódott. Koós Já­nos elénekelt vagy tíz ének- számot, mondhatni „ledarál­ta”. - # Sokak' véleménye: az elő­adás színvonaltalan volt —> a helyárak magasak! — és nem csinált jó propagandát a népművelésnek. (Hörömpö) KULTURÁLIS HÍRADÓ Az ünnepi könyvhétre a földmű vessző vetkezetek a kul­turális alapból 22 ezer fo­rint értékű könyvet adnak ajándékba járásunk könyv­tárai részére.-*• A monori művelődési ott­hon társadalmi vezetősége kedd este tárgyalta meg a község ez évi művelődési programját. •k Beszédes számok: Az év el­ső negyedében 5461 olvasója volt járásunk könyvtárai­nak. szemben a múlt év ha­sonló időszakában beiratko­zott 4182 olvasóval. A könyv­forgalom 1962. I. negyedé­ben 59 973 kötet, míg 1963 első negyedében 67 018 kö­tet volt. Járásunk könyvtá­rainak könyvállománya 1962 márciusában: 28 941 kötet, 1963 márciusában pedig 40 533 kötet könyv. Épül, szépül Üllőn a mű­velődési ház. öreg, hábo­rús építkezés ez a Gyömrői út mentén meghúzódó sárga falú épület. A Papp-ház felé eső része repedezik, rogya­dozik, most ezt a részt le­bontják, újjáépítik. beton- támot is kap. A nagytermes és a színpadot új padlóval látják el. s a tető elrozsdáso­dott bádogrészeit rélik. A mintegy rintos építkezés ban megkezdődik. is kipse- 100 OOO fo- a napok­Németh Marika, Baksat Árpád, Zentaí Anna — a Fővárosi Operettszínház ki­váló művészeinek — közre­működésével irodalmi est lesz május 4-én Üllőn, má­jus 2S-én Tápiósülyben. A műsort bevezető irodalmi elő* adást is neves írók tartják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom