Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-24 / 94. szám

C E G LE Dl JÁRÁS ÉS CEGL É D V Á R O S RÉSZÉRE VII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1963. Április 24, szerda Több húst, több tojást a dolgozók asztalára Kétszeresére emelkedett a járás és a város baromfifelvásárlása A szocialista demokratizmus kiszélesítéséről tárgyalt Abony község tanácsa Alig két esztendeje hangzott el a ceglédi művelődési ház színháztermében dr. Magyart •András emlékezetes felhívása: több húst, tejet, tojást a dol­gozók asztalára! A felhívás bizony váratlanul jött és a termelőszövetkezetekben alig talált megfelelő alapra. Egy­két háztáji csirke kapirgált a közös területen, intenzív ba­romfitenyésztés nem volt egyéb, mint egy szép álom. És két év után már egyre-másra adhatunk hírt óriási méretű baromfikombinátokról. — Kereken nyolcvan száza­lékkal emeltük a város és száz százalékkal a járás ba­romfifelvásárlási tervét — mondotta Czira László, a kecskeméti baromfifelvásárló- teiep agronómusa. — A járás tavalyi tizenkilenc vagonos terve az idén negyven vagon­ra nőtt. — Az elmúlt év kedvező ér­tékesítési feltételei igen jó hangulatot teremtettek a kö­zös gazdaságokban és a háztá­ji gazdaságokban egyaránt és a felemelt tervek tulaj­donképpen a termelőszö­vetkezeti vezetők javasla­tain alapulnak. A járás a tavalyi tizenkilenc vagonos tervet harminchat vagonra teljesítette. Az év so­rán 220 ezer naposcsibét, 40 ezer kacsát és 6 ezer pulykát neveltek fel a közös gazdasá­gok és adtak át az állami fel­vásárlásnak. A baromfite­nyésztéssel foglalkozó .terme­lőszövetkezetek a szerződések szerint 750 mázsa takarmányt és 482 ezer forint nagyüzemi felárat kaptak. — Cegléd város tsz-ei is derekasan megállták a helyü­ket. A nyolc és fél vagon ba­romfi helyett tizenhárom és fél vagont vásároltunk fel. A gazdaságok 170 ezer csibét és 10 ezer kacsát neveltek fel és értékesítettek. 720 mázsa ta­karmányban és 272 ezer fo­rint nagyüzemi felárban ré­szesültek. — Meg kell jegyezni — folytatta Czira elvtárs —, hogy a gazdaságokat minden tekintetben segítjük és támo­gatjuk. Vonatkozik ez a taná­csi szervekre is, amelyek min­dent elkövetnek a tervek tel­jesítése érdekében. — Örömmel közlöm, hogy a hízott liba átvételi árát három forinttal, a pulyka árát két forinttal emeltük. Azokon a területeken, ahol májliba-szerződéseket kötnek — főleg Jászkarajenőn és Kő- röstetétlenen —, minden szer­ződött liba után 20 kilogramm szemes takarmányt adunk. Je­lentősen segíti a pulykaneve­lést, hogy minden leszerződött puly­kára 5 kilogramm szemes takarmányt juttatunk. — A tervek kétségtelenül magasak. Tegyük azonban hozzá, hogy a gyakorlat iga­zolja a tervezést. Erre mutat a .szerződések teljesítésének tempója és a gyors, zavartalan baromfiátvétel. (R. K.) Pénteken mintegy 160-an — tanácstagok és meghívot­tak — gyűltek össze az abonyi művelődési ház nagy­termében, a községi tanács és a Hazafias Népfront köz­ségi bizottságának együttes ülésére. Az ülésen képviseltette ma­gát a kormánytitkársóg ta­nácsszervek osztálya, a bu­dapesti Tanácsakadémia, a megyei tanács vb, a népfront megyei bizottsága, a Ceglédi Járási Tanács vb és a nép­front járási bizottsága is. Első napirendi pontként a szocialista demokratizmus ki- szélesítésére és a társadalmi erőknek az állami munkába való fokozottabb bevonására szolgáló irányelveket tár­gyalta meg az együttes ülés, Somodi István vb-elnök elő­terjesztése alapján. Beszámolójában részletesen ismertette a községi ta­nács által az elmúlt ta­nácsciklusban elért ered­ményeket; az állandó bizottságok mű­ködésével kapcsolatos meg­állapításokat, a vb és a szak- igazgatási szervek tömeg­kapcsolatait, valamint a ta­nács, a népfront, a társa­dalmi és tömegszervezetek viszonyénak alakulását. Ismertette azokat a fed­AZ IRODALMI EST KRITIKÁJA - SZÁMOKBAN A Ceglédi Kisipari Ter­melőszövetkezetnek 800 tag­ja van. Ha hozzávesszük az igen népes társszövetkezetet — a háziiparit —, akkor ez a szám közel 2 ezerre nő. A ceglédi szövetkezeti bi­zottságot a ceglédi ktsz-ek rendkívüli jó munkájáért a felettes szervek irodalmi elő­adássorozattal ajándékozták meg és nem sajnálták a 6 előadásból álló sorozat költ­Első a Földvári Károly, második a Táncsics Mihály iskola adatokat, amelyek a szo­cialista demokratizmus ki- szélesítése és a társadalmi erőknek az állami munká­ba történő fokozottabb be­vonása terén jelentkeznek. Az előterjesztést vita kö­vette, amelynek során 15 felszólalás hangzott el. így a többi között Skri- bek Janka a szakszerveze­tek és a tanács kapcsola­tának további megerősítésé­ről, az együttműködés szük­ségességéről mondta el vé­leményét. Pásztor Vilmos hiányolta, hogy az előadó nem foglalkozott az önkén­tes rendőrök munkájával, a közbiztonság társadalmi fel­ügyeletével. Kun Ferencné, a megyei tanács vb-tagja, hozzászólá­sával utalt arra, hogy ta­lán szokatlan volt az együt­tes ülés résztvevőinek az előterjesztés témája, mivel az eltér a megszokott prob­lémák — így például köz­ségfejlesztés, áruellátás stb. — ismertetésétől. Elmondta, hogy az előző években tapasz­taltak alapján úgy véli, hogy Abony község tanácsa a Ha­zafias Népfronttal, a tömeg­szervezetekkel, és az egész lakossággal összefogva meg tudja oldani a problémákat és eredményes munkát fog végezni a társadalmi ön­igazgatás megvalósítása terén is. Halmi József, _ a járási ta­nács vb-elnökhelyettese egyet­értésének kifejezése mellett arra hívta fel a tanácsülés figyelmét, hogy a feladatok alapos átgondolása mellett csak annyit vállaljanak, amennyit képesek is meg­valósítani. A következőkben az ötéves népművelési . terv első évi eredményeiről szóló jelentést vitatta meg az együttes ülés és határozatokat hozott. (H. L.) ban, de határidőre így is ké­szen lettek; A talapzatával együtt 22 tonna súlyú gömlb felállításé­ra az elmúlt csütörtökön ke­rült sor. A szemlélődő szinte lehetetlennek tartotta, hogy mindössze 10—12 ember köz­reműködésével rövid időn be­lül helyén fog állni a torony. Délután 15 óra 50 perckor azonban eloszlottak a kéte­lyek: az óriási víztartály „lá­bára állt”. Befejezésül Tátrád elvtárs­tól, a kecskeméti vállalat igaz­gató-főmérnökétől a 141. to­rony méreteiről érdeklődtünk. — Köbtartalma 1000 köbmé­ter, teljes magassága 28 mé­ter. A gömb átmérője 6 mé­ter és a nyomómagasság 23 méter — szólt a rövid felvi­lágosítás. A Pest megyei Szeszipari és Szikvízgyártó Vállalat ceglédi telepe az utóbbi időben óriási fejlődésen és változáson ment keresztül. A néhány éve még pár munkással dolgozó kis szeszfőzde helyén hatalmas, gépekkel felszerelt gyár talál­ható. Termelése megsokszoro­zódott, új gépek érkeztek, megnövekedett a vízszükséglet is. A KGV mintájára saját erőből víztárolót épí­tettek a telepen. Az elmúlt év szeptemberé­ben hatalmas teherautók és daruskocsik segítségével szál­lították Ceglédre a torony előregyártott elemeit. Jó né­hány hónapos 'kemény munka után a Kecskeméti Lakatos­ipari Vállalat szerelői elkészí­tették a tartályt. A hosszú tél őket is hátráltatta a munfcá­A tavasz hírnöke A hőmérő 24 Celsius-fo- kot mutat, az élelmiszer- boltok kirakataiban ' piro­sán köszönt a friss hóna­pos retek. A törteti Aranykalász Ter­melőszövetkezet hónapos re­tek szállítmánya befutott. 900 csomó érkezett a MÉK raktárába és egy óra múl­va már kiszállításra került a régen keresett, nélkülö­zött újdonság. Ma reggelre már az ár­cédulák is rajta vannak. 1,90 egy csomó friss hónapos retek, örülünk az igazi tavasz első hírnökének és várjuk a többit! — Irházi Gyula Cegléd, 1, kér. Hunyadi u. 23. szám alat­ti ügyfél épület és háztartási biztosítása után az 1963. már­cius 12—i viharkárért 820 fo­rint kártérítést kapott az Ál­lami Biztosító ceglédi fiókjá­tól. — 90 katasztrális holdon folyik a faiskola telepítése a Csemői Állami Gazdaság 1-es üzemegységében. Május 5-re már a mandulát is kitelepítik a gazdaság dolgozói. — 1962. évi igein eredmé­nyes munkájáért a Dél-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat ceglédi üzemvezetősé­ge hatodszor kapta meg az élüzem címet. — Az abonyi Szelei úti is­kola úttörőcsapatai 16 mázsa vasat gyűjtöttek és ezzel a ki­váló eredménnyel a járásban első helyezettek. — Különösen jól beváltak a háztartási boltok új mosósze­rei. Az április 19-i sikeres be­mutató után a vásárlók már nemcsak kísérletképpen vásá­rolják az egyes mosószereket, hanem rendszeresen kérik az UltrapasZ'tát, Sax mosószert, a Csepel mosópasztát és a kitű­nően bevált Hab mosóport. — Tovább korszerűsítik a város közvilágítását. Rövide­sen sor kerül a Nagykőrösi út közvilágításának moderni­zálására a Kossuth tértől a Déli útig, a Kossuth Ferenc utcában a tanácsházától a Te­leki utcáig, a Szolnoki útop a Bercsényi út és Puskin utca közötti részen. Mind a három helyen a legújabb higanygőz és fénycsöves berendezések kerülnek felszerelésre. — 120 ezer gyümölcsfaolt­ványt szállított a Csemői Ál­lami Gazdaság az ország kü­lönböző helyein folyó telepí­tések számára. — A Vörös Csillag Termelő­szövetkezet területén levő ál­talános iskolában ezen a héten tartották a levelező tagozat harmadik beszámolóját. A ta­gozat minden egyes hallgatója sikeresen beszámolt és a fel­nőtt tanulók jó felkészülése biztosíték arra, hogy egy hó­nap múlva eredményesen vizsgáznak, — Alberti rsán az egykori Szegényház téren és a Temes­vári utcában levő transzfor­mátorállomások körzeteiben korszerűsítik a hálózatot. En­nek következtében a körzet fogyasztói több hasznos kisgé­pet szereltethetnek fel és tart­hatnak üzemiben. . — Két héttel ezelőtt befeje­! ződött a Csemői Állami Gaz- ■ daság 100 holdas törpegyümöl- ; esős telepítése. Körülbelül 17 ! ezer gyümölcsfa került kiülte- : tésre. i ____________ I • ' " Ákos Stefi Cegléden ; A,, Ceglédi Vendéglátóipari i Vállalat zenés műsorai egy- : re népszerűbbek. Országos í hírű művészek, énekesek, pa- ródisták látogatnak el időn- ként_ a városba és teszik szí­nessé, változatossá a családias szórakozást. Ákos Stefit nem kell bemu­tatni. Személyesen is, de le­mezeiről is nagyon jól ismeri a közönség. Csütörtökön, ápri­lis 25-én a Kossuth Étterem­ben vendégszerepei, műsorán a legfrissebb táncdalokkal. Rónai Egon paródista is ré­gi ismerős. Vidám jelenetei igen népszerűek. Ákos Stefit a Kossuth Étte­rem új zenekara kíséri. Az asztalfoglalás már az el­ső napon is szokatlanul szép eredménnyel indult. Felépült Cegléden a második hidroglóbus Érdemes selyemhernyót tenyészteni részére és a háztartási munka mellett könnyen el is végez­hető. Erről tanúskodik Mina- lik Istvánná, Bezzeg István, Csurgai Mihályné és a többiek példája, akik az elmúlt évben 2 adag felnevelésével 3200— 3200 Ft jövedelemre tettek szert. Az állomány 3 hét alatt felnő és 30—40 kg gubót ad, melyet 40 Ft-ért fizetnek ki. Érdemes elgondolkozni a se­lyemhernyó tenyésztésen, hi­szen jó másodállást biztosít mindenki részére. A régi és az új tenyésztők rendelkezésé­re áll a termeltetési felelős, aki gondoskodik az alapanyagról és az átvételről. Az elmúlt' évben is nagyon sokan foglalkoztak Cegléden selyemhernyó-tenyésztéssel és nem is bánták meg. ; Volter Géza és Volter Gé- záné fogja össze a ceglédi se­lyemhernyó-tenyésztőket, lát­ja el őket a szükséges tenyész- állománnyal. Volter Géza í emellett még gondozza a vá­■ rosban levő eperfákat is, meri • csak így lehet biztosítani a se- ; lyemhernyók etetését. A ter- ; melési felelősnek figyelemmel ■ kell kísérni az egész munkát, ; szaktanácsot kell adni, hogy jaki hozzáfogott ehhez a szép lés jövedelmező munkához, ne fizessen rá. Nagyon szép jöve- delmet hoz a háziasszonyok ségét, ami kereken 20 ezer forintot tesz ki. A helyi kiadások fedezé­se érdekében a szövetkezeti bizottság bérletjegyeket bo­csátott ki, 6 előadásra 20 forintos, áron. Összesen 200 bérletet sikerült a tagságnak eladni. Tegyünk még egy számot hozzá: Cegléden az irodalmi színpadnak közel 400 bér­lője van, vagyis 400 olyan ember, akit minden iro­dalmi rendezvény közelről ér­dekel. És még most egy számot. Tegnap este volt a soro­zat ötödik előadása. Orszá­gos hírű művészek, guineai népművészek, dél-amerikai gitárművész lépett fel, en­nek ellenére alig voltunk ötvenen. Akik elmulasztottak a mű­sort, igen szép élménnyel lettek szegényebbek. S\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\^^^ < y \ Ceglédberceli \ asszonyok » $ \ Termelőszövetkezeteinkben £ • is mindinkább érvényesül a$ : nők egyenjogiisága. Sok gaz- ^ í daságvezető látja ma már, ^ I milyen sokat jelentenek a j, i szorgos asszonykezek, mit je- \ lent a példamutatás. Bemu-* \ tatunk néhány szorgos asz-* ! szonyt, akik a munkás hét- : köznapok szerény hősei. \ Özv. Czorn Jánosné a cegléd- ; berceli Egyetértés Termelő- i szövetkezet állattenyészetében : dolgozik. Tizenkét évvel ez- £ előtt lépett be 12 hold földjé- í, vei és ma már mint sertés- í, gondozó, egyike a legszorgal- '/ masabb tagoknak. 1962-ben r. 506 munkaegységeit teljesített. Özv. Czimmermann Tamásm is az elsők között lépett be ; termelőszövetkezetbe. Mun kaját növénytermelési vona ion értékesíti. Vállalása kö zött öt hold kukorica, burgo. nya, egy hold. napraforgó, pa radicsom, káposzta is megta látható. Az idén sem, adj. alább! Ugyancsak az állattenyésztés szorgos dolgozója Falusi Ist­vánná is, aki 1960-ban vá­lasztotta a szövetkezés út­ját. Belépése óta mindig meghaladta a 300 munka­egységet. Az Idén a községi tanács tagjává választották. Szöveg: Peresztegi Foto: Remete József lett volna a mezőny és négy­négy csapat vetélkedett volna. Nem vett részt ,a Hámán Kató iskola két csapata és a Szé­chenyi téri iskola VII—VIII. osztályos csapata sem. így a küzdelem a Táncsics és a Földvári Károly iskola között folyt le. Eredmény: csapatversenyben első a Földvári iskola 172,3 ponttal, második a Táncsics iskola 163,6 ponttal. Egyéni eredmények: 1. Ma­rosi Anna, Földvári iskola, 2. Lipák Mária, Földvári iskola, 3. Kernács Katalin, Földvári iskola. V—VI. osztálynál három csapat versenyzett. Eredmények csapatverseny­ben: 1. Táncsics iskola, 2. Földvári iskola, 3. Széchenyi téri iskola. Egyéni eredmények: 1. Lá­zár Mária, Táncsics iskola, 2. Kecskeméti Éva Földvári is­kola, 3. Ballay Klára Táncsics iskola. Példás volt a verseny rende­zése és szervezése, sajnálhat­ják azok az iskolák, amelyek nem vettek részt. Köszönet il­leti Irházy Sándorné csapatve­zetőt és testnevelő tanárnőt rendezői és szervező munká­jáért, valamint Veréb József- né, Ocsai Istvánná, Ványi Éva, Velkey András testnevelő ta­nárokat a verseny előkészíté­séért és a lebonyolításban va­ló részvételért. Kár, hogy a .nevelők nem vettek részt nagyobb számban a versenyen és nem képvisel­tette magát az általános isko­lai sporttanács. Vasárnap délelőtt népes volt a Széchenyi téri iskola torna­terme. Már fél 9, táján beme­legítettek a tornaruhás úttö­rők. Ki a gerendán, ki a gyű­rűn, némelyik a bordásfalon kapaszkodott és többen szor­galmasan próbálták a talaj­gyakorlatot. Irházy Sándorné, testnevelő tanár fogadja az érkező ven­dégeket és a teremben körben elhelyezett padokhoz irányít­ja. 9 órakor erős sípszó. Felso­rakoznak a pajtások, Irházy Sándorné megnyitja a ver­senyt A verseny négy szeren tör­tént: gerenda, gyűrű, szek­rényugrás és talajtorna. Egy­szerre két helyen dolgoztak az úttörők, -egyik helyen az V— VI. másik helyen VII—VIII. osztályok. Pereg a verseny, az úttörő kislányok szép gya­korlatokkal mutatkoznak be. Fegyelmezettek, sokat izgul­nak, szúvböl örülnek a ’sike­rült gyakorlatnak, igazi gyere­kek. 11 órakor vége a verseny­nek, a csapatok felsorakoznak eredményhirdetéshez. Nagy Zoltán, a városi úttörőtitkár megelégedettségét fejezi ki a pajtásoknak és a városi úttö­rőelnökség elismerő oklevelei­vel jutalmazza a csapatokat és az egyéni győzteseket. Néhány szó a versenyről. Csak 5 csapat vett részt, kö­zülük két csapat a VII—Vili. osztályokból, három csapat az V—VI. osztályok részéről. Ha minden úttörőcsapat részt vett volna, akkor népesebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom