Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-23 / 93. szám

maw tiEcrst 1983. ArRILIS 33, KEDD Hathatós segítség a gazdaságilag még meg nem erősödött termelőszövetkezeteknek A gtfcnffc iss-&k«»t rtalanu’nna/i íftnístirtusi rtiiíulatt /«•Ivntős ka€ÍrvanU‘ntfvkkf‘l ííÍhiim/«//« u dabasi jártásban A -Vili. partikon,gresszus ha­tározata alapján az Élelme­zésügyi Minisztérium a gyen­ge termelőszövetkezetek meg­segítésére irányelveket készí­tett. Mast ezek figyelembevé­telével mindenütt folynak a tárgyalások, hogy a gyenge szövetkezetek támogatását mi­nél hathatósabban elősegíthes­sék és meggyorsíthassák. A Dabasi Járási Tanács felvá­sárlási csoportja ennek érde­kében értekezletekre hívta egybe a felvásárló vállalatok járási kirendeltségének veze­tőit. A dabasi MÉK-kirendeltség kertészeti szakemberei a zöld­ség- és gyümölcstermelés meg­javítására rendszeres szakmai útmu­tatást adnak az ácsai, fel- sőpakonyi és Örkényi tsz- eknek, ez* vállalta magéra a kiren­deltség vezetője. Bejelentette továbbá, hogy vetőmaggal el­sősorban a gyenge tsz-eket látják el. A megfelelő minősé­gű és csomagolt terméket ab­ban az esetben is exportra ve­szik át tőlük, ha nem is tud­nak egy teljes vagonrako­mányt egyszerre átadni. A mi­nőségre meg nem felelő zöld- [ árujukat pedig ipari célra ér- j tékesítik és elsősorban veszik j át a MÉK gyón! savanyító j üzeme részére. Ezenkívül en­gedélyt kér a MÉK-kirendelt- i ség felsőbb szerveitől arra, hogy 25 mázsánál kevesebb árut is saját teherautójával el­szállíthasson a gyenge tsz-ek területéről, ami azoknak nagy j fuvarköltség-megtakarítást je­lent. A kirendeltség ezeknek a tsz-eknek adja kölcsön első­sorban présgépét és eleváto­rát. A Földművesszövetkezetek Járási Központja bejelentette, hogy nagy teljesítményű per­metezőgépével önköltségi áron végezteti el az Örkényi, tábor­falvi és hernádi tsz-ekben a növényvédelmi munkálatokat. Tagszövetkezetei pedig elfek­vő készleteik eladásánál előnyben részesítik a gyenge tsz-eket. Az Örkényi Haladás és az ócsai Uj Barázda Tsz sza­bad zöldségáruját teljes egészében átveszik a mi­nőségnek megfelelő nagy­kereskedelmi áron a íöld- müvessaövetkezeti boltok részére. Ä földművesszövetkezeti könyvterjesztés eredményei a váci járásban Kétmillió forinton felüli értékben adott el könyvet a váci földművesszövetkezeti könyvesbolt a múlt esztendő­ben, ezzel az eredménnyel a megye második legjobb köny­ves járása — a budai mögött — a váci. Lelkes Sándor, aki megnyi- 'tása óta, 1938-tól Vezeti .at könyvesboltot, elmondotta, I hogy a múlt évi forgalom csaknem kétszerese az 1959 évinek. — Szövetkezeti könyvter­jesztő hálózatunk százon fe­lüli bizományi állományra épül — mondotta. — Legered­ményesebben Német F éretle­né, alsógödi könyvtáros dol­gozott az elmúlt esztendőben: 180 ezer forintos forgalmat bonyolított le könyveladással. Utána következik Tóth György, az erdőkertesi föld­művesszövetkezeti vegyesbolt vezetője 80 ezer forintos, s Tóth Lajosné, a fóti 3. sz. vegyesbolt vezetője 90 ezer forintos forgalommal. (Főt la­kosainak a száma ugyanis csaknem háromszor annyi, mint Erdőkertesé s a helye­zésnél ezt figyelembe vették.) Szabó Zsiqmondné, váchartyá- ni pedagógus 20 ezer forint ér­tékű könyvet adott el az 1300 lakosú községben, s ezzel az eredménnyel a megye második legjobb bizományosa címet is elnyerte. Az egy főre jutó könyvfor­galom 20.60 Ft volt, magasabb az országos és a megyei föld­művesszövetkezeti átlagnál, s Pest megyében ennél csak a ráckevei járás nyújtott jobb teljesítményt. A Vácon székelő földműves- szövetkezeti könyvesboltra há­rul az a feladat is, hogy a gödöllői járás községeit ellás­sa könyvvel. Ez az összekap­csolás nem a legszerencsésebb a könyvterjesztés eredményes­sége szempontjából, amit az is bizonyít, hogy a gödöllői já­rásban mindössze 80 ezer fo­rint értékű könyvet vásárol­tak 1962 folyamán a bizomá­nyosi hálózattól. Ez a rendkí­vül alacsony összeg egyúttal azt tükrözi, hogy a gödöllői járás földmüvesszövetkezetei még ma sem látják be a szel­lemi értékek forgalombahozá- sának fontosságát a lakosság kulturális színvonalának emel­kedésében. Mindenképpen célraveze­tőbb lenne, ha a gödöllői já­rás külön könyvesbolttal ren­delkezne, a hozzátartozó könyvterjesző bizományosi hálózattal. A váci járás területén, Lel­kes Sándor véleménye szerint a könyvterjesztés további le­hetőségéit növelné, ha a na­gyobb községekben kultúr- cikkboltot nyitnának, s a könyvet ott árusítanák. Ennek az elképzelésnek a helyessé­gét bizonyítja a veresegyházi példa, ahöl a kultúrcikk üzlet megnyitása óta jelentősen emelkedett a könyvforgalom. Elsősorban Foton lenne szük­ség önálló kultúrcikkboltra, a számítások szerint ez két­szeresére növelné a könyvfor­galmat a községben. Halálos tavasz Szerelmi dráma, józan ész­szel alig felfogható eset tör­tént vásámap este Tökö­lön ... Hétfő reggel két fiatal leány ment munkába, a föl­dekre. Már a falu határában járlak, amikor egyikük, Bűn- dics Magdolna, ' ' rémülten vette észre, hogy a közeli diófán, egymás mellett, akasz­tott férfi és nő teste függ. A helyszínre kihívott rend­őri bizottság csakhamar meg­állapította, hogy szerelmi okokból, kettős öngyilkosság törtónt. A férfi. Láda Ká­roly 52 éves, Bihar megyei lakos, aki ideiglenesen a főr városban dolgozik, mint ra­kodómunkás, földijével, a ve­le eg'’ faluban született szerei­mével. Méhes Julianna 32 éves. Budapesten ugvancsak ideiglenesen bejelentett haja- donnal együtt követte el végzetes tettét. Az idős em­bert — aki egyébként ötgye­rekes családapa volt — a sze­relmi bánaton kívül más, anyagi természetű gondok nem gyötörték. A nála húsz évvel fiatalabb, egészséges, csinos nő. főnökeinek leg­nagyobb megelégedése mel­lett, kilenc éve dolgozott egy budapesti vállalatnál, neki szintén, nem volt kü­lönösebb oka a halálba me­nekülni. Hátrahagyott közös búcsúi eveinkben rokona iknak írják, hogy „azért mennek együtt a másvilágra, -mert vagyon szerették egymást, de egumáséi nem leheltek .. .” A halálos, tavaszi dráma után öf árva kis gyermek siratja a férfit, és súlyos be­teg. gyámolítás nélküli, idős szülők gyászolják egyetlen támaszt jelentő, felnőtt leá­nyukat ... A Terményforgalmi Vállalat járási kirendeltsége vállalta, hogy a gabonacséplés idősza­kában a napraforgó és a ku­korica betakarításakor tároló­helyiségeket bocsát a gyenge tsz-ek rendelkezésére és a le­hetőségek szerint közvetlenül a cséplőgépnél veszi át gabo­nájukat, hogy ezzel időleges raktározási gondjaiktól és a fölösleges rakodási munkála­toktól, főieg azok költségeitől megszabaduljanak. Csépi és idején zsák- és ponyvaigényü­ket kielégítik, s vetőima gtisztí- táshoz díjmentesen kölcsönöz rostát meg triőrt nekik. Végül a raktározásra, árutárolásra és az áruk minőségi megóvá­sára rendszeres szakmai út­mutatást ad. A Tejforgalmi Vállalat ki- rendeltsége vállalta, hogy szakemberei a gyenge tsz- eket havonta felkeresik és segítségükre lesznek a tejkeze­lésnél. Amelyik tsz igényli, annak a vállalat fölözőgépet kölcsönöz, ha pedig valame­lyikük ilyen gépet vásárol, an­nak felszerelését, üzembe he­lyezését vállalja és egy-egy tsz-tagot a gép kezelésére kioktat. Amennyiben igény mutatkozna rá, tejport, va­lamint fölözött tejet terven felül juttat a gyenge tsz- eknek, a feldolgozott tej után visszamaradó savó eladásánál pedig ezeket részesíti előny­ben. A Borforgalmi Vállalatnak a járásban levő pincészetei közül az inárcsi és a hernádi szakemberei a szőlővel ren­delkező, gyenge tsz-eket ha­vonta meglátogatják és a bor szakszerű kezelésében, vala­mint a szüret megszervezésé­ben gyakorlati útmutatásokkal! segítik. Szüret idején tíz napra díjmentesen kölcsönöz- i nek nekik hordót, kádat, el- K> fekvő vagy kiselejtezésre ke­rülő, de még felhasználható felszerelési tárgyak eladásá­nál pedig előnyben részesítik azokat. Az Állatforgalmd Vállalat járási kirendeltsége bejelen­tette, utasította valamennyi fel­vásárlóját, hogy heten­ként meglátogassák a kör­zetükhöz tartozó gyenge tsz-cket és a helyszínen szolgáljanak tanácsokkal. Észleleteikről pedig tegyenek jelentést a kirendeltség veze­tőjének. aki az esetleg felme­rülő hiányosságok megszün­tetésére megteszi a szükséges intézkedéseket. Biztosítja to­vábbá a vállalat a gyenge tsz-ek részére a nagyüzemi felárat mind a szarvasmarha, mind a sertés átvételénél. A hízott állatokat lehetőleg a helyszínen minősíti, s veszi át. Ezen felül díjmentesen kölcsönzi ezeknek a tsz-ek­nek az állatrakodókat. Kötelezettséget vállaltak a ! felvásárló vállalatok járási kirendeltségei arra is, hogy ha az év folyamán még egyéb lehetőségeik is lesz­nek a gyenge tsz-ek megse­gítésére, azokkal a legmesz- szebbmenően támogatják eze­ket. Az általuk nyújtott se­gítség eredményességét pedig negyedévenként megvizsgál­ják. E célból valamennyi gyenge tsz elnökének részvé­telével háromhavonta min­dig más tsz-ben tartanak érte­kezletet és az azon felmerü­lő kívánságok szerint is igyekeznek fokozni az álta­luk nyújtott segítséget. A Könnyűipari öntöde és Alkatrészgyár felvesz rsa tf‘r-f/eíli/n.v ás metrós szakmunkásokat. Jelentke­zés: munkaügyi osztályon. Vác. Temető u. 6—10. (Telefon: 19.) Kultúrház vagy kocsma? Egy irodalmi színpadi műsor margójára Azok a problémák, amelyek a dunakeszi Radnóti Miklós Iro­dalmi Színpadnál tett látoga­tásomkor fogadtak, alapos és sürgős segítséget igényelnek. A Versmondó Stúdió fiataljai Emberként élni című produk­ciója alapjaiban olyan próbál­kozás, amelynek elemzésénél túl kell lépnem a műkedvelői szint dicséretén, mert ők ma­guk is túlhaladták ezt a kate­góriát. Jevtusenko, Voz- nyesszenszkij, J. Risztosz, To- sovic és más költők verseit a Nagyvilág számaiból válogat­ták, alapos körültekintéssel. Uray György, a stúdió vezetője megpróbálta modern keretbe építeni az előadást — a be­mutatott versek mondanivalója szerint négy részre tagolta a műsort — ez a kísérlet azon­ban a legjobb szándék ellené­re is formalizmust eredmé­nyezett. ötletes pantomimjelenet foglalta össze az egyes részek mondanivalóját. A jól válasz­tott zeneszámok a pantomim­nél betöltötték hivatásukat, viszont a versek közben az aláfestés időnként érthetetlen­né tette a szavakat. Egyéb­ként is a versek előadásmódja nem volt szerencsés. Az ötlet figyelemre méltó, ezért be­szélek szívesebben vitathatat­lan előnyei mellett hibáiról. A rendezés a szokvány mód­szertől eltérően nehezebb megoldást választott, és a sza- valókat közvetlen egymás után, a tartalmi rokonság kap­csolatában, szinte egymásnak válaszolgatva szerepeltette. Az ötlet jó, viszont az, hogy a versek nem eléggé, és legtöbb esetben rosszul értelmezettek, a sok zene, állandóan válta­kozó fényhatások agyonnyom­ták a lényeget, a költő mon­danivalóját A téma tulajdonképpen két 1 fő gondolatból állt. Az eiső a I címekből adódóan (Tárgyak} börtönében. és Önmagunk börtönében) egzisztencialista, I dekadens légkört áraszt, a í második rész pedig a fiatalság; életingenlése, kitárult új vi­lágának pezsgő öröme. (Em­berként élni, Térjünk hát Visz- siza apró dolgainkhoz.. ) Hiba volt azonban, hogy az első rész nyomasztó lvangulaia nem szabadult fel a szünet után, a szavalok ugyanazzal az unott, bánatos arccal közölték fel­szabadult életörömüket, mint előzőleg pesszimizmusukat. Ez volt az oka, hogy egybefolyt a két alapvetően ellentétes szándék, ami tulajdonképpen az előadás fő koncepciója lett volna. A Radnóti Miklós Irodalmi Színpad nemes feladatot vál­lalt, és idő kérdése, hogy el­képzeléseiket, terveiket a le­hető legjobban megvalósítsák. Megvan bennük a képesség és | az akarat, ehhez azonban a se­gítség elengedhetetlen. Mű­vészetet nem lehet létrehozni támogatás nélkül, de különö­sen nem ott, ahol minden megmozdulás ellenük szól. Az előadást a műhelytelepi József Attila Művelődési Ott­honban hirdették, — négy nap­pal a kitűzött idő előtt. A ! meghívók több napos késéssel! készültek el, így alig tudott az előadásról néhány közvetlen ismerős. Háromnegyed hét­kor a színházterem még zár­va volt, mert a vezetőség még annyi fontosságot sem tulaj­donított az előadásnak, hogy Képzőművészeti (Tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt Minden­napi életünk címmel a Kiállí­tási Intézmények és a váci mú­zeum közös rendezésében mo­dern leépzőművészeti kiállítás nyílt Vácott. A kiállítás igyekszik Vác tárlatlátogató közönségét meg­ismertetni azom új magyar képzőművészeti alkotásokkal, melyek a legutóbbi 2—3 év­benbudapesti tárlatokon sze­repeltek. Négy termet bizto­sított a váci múzeum a bemu­tatott 36 alkotásnak, melyek mindegyike változatos képet ad időben kinyittassa. Ugyanak­kor a szomszédos termekben: üvöltött a televízió, biliárdoz-i tak, kártyáztak. A műsor ígyj háromnegyed órás késéssel, tá-'i tóngő nézőtér előtt kezdődött. A szereplők félesztendős szor­gos munkával készültek az. előadásra. Nem volt könnyű; dolguk — támogatást sem a művelődési otthon vezetőségé-: tői, sem a három dunakeszi is­kola pedagógusaitól nem kap­tak. Továbbá: a községi kul-„ túrház, ahol a stúdiónak tu­lajdonképpen dolgoznia kelle­ne. • a Váci Vendéglátóipari Vállalat kocsmája. Állandói harcok foltnak a kiköltözése; körül, 1962 augusztusában egy­szer már lejárt a szerződésük*; amit a dunakeszi tanács tel­jesen érthetetlenül újabb ötv évre megújított. Ilyen körülmények kö^tt lehet várni, hogy többet nyújt­sanak, energiájuk nagy része kimerült az érdektelenséggel, ellenszenvvel vívott harcok­ban. Járási vagy megyei se­gítséggel elintézhető lenne,, hogy legalább munkájuknak megfelelő, nyugott otthont- kapjanak, és talán a felsőbb : segítség felébresztené, kicsit1 melegebb érdeklődésre hangol­ná a dunakeszi közönséget is. Egri Mária kiállítás Vácott mindennapi életünkről ábrá­zolva az üzemi, falusi munkát, a hazai tájat, a dolgozó és a pihenő embert. Az alkotók között nem egy Kossuth-, Munkácsy- és Der- kovits-díjas művészt találha­tunk. Fővárosi, dunántúli s más vidéki festők nevei -mcl-i lett Pest megyei nevek (Bor-: nemissza, Pirk) is ott sorakoz­tak. A vasárnapi megnyitón Biró Károly-kultúr házigazgató mondott beszédet. - * ÓRA OSI ELŐADÁSOK Jelenet a Kulcs a szerelemhez című magyarul beszélő csehszlovák film vígjáték bői A TELEVÍZIÓBAN A televízió ismeretterjesztő műsorai közül különösen nép­szerűek az orvostudomány­nyal és az egészségüggyel foglalkozó sorozatok. A Hol tart ma az orvostudomány című sorozat első adásai a sebészet és a hormanológia legújabb eredményeiről tá­jékoztatták a nézőket. A kö­vetkező két műsor a rákku­tatás és a születésszabályozás területén végzett új kísérle­tekről számol be. A Hogyan élhetünk 100 évig című orvosi sorozat há­rom most készülő műsora a terhes nők, a csecsemőkor és az óvodás gyermekek egész­ségügyi kérdéseivel foglalko­zik. (MTI) Monoron minden a régi Egy járási bemutató tanulságai M inden a régi: a monori közönség érdeklődése a kultúra Iránt és a járás cso­portjainak teljesítménye is. Szombaton este Koós János és Mikes Éva tiszteletére telt ház, vasárnap a Sziklai Sán­dor kulturális szemle járási döntőjén 20—25 főnyi közön­ség a szereplőkön kívül. A legaktívabbak most is, mint minden évben, a beesé­siek voltak. Fúvószenekaruk, vegyeskaruk, színjátszó és tánccsoportjuk, szavalójuk in­dult a szemlén. Színvonaluk a régi, zenéjük kiemelkedő. Ez természetesen nagyrészt So­mogyi Lajosnak köszönhető, aki kiváló zenei szakember és évek óta vezeti a vecsési ének- és zenekart. Meglepően jó volt ebben az évben a színjátszó csoportok bemutatója. A járási döntőbe barom csoport: Ve esés, Gyöm- tó és Pilis jutott be. Legnehe­zebb feladata a zsűrinek ve­lük kapcsolatban volt. A gyömróiek jelenete Heltai: Né­ma levente című színművéből annyira kiemelkedő volt, hogy felmerült a probléma: ha az aranyfokozatot adják nekik, a másik két csoport — noha színvonalasan játszott — nem érdemli meg az ezüst- és a bronzérmet. Egyénenként és együttesen is nagyszerű volt a játékuk, de talán még így is ki lehet emelni a Beppót ala­kító Bagóczky Sándort. A be­esésiek börtönjelenete Ger­gely Sándor Vitézek és hősök című drámájából, s a pilisiek­től a Bástyasétány 77 című operett első felvonása is íöbb volt. mint amit a műkedvelő csoportoktól vártunk. E gészen új — legalábbis a monori járásban ismeret­len — kezdeményezés volt a mendei Petőfi Sándor irodal­mi színpad műsora. A zűrza­varos összeállítás, a pontatlan, rossz szavalatokat és egyálta­lán a versek nemtudását csak az ellensúlyozta valamennyi­re, hogy a járásban mindeddig ismeretlen volt az irodalmi színpad fogalma. Mégis érde­mes megjegyezni, szép dolog, ha valaki újat és modemet akar alkotni, de az akarat na­gyon kevés, ha nem párosul tudással, csupán itt-ott látott műsorokból ellesett jó és rossz kifejezési és rendezési formák összességére épít. Reméljük, ez a szereplés a mendei mű­velődési ház igazgatójának, Drózdik Lászlónak is példa­ként szolgál majd a jövőre nézve. A népi tánccsoportok sze- _ replése ezen a délutánon bizonyítéka volt annax, hogy nem elég a jó vezető, nagyon fontos a táncosok lelkesedése is. Itt fordított az eset, mint a mendei éknél: nemcsak tudni, akarni is kell jól táncolni. Legfeljebb a Monori Kefegyár táncosait illetheti dicséret. Ennél a csoportnál jut legjob­ban kifejezésre a fejlődés az ehmHt évekhez viszonyítva. Kiss Éva (f. a.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom